Projektmunka: kooperatív tanítás és tanulás projektmunkában

Az együttműködést igénylő csoportmunkának egy sajátos formája a projektmunka, amely a korábban bemutatott módszerektől eltérően - többnyire túl mutat a hagyományos tantermi tevékenységen, keretei, a munka hatóköre és a megvalósítás erőforrásai többnyire meghaladják az osztálytermi lehetőségeket. A projektmunka egyes megközelítései szerint - amint az eredetében is látható lesz - ez a szervezési mód és módszer alkalmazható egyéni munka keretében is. Itt mi most az együttműködést igénylő csoportban végzett formájával foglalkozunk. Ezért a továbbiakban a projektmunkán, projektoktatáson kizárólag a csoportban végzett munkát értjük.

A projekt elnevezéssel a pedagógiában először a már többször hivatkozott reformpedagógiai irányzatokhoz kapcsolódóan találkozhatunk, akkor is a szakmai oktatás vonatkozásában. A szakképzésben a tanulók „önállóan határozzák meg a saját vizsga-munkadarabjukat, az elkészítéshez szükséges munkamenet tervét, majd az önálló elkészítés után értékelésre bemutatják azt.” (M.

Nádasi, 2003. 9. o.) A projektoktatás hamarosan kilépett a szakképzés területéről, és általánosan elfogadott módszerré vált az általánosan képző iskolákban is. Olyan neves pedagógiai újítók nevéhez köthető bevezetése és alkalmazása, mint John Dewey, William Herald Kilpatrick, Peter Petersen, Celestine Freinet, Helena Parkhurst, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A XX. század elején elinduló reformpedagógiai törekvések a század közepére Európa közép- keleti részén eléggé háttérbe

szorultak, de a nyolcvanas évektől kezdődően ismételten felszínre kerültek, mondhatnánk, reneszánszukat élik.

A projektmunka jellemzői

A projektben végzett munka – amint az valószínűleg közismert az olvasók előtt – nem csak a pedagógiában alkalmazott módszer. A társadalmi gyakorlat különböző területein valamely feladat elvégzése, probléma megoldása érdekében emberek csoportjai működnek együtt. Lehet ez egy városrész rehabilitációja, egy összetett kutatási feladat elvégzése, egy új termék bevezetése, stb. A legtöbb ilyen típusú feladat azt követeli, hogy egy olyan team működjék együtt, amelyben különböző felkészültségű, eltérő tudományterületet képviselő vagy különböző gyakorlati készségekkel rendelkező tagok dolgoznak. Az eredményes projektmunka feltétele, hogy a csoporttagok tudjanak együtt dolgozni, rendelkezzenek a közös munkavégzéshez szükséges együttműködési készségekkel. Mint ismeretes, ezek a készségek alapvetően nem velünk születettek, ezért szükséges, hogy az iskolában folyó pedagógiai tevékenység során lehetőséget teremtsünk ezen, a későbbi munkavégzés szempontjából elengedhetetlen készségek kialakítására, fejlesztésére. A tanulók a csoportos projektekben saját élményen alapulóan elsajátíthatják és gyakorolhatják a teamekben való együttműködést, valamilyen közösen vállalt feladat, azonos cél önálló kutatómunkával történő megoldása, elérése érdekében. A projektben történő oktatás az együttműködést igénylő tanulás legnyitottabb, ugyanakkor legösszetettebb formája. Alkalmazásának egyik előfeltétele, hogy a tanulóknak legyenek már előzetes tapasztalataik a csoportban végzett, együttműködést igénylő munkában, mert ettől függ a munkavégzés sikere. Ez feltételezi, hogy vannak elképzeléseik a közös munka céljáról, a cél elérésének módjáról; viszonylag jól fel tudják mérni saját képességeiket, amelyek az elvállalt feladat elvégzéséhez szükségesek. Az ilyen típusú feladatban jelentős szerepet kap a tanulók kommunikációs képessége, ugyanakkor az ilyen módon végzett munka vissza is hat ezen képesség fejlődésére. (Roeders, 1998)

Összefoglalóan: akkor nevezhetünk egy módszert projektoktatásnak, ha megfelel a következő feltételeknek:

1) A téma meghatározásában alapvető jelentősége van a tanulók érdeklődésének, azoknak a problémáknak, amelyek akkor és ott foglalkoztatják őket.

2) A projekt-feladat valóságos, akár a mindennapi életben is előforduló probléma megoldásához kapcsolódik.

3) Lehetővé teszi a pontos munkamegosztás kialakítását, az egyéni és csoportos felelősség megállapításának lehetőségét.

4) Megoldása hosszabb időt vesz igénybe. A projektmunka céljai és megoldásának feltételei meghaladják az osztálytermi tanulás feltételeit, erőforrásait.

5) A munka a tanár és a diákok szoros együttműködését igényli, amelyben a pedagógus és a tanulók azonos célért, de természetesen eltérő felkészültséggel vesznek részt.

6) Lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók önállóan döntsenek, amelynek következményeiért nekik kell vállalniuk a felelősséget.

7) A pedagógus a közvetlen, domináns irányító helyett a tanulási folyamat segítője, a problémák megoldása során a tanácsadó szerepét tölti be.

(M. Nádasi, 2003.)

A projektmunka alkalmazásának módszertani megfontolásai:

• A projektmunkához alakítsuk ki a szokásos, 3-5 fős, heterogén összetételű tanulócsoportokat;

• A csoportos projekt keretében szinte minden oktatási feladat megvalósítható, az új anyag feldolgozásától az elsajátított ismeretek alkotó alkalmazásáig, valamely gyakorlati feladat kivitelezéséig, azzal a feltétellel, hogy a munka önállóan elvégezhető részfeladatokra legyen felosztható;

• A projektoktatás szervezésének lépései a következők:

a) a pedagógus, figyelembe véve a tanulócsoport érdeklődését, összegyűjt néhány projektmunkával feldolgozható témát;

b) a tanulócsoportok kiválasztják a nekik leginkább megfelelő, tetsző feladatot;

c) a kiválasztott feladattól, témától függően a tanulócsoportok megtervezik a munka egyes lépéseit, az alkalmazandó módszereket, kialakítják a csoporton belüli munkamegosztást, meghatározzák a csoport egyes tagjai által elvégzendő feladatokat;

d) a tanulók – a kialakított munkamegosztás szerint - elvégzik a feladatokat. Ennek során, az esetek többségében, ki kell lépni az iskola falai közül. A feladattól függően könyvtári kutatómunka végzésére, a település egyes intézményeinek felkeresésére, a szükséges információk megszerzése érdekében interjúk készítésére is sor kerülhet. Elképzelhető, hogy témában szakértőnek számító szülők is bekapcsolódnak a munkába.

e) az önállóan elvégzett munkát követően kerülhet sor az eredmények szintetizálására, integrálására. Ez egy rendkívül idő- és energiaigényes feladat, amely az esetek többségében nem oldható meg az iskola és az osztály keretei között. Számtalan esetben előfordul, hogy a tanulók szabadidejüket is a feladat megoldására használják. A projektoktatás egy megvalósítási módja lehet, ha a hagyományos osztály- és tanórarendszert – amelyet eredendően a reformpedagógiai irányzatok fő képviselői is megpróbáltak átalakítani – felváltja a tanulók érdeklődésén alapuló csoportokban folyó munka, amely szétfeszíti az osztály- és tanórarendszerben szervezett munka kereteit. Ekkor nyilvánvalóan megváltoznak a tanulási és a szabadon felhasználható idő határai, keretei.

f) a tanulóknak fel kell készülniük arra is, hogy bemutassák az elvégzett munka, kutatás eredményét az egész osztály (a többi projektcsoport), vagy sok esetben az egész iskolaközösség és/vagy a szülők előtt.

g) ezt követően kerül sor az elvégzett munka értékelésére. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az értékelés szempontjait – amint minden más esetben – a munka megkezdésekor fontos kialakítani. Ebben a tanulók javaslatait, elképzeléseit is fontos figyelembe venni.