Óraterv/óravázlat

A tanári tervezési munka leggyakrabban ismétlődő fázisa az óratervek/óravázlatok készítése.

Nemcsak szaktárgyi tudást, hanem pedagógiai ismereteket is feltételez. Jelentőségük napjainkban nő részben a kötelező óraszámok növekedésével, részben pedig a tanári portfóliók készítésének kötelezettségével. Az óraszámok növekedése általában együtt jár a tanított tárgyak, osztályok számának növekedése, így az elkészített óravázlatok, az azokba tett megjegyzések segítik a tanár további munkáját, tájékozódását. A tanári portfólió pedig többek között a dokumentumok között óraterveket és azok értékelését és elemzését is tartalmaz. Az óraterv készítésének mindennapi gyakorlatában a zárt oktatási forma jellemzői dominálnak.

Tapasztalatok bizonyítják, hogy nincs két egyforma óra, két egyforma osztály, ezért minden óraterv a maga nemében egyedi. Konkrét tanulócsoportra/osztályra és órára és tananyagra készítjük el. Az előző tervezési dokumentumokhoz képest ez a legrészletesebb terv, összeállításakor már viszonylag jól ismerjük a feltételeket, a kidolgozás során azokhoz rugalmasan alkalmazkodhatunk. Egy-egy kész óravázlat igen eltérő részletességű lehet attól függően, hogy az a vizsgatanításhoz készült-e, vagy egy már sokszor megtartott tanítási egységhez. Nem érdemes nagyon részletes, elaprózott, a tanóra minden percére precízen kidolgozott tervet készíteni. Ha ilyen vázlatot írunk és ragaszkodunk megvalósításához, akkor valószínűleg a vártnál kevésbé hatékony lesz a tanítási-tanulási folyamat, könnyen elveszünk a részletekben, nem tudunk „rápillantással” igazodni benne. Meg kell hagyni mind a tanár, mind a diák számára a rugalmas alkalmazkodás lehetőségét az óra folyamatában, az előre nem látható problémák kreatív megoldásának lehetőségét. Ne felejtsük el, hogy a jól használható óratervek nem a tananyag tartalmi leírását jelentik.

3.8.1. Miért van szükség óratervek készítésre?

A tanítási órákra készülve szükségszerű az óra menetének, a tananyagrész feldolgozási módjának átgondolása, a rendelkezésre álló időkeret felosztására. Készítése a kezdő tanárok számára mindenképpen ajánlott. Elsősorban a tervezési fázis a fontos, de a kész, leír formában megjelenő óravázlat segít a tanórán a feldolgozandó témakör szerkezeti egységeinek megfelelő ütemezésében, a fegyelmezett időfelhasználásban.

3.8.2. Mit kell átgondolni?

Az óravázlat összeállítása során a tematikus tervből célszerű kiindulni. A témakör tervezése során már meghatároztuk, hogy milyen óratípusból mennyire van szükség az adott témakör hatékony feldolgozásához. Az adott óra, amire az óravázlat aktuálisan készül ennek a folyamnak (óraláncolatnak) egy egysége. Ezért az első fontos feladat, hogy tisztázzuk, hogy az adott óra milyen

didaktikai szerepet tölt be (pl. új ismereteket közlő, gyakorló vagy éppen összefoglaló, stb. óra), hogyan kapcsolódik előző és a következő tanórákhoz, más tantárgyakhoz. Ezzel összhangban kerül sor az adott óra nevelési és oktatási célkitűzéseinek meghatározására, a célok megvalósításának tervezésére. Ez feltételezi, hogy figyelembe véve a tanulócsoport jellemzőit, tényleges igényeit tervezzük meg a motiválást, a tapasztalatok mozgósítását, a megismerési, megértési és megerősítési folyamat lépéseit, a lehetséges feladatokat, tevékenységi- és visszacsatolási formákat, módszereket.

Végig kell gondolni, hogy van-e olyan tananyagrész, amit ki akarunk egészíteni (ha igen, akkor mivel) és hogyan, milyen eszközökkel fogunk szemléltetni, milyen pedagógiai hatásmechanizmusokat tudunk működtetni.

Meg kell határozni, hogy a tananyag szempontjából melyek a kulcsfontosságú kérdések, fogalmak, összefüggések és minimumkövetelmények, amelyeket mindenkinek teljesíteni kell, amelyek feltételei a továbbhaladásnak.

A tervezés során fel kell mérni, hogy rendelkezésre állnak-e azok a feltételek, eszközök, amelyek a tananyag kívánt feldolgozásához szükségesek (például csoportfoglalkozáshoz, kísérletekhez, játékokhoz stb.)

Az órára való felkészülés, tervezés tartalmi részét össze kell hangolni a rendelkezésre álló idővel. Az időbeosztás az óra típusától függően meg kell tervezni, hogy mennyi időt számunk bevezetésre/motiválásra, rész- és óravégi összefoglalásra, a kiadott feladatok elvégzésére és ellenőrzésére, visszajelzésekre, stb.

3.8.3. Mit tartalmaz egy óravázlat? - ajánlás

Részletezettsége eltérő, jelentősen függ attól, hogy a tanár mekkora tapasztalattal, rutinnal rendelkezik. Minél régebben tanít valaki, általában annál kevésbé részletezett. Sokszor egy logikai váz is elég, s abban csak a korábbiaktól eltérő, újszerű megoldások, tevékenységformák kidolgozása lesz részletes.

A vizsgatanításra készített óravázlat tartalmazza:

a) iskola, tantárgy, osztály megnevezése b) az óra időpontja

c) nevelési és oktatási célkitűzések d) didaktikai feladatok – az óra típusa

e) fejlesztendő képességek, készségek - követelmények f) módszerek

g) tevékenységi formák

h) az óra menetének terve az egyes logikai egységekre lebontva, a hozzárendelt időbeosztással.

Benne:

 kapcsolódás az előző órához, hogyan tudunk az ott megtanult ismeretekre építeni

 házi feladatok ellenőrzése, felmerülő problémák megfogalmaztatása, megbeszélése

 tervezett felelés módja, felelők száma, megnevezése

 az új ismeretek, készséges elsajátítási folyamatához szükséges lépések, döntési lehetőségek (az új tartalmai elemeket hogyan építem be a meglévő ismeretek, tapasztalatok rendszerébe) alternatívái

 A tanultak alkalmazása egyéni és társas formában, a megismerés különböző szintjein

 a különböző tevékenységi formáknál a differenciálási lehetőségek kidolgozása

 a rész- és átfogó összefoglalások, rendszerezések elhelyezése

 hogyan történjen a feldolgozott ismeretek rögzítése (például: mi diktáljuk, írjuk fel a táblára a vázlatot, közösen beszéljük a tanulókkal a vázlatpontokat, a tanulók önállóan készítik el)

 visszajelzések ütemezése, az értékelés módja, eszközei

 fontosabb feladatok, ábrák kidolgozása

 házi feladat kijelölése,

Sokszor előfordul, hogy az óravázlatban a tanár megfogalmazza a konkrét, felteendő kérdéseket, sőt a helyes, várt válaszokat is. Ez nem baj, különösen komplexebb kérdések esetén, de nem szabad hozzájuk ragaszkodni a tanórán, hiszen a tervezettől gyakran alakul ki eltérő helyzet, amelyekben az előre megfogalmazott kérdések nem biztos, hogy beillenek.

IKT eszközök használata esetén az óravázlatban szerepeljen, hogy mely anyagrésznél, hogyan, milyen célból használjuk, jelöljük, hogy mikor, milyen forrást fogunk felhasználni. Fontos, hogy ezeket az eszközöket úgy építsük be az órákba, hogy az a korszerű tanítási – tanulási folyamatokat és nem egyszerűen a tanárt szolgálják. Az IKT eszközök integrálása nem elsősorban technikai, hanem módszertani feladat.

Amennyiben a tanórán nyitott oktatási formákat alkalmazunk, akkor az óraterv több változatban készül. Számba kell venni azokat a tevékenységi formákat, amelyek közül a tanulók majd választhatnak. Mivel az tanítási óra konkrét menete a tanulói döntések függvénye, ezért meg kell tervezni a lehetségesnek tartott elágazásokat.

Végezetül egy megjegyzés. A tematikus tervekkel kapcsolatban már említésre került, hogy érdemes egy olyan rovatot hagyni, amelybe a tapasztalatainkat bejegyezzük. Így van ez az óratervekkel is.

Mindjárt a tanóra után, amíg emlékezünk, írjuk fel magunknak, hogy mi volt sikeres, mi nem. Ezzel segítjük a következő évi tervezési munkánkat.