3. A tanítási-tanulási folyamat tervezése
3.4. A tervezés szintjei
A tanítási-tanulási folyamat tervezése különböző szinteken folyik, részben központi, részben pedig helyi szinten. A központi szintű tervezés eredményei törvényekben, rendeletekben, egy-egy adott szakma képzési tervében, kerettanterveiben jelennek meg. Ezek a szaktanár számára adottságok, amelyek rögzítettek, megadják a helyi tervezés keretfeltételeit. Ez nem jelenti azt, hogy azok egyáltalán nem változnak, nem lehet rájuk hatással visszajelzésein keresztül a tanár. Ez a hatás azonban marginális és csak hosszú távú.
Helyi szinten részben maga az oktatási intézmény, részben pedig a szaktanár készít terveket. Ezek összeállítása során a tanári részvétel már közvetlen, egyre nagyobb az önállóság.
3.4.1. A tanár egyéni tervezését meghatározó központi dokumentumok
A központi szinten folyó tervezési munka eredményei a nevelési és oktatási munka központi dokumentumai, amelyek szabályozzák a konkrét oktatási intézmények munkáját. Ezek közül a legfontosabb a Nemzeti alaptanterv (Nat), amely meghatározza az iskolai nevelési - oktatási munka céljait, feladatait, fejlesztési területeit, alapelveit. Meghatározza az egyes műveltségi területek tartalmát és arányát a nevelési és oktatás különböző szakaszaiban. A tartalmi elemek, szükséges képességek, készségek és attitűdök a Nat által meghatározott és kialakítandó kulcskompetenciákra épülnek, azokkal összehangolva kerültek kidolgozásra.
Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák
Erkölcsi nevelés
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos és technikai kompetencia
Digitális kompetencia
A testi és lelki egészségre nevelés
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
2.sz. táblázat: Nemzeti alaptanterv legfontosabb elemei forrás: Magyar Közlöny 2012. évi 66. szám
A Nemzeti alaptantervre épülő központi dokumentumok a kerettantervek.
(http://kerettanterv.ofi.hu/06_melleklet_9-12_szki/index_szakkozep.html)
A kerettantervek 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiként jelentek meg, a közoktatás
tartalmi elemeinek központi szabályozását, egységét biztosítják.
Szerkezetük egységes,meghatározzák a különböző pedagógiai szakaszokban (1-4., 5-8, 9-12. évfolyam) és iskolatípusokban (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) folyó nevelés-oktatás általános célrendszerét, tantárgyi struktúráját, tantárgyi tartalmakat, a fejlesztési követelményeket, belépő tevékenységi formákat valamint a kimeneti követelmények teljesítéséhez szükséges minimális évfolyamonkénti kötelező és ajánlott óraszámait a Nat műveltségi területeivel összhangban.
A szakközépiskolák számára fontos dokumentumok a szakképzési kerettantervek14, amelyek értelemszerűen egy-egy szakképzés belépési feltételeit, az adott képzés szervezési feltételeit, a
14 A kerettantervek készítésének alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. sz. törvény, az Országos Képzési jegyzék, a vizsgakövetelményeket meghatározó
nappali képzésre évfolyamokra lebontva óraterveket határoznak meg. Tartalmazzák az egyes szakmai modulokhoz tartozó tantárgyakat, a tantárgyakon belüli témaköröket óraszámokkal, a fejlesztendő kompetenciákkal, értékelési módszerekkel, kimeneti követelményekkel. Ajánlásokat fogalmaznak meg a tananyag feldolgozását segítő módszerekre, tevékenységformákra, alkalmazható taneszközökre, felszerelésekre.
3.4.2. Intézményi szintű tervezés, szabályozás
Az oktatási intézmények szintjén készül az iskola pedagógiai programja és a helyi tantervek a Nat, a kerettantervek, közoktatási és szakképzési törvény előírásai alapján, amely az iskolai élet minden területére kiterjed.
Az adott oktatási intézmény pedagógiai programjában kerül meghatározásra, hogy az iskolában folyó oktatási, nevelési munka alapvetően milyen pedagógiai elvek mentén szerveződik, mi a közös értékeket vallanak az érintettek. Ennek mentén fogalmazódik meg hosszabb távra (a képzési ciklus egészére) az alapvető célok, feladatok, a felmerülő problémák kezelési lehetőségei, készülnek el a helyi tantervek, szakmai dokumentumok. Ezek tartalmazzák az egyes tantárgyak tanévekre lebontott konkrét tartalmát és tevékenységrendszerét, a kötelező és választható órákat, a követelményeket (az ellenőrzés és értékelés módszereit, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit) az iskola sajátosságait (adott környezeti igények, tantestület összetétele, iskolavezetés nézetrendszere, stb.) figyelembe véve. Elkészítése az iskola tantestületének feladata. A pedagógiai program kidolgozása során van lehetősége a tantestületnek arra, hogy kialakítsa saját arculatát, küldetését, egyediségét az oktatási piacon. Olyan pedagógiai programot kell kidolgozni, amely meggyőző a fenntartó, vonzó a diákok és szüleik számára, ugyanakkor szakmai és egzisztenciális biztonságot tud nyújtani dolgozóinak (Hunya, Nádasi 2000.). Elfogadása, majd a fenntartó jóváhagyása után a szaktanári munkában, mint keretfeltétel jelenik meg.
3.4.3. Zárt- és nyitott oktatás15
A tervezés eredményeként meghatározott cél- és feladatrendszer, a tananyagok feldolgozási módja, a tanulási-tanítási folyamatok szervezése és értékelése, a kialakított pedagógiai program a központi előírások mellett alapvetően függ attól, hogy az adott oktatási intézményben folyó nevelési-oktatási munka mennyire nyitott. Ez meghatározza magát a tervezési folyamatot.
miniszteri rendeletek. A szakképzés kerettantervei megtalálhatók a következő címen:
https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440:szakkepzesi-kerettantervek&catid=10&Itemid=166
15 Ez az alfejezet Hunyady, M.Nádasi: Pedagógiai tervezés című könyvének felhasználásával készült
3.4.3.1. A zárt nevelési-oktatási folyamat tervezésének sajátosságai
A tervezési folyamat minden fázisában a pedagógus határozza meg az aktuális célokat és elvárásokat, tartalmi elemeket, tanulásszervezési formákat, módszereket, az alkalmazott eszközöket.
A tanulóknak ezt kell elfogadniuk. A tanulási környezet alapvetően homogén, mesterségesen létrehozott, merev keretet biztosít, amelyben központi probléma a célok és feladatok elfogadtatása, a passzív tanulást zavaró jelenségek, problémák megelőzése, illetve megszüntetése. A pedagógus ebben a környezetben irányító, vezető, aki rendelkezik a tudás monopóliumával. A tervezés ilyen feltételek mellett részletes, lépésről lépésre kiterjedő. Megadja azt az algoritmust, amely szerint oktatunk. A tervek tartalmi és formai elemei szigorúan követik az előírásokat.
3.4.3.2. A nyitott nevelési-oktatási folyamat tervezésének főbb jellemzői
A nyitott nevelési-oktatási folyamatok jellemzője a tanuló központúság. A tervezésében ezért szerepet kapnak a tanulók is. A hosszabb távú célkitűzések meghatározása a pedagógus feladata, de a konkrét, rövid távú célok kialakításában részt vesznek a tanulók is. A kitűzött célok megvalósítási útja függ a tanulók igényeitől. Lehetőség van a választásra. Ebben a tanulási környezetben a központi kérdés, hogyan tudjuk összehangolni a tanulói igényeket és tantervi követelményekkel, ehhez milyen módszereket, tevékenységformákat alkalmazzunk. Ez utóbbiak meghatározása a tanulókkal együttműködve történik. Ezért a tervezés során a hangsúly a részletekről a nagyobb összefüggésre tevődik át. Alternatívákat, tervvariációkat dolgozunk ki. A megvalósítás során számítunk a tanulók aktív részvételére, s igényeik mentén kisebb módosításokat hajtunk végre. Szükség esetén újratervezzük egy-egy szakaszban a domináns, hosszú távú célok elérésének útvonalát. A pedagógus felelőssége változatlan.
A nyitott oktatás sajátosságaiból következően a tervezési dokumentumok kevésbé formalizáltak, tartalmi szempontból pedig tartalomra, módszerekre, eszközökre vonatkozó lehetőségek rövid jellemzése, összegezése.
A nyitott oktatás a magyar oktatási rendszerben nem jelenik meg kizárólagos formaként. Ezért a tervezés során a pedagógusnak érdemes végig gondolni azt, hogy munkájuk során milyen arányban és hogyan érdemes alkalmazni a nyitott oktatásra jellemző megoldási formákat. Ezt sokféleképpen teheti meg az iskolai értékrendszer, szaktanári felkészültség függvényében. A tanulók biztosan szívesen fogadják a formabontó tevékenységeket, amelyek segítik a tanulást élményszerűvé tenni.
Vigyázzunk azonban arra, hogy a kibontakozó folyamatokat kézbe tudjuk tartani.