öt άδιον 1
πλέ&ρον 6 1
όργνία 100 162/β 1
πηχυς 400 063/3 4 1
πονς 600 100 6 ΙΟ
ιϊπιθχιμη 800 1 331 8 2
παλαιστή 2400 400 24 6
δάκτυλος 9600 1600 96 24
Didymos (12 fej.) megjegyzi: ő πήχνς ('/Jt παλιαστάς ς' δακτύλους κδ', πόδας ίΐτολεμαϊκοί'ς « 'S, ' Ρομαϊκονς δε πόδας
«' S, fi" ι" azaz 1 + 1/2 + 1/5 + 1/ϊ0 — 1*8; a mivel tökélyesen egyezőleg későbben azt mondja: d '’Ρωμαϊκός πονς προς τόν βα
σιλικόν πμχνν λόγον εχει-ως t' προς !)·'. Ez arány szerint, miu
tán a római láb 0 29574 méternyi, az egyiptomi rőf lenne 0’53233 méter, ez azonban igen hosszú, mert a fönmaradt mértékek (1.
Böckh Metr. Unt. 223. s köv. 1.) és több rendbeli épületek mé
retei, nem különben
a
francziáktól Elephantine szigetén felfedezett Hilusmérő, nem engednek hosszabb rőföt elfogadni) mint 0‘525 vagy legfölebb 0.527 méternyit; azonban az újkori metrologok legnagyobb része a kisebb mértéket 0-525 métert fogadta el, úgy, hogy a Didymos arányából kiszámított
hosz-150 KINÁ LY HKNRÍR.
szuság egy kikerekített arányra mutat. A valóságos arány ugyanis 1: 1*773, és ez van kikerekítve 1 : 1'8-dé. Az egyiptomi Philetaeros-féle mértékek mekkorasága e szerint a következő :
stádium = 210 méter plethron = 35 » orgyia (öl) = 2*1 »
rőf = 0*525
láb = 0*350
arasz = 0*2625
tenyér = 0*0875
Áj.) = 0.0219
Az egyiptomi leghosszabb mérték, a mely úti távolságok mérésére szolgált, a o/olvos, Hieronymus (in Joel. c. 3) ez el
nevezés eredetét így beszéli: »in Nilo flumine sive in rivis eius solent naves funibus trahere certa habentes spatia, quae ap
pellant funiculos, ut labori defessorum recentia trahentium colla succedant.« Strabo (17, 804. 1.) az Ephesosbeli Artemi- dorusra hivatkozva, azt beszéli, hogy ez állomások a helyiségek minőségéhez és a folyam gyorsaságához képest különböző lioez- szúsá.guak voltak, majd 30, majd 40 sőt 60 és 120 stádiu
mot is tettek. Ezért van az, hogy a schoenus hosszára nézve különböznek az irők adatai. Herodotos mindig 60 stádiumba számítja, Eratosthenes 40-be, Artemidorus, Strabo és az ale
xandriai metrologok 30-ba. TJtbaigazítnak itt az itinerarium Antonini távolsági adatai, a melyekből már d’ Anville és Ide·
ler következtették, hogy a schoenos mintegy 4 római mértföl
det tesz. Letronne (Recherches ] 01. s köv. 11.) megmutatja, hogy a schoenos 4 egyiptomi mértföldet tett 3000 királyi rőffel szá
mítva vagy 4500 Philetaeros-féle lábbal. A schoenos hossza a szerint volna 6300 méter vagy 0*8304 bécsi német postamért- föld, és a római mértföld igazi hoszszához mérve 4*26 római mértföld. Úgy látszik azonban, hogy a római mérnökök kerek számban 4 mfldbe számították a schoenust.
Mint térmértéket, az egyiptomi rendszerben, Herodotus után csak az aoovou-t ismerjük, egy négyszöget, a melynek hossza is szélessége is 100 rőf: teriméje tehát 10000 □ rőf vagy 2756*25 □ méter, vagy 0.4789 bécsi bold. Ez az arúra az ország fölmérésének alapmértéke volt még a római
ura-AZ ÓKORT SÚLYOKRÓL· ÉS MÉRTÉKEKRŐL·. 1 5 1
lom idejében is, noha már ekkor mellette a jugerum is diva
tozott.
A mikor t. i. a római uralom Egyiptomra is kiterjedett, a Philaeteros-féle mértékrendszer annyiban módosult, hogy a jugerumot és a római mértföldet beleillesztették. A jugerum beléillesztése könnyű volt, mert miután a római láb (0‘296 m) nagyon közel r,/e-daa Philetaeros-féle egyiptomi lábnak (0.350 in), a pletliron római láb szerint 120 lábat tett, és ennél fogva két Π plethron épen akkora volt, mint egy római jugerum.
Bajosabb volt a római mértföld beillesztése. Pontos számítás szerint voltaképen 74)41 Philetaeros féle stadium tesz egy római mértföldet, és ennél fogva egy schoenos-ra menne 4-26 római mértföld. De ez az arány igen alkalmatlan lévén, oda kerekítették ki, hogy 4 mértföldre számították a schoenost és ennél fogva 71 stádiumot egy mértföldre. Világos, hogy már ez nem volt többé római mértföld, a mint Heron (Letronne i.
τη. 49. 1.) 2, 21 maga is megmondja, τ ο μ ί λ ι ο ν Ι’χεt...
π ό δ α ς (f ι λ ε τ α ι ρ ί ο υ ς μ ε ν , δ φ , Ι τ α λ ι κ ο ύ ς δ ε , ε υ ; a hol az itáliai láb azonos lévén a rómaival, egy 5400 római lábat tevő mért
föld tetemesen különbözik a valódi római mértföldtől. Épen úgy különbözik a Philetaeros-féle stadium a régibb görög stádiumtól.
Az egyiptomi ürmértékekrol Didymos (21. fej.) a követ
kezőt közli: υ Γίτολεμαϊκος μέδιμνος ημιόλιός io n τον Α ττικ ο ί και βννίοτηκεν εξ άρταβών μεν των παλαιών β', ί;ν γάρ /;
άρτάβη μηδίων δ' S' ννν δέ διά την 1Ρωμαϊκήν χρηΟιν χρη
ματίζει ·/ γ " .« Ebből látjuk, hogy a Ptolemaeus-féle medim
nus másfél akkora volt, mint az attikai, és két régi artabe-t tett. A régi artabe tehát egyenlő volt az attikai medimnos két harmadával, vagyis a. metretes-sel; egyszersmind inocliust foglalt magába; holott az új artabe csak 3 */» modiust tett a római mérték szerint. Epiphanios és Isidorus (Őrig. 16, 26, 16) 72 sextariusra teszik az artabe-t; tehát ők is a régi arta
be-t értik. E szerint a Ptolemaeus - féle medimnos teszen 9 római modiust, azaz 78‘875 lite rt; az artabe ennek fele, tehát 39'4375 litert. Galenus 15 töredékében egy medim
nos van említve, a mely I 1 2 attikai medimnost teszen, és a melyet Böckh (i. m. 201.1.) a Ptolemaeus - félének tart.
E medimnos eloszlik 12 ι/μίεκτον-να; a ημίεκτον mint ga
1 .5 2 1ΊΝΛ1Λ' I IE N ltlK .
bonamérték 8 χ ο ΐ ν ι ' ξ -re vagy 24 χ ο τ ν λ η - v e oszlik, mint folya
dékmérték 2 χ ο νg-ra.
Kiegészítésül álljon még itt egy rövid áttekintése az egyi
ptomi pénzrendszernek.
A Nagy Sándor utódai által alapított államok közt csak Egyiptom nem fogadta el az attikai pénzrendszert. A ta
lentum azonban itt is. úgy, mint mindenütt, 60 minát vagy 6000 drachmát tett, de ez a drachma, a mint Mommsen ((resell, d. röm. Münzw. 40.1.) bizonyítja, azonos a tyrusi drach
m ával, és Egyiptomban 3-57 grammnyi volt. E súlyra II.
Ptolemaeus óta 8,4 és 1 drachmás arany, és többnyire 4 drach- más ezüst-pénzeket vertek, azonkívül még létezett réz-drachma is, a mely hihetőleg ugyanannyit nyomott. A három fémből vert pénzek oly változatlan értékarányban állottak, hogy a 8 drachmás arany egyértékü volt egy mina ezüsttel vagy egy ta
lentum rézzel, tehát az arány volt :
arany: ezüst — 100: 8 — 121/2 : I arany: réz = 6000: 8 = 750 : 1 ezüst: réz = 6000 : 100 = 60 : I
Némelyek ez értékarányból, akarják származtatni azt a három stateres arany-talentumot, a melyet az attikai pénzrend
szerben említettünk, azt tevén fel, hogy miután az egyiptomi 8 drachmás arany 28\56 gramm helyett tényleg csak 27Ή8 grammot nyomott, ezt egyenlőnek vehették 6 attikai drach
mával, a melynek törvényes súlya 26Ί 1*7 gramm. Csak az a kis nehézség van itt, hogy az attikai aranystaterek se voltak ám teljes súlyúak.
Miután Egyiptom római tartománynvá vált volt, az arany pénz veretése természetesen megszűnt, az octadrachmon he
lyébe jött az Augustus-féle római aureus, a mely körülbelül csak egy negyedrész annyit nyomott (7-8 gr.), és erre is ép
pen úgy számítottak 25 ezüst tetradrachmont, mint amarra.
Minthogy tehát a tetradrachmon 4 denárnyi súlyából nem vesztett, vesztenie kellett ezüst-tartalmából, és az úgy is tör
tént. Az egyiptomi ezüst-drachma nem ért többet 1ji dénárnál, sőt Tiberius idején innen az egyiptomi tetradrachmon még J dénárt se ért.
AZ Ó K O R I S Ó L Y O K R Ó Í . KS MÉ K T K K K K K Ö I * . 1 5 3
X II.