Már fennebb említettük, hogy Herodotos a perzsa rőtről azt mondja, bögy a perzsa királyi rőf 3 ujjnyival hosszabb mint a közönséges görög rőf. Ugyanott azt is megmutattuk, hogy a hely színén tett mérésekből kitűnt, hogy a perzsa királyi rőf valóságos hossza 0*525—0-527 méter.
Alig lehet kétség benne, hogy a perzsa és az egyiptomi rőf azonosak voltak, és miután alig lehet feltenni, hogy két nem, épen szomszédos nemzet hossz mértékének ilyetén találása merő esetleg, annál kevésbbé, ha felosztásuk, a mint itt is látjuk egy rendszerből indul ki, kénytelenek vagyunk azt a következ
tetést is elfogadni, hogy e csaknem vagy épen egyenlő mérté
kek és egymáshoz hasonló rendszerek ugyanazon egy közös kútfőből erednek, ugyanazon egy ősmintának származékai.
Honnan vehették eredetüket, azt bajos még most megmondani, és talán soha se lesz lehetséges egész bizonyossággal megálla
pító, hanem ha új felfedezések abba a helyzetbe fogják tenni a tudományt, hogy az első őspolgárisodást, nyomról nyomra visszafelé haladva, egészen legelső csirájáig követhesse. Való
színűséggel azonban annyit mégis merhetünk már most is ki
mondani, hogy ez egyező mértékek és mértékrendszerek a sémi faj őstalálmányai, és meglehet, hogy még abból a korból szár
maztak, a melyet a szentirás regéje a bábeli nyelvzavarodás elé helyez, és a mely alkalmasint semmi egyéb, mint egy elhomályosúlt emléke annak, hogy a kétségen kívül rokon sémi törzsek közt valamikor az őskorban még nem léteztek vallás
ban, nyelvben és szokásban azok a különbségek, a melyeket a történelmi korban nálok észlelünk.
IfiO T' IN Λ I, Y H E N R IK .
Herodotos (7, 117) azt említi, hogy Artachaees, a kit a legmagasabb termetű perzsának tartottak; «.το πέντε πηχέιον βαΟιληίων «τελείτε τέοοεραg δακτύλους: ha ez igaz, a kérdé
ses férfi 4e/7 perzsa királyi rőfnyi magasságú volt, azaz 2'55 méternyi magasságú volt, 8 bécsi lábnál valamivel magasabb, tehát csakugyan valóságos óriás. Babylon falai (1,178) 5o rőfnyi vastagok és 200 rőfnyi magasak voltak, tehát 261/4 méter vagy 83 láb vastagok és 105 méter vagy 332 láb magasak.
A királyi útmérték a paraszanges volt, ma is perzsa nyelven ferszenk. Herodotos és Xenophon mindenütt 30 stádiumba számítják. Ideler szerint (Abband. 1827. 119 1.) a mai perzsa ferszenk közel 4 római mértföld, mintegy 6 kilo
metre vagy 4/5-e egy geograpbiai mértföldnek, de nem való
színű, hogy az ókori is akkora volt. Gondoljuk meg legelőbb is, hogy Herodotos és Xenophon mindenesetre görög stádiu
mot értettek, a melyből, ha az olympiait veszszük, 8 teszen egy római mértföldet, tehát 30 tehet legfölebb 38/4-e t; de fén- nebb megmutattuk, hogy az a közönséges stadium, a melyben a görög irók rendesen szokták kifejezni a távolságokat, még rövidebb, mint az olympiai vagy attikai. Ideler (i. b.) csak
ugyan Herodotos adatai után 3-4 római mértföldnyire, azaz geogr. mértföldre számítja ki a paraszangost, Xenophon távolság-határozásai szerint csak 3 sőt Anab. 2, 2, 6 szerint épen csak 2‘8 római mértföldre teszi. D ’ An ville (Traité des mesures 95 1.) 3 római mórtföldre teszi, és e meghatározást Ideler is legvalóbbszinűnek tartja. Bizonyosan téves az a véle
mény, a mely a paraszangeszt az egyptomi sőnoszszal egyen
lőnek állítja, vagy még nagyobbnak is.
Az ürmérték, száraz anyagok számára az artabe volt.
Herodotosnál (1, 192) e mértékről a következőt olvashatni:
/; δέ άρτάβη μέτρον édv Περσικόν χωρέει μέδιμνον ’Αττικόν πλέον χοΐνι'ξι τρισι ζίττικμαι ,· tehát 3 choenixxel vagy 3/4g ==
]/10 medimnossal nagyobb volt az attikai medimnosnál — 11/1(J medimnos, == 55'811 liter = 39'441 bécsi kupa, tehát csak
nem két véka. A médiai ártábe-t Pólyáén, Suidas és Hesycbios az attikai medimnossal egyenlőnek mondják, sokkal valóbbszinű azonban, hogy e meghatározás nem pontos, és hogy a médiai medimnos a perzsával azonos volt. Az artabe huszonnégy
ed-AZ ÓKO R I SÚLYOKRÓL ÉS M É R T ÉK EK R Ő L. 1 6 1
része volt Xenophon szerint (Anab. 1, 5, 6) -/μ ίΙ.Οί}, a melyet ő ugyan 2 attikai choenixnek mond, de miután az artabehez mindenesetre arányban állott, nem lehet feltenni, hogy 51 choenixes mértéknek egy 2 choenixes lehessen alosztálya, pon
tosabban alkalmasint 2 1/8 choenixnyi volt, tehát 2-326 liter vagy l -643bécsi kupa. Ettől eltérő Hesychios meghatározása, a ki 2 kotylet számít egy kapithére, és Polyaené a ki a χαπ&τι,g-t egyenlőnek mondja az attikai choenixxel. I t t hiba vagy téve
dés van, mert ellenmondanak ez arányok ugyanazon írók más állításainak. Pollux (4, 168), Hesychius és az Etymologicum magnum szerint 2 -/.αττίΟ-η tett egy «ddí^-ot vagy
szerintük 4, pontosabban és helyesebben 4 1/4 choenix. Még említ Aristophanes (Ach. 108. s köv.) egy άχάνη nevű perzsa mértéket, a mely Suidas Aristotelesből idézett állítása és A ri
stophanes magyarázója szerint 45 attikai medimnost tett. E szerint ez az acháné tenne kereken 42 artábét. Ez arány azon
ban legalább is nagyon furcsa.
Mint folyadékmérték előfordul Polyaennél .(4, 3, 32) a μάαις, a melyet 10 attikai chuszra tesz vagy B/0 metretesre — 32.830 liter vagy 23'2 bécsi kupára. Ugyan e uúoiq név alatt létezik egy macedóniai ürmérték is, a mely azonban csak 6 ko- tylét tesz, tehát sokszor kisebb a perzsa hasonnevű mértéknél.
A mi a súlymértéket és pénzértéket illeti, már vizsgá
lódásaink legelején láttuk, hogy Herodotus két talentumot említ, u. m. a bahylonil, a mely az ezüst, és az euloeait, a mely az arany-súlymérték alapegysége volt a perzsa birodalomban.
I tt mindenek előtt tisztába kell jőnünk az iránt, hogy ha tán az ezüst talentumot valóban babyloninak nevezték is, de eu- boeainak aligha nevezték a perzsa birodalomban azt a talen
tumot, a mely szerint az indiai tartományok fizették a magok arany adóját. I tt két eset lehetséges. Az egyik az, hogy He
rodotus maga a perzsa birodalomban divatozott arany talen
tumot, a melynek talán egészen más neve volt, elkeresztelte euboeai talentumnak azért, mivel súlyára nézve azzal a talen
tummal, a melyet ő e néven ismert, közel vagy tán épen töké- lyesen is egyezett; vagy pedig azért nevezte úgy, és nevezték mások is úgy, mivel ez volt az a talentum, a mely egyenesen, vagy a phoenicziaiak útján a görögökhöz elszármazván, itt
AZ Ó K O R I SÚLYOKRÓL· ÉS M É R T É K E K R Ő L . 1 1
162 Fi nAlY H E N R IK .
csakugyan e néven volt ismeretes, és Herodotus épen a görög olvasó közönség kedvéért élt inkább az ismeretesebb és nép
szerűbb elnevezéssel. Annyi a Herodotus elbeszéléséből bi
zonyos, hogy a perzsa birodalomban hivatalosan nem egyenlő súlylyal mérték az ezüstöt és az aranyat. De láttuk ott azt is, hogy Herodotus számítása, úgy a mint a jelenlegi szövegben áll, nem talál ahhoz az arányhoz, a melyet ő maga felállít, és a mely szerint a babyloni talentum 70 euboeai minát tett volna. A III.fejezetben előadtuk: mily módon kisértették meg a minden esetben megrongált szöveg kiigazítását, de láttuk, hogy még a legvalóbbszinű kiigazítás eredménye se talál azzal a tényleges aránynyal, a melyet a fenmaradt perzsa pénzek mutatnak.
Nem lehet itt tehát egyebet tennünk, mint a pénzek tény
leges súlyára építeni. A perzsa birodalomban és onnan átszi
várogva a görögöknél is, a legismertebb arany-pénz volt a Accosr/.óg, a melyet az ókorban átalában didrachmonnak tekin
tettek, és a melynek törvényes súlya, a leggondosabb mérések szerint 8'385 gramm. Az ezüst-pénz fő egysége volt az u. n.
médiai siglos, vagy ezüst dareikos, a melynek súlya az arany dareikos súlyának 2ja-da, tehát 5\59 gramm, és a melyet Xe
nophon 1 x/4 attikai drachmára becsűi. E siglos fele a perzsa vagy babyloni ezüst staternek, a melyet Kisázsiában a perzsa Satrapák és az önálló városok szélűben verettek,és a melynek tényleges súlya 11‘5 és 9’5 gramm közt ingadozik. E statert épen úgy tekinthetjük didrachmonnak, mint az arany dareikost, a médiai siglos tehát egy drachma, és ha az, csak is a baby
loni talentumnak lehet drachmája. E szerint 3000 arany da
reikos egy euboeai, 6000 siglos egy babyloni talentumot tenne, a babyloni talentum e szerint 33540 gramm, az euboeai 25155 gramm, és az előbbeni oly arányban áll az utóbbihoz, mint 4: 3-hoz.
Herodotos szerint a perzsa királyi pénzverdében az arany értékarányát az ezüsthöz úgy állapították volt meg, hogy az arany 13 annyit ért, mint az ezüst. Ha ez arányt veszszük ala
pul, voltaképen 19'5 ezüst siglos tenne egy arany dareikost úgy látszik azonban, hogy a siglos valóságos súlya valamivel
AZ ÓKORI SÚLYOKRÓL ÉS M É R T ÉK EK R Ő L. 163 kisebb volt, mint épen a dareikos 2/'s-da, úgy, bogy épen 20 siglos tett egy dareikost. Ez azonban csak törvényes érték
arány volt, a valódi forgalomban az arany alkalmasint olcsóbb volt.
A perzsa pénzek valóságos értéke, mai pénz szerint, a következő :
1 dareikos, 8‘385 gr. arany Γ39δ ftjával 11 ft 70 kr.
aranyban;
1 ezüst stater átlagosan 1Γ39 gr. ezüst 9 krjávall írt.
21/, kr.
1 siglos mintegy 5'56 gr. » » 50 kr.
11*
F O G L A L A T .
L a p I . M é r té k á t a l á b a n ... 3 I I . Ó k o r i m é r t é k e k a r á n y a i a z ó - k o r b a n ... 13 I I I . A b a b y l o n i t a l e n t u m ...2 6 I Y . A z a e g i n a i t a l e n t u m é s v á l t o z a t a i ... 4 3 V . A z a t t i k a i t a l e n t u m o k ... 5 4 Y I . R ó m a i s ú ly m é r t é k és p é n z r e n d s z e r ... 65 V I I . G ö r ö g h o s s z m é r t é k ... 1 1 7 V I I I . R ó m a i h o s s z - é s t é r m é r t é k ...131 I X . A z a t t i k a i iir m é r t é k ... 1 3 7 X . A r ó m a i i i r m é r t é k ... 1 4 2 X I . E g y i p t o m i m é r t é k e k ... 147 X I I . R ó m a i p é n z é r t é k g ö r ö g r e n d s z e r b e n ...1 5 3 X I I I . P a l a e s t i n a i m é r t é k e k ...157 X I Y . P e r z s a p é n z e k é s m é r t é k e k ...15!»