a) a palmipes — 1 pes + 1 palmus = 11/4 láb vagy 20 digitus.
b) A cubitus, a görög rtT/vq-nok tökélyesen megfelelő mérték. Hossza volt l 1/2 pes vagy 6 palmus, akár 18 uncia vagy 24 digitus. A rómaiak ritkán éltek e mértékkel, leg
inkább csak nagyon népies beszédben; az irodalomban csak mint a görög πΐ;χνς fordítása fordul elő, a földmérők nem vet
ték fel a magok rendszerébe. Hason jelentésű kifejezés volt:
c) az ulna , a mely kifejezés azonban két különböző jelentésben fordul elő. Az Augustus-korabeli költők vagy magát a cubitus-t, vagy egy ettől nem igen különböző mértéket jelöltek vele; alighanem az egész kar hosszát, az emberi test hosszának harmadrészét (1. Yirg. Ecl. 3, 104 s köv.) Pli
nius ellenben öl értelmében a görög οργυιά jelentésével hasz
nálja.
d) A gradus = lépés, csak a földmérők irataiban jő elő és 21/2 lábnyi.
e) A passus — kettős lépés vagy 5 láb, az a távolság, a melyet lépés közben ugyanazon egy láb mér meg fölemelkedé
sétől letevéséig. Ez vált az útak kimérésének alapegységévé.
A
földmérők munka közben rendesen egy mérő rudat = pertica használtak, a melynek hossza 10 láb volt, a miért decempeda név alatt is fordul elő. Ez egységűi is szolgált a föld
AZ ÖKOKI SÚLYOKRÓL ÉS m é r t é k e k r ő l. 133 területek mértékéül használt négyszögek oldalainál, és róla nevezték el a földmérőket decempedator-oknak.
Az utak hosszát ezernyi passus — milia passuum sze
rint határozták meg, és e mérték szerint köveket állítottak fel az országutak mellett, a melyekre az úti állomások távolsága fel volt jegyezve. E köveket is úgy nevezték: miliaria. Az ezer
nyi passus ily módon az útmérték voltaképeni egységévé vált) de a »miliarium« elnevezés csak nagyon későre keletkezett, későbben mint a görög μίλιον, a mely már Strabonál előfordúl.
A római írók néha stádiumban is fejeznek ki távolságo
kat, különösen tengeren; ilyenkor a stádiumot rendesen 625 római lábra vagy is a római mértföld 1/8-ra teszik.
A láb egyébiránt nem csak a hosszmértéknek, hanem a térmértéknek is alapegysége. Columella (de r. r. 5, 1) erre nézve kimondja: modus omnis areae pedali mensura compre
henditur. Már fennebb meg volt említve, hogy mértékűi a de
cempeda, a tíz lábnyi mérőrúd szolgált, és ennek négyzete, tehát 100 □ láb volt a legkisebb önálló egység a területmérés
ben, a melynek legfölebb még felét is említik, apróbb tört
jeit nem.
A lábat kétféleképen használták területek mekkoraságá- nak kifejezésére, t. i. vagy mint boszmértéket, a mely szerint a mindenesetre szabályos négyszögnek képzelt terület hosszát és szélességét határozták m eg; vagy mint térmértéket vagy négyszöglábat; a hosszmértékben a földmérők pes porrectus, a térmértékben pes quadratus vagy constratus kifejezésekkel jelölték.
A római térmérték egész rendszerét Yarro (de r. r. 1, 10) így sorolja elő: »bina jugera, quae a Romulo primum di
visa dicebantur viritim, quod heredem sequerentur, heredium appellarunt. Haec postea a centum centuria dicta. Centuria est quadrata in omnes quatuor partes, ut habeat latera longa pe
dum CD. Hae porro quatuor centuriae conjunctae, ut sint in utramque partem binae, appellantur in agris divisis viritim publice saltus.« A jugerumnál kisebb egységekre nézve Varro»
Columella és az agrimensorok adatai egyetértőleg a következő rendszert mutatják ki.
A Latinusok »vorsus« névvel jelölték eredetileg annak a
134 KÍNÁI,Y H E N R I K .
borozdának a hosszát, a melyet az eke elé fogott szarvas- marha egy huzamhan rendesen felszánt; ennek utána a szó mint térmérték egy négyszöget jelölt, a melynek minden oldala olyan hosszú volt, mint az említett horozda, a melyet 100 lábra tettek. A rómaiak ugyan ezt a dolgot »actus« névvel jelölték, csak hogy 120 lábnyira szabták. E szerint az actus egy négy
szög, a melynek minden oldala 12 decempeda, teriméje tehát 144 □ decempeda vagy 14400 □ láb. A rendes számítás sze
rint ekkora terület felszántása egy pár marhával épen fél napi munka volt; az egész napi munkával tehát két akkora terüle
tet lehetett felszántani, és ezt (a kettős actus-t) nevezték juij<- ram -nak; a jugerum e szerint egy négyszög, a melynek hossza 24 decempeda vagy 120 lá b , szélessége 12 decempeda vagy 120 láb, térfogata 288 Q] decempeda vagy 28800 Q láb.
A jugeruA volt aztán mint római »hold« a földmérték alapegysége, az egész - - as, a melyet a római számrendszer tizenkettőd törtjei szerint felosztottak unciákra, semunciára, sicilicusra, sextulara és scripulum-ra. A scripulum épen a
□ decempeda és ennél fogva, a mint kell 2Ίξ-g-adrósze a juge- rumnak. E szerint á ll:
I scripulum = jugerum, 1 * ·ζ4"ΐτ }>
1 sextula 71T » 1 sicilicus Tjtg· »
1 uncia τ12 »
továbbá a sextans, quadrans, triens, quincunx, semis, septunx, bes, dodrans, dextans, deunx sorban 2, 3,4, 5, 6, 7,8, 9, 10 és 11 tizenkettődrészét jelentették az as = jugerum-nak.
Varro az ,actus quadratus' helyett »acnua« (ακαινα ?) nevet is említ, Columella ennek negyedrészét vagy a jugerum nvolczadát »clima« névén is említi.
K ét jugerum tett egy heredium-ot, 100 heredium egy centuria-1, 4 centuria egy saltus-1.
A hossz- és térmértékek rendszere tehát a következő táb
lázatokat mutatja:
mille passuum . . . 1 decempeda. . . . 500 1 p a ssu s... 1000 2 1
AZ ÓKOJU SÚCYÖKRÓI, ÉS M É R T É K E K R Ő L . 135 g radus... 2000 4 2 1
cubitus... 3333'la 61/,-, 32/3 P / 3 1 palm ipes... 4000 8 4 2 1*/5 1 pes... 5000 10 5 2Va l 1/* l 1/* 1 uncia... 60000 120 60 30 18 15 12 1 digitus... 80000 160 80 40 24 20 16 l 1/»
saltus 1
centuria 4 1
heredium 400 100 1
jugerum 800 200 2 1
actus, acnua 1600 400 4 2 1
clima 6400 1600 16 8 4 1
scripulum 230400 57600 576 288 144 36 Még hátra van a római láb hoszszának- meghatározása a mai hosszmérték szerint, hogy az elősorolt mértékekről mek- koraság tekintetében tiszta fogalmat alkothassunk magunknak
Daczára annak, hogy alapos okunk van hinni, hogy a Juno Moneta templomában, valamint a többi mértékeknek, úgy a lábnak is egy hivatalos ősmértéke volt letéve, a melyet mint pes monetalis-t említve is találunk (Hyginus, ed. Lacli- mann, 123 1.); az a pontatlanság, a melylyel a régiek mértek mégis felette nehezíti a római láb valóságos hosszát azzal a pontossággal meghatározni, a melyet az ily meghatározásoknál ma követelni szoktunk. Igen valószínű, hogy eredetileg nem is volt hossza ily pontosan megszabva.