PERZISZTENCIA ÉS SPORTOLÓI INTEGRÁLTSÁG

A perzisztencia, azaz a tanulmányok melletti kitartás alapvetően a lemorzsolódás ellen-tétét jelenti, tehát ha egy hallgató sikeresen teljesíti tanulmányi kötelezettségeit és végül diplomát szerez, perzisztensnek nevezzük. Kutatásunkban a perzisztenciát Pascarella és Terenzini (1980) nyomán egy sokdimenziós mérőeszközzel mértük, a Perzisztencia/Ön-kéntes Lemorzsolódás Melletti Döntés Skála álskáláiból a végzettség megszerzése iránti elköteleződésre vonatkozó állításokat használtuk fel. A skála kérdései arra vonatkoznak, hogy mennyire látják hasznosnak a hallgatók tanulmányaikat és milyen erőfeszítéseket hajlandóak tenni a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése érdekében.

A sportolás gyakorisága mentén két állításban találtunk csekély, de szignifikáns különbséget a csoportok között. A rendszeres sportolók érték el mindkét esetben a legmagasabb pontszámot: rájuk a legjellemzőbb, hogy képesek figyelni az órákon (3,07 pont), s hogy részt vesznek általában a kötelező órákon (szemináriumokon, gya-korlatokon) (3,6 pont), míg a nem sportolók a legkevésbé eredményesek ezeken a területeken (36. táblázat).

36. táblázat. A perzisztencia itmeiben elért átlagpontok a sportolás gyakorisága mentén (átlagpontok 1–4 fokú skálán). Forrás: PERSIST 2019.

szinte soha

nem sportol ritkán

rendszere-sen F Sig N

Képes vagyok figyelni az órákon 2,98 3,05 3,07 4,331 0,013 1917 Általában részt veszek a

szemináriumokon/gyakorlatokon 3,52 3,53 3,6 4,405 0,012 1921

A sportkörtagság típusaira vonatkozóan ellentétes eredményt kaptunk a szigni-fikáns különbségeket mutató perzisztencia-itemekben, mint azt korábban láttuk a tanulmányi eredményesség más dimenzióinál. Azok a hallgatók, akik anyagi támo-gatás mellett tagjai valamilyen sportklubnak, a legkevésbé elkötelezettek a jobb a tanulmányi teljesítmény elérésében (3,1 pont), tudják időben elkészíteni a kötelező beadandókat, dolgozatokat (2,93 pont), s vesznek részt általában a kötelező szeminá-riumok, gyakorlatokon. Eredményeink szerint az anyagi támogatás nélküli sportkör-tagok a legelkötelezettebbek a minél jobb tanulmányi eredmények iránt (3,36 pont) és vesznek részt a szemináriumokon, gyakorlatokon (3,59 pont), míg a nem tagokra a leginkább jellemző, hogy időben elkészítik a beadandó dolgozatokat, feladatokat (3,16 pont), ugyanakkor csupán egy századponttal értek el jobb eredményt a nem fizetett sportklubtagokhoz képest (37. táblázat). A tanulmányi többletmunka ered-ményeivel ellentétben az egyéni sportolók mutatkoznak elszántabbnak a tanulmá-nyi kötelezettségek teljesítésében: rájuk inkább jellemző, hogy mindent megtesznek, hogy részt vehessenek az órákon (3,21 pont), mint a csapatsportolókra (3,06 pont) (F(1,1269)=8,546, p=0,004).

37. táblázat. A perzisztencia itmeiben elért átlagpontok a sportkörtagság típusai mentén (átlagpontok 1–4 fokú skálán). Forrás: PERSIST 2019.

Tagja

eredményeket elérni 3,36 3,1 3,33 3,177 0,042 1874

Időben befejezem a dolgozato-kat/tanulmányokat, melyeket a tanárok kérnek az előadásokra/

szemináriumokra

3,15 2,93 3,16 3,017 0,049 1876

Általában részt veszek a

szemináriumokon/gyakorlatokon 3,59 3,38 3,56 3,309 0,037 1889

A sportolói integráltságot vizsgálva is a perzisztencia csupán egy-két indikátorá-ban találtunk szignifikáns különbségeket. Az intézményi sportinfrastruktúrát hasz-náló hallgatói csoportokat tekintve egymásnak ellentétes eredményeket kaptunk.

A rendszeres használók a legelszántabbak a tanulmányaik befejezését illetően (3,57 pont, ritkán 3,47), s a soha nem használók a legkevésbé (3,45 pont) (F(2,1862)=3,655, p=0,026), Ugyanakkor az utóbbiakra a leginkább jellemző, hogy időben befejezik az órai beadandó dolgozatokat, amiket a tanárok kérnek (3,19 pont), őket követik a rendszeres (3,17), s a legrosszabb eredményt a ritkán használók érték el (3,08 pont) (F(2,1851)=3,580, p=0,028). Az egyetemi, főiskolai sportprogramok látogatását

vizsgálva azt láthatjuk, hogy ennek gyakoriságával inkább értenek egyet azzal a válasz-adók, hogy képesek tanulni akkor is, amikor érdekesebb tennivalójuk lenne. A rend-szeresen részt vevők 2,9, a ritkán 2,89, míg a gyakorlatilag soha nem részt vevők 2,74 pontot értek el (F(2,1874)=5,183, p=0,006).

Elemzéseink következő lépéseként főkomponenst készítettünk a perzisztenciára vonatkozó állításokból, s variancia-analízissel vizsgáltuk meg a különbségeket a tár-sadalmi-demográfiai és a sportolási szokásokhoz kapcsolódó változók mentén. Ko-rábbi eredményeinkkel (Kovács 2018) összhangban a hallgatónők perzisztensebbnek bizonyultak férfitársaiknál (76,11 és 72,85 pont). Az erdélyi és partiumi, román hallgatók érték el a legmagasabb pontszámokat (77,18 és 79,31 pont), s a korábbi eredményeinkkel összhangban a felvidékiek a legalacsonyabbat (72,41 pont), akár-csak az egyéb nemzetiséget megjelölők (72,22 pont). Mint ahogy azt a tanulmányi többletmunka tekintetében láttuk, a nem dolgozó anyák gyerekei nemcsak, hogy szívesebben kapcsolódnak be kutatói, szakmai munkába, vesznek részt különböző tudományos műhelyek munkájában, részesülnek ösztöndíjakban stb., hanem el-szántabbak és kitartóbbak is a tanulmányaikat illetően (76,31 pont). A szubjektív és relatív anyagi helyzet is szignifikáns összefüggésben áll a perzisztenciával: mindkét dimenzióban a legjobb anyagi helyzetben lévők a legperzisztensebbek (76,95 és 78,12 pont), míg szubjektíve a legrosszabb helyzetű diákok (69,04 pont), illetve az átlagosnál valamivel rosszabb helyzetben lévők a legkevésbé (72,14 pont). Az egyéni sportokat végzők perzisztensebbek, mint a csapatsportolók (75,68 és 73,51 pont). Más (sportos) tényező nem áll összefüggésben a perzisztenciával. (38. táb-lázat).

38. táblázat. A perzisztencia főkomponensében elért átlagpontok a társadalmi háttér és sportolási szokások mentén (átlagpontok 0–100 fokú skálán). Forrás: PERSIST 2019.

Perzisztencia

főkom-ponens (0–100 pont) F sig N

Neme férfi 72,85 21,561 0,000 1932

nő 76,11

Ország Magyarország 74,15 6,184 0,000 1988

Románia 77,18

Ukrajna 73,6

Szlovákia 72,41

Szerbia 76,18

Nemzetiség magyar 74,55 9,541 0,000 1931

ukrán 72,78

román 79,31

egyéb 72,22

Anya dolgozik dolgozik 74,58 5,439 0,020 1874

Nem dolgozik 76,31

Szubjektív

anyagi helyzet Mindenem megvan, jelentősebb

kiadásokra is telik 76,95 7,779 0,000 1950

Mindenem megvan, ami szüksé-ges, de nagyobb kiadásokat nem engedhetem meg

helyzet Az átlagosnál sokkal jobb 78,12 3,340 0,010 1951

Az átlagosnál valamivel jobb 75,09 válto-zó hatását a perzisztencia főkomponensére. Ebben igazolódott, hogy a társadalmi és a sportolási szokásokhoz kapcsolódó változók nem függetlenek egymástól, oly-kor kioltják egymás hatását, ez magyarázza, hogy összesen két változónak, a nem-nek és a szubjektív anyagi helyzetnem-nek van hatása a perzisztenciára. A nők magasabb perzisztenciája ebben az esetben is igazolódott (β=,138), illetve minden vizsgált té-nyezőtől függetlenül minél jobb egy hallgató szubjektív anyagi helyzete, annál kitar-tóbb tanulmányai mellett (β=,098) (39. táblázat).

39. táblázat. A demográfiai, szociokulturális, -ökonómiai háttérváltozók és a sportolási szokások, valamint a sportolói integráltság hatása a perzisztencia összmutatójára (β regressziós együtthatók).

Forrás: PERSIST 2019 (N=1663)

Apa dolgozik (0 nem, 1 igen) -,008 -,010

Anya dolgozik (0 nem, 1 igen) -,045 -,043

Anya iskolai végzettsége osztályokban ,020 ,018

Apa iskolai végzettsége osztályokban ,030 ,027

Lakóhely településtípusa 14 éves korban (0

kistele-pülés, 1 nagyváros) -,034 -,036

Objektív anyagi helyzet (0–9 pont) -,032 -,032

Szubjektív anyagi helyzet (0–100 pont) ,098*** ,098***

Relatív anyagi helyzet (0–100 pont) ,034 ,036

Sportolás gyakorisága (0–100 pont) ,029

Intézményi sportinfrastruktúra használata (0–100

pont) ,041

Intézményi sportprogramokon való részvétel

gya-korisága (0–100 pont) -,034

Tagja sportkörnek anyagi támogatás nélkül (0 nem,

1 igen) ,016

Tagja sportkörnek anyagi támogatással (0 nem, 1

igen) -,029

R² ,025 ,042 ,046

***p≤0,001, **p≤0,01, *p≤0,05. Referenciacsoportok dummy változók esetében: nő; Szerbia; kistelepü-lés; apa–anya nem dolgozik; nem tagja sportkörnek semmilyen formában

A kétváltozós elemzések során azt láthattuk, hogy a sportolási szokások közül egyedül a sportág típusa áll összefüggésben a perzisztenciával. Gayles és Hu (2009) eredményeivel összhangban a kiemelt látvány-csapatsportágak képviselői kevésbé perzisztensek, mint az egyéni sportokat végzők. Ennek hátterében ugyanaz állhat, mint azt a szerző megállapította: a csapatsportolók körében inkább előfordulhat az, hogy több időt töltenek a csapattársakkal, szorosabban kötődnek hozzájuk, több interakció jellemzi őket velük, mint a hallgatótársakkal, ami negatívan hat a perzisztenciára. Ezt igazolja, hogy az egyéni sportolókra inkább jellemző az előadásokon, szemináriumo-kon, gyakorlatokon való részvétel saját bevallásuk szerint, ahol leggyakrabban talál-koznak és vannak interakcióik a hallgatótársaikkal. Az integrációs modell elmélet nem igazolódott kutatásunkban: az intézményi sportolás nem áll összefüggésben a tanulmá-nyok melletti kitartással. Az elmélet kutatói, Pascarella és Smart (1991) igazolták, hogy az intézményi keretek között sportolók nagyobb valószínűséggel szereznek diplomát a magasabb fokú beágyazottságnak és a szociális interakcióknak köszönhetően. Koráb-bi elemzéseinkben viszont az elmélet ellenkezőjét igazoltuk a régió hallgatói körében:

az egyetemi, főiskolai színekben sportoló sportkörtagok kevésbé voltak perzisztensek, néhány mutatóban pedig épp az intézmény falain kívül sportolók értek el jobb ered-ményt, s az egyetemi sportklubtagság negatívan hatott a perzisztencia főkomponen-sére (Kovács 2018; 2019b). Jelen vizsgálatban azonban nem találtunk szignifikáns ösz-szefüggést a sportolási szokások mentén, leszámítva a sportágat. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy noha a rendszeres sportolók, intézményi sportinfrastruktúrát használók, sportrendezvényeken résztvevők, illetve anyagi támogatás nélkül sportoló sportkörtagok egy-egy mutatóban a legjobb eredményt érték el, tehát a leginkább jel-lemző rájuk például, hogy elszántak tanulmányaik befejezését illetően, képesek tanulni, ha más tennivalójuk lenne, részt vesznek általában a szemináriumokon, ugyanakkor a

sportolás különböző formái és a sportolói integráltság nem befolyásolja összesítve a tanulmányok melletti kitartást.

A SPORTOLÁSI SZOKÁSOK HATÁSA A TANULMÁNYI