4. A SAJÁT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
4.3 E NERGETIKAI TÖMÖRÍTVÉNYEK JELLEMZ Ő INEK VIZSGÁLATA , MIN Ő SÍTÉSE , GAZDASÁGOSSÁGI
4.3.2 Pelletek és brikettek fontosabb tüzeléstechnikai tulajdonságai, minősítése
A hazai kereskedelmi forgalomban kapható pelletek nagyobb hányada ma még külföldről (elsősorban a környező országokból) származik, kisebb része hazai előállítású. A vizsgált minták (30. melléklet) származás, alapanyag és kiszerelés szerinti jellemzőit a 35. táblázatban foglaltam össze.
35. táblázat: A vizsgált pelletek
Minta
száma Alapanyag Kiszerelés Származás
Feltüntetett minőségi előírásnak, szabványnak való
megfelelés
1. Puhafa Zsákos, 15 kg vagy
1200 kg („big bag”) Románia DIN 51731 2. Vegyes, puha- és
keményfa zsákos, raklapos Ausztria Önorm M7135
3. Vegyes, puha- és
keményfa zsákos Ukrajna -
4. Vegyes, puha- és
keményfa zsákos Magyarország FVM-MI bevizsgálási
tanúsítvány
5. Keményfa zsákos, ömlesztett Magyarország -
6. Keményfa (magas
kéregtartalommal) zsákos, ömlesztett Magyarország -
Forrás: Saját vizsgálat
A felhasznált alapanyag puha és keményfa, illetve vegyes összetételű. A kiszerelésük és forgalmazásuk változatos. Egységes szabvány hiányában gyakori az egyes országok minősítési eljárásainak átvétele.
Az egyes minták fontosabb vizsgált tüzeléstechnikai jellemzőit és árát a 36. táblázatban foglaltam össze. Az egyes tulajdonságok az adott tüzelőberendezésekben való alkalmazhatóság mellett hasznosításuk gazdaságosságát is jelentősen befolyásolják.
36. táblázat: Pelletek jellemzői
* Az árak a 2009-ben érvényes, adott termékre megállapított piaci árak.
Forrás: Saját vizsgálatok
A pelletek alacsony nedvességtartalmaihoz tartozó fűtőértékek 17 MJ/kg körül alakulnak. A hamutartalom kellően alacsony (3,55% alatti), a felhasznált alapanyagok fajtájától és azok kéregtartalmától függően alakul. Az átmérő és a hosszúság a pellet-prések kialakításának és működésének függvényében változik. A térfogattömegek a felhasznált alapanyagok és préselési jellemzők (pl.: alkalmazott nyomás) függvényében 580 kg/m3 (1. minta, puhafa) és 709 kg/m3 (5. minta, keményfa) közöttiek.
Az árak a vizsgált minták esetében bruttó 48 és 56 Ft/kg közöttiek. Az árak közt tapasztalt eltérések számos esetben még nem a minőség függvényében alakulnak.
A 37. táblázatban a CEN/TS 14961:2005 műszaki előírás ajánlásai alapján az egyes mintákat jellemző tulajdonságaik szerinti kategóriákba soroltam.
37. táblázat: Pellet minták besorolása a CEN/TS 14961:2005-ben meghatározott kategóriák alapján
Rövidítések jelentése: M =Moisture cont.= nedvességtart.; A=Ash cont.=hamutart.; D=Diameter=átmérő
*A műszaki előírás határértéket nem fogalmaz meg, kereskedelmi forgalomba kerülés során fel kell tüntetni az értéket.
Forrás: Saját vizsgálatok
A különböző nemzeti minősítéseket (pl.: az ausztriai Önorm) felváltó egységes besorolás alkalmazása a biotüzelőanyag-piac résztvevői számára számos előnnyel járna:
jelentősen megkönnyítené a vásárlói döntéseket és a kereskedők dolgát, megteremtené az európai egységes piac előnyeit ezen a területen is. A fenti táblázatban foglalt besorolás minősítési fokozatokat nem tartalmaz, de egyértelműen és áttekinthetően foglalja össze a főbb tüzeléstechnikai jellemzőket. Az egyes tömörítvények Ft/kg-ban és a Ft/MJ-ban megadott árai -a minőségi jellemzők ismeretében- összehasonlíthatóvá válnának, ami tovább segíthetné a verseny kialakulását.
A hazai kereskedelmi forgalomban kapható brikettek a pelletekhez hasonlóan ma még elsősorban külföldről származnak, de számos hazai vállalkozás kívánja pellet- és brikett gyártással bővíteni tevékenységét.
Mivel a brikettek hasznosítása nem automata tüzelőanyag adagolással működő berendezésekben történik, ezért a jellemző tulajdonságok közül a méret szerinti kategóriáknak kisebb a jelentősége. A többi tulajdonság azonban a hasznosítás gazdaságosságára jelentős hatással van.
A vizsgált minták (31. melléklet) származás, alapanyag és kiszerelés szerinti jellemzőit a 38. táblázatban foglaltam össze.
38. táblázat: A vizsgált brikettek
Minta
száma Alapanyag Kiszerelés Származás
Feltüntetett
A különböző alapanyagokból előállított brikettek kiszerelési formája változatos: zsákos, kartonos, zsugorfóliás és/vagy raklapos. Feltüntetett minőségi előírásnak, szabványnak való megfelelés nem állt rendelkezésre egy esetben sem.
Az egyes minták fontosabb vizsgált tüzeléstechnikai jellemzőit és árát a 39. táblázatban foglaltam össze.
A nedvességtartalomnál a pelletekhez képest nagyobb szóródási terjedelem mutatkozott a vizsgált brikettek esetén. Az értékek 3,1% és 9,2% között alakultak. A fűtőértékek 16,42 MJ/kg és 18,27 MJ/kg közötti értékeket vettek fel, hamutartalmuk alacsony, 3,73% alatti. Jellemzőjük a hengeres forma, az átmérő 100 mm) és a hosszúság (70-340 mm) változatos. A térfogattömegek 633 kg/m3 (1. minta, puhafa) és 877 kg/m3 (4.
minta, vegyes összetétel)közöttiek.
39. táblázat: Brikettek jellemzői
* Az árak a 2009-ben érvényes, adott termékre megállapított piaci árak.
Forrás: Saját vizsgálatok
A vizsgált minták árai bruttó 40 és 58 Ft/kg között alakultak. Az olcsóbb (szinte kézzel szétmorzsolható) brikettek (1. minta) és a nagyon tömör keményfa brikettek (5. minta) között jelentős, 18 Ft/kg árkülönbség jelentkezett.
A brikett és a pellet tüzeléstechnikai jellemzői hasonlóak, a pellet értékesítési ára azonban rendszerint és (egy kivételtől eltekintve) a vizsgált esetekben is magasabb, mint a briketté. Az árkülönbségek a pelletáló gépek magasabb energiafelhasználásából, a pellet gyártás technológiájának érzékenységéből (pl.: a brikettálásra szánt anyagok nagyobb részecskemérettel is rendelkezhetnek), és nem utolsósorban a pelletek lényegesen nagyobb piacábóla erednek.
A 40. táblázatban a CEN/TS 14961:2005 műszaki előírásai alapján az egyes brikett mintákat kategóriákba soroltam (a pelletekhez hasonlóan) jellemző tulajdonságaik szerint. A táblázatban foglalt egységes besorolás a pelletekhez hasonlóan a brikettek esetén is jelentősen megkönnyítené a tüzelőanyag piacának kialakulását. A pelletek főbb tüzeléstechnikai tulajdonságainak egységes feltüntetésére tett megállapítások itt is érvényesek. Az egyes tömörítvények -a minőségi jellemzők és az árak ismeretében- összehasonlíthatóvá válnának.
a Európában a pellet felhasználása a 2000. évi 750 ezer tonnáról 2008-ra több mint tízszeresére nőtt (Tóvári, 2009; Melin, 2008).
40. táblázat: Brikett minták besorolása a CEN/TS 14961:2005-ben meghatározott
Rövidítések jelentése: M =Moisture cont.= nedvességtart.; A=Ash cont.=hamutart.; D=Diameter=átmérő
*A műszaki előírás határértéket nem fogalmaz meg, kereskedelmi forgalomba kerülés során fel kell tüntetni az értéket.
Forrás: Saját vizsgálatok
A pelletek és brikettek elterjedésének egyik fontos feltétele a széleskörű, minőségi választék biztosítása. Ennek hiányában a vevőkben bizalmatlanság és rossz tapasztalatok alakulhatnak ki az új termékekkel kapcsolatban. A minőségére vonatkozó előírások, szabványok megnyugtathatják a végfelhasználókat abban, hogy a tüzelőanyag megfelelő minőségű, az adott berendezésben alkalmazható.
A tüzelőanyagok minősége kritikus a fatüzelésű fűtési rendszerek megbízható működésének a szempontjából. A minőség és az ár jelentősen befolyásolja a gazdaságos felhasználásukat is. Egy-egy berendezésben a nem megfelelő minőségű tüzelőanyag a hatékonyság csökkenéséből eredő költségnövekedést, és a berendezések károsodását okozhatja.
Mára már több ország kidolgozta az energetikai tömörítvényekre vonatkozó minősítési rendszerét, de egységes pellet és brikett minőségről jelenleg sem külföldön, sem hazánkban nem beszélhetünk.
A méretkategóriákra, homogenitásra, nedvességtartalomra, hamutartalomra, az összetevők arányára, a tüzelőanyag minőségének állandóságára és szennyeződésmentességére vonatkozó információk biztosítása, az egységes vizsgálati módszerek és eljárások széles körben való elterjedése a hazai biotüzelőanyag-piac kialakulásához nélkülözhetetlen.
A hazánkban előállított és/vagy itt forgalmazott energetikai tömörítvények fentiekben bemutatott minőségi besorolása tehát elősegítheti a hazai biotüzelőanyag-piac kialakulását. Fontosnak tartom, hogy a rendelkezésre álló európai uniós szabványtervezetek alkalmazásával a biomassza ellátási lánc minden szakaszában (termelő, gyártó, forgalmazó, végfelhasználó) egységes minősítési rendszer alakuljon ki.