4. A SAJÁT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
4.2.4 Az ültetvény telepítésének és fenntartásának ütemezése
A fűtőmű folyamatos anyagellátásának figyelembevételével a 4.2.1 fejezetben számított 32 ha-os terület hasznosítása többféle ütemezésben történhet. Az évente szükséges mennyiség megtermelésének ütemezéséhez 3 változatot dolgoztam ki.
Minden változatnál szem előtt tartottam azt a mérések által is igazolt tényt, hogy az ültetvényekből származó faapríték betakarításkori nedvességtartalma magas, vagyis betakarítást követően nem hasznosítható közvetlenül a fűtőműben.
A kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságok elérése érdekében a betakarított faanyagot 6-8 hónapig megfelelő (jól szellőző) körülmények közt tárolni kell, hogy a természetes száradási folyamat végbemenjen és az anyag betakarításkori közel 50%-os nedvességtartalma olyan szintre csökkenjen, ami már lehetővé teszi a közvetlen felhasználást (Sulyok-Megyes, 2006; Gyuricza, 2008). Az első tüzelési állapotban lévő -a fűzültetvény visszavágásából származó- faapríték a telepítést követő első év őszén áll rendelkezésre. Az ezt követő betakarításokból 2 éves vágásforduló esetén a telepítés évét követő második év őszén, 3 éves vágásforduló esetén a telepítés évét követő harmadik év őszén áll rendelkezésre tüzelésre alkalmas faapríték. Saját felhasználás során a faanyag-letermelés és felhasználás időbeni eltolódása azt eredményezi, hogy a megtermelt faapríték értékét illikvid formában közel egy évre kivonjuk a termelésből.
Vizsgálataim és a hazai kísérleti ültetvények, termelői tapasztalatok szerint a fűz fajták termesztése során a telepítés évét követő évben a magassági növekedés mellett már a vastagodás is intenzív. Az ikersorosan, nagy tőszámmal (14-18 ezer tő/ha) telepített fűz fajták így már a (telepítést követő) második év során is képesek megfelelő hozamot biztosítani. A továbbiakban az egyes változatok kidolgozásánál a 2 éves vágásfordulót részesítettem előnyben.
Az egyes változatoknál az alábbi munkafolyamatokat különböztettem meg:
- Talaj-előkészítés: a tavaszi telepítést megelőző év őszén - Telepítés: kora tavasszal, amint az időjárás lehetővé teszi.
- Fenntartás: az ültetvény telepítését követő feladatok (gyomirtás, növényvédelem, egyéb munkák), melyek a telepítést követő időszakban folyamatosan felmerülnek.
- Első évi visszavágás: egyes fűz fajtáknál a jobb bokrosodás elérése érdekében ajánlott a növények elsőéves korukban történő visszavágása. A visszavágásból származó faapríték mennyisége a mért adatok alapján 7,5 t/ha (mivel az első év inkább a gyökérnövekedésre fordítódik).
- Betakarítás: 2 éves vágásforduló esetén minden második évben, januárban. A betakarítás hozamait a 4.2.1 fejezetben foglat mennyiségekkel számoltam. Az 1. rotáció mért értéke: 37,50 t/ha. Az 1. rotáció hozamát 100%-nak véve: 2. rotáció=125%, 3.
rotáció= 150%, 4. rotáció=125%, 5. rotáció=100%).
Tárolókapacitás meghatározásához szükséges térfogattömeget a mért értékek átlagából (4.2.1. fejezet 25. táblázat) számítva 340 kg/m3.
- Tárolás, száradás: a betakarítást követő 6-8 hónapos időszakban kell gondoskodni a megfelelő körülmények (száraz, jól szellőző hely) közti tárolásról, hogy a természetes száradási folyamat végbemenjen.
- Felhasználás: a megfelelő minőségű faapríték felhasználásának időszaka időjárástól függően szeptember végétől következő év április végéig tart.
A fenti munkafolyamatok optimális időpontjának (és egyes esetekben időtartamának) figyelembevételével 3 telepítési változatot dolgoztam ki.
- 1. változat: egy ütemben történő 32 ha-os telepítés, kétéves vágásforduló (25.
melléklet).
- 2. változat: két ütemben történő telepítés, 2 éves vágásforduló (26. melléklet).
- 3. változat: egy ütemben történő telepítés a 2 területen, az első rotációkban eltérő vágásfordulókkal (27. melléklet). Az I. területen 2 éves vágásforduló, a II. területen első alkalommal 3 éves vágásforduló, utána 2 éves vágásforduló.
A telepítési-fenntartási változatok értékelésénél kiemelt szempontként kezeltem a folyamatos alapanyagellátás biztosíthatóságát és a faapríték megfelelő elhelyezéséhez
szükséges tárolókapacitásokat. Az egyes változatok jellemzőit a 33. táblázatban foglaltam össze.
A vizsgált fűtőmű alapanyagtároló rendszere jelenleg két részből áll. A napi-tároló mellett található tároló siló alapterülete 159 m2, a betölthető anyag térfogata (159 m2 x 2,5 m) kb. 400 m3. Ez a térfogat kb. 136 t anyag tárolására felel meg (1 m3 = 0,34 t). Az alapanyag beszerzése jelenleg a felhasználás üteme szerint történik. Az energiaültetvényekből származó apríték betakarításkori nedvességtartalma és felhasználáskori optimális nedvességtartalma miatt azonban tárolókapacitások kiépítése szükséges. A tároló elhelyezése mindenképpen a fűtőmű közvetlen környezetében célszerű.
33. táblázat: Az egyes változatok értékelése
Telepítést,
Ültetvény telepítése Egy ütemben Két ütemben Egy ütemben
Első éves visszavágás Egyszerre Két részben Egyszerre
Betakarítás Az első betakarítást követően kétévente
Az egyes telepítési és betakarítási változatok esetében a várható hozamok között nincs jelentős eltérés (az azonos terület nagyság és művelési mód miatt). A 3. változatnál (az egyes rotációk eltérő hozamainak figyelembe vételével) minimális többlethozam jelentkezik. Az alapanyagellátás folyamatossága minden változatnál biztosított.
Az I. változatnál az ültetvény telepítése és a betakarítások egy ütemben történnek.
Fűtőmű alapanyagellátása a (telepítést követő) második évtől kezdődően folyamatos.
Az egyes rotációk kétévenkénti betakarításából származó élőnedves faanyag min. 960 t, max. 1800 t. A szükséges tárolókapacitás 5294 m3 (a jelenlegi 13-szorosa).
A II. változatnál az ültetvény telepítése és a betakarítások két ütemben, az egymást követő években történnek. A fűtőmű alapanyagellátása a (telepítést követő) második évtől kezdődően folyamatos.Az egyes rotációk kétévenkénti betakarításából származó
élőnedves faanyag min. 480 t, max. 900 t. A szükséges tárolókapacitás 2647 m3 (a jelenlegi közel 7-szerese).
Ennél a változatnál az első telepítés tapasztalatai beépíthetők a második telepítés lebonyolításába, ápolási munkáinak elvégzésébe, így a kockázati tényező ennél a változatnál a legkisebb. A második telepítésnél lehetőség nyílik fajta, telepítési és fenntartási mód váltásra, amennyiben szükséges.
A III. változatnál egy ütemben történő telepítés történik a 2 területen (2X16 ha). Az I.
terület: 2 éves vágásfordulójú, a II. terület 1. rotációja 3 éves vágásfordulóval, utána 2 éves vágásfordulóval kerül betakarításra. A fűtőmű alapanyagellátása a (telepítést követő) második évtől kezdődően az előző változatokhoz hasonlóan folyamatos.A III.
változatnál a szükséges tárolókapacitás megegyezik a II. változatéval.
Mivel hazánkban nem bejáratott technológiáról van szó, ezért az egy ütemben történő telepítés kockázata az I. és a III. változatnál nagyobb, mint a II. változat két ütemben történő telepítésénél. Vizsgálataim és a gyakorlati tapasztalatok szerint a megfelelő adottságokkal rendelkező területeken a 3 éves növények (12 cm feletti) szárvastagsága már akadályozhatja a járvaaprítóval történő betakarítást. Ez növeli a III. telepítési változat kockázatát.
A három változat közül a II., „óvatos” megoldást tekintem ideálisnak, melynél a szükséges tárolókapacitás kiépítése a fűtőmű közelében reális-, az elsőéves tapasztalatok beépítése a következő telepítési ütembe pedig ideális lehetőségként kínálkozik.