Gazdasági és társadalmi hatás

Pornóapátiban a faapríték-tüzelés alternatívája a gázhálózat kiépítése volt. A korszerű faapríték-tüzelés melletti döntést a gázárak növekedése és a környező országok elmúlt években tapasztalt gázvitáiból adódó ellátási bizonytalanságok is igazolták.

A fűtési energia földgázzal, a használati melegvíz-előállítás villamos energiával történő kielégítése esetén számításaim szerint a vizsgált időszakban a 23. táblázatban foglalt mennyiségek adódtak volna. Az éves kiváltásokat az egyes fűtési szezonokban felhasznált energia mennyiségekből számítottam. A számítások során Barótfi et al.

(2007) által meghatározott -a háztartások hőenergia-felhasználási arányaira vonatkozó- százalékos eloszlási értékeket vettem figyelembe: fűtési energia-felhasználás 84%, a használati melegvíz-előállítás 16%.

23. táblázat: A vizsgált időszakban kiváltott földgáz és villamos energia mennyisége

Kiváltott energia

∗ Az adott fűtési idényre vonatkozó lakossági bruttó földgáz és villamos energia árak. Lakossági földgáz ára 2006. augusztus 1-től 2007. július 1-ig 2,871 Ft/MJ, 2007. július 1-től 2008. július 1-ig a lakossági földgázárak átlaga 3,030 Ft/MJ, 2008. október 1-től 2009. július 1-ig 3,735 Ft/MJ támogatás nélkül < 20 m³/h gázmérővel rendelkezők esetén. A 44/2006 (VI. 30), 56/2007. (VI. 1.), 97/2007.(XII.1.) GKM rendeletek és a 24/2008. VIII.31. KHEM rendelet alapján. A villamos energia ára 2006. augusztus 1-től 37,68 Ft/kWh, 2007. február 2-től 39,36 Ft/kWh (átlaga 38,52 Ft/kWh), 2008. január 1-től 2009. június 31-ig 44,4 Ft/kWh a "A"

lakossági általános (a nap 24 órájában vételezhető) díjszabás, 1320 kWh/év feletti fogyasztásnál (48/2006. (VII. 21.), 12/2007. (I.

26.) GKM rendeletek, MEH).

** A fűtőművi bruttó értékesítési árak -2611 Ft/GJ (2006/2007), 2713 Ft/GJ (2007/2008), 3082 Ft/GJ (2008/2009)- alapján.

Forrás: Saját vizsgálatok

A fenti számítások alapján amennyiben a fűtési energiamennyiséget földgázból, a használati melegvíz-előállítást villamos energiából kellett volna biztosítani, akkor a vizsgált időszakban összesen 203.206 m³ gázra és 365,6 MWh villamos energiára lett volna szükség, ami összesen 37,4 millió Ft-ot tett volna ki. Ezzel szemben a fűtőművi energiaszolgáltatás 23,1 millió Ft-ba került a vizsgált időszakban.

A kiváltás jelentősége abban van, hogy az energiaellátásra fordított pénzek egy része nem a multinacionális, sok esetben külföldi tulajdonú (gáz és villamos) energiaszolgáltatókhoz kerültek, hanem -a helyben, illetve a település szűkebb környezetében keletkező energiahordozók hasznosításával- a térségben maradtak. Az energiaigények helyi forrásokból történő kielégítésével a település, ha kis mértékben is, de hozzájárul a hazai földgáz import csökkentéséhez, valamint megtakarítható az alacsony hatásfokkal üzemelő hazai erőművekben előállított villamos energia egy része is.

A térségben tartott pénzösszegek a fűtőmű méreteiből adódóan kisebb nagyságrendűek de a helyi erdészetek, fűrészüzemek és mezőgazdasági termelők számára kiegészítő jövedelmet biztosíthatnak, és elindíthatják a vidékfejlesztés ezen sajátos ágát. Az 1,2 MW teljesítményű Pornóapáti Falufűtőmű, a 2003 óta üzemelő, 5 MW teljesítményű körmendi, és a 2004 óta üzemelő, 7,5 MW teljesítményű szombathelyi apríték tüzelésű távfűtőművek működtetésével a térségben tartott pénzösszegek már jelentős tételt

alatti nedvességtartalmú, a fűtőműbe szállított (tárolásra és felhasználásra alkalmas) faaprítékra vonatkoznak.

Forrás: Saját vizsgálatok Fogarassy 2009; Németh G., 2007; Németh I., 2007, 2003;

Bohoczky, 2005; Purker és Tímár, 2004 adatai alapján

A fenti kalkuláció szerint a felhasznált faapríték értékéből számított, térségben tartott pénzösszegek a három fűtőmű esetében összesen 867,9 millió Ft-ot tehetnek ki a vizsgált időszakban.

Hasonló beruházásoknál az alapanyag-költségen túlmenően a felhasználók esetleges tüzelőanyag-költség megtakarításából, a nagy hőigényű vállalkozások odavonzásából, valamint (nagyobb beruházásoknál) a CO2-kvóta értékesítéséből jelentkező gazdasági előnyök is megjelenhetnek. Ehhez hozzájárulhat még a munkahelyteremtés közvetlen (pl.: fűtőműben dolgozók) és közvetett (pl.: tervezők, kivitelezők) hatása, a térségi szintű gépgyártás megjelenése, a helyi értékteremtés és a környezet megóvása.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy hasonló beruházások csak a megfelelő mennyiségű és minőségű és megfelelő áron rendelkezésre álló alapanyag hosszú távú biztosíthatóságával valósíthatók meg. A nagyteljesítményű városi távfűtőművek alapanyagellátása nagyobb kapacitásukból adódóan mennyiségi, minőségi és árbeli problémákba ütközhet. A nagyobb igények kielégítése számos esetben csak nagyobb szállítási távolságok mellett lehetséges.

A környezetvédelem és a környezettudatos szemlélet kialakításának nélkülözhetetlen eleme a megújuló energiaforrások hatékony és környezetbarát felhasználásának megismertetése. A tudatformálás és az ismeretátadás a beruházás talán legnagyobb, de legkevésbé számszerűsíthető hatása. A megvalósítás és a működtetés során felhalmozódó tapasztalatok megkönnyíthetik a decentralizált energiaellátást célul kitűző települések, térségek beruházási döntéseit, lerövidíthetik a tervezés és a kivitelezés időigényes folyamatát.

A természeti erőforrások hasznosításának elterjedésében fontos szerepet kap a minél szélesebb körű tájékoztatás, a kommunikáció. Pornóapáti község 2007-ben csatlakozott a Nemzetközi Megújuló Energia Út hálózathoz, vállalva az ezzel járó kötelezettségeket (pl.: csoportok fogadása) és az egységes megjelenést.

A hálózat az osztrák-szlovén-magyar határmenti régióban húzódik, egyes állomásai valamilyen megújuló energiaforrást felhasználó létesítmények. Létrehozásának célja a megújuló energiák hasznosítási lehetőségeinek minél szélesebb körű megismertetése (Németh et al., 2007; Pápa, 2007). Így a település környezettudatos szemlélet kialakításában és a környezeti nevelésben nemcsak az itt élőkre, hanem az idelátogató csoportokra, településvezetőkre, innovatív szakemberekre is pozitív hatással lehet.

A Pornóapáti Falufűtőmű és a térségben lévő más hazai és ausztriai fűtőművek alapanyag igényeinek hosszú távú kielégítésének szüksége miatt a gazdák körében lehetőségként kínálkozik az energianövények termesztése. A földhasználat ezen új iránya hozzájárulhat a termőföldek ésszerű hasznosításához és piacképes alapanyagok előállításához. Kiegészítő tevékenységként biztosíthatja a termelők több lábon állását.

Hosszú távú szerződések megkötésével fix jövedelemhez juttathatja az erre a tevékenységre vállalkozókat, hozzájárulva a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítéséhez és a térségek népességmegtartó erejének növeléséhez.