Pályaelemek

A függősínpálya rendszerek típus pályaelemekből épülnek fel, a gyártó cégek az alábbi elemeket ajánlják:

- egyenes pályaszakasz, - íves pályaszakasz,

- emelkedő és lejtő pályaszakaszok,

- 45º -os és 2x45º -os elágazást biztosító váltószerkezet, - párhuzamos pályák közötti átadás váltószerkezetei, - kocsik átsorolását biztosító kisoroló váltók,

- fordítókorongok kereszteződések, - szintváltást biztosító liftek stb.

A pályaszakaszokat hegesztett és hengerelt, illetve különleges technológiákkal könnyű-szerkezetű kivitelben készítik. Az egyenes pályaelemek keresztmetszeti kialakítását a 156.

ábra mutatja, méreteiket a gyártó cégek a kocsiszerkezet típushoz és a terheléshez adják meg.

A sínpálya szakaszok gerinclemezén helyezik el, a kocsik mozgásához szükséges áramsíne-ket. Tartószerkezetre való felfüggesztésük, a pálya gerinclemezén lévő furatokon keresztül –

157. ábra, csavarkötések segítségével, – vagy, mint a 153. ábra mutatta speciális rögzítő és felfüggesztő elemekkel – történik.

a.) b.)

156. ábra 157. ábra

A korszerű kommunikációs rendszerekben a sínvonalak egy részét információ továbbí-tására is felhasználják. A német Vahle és a Wampfler cégek által gyártott áramsíneket külön-böző anyagmozgató-rendszerekben széles körben alkalmazzák a kommunikációs hálózat ré-szeként is. A 158. ábra az áramsín rendszer egy részletét mutatja.

158. ábra

A rendszerek kialakításának egyik fő eleme a váltószerkezet, amelyek segítségével a pá-lyaelágazások valósíthatók meg. Egy 45º-os pályaelágazást, biztosító váltószerkezetet mutat a 159. ábra. A váltószerkezet pályán lévő kocsi két mozgatható pályaelemet tartalmaz, ame-lyekből az egyik a folyamatos áthaladást biztosítja. A kocsi mozgatását vagy villamos motor-ral hajtott csavarorsós mozgás átalakító, vagy pneumatikus henger biztosítja. A mozgás vég-helyzeteit helyzetkapcsolók jelölik ki.

Mozgó pálya

Váltószerk ezet

Mozgó pályaszak asz tartó Pályatest

Pályatest Elágazó pályatest

Váltószerk ezet pálya

159. ábra

Egy autógyári alkalmazás váltószerkezetét mutatja a 160. ábra. Az ábrán lévő 2 pálya a váltószerkezet átállítása miatt megszakított, a folyamatos haladás az 1 pályán biztosított. A párhuzamos pályák közötti átadás váltószerkezetét a 161. ábra szemlélteti. A pályán haladó kocsik sorrendjének megváltoztatásához való kisorolás váltószerkezetét mutatja a 162. ábra.

A függősínpálya rendszer alkalmazásának előnyei:

- jól alkalmazható az üzemi viszonyok között, tiszta, zajtalan, üzembiztos működésű, - elrendezése változatos, a helyszíni kiépítése nem nehéz feladat,

- korlátlanul automatizálható.

160. ábra

Mozgó pályák

Váltószerk ezet

Mozgó pályaszak asz tartó Pályatest

Pályatest

Párhuzamos pályatest

Váltószerk ezet pálya

Folyamatos pályatest

161. ábra

1 pálya Váltószerkezet pálya

A nyomvonalon pálya megszakítás, váltó

nyitott A nyomvonalon folya-matos pálya, váltó zárt

2 pálya

Mozgó pálya

Mozgó pályaszak asz tartó Pályatest

Pályatest

Park oló pályatest

Váltószerk ezet pálya

Folyamatos pályatest Váltószerk ezet

162. ábra 3.4.4. Függősínpálya rendszerek automatizálása

A függősinpálya rendszerek automatizálására a blokk-szakasz rendszert használják. A rendszer lényege, hogy a pályát szakaszokra osztják, a szakaszhatárokat különböző szenzo-rokkal jelölik ki, amelyek lehetnek aktívak és passzívak. A szakaszhatárok általában a váltó-szerkezetek kezdeti és záró pontjai, illetve a pályán kijelölt egyéb helyek. A blokkszakaszba való belépést különböző feltételekkel szabályozzák, részletes leírását a „Vezetőnélküli tar-goncák” fejezet tartalmazza. E szabályrendszernek megfelelően a kocsiszerkezet mozgásálla-potában, a váltók helyzetétében és az anyagfeladást és levételt biztosító mozgásban változás következik be.

A 163. ábra egy függősínpálya rendszer részletét mutatja. A BH1, BH2, …BHn jelű szenzorok a szakaszhatárokat jelölik ki. A Z1, Z2, Z3 állomások anyagfeladási és levételi he-lyek. Abban az esetben, ha a kocsi eléri a BH1 blokk határt, a kocsin lévő szenzor jelt ad a rendszernek, azonosítja magát, amely eldönti, hogy milyen irányba kell tovább menni, a váltó VÁLT1 milyen útvonal irányt határoz meg és lehetséges-e belépés a következő szakaszba. A döntés után a rendszer kiadja az új utasításokat a kocsi mozgására és a váltó új helyzetére.

VÁLT 1 VÁLT 2 K1

K2

BH1 BH2 BH3 BH4 BH5

K3 K4 VÁLT 3

Pálya

Váltóhelyzetet jelző helyzetkapcsoló

Váltóhelyzetet jelző helyzetkapcsoló

Blokkszakasz 1 Blokkszakasz 2 Blokkszakasz 3 Blokkszakasz 4 Blokkszakasz 5 Blokkszakasz 6

BH6 BH7 BH8

BH10

BH11 BH12

Z1

Z2 Z3

BH9

163. ábra

Az irányítórendszer egy funkcionális vázlatát a 164. ábra mutatja. Az azonosító és adat-kommunikációs szenzorok több változatát használják ma már a rendszerek irányításánál.

Pálya Váltó

irányító rendszer

Szenzor interface

Függõsínpálya k ocsi

Teher

Szenzor Szenzor

Kocsi szenzor Kocsi vezérlõ

Függõsínpálya

164. ábra 3.5. Szakaszos mozgóasztalok

A függősínpályás berendezésekhez hasonlóan anyagmozgató rendszerek építésére al-kalmas berendezések. Pályaszerkezetét vázlatosan a 165. ábra mutatja a hozzátartozó fordító

és áttoló elemekkel együtt. A szállítóegység a pályaszerkezetet körülfogja, annak alsó övle-mezén fut. Hajtását a 166. ábra világítja meg. Az 1 hajtómotor által hajtott 2 fogaskereket rugó segítségével 3 fogasléccel kapcsolatba hozva történik a pályán való mozgás. Menetköz-ben tetszőleges helyen megállítható, automatikus irányító rendszerrel felszerelhető.

165. ábra

166. ábra

3.6. Raktári felrakógépek

Az 50-es évektől kezdve az Amerikai Egyesült Államokban, a 60-as évektől pedig Eu-rópában egymás után létesültek kötöttpályás gépekkel kiszolgált – a hagyományos raktárnál sokkal jobb térkihasználást lehetővé tevő – állványos magasraktárak. E magasraktárak lénye-ge, hogy a kötöttpályás kiszolgáló gép és a tárolóállvány szoros egységet alkot. A jelenlegi magasraktárak rövid idő alatt jelentős fejlődésen mentek át. A gépesített raktározás alapja az egységrakományok kialakítása, és ennek lehetőségét megteremtő rakodólapok elterjedése volt.

A magasraktárak speciális kiszolgáló berendezései egyrészt a kötöttpályás darukból, másrészt sínpályához nem kötött emelőtargoncákból fejlődtek ki. Az első megoldások az egy-ségrakományokat már a jelenlegivel megegyező módon mozgatták. Ezek a berendezések még daruk voltak, és a futómacskájukra szerelt oszlopon fel-le mozgó emelővillát alkalmaztak. Az oszlop függőleges tengely körül elfordítható volt. Az így kialakított raktári gép alkalmas volt a különböző egységrakományok állványba raktározására. Szerkezeti elemei megegyeztek a daruknál használatos gépelemekkel. Általában külön darupályán futottak, a daruhíd helyigé-nye miatt a légtér nem volt teljesen kihasználható. Ma már általában rúdanyagok mozgatására alkalmazzák.

A külön darupálya megszüntetése és a gazdaságosság fokozására való törekvés vezetett az oszlopos gépek kialakulásához. Ezeknek két típusa terjedt el:

- alsópályás felrakógépek, - függesztett gépek.

Az alsópályás gép vázlatos rajzát az állványszerkezettel és az áram-hozzávezetéssel együtt a 167. ábra mutatja. A gép háromirányú mozgás megvalósítására alkalmas, ezzel lehe-tővé teszi az állványrendszer teljes kiszolgálását. Az x és y tengely irányú mozgások rekeszek megkeresését szolgálják, a z irányú pedig a ki- és betárolást. Szerkezeti felépítését a 168. ábra szemlélteti, fő szerkezeti egységei:

- oszlop,

- kerékszekrény a futókerekekkel és a hajtórendszerrel, - emelővilla az oldalteleszkóppal,

- fejtartó,

- emelővillát mozgató kötélrendszer, - emelővilla mozgatás hajtórendszere.

A felrakógép funkcionális működését és a működés közben fellépő erőhatásokat a 169.

ábra vonalas vázlatán értelmezhetjük.

Emelõmotor M Kerék szek rény

Fejtartó

Az egyes mozgások realizálását villamos motoros hajtások végzik. A motorok és a haj-tóművel elhelyezését a 170. ábra animációs képe mutatja. A hajtásokat a régi típusokon há-romfázisú villamos motorok, illetve pólusváltós motorok segítségével valósították meg, ma a felrakógépek mozgatására kizárólag szabályozott villamos hajtásokat alkalmaznak.

170. ábra

Kötéldob Emelőmotor a hajtóművel

Villamos kap-csoló szekrény

Haladó motor és hajtómű

Kerékszekrény a futókerekekkel Oszlop

Emelővilla rakodólappal

Sín

A mozgatáshoz szükséges motor teljesítményeket a 169. ábra alapján határozhatjuk meg. A haladó mozgást biztosító motor teljesítménye:

  _h

z

haladó K K v

P 1 _{1 2}



 

 , (200) ahol μz a futókerék menetellenállás tényezője, K1 és K2 a keréknyomások, η pedig a hajtómű hatásfoka. Az emelőmozgáshoz szükséges teljesítmény pedig

e z v köt

emel ő Q G N v

P 1 ( 2 )

 1



 

  (201) összefüggéssel határozható meg. (201) -ben μz1 az emelővilla vezetőgörgők menetellenállás tényezője, Q az emelendő egységrakomány súlya Gv az emelővilla súlya, N az emelővilla ve-zetőgörgőjének terhelése, η a hajtómű hatásfoka, ηköt pedig az emelőkötél kötélvezetésének hatásfoka. A felrakógépek általános jellemzői:

- emelési magasság: 40 [m] -ig, szükség esetén nagyobb is lehet, - emelendő teher max.: 1,25 [to],

- haladási sebesség: 4,5 [m/s], - emelési sebesség: 4,0 [m/s], - haladási gyorsulás: 2,0 [m/s²], - emelési gyorsulás: 2,0 [m/s²].

A 171. ábra egyoszlopos felrakógépének x irányú mozgását 19, az y irányúét pedig 13 motor biztosítja, amelyek egyidejűleg működtethetők és szabályozhatók. Az 5 jelű kabinszer-kezeten 4 kitolósínek teszik lehetővé az egységrakományok z irányú mozgatását. A kitolósí-nek szerkezeti megoldása teleszkópos rendszerű. A felrakógép állványfolyosóban való veze-tése a 2 kerékszekrényben lévő futókerekek nyomkarimáival és a 172. ábra segítségével vá-zolt – vagy az állványzathoz, vagy pedig a födémhez rögzített sínt közrefogó – vezetőgörgők-kel történik.

172. ábra

Kétoszlopos felrakógépet mutat be a 173. ábra. Ezen géptípusokat nagy emelési magas-ság és nagy terhelés esetén alkalmazzák. E kivitelnél az y irányú (függőleges) mozgás megva-lósítása nem sokban tér el a 171. ábra egyoszlopos gépén megismerttől, ugyanis a teheremelő szerkezet vezetését 3 oszlop biztosítja. 7 jelű oszlop az oszlopszerkezet merevségét növeli, csökkentve annak lengéseit.

173. ábra

Az eddig vázolt felrakógép típusok nem alkalmasak folyosóváltásra. Kisebb forgalmú raktárakban a folyosóváltásra alkalmas típusok jobban kihasználhatók. Ezek a felrakógépek függesztett kivitelűek, az állványok felső részén kialakított pályán mozognak. Felépítésének és működésének megismerését a 174. ábra teszi lehetővé. Az ugyancsak felsőpályán mozgó folyosóváltó berendezés a felrakógépet a kívánt folyosóhoz állítja, ahonnan a felrakógép önál-ló mozgást végezve keresi fel a megfelelő rekeszt.

174. ábra

Mivel e berendezések beruházási költsége jelentős, célszerű a gép kinematikai jellemző-it úgy megválasztani, hogy alkalmazása gazdaságos legyen. Térjünk vissza a 3.1. pontban tett vizsgálatokhoz, és nézzük meg hogyan alakul a ciklusidő az alkalmazott sebességek függvé-nyében. A ciklusidő számításnál itt eltekintünk a z koordináta megtételéhez szükséges időtől, csak x és y közül a mértékadót vesszük figyelembe.

Helyettesítsük (82) egyenletbe (84)-et, amelyből a minimális menetidő



Képezzük ezután (82), (84) és (202) felhasználásával a tmin/t hányadost

 

(201) összefüggés megadja a különböző sebességekhez tartozó minimális és tényleges ciklus-idő hányadost úgy, hogy a gyorsulást is figyelembe veszi. (203) egyenletet különböző φ pa-raméterekhez a 175. ábra mutatja.

175. ábra

A felrakógép menetelőírása a gyakorlatban eltér a 176. ábra által bemutatottaktól, mert irányításuk általában automatikus és rekeszekre való pontos beállás több sebességfokozatot igényel. Az x koordináta mentén a címre állás három fokozatban (177. ábra), az y koordináta mentén pedig két fokozatban történik (178. ábra).

176. ábra

177. ábra

178. ábra

A gépek automatikus irányítását vagy a raktárirányító számítógép, vagy a felrakógépre telepített számítógép végzi. Természetesen az automatikus irányítás akkor gazdaságos, ha az egész raktárrendszerre (gép, mozgás, és betárolási folyamat, készletnyilvántartás stb.) ki-terjed. Munkaciklusának egy változatát a 179. ábra mutatja.

P x

y

z

Q

l

h

Kitárol

Betárol P0

1

1

Sebességegyenes

Betárolási pont Kitárolási pont

y = vy

v x x

I. P0 II.

III.

Sebességegyenes y =

vy v x (L - x)

L

,

179. ábra

A felrakógép szerkezeti kialakítása az energiatakarékos üzemelés követelményeinek megfelelően történik, súlycsökkentett konstrukció és vékonyfalú szerkezetek alkalmazásával.

A vékonyfalú szerkezetek rugalmasságuk miatt, érzékenyek a felrakógép üzemének egyes – főleg indulási és fékezési – instacionárius szakaszaiban lengések keletkezésére. Ekkor a szer-kezet már nem merevtest szerű, kinetostatikus viselkedésű, hanem a dinamikai tulajdonságai lesznek a meghatározók. Az oszlopszerkezetet rugalmas elemként kell kezelni, és mozgásje-lenségeit dinamikai modell segítségével lehet vizsgálni. A 180. ábra egyoszlopos felrakógép egyszerűsített dinamikai modelljét mutatja, a 181. ábra pedig animációs képen mutatja az osz-loplengést. Az oszloplengés befolyással van a felrakógép mozgásának pontosságára.

A lengések csillapítására és a mozgástulajdonságok javítására az aktív csillapító rend-szerek a legalkalmasabbak hajtásszabályozás alkalmazásával. Az aktív csillapítórendszer az oszlop alakváltozását figyelő szenzorok, és a felrakógép dinamikai rendszerének az üzem alatti folyamatos változása miatt csak akkor gazdaságos, ha a raktári folyamat átbocsátóké-pessége, illetve határteljesítménye ezt gazdaságilag alátámasztja. Jelenleg a világban kutatá-sok folynak a gazdaságos alkalmazákutatá-sok kialakítására. A 182. ábra aktív csillapítású felrakógép vizsgálati modelljét mutatja.

EMELÕMOTOR M

HALADÓ MOTOR M c4 c1

OSZLOP

q 1 q q3

y0

q 4

q0 l

c0 J0

J5

Ua0 R a0 La0

q5

q5 .

q5 Ra5

La5

Ua5

q.

0 q

0 q.

1 q

1

2

1 2 c

2

180. ábra 181. ábra

Rugalmas oszlop lengése

Oszlop

Emelővilla

Oldalteleszkóp

EMELÕMOTOR M

Az ipari termelés korszerű irányzatai az anyagmozgatási és a raktározási rendszerekkel szemben is magas szintű feltételeket támasztanak. Ezek az elvárások megjelennek az üzemi–

és raktári infrastruktúrákban, kiszolgáló rendszerekben, informatikai berendezésekben és gé-pekben is. A raktári rendszerekben egyre inkább kiemelt jelentőséggel bírnak a targoncák különböző típusai. A targoncagyártók ma széleskörű választékot kínálnak termékeikből, ame-lyek műszakilag egymástól kevéssé különböznek, hiszen a targoncák gyártásában folyamatos fejlesztésnek lehetünk tanúi. A szervizmódszerek, az alkatrészmenedzsment, és az értéktartás olyan szempontok, amelyek a targoncák üzemeltetésének gazdaságosságában is jelentkeznek és a felhasználónak tájékozódást ad az egyes típusok kiválasztásához.

A darabáruk nagy számban való mozgatása olyan anyagmozgatógép kifejlesztését hozta magával, amely nincs pályához kötve, jó manőverezési tulajdonságokkal rendelkezik és te-herbírása is jelentős. E követelményrendszerből jött létre, a bizonyos jármű és bizonyos ha-gyományos értelemben vett emelőgép tulajdonságokkal bíró mobilgép, a targonca. Napjaink-ban az egyik legelterjedtebb anyagmozgató berendezés, mert sokféle feladat ellátására alkal-mas, nagyfokú rugalmassággal rendelkezik, kezelése egyszerű, de a fokozott balesetveszély miatt az üzemeltetése engedélyhez kötött. A targoncagyártók igen széles targoncaváltozattal rendelkeznek az anyagmozgatási feladatok kielégítésére. Az anyagmozgatási feladatnak leg-jobban megfelelő targoncákkal lehet hozzájárulni az üzem vagy a raktár gazdaságos működé-séhez.

A modern targonca jelenlegi formája az 1920-as években alakult ki különböző anyag-mozgatással, raktározással foglalkozó gyártócégek fejlesztőmunkájának köszönhetően (CLARK, YALE & Towne Manufacturing). A targoncák 19. század közepétől a 21. századig hosszú fejlődésen mentek keresztül, amíg kialakultak a mai modern targoncák. A Pensylvaniai Vasúttársaság 1906-ban rendszeresítette az első akkumulátoros

poggyászmozga-tásra alkalmas szállítógépeket. Az első világháború fegyverkezésének következtében külön-böző anyagmozgató gépeket fejlesztettek ki, amelyekre főként a munkaerő hiány miatt volt szükség. 1917-ben Eugene Clark, az Egyesült Államokban elkezdte fejleszteni és alkalmazni az első robbanómotoros homlok emelővillás targoncákat. 1920-ra kidolgozta a modern tar-goncák alapjainak rendszerét, és ezzel, valamint a folyamatos kutatás fejlesztéssel a CLARK azóta is a műszaki fejlesztések mozgatója a világ targonca iparában. Az 1924-es első belső égésű motoros CLARK targoncát mutatja a 183. ábra. 1919-ben a TOWNMOTOR társaság és a YALE & TOWNE Manufacturing lépett be a targoncapiacra. A növekvő igényeknek kö-szönhetően az 1920-1930-as években folyamatosan fejlesztették, bővítették a targonca kínála-tukat.

183. ábra

A második világháború logisztikájában már nélkülözhetetlen szerepe volt a targoncák-nak, de az igazi fejlődés csak a háborút követően indult meg. Az egyre növekvő, bővülő rak-táraknak szükségük volt a mozgékonyabb, és nagyobb emelésre képes targoncákra. Az igé-nyek kielégítésére új targonca gyárak létesültek, a leggyakrabban alkalmazott targoncák is-mertebb gyártói fontossági sorrend nélkül; Jungheinrich, Still, Hyundai, Linde, Nissan, Crown, CESAB, TOYOTA. Magyarországon az 1945 – 60 közötti időszakban a RÁBA Ma-gyar Vagon és Gépgyárban, az 1970-es években pedig a Diósgyőri Gépgyárban is volt tar-goncagyártás. A RÁBA Magyar Vagon és Gépgyárban 1948-ban indult a Bleichert VV26 típusú villamos targoncák, 1949-ben pedig a V27 típusjelzésű kéttonnás villástargoncák gyár-tása. A targoncagyártás a mezőgazdasági gépgyártás helyét foglalta el, amelyet fokozatosan megszüntettek. A Diósgyőri Gépgyárban BETA 1 típus megnevezéssel benzinmotoros meg-hajtású, majd DET 1 és DET 2 típus megnevezéssel pedig Diesel-motoros meghajtású targon-cákat állítottak elő, amelyek gyártása később megszűnt.

3.7.1. A targoncák csoportosítása és felépítése

A targoncák három csoportba sorolhatók; vontató-, szállító- és emelőtargoncák. A tar-goncák átfogó csoportosítását mutatja a 8. táblázat.

A vontatótargoncáknak nincs a teherszállításra kialakított részük, pótkocsik vontatására használják.

A szállítótargoncák csak szállítási (helyváltoztatási) feladatra használhatók, a mozga-tandó anyagok, egységrakományok a targonca platóján helyezhetők el. Az egységrakományok felrakásához és lerakásához külön emelő berendezés szükséges. A szállítótargoncák nagyobb távolságú anyagmozgatásra használatosak. Kis helyszükséglet és nagy fordulékonyság jel-lemzi őket. Hajtásuk villamos, vagy Diesel-motoros. Felépítését a 184. ábra mutatja.

8. táblázat

Típus Altípus Képi jellemző

Vontatótargoncák Szállítótargoncák

Emelőtargoncák Alacsony- és magas emelésű gyalogkíséretű targoncák Elektromos hajtású támasztó-karos targoncák

Emelővillás ellensúlyos eme-lőtargoncák

Tolóoszlopos targoncák

Alacsony-/magasemelésű komissiózó targoncák Magasraktári targoncák

Konténer emelő oldalvillás targoncák

Konténer emelő targoncák

Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák

184. ábra

Az emelőtargoncák a legfontosabb targoncatípusok, amelyekkel a teher emelhető, szál-lítható és egymásra rakható. Széleskörű felhasználással rendelkeznek, ennek megfelelően tí-pusaik változatosak, megfelelnek az alkalmazási területeknek. Títí-pusaik az alábbi csoportosí-tási elvet követik:

- emelőkocsi (targonca),

 gyalogkíséretű emelőkocsi,

 gyalogkíséretű emelővillás targonca, - magasemelésű targonca,

 gyalogkíséretű targonca,

 oldalülős targonca,

- hagyományos emelővillás targonca,

 elektromos hajtású,

 gázüzemű,

 diesel üzemű, - tolóoszlopos targonca, - árugyűjtő targonca,

 vízszintes árugyűjtő targonca,

 függőleges árugyűjtő targonca, - magasraktári targonca.

Az egyes berendezések kiválasztásának kritériumrendszere az anyagmozgatási logiszti-kai művelet pontos meghatározása, a teherbírás, az emelendő teher mérete és a térkihasználás korlátozó feltételeiből határozható meg. Az emelővillás targonca felépítését vonalas rajzon és képen a 185. ábra mutatja. Fő szerkezeti egységei:

- alvázszerkezet; e szerkezeti egységre vannak felépítve a különböző főelemek; hajtó-rendszer, emelőoszlop,ellensúly, első- és hátsóhíd, bukókeret,

- emelőoszlop; a teher függőleges megemeléséhez szükséges szerkezet. Az emelőoszlop hidraulikus működtetésű, hidraulikus munkahengerek, illetve emelőláncok segítségé-vel.

185. ábra

- emelőkocsi; az a szerkezet, amelyre az emelővillák vannak felszerelve, az emelőosz-lopban függőlegesen mozogva emeli a terhet az emelőhenger és az emelőláncok segít-ségével,

- bukókeret; egy fém keret, amely a targoncavezetőt védi a leeső tárgyak ellen, a targon-ca szerves részét képezi,

- ellensúly; a felemelni kívánt tömeg ellensúlyozására szolgáló, a targonca hátulsó ré-szén elhelyezett öntöttvas tömb.

a.) Emelőoszlop felépítése

Az emelővillás targonca legfontosabb szerkezeti egysége az emelőoszlop az emelővillá-val, amellyel a teher emelhető, süllyeszthető és billenthető. Az emelőoszlop általában hidegen hajlított U szelvény keresztmetszetű az álló oszlop kialakítását a 186. ábra mutatja. Működte-tését hidraulikus henger végzi. Az emelőoszlop teleszkóposan egymásba illeszkedő kettős (duplex) vagy hármas (triplex) oszloprendszer, amelynek belső oszlopa az emelőhengerhez van kapcsolva. Az emelőhenger mozgatásával a külső emelőoszlop talphoz és a villát tartó emelőkocsihoz rögzített lánc segítségével a teher emelhető és süllyeszthető, amit a 187. ábra mutat.

Oszlop csuk lópont Felsõ átk ötés

Alsó átk ötés Álló oszlop

Billentõ henger csatlak ozás

h

186. ábra 187. ábra

Külső és belső emelőoszlopok egymásba való vezetésére láthatunk példákat a 188. ábra.

188. ábra b.) Emelőoszlop terhelése és igénybevétele

Az emelőoszlop szerkezeti elemeinek terhelése a 189. ábra és a 190. ábra segítségével elemezhető.

Q G k

b a c

189. ábra

Q G k

b a c

2N1 2N1

D

S1 S

2

h k

h h 2N2 2N2

r1



u u

2N1 z 2N1 z

2N2 z 2N2 z

G o

Mozgó oszlop

Álló oszlop



190. ábra

A teher és az emelővilla-emelőkocsi terhelésének közös hatásvonala, a 189. ábra alapján;

k k

G Q

a G b c Q



  .

A 190. ábra szerint az emelőkocsi görgők terhelése a mozgó oszlopon:

c D h

G N Q

z k

k





 

2 1 , (204) az állóoszlopon pedig

h k

h N h N₂ 2 ₁

2  . (205) Az emelőkocsit mozgató lánc terhelése – a felfutó ponton – a 190. ábra jelöléseivel:

4 N

G Q

S     , (206)

Az η terelési veszteséget figyelembe véve a lefutó ágon pedig



1 2

S  S . (207) A 190. ábra alapján a teher emeléséhez szükséges, az emelő hidraulikus henger által kifejten-dő, erő:

ahol G_o a mozgó oszlop súlya. (204) és (205) behelyettesítésével a szükséges emelő erő

 4 ₁ 4 ₁ 4 ₂

Az emelőoszlop billentését az oszlop két oldalán elhelyezett egy-egy kisebb löketű hid-raulikus henger végzi. Az emelő- és a billentő hengerek egy gyorsulási szakasz megtétele után veszik fel a névleges emelési, illetve billentési sebességüket. Az emelési gyorsulás: af ≈ 2,5 m/s², a billentési gyorsulás: av ≈ 1,5 m/s².

A fenti terhelések ismeretében meghatározható az emelőoszlop igénybevétele. A 190.

A fenti terhelések ismeretében meghatározható az emelőoszlop igénybevétele. A 190.

In document Anyagmozgató berendezések I. (Pldal 125-0)