A targoncák csoportosítása és felépítése

A targoncák három csoportba sorolhatók; vontató-, szállító- és emelőtargoncák. A tar-goncák átfogó csoportosítását mutatja a 8. táblázat.

A vontatótargoncáknak nincs a teherszállításra kialakított részük, pótkocsik vontatására használják.

A szállítótargoncák csak szállítási (helyváltoztatási) feladatra használhatók, a mozga-tandó anyagok, egységrakományok a targonca platóján helyezhetők el. Az egységrakományok felrakásához és lerakásához külön emelő berendezés szükséges. A szállítótargoncák nagyobb távolságú anyagmozgatásra használatosak. Kis helyszükséglet és nagy fordulékonyság jel-lemzi őket. Hajtásuk villamos, vagy Diesel-motoros. Felépítését a 184. ábra mutatja.

8. táblázat

Típus Altípus Képi jellemző

Vontatótargoncák Szállítótargoncák

Emelőtargoncák Alacsony- és magas emelésű gyalogkíséretű targoncák Elektromos hajtású támasztó-karos targoncák

Emelővillás ellensúlyos eme-lőtargoncák

Tolóoszlopos targoncák

Alacsony-/magasemelésű komissiózó targoncák Magasraktári targoncák

Konténer emelő oldalvillás targoncák

Konténer emelő targoncák

Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák

184. ábra

Az emelőtargoncák a legfontosabb targoncatípusok, amelyekkel a teher emelhető, szál-lítható és egymásra rakható. Széleskörű felhasználással rendelkeznek, ennek megfelelően tí-pusaik változatosak, megfelelnek az alkalmazási területeknek. Títí-pusaik az alábbi csoportosí-tási elvet követik:

- emelőkocsi (targonca),

 gyalogkíséretű emelőkocsi,

 gyalogkíséretű emelővillás targonca, - magasemelésű targonca,

 gyalogkíséretű targonca,

 oldalülős targonca,

- hagyományos emelővillás targonca,

 elektromos hajtású,

 gázüzemű,

 diesel üzemű, - tolóoszlopos targonca, - árugyűjtő targonca,

 vízszintes árugyűjtő targonca,

 függőleges árugyűjtő targonca, - magasraktári targonca.

Az egyes berendezések kiválasztásának kritériumrendszere az anyagmozgatási logiszti-kai művelet pontos meghatározása, a teherbírás, az emelendő teher mérete és a térkihasználás korlátozó feltételeiből határozható meg. Az emelővillás targonca felépítését vonalas rajzon és képen a 185. ábra mutatja. Fő szerkezeti egységei:

- alvázszerkezet; e szerkezeti egységre vannak felépítve a különböző főelemek; hajtó-rendszer, emelőoszlop,ellensúly, első- és hátsóhíd, bukókeret,

- emelőoszlop; a teher függőleges megemeléséhez szükséges szerkezet. Az emelőoszlop hidraulikus működtetésű, hidraulikus munkahengerek, illetve emelőláncok segítségé-vel.

185. ábra

- emelőkocsi; az a szerkezet, amelyre az emelővillák vannak felszerelve, az emelőosz-lopban függőlegesen mozogva emeli a terhet az emelőhenger és az emelőláncok segít-ségével,

- bukókeret; egy fém keret, amely a targoncavezetőt védi a leeső tárgyak ellen, a targon-ca szerves részét képezi,

- ellensúly; a felemelni kívánt tömeg ellensúlyozására szolgáló, a targonca hátulsó ré-szén elhelyezett öntöttvas tömb.

a.) Emelőoszlop felépítése

Az emelővillás targonca legfontosabb szerkezeti egysége az emelőoszlop az emelővillá-val, amellyel a teher emelhető, süllyeszthető és billenthető. Az emelőoszlop általában hidegen hajlított U szelvény keresztmetszetű az álló oszlop kialakítását a 186. ábra mutatja. Működte-tését hidraulikus henger végzi. Az emelőoszlop teleszkóposan egymásba illeszkedő kettős (duplex) vagy hármas (triplex) oszloprendszer, amelynek belső oszlopa az emelőhengerhez van kapcsolva. Az emelőhenger mozgatásával a külső emelőoszlop talphoz és a villát tartó emelőkocsihoz rögzített lánc segítségével a teher emelhető és süllyeszthető, amit a 187. ábra mutat.

Oszlop csuk lópont Felsõ átk ötés

Alsó átk ötés Álló oszlop

Billentõ henger csatlak ozás

h

186. ábra 187. ábra

Külső és belső emelőoszlopok egymásba való vezetésére láthatunk példákat a 188. ábra.

188. ábra b.) Emelőoszlop terhelése és igénybevétele

Az emelőoszlop szerkezeti elemeinek terhelése a 189. ábra és a 190. ábra segítségével elemezhető.

Q G k

b a c

189. ábra

Q G k

b a c

2N1 2N1

D

S1 S

2

h k

h h 2N2 2N2

r1



u u

2N1 z 2N1 z

2N2 z 2N2 z

G o

Mozgó oszlop

Álló oszlop



190. ábra

A teher és az emelővilla-emelőkocsi terhelésének közös hatásvonala, a 189. ábra alapján;

k k

G Q

a G b c Q



  .

A 190. ábra szerint az emelőkocsi görgők terhelése a mozgó oszlopon:

c D h

G N Q

z k

k





 

2 1 , (204) az állóoszlopon pedig

h k

h N h N₂ 2 ₁

2  . (205) Az emelőkocsit mozgató lánc terhelése – a felfutó ponton – a 190. ábra jelöléseivel:

4 N

G Q

S     , (206)

Az η terelési veszteséget figyelembe véve a lefutó ágon pedig



1 2

S  S . (207) A 190. ábra alapján a teher emeléséhez szükséges, az emelő hidraulikus henger által kifejten-dő, erő:

ahol G_o a mozgó oszlop súlya. (204) és (205) behelyettesítésével a szükséges emelő erő

 4 ₁ 4 ₁ 4 ₂

Az emelőoszlop billentését az oszlop két oldalán elhelyezett egy-egy kisebb löketű hid-raulikus henger végzi. Az emelő- és a billentő hengerek egy gyorsulási szakasz megtétele után veszik fel a névleges emelési, illetve billentési sebességüket. Az emelési gyorsulás: af ≈ 2,5 m/s², a billentési gyorsulás: av ≈ 1,5 m/s².

A fenti terhelések ismeretében meghatározható az emelőoszlop igénybevétele. A 190.

ábra alapján az emelőoszlop igénybevétele:

- hajlítás,

- helyi hajlítás, a görgők feltámaszkodási helyén.

Az emelőoszlop hajlító igénybevétele az emelővilla terheléséből fellépő 2N₁ és 2N₂ erőpárok-ból és a billentés következtében kialakuló tömegerőből származik. Az emelőoszlop egyszerű-sített terhelési ábráját és a hajlító igénybevételi ábrákat a 191. ábra mutatja.

c

Oszlop billentõ henger Álló oszlop

Az ábrából látható, hogy az emelendő teherből származó hajlítónyomaték az emelés so-rán állandó,

 _k

h c Q G

M   , (209) a billentés során fellépő tömegerőből származó dinamikus nyomaték pedig az oszlop mentén változik, maximális értéke az oszlop billentő henger bekötési pontjában van

 _{mo k h ao}  _v

din

h h h h h h f F

M _{_ _max}       . (210) A maximális hajlítónyomaték (209) és (210) alapján:

 _k  _{mo k h ao}  _v

h c Q G h h h h h f F

M _{_max}         , (211) a maximális hajlítófeszültség pedig:

x h

h K

M _{_max}

max

_ 

 , (212) ahol Kx az emelőoszlop keresztmetszeti tényezője.

Az emelőkocsi és a belső emelőoszlop görgőinek támasztóerői az oszloppal való érint-kezési pontokban helyi igénybevételt ébresztenek. Számításuk a lemez elmélet alapján bonyo-lult differenciálegyenletek segítségével lehet. A feszültségek számítását itt az orosz irodalom-ban megadott kísérleti eredményekre épülő tapasztalati módszer alapján végezzük.

N h

b a

t=v v

Támasztógörgõ Oszlop

192. ábra

x

Helyi alak változások

193. ábra

A 192. ábra szerinti terhelési esetet figyelembe véve, a 193. ábra xz síkjában keletkező helyi hajlításból adódó feszültség:

2

ugyanitt az yz síkban fellépő helyi hajlító nyomatékból keletkező feszültség:

2 A képletekben szereplő, α tényezők, az alábbi összeállítás szerint használhatók:

α1 α 2

Övlemezerősítés nélküli szelvény. 0,65 1,20

Övlemezerősítéses szelvény: 0,90 1,50

Az oroszországi VNIIPTMAS intézetben végzett kutatások alapján az α tényezők gya-korlatilag függetlenek az erősítő övlemez vastagságától. A k₁ és k₂ tényezők:

0,5 0,9 A redukált feszültség:



^'₁ ^'₃



²



^'₁ ^'₃



fe-szültségen kívül

2 feszültség is keletkezik (a negatív előjel a felső szélre vonatkozik). Az ellenőrzést itt a

2 összefüggéssel végezzük. A k3 tényező ez esetben

0,6 0,9

alapján számítható.

c.) Targoncák emelő és jármű mozgása

A targoncák emelő- és járműmozgását diesel (DFG), és gázüzemű (TFG) robbanómo-torok közvetett (hidrosztatikus hajtóművek segítségével vagy generárobbanómo-torok és villamos moto-rok közbeiktatásával) és villamos motomoto-rok biztosítják. A villamos hajtásnak a targoncákban való kiterjedtebb alkalmazását azonban nagymértékben korlátozza az akkumulátorok kis faj-lagos energiasűrűsége. Ha például a targoncát intenzívebben használják, az akkumulátorral kapcsolatos költségek a szállítóeszköz élettartama alatt jelentős mértékben meghaladhatják a targoncára fordított költségeket. A nagy költségnek és az akkumulátor nagy méreteinek tulaj-donítható, hogy a targoncakonstruktőrök igyekeznek lehetőleg nagy hatásfokú villamos szállí-tóeszközöket létrehozni. Az akkumulátorokba táplált energia mennyisége korlátozza azt az időtartamot, ameddig a targoncák két töltés között üzemeltethetők.

A haladás hajtás hatásfokának javításával párhuzamosan ma már az emelés hajtóművei-nél is úgyszólván mindenütt csak impulzusvezérlést alkalmaznak. Ezáltal az emelési energia a valós igényeknek megfelelően áll rendelkezésre, és az emelőmű hatásfoka is növekszik. A hatásfok az emelőtargonca egyes részegységeinek optimalizálásával ugyan megnövelhető lenne, az elért eredmény azonban nem állna arányban ráfordításokkal.

A teher és az emelőoszlop mozgó szerkezeti elemeinek helyzeti energiáját azonban cél-szerű visszanyerni. Az energia-visszanyerés elektro-hidraulikus hajtásrendszere az alábbiak szerint működik:

- Emelés; Az emelési sebesség az emelőmotor fordulatszám-szabályozásával állítható be. Az olajáramot a szivattyú a tehertartó szelepen keresztül továbbítja az emelőhen-gerhez, a hagyományos rendszereknél ez elkerülhetetlen további hidraulikus fojtási helyek nélkül.

- Süllyesztés; A süllyesztéshez az emelőhenger az olajáramot a nyitott tehertartó szele-pen át továbbítja a szivattyúhoz, amely a villamos gépet most generátor üzemben hajt-ja. Ezáltal a süllyesztési sebesség finoman szabályozhatóvá válik. A visszanyert hely-zeti energia villamos energiává alakul át, és visszatáplálódik az akkumulátorba.

Az emelőszerkezet működtetését végző hidraulikus rendszert biztonsági elemekkel kell felszerelni, nehogy az esetleges vezetések sérülése a teher zuhanását, illetve balesetet idézze-nek elő. Az emelőrendszer egyszerűsített hidraulikus körét mutatja a 194. ábra. A működtető tápenergia, a vezérlőszelep, a süllyesztő fékszelep és a zuhanásgátlón keresztül van az emelő-hengerhez vezetve. Az ábrán látható vezetéksérülés esetén a emelő-hengerhez közvetlenül csatlakozó zuhanásgátló (speciális kialakítás) megakadályozza az olajnak a dugattyú alatti térből való

eltávozását. Mivel ezen zuhanásgátló szelepek beszerzése nehézkes, helyette vezérelt vissza-csapó szelepet is lehet alkalmazni.

194. ábra

A targonca járműmozgás hajtási módjai között általában két főcsoportot lehet megkü-lönböztetni:

- a hajtott kerekeket közvetlenül villamos motor hajtja,

- a hajtott kerekeket hidrosztatikus hajtóművel kapcsolt mechanikus hajtómű mozgatja.

A korszerű impulzusvezérlési módok bevezetése jelentős mértékben növelte a targon-cák hatásfokát. Ez a vezérlési technológia a haladás hajtóművei területén mindenütt tért hódí-tott. A villamos motorok kisebb ráfordítással, gyorsabban, pontosabban és gazdaságosabban szabályozhatók, mint a belsőégésűek.

A dízel- vagy gázmotoros emelőtargoncák energiaellátása azonban a szabadtéri alkal-mazásoknál, az esetleg sok emelkedőt is tartalmazó, hosszú pályaszakaszokon előnyösebben és műszakilag egyszerűbben oldható meg, mint az akkumulátorokban tárolt energiát felhasz-náló villamos motorosoké. A dízel-villamos hajtás mindkét hajtási mód előnyeit érvényre juttatja. A dízel- vagy gázmotor által hajtott generátor szolgáltatta villamos áram működteti az emelőtargonca elülső tengelyét hajtó villamos motort. E motor egyszerűen szabályozható, és a dízelmotor – az emelőtargonca mindenkori terhelésétől függetlenül – egy viszonylag szűk fordulatszám-tartományban nagyon egyenletesen és ezért nyugodtabban működhet, mint a hagyományos hajtású emelőtargoncák esetében. Nincs szükség, tehát a gyorsan kopó szerke-zeti elemet tartalmazó mechanikus vagy hidraulikus hajtóműre. Elektronikus úton megoldott a szabályozás és az első kerekekre jutó hajtóerő elosztása.

A targonca járműmozgásának egy hidrosztatikus hajtási rendszerét mechanikus hajtó-művel kapcsoltan a 195. ábra mutatja. Az emelőtargoncák esetén az első kerék hajtott, a kor-mányzás pedig a hátulsó kerékkel történik. Kormányrendszere – a korszerű típusokon – hid-raulikus működtetésű (szervokormány).

195. ábra d.) Ellensúly, terhelési diagram és bukókeret

A targonca hátulsó részén elhelyezett ellensúly a targonca biztonságos üzemét segíti elő. Alkalmazása biztosítja, hogy az emelendő teher nagyságának változásának hatására be-következő erőegyensúly átrendeződés az alátámasztási felületen belül maradjon. Az ellensúly számítása a 196. ábra szerint végezhető el. Az emelhető teher súlypontjának változása meg-változtatja a targonca statikai egyensúlyát, amely balesetet eredményezhet. A számítást a 196.

ábra alapján abból a feltételből kiindulva végezhetjük el, hogy a teher súlypontjának megvál-tozása a stabilitást biztosító kerék támasztóerőket nem változtathatja meg, F_B = const feltételt biztosítani kell, amelyből az alkalmazható terhelés:

 

k e

t

B G

c G s G

Q F 







 

2

3 1 1







 . (218)

Az emelendő teher súlypont változásának a terhelhetőségre gyakorolt hatását a 197. áb-ra mutatja.

c l

2 l1 l 3

s Q+G k

FA

G t F

B

Ge Buk ók eret

Emelõoszlop

Emelõk ocsi és emelõvilla

Ellensúly

196. ábra

c Q

Qnévl

cnévl

197. ábra

A targoncán lévő bukókeret azt a célt szolgálja, hogy a kezelő személy számára megfe-lelő védelmet biztosítson a lehulló tárgyak ellen, de ugyanakkor a keret nem nyújthat

védel-met minden lehetséges ütés ellen. Ennek megfelelően, a bukókeret nem tekinthető az anyag-mozgatáskor szükséges helyes döntések és a figyelem helyettesítőjének.

In document Anyagmozgató berendezések I. (Pldal 141-153)