A veszélyes áruk osztályozása
VILLANÓFÉNYPOR: UN 0094, 0305
2.2.2.1.2 A 2 osztály anyagai és tárgyai a következĘk szerint vannak csoportosítva:
1. SĦrített gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt -50 °C-on teljesen gáz halmazállapotú; ebbe a kategóriába tartozik minden gáz, amelynek kritikus hĘmérséklete -50 °C vagy annál alacsonyabb
2. Cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt -50 °C felett részben folyékony állapotban van. Meg kell különböztetni a következĘket:
- nagy nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hĘmérséklete -50
°C-nál magasabb, de legfeljebb +65 °C;
- kis nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hĘmérséklete +65
°C-nál magasabb
3. MélyhĦtött, cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban alacsony hĘmérséklete folytán részben folyékony állapotban van
4. Oldott gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt folyadék fázisú oldószerben van oldva 5. Aeroszol csomagolások és gázzal töltött kisméretĦ tartályok (gázpatronok)
6. Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak
7. Túlnyomás nélküli gázok, amelyekre különleges elĘírások érvényesek (gázminták).
2.2.2.1.3 A 2 osztály anyagai és tárgyai (az aeroszolok kivételével) veszélyes tulajdonságaik alapján a következĘ csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:
A fojtó
O gyújtó hatású F gyúlékony T mérgezĘ
TF mérgezĘ, gyúlékony TC mérgezĘ, maró
TO mérgezĘ, gyújtó hatású TFC mérgezĘ, gyúlékony, maró TOC mérgezĘ, gyújtó hatású, maró.
Ha a gázok vagy gázkeverékek veszélyes tulajdonságai a kritériumok alapján egynél több csoporthoz tartoznak, a T betĦvel jelölt csoportok minden más csoportot megelĘznek. Az F betĦvel jelölt csoportok megelĘzik az A vagy O betĦvel jelölteket.
Megjegyzés: 1. Az ENSZ Minta Szabályzatban, az IMDG Szabályzatban és az ICAO MĦszaki Utasításokban a gázokat az általuk képviselt fĘ veszély alapján a következĘ három alosztály egyikébe sorolják:
- 2.1 alosztály: gyúlékony gázok (megfelel az F betĦvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);
- 2.2 alosztály: nem gyúlékony, nem mérgezĘ gázok (megfelel az A vagy az O betĦvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);
- 2.3 alosztály: mérgezĘ gázok (megfelel a T betĦvel jelölt, azaz T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportba tartozó gázoknak).
2. A gázzal töltött kisméretĦ tartályokat (UN 2037) a tartalom veszélyessége alapján az A - TOC csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni. Az aeroszolokra (UN 1950) lásd a 2.2.2.1.6 pontot.
3.A maró hatású gázok mérgezĘnek is tekintendĘk és ezért a TC, a TFC vagy a TOC csoportba vannak sorolva.
4. A 21 térf.%-nál nagyobb oxigéntartalmú gázkeverékeket gyújtó hatásúnak kell besorolni.
2.2.2.1.4 Ha a 2 osztálynak a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint említett valamely keveréke a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.5 pontban felsorolt kritériumoktól eltérĘeket elégít ki, akkor ezt a keveréket ezen kritériumok szerint kell besorolni és a megfelelĘ m.n.n. tételhez hozzárendelni.
2.2.2.1.5 A 2 osztály azon anyagait és tárgyait (az aeroszolok kivételével), amelyek a 3.2 fejezet A táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.3 pont szerint a 2.2.2.3 bekezdésben felsorolt valamely gyĦjtĘmegnevezés alá kell besorolni. A kritériumok a következĘk:
Fojtó gázok
Olyan nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgezĘ gázok, amelyek a légkörben rendes körülmények között jelen levĘ oxigént hígítják vagy kiszorítják.
Gyúlékony gázok
Olyan gázok, amelyek 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson
a) a levegĘvel alkotott, legfeljebb 13 térfogati % gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékonyak (alsó robbanási határuk legfeljebb 13%); vagy
b) az alsó robbanási határuktól függetlenül a levegĘvel legalább 12 százalékpont terjedelmĦ robbanási tartománnyal bírnak.
A gyúlékonyságot vizsgálatokkal vagy számítással kell meghatározni az ISO által elfogadott módszerek (lásd az ISO 10156:1996 szabványt) szerint.
Ha nem áll elegendĘ adat rendelkezésre ezen módszerek használatához, a származási ország illetékes hatósága által elismert más, azonos értékĦ vizsgálati eljárások is alkalmazhatók.
Ha a származási ország nem valamely ADN-ben SzerzĘdĘ Fél, akkor ezeket a módszereket a küldemény által érintett elsĘ ADN-ben SzerzĘdĘ Fél illetékes hatóságának kell elismernie.
Gyújtó hatású (oxidáló) gázok
Olyan gázok, amelyek általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését a levegĘnél nagyobb mértékben elĘsegíthetik. Az oxidáló képességet az ISO által elfogadott módszer (lásd az ISO 10156:1996 és ISO 10156-2:2005 szabványt) szerinti vizsgálattal vagy számítással kell meghatározni.
MérgezĘ gázok
Megjegyzés: Azokat a gázokat, amelyek részben vagy teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezĘképesség kritériumait, mérgezĘ gázokként kell besorolni. A maró hatás, mint lehetséges járulékos veszély kritériumait lásd a „maró gázok” címszó alatt is.
Olyan gázok,
a) amelyekrĘl ismert, hogy az emberi egészséget veszélyeztetĘ mértékben mérgezĘk vagy marók; vagy
b) amelyekrĘl feltételezhetĘ, hogy az emberre nézve mérgezĘk vagy marók, mivel a 2.2.61.1 bekezdés szerint vizsgálva az akut mérgezési LC50 értékük legfeljebb 5000 ml/m3 (ppm).
A gázkeverékek (beleértve a más osztályba tartozó anyagok gĘzeit) esetében a következĘ képlet használható:
a mérgezĘ (keverék) LC50 értéke =
¦
ni i
i
T f
1
1
ahol:
fi = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya,
Ti= a keverék i-edik alkotórészének toxicitási mutatója.
ATi érték egyenlĘ az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC50értékkel.
Amennyiben az LC50 érték nem szerepel az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a szakirodalomban található LC50értéket kell használni.
Ha az LC50 érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkezĘ anyagok legalacsonyabb LC50 értéke alapján kell meghatározni, vagy - ha ez az egyetlen gyakorlati lehetĘség - kísérleteket kell végezni.
Maró gázok
Azokat a gázokat és gázkeverékeket, amelyek teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezĘképesség kritériumait, mint maró járulékos veszéllyel bíró mérgezĘ gázokat kell besorolni.
Egy olyan gázkeveréknek, amely a maró és mérgezĘ hatás kombinálódása folytán mérgezĘnek tekintendĘ, akkor van maró járulékos veszélye, ha emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bĘrt, a szemet vagy a nyálkahártyát, vagy ha a keverék maró alkotórészeinek LC50 értéke a következĘ képlettel számolva legfeljebb 5000 ml/m3 (ppm).
a maró (keverék) LC50 értéke=
¦
n
i i
i
Tc fc
1
1
ahol:
fci = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya,
Tci= a keverék i-edik maró alkotórészének toxicitási mutatója.
ATci érték egyenlĘ az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC50értékkel.
Amennyiben az LC50érték nem szerepel az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csoma-golási utasításában, a szakirodalomban található LC50értéket kell használni.
Ha az LC50érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkezĘ anyagok legalacsonyabb LC50értéke alapján kell meghatározni, vagy - ha ez az egyetlen gyakorlati lehetĘség - kísérleteket kell végezni.
2.2.2.1.6 Aeroszolok
Az aeroszolok (UN 1950) veszélyes tulajdonságaik alapján a következĘ csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:
A fojtó
O gyújtó hatású F gyúlékony T mérgezĘ C maró
CO maró, gyújtó hatású FC gyúlékony, maró TF mérgezĘ, gyúlékony TC mérgezĘ, maró
TO mérgezĘ, gyújtó hatású TFC mérgezĘ, gyúlékony, maró TOC mérgezĘ, gyújtó hatású, maró.
A csoporthoz rendelés az aeroszol csomagolás tartalmának tulajdonságaitól függ.
Megjegyzés: Aeroszol csomagolások hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgezĘ gázok, illetve az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerint piroforos gázok. Azok az aeroszolok, amelyek tartalma mérgezĘképesség vagy maró hatás tekintetében az I csomagolási csoportnak felel meg, a szállításból ki vannak zárva (lásd még a 2.2.2.2.2 pontot is).
A kritériumok a következĘk:
a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következĘb)-f) alpont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg;
b) az O csoporthoz kell hozzárendelni, ha az aeroszol a 2.2.2.1.5 pont szerint gyújtó hatású (oxidáló) gázt tartalmaz;
c) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom 85 tömeg-% vagy annál több gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshĘ 30 kJ/g vagy annál nagyobb;
Nem kell az F csoporthoz hozzárendelni, ha a tartalom 1 tömeg-% vagy annál kevesebb gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshĘ 20 kJ/g-nál kisebb;
Egyéb esetekben az aeroszol gyúlékonyságát a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve”, III. rész 31. fejezetében leírt vizsgálatokkal kell meghatározni. A vizsgálat szerint „rendkívül gyúlékony”, illetve „gyúlékony” aeroszolokat az F csoporthoz kell hozzárendelni.
Megjegyzés: A gyúlékony alkotórészek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve”, III. rész 31.1.3 szakaszához fĦzött 1-3. megjegyzésben meghatározott gyúlékony folyékony anyagok, gyúlékony szilárd anyagok, illetve gyúlékony gázok. Ez a meghatározás nem terjed ki a piroforos, az önmelegedĘ és a vízzel reaktív anyagokra. A kémiai égéshĘt a következĘ módszerek valamelyikével kell meghatározni: ASTM D 240, ISO/FDIS 13943: 1999 (E/F) 86.1 - 86.3, illetve NFPA 30B.
d) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;
e) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, kielégíti a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjának kritériumait;
f) ha az O, F, T és C csoport közül egynél több kritériuma teljesül, akkor az esettĘl függĘen a CO, FC, TF, TC, TO, TFC vagy TOC csoporthoz kell hozzárendelni.