Az Országos Katolikus N ı véd ı Egyesület létrehozása

A XIX. század végén létesült dohánygyári patronázs csoportból alakult ki 1896 elején a Katolikus Munkásnık Védıegylete.²⁸⁶

280 Rendszabályozás a lágymányosi dohánygyárban, in Dohánygyári Munkás, I/3, (1918. április 1.), 5.

281 A Dohánygyári Munkás kifejezetten vallásellenes folyóirat 1918 januárjában alakult. A Dohánygyári Munkásnık Lapja, szintén 1918 januárjában jött létre, ugyanabban az idıpontokban jelent meg, mint a Dohánygyári Munkás, de kifejezetten keresztény tartalommal és világnézettel.

282 Az óbudai dohánygyári harc utolsó fejezete, in Dohánygyári Munkásnık Lapja, I/2, (1918. április 1.), 6.

283 Pozsonyi és temesvári testvéreink is átestek a szociáldemokrata üldözés tőzpróbáján, in Dohánygyári Munkásnık Lapja, I/2, (1918. április 1.), 7.

284 Amirıl a dohánygyárak beszélnek, in Magyar Nı, (1918. március), 14..

S.BALÁZS BENEDICTA, Korányi Sarolta 1868-1935, Szentlélek Szövetség, Budapest, 1943, 52.

285 EPL Cat. 46. 1835/1915. S^TOFFER M^ICI, Farkas Edit rövid életrajza

286 MONA ILONA, Slachta Margit, Corvinus, Budapest, 1997, 26.

Mona Ilona a könyvében két évet téved. Mivel a Katolikus Nıvédı Egyesület létrehozása 1896-ban történt a Védıegylet alapításának elıbbi idıpontban kellett lennie.

A Katolikus Munkásnık Védıegyletét Bundala Mihály a Központi Papnevelı Intézet akkori spirituálisa hozta létre IV. Károly anyjának, Maria Jozefa fıherceg-asszony fıvédnökségét megnyerve, és Pálffy Pálné grófnı segítségét és támogatását megszerezve.

Ennek a célja, hogy tagjait anyagi támogatásban részesítse, ha önhibájukon kívül nem jutnak munkához, vagy képtelenekké válnak kenyérkeresetre, valamint a munkásviszonyokból adódó igazságtalan bánásmód esetén jogvédelemet biztosítson.²⁸⁷ Mai kifejezéssel szakszervezeti intézménynek tekinthetı. Bundala Mihálynak köszönhetı meglapítás után és pártfogása mellett, az elnökségét és fenntartását Pálffy Pálné látta el, aki még ugyanebben az évben a Bakáts tér²⁸⁸ 10. szám alatt 74 ágyas otthont nyitott a rászoruló munkásnık részére.²⁸⁹

Bundala spirituális úr szívvel lélekkel az általa alapított egyesület mellett állt, anyagilag és erkölcsileg is állandóan támogatta. A rákoskeresztúri nyaralóját is a munkások rendelkezésére bocsátotta, hogy ott megfelelı felüdülést nyerhessenek.

A Katolikus Munkásnık Védıegyletének mőködését látva, Pálffy Pálné grófnı még inkább fellelkesült a szociális munka iránt és 1896-ben a Katolikus Munkásnık Védıegyletébıl egy átfogóbb szervezetet: az Országos Katolikus Nıvédı Egyesületet alapította meg.²⁹⁰ Habár az Országos Katolikus Nıvédı Egyesület a Védıegyletbıl jött létre, a két szervezet eleinte párhuzamosan mőködött. 1904-ben a Védıegylet beleolvadt a Nıvédı Egyesületbe, mert a Központi Papnevelı Intézet spirituálisát nagyváradi kanonoknak nevezték ki, aki a távolból a védıegyesület mőködtetését nem tudta folytatni.

A Nıvédı Egyesület Mária Jozefa fıhercegnı legmagasabb pártfogása és Magyarország hercegprímásának felügyelete alatt állt. Az egyesület budapesti központot és vidéki fiókokat foglalt magába. Mind a központi, mint a fiókegyleteknek miniszterileg megerısített alapszabályaik voltak.²⁹¹

A Katholikus Nıvédı Egyesület címő évkönyv így ír a kezdetekrıl: „Míg külföldön régóta virágzó egyesületek és otthonok állnak fenn a munkásnık védelmére és támogatására, addig ezzel nálunk senki sem törıdött, amig 1896-ban megvetettük alapjait azon egyesületnek, mely ma ’Nıvédı Egyesület’ – címen mőködik. Egyesületünk

287 EPL Vaszary Cat. 46. 1897. VIII. 6. No. 5023

288 késıbb a Bokréta utcába költözött

289 Az ötletgazda Bundala Mihály volt. Ld. Z^ICHY S^AROLTA, Gr. Pálffy Pálné élete, Stephaneum, Budapest 1915, 10.

290 „Nagy segítségére volt élete munkájában testvére gróf Károlyi Sándor. Mindketten mőveikben modernek, mindenben egyetértettek, kölcsönösen buzdították egymást.” ld.: Z^ICHY S^AROLTA, Gr. Pálffy Pálné élete, Stephaneum, Budapest, 1915, 15.

291 FLUDOROVICS ZSIGMOND, Még egyszer a patronázsról, in Újság, (1911. április 20.) (Szolnok), (Jásznagykunszolnokvármegyei politikai napilap), 12..

kezdetben a ’Katholikus Munkásnık Védegylete’ nevet viselte. Midın késıbb úgy munkás, mint mőveltebb osztályokból mind több foglalkozást, állást keresı nı csoportosult köréje, szükségesnek látszott a keretet tágítani és benne különbözı szakosztályokat létesíteni, önáló mőködési körrel és szervezettel.”²⁹² A szakosztályok egy részét Farkas Edit hozta létre.

Prohászka püspök a nımozgalomról késıbbiek során mondott beszédében is utalt arra, hogy „A katolikus nıvédelem kiemelkedett a katolikus patronázsok ifjúsági kereteibıl s a társadalom széles rétegeire terjeszkedett ki.”²⁹³

Az 1896-ban Pálffy Pálné által létrehozott Országos Katolikus Nıvédı Egyesületnek komoly céljai voltak: „a nıi társadalomnak kenyérkeresettel foglalkozó tagjaiban a valláserkölcsi szellemet fenntartani, tovább fejleszteni és ıket úgy szellemileg, mint anyagilag támogatni.”²⁹⁴ Az új országos egyesület a szociális gondokból sokkal nagyobb területet fedett le, mint a 1895-ben Bundala Mihály által fenntartott tevékenységi kör, mert nem csak a munkásokkal foglalkozott. Az új széleskörő mozgalomba egyre több rászoruló jelentkezett, ezért Pálffy grófnı nagy számban győjtötte össze az arisztokrata hölgyismerıseit,²⁹⁵ és az ı segítségükkel vasárnap délutánonként foglalkozásokat tartottak az Országos Katolikus Nıvédı Egyesület pártfogoltjainak részére. Idıközben föllendült a Bakáts téri munkásnı otthon, ezért egy második otthont is létesített a szükséget szenvedıknek a Hermina úton 32 ággyal. Ezt követte késıbb Budán egy 12 ágyas kis családias fészek.

III. 3. 1. Az Egyesület szakosztályai

Az 1896-ban Pálffy Pálné által megalakított Nıvédı Egyesület²⁹⁶ munkája igen széleskörő volt. Különbözı munkakörökkel rendelkezett, hogy minél több rászorulónak segithessen. A kezdeti két munkakör (vasárnap délutáni foglalkozásokat tartó patronázsok munkásnık számára és az otthonok fenntartása) feladatai közé idıközben Farkas Edit

292 Katholikus Nıvédı Egyesület jelentése, in Katholikus Nıvédı Egyesület, 1899-1903, 2.

293 MARGIT NİVÉR, Özv. Pálffy Pálné sz. Károlyi Geraldine grófnı (1836-1915), in Keresztény Nı, I/2, (1915. február), 3-4.

294 Országos Katolikus Nıvédı Egyesület Alapszabálya 1907, 3. in Országos Katolikus Nıvédı Évkönyv FLUDOROVICS Z^SIGMOND, Még egyszer a patronázsról, in Újság, (1911. április 20.), (Szolnok), (Jásznagykunszolnokvármegyei politikai napilap), 12..

295 A kor legjelentısebbjei közül, a munkába bevont hölgyek a következık: Adamovitsné szül. Jankocich Mária grófnı, Zichy Leona és Zichy Livia, Pállffy Anna szintén grófnık, Fejérváry Celsetin, Rejtı Sándorné, Eberling Józsefné, Römer Károlyné, Jungmayer Mihályné, Ruspek Mária, Bély Gizella, Gyulai Etelka, Oswald Gizella, Jellenz Margit

296 MARGIT NİVÉR, Özv. Pálffy Pálné sz. Károlyi Geraldine grófnı. (1836-1915), in Keresztény Nı, I/2, (1915. február), 3-4.

segítségével új területek is kapcsolódtak: cselédeket védı egyesület, egyesület árúsítók és üzleti alkalmazottak számára, vidéki egyesületek. A Keresztény Nı így írt róla: „A Nıvédı Egyesület eleinte magában áll, verseny nélkül a katolikus társadalmi jótékonyság széles mezején. Hogy mennyi tennivalója akadt, azt sejteti az a hat szakosztály, amelyet mindjárt az elsı esztendıben beállított, hogy feladatait valamiképpen megoszthassa, és alaposabban munkába vehesse.”²⁹⁷ Ez hat szakosztály, amellyel majdnem a kezdettıl fogva mőködött²⁹⁸ a társadalomnak aránylag széles körét lefedte. A szakosztályok beosztása a Nıvédı Egyesület gazdag tevékenységérıl tanúskodik.²⁹⁹

Munkásnıket védı egyesület, patronage

Célja vasárnap délután a fiatal munkáslányok egybegyőjtése, hogy ıket az erkölcsi veszélyektıl megóvja és számukra megfelelı szórakozást, és képzést biztosítson. Vezetıi a patroneszek (védınık), akik minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül idejüket és energiájukat egy héten legalább egyszer a védenceiknek, a munkáslányoknak szentelték. A munkáslányok teljesen ingyenesen részesültek az egyesület jótéteményeiben. Tanultak énekelni, fızni, varrni, foltozni, szükség esetén akár írni-olvasni, továbbá alkalmas építı könyveket kaphattak a mővelıdésük elısegítése érdekében. A nagyobb ünnepeken apróbb ajándékkal lepték meg ıket és minden vasárnap uzsonnát osztottak számukra.

Emellett jogvédelmet biztosítottak részükre, hiszen az egyesület épp azért volt, hogy a gyengéket, kiszolgáltatottakat oltalmazza és védje. Késıbb ez a munkakör bıvült annyiban, hogy a patroneszek gyakran bejáratosak lettek egy-egy háztartásba, ahol megfelelı segítséget adtak a mindennapi teendık elvégzéséhez, és a különbözı viszályok elsimításához.

Ebben a szakosztályban dolgozott Farkas Edit eleinte védınıként és alapított 1902-ben az elsı kerületben egy patronaget. Az egyesületben 1903-ban választmányi tag lett, 1904-ben viszont már, mint alelnök tevékenykedett. A patronázsnak az elvégzett munkájáról és tevékenységükrıl rendszeresen jelent meg összeállítása az Alkotmány címő folyóiratban.³⁰⁰ A patronázsok által nyújtott segítséget és terjesztését Edit szívügyének

297 MÉSZÁROS JÁNOS, Harminc év a keresztény karitász szolgálatában, in Keresztény Nı, XV/2, (1927.

február), 44.

298 Országos Katolikus Nıvédı Egyesület Évkönyve 1899-1903, 3.

FLUDOROVICS Z^SIGMOND, Még egyszer a patronázsról, in Újság, (1911. április 20.), (Szolnok), (Jásznagykunszolnokvármegyei politikai napilap), 12..

299 DR.MÉSZÁROS JÁNOS, Harminc év a keresztény karitász szolgálatában, in Keresztény Nı, XV/2, (1927.

február), 44.

300 FARKAS EDIT, Az új nıi hivatás, in Alkotmány, X/257, (1905. október 25.), 21..

FARKAS EDIT, Patronage, in Alkotmány, X, (1905. november 8.),

GOTHARD SÁNDOR, Farkas Edit a szombathelyi patronageban, in Alkotmány, (1906./29. február 3.), 5.

érezte, ezért a kezdetektıl fogva mindent megtett, hogy minél többeket bevonjon a feladatokba.

Védegyeslet elárúsítónık és üzleti alkalmazottak számára

Mivel a különbözı foglalkozási ágakban más-más nehézség merült fel, különbözı módon kellett nekik segíteni. Az üzleti alkalmazottak védegyesületi csoportjába tartozó munkáslányoknak elsısorban német, francia és angol nyelv oktatását kezdték meg. Idıvel bıvült gép-és gyorsírással, továbbá üzleti levelezéssel, könyvvezetéssel. Késıbb úgy számoltak be ezekrıl az alkalmakról, hogy „a munka és ének mellett vidáman eltöltött órák, eltörölhetetlen nyomot hagytak védenceink lelkében.”³⁰¹ Ebbe a szakosztályba tartozott a katolikus tisztviselınık és nıi kereskedelmi alkalmazottak szövetsége a 650 tagjával együtt.³⁰²

Otthonok

Az otthonokban lehetıség volt egy-egy elöljárónı vezetése mellett benntlakásra a szállás nélkül maradt szegény sorsú munkásnıknek. Elsısorban az erkölcsi nevelést tőzték ki célul, ezért olcsó ellátással csalogatták az otthonba a lányokat. Esténként figyelmet fordítottak a házimunka, háztartásbeli feladatok oktatására is. Az elsı otthont 1897-ben hozták létre a Bakáts téren ez átköltözött késıbb, a nagyobb és jelentısebb Bokréta³⁰³ utca 3. szám alá, majd Pálfy Pálné elegendı mennyiségő pénzt kölcsönzött a Hermina úton lévı otthon megteremtésére – ezt a Szent Ferenc rendi missziós nıvérek vezették, fıként értelmiségi nık és diáklányok részére – , továbbá végül Budán is megalakította, a már említett 12 ágyas otthont.³⁰⁴ Mivel ezeket igen nehezen tudta a Nıvédı Egyesület finanszírozni, gyakran hatósági segélyt is igénybe vettek.

Cselédeket védı egyesület

Az egyesület célja az volt, hogy a Budapestre feljövı cselédeknek megfelelı erkölcsi oktatást, és munkát biztosítsanak. Az egyesület egy-egy tagja vasárnap délutánonként kiment az érkezı vonatok elé, és a cselédlányoknak javasolta, hogy a kijelölt otthonba menjenek, ahol ellátást és megfelelı munkát is kaphatnak. A visszaélések, és a lányok erkölcsi romlottsága miatt, késıbb, plébániai ajánlást kértek az érkezıktıl. A lelkipásztori igazolás gyakorlata eredményesnek tőnt, hatásosabban tudtak a cselédsorsba kerülıknek

301 Országos Katolikus Nıvédı Egyesület Évkönyve 1899-1903, 3.

302 Katholikus nıvédelem (83 új patronessze), in Alkotmány, XIV/295, (1909. december 14. kedd), 17..

303 S^LACHTA M^ARGIT, Özv. Pálffy Pálné sz. Károlyi Geraldine grófnı (1836-1915) in Keresztény Nı, I/2, (1915. február), 3.

304 Országos Katolikus Nıvédı Egyesület Évkönyve 1899-1903, a Bakáts téri otthont 40 ágyasnak tünteti fel.

Lehetséges, hogy eleinte 40 ággyal mőködött, de bizonyára hamar felduzzadt a létszám 74-re. (a szerzı)

segíteni. A patronált egyéneket kitartásra, engedelmességre, szorgalomra buzdították.

1908-ban a Katholikus Háziasszonyok Lapjában a plébánosok felé a kérelmet fogalmaztak meg és felhívták a figyelmüket, hogy a budapesti pályaudvarok körül cselédközvetítık tevékenykednek, akik gyakran olyan helyen alkalmaztatják a lányokat, ahol erkölcsi tisztaságuk veszélyben forog. Ezzel szemben a Katolikus cselédotthonban (Újpest, Bocskay u. 1. sz. alatt) a lányok az elhelyezkedésükig ingyenes ellátást és gondos felügyeletet kapnak, valamint csak jó katolikus családokhoz kerülnek, életüket továbbra is figyelemmel kísérik. Amennyiben tudják valakinek pontos érkezését, akkor a pályaudvaron várni fogják az érkezıket.³⁰⁵

Katolikus munkásnık egyesülete

A Katolikus Munkásnık Egyesülete a vallásos munkáslányok összefogását, szellemi oktatását, és erkölcsi képzését tőzte ki célul. A tagok havi 40 fillér díjat fizettek.

Vasárnaponként illetve egy hétköznap összejöttek, világi és vallási tanításban részesültek, közös játékban vehettek részt, Eleinte Bundala Mihály a Központi Papnevelı Intézet spirituálisának (lelki igazgatójának) támogatását és lelki gondolatait élvezték, majd távozásától, 1903-tól Galambos atya, egy lazarista szerzetes pap végezte hitoktatásukat.

Vidéki³⁰⁶ Újpest-Rákospalotai szent Erzsébet jótékonysági nıegyesület

Az Újpest-Rákospalotai nıegyesület 1898-ban alakult abból a célból, hogy a városszéli nyomoron enyhítsen. Ennek érdekében népkonyhát tartott fenn, létfontosságú élelmiszereket osztottak, indokolt esetben pénzbeli segélyt vagy kamatmentes kölcsönt is folyósítottak. Sok vadházasságot érvényesítettek, és rendezetlen körülmények között született gyermekeket törvényesítettek.

Az Országos Katolikus Nıvédı Egyesület megmaradásához, és a különbözı szakosztályok mőködtetéséhez anyagi fedezetet is biztosítani kellett. A fenntartáshoz szükséges összeget különbözı adományokból, vásári bazárok létrehozásából, belépıdíjas hangversenyek rendezésébıl, minimális tagdíj szedésébıl, elıadások tartásából, továbbá örökségek és hatóságilag engedélyezett győjtésekbıl teremtették elı.³⁰⁷ Az arisztokrácia és a vezetı osztály, látva a Nıvédı áldásos tevékenységét, sokszor tett nagylelkő felajánlásokat a munka megkönnyítése érdekében. Az anyagi támogatás fokozódását mutatja, hogy 1899-ben 5545, 1900-ban 10458, 1901-ben 15.288, 1902-ben 38.384,

305 Kérelem a fıtisztelendı plébános urakhoz, in Kath. Háziasszonyok Lapja, I/3, (1908./3.), 12.

306 Országos Katolikus Nıvédı Egyesület Évkönyve 1905, még vidéki egyesületként sorolja fel Újpestet 32.

307 Országos Katolikus Nıvédı Egyesület Alapszabálya, in Országos Katolikus Nıvédı Évkönyv, 1907, 3.

ban pedig már több mint 100.000 Korona összegnyi kiadással segítettek a bajbajutottakon.³⁰⁸ Farkas Edit maga is hozzájárult a pénzbeli alap megteremtéséhez, a patronázsokat ismertetı körútján alkalmanként felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy minél több pártoló tagot győjtsenek, hogy anyagiakban se legyen hiány, és ne akadjon el a patronázsmunka lélekmentı tevékenysége.³⁰⁹

Meg kell jegyezni, hogy az összegek nem a Korona inflálódása miatt emelkedtek, hanem a szociális tevékenységek kibıvülésébıl és az adakozók nagylelkőségébıl. A pénzromlásról a XX. század legelején még nem beszélhetünk, mert az csak az 1910-es évek közepén az I. világháború kezdetétıl lett számottevı. A század elsı éveiben egyébként 1 Koronáért 4,5-5 kg kenyeret lehetett kapni. Így igen tekintélyes összeg az a 100.000 Korona, amit 1906-ban a Nıvédı a rászorulóknak adományozott valamilyen formában.³¹⁰

Az anyagiak is jól tükrözik, hogy milyen mértékben bıvült az Országos Katolikus Nıvédı Egyesület tevékenysége. Ez az egyesület irányította a kibontakozó patronázsmunkát is. Az Országos Gyermekmenhelytıl átvett 34 lányt is a Nıvédı képezte cseléddé, valamint 32 leányt foglalkoztatott.³¹¹ A munka kiterjedése egyre több intézmény fenntartását kívánta meg, így az Országos Katolikus Nıvédı Egyesület vezetése alá egyre több épület is került. İk látták el a Bíró utcai nevelıotthont, ahol a többnyire árván felnövekvı leányokat nevelték; továbbá a Bethánia szeretetházat, amit késıbb Szikszóra költöztettek. Itt a megváltozni kívánó szerencsétlen nık találtak módot arra, hogy rendes, tiszta életbe visszatérjenek. A Nıvédı alá tartozott egy üdülı-otthon Rákosszentmihályon³¹², hol kevés pénzért gondos ellátást kaphattak, akik ezt kérték. İk igazgatták a Bokréta utca 3. szám alatt lévı Munkásnı otthont is, amely nık, lányok védelmének fontos bástyájává lett. Ez 1909-ben átlagosan 90, 1912-ben 107 munkáslánynak adott lakhatást.³¹³ Ennek az otthonnak a jelentısége azért fontos, mert ez volt a Nıvédı leghosszabban fennálló intézménye és innen hurcolták el Boldog Salkaházi

308Országos Katolikus Nıvédı Egyesület Évkönyve 1899, 1900, 1901, 1902, 1905, összehasonlításaik és adataik alapján

309 A Katholikus Nıvédı Egyesület közgyőlése, in Alkotmány, XI/33, (1906. február 8.),

310 A korona vásárlóerejének csökkenése 1914-1920-ig, in Magyar Nı, VI, (1921. május 28.), 2.

311 A katholikus nıvédelem beszámolója, in Alkotmány, XVII/99, (1912. április 25. csütörtök), 7..

312 Farkas Edit 1910. október 3-i levelében tájákoztatta a minisztert a Szociális Missziótársulat megalapításáról, valamint a minisztertıl 200.000 korona adományt kért a Rákosszentmihályi telken történı építkezésre és anyaház létesítésére.

Szocális Missziótársulat Irattára, „Szociális Testvérek, 1923”–felírattal a Tusnádi u. könyvtár rendezésekor 2011. februárban elıkerlt győjtemény, amely más anyagot is tartalmaz, címő dosszié, Farkas Edit levele a … miniszterhez, melyben az alapításról ír, nevő iratköteg b jelő levél, 4.

313 A katholikus nıvédelem beszámolója, in Alkotmány, XVII/99, (1912. április 25. csütörtök), 7..

Sárát. Salkaházi Sára (1899-1944) Szociális Testvérek Társaságának tagja, akit 1944.

december 27-én a nyilasok, a mai Szabadság híd pesti hídfıjénél a Dunába löttek, mivel zsidó származású embereket bújtatott.³¹⁴ A helyszínen két alkalommal is állítottak számára emléktáblát, de mindkettıt tönkretették. A Fıvárosi Önkormányzat végül 2002-ben vállalta, az emléktábla pótlását. Ennek felavatása történt meg 2002. május 12-én vasárnap délelıtt 9 óra 30 perckor, Salkaházi Sára 103. születésnapja alkalmából.³¹⁵ Salkaházi Sára tiszteletére Újpalotán templom is épült, amit 2008. december 27-én Dr. Erdı Péter bíboros, prímás, érsek szentelt fel.

III. 3. 2. Védık és védencek

A Katolikus Nıvédı Egyesület hat szakosztálya közül a legjelentısebb a patronázs tevékenység volt. Irányítását eleinte Pálffy Pálné, késıbbiek során teljes egészében Farkas Edit látta el. Szerepéhez tartozott a vasárnap délutáni találkozásokon kívül, hogy a fiatal vagy idısebb munkáslányokat védelemben részesítse, bölcs elfoglaltságot adjon nekik.

Fıként a családi tőzhelytıl elszakadt, vagy rossz családi háttérrel rendelkezı, kenyérkeresettel foglalkozó lányok, gyári munkásnık, cselédek, erkölcsi s anyagi védelmén munkálkodott.

A XX. század elején a faluról bevándoroltak száma megközelítette az évi tízezret, akik a nagyvárosba érkezve, védtelenek lettek, egyedül maradtak, a könnyelmőségük és tapasztalatlanságuk következtében hamar elveszíthették erkölcsi tartásukat és jóhiszemőségüknek kiszolgáltatva gyakran meggondolatlan döntéseket hoztak, helytelen tetteket hajtottak végre.

Éppen ezért a védık, a védenceket nem vasfegyelemmel, hanem megértéssel vették pártfogásba, hogy megmaradjanak a patronázs körében. A szeretetteljes elfogadás légköre a védencek közül a tartózkodóbb személyeket fokozatosan megérintette, akik ennek hatására elkerülhették a nehézségeket, vagy az esetleges újabb bajokat.³¹⁶ A védencek lelkére leginkább három módon tudtak hatni. Elıször is a patronázsokban uralkodó közszellem által; másrészt a nyilvános elıadásokon, melyben olyan problémákat érintettek, ahol mindenki találva érezhette magát; harmadrészt pedig leghatásosabb módon a négyszemközti beszélgetések útján.³¹⁷

314 Életrajza: M^ONA I^LONA, Salkaházi Sára

315 Emléktábla Salkaházi Sárának, in Új Ember, LVII/18.{2805}, (2002. május 5. vasárnap), 4.

316 A patronage a lelkek szeretete, in Alkotmány, XIV/116, (1909. szeptember, 12. vasárnap), 15..

317 Farkas Edit a szombathelyi patonageban, in Alkotmány, XI/29, (1906. február 3. szombat), 5.

A patronázs legjelentısebb tevékenysége az volt, hogy vasárnap délutánonként értelmes elfoglaltságot nyújtott a látogatóknak, azaz a védenceknek: fiatal lányok, egyszerő munkásnık, cselédek, munkásasszonyok részére. A vezetıi: a védık, az úgynevezett patroneszek többnyire tanár- vagy tanítóképzıt végzett fıvárosi hölgyek voltak, akik többségét Farkas Edit vonta be ebbe a munkába. A programok általában a különbözı iskolák tantermeiben zajlottak. A célja, hogy az összegyőltek ismereteit bıvítsék, erkölcsüket nemesítsék,³¹⁸ mőveltséget adjanak nekik, továbbá a vallási kérdésekben jártasságot biztosítsanak.

A védencekkel mindig hétvégén délután háromtól este hétig foglalkoztak. A vasárnap délután programja egyébként nagyjából állandó volt: fél négyig gyülekezés, beszélgetés, majd egy óra kézimunka illetve írás-olvasás tanítás, fél öttöl ötig hittanóra, vagy a napi evangéliumról kis elmélkedés (ezeket legtöbbször egy pap tartotta), uzsonna, majd ezt követte a torna vagy farsangi idıszakban a tánc.³¹⁹ Mindezek közül a legfontosabb az irástudatlanság legyızése és a védencek erkölcsi színvonalának emelése volt.

Egy-egy patronázsban átlagosan 60-70 munkásnı vett részt. Mivel az összetételük igen vegyes volt – hiszen volt közöttük, aki éppen csak kimaradt az iskolából, és volt 30-40 éves is, – ezért kisebb társaságokat alakítottak belılük. Együtt csak a hitoktatást tartották és az uzsonnát, a foglalkozások elkülönülten történtek. A patronázs mozgalom kibontakozásával egyre több volt az érdeklıdı, így korosztályonként hoztak létre csoportokat: asszonyoknak munkáskörbe, a fiatal lányokat úgynevezett: leánykörbe tömörítették. Évenként hirdettek ünnepélyes tagfelvételt, a megbízható régi tagok ilyenkor nyerték el egy meghatározott rítus alapján, a kék selyemszalagon függı patronesz érmet.³²⁰ Mindenben a patronázsok szent élető alapítónıjének páli szent Vince rendbeli párizsi Soeur Rosalie-nak szellemét tartották meg.³²¹

Farkas Edit is egy patronázsnak (buda várbeli) volt a vezetıje, amit ı alapított 1902-ben. Nagyon sajnálta, hogy a hétköznapokat nem lehet a munkásnıkkel együtt tölteni. A

Farkas Edit is egy patronázsnak (buda várbeli) volt a vezetıje, amit ı alapított 1902-ben. Nagyon sajnálta, hogy a hétköznapokat nem lehet a munkásnıkkel együtt tölteni. A

In document PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR (Pldal 99-108)