A fogházmisszió

A Katolikus Nıvédı Egyesület tevékenysége, a különbözı önálló intézmények mellett, 1906-ban egy nagyon sajátos munkaterülettel bıvült, új szakosztály indult: a fogházmisszió. Farkas Edit felfedezte, hogy ha a nyomoron, és a szenvedésen akar enyhíteni, akkor a börtönpasztorációt sem hagyhatja figyelmen kívül. Az elsı látogatás 1906. április 6-án történt. A X. kerületi győjtı-fogházba Farkas Edit és Stoffer Mici mentek el a rabokhoz, amelyet azoknak a hölgyeknek látogatásai követtek, akik ezt a pártfogói tevékenységet elvállalták.

436 DR.MÉSZÁROS JÁNOS,Harminc év a keresztény karitász szolgálatában, in Keresztény Nı, XV/2, (1927.

február), 44.

437 Farkas Edit Szabadkán, in Bácskai Napló, Szabadka, (1910. január 16.),

438 Az Országos Katolikus Nıvédı Évkönyve 1907, és Az Országos Katolikus Nıvédı és vele kapcsolatban levı Önálló Intézmények Évkönyve 1908, és további számok összehasonlítása alapján.

E feladat végzésére Farkas Edit csak olyan személyeket engedett, akik kizárólag pusztán a szegény rabok iránti könyörületbıl fogtak hozzá,⁴³⁹ mert „a rab” – ahogy írja –

„Istenével és lelkiismeretével egyedül, mohón vágyódik a patronesz után, aki hittel, szeretettel eltelve, önzetlenül keresi föl, hogy lelkén segítsen, hogy önismeretre, belátásra tanítsa és a bánat erısfogadás és remény érzelmeit fölkeltse az ı kétségbeesett lelkében.”⁴⁴⁰

A fogházmissziós szakosztály – miután látták, hogy nagy szükség van erre – Katolikus Nıvédı Egyesület munkaterületén belül, pontosan két héttel az elsı látogatás után: április 20-án alakult. Ettıl az idıponttól kezdve a büntetésüket letöltı rabokkal is foglalkoztak.

„És mentünk a gyermekbíróságokra, de nem ám dilettáns módon, hanem pontosan és kötelességszerően betartva a hivatalos órákat és kimentvén magunkat annak rendje és módja szerint, ha egyszer úgy történt, hogy nem mehettünk. Mert az egység, hőség, fegyelem jelszó nem akkor született meg, amikor azok, akik azt megszegték, hangoztatni kezdték.”⁴⁴¹

A fogházmissziós tevékenység alapján az Egyesület bekapcsolódott a börtönökkel kapcsolatos konferenciákba is. Pécsre 1907-ben Farkas Editet hívták meg elıadónak. A hallgatóság: bírók, ügyvédek fogházigazgatók, hivatalos szervek képviselıi és érdeklıdı személyekbıl álltak. A késıbbi fınöknı a beszédében rámutatott, hogy itt az ideje „a foglyokkal történı bánásmód reformjának”. Azt is állította, hogy bizonyára sokan vállalnának ilyen szolgálatot. Lelkes, önmagukat feláldozni tudó, önkéntes munkásokra van szükség!⁴⁴² Javaslatot tett a fiatalkorú bőnözık életkorának 15-rıl 18-ra való emelésére, az egyesület munkájának katonai börtönökre történı kiterjesztésére.⁴⁴³

A fogházmissziós tevékenységen belül a következı feladatokat oldották meg: lelki gondozás, a foglyok családjainak felkarolása, a szabadulók társadalomba való visszahelyezése, az elitéltek számára munkaalkalmak teremtése a fogházban – hogy értelmesen teljen a börtönben eltöltendı idı, és pénzt kereshessenek, mert a végzett munka

439 K^ORÁNYI S^AROLTA, Visszaemlékezés II., in Magyar Nı, , ezen a címen IV.(kezdettıl IX.), (1921/8-9.

június 25),

440 Farkas Edit egyik írását idézi itt Korányi Sarolta. KORÁNYI SAROLTA, Visszaemlékezés II., in Magyar Nı, ezen a címen IV.(kezdettıl IX.)/8-9, (1921. június 25),

441 ÖZV. B^ÁTHORI I^STVÁNNÉ, Egyszer volt, (1927. február 16-ra) /Farkas Edit 50. születésnapjára írt összeállítása (Özv. Báthori Nándorné a székesfıvárosi Kertészeti Intézet igazgatónıje)

442 DR ANGYAL PÁL;DR.SZABÓ;VARGA-NAGY, Az elsı rabsegélyezı Kongresszus iratai és naplója, SZIT, Budapest, 1908, (Az elsı rabsegélyezı kongresszus – jegyzıkönyv)

S^ISTER J^EAN M^ARIE R^ENFRO,Mint a folyóvíz mellé ültetett fa (Egy karizma története), Los Angeles, 1985, kézirat, 15. oldal

443 DR ANGYAL PÁL;DR.SZABÓ;VARGA-NAGY, Az elsı rabsegélyezı Kongresszus iratai és naplója, SZIT, Budapest, 1908, (Az elsı rabsegélyezı kongresszus – jegyzıkönyv)

ellenértékét a foglyoknak adták, – továbbá a szabadulás után állásközvetítés, és segélyezés.⁴⁴⁴

A fiatalkorúak bíróságán, a Markó utcában patronázsirodát nyitottak,⁴⁴⁵ ahol a vétkes egyénekkel beszélgettek. A bírákat arra igyekeztek rávenni, hogy a vétkeseket inkább bízzák pátfogói szerepükre, mint elítéljék ıket. A fogházmisszióval rendszeresen hat fı foglalkozott. Kezdeti tagjai Farkas Edit vezetése mellett, Csehál Anna Edit, Lorenc Adél, Stankey Béláné, Stoffer Mici, és Zimányi Károly Gézáné. E hat személy mellett további nyolc patronesz kapcsolódott be távolabbról a fogházmissziós munkába. Az ı szerepük az volt, hogy a vád alól felmentett gyermekleányokat felügyeljék. Továbbá e 14 tagon kívül még számosan segítették az adatgyőjtési munkát az elítéltek életkörülményeirıl, és ezzel hozzájárultak, ahhoz, hogy a bíróság több esetben is enyhébb ítéletet szabhatott ki, vagy a bőnöst akár fel is mentette. Voltak, akik a leánykereskedelem elleni egyesületben foglalatoskodtak.⁴⁴⁶ Az elsı évben (1906) áprilisától 1907 októberig, 76 látogatást tettek, egy elıadást, 9 felolvasást, és 359 magánbeszélgetést tartottak.⁴⁴⁷ A fıvárosi Kertészeti Intézet igazgatónıje levelében írta: „a lelkes csoport, mely minden pénteken elindult a győjtı fogházba, hogy foglalkozzék a fiatalkorú foglyokkal, vigasztalást, reményt vigyen oda, ahová szerencsétlen életkörülmények vitték be a legtöbbjét. A csoport szívesebben ment oda, mint ahogy eljött onnan, mert tudta, hogy egy hétig megint nélkülözik a szomjas lelkek azt a táplálékot, mely egyedül vigasztaló, éltetı.”⁴⁴⁸ A fogházmissziós csoport tagjai igyekeztek következetesen jelen lenni, örömet ébreszteni, az ünnepeket széppé tenni.⁴⁴⁹ 1910-es statisztika szerint, a megelızı három év adatai alapján: 2260 esetben foglalkoztak egyes rabokkal, 196 esetben felolvasást, vagy elıadást tartottak, 397 levelet írtak, 42 családot békítettek ki, 274 esetben karolták fel a hozzátartozókat, 76 esetben közvetítettek a hatóságok felé enyhítı körülményekrıl szóló megállapításokat. A gyermekbíroságnál egy év alatt 91 környezettanulmányt végeztek, 125 tárgyaláson voltak jelen, 37 alkalommal adtak külön információt a bírák részére.⁴⁵⁰

444 Patronage és rabsegélyezı egyesület, in Újság, (1911. április 13.), (Szolnok), (Jásznagykunszolnokvármegyei politikai napilap),

A Szociális Missziótársulat patronáló munkásságának rövid története, fejlıdése és irányzata, in Magyar Nı, VI/10-11, (1918/10-11.), 4.

445 PBFL: 38/1935

446 Katholikus nıvédelem (83 új patronessze), in Alkotmány, XIV/295, (1909. december 14. kedd),

447 Országos Nıvédı Egyesület Évkönyve 1906, 17.

448 PBFL: Szociális Missziótársulat iratai; Levelek XVI.; Özv. BÁTHORY NÁNDORNÉ Székesfıvárosi Kertészeti Intézet igazgatónıje: Egyszer volt…, címő cikke, melyet Farkas Edit 50. születésnapjára 1927.

február 16-ra készített.

449 Karácsonyeste könnyek között, (Karácsonyfa a börtönben), in Alkotmány, XIII/306, (1908. december 28.

Szerda),

450 Pozsonner Patronage Verein, in Pressburger Tagblatt, XV/5164, (1910. december 19. hétfı), 1-3.

1906-ig a fogházmisszióra Magyarországon csak buzgó protestánsok fordítottak figyelmet élükön Dessewffy Emmával. Farkas Edit szervezésében viszont megindult katolikus részrıl is, mégpedig igen eredményesen.⁴⁵¹

A fogházmisszió 10 éves jubileumán Dr. Angyal Pál egyetemi tanár a következıket állapította meg a munkáról: „Farkas Edit Stoffer Máriával és négy segítıtársával csupán egy év alatt 1906-ban többet tett a rabokért, mint az erre a célra felállított Rabsegélyezı Egylet hivatalos szerve 30 év alatt.”⁴⁵²

A bőnt elkövetett fiatalkorúak többségénél, elérték azt, hogy a vétkeseket ne javítóintézetbe vigyék, hanem hagyják szabadlábon és bízzák egy úgynevezett felügyelı szerepére, aki szeretettel, nagyobb eséllyel tudja jobb belátásra téríteni, mint az intézeti körülmények közszelleme. A nıvédelmi tagok közül többen is vállaltak felügyelıi szerepet.

A Charitas címő német nyelvő bécsi folyóirat szerint a fiatalkorúak bírósága helyett minden országban pedagógiailag képzett, magas erkölcsi szinvonalon álló munkatársak, probation officerek kellenek, akik a szabadlábra helyezettek felügyeletét és javítóintézetek vezetését átvennék. E feladat betöltésének sarkalatos pontja a meggyızıdéses katolikus hit, elkötelezett élet és magas fokú szakmai képzettség.⁴⁵³ Továbbá ugyanez a cikk írja, hogy:

„A Szociális Missziótársulat révén a leányvédelem, munkásnı szervezés, fogházmisszió, foglyok védelme és nınemő fiatalság gondos nevelése Magyarországon szerencsésen megoldottnak látszik.”⁴⁵⁴ Egyébként Magyarország volt az elsı Európában, ahol államilag alkalmazott és fizetett nıi probation officereket (hivatalos pártfogó) vezettek be és dolgoztattak többnyire a Szociális Missziós nıvérek körébıl.⁴⁵⁵

Eredeti szöveg: „…Rednerin nur eine Statistik der Tätigkeit während der letzten drei Jahre vor, während welcher Zeit die Mitglieder die Befangen häusen besuchen. Es fanden 2260 Staflingbesuche statt, 196 Vorlesungen wurden gehalten, 397 Briefe wurden geschrieben, 42 Familien wurden versöhnt, die von den Sträslingen nichts mahr wissen wollen usw.

451 K^ORÁNYI S^AROLTA, Visszaemlékezés in Magyar Nı, (1921. június 25.), 19..

452 Ötven évvel ezelıtt kísértük utolsó útjára a Szociális Missziótársulat alapító fınöknıjét: Farkas Editet; Ki volt Farkas Edit?, címő cikk, 2., Szociális Missziótársulat Irattára; Jelölés nélkül

453 V^ON B^ARONIN R^{OSA VON} W^ENSE, Die Soziale Missiongesellschaft in Ungarn, in Charitas, (Wien), (1911.

december), 1-4.

454 V^ON B^ARONIN R^{OSA VON} W^ENSE, Die Soziale Missiongesellschaft in Ungarn, in Charitas, Wien, (1911.

december), 1-4.

Bıvebben: FARKAS EDIT, Hivatalos pártfogó, Szociális Missziótársulat kiadványa, Stephaneum nyomda, Budapest, 1912,

455 Soziale Arbeit in Ungarn, in Hochland, XIII, (1916. február), 627.

magyarul megjelent a: Foerster a Szociális Missziótársulatról, in Alkotmány, XIX, (1916. március 4.

Szombat), 9..

A pártfogói szerep elsajátításának elısegítésére jelentették meg A hivatalos pátrfogó címő könyvet⁴⁵⁶, valamint a pártfogói munka iránt érdeklıdıknek pártfogói képzést hirdettek, ahol a nevelés, erkölcstan, gyermeklélektan, betegápolás, jog- és gazdasági ismeretek elsajátítására volt lehetıség valamint a gyakorlatban kellett jártasságot szerezni.

A tanfolyamot⁴⁵⁷ hatósági képviselı jelenléteben tett vizsga fejezte be. Ez a képesítés a megfelelı tudást nyújtott a gyerekbőnözökkel való foglalkozáshoz. 1908-ban a gyerekbőnozıket elkülönítették a felnıttektıl, a kiskorúakat javító nevelésre, a felnıtteket elzárásra ítélték. A tanfolyam elvégzésével egyre többeknek nyílt meg a lehetısége, hogy aktívan bekapcsolódjon a gyermekek erkölcsi javításába.

III. 11. 1. Fogházmissziótól a Bethániáig

Az elítéltekkel való foglalkozások, beszélgetések rámutattak arra, hogy a fogházból kiszabadult szerencsétlen nık útja rendszerint visszavezet az ismételt elzárásig, vagy az erkölcsi és anyagi nyomorig. A fogházmissziós munka nagy erıket felemészt, az eredményessége pedig alig mérhetı, hacsak nem főzıdik hozzá megelızés és utógondozás.

A prevenciónak és utólagos nevelésnek szorosan kapcsolódnia kell a fogházmissziós tevékenységhez. Az Alkotmány nevő napilap tudósítása szerint: „Mikor Farkas Edit a fogházmissziós apostoli munkáját megkezdte, mindjárt érezte, hogy a fogházmisszió útjai Bethániáig vezetnek. A Bethánia, ahol a fogházból kikerült, vagy züllésnek kitett, tehát még nem büntetett lelkek Krisztus szeretetének melegénél gondoztatnak.”⁴⁵⁸ A fogházmisszióval foglalkozó csoport tagjainak alkalmas helyet kellet keresni a nevelıi, megelızı, és utógondozó munkára. Elıször a VIII. kerületi Pál utcában telepedtek meg. Itt nyitották meg az elsı kis házukat, menhelyként a fiatalkorú bőnözık átmeneti otthonául.⁴⁵⁹ Néhány évvel késıbb tovább kellett költözniük a IX. ker Mihálkovits utca 16. szám alá, ami lényegesen tágasabb teret nyújtott a nevelıotthonnak. Hasonló tevékenységet indított el a fınöknı a tisztviselıtelepi X. kerületi Elnök utcában 1908-as év végén. A házban akkor Soltész Margit és Tóth Etelka éltek elkötelezett módon,⁴⁶⁰ ide küldött Farkas Edit prostitucióval vádolt lányokat, valamint még három patroneszt.

456 F^ARKAS E^DIT, A hivatalos pártfogó (Probation officer), A Szociális Missziótársulat kiadványa, Stephaneum nyomda, Budapest, 1912,

457 FARKAS EDIT, A hivatalos pártfogó (Probation officer), A Szociális Missziótársulat kiadványa, Stephaneum nyomda, Budapest, 1912, 71.

458 T^ÚRI B^ÉLA, Bethániában, in Alkotmány, XIV, (1909. február 14. csütörtök),

459 FARKAS EDIT, Húsz éves a Szociális Missziótársulat, Szociális Missziótársulat, Budapest, 1928, 11.

460 Bıvebben e dolgozaton belül A Szociális Missziótársulat mőködésének kezdetei; Közvetlen elızmények címő fejezet

Az Elnök utca 11. szám alatti háznak a félemeleti és földszinti helyiségeit, mintegy tízszobás lakást⁴⁶¹ és a kertet bérelték,⁴⁶² pontosabban Pálffy Pálné már régebb óta bérelte.

Farkas Editnek a jelmondata csak „egy a szükséges” alapján, ezt az otthont Bethániának nevezték. A névadással Jézus figyelmeztetésére utaltak, amit Bethániában Mártának mondott⁴⁶³, amikor meglátogatta a családot, ahol késıbb Lázár meghalt⁴⁶⁴. A Bethánia 1908-tól gyors fejlıdésnek indult, és a 15 fıt befogadó intézet hamar megtelt, züllött élető nagyobb (14-25 éves) lányokkal.⁴⁶⁵ İk legtöbbször a márianosztrai országos fegyintézetbıl és a budapesti győjtıfogházból kerültek ide. 1909. januárjától a létszám állandóan 20 felett volt, sıt a tavaszi hónapokra a 30-at is elérte a javítónevelésen lévık száma. A nagyarányú létszámnövekedés meggyızıen mutatta, mennyire szükség volt az intézményre. Farkas Edit több alkalommal újságcikkekben is felhívta a figyelmet az új tevékenységükre: „A Bethánia szeretetházban (Elnök u. 11.) úgy a züllésnek kitett romlás veszélyében forgó lányok 14 évnél idısebbek, valamint a bárminemő erkölcsi fogyatkozásban szenvedı vagy elítélt felnıttek… kitőnı lelki gondozásban részesülnek.”⁴⁶⁶ Farkas Edit felismerte azt is, hogy hatékony kizárólag akkor lesz, ha a feladatokat szervezett módon végzik. A munkát, Edit vezetése alapján Csehál Anna végezte, kezdetben még három, majd a gondozottak számának növekedésével, öt nıvér és még két jelölt segítségével.⁴⁶⁷ A Bethánia, valamint az ott alkalmazott új módszer több neves személyiség érdeklıdését is felkeltette, Fischer Colbrie Ágoston kassai, Majláth Gusztáv erdélyi, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspökök személyesen fel is keresték⁴⁶⁸. Ebbıl a szerény kis bérleménybıl indult a Szociális Missziótársulat élete, ami eleinte összekapcsolódott a neveltek irányításával, késıbb minden más nıvédelmi munkát felölelı tevékenységgel.

A Bethánia, az elítéltekkel történı foglalkozás helyszíne nem sokáig maradt az Elnök utcában. 1909-ben Szikszóra költözött, ahol sokkal megfelelıbb ingatlant kaptak. Fischer Colbrie Ágoston kassai megyéspüspök kínálta fel és adományozta a Szociális Missziótársulat számára a 26 helyiséggel rendelkezı vidéki házat és kertet. Ott létszámban

461 FARKAS EDIT, Húsz éves a Szociális Misszióstársulat, Szociális Missziótársulat, Budapest, 1928, 11.

462 Országos Nıvédı Egyesület és a vele kapcsolatban álló Önálló Intézmények Évkönyve 1909, 63.

463 Lk 10, 42

464 Jn 11, 1-43

465 Bethánia szeretetház, in Országos Nıvédı Egyesület Évkönyve 1906-07, Stephaneum, Budapest, 1907, 66.

Ez a cikk kifejezetten említ egy T. A. nevő győjtıfogházból szabadult 22 éves leányt, aki öngyilkosságot akart elkövetni.

466 Bethánia szeretetház, in Alkotmány, XIII, (1908.),

467 Országos Katolikus Nıvédı Egyesület és vele kapcsolatban álló Önálló Intézmények évkönyve 1909,

82-468 A Bethánia látogatói, in Alkotmány, XIII, (1908.), 83.

is bıvülhetett a gondozottak száma, ráadásul a nagy kert az értelmes elfoglaltságot is megkönnyítette. Az Alkotmány is beszámolt róla: „Maga a Bethánia is meg fog növekedni, Fischer Colbrie Ágoston kassai püspök már felajánlotta szikszói kastélyát a Katolikus Nıvédı Egyesületnek a Bethánia szeretetház áttelepítésére.”⁴⁶⁹

A büntetett lányok nevelésével foglalkozó Bethánia otthon mellett kis árva lányokat is magukhoz fogadtak, részükre gyermekotthont alapítva. Ezt szintén Bethániának nevezték.

A Dunántúl címő hetilap a két intézettel, a gyermeknevelés és a bőnözık javításának tevékenységérıl méltán írta a következıket: „Valóságos istenáldás számba megy a Társulat Bethánia gyermekotthona a londoni »Ever open door« mintájára berendezve, ahol jelenleg 26 árva leányka talál, nemcsak barátságos szeretı meleg otthonra, hanem egyszersmind iskolai kiképzésben is részesül, de talán az intézmények legáldásosabbja a Bethánia Szeretetház Reformatóriuma, a fiatalkorú bőnös lányok javító intézete.”⁴⁷⁰

Az Elnök utcában folyó nevelı tevékenységgel majdnem azonos (a lányok korban, illetve elkövetett vétkeikkel különböztek) volt a Társulat tevékenysége a Pál utcai költözés után Mihálkovits utcai otthonban. Mihálkovits utca csak átmenetinek bizonyult, mert még 1909-ben megtalálták végleges helyüket az Erzsébet királyné út 15-17. szám alatt, ahol nagy kertes házat szereztek, az úgynevezett Mária Mercedes házat, ahol 80 leány erkölcsi tartását tudták emelni.⁴⁷¹ Ez a ház ekkor, mint javítóintézeti és rendırségi leányok átmeneti otthonaként mőködött. A kommün alatti keresztényüldözés, az eszközök államosítása, valamint a kommunisták számára az ellentétes ideológiai felfogás miatt, be kellett zárni az épületet. Két évvel késıbb 1921-ben nyílhatott meg ismét, de egészen más munkakörrel, a felsıoktatásban tanuló fiatalságnak lett segítségére, mint az Egyetemi Hallgatónık Otthona⁴⁷² 1923-ig.

In document PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR (Pldal 125-131)