Az egyesület feladatkörének b ı vülése

Az Országos Nıvédı Egyesület eleinte páratlanul és hiánypótlóan állt a nıvédelmi munka élén. Innen irányították az említett hat szakosztályt (Munkásokat védı egyesület, Védegyesület elárusítónık és üzleti alkalmazottak számára, Otthonok, Cselédeket védı egyesület, Katolikus munkásnık Egyesülete, Vidéki Szent Erzsébet jótékonysági nıegyesület) amelyek szorosan összefüggtek Pálffy Pálné személyével. A grófnı azonban felismerte, hogy a túlságos centralizáció nem segíti a Nıvédı intézmény fejlıdését. Látta, hogy szükség van bizonyos önállósságra, különállásra a megfelelı kibontakozáshoz. Így a Katolikus Nıvédı Egyesületen belül új körök, szövetségek is születhettek, mivel „a feladatok sokfélsége, az elvégzendı munkának bısége nem férhetett meg sokáig egyetlen egyesület keretében, a fejlıdés szükségképpen maga után vonta, az egyes különleges célok

407 MONA ILONA, Slachta Margit, Corvinus, Budapest, 1997, 30.

408 Országos. Katholikus Nıvédı Egyesület jelentése 1907/8, 10-11.

409 Gondolatok a tanulmányi esték után, in Fejérmegyei Napló, XX/249, (1913. november 21. péntek), 1.

megvalósítása érdekében, külön egyesületek létesülését.”⁴¹⁰ Farkas Edit a társadalmi rétegek problémáival szembesülve, újabb és újabb szervezeteket alapított, az adott helyzet enyhítésének betöltésére. Az Országos Nıvédı Egyesület munkája sem foglalta le teljesen,⁴¹¹ és tevékenységi körét is változatosabbá tehette. Természetesen Pálffy Pálnéval mindig egyeztetett, és ezek az alapítások, mind az Országos Nıvédı Egyesület keretében mőködtek.⁴¹²

Leánykör

Farkas Edit felismerte azt, hogy érett lányokat, nıket már sokkal nehezebb nevelni, jóra vezetni, mint a kisebbeket. İ maga mondta: „A nıkérdést tulajdonképpen leánykérdésnek kell tekintenünk, amennyiben elsısorban az elhagyatott, egyedül önmagukra támaszkodó leányokról kell gondoskodnunk, mert a férjes nı otthona legtöbbször biztosítva van. Erre valók a patronázsok. A fı törekvésük a leányok lelkére hatni.”⁴¹³

Éppen ezért már 1902. januárjában a budavári Úri utca 38. szám alatti kisdedovó helyiségében leánykört nyitott. A védencek száma kezdetben 18 volt, de számuk néhány hónap alatt 50-re növekedett, és emelkedett volna ennél jobban is, de többet a kis helyiség nem fogadhatott be. A munka és a lányokkal való foglalkozás igénye alapján Farkas Edit

„maga köré vonzotta barátnıit, akik a megjelent kisleányokkal foglalkoztak. Majdnem minden vasárnap új és újabb leányköröket indított és mindegyik élére vezetıül azok közül kért fel valakit, akik elıször mellette álltak.”⁴¹⁴ Összesen 16 ilyen lánykört nyitott. A lányokat az otthon nem bírta befogadni, így a környék minden intézményében ık voltak. A lánykörök vezetıivel külön találkozott szombat délutánonként, amikor munkaórákat tartottak: javították a templomi ruhákat, stoppoltak a szegények számára. Egyikük ilyenkor mindig felolvasott a szentírásból. Vasárnap délutánonként a kisleányok jöttek egyre többen. Ezek a leánykörök késıbb teljesen beleolvadtak a kibontakozott patronázs mozgalomba. Farkas Edit ezekbe a leánykörökbe vonta be Stoffer Máriát, aki eleinte nem akart bekapcsolódni a munkába, annak érdekében, hogy a vasárnap délutánokat otthon tölthesse, de amikor Edit megkérdezte, hogy hajlandó lenne-e vele együtt dolgozni, ha önálló leánykört bízna rá, akkor igent mondott. Így lett „Mici néni” is egy önálló leánykör irányítója.

410 DR.MÉSZÁROS JÁNOS, Harminc év a keresztény karitász szolgálatában, in Keresztény Nı, XV/2, (1927.

február), 44.

411 W^IMMER A^NZELM, Farkas Edith és életmőve, Szociális Missziótársulat, Budapest, 1943, 9.

412 Katholikus nıtisztviselık szervezkedése, in Alkotmány, XIV/15, (1909. január 19. Kedd), 11.

413 Farkas Edit Szombathelyen, in Szombathelyi Újság, (1906. február 4.), 3.

414 STOFFER MICI, Mozaikképek, in Keresztény Nı, XV/2, (1927. február), 40.

Szent Margit kör

A XX. század elejétıl fogva a lányok egyre több felsıoktatási intézményben tanulhattak. Közülük sokan tehetségesek voltak, magas intelligenciával rendelkeztek, és képezték magukat. A tanulási lehetıség számos veszéllyel járt, mert a világi tanulmányok mellett a vallási képzésükre senki sem gondolt. Szükségük volt vezetıkre, akik eligazítják ıket az élet erkölcsi kérdéseiben és vallásilag tanítják ıket. Ezt ismerte fel rögtön az elején Farkas Edit, és a katolikus egyetemi ifjak Szent Imre körének⁴¹⁵ mintájára megalakította a Szent Margit kört.⁴¹⁶ Ennek elindítására elsısorban három egyetemi hallgatólány vette rá, így 1906 ıszén alakult az Egyetemi Hallgatónık Szent Margit Köre,⁴¹⁷ hogy a fiatal leánylelkek ne nélkülözzék a kellı vallásos vezetést.⁴¹⁸

Azt is látta, hogy az egyetemi hallgatók számára egy pap segítsége is fontos, életük vezetésében és hit-tanulmányaikban, – Prohászka Ottokár püspök ajánlására⁴¹⁹ – 1907-ben felkereste dr. Hanuy Ferenc⁴²⁰ teológiai tanárt és kérte fel a feladat végzésére,⁴²¹ aki ennek a csoportnak lelki igazgatója is lett 16 éven keresztül. Így a kör már kezdettıl a táncmulatságokon és matinéken kívül elıadásokat is rendezett, sıt 1907-1908-as tanévben Hanuy Ferenc apológetikei elıadássorozatot tartott.⁴²² Az elnökségét kezdetben Farkas Edit látta el, amirıl számos elfoglaltsága miatt 1913-ban lemondott és Zichy Sarolta grófnénak adta át.⁴²³ A Szent Margit Körnek saját otthona (internátusa) volt, és az állásközvetítés is a profiljukhoz tartozott. A hallgatónık hitéletének megırzésére vallásfilozófiai (keresztény filozófia) elıadásokat is hallgattak kiváló tanítóktól. Farkas Edit maga is hőségesen látogatta ezeket a rendszeres továbbképzı alkalmakat.⁴²⁴ A kör az

415 Szent Imre Kör: Katolikus Egyetemi és Fıiskolai Hallgatók Szent Imre köre

416 Die Frau, VIII/8, (1927. május,), 242.

Az eredeti német cikkszöveg: „Als die Universitäten geöffenet wurden, erkannte Edit Farkas sofort die Gefahr für die weibliche Jugend, die gründete augenblisslich den, ’St. Margit Kör’.

Egyesületek, (Tudományos elıadások a katolikus egyetemi hallgatónık Szent Margit Körében), in Alkotmány, XIV, (1909. április 16. Péntek),

417 A neve eleinte: Budapesti Katolikus Egyetemi Nıhallgatók Szent Margit Köre

418 DR.PÉTERGÁLNÉ KARDOSS IZABELLA, Visszaemlékezés, in Keresztény Nı, XV/2, (1927. február), 48.

419 D^R.H^ANUY F^ERENC, Reminiszcenciák Farkas Edit közéleti szereplésébıl, in Keresztény Nı, XV/2, (1927.

február), 54.

420 Dr. Hanuy Ferenc pécsi egyházmegyés pap, apátkanonok, eleinte vidéki teológiai tanár, késıbb a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi kar nyilvános rendes tanára és rektora, majd a 1923-tól pécsi szemináriumban a kispapok spirituálisa

421 Szociális Missziótársulat Irattára (Tusnádi u.) Ötven évvel ezelıtt kísértük utolsó útjára a Szociális Missziótársulat alapító fınöknıjét: Farkas Editet; Ki volt Farkas Edit?, 2. Évszám és jelzet nélkül.

422 Egyesületek, (Tudományos elıadások a katolikus egyetemi hallgatónık Szent Margit Körében), in Alkotmány, XIV, (1909. április 16. Péntek),

423 STOFFER MICI, Mozaikképek, in Keresztény Nı, XV/2, (1927. február), 40.

424Die Frau, VIII/8, (1927. május), 242. Az eredeti német cikk szövege: Der St. Margit Kör besitzt ein grosses eigenes Heim (internat) Stellenvermittlung usw. Zur Bewahrung des Glaubenslebens der Hörerinnen

összejöveteleit legtöbb esetben Ferenciek tere 7. szám alatt, egy elsı emeleti helyiségben tartották, ahol folyamatosan gyarapodó könyv és folyóirattár is a résztvevık rendelkezésére állt. Ennek a körnek az volt a szerepe, hogy a modern áramlatokkal szemben összetartsa a katolikus egyetemi nıhallgatókat, továbbá anyagi segítséget adjon a rászorulóknak, és álláshoz juttassa a végzett hallgatókat.⁴²⁵ A lányok és nık számára a majdnem teljes mővelıdési jogát az 1920-as évek végétıl, egy rendelkezés biztosította, amely megnyitotta elıttük is a legtöbb egyetem és fıiskola kapuját.⁴²⁶

Katolikus Leányok Országos Szövetsége (KLOSZ)

Nagyon hasonló szerepkörrel alapította meg Farkas Edit – Buttkay Antallal és Rabolt Margittal⁴²⁷ és az ı kérésükre – a Katolikus Leányok Országos Szövetségét (KLOSZ) 1911 októberében. Ez kifejezetten a középiskolás lányokkal foglalkozott, azzal a céllal, hogy a lányok életét a vallás igazságai minél mélyebben áthassák, és társadalmi és jótékonysági feladatokra felkészítsék ıket. A Szövetségbe kapcsolódó lányok legtöbb esetben az iskolájuk mellett találkoztak egy-egy patronessz vezetésével. A vezetı irányított beszélgetésekkel segítette erkölcsi állásfoglalásukat, és szociális érzékenységük kialakítását. Céljuk az volt, hogy a leányokat érdeklı kérdésekre, a keresztény világnézet szellemében kapjanak választ, valamint társadalmi és a jótékonysági munkán szívesen dolgozzanak.⁴²⁸ A KLOSZ székhelye az V. kerületi Veres Pálné u. 25 szám alatt volt, ahol egyben a közeli középiskolákba járó lányok is, mintegy 100-150-en találkoztak szerdánként. A Katolikus Lányok Országos Szövetségének tevékenysége késıbb foglalkozott szállásellátással, a fiatalkorú bőnözık esetében a bírósági védelemmel és gyámtevékenységgel is.⁴²⁹ Gyakran szerveztek szórakoztató elıadásokat, tanfolyamokat, leányotthonokat állítottak fel és egy-egy vidéki fiókot is alapítottak. Ennek az elnökségét Farkas Edit 1914-ben tette le.⁴³⁰ Szociális csoportja is alakult, akik az I. világháború ideje alatt önkéntes ápolónıi feladatokat teljesítettek.⁴³¹

dienen religions-filosophische Vortrage (christliche Filosophie) hervorragender Männer. Edit Farkas besuchte selbst treu diese regelmässigen Vortrage.

425 Egyesületek, (A Szent Margit Kör), in Alkotmány, XV/50, (1911. február 28.), 11.

426 KORNIS GYULA,Régi magyar nımozgalom és leánynevelés, in Budapesti Szemle, 1927./DXCIII. szám), 57. 427 Magyar Nı, (1921. június 25)-iki száma a Katolikus Leányok Szövetsége létrehozóiként Rabolt Margitot

igen, de Buttkay Antalt nem, helyette Smoll Birit említi.

428 Katholikus Leányok Országos Szövetsége, in Értesítı, I. (1912/1), 34.

429 PAULA VON LATKA, Edit Farkas Die grosse ungarische Frauführerin, in Die Frau, VIII/8, (1921. május), 204.

430 K^ORÁNYI S^AROLTA, Visszaemlékezés II., in Magyar Nı, ezen a címen IV. (kezdettıl IX.), (1921/8-9.

június 25.),

431 Magyar Katolikus Lexikon VI. kötet (Kaán-kiz), szerk.: Diós István, Katolikus Leányok országos Szövetsége címszó

A KLOSZ a Katolikus Lányok Országos Szövetsége nem volt azonos, sem elıdje nem volt a késıbbi KALÁSZ mozgalomnak, hiszen a KLOSZ 1911-ben alakult és 1934-ig állt fenn, míg a KALÁSZ Katolikus Lánykörök Szövetsége 1935-tıl 46-ig mőködött némileg más munkakörrel. A KLOSZ Buttkay Antal OFM kezdeményezésére szervezıdött és fıként Budapesten fejtette ki tevékenységét, míg a KALÁSZ⁴³² Lutzenbacher Rita és Stettner Andrea személyeknek köszönhette megalakulását, és a falusi lányok családanyai felkészítését tőzte ki célul.

Katolikus Tisztviselınık és nıi alkalmazottak szövetsége

A Szent Margit kör alapítása után egy évvel az 1907-es nagygyőlés alkalmával, amikor a Missziótársulat késıbbi alapítónıje egy elıadásán arról beszélt, hogy a nık és lányok minden gondját felkarolja, beszéde végén Lischitzky Irma tisztviselını odament hozzá, és egy hiányosságra mutatott rá. Mégpedig arra, hogy a kereskedı- és tisztviselınık egyesülési lehetıség hiányában, a zsidó radikális szervezetben találnak megfelelı segítséget. Ekkor Farkas Edit Korányi Sarolta nagylelkő közremőködésével életbe hívta a Katolikus Tisztviselınık és Nıi Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségét.⁴³³ Ezt azonban nem sokáig igazgatta, 1910 májusában lemondott, hiszen egyéb tevékenysége képtelenné tette arra, hogy továbbra is igazgathassa az egyesületet. Önmaga helyett Zichy Rafaelné grófnıt javasolta, aki addig is a legnagyobb buzgalommal karolta fel a tisztviselık ügyét.⁴³⁴ Így az elnöki tisztet a továbbiakban Zichy Rafaelné töltötte be. Ez a szervezet hamarosan megerısödött, tagszámuk is fokozatosan gyarapodott, és jelentıs lépéseket tett a feminizmus útján is. Ez a szervezet lehetıvé tette a tisztviselık erkölcsi kiemelkedését, és rendszeresen anyagi segítségben is részesítette a rászorulókat.⁴³⁵

432 KALÁSZ Katolikus Leányok Szövetsége mintájára illetve vele egyidejőleg jött létre a katolikus fiúk számára, a Katolikus Legény Egylet késıbbi nevén a: KALOT. Pontos neve: A Katolikus Agráifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága.

ld.: „Hívunk, mert közénk való vagy…”, in Új Ember, LXII/12(2748), (2001. március 25.), 6.

A század közepén mind a KALÁSZ mind a KALOT a Kolping Adolf alapította kolping szövetséggel egyesült Magyarországon.

RUSCHEK ANTAL, A katolikus legényegylet magyar földön, Budapest, Athenaeum, 1887, Magyar Katolikus Almanach, II. (A magyar Katolikus Egyház élete 1945-85), Budapest, 1988,

Katolikus Lexikon, (szerk. B^ANGHA B^ÉLA), II. kötet, Magyar Kultúra Kiadása, Budapest 1931, 528.

Katolikus legényegylet címszó

433 N^OVÁK I^STVÁN, A szociális Missziótársulat története, Szociális Missziótársulat, Budapest 2000, kézirat, 12.

WIMMER ANZELM, Farkas Edith és életmőve, Szociális Missziótársulat, Budapest 1943, 9.

D^R.M^ÉSZÁROS J^ÁNOS, Harminc év a keresztény karitász szolgálatában, in Keresztény Nı, XV/2, (1927.

február), 44.

434 Egyesületek, (A katholikus tisztviselınık közgyőlése), in Alkotmány, XV/110, (1910. május 10. Kedd),

435 Katholikus nıtisztviselık szervezkedése, in Alkotmány, XIV/15, (1909. január, 19. Kedd), 11.

Szintén Korányi Saroltával alapította a Dolgozó Nık Országos Egyesületét. Ez kifejezetten katolikus jellegő szövetség tömörítette a munkásasszonyokat, mintegy elsı kísérlete volt nıi szakszervezet kialakításának.

Háziasszonyok szövetsége

Megalakította a Katolikus Háziasszonyok Szövetségét,⁴³⁶ is, sıt számukra külön folyóiratot is indított: Katholikus Háziasszonyok Lapja címmel.

Fogházmisszió

Elindította a fogházmissziós tevékenységet. Ez azonban annyira sajátos alapítása Farkas Editnek az Országos Nıvédı Egyesület keretei között, hogy külön fejezetet érdemel.

Farkas Edit, az élet minden területén igyekezett az erkölcsi értéket növelni, a lányok és nık számára egyesületeket, szervezeteket létrehozni. Ezért jelenhetett meg róla a következı közlemény: „Minden mozgalomban, ahol erkölcsi értékeink és szellemi kultúránk megmentésérıl, biztosításáról van szó, ott látjuk a mozgalom harcosainak sorában ezt a lelkes hölgyet.”⁴³⁷

A különbözı önálló alapításokról és egyesületekrıl, és évi mőködésükrıl az Országos Katolikus Nıvédı Egyesület Évkönyve számolt be, ezért az évkönyv neve 1908-tól Az Országos Katolikus Nıvédı Egyesület és a vele kapcsolatban levı Önálló Intézmények Évkönyve⁴³⁸ címre változott.