Kárpátalján
Absztrakt
Kárpátalja etnikailag és kulturálisan is sokszínű, hiszen számtalan nemzetiség él egymás mellett. A magyar nemzetiségűek aránya a régióban 12,1%, de a magyaroknak csaknem a fele (46%) olyan településen él, ahol arányuk meghaladja a 80%-ot, 62%-uk pedig olyan településen, ahol a magyarok abszolút többséget alkotnak. Azokon a települése-ken, ahol a magyar domináns nyelv, a tanulóknak kizárólag intézményes körülmények között (iskolai oktatás során) van lehetőségük találkozni az államnyelvvel. Ennek el-lenére a középiskola végére ugyanolyan szinten kell teljesíteniük ukrán nyelvből, mint azoknak a tanulóknak, akiknek az ukrán az anyanyelve. A kutatás célja bemutatni, hogy egy kisebbségi sikeres magyar anyanyelvű tanuló Kárpátalján megfelel-e az ukrán állam által támasztott követelményeknek második (ukrán) és idegen nyelv (angol) tanulása kapcsán.
Bevezetés
Az a terület, amit ma Kárpátaljaként ismerünk, a 20. század elején vált politikailag egységes régióvá. Az elmúlt 150 évben számos államalakulat részét képezte, az aktuális államfordulatokkal változott az államnyelv, amelynek sorában fellelhető a magyar, a
„csehszlovák” (cseh), az orosz és az ukrán (lásd függelék, 3. táblázat). A nyelvelsajátítás leggyakoribb módja mindig is az iskolai nyelvoktatás volt, amelyhez, ha hozzávesz-szük a gyakori államfordulatokat, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az éppen aktuális államnyelv oktatásából mindig voltak olyan generációk, akik kimaradtak (vö. Csernicskó 2012). Mindig a kisebbség járt a legrosszabbul, akinek a mindennapi érvényesülés érdekében kellett elsajátítani az adott állam nyelvét (vö. Черничко &
Фединець 2014; Pecsora 2015a). Mindegyik hatalom az aszimmetrikus kétnyelvűség kialakítására törekedett, amelynek lényege, hogy a kisebbségben élők számára kötelező az államnyelv magas szintű elsajátítása, ezzel ellentétben a többségieknek nincs szük-ségük arra, hogy a velük együtt élő nemzetek nyelvét valamilyen szinten is elsajátítsák (Csernicskó 2010). Ukrajna függetlenné válásával az ország hivatalos államnyelve az ukrán lesz, azonban az ország többi részéhez hasonlóan Kárpátalján is egyre jobban
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
érződik a nemzeti kisebbségek identitásának megerősödése, hiszen mindegyik kisebb-ség, köztük a magyar is a saját kultúráját és nyelvét is szeretné minél szélesebb körben, több színtéren is érvényre juttatni. Az ukrán nyelvpolitika ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán nyelvnek privilegizált helyzete legyen az országban, állampolgárainak a társa-dalmi érvényesülés érdekében magas szinten kell beszélnie az államnyelvet. Az, hogy az ukrán kormány milyen módon teszi lehetővé a kisebbségben élők számára a haté-kony államnyelv tanulását az iskola falain belül, a továbbiakban kívánom bemutatni.
Nyelvtanítás és iskola
Milyen esélyekkel indul manapság egy kisebbségi magyar tanuló Kárpátalján?
A kérdés kapcsán megállapíthatjuk, hogy három lehetősége van: integráció, asszimilá-ció vagy szegregáasszimilá-ció. Ahhoz, hogy egy kisebbségi magyar tanuló a mindennapokban érvényesülni tudjon, el kell sajátítania az államnyelvet a társadalmi integráció érdeké-ben, az már más kérdés, hogy ez mennyire lesz sikeres, illetve milyen szintű nyelvtu-dásra tehet szert az iskolában. Az asszimiláció akkor következik be, ha a kisebbségi nyelvhasználók többségi iskolába járnak, amelynek eredményeképpen egynyelvűség alakul ki náluk a többség nyelvén. A szegregáció esetében a kisebbségi nyelvtanu-lók homogén osztályba járnak, az oktatás nyelve a kisebbségiek által használt nyelv, a többségi nyelvet nem, vagy pedig nagyon alacsony szinten oktatják. A szegregációs program révén tehát egynyelvűség jön létre a kisebbség nyelvén. A fentebb említett té-nyezők megléte, esetleg hiánya, mindig az aktuális kormány nyelv- és oktatáspolitikai döntésének eredménye.
Az államnyelv oktatásának helyzete a kárpátaljai magyar iskolákban
A rendszerváltást követően az ország nem volt felkészülve az ukrán nyelv tanítására.
Hiányoztak a megfelelő módszerek, tankönyvek, szótárak, célok. A korábbi kutatások arra is rámutatnak, hogy a kisebbségi iskolákban ukrán nyelvet tanító pedagógusokból is hiány van (Bárány 2015; Csernicskó et al. 2015). Az ukrán kormány a kisebbségi ta-nulóknak a mai napig nem biztosítja a megfelelő tankönyveket, illetve a programokat az államnyelv elsajátításához. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az iskolai oktatás során az ukrán nyelv tanítása kapcsán kizárólag a minisztérium által elfogadott és ajánlott tankönyveket lehet használni az ukrán nyelv és irodalom órákon.
Az iskolai ukránnyelv-oktatásban Kárpátalján a nyelvtan tanítása áll a középpont-ban, annak ellenére, hogy a legtöbb magyar ajkú tanuló csakis intézményes formában találkozik először az államnyelvvel. Kárpátalja etnikailag és kulturális szempontból is igen színes régió (lásd függelék, 1. ábra), ahol a magyar nemzetiségűek aránya 12,1%, de a magyaroknak csaknem a fele (46%) olyan településen él, ahol arányuk megha-ladja a 80%-ot, 62%-uk pedig olyan településen él, ahol abszolút többséget alkotnak (Molnár & Molnár D. 2005; 2010). Helytelen tehát abból kiindulni, hogy az iskolába induló tanulóknak már van bizonyos ukrán nyelvi kompetenciájuk, s hogy az iskolai
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
nyelvórákon kívül is van lehetőségük gyakorolni az államnyelvet, mert nagyon sok esetben a tanulóknak az ukrán nyelv gyakorlására kizárólag a tanórákon nyílik lehe-tőség (vö. Csernicskó 2012; 2015). Azt is elmondhatjuk, hogy az államnyelv oktatásá-nak kapcsán mintegy huszonöt év elteltével is hiányozoktatásá-nak a megfelelő tanítási célok.
Milyen szintet kell elérni az iskolából kikerülve egy magyar kisebbséginek? Bár nincs konkrétan megfogalmazva, tudjuk, hogy az iskolából kikerülve anyanyelvi szinten, a Közös Európai Referenciakeret alapján C1 vagy C2 (CEFR 2001) szinten kell tel-jesítenie egy kisebbségi nyelvtanulónak, hiszen ugyanolyan követelményeket támasz-tanak velük szemben is (lásd független tesztelés), mint azokkal a tanulókkal, akiknek anyanyelve az ukrán. 2008 óta a felsőoktatási intézménybe jelentkezők számára, 2015 óta viszont minden érettségiző számára kötelezővé tették az ukrán nyelv és irodalom vizsgát. Ehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy 2015-től más vizsgafeladatot kaptak azok a diákok, akik ukrán nyelv és irodalom szakra jelentkeztek, mint azok, akik más szakirányú képzésen tervezték a továbbtanulást (LTI 2015). Az ukrán államnak tör-vényben rögzített kötelessége lenne, hogy biztosítsa a megfelelő feltételeket az állam-nyelv elsajátításához, de ennek sajnos nem tesz eleget.
Az idegennyelv-oktatás a kárpátaljai magyar iskolákban
Az idegen nyelvek tanítása kapcsán a Szovjetunió széthullása után egy évtizedig az ukrajnai kiadású tankönyvek a nyelvtani-fordító módszer elvei alapján épültek fel, a későbbi kiadásúak a kommunikatív nyelvtanítási irányt célozták meg. A minisztérium rendeletileg szabályozza azoknak a tankönyveknek a használatát, amelyekből oktatni lehet, olyan könyveket lehet használni, amelyekben fel van tüntetve: „Рекомендовано Міністерство Освіти та Науки України”, vagyis Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által ajánlott.
Divatos manapság azt hangoztatni, hogy a kommunikatív módszert alkalmazzuk a nyelvtanítás során, de mit is takar ez valójában, azt, hogy csupán a beszédre összpon-tosítunk? Sokkal összetettebb dologról van szó. A kommunikatív kompetencia négy-komponensű modell, Canale and Swain (1980) felosztása szerint a következő lényeges részek alkotják. 1. A nyelvi kompetencia, kommunikatív kompetencia, e komponense szerint az a személy rendelkezik megfelelő szinten e nyelvi készséggel, aki nyelvileg pontos és korrekt mondatokat hoz létre (accuracy), és azokat megfelelő sebességgel ki is ejti (fluency). 2. Szociolingvisztikai kompetencia, az a személy tekinthető kompe-tensnek ebből a szempontból, aki az anyanyelvűek számára is adott társadalmi hely-zetben elfogadható (appropriacy), nyelvileg jól megformált mondatokat (acceptabilty) tud létrehozni. 3. A szövegalkotói kompetencia két lényeges eleme a szövegkohézió (cohesion), a grammatikai, logikai, lexikai eszközök és a koherencia (coherence), amely az egész szöveg értelmességére vonatkozik. Ez utóbbi többnyire szituációfüggő.
4. Stratégiai kompetencia, vagyis az elkerülési technikák, amelyek arra szolgálnak, hogy a beszélő a fent említett három komponens terén leplezni próbálja a hiányos-ságait. Mondatok be nem fejezése, új kezdése (el nem követett hiba vagy rejtett hiba
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
covert error), új szavak alkotása, saját nyelvének a szavait próbálja meghonosítani ide-gen kiejtéssel (vö. Bárdos 2005).
Annak ellenére, hogy Ukrajnában a kommunikatív nyelvtanítási módszer az elter-jedt (vö. Kovalenko ed. 2010) és Ukrajna Oktatási Minisztériuma által ajánlott angol tankönyvsorozat is (Карпюк 2009; 2010), amelyet a kárpátaljai magyar iskolákban használnak, e módszer mentén épül fel, problémák vannak a tankönyvvel és a program-mal. Míg a tankönyvsorozat részein belül érvényesül a fokozatosság elve, a könnyebb gyakorlatoktól haladunk a nehezebbek felé, addig a fokozatosság elve nem jelenik meg a sorozat részei között. Míg a nyelvtan magasabb szinteken újra megjelenik, addig a progresszivitás hiányzik a kiejtés, a szókincs, a nyelvhasználat és a témakörök területé-ről (Pecsora 2015c). További problémát vet fel az is, hogy a tankönyveket kipróbálták ugyan iskolai körülmények között, de eleve olyan iskolában (спеціолізовані школі), ahol a tanulók magas óraszámban tanulják az idegen nyelvet (Pecsora 2015b). A kuta-tások rámutattak, hogy a minisztériumnak érdemes lenne talán ezeket a szempontokat is figyelembe venni a rendeletek meghozása esetén. Az empirikus tapasztalatok szerint a tankönyvíróknak nem lenne szabad elfelejteniük, legyen bármilyen érdekes és válto-zatos a tankönyvük, hogy a „lineáris és ciklikus” (vö. Bárdos 2000: 65) jellegű tanítási stílust ötvözni kellene, mert ez biztosítja tanár és tanuló számára a sikerességet, növeli a bevésést és a stabilitást, sőt mi több, biztosítja az egyenletes előrehaladását is. 2001 előtt a tanulók az 5. osztálytól (10 éves kortól) kezdték el az idegen nyelv tanulását az iskolában. Az oktatási minisztérium rendelete alapján a 2001–2002-es tanévben kísérleti jelleggel Kárpátalján néhány iskolában bevezetik az alsó tagozat második osz-tályától az idegennyelv-tanítást, amelyet a következő tanévben már kötelezővé tettek.
A 2005–2006-os tanévtől bevezetik a második idegen nyelvet az általános és közép-iskolákban, ez a rendelet azonban nem érintette a kárpátaljai magyar iskolákat, „mivel a területi tanügyi osztály meglátása szerint ez már a harmadik idegen nyelv lenne az angol/német/francia, illetve az ukrán mellett, és négy nyelv oktatására (a negyedik a magyar) nincs elegendő órakeret” (Huszti 2015: 72).
Előírások szabályozzák azt is, milyen szintet kell elérnie a tanulóknak idegen nyelv-ből az iskolai tanulmányuk során. Az elemi iskola végére (4. osztály) A1+, az általános iskola (9. osztály) A2+, míg középiskolai szinten (10–11. osztály) B1+ (Kovalenko 2010). Érdekes azonban megfigyelni, hogy mind az államnyelv oktatására, mind az idegen nyelv oktatására szánt óraszámok különböznek az ukrán és a magyar tannyelvű intézményekben Kárpátalján. Az ukrán tannyelvű iskolába járó tanulók jóval maga-sabb óraszámban tanulják ezeket a tárgyakat, mint a kisebbségi (magyar) tannyelvű intézménybe járó társaik (vö. Csernicskó et al. 2015: 195–197).
A kutatás bemutatása
Mindezen tényeket figyelembe véve érdemes megvizsgálni, milyen szinten teljesít egy kárpátaljai magyar tanuló anyanyelvén, az államnyelven és idegen nyelven (angol).
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
Mindezt egy konkrét esettanulmányon keresztül szeretném bemutatni. A tanulóról, a későbbiekben Laura, azt kell tudni, hogy egy többségben magyarok által lakott tele-pülésről származik, szülei, hozzátartozói magyar anyanyelvűek, a családban és környe-zetében is kizárólag a magyar nyelv használatos, az államnyelvvel és az angol nyelvvel az iskolai tanulmányai során találkozott. 16 éves, jövőre érettségizik, mégis rá esett a választásom, mert számos tantárgyi vetélkedőn ér el kiemelkedő eredményeket ma-gyar, ukrán és angol nyelvből is.
Kutatási kérdések
Milyen szinten teljesít anyanyelvén, második és idegen nyelven egy egynyelvű (többségben magyar) környezetben élő tanuló?
Motivált-e a második és az angol nyelv tanulásában az alanyom? Milyen motiváció-ról beszélünk az esetében?
Milyen szinten képes megtanulni egy egynyelvű környezetben élő nyelvtanuló az államnyelvet, aki csak az iskolai oktatás során találkozott vele?
Befolyásolja-e, ha igen, milyen mértékben, az egyén nyelvtudásának fejlettsége az iskolai teljesítményt?
Hipotézisek
Az anyanyelvi szint fejlettsége összefüggésben van a második és az idegen nyelvi teljesítménnyel.
A nyelvi fejlettség összefügg az iskolai teljesítménnyel.
Lényeges különbségek vannak az ukrán kormány államnyelvre irányuló elvárásai és egy kisebbségi magyar környezetben élő nyelvtanuló ukrán nyelvi fejlettségének a szintje között.
A kutatás módszerei
A kutatás 2015. február 29. és 2015. március 3. között zajlott az alany szülőfalujá-ban, a következő lépésekből állt: kérdőív, Európai nyelvi portfólió nyelvi teljesítmény részének kitöltése, mérés (szövegértési feladatok anyanyelven, második és idegen nyel-ven: olvasott szöveg értése, közvetítés idegen nyelvről magyarra, irányított fogalmazás).
A kérdőív általános szociológiai kérdésekre, nyelvhasználattal kapcsolatos infor-mációkra, továbbá a második (ukrán) és idegen nyelvtanulási motivációra fókuszált.
Az Európai nyelvi portfólió nyelvi teljesítmény részének a kitöltése az elvárt nyelvi szinteknek megfelelően történt angolból B1, ukránból C1 szinten, a tanulónak olyan készségekkel kapcsolatban kellett önértékelést végeznie, mint beszédértés, szövegértés, beszéd (dialógus, illetve monológ esetén) és végezetül az íráskészség kapcsán.
A mérés részben szövegértési feladatokat kellett elvégezni az anyanyelven, amely-nek feladatai a PISA-felmérés szövegértés-feladataiból kerültek kiválogatásra. A ta-nulónak három szövegtípussal volt dolga a teszt során: egy elbeszélő (szépirodalmi), egy ismeretterjesztő és egy tájékoztató jellegű szöveggel.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
A második és idegen nyelven három-három feladatot kellett elvégeznie a tanuló-nak: olvasott szöveg értése (szöveg célnyelven, kérdések, illetve válaszok magyar nyel-ven), közvetítés idegen nyelvről magyarra (a szöveg célnyelven, az összefoglalás vagy a fordítás magyar nyelven), irányított fogalmazás, mindezt az elvárt nyelvi szinteknek megfelelően, ukrán nyelvből C1, angol nyelvből B1 szinteken. A feladatok az Ori-gó nyelvvizsga feladataiból kerültek kiválogatásra azon okból kifolyólag, mert ez az a nyelvvizsga, ahol ukrán nyelvből is lehet államilag elismert akkreditált vizsgát tenni.
A feladatlapok három különböző napon kerültek megírásra, az időtartam mindegyik teszt esetén 60 perc volt. A tanuló egyik feladattal sem találkozott korábban.
Eredmények és értelmezésük
A kérdőív elemzése alapján elmondhatjuk, hogy Laura az anyanyelvén kívül (ma-gyar) két nyelven beszél: ukránul és angolul. Mindkettőt az iskolában tanulta, az ukránt tíz éve, vagyis az elemi iskola első osztályától, az angolt pedig kilenc éve. Különórákra egyik nyelvből sem jár. Szülei az ukránban tudnak segíteni, ez a házi feladatok ellenőr-zésére és az iskolai fogalmazások kijavítására irányul. Édesanyja és édesapja is magyar anyanyelvű, de az államnyelvet nagyon jól beszélik. Laura édesanyja magyar nyelven végezte általános és középiskolai tanulmányait, szakiskolai tanulmányait pedig ukrán nyelven (ez egy viszonylag gyakori jelenség Kárpátalján). Édesapja ukrán tannyelvű intézménybe járt, szakiskolai tanulmányait is ukrán nyelven végezte. Magyarul írni és olvasni autodidakta módon tanult. Az angol nyelvvel Laura jól boldogul, az elvárt kö-vetelményeknek megfelelően képes nagyon jól teljesíteni a feladatait. A tanuláson kívül is használja az angol és az ukrán nyelvet is, naponta ír ismerőseinek angol és magyar nyelven, gyakran néz angol nyelvű filmeket, verseket, regényeket olvas ukrán nyelven eredetiben, naponta követi a világ eseményeit a magyar és ukrán nyelvű hírműsorokon keresztül, továbbá nagyon gyakran néz ismeretterjesztő vagy dokumentumfilmet ma-gyar és ukrán nyelven. Iskolai tanulmányai során jeles érdemjegyre teljesít mind a reál-, mind a humán jellegű tantárgyakból. Az iskola befejezését követően Magyarországon bölcsészettudományi szakirányban szeretne továbbtanulni az állam- és jogtudományi karon. Mind az angol, mind az ukrán nyelv tanulásával kapcsolatban motivált, bár ez a motiváció mindkét nyelv részéről inkább külső, instrumentális jellegű, vagyis a nyelvet mint eszközt akarja használni céljai elérése érdekében. Családja, hozzátartozói teljes mértékben támogatják a második (ukrán) és az idegen nyelv tanulásában egyaránt.
Annak ellenére, hogy sem az angol, sem az ukrán nem tartozik kedvenc iskolai tárgyai közé, hajlandó komoly erőfeszítéseket tenni azért, hogy sikeresen elsajátítsa mindkét nyelvet, mert a mindennapi boldoguláshoz, illetve jövőbeli terveihez fontosnak tartja ezek magas szintű ismeretét.
Kitöltésre került az Európai nyelvi portfólió nyelvi teljesítmény része, amelynek eredményeit az alábbi táblázatban foglalom össze:
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
1. táblázat. Nyelvi teljesítmény második (ukrán) és idegen nyelven önbevallás alapján Nyelvek,
szintek Beszédértés Szövegértés Beszéd Monológ Dialóg Írás
Ukrán (C1) elég jó elég jó elég jó fejlesztésre
szorul néhol fejlesztésre szorul Angol (B1) elég jó elég jó elég jó átlagosan elég jó elég jó
Az ukrán nyelvvel kapcsolatban Laurának nehezebben megy a nyelvjárás, vagy az akcentussal folytatott beszélgetések megértése, ami érthető, hiszen az iskolában a stan-dard nyelvet tanulják. Szövegértés terén mind az angol, mind az ukrán nyelven jól teljesít, úgy véli, nehézségei akadnak a kommunikáció során ukrán nyelven, ha számára ismeretlen témákról folyó vitákban kell állást foglalnia, illetve érvelni és ellenvéle-mény esetén az ellenérveit megindokolni. Angol nyelven önbevallás alapján a legtöbb beszédszituációban megállja a helyét, felkészülés nélkül is képes olyan témákról be-szélni, amelyekben jártas, továbbá jól teljesít összefüggő beszéd esetén is. Ukrán nyel-ven összefüggő beszéd esetén nehézségekbe ütközik, ha számára ismeretlen témákról kell nyilatkoznia. Ezt a későbbiekben még fejleszteni szeretné. Az írás kapcsán angol nyelven képes összefüggő szövegeket, magánleveleket írni, amelyben beszámol tapasz-talatairól és benyomásairól. Ukrán nyelven önbevallás alapján elég jól tudja magát ki-fejezni írásban, képes irodalmi szövegeket elemezni, szakszövegek tartalmát írásban jól összefoglalni, fejleszteni szeretné azt a képességét, hogy stílusszerűen megformált szövegeket alkosson összetettebb témákról.
Az anyanyelvi feladatok elvégzésére 60 perc állt a rendelkezésére, Laura 45 perc alatt végzett a magyar szövegértési teszttel. A feladatok között szerepelt igaz-hamis állítás, nyitott kérdés, feleletválasztás, időrendi sorrendbe kellett tenni az eseményeket, illetve értelmező jellegű feladat (például, értelmezd a szöveg utolsó mondatát az ol-vasottak alapján). A teszten elért eredménye 100% volt. Hibátlanul végzett el minden feladatot.
Az ukrán és angol feladatlapokat a tanuló más-más napon töltötte ki. Azt még hozzá kell tennem, hogy mind a kérdőívre, mind a feladatokra a tanítás után, délután került sor. Mind az ukrán, mind az angol tesztre egy-egy óra állt a tanuló rendelkezé-sére. Szótár használata megengedett volt, akárcsak a nyelvvizsgákon. Az ukrán tesztre adott időt a tanuló kihasználta, az angol teszt feladatait 40 perc alatt oldotta meg.
A feladatok javítását az Origó nyelvvizsga megoldási javaslata alapján végeztem, az eredmények megbízhatósága érdekében minden feladatot kétszer javítottam (intra-rater reliability). Ukrán nyelvből az irányított fogalmazás ellenőrzésére, a nyelvtani helyesség pontozására egy ukrán szakos tanár kollégát kértem fel, ez a javítás is kétszer történt meg. Az ukrán és angol feladatok eredményei a két javítás átlagából a követ-kezők lettek:
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
2. táblázat. Nyelvi teljesítmény második (ukrán) és idegen nyelven a tesztek alapján
Nyelvek, szintek
Közvetítés idegen
nyelvről magyarra Irányított fogalmazás Olvasott szöveg értése A tanuló által elért
A tesztek alapján azt mondhatjuk el, hogy a tanuló sikeresen teljesítette a feladato-kat mindkét nyelven. Magyarországon az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséhez az Origó nyelvvizsgáknál összességében véve 60%-os teljesítmény szükséges. A másik feltétele a sikeres nyelvvizsgának a 40% küszöb, amely arra vonat-kozik, hogy valamennyi vizsgarészt legalább ilyen szinten kell teljesíteni.1 A legmaga-sabb pontszámot Laura angol nyelvből a közvetítési feladatra kapta, ukrán nyelvből viszont a szövegértésre. A közvetítési feladat esetén ukránból le kellett fordítania egy szöveget magyarra, angolból viszont össze kellett foglalnia egy levél alapján megadott vázlatpontok szerint a legfontosabb információkat. Az ukránról magyar nyelvre tör-ténő fordításnál meg kell jegyeznünk, hogy nagyon sok esetben a szó szerinti fordítás kerül előtérbe, bár a mondatok értelme nem változik, a mondatszerkesztés sokszor magyartalan. Amennyiben ezt a mondatszerkesztést összevetjük az olvasott szöveg értésére adott válaszokkal (angol és ukrán nyelvből is), azt láthatjuk, hogy ezekre már nem jellemző a fentebb említett magyartalan mondatszerkesztés. Az irányított fogal-mazásnál ukrán nyelven (C1) két-két témából lehetett választani. A feladat a követ-kező volt: „Írja le gondolatait idegen nyelven az egyik témáról úgy, hogy minden irá-nyítási szempontra térjen ki!” Az iráirá-nyítási szempontok sorrendjét nem kell betartani, a lényeg, hogy a tanuló összefüggő szöveget alkosson. Amennyiben a levélírásra esik a választása, úgy abban az esetben kötelező a formai előírások betartása, mint például a dátum, megszólítás, üdvözlő formula, aláírás. Az irányított fogalmazás értékelésénél az alábbi négy szempontot vettem figyelembe: formai előírások (maximum 5 pont),
A tesztek alapján azt mondhatjuk el, hogy a tanuló sikeresen teljesítette a feladato-kat mindkét nyelven. Magyarországon az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséhez az Origó nyelvvizsgáknál összességében véve 60%-os teljesítmény szükséges. A másik feltétele a sikeres nyelvvizsgának a 40% küszöb, amely arra vonat-kozik, hogy valamennyi vizsgarészt legalább ilyen szinten kell teljesíteni.1 A legmaga-sabb pontszámot Laura angol nyelvből a közvetítési feladatra kapta, ukrán nyelvből viszont a szövegértésre. A közvetítési feladat esetén ukránból le kellett fordítania egy szöveget magyarra, angolból viszont össze kellett foglalnia egy levél alapján megadott vázlatpontok szerint a legfontosabb információkat. Az ukránról magyar nyelvre tör-ténő fordításnál meg kell jegyeznünk, hogy nagyon sok esetben a szó szerinti fordítás kerül előtérbe, bár a mondatok értelme nem változik, a mondatszerkesztés sokszor magyartalan. Amennyiben ezt a mondatszerkesztést összevetjük az olvasott szöveg értésére adott válaszokkal (angol és ukrán nyelvből is), azt láthatjuk, hogy ezekre már nem jellemző a fentebb említett magyartalan mondatszerkesztés. Az irányított fogal-mazásnál ukrán nyelven (C1) két-két témából lehetett választani. A feladat a követ-kező volt: „Írja le gondolatait idegen nyelven az egyik témáról úgy, hogy minden irá-nyítási szempontra térjen ki!” Az iráirá-nyítási szempontok sorrendjét nem kell betartani, a lényeg, hogy a tanuló összefüggő szöveget alkosson. Amennyiben a levélírásra esik a választása, úgy abban az esetben kötelező a formai előírások betartása, mint például a dátum, megszólítás, üdvözlő formula, aláírás. Az irányított fogalmazás értékelésénél az alábbi négy szempontot vettem figyelembe: formai előírások (maximum 5 pont),