nyelvű középfokú
intézmények végzős diákjai
Absztrakt
Az írás a közép-kelet-szlovákiai magyar tannyelvű középiskolások körében végzett szo-ciológiai felmérés eredményeit mutatja be. A kutatás a végzős középiskolások továbbta-nulási szándékainak feltérképezésére összpontosított, figyelembe véve a régióspecifikus hatásokat. Emellett a pályaválasztási tanácsadókkal készített interjúk alapján mutatja be a diákok továbbtanulási lehetőségeivel kapcsolatos tájékozódási szokásokat. Ösz-szességében elmondható, hogy Közép-Kelet-Szlovákiában Kassa és Eperjes regionális felsőoktatási térként viselkedik, a diákok számára a lakóhelyükhöz közeli felsőoktatási intézmények a legvonzóbbak. A pályaválasztást érintő kérdésekről a diákok alapvetően önállóan döntenek, tájékozódva főként a virtuális térben, de élve az egyetemek által tartott nyílt napok adta személyes információszerzési lehetőségekkel.
Bevezető
Az ezredforduló óta a szlovákiai magyar tannyelvű felsőoktatás képzési kínálata jelentős mértékben bővült. Nyitrán a magyar nyelvű tanító- és tanárképzést biztosító – több mint ötvenéves fennállása óta – változó elnevezésű intézmény 2003-ban karrá alakult, Közép-európai Tanulmányok Kara (a továbbiakban: KETK) néven. A régi-új intézmény a pedagógusképzés mellett új tanulmányi programokkal indult, melynek köszönhetően a szlovákiai magyar felsőoktatás döntően pedagógusképzésre koncent-ráló szakkínálata szélesedett. Szinte egy időben a KETK megalakulásával megnyílt az első szlovákiai magyar nyelvű egyetem, a Selye János Egyetem (a továbbiakban:
SJE). A SJE Teológiai, Gazdaságtudományi és Tanárképző Kara közül az utóbbi által elindított szakokkal a szlovákiai magyar felsőoktatási piacon jelenlévő szakok kínála-tának egy része megduplázódott. A 2012/2013-as tanévtől megkezdte működését az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézete azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Kassa és Eperjes megye magyar nyelv és irodalom szakon továbbtanulni vágyó diákjai számára alternatívát mutasson a lakóhelyükhöz közel lévő egyetemet előnyben részesítő leendő hallgatóinak. Az elmúlt tíz év felsőoktatási kínálatának bővülése pá-rosult némileg a keresleti oldal, vagyis a hallgatók számának növekedésével, azonban
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
ez a növekedés a demográfiai mutatók előrejelzése szerint nem tartható fenn. A felső-oktatási intézmények között tehát verseny folyik a hallgatókért. A szlovákiai magyar felsőoktatási intézmények azon túl, hogy egymás konkurenciái, az országon belül a szlovákiai szlovák intézményekkel is fel kell venni a versenyt, az ország határain túl a közvetlen szomszédos országok közül a magyarországi és csehországi intézmények jelentik a legnagyobb versenytársat. A bemutatásra kerülő empirikus kutatás adatfel-vétele 2013 májusában a KETK megbízásából készült a közép- és kelet-szlovákiai magyar tannyelvű végzős középiskolások felsőoktatási piaci igényének feltérképezése céljából, a figyelem középpontjába állítva a globális, valamint a kisebbségi létből eredő és a régióspecifikus pályaválasztást befolyásoló tényezőket.
Alapvető hipotézisünket arra alapoztuk, hogy a vizsgált populáció továbbtanulási aspirációját több tényező befolyásolja. Bourdieu társadalmi egyenlőtlenségek újrater-melődéséről szóló nézetét, a szülők iskolai végzettségének mint kulturális tőkének a hatását vizsgáljuk (Bourdieu 1978). A pályaválasztásra ható globális szintű tétel ellen-őrzésén túl feltételezzük, hogy a szlovákiai magyarok államnyelv ismeretének szint-je befolyásolja a diákok középiskola befeszint-jezését követő életútját, a gyengébb szlovák nyelvismeret magyarországi intézmények felé terel.
A kutatás módszertana
A kutatás két részből állt, kvantitatív része a végzős diákok papíralapú kérdőíves vizsgálata volt, a kvalitatív részét a középiskolák pályázati tanácsadói körében végzett félig strukturált vázlat alapján készült interjúk képezték. A kérdőíves felmérés során a teljes körű lekérdezésre törekedtünk a régió 20 állami középiskolájában, összesen 403 diák körében, végül 18 állami és 1 magán-középiskola 322 diákja töltötte ki a kérdő-ívet. A 10 oldalból álló kérdőív tematikus blokkokat tartalmazott; az első blokkban az általános szociodemográfiai háttérre vonatkozó adatokra kérdeztünk rá (életkor, születési hely, lakhely, szülők iskolai végzettsége, munkahelye, illetve munkavégzésé-nek helyszíne, testvérek száma); a második kérdéskör egy része a középiskolai tanul-mányokat érintette, másik része pedig a továbbtanulásra vonatkozott (helyszín, szak, motiváció, oktatás nyelve, a választást befolyásoló tényezők); a következő kérdéssor a diákok nyelvhasználati szokásaira és nyelvismereti szintjére irányult; az utolsó témakör a jövőtervekre, munkavállalásra, a migrációs hajlandóság szintjére és a lokális problé-mákkal kapcsolatos véleményekre összpontosított. A pályázati tanácsadókkal készült interjúk (14 db) fókuszában az iskolában történő továbbtanulási lehetőségekről szóló tájékoztatás témája állt. Ezentúl két interjút készítettünk a KETK két olyan tanárával, akik a vizsgált régióban a korábbi években tájékoztató előadást tartottak a végzősök körében saját intézményükről.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
Szociodemográfiai jellemzők
Válaszadóink 45%-a férfi, 55%-a nő, többségük 1993 és 1995 között született, a 19 éves korosztály a legnagyobb számú (53%), őket a 20 évesek (28%) követik, majd az 1995-ben született 18 éves generáció (14%). A felmérés résztvevői között a 18 évesek jelenlétét két tényező magyarázza, egyrészt azokban az érettségi végzettséget nyújtó középiskolákban, ahol az adott évfolyamban létszámhiány miatt nem nyílt osztály, a harmadik évfolyamosok lettek megszólítva, másrészt két szakközépiskolában két vég-zős szakmunkásképző osztályt is vizsgáltunk.
A diákok 27%-a él városban, 73% pedig falusi környezetben. Ez a településszerke-zeti megoszlás némileg eltér a szlovákiai magyar lakosság országos szinten 60–40%-os falu-város arányától (Gyurgyík 2002).
A szülők legmagasabb iskolai végzettségét összehasonlítva elmondhatjuk, hogy az anyák körében gyakoribb a felsőfokú végzettség (19%), az apák 16,1%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
1. táblázat. A szülők iskolai végzettsége (%)
Édesapa/nevelőapa Édesanya/nevelőanya
Alapiskola vagy kevesebb 1,3 3,9
Szakmunkásképző 14,7 10,1
Szakközépiskola 58,5 47,6
Gimnázium 4,7 13
Felépítményi 4,7 6,5
Főiskola 6,7 6,8
Egyetem 9,4 11,4
Tudományos fokozat – 0,7
Összesen 100 100
A szülők foglalkoztatottságának kérdése és a továbbtanulási hajlandóság között szoros összefüggés tapasztalható, vagyis a munkanélküli szülők gyermeke kisebb esély-lyel tervez továbbtanulni a középiskola befejezését követően. A munkanélküliség a felsőfokú végzettségű szülők körében a legkevésbé jellemző. Az apák 83%-os foglal-koztatási aránya kedvezőbb, a nők körében magasabb a munkanélküliség, az anyák 78%-ának van munkaviszonya. Az apák körében a leggyakoribb a magánvállalkozó-nak titulált foglalkozás (11%), mely azonban csupán azt jelzi, hogy minden tizedik apa nem alkalmazotti viszonyban dolgozik, a foglalkozás ágazatára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. Az anyák a pedagógusszakmában dolgoznak a legtöbben (16,5 %). A szülők munkavégzésének helye általában Szlovákia (95%), a külföldi mun-kavállalás (Magyarország, Ausztria, Németország stb.) nem tendencia (5%).
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
Kétgyermekes, tradicionális családban nőtt fel a diákok 53%-a, a kettőtől (15%) több gyermekes nagycsalád nem jellemző (5%). Ettől gyakoribb a testvér nélküli „egy-ke” diákok aránya (14%).
Középiskolai tanulmányok
A középiskola kiválasztásában a diákok nagyfokú önállósága érvényesült, a válasz-adók több mint fele maga döntötte el, milyen típusú középiskolába megy és melyik városba. A gimnazisták ebbe a döntésbe inkább bevonták a szüleiket, mint a szakkö-zépiskolások.
A kedvenc tantárgyak közül a biológiát jelölték meg a legtöbben. Ezt követi az angol nyelv, majd a testnevelés, történelem és a matematika. A középiskola típusa sze-rint különbség tapasztalható a kedvelt tárgyakban, kimagasló a gimnazisták körében a biológia iránti érdeklődés, a szakközépiskolásoknál az első számú kedvenc tantárgy a testnevelés.
A különórákra járó diákok 87%-a szeretné tovább folytatni tanulmányait. A gim-nazisták a szakközépiskolásokhoz képest duplaannyian látogatnak iskolán kívüli órát vagy órákat. A különórák funkciója a továbbtanulásra való felkészítést és az iskolában kapottól magasabb szintű tudás elsajátítását segíti elő. Ezt megerősítik azok a vála-szok is, melyek a különórák látogatásának okait magyarázzák, a diákok 14%-a gyenge teljesítménye, felzárkóztatása miatt látogatja az iskolán kívüli képzéseket, a többiek a választott tárgyakból érettségizni, felvételizni szeretnének vagy a tananyagon túli tudásvágy motiválja őket. A legkedveltebb magánóra az angol nyelv, minden második diák vesz angolórákat, közülük többen (36%) ezenkívül még más tárgyakból is járnak különórára. A magánórákban részesülő diákok több mint egyharmada két vagy három órát is látogat. Az angol nyelv után a leggyakrabban látogatott különóra a matematika, majd a szlovák nyelv. A különórát látogató diákok szüleinek iskolai végzettsége szerin-ti megoszlásában szembetűnő, hogy a különórákra járó diákok körében nem találunk általános iskolai végzettséggel vagy annál alacsonyobb iskolázottsággal rendelkező apa vagy anya gyermekét.
A tanulmányi átlag és a továbbtanulási szándék összefügg egymással, az 1,00 és 2,00 legutóbbi félévi tanulmányi átlagot nyújtó diákok 88%-a készül tovább folytat-ni tanulmányait. Az összes tovább tanulfolytat-ni vágyó fiatalok körének tanulmányi átlaga árnyaltabb, ugyanis kétharmadának átlaga 1,00 és 2,00 között van, a többiek ettől gyengébb teljesítményű diákok. A tanulmányi eredmény a továbbtanulási szándék-ra a diákok véleménye szerint jelentős befolyással bír, az önmegvalósítást követően ez a tényező a leginkább befolyásoló tényező. Legalacsonyabb hatásfokkal a barátok véleménye érvényesül. A család anyagi helyzete szintén döntő tényező, megelőzi az egyetemek intézményi rangsorának befolyását.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
Pályaválasztás
A szlovák iskolarendszer hagyományosan a gimnáziumot tekinti az egyetemi to-vábbtanulás ugródeszkájának, így értelemszerűen iskolatípus szerint a toto-vábbtanulási hajlandóság a gimnazisták körében a legmagasabb, 94%-os, a szakközépiskolásoknál ez az arány 41%-os.
A férfiak kisebb hajlandóságot mutatnak a továbbtanulás iránt, a megkérdezettek 58%-a készül egyetemre vagy főiskolára, míg a lányok körében ez az arány 78%-os.
A nők részvételi arányának növekedése a felsőoktatásban a szlovákiai magyar társa-dalomra is vonatkozik. Míg az 1991-es népszámlálás adatai alapján a szlovákiai ma-gyar férfiak 4,6%-ának, a nők 2,76%-ának volt felsőfokú végzettsége, 10 évvel később, 2001-ben a férfiak aránya 6,1%, a nők 4,7%-a diplomás (Lampl 2011). A diákok szü-leinek iskolai végzettségét nézve is az anyák körében magasabb a felsőfokú végzettsé-gűek aránya (1. táblázat).
A továbbtanulási helyszínek közül a szlovákiai egyetemek a legnépszerűbbek, Szlo-vákiában tanulna a diákok 60%-a, az ország egyetemi városai közül preferált helyszín a régió legnagyobb városa Kassa, ezt követi Nyitra, Eperjes, Komárom. A legkisebb érdeklődést az egyetemi városok közül az ország fővárosa, Pozsony iránt mutatnak.
Magyarország egyetemei a végzősök egyharmada számára vonzó felsőfokú tanulmá-nyaik elvégzésére, Budapest a többi vidéki egyetemi városhoz képest kiemelkedő pers-pektívának számít (19%). Magasabb azon diákok száma, akik Magyarországot jelölték meg tanulmányaik folytatásának helyszíneként (30 fő) elsődlegesen és másodlagosan is, Szlovákiára vonatkoztatva ugyanis ez a szám 20 fő. A csehországi egyetemek iránt alacsony az érdeklődés (3,8%). Egy 2008-ban végzett országos, az összes szlovákiai magyar végzős középiskolás körében végzett felmérés hasonló eredményeket mutatott, az akkori végzős diákok 56%-a szeretett volna Szlovákiában egyetemre járni (Komá-romban 5,1%, Eperjesen 7,7%, Nyitrán 8,3%, Kassán 30,1%), 29%-a Magyarországon (Budapesten 19,2%), Csehország 4% számára volt vonzó (Morvai & Tóth 2010).
Továbbtanulási szándék
A továbbtanulási aspirációk és a szülők iskolai végzettsége között az oktatásszocio-lógiai szakirodalom szerint is szoros összefüggés tapasztalható. Kutatásunk eredménye ezt a tételt megerősíti, hiszen a szülők iskolai végzettsége és a továbbtanulási szándék között szignifikáns kapcsolat mutatható ki (2. és 3. táblázat).
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
2. táblázat. A középiskola befejezését követő jövőtervek az édesapa/nevelőapa iskolai végzettsége szerint (%)
Alapiskola 33,3 33,3 33,4 100
Szakmunkásképző 53,9 43,6 2,5 100
Szakközépiskola 67,5 29,5 3 100
Gimnázium 84,6 7,7 7,7 100
Felépítményi 57,1 42,9 0 100
Főiskola 100 0 0 100
Egyetem 100 0 0 100
Szig.: p < 0,000.
Az apa iskolai végzettségi szintjének növekedésével nő a továbbtanulási kedve a diá koknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező apák gyermekei mindannyian, míg az alapiskolát végzett apák gyermekeinek egyharmada szeretne továbbtanulni egyete-men vagy főiskolán.
3. táblázat. A középiskola befejezését követő jövőtervek az édesanya/nevelőanya iskolai végzettsége szerint (%)
Alapiskola 40 50 10 100
Szakmunkásképző 55,3 41,3 3,4 100
Szakközépiskola 68,8 29,8 1,4 100
Gimnázium 71,1 21,1 7,8 100
Felépítményi 57,9 36,8 5,3 100
Főiskola 85 15 0 100
Egyetem 97,1 2,9 0 100
Szig.: p < 0,002.
Az anyák esetében szintén érvényesül a tendencia, miszerint minél magasabb az is-kolai végzettsége, annál nagyobb arányban jelentkezik gyermeke felsőfokú intézmény-be, annyi eltéréssel, hogy a gimnáziumot és a szakközépiskolát végzett anyák gyerme-keinek jövőbeli tervei között nincs olyan éles különbség, mint az apák ugyanezen két iskolatípust befejezett gyermekeinek.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
A továbbtanulással kapcsolatos tájékozottság
A válaszadó diákok ⅔-a tájékozottnak érzi magát a továbbtanulási lehetőségekről.
A felsőoktatási intézmények közül a szlovákiai szlovák nyelvű egyetemek és főiskolák képzési lehetőségeiről érzik magukat leginkább tájékozottnak, majd a szlovákiai ma-gyar nyelvű, a mama-gyarországi és a csehországi intézmények következnek. Az internetes tájékozódás egyértelműen dominál már az X és az Y generáció határmezsgyéjén szü-letettek körében, a honlapokat használják a leginkább, de a közösségi oldalak is szol-gálják számukra a pályaválasztásról szóló információszerzést. Individuális döntésnek titulálja a diákok több mint fele a felsőoktatási tanulmányaira vonatkozó választását.
A tanulók környezetében élők közül a szülők, főként az anyák jelentik a támaszt (44%) a témában való informálódásban. Az iskolai közegből a pályázati tanácsadót jelölték meg a legtöbben a döntés elősegítőjeként (17,8%), aki egyébként ezt a feladatot vállalt kötelezettségének eleget téve kellene ellássa az iskolákban. A tanulók közel fele (48%) nyilatkozott úgy, hogy az iskolában a pályaválasztási tanácsadó tájékoztatja őket a to-vábbtanulási lehetőségekről.
Az egyetemek, főiskolák által a diákokkal való személyes találkozóra ad lehető-séget az ún. intézményi nyílt napok, eziránt a diákok komoly érdeklődést mutatnak, 83%-uk elmenne ilyen jellegű rendezvényre, 46%-uk pedig már korábban részt is vett.
A döntésüket ezek a nyílt napok közvetlenül azonban nem befolyásolják.
A legkevésbé a barátok vannak hatással a továbbtanulási terveket illetően, a legfon-tosabb a diákok számára, hogy megvalósítsák önmagukat. Racionális gondolkodásra vall, hogy a tanulmányi eredményeiket veszik figyelembe a leginkább a döntés meg-hozatalakor.
Nyelvhasználat
A válaszadók 97%-a a magyar nyelvet jelölte meg anyanyelveként. A családon belüli magyar nyelvhasználat ennek megfelelően eleve elrendelt, különös tekintettel, hogy kizárólag a magyar tannyelvű iskolában tanulókat kérdeztük meg, a magyar tannyelvű középfokú iskolaválasztás az alapiskola elvégzése után további nemzeti identitásmeg-őrző helyszín a szlovák nyelvű középiskolához képest. A szlovákiai magyar középisko-lás korú gyermekek nagy számban lépnek át a szlovák nyelvű középiskolákba. Ennek egyik legfőbb oka a magyar tannyelvű szakspecifikus iskolahálózat gyengébb lefedett-sége.
Hivatalos ügyintézés esetén a magyar nyelv használatát veszélyeztetettnek érzi a diákok 82%-a. Ez az arány nem véletlen, hiszen már jelenleg is az államnyelvet a leg-többen a hivatalos ügyintézés alkalmával használják (60%). Az orvosnál, bevásárlásnál, szórakozóhelyen a szlovák nyelv használata egyre inkább teret nyer, az orvosnál és az utcán azonban még mindig többen használják a magyar nyelvet.
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
Az idegennyelv-ismeret szintje közül elsőként a szlovák nyelvtudásról megállapít-ható, hogy a második leginkább beszélt idegen nyelvhez, az angolhoz képest a többségi nyelv ismeretének szintje magasabb, 20% válaszolta azt, hogy jól, helyesen beszél és 39% pedig jól beszél kisebb hibákkal. A német nyelvtudás és egyéb világnyelvek az angol mögött eltörpül, 44% egyáltalán nem beszéli és nem is érti a német nyelvet.
4. táblázat. A nyelvismeret szintje (%)
Szlovák Angol Német
Nem érti és nem is beszéli 0,4 2,5 44,3
Érti, de nem beszéli 6,1 10,8 27,6
Beszél, de kifejezési nehézségekkel 35 37,9 20,8
Jól beszéli, kisebb hibákkal 39 33,8 6
Jól, helyesen beszél és ír 19,5 15 1,3
Összesen 100 100 100
Azok a diákok, akiknek a szlovák nyelvtudással nincsen problémájuk, nincsenek kifejezési nehézségeik, nem feltétlenül választanák a szlovák nyelvű továbbtanulást, nagyobb arányban szeretnének elsődlegesen magyar nyelven tanulni (46%), mint szlo-vák nyelven (41%). A kifejezési nehézségekkel küzdő diákok közel háromnegyede vi-szont a magyar nyelven történő továbbtanulást preferálja. Magyarországon szeretne továbbtanulni a magyar tannyelvet előnyben részesítők 60%-a, a többiek Kassa (9 fő), Komárom (7 fő), Nyitra (7 fő), Eperjes (6 fő), egyéb szlovákiai város (2 fő) és Pozsony (1 fő) között választanak. Nemi bontásban a nők magasabb arányban tanulnának ma-gyar nyelven (63%), mint a férfiak, és a mama-gyarországi továbbtanulás is számukra pers-pektivikusabb, a magyar nyelvű képzést választó nők háromnegyede Magyarországon tanulna, míg a férfiak közül minden második.
Munkavállalói jövőtervek
Azok körében, akik külföldön munkát szeretnének vállalni, a legtöbbször említett célország Anglia és az Amerikai Egyesült Államok, majd az egyéb nyugat-európai or-szágok mint például Németország, Ausztria és Hollandia követi a sort. Az angolszász országok, iránti érdeklődés egyik oka lehet az angol nyelv magasabb szintű ismerete a többi világnyelvhez képest, ugyanis a válaszadók közel fele (49%) angol nyelvtudását megfelelőnek minősítette, ellenben a német nyelvvel, melyet 44% nem ért és nem is beszél. Minden ötödik válaszadó utasította el határozottan a külföldi munkavállalást, hasonló az aránya a bizonytalankodóknak és azoknak, akik nem tudtak választ adni a kérdésre. 35% viszont határozottan szeretne külföldön dolgozni tanulmányai befe-jezését követően. Lényeges kérdés a külföldi munkavállalás esetén az előre tervezett
DUP
ress sza
bad
on l
etölthető
külföldi tartózkodás időtartama, a végleges letelepedés gondolatával játszik a külföl-dön munkavállalást tervezők több mint egyharmada (34%), de a bizonytalanok aránya is hasonlóan magas (33%). A maradék egyharmad rövidebb időtávban gondolkodik:
fél év (5%), egy év (11%) és egy-öt év között (17%). Motivációs tényezőnek az anyagi javak kerülnek említésre első helyen (73%), de jobb karrierlehetőséget is látnak maguk előtt külföldön a fiatalok (52%). Az idegen nyelv tanulása minden második diáknál jelenik meg ebben a kérdésben motivációként.
Milyen munkát képzelnek el a fiatalok maguknak? Érdekes és változatos munkát szeretnének, azonban nem feltétlenül csak a magas fizetés számít, a munka minősége szerint is válogatnának a diákok, hiszen munkájukra, az ott elért eredményeikre büsz-kék szeretnének lenni. Kifejezetten vezető beosztásban szeretne dolgozni minden ne-gyedik megkérdezett, és minden második pedig inkább dolgozna vezető állásban. Ez a vezető beosztás azonban nem jelenti azt, hogy saját vállalkozás irányításába kezdené-nek. A fiúk vállalkozási kedve a lányokénál jelentősebb. Az érettségi után a munkaerő-piacra kilépni szándékozók vállalkozó kedve (39%), az egyetemre, főiskolára készülő diákokéhoz (46%) viszonyítva valamelyest alacsonyabb. Összehasonlítva a Szlovákiába és Magyarországra készülő diákok vállalkozási kedvét elmondhatjuk, hogy a szlovákiai továbbtanulást tervezők szám szerint közel duplaannyian vannak (43 fő és 22 fő).
A 20 év alatt házasságra lépni nem perspektíva ennél a generációnál, több mint kétharmadnyian 23 és 30 év között szeretnének házasodni. Lévén, hogy magas a to-vábbtanulási szándék a felmérésben részt vevők körében, így a felsőfokú végzettség megszerzését követő életszakaszra tevődik ki a családalapítás terve. Kétgyermekes családból származik a diákok 53%-a, ezzel azonos mértékben tervezik a két gyermek vállalását a diákok is, a gyermek nélküli család tervezése nem jellemző.
A Magyarországgal való kapcsolat
A magyarországi munkavállalás nem cél a válaszadók körében mint külföldi lehe-tőség. Elsődleges célként a szabad idő eltöltésére utaznak az anyaországba a diákok, a leggyakoribb ok a vásárlás, a kirándulás. Viszonylag gyakran, havi rendszerességgel látogat Magyarországra a diákok több mint fele (55%), akik havonta többször is meg-fordulnak Magyarországon, azok főként vásárlás és kirándulás céljából teszik azt.
Arra a kérdésre, hogy melyik országot érzed hazádnak, a diákok 56%-a válaszolta Szlovákiát, 30% Magyarországot és minden tizedik diák a „nem tudom” válaszlehető-séget jelölte meg. Azon diákok kétharmada, akik Magyarországot érzik hazájuknak, havonta legalább egyszer ellátogatnak Magyarországra, a Szlovákiát hazájuknak érző tanuló diákok közel fele szintén szoros kapcsolatban áll Magyarországgal, ugyanis közülük is szinte minden második (48%) havonta legalább egyszer Magyarország-ra utazik. Minden második tanuló készül magyarországi felsőoktatási intézményben továbbtanulni az anyaországot hazájának érző továbbtanulni szándékozók körében.
Arra a kérdésre, hogy melyik országot érzed hazádnak, a diákok 56%-a válaszolta Szlovákiát, 30% Magyarországot és minden tizedik diák a „nem tudom” válaszlehető-séget jelölte meg. Azon diákok kétharmada, akik Magyarországot érzik hazájuknak, havonta legalább egyszer ellátogatnak Magyarországra, a Szlovákiát hazájuknak érző tanuló diákok közel fele szintén szoros kapcsolatban áll Magyarországgal, ugyanis közülük is szinte minden második (48%) havonta legalább egyszer Magyarország-ra utazik. Minden második tanuló készül magyarországi felsőoktatási intézményben továbbtanulni az anyaországot hazájának érző továbbtanulni szándékozók körében.