Nyílászárókat gyártó kisvállalkozás m ő ködési rendszerének vizsgálata (esettanulmány)

Az empirikus kutatás esettanulmánya egy faipari kisvállalkozás ISO 9001 rendszerbevezetésének és mőködtetésének mélyreható, tartalmi vizsgálatára terjed ki. A vállalkozások körében a rendszermodellek alkalmazásának egyik gyakori esete, amikor a szervezetek már mőködı rendszerüket a szabványkritériumok szerint fejlesztik tovább. A vizsgálat újszerősége abban áll, hogy az ISO 9001 szabvány alkalmazása kisvállalkozások körében ritka, így a faipari szektorban sem vált jellemzıvé. Példaértékő rendszerbevezetések és alkalmazások így nem ismertek. Azok a kisüzemek, melyek mégis az ISO 9001 rendszerbevezetés mellett döntenek, elsısorban nem belsı késztetésbıl, a mőködési rendszer érdembeli fejlesztése céljából alakítják ki minıségirányítási rendszerüket, hanem sokkal inkább a piaci versenyképesség megırzése miatt. Ebbıl következıen a mőködési rendszer mélyreható elemzésével - az esettanulmány 2. fázisában – érdemes feltárni, hogy a szabvány szerint jól dokumentált minıségirányítási rendszer, mennyire tudja az operatív mőködést, a termék-elıállítás folyamatát érdemben támogatni.

A vizsgálatokkal feltárhatóak a szabvány-rendszermodell kisüzemi alkalmazási lehetıségei.

Az eredmények alapján a hiányosságok és a potenciálok kijelölhetık, a szükséges fejlesztések meghatározhatók.

Az épületasztalos-ipari kisvállalkozás ISO 9001 rendszer bevezetési és mőködési tapasztalatainak vizsgálata

Az esettanulmány elsı részében, a nyílászárókat gyártó kisüzem folyamatrendszerének vizsgálatához, a rendszerösszefüggések feltárásához az ISO 9001 szabvány kritériumrendszere adja a vizsgálati szempontokat. A szabványfejezetek tartalmi megfelelésének elemzésével a gyártóüzemrıl egy átfogó, megbízható kép alakítható ki.

2/1. hipotézis

Az ISO 9001 rendszerbevezetés és mőködtetés a vezetési folyamatokban jelentıs változásokat idézhet elı, amelyek elsısorban a döntések megalapozottságában, a gyorsabb és pontosabb információáramlásban, az egyértelmő hatáskör-felelısségi rendszerben nyilvánulnak meg. A körülmények és az elvárások folyamatos változásának kezelésére így a szervezet felkészültebbé válik.

2/2. hipotézis

A szabvány folyamatmodelljének alkalmazása a gyártás és szolgáltatás területén, elsısorban a gyártásszervezés, gyártásellenırzés, szabályozás vonatkozásában eredményez teljesítményszint növekedést. Az ISO 9001minıségirányítási rendszer mőködtetése azonban csak akkor hozza meg a várt eredményt, válik fenntarthatóvá a kisüzemek számára is, ha a folyamatok szintjén a kidolgozott eljárások az operatív mőködést, annak magasabb minıségi szint szerinti megfelelését érdemben támogatni tudja.

2. Hipotézis

A hipotézis megállapítása a 2/1-es és 2/2-es alhipotézisek összefoglalása. Az ISO 9001 rendszerszabvány bevezetése és mőködtetése egy már mőködı üzemben a minıség érdekében olyan aktivitást idéz elı, melynek eredményei elsısorban a fıfolyamatok szervezettségében, szabályozottságában, valamint az információellátottságban és a döntési mechanizmusok javulásában nyilvánulnak meg. A tanúsításokkal együtt járó önértékelések alapján a szervezet növelheti felkészültségét a változások kezelésében, a rendszerinformációk alapján pedig fokozni tudja az operatív teljesítmény-elıállítási folyamatok minıségi színvonalát. A változások hatékony kezeléséhez nem elegendı egy jól dokumentált minıségirányítási rendszer fenntartása, a mőködési rendszer magasabb teljesítményszintjét a folyamatok, az eljárások pontos kidolgozásával érdemben meg kell támogatni.

A hipotézisek igazolásának lépései, az alkalmazott vizsgálati módszerek és eszközök:

A nyílászárókat gyártó cég ISO 9001 minıségirányítási rendszerének, folyamatainak helyszíni vizsgálata, az elért eredmények értékelése és a rendszerbeli hiányosságok feltárása. A vizsgálat hatóköre - a fı- és alhipotézisekkel összhangban - a vezetési folyamatokra, valamint a termék-elıállítás, szolgáltatás területeire terjed ki. Az alkalmazott vizsgálati módszerek és eszközök a következık:

• A vállalkozás ISO 9001 minıségirányítási rendszerének kiépítési, bevezetési és auditálási folyamatának helyszíni megfigyelése, a dokumentációs rendszer áttekintése.

• A rendszer tartalmi mőködésének, eljárásainak, folyamatainak vizsgálata. A tényleges, operatív mőködés folyamatainak munkanap-felvételezése, a gyakorlati esetek, döntési kényszerek rögzítése, a változások, változtatások feljegyzése.

• A minıségirányítási rendszer egy éves felülvizsgálati auditjának figyelemmel kísérése. Az önértékelés során a kitőzött intézkedések és a tényleges eredmények értékelése, összehasonlító elemzése. Az egy éves rendszermőködés vizsgálata elsısorban a kitőzött célok teljesülésének vonatkozásában.

Az épületasztalos-ipari kisvállalkozás folyamatrendszerének vizsgálata

A mőködési rendszer vizsgálatának 2. fázisában mélyrehatóbb folyamatelemzéssel, a vizsgálatok eredményeinek értékelésével fel lehet tárni azokat a gyenge pontokat és mőködési potenciálokat, melyek alapján a továbblépés irányai kijelölhetık.

3. Hipotézis

A mőködési rendszer folyamatlefutásainak mélyrehatóbb vizsgálata, a folyamattérkép, az input-output rendszermodell kidolgozása a folyamatok optimalizálását segítik elı. A folyamatszabályozáshoz, a benchmarking technika alkalmazásához és az információs és döntési rendszerek kialakításához ezek kiindulást jelentenek. A folyamatrendszer teljes feltérképezésével a mérhetıség szükségszerősége tisztázható, a szabályozás érdekében az ellenırzı/kontroll pontok rendszere pontosabban meghatározható, így a megelızés rendszere fenntarthatóvá válik. A mutatkozó gyenge pontok és mőködési potenciálok hátterének elemzése alapján a jobb gyakorlat kialakításához a fejlesztési irányok kijelölhetık.

A mőködési rendszer folyamatlefutásainak mélyrehatóbb vizsgálata, a folyamattérkép, az input-output rendszermodell kidolgozása a folyamatok optimalizálását segítik elı. A folyamatszabályozáshoz, a benchmarking technika alkalmazásához és az információs és döntési rendszerek kialakításához kiindulást jelentenek. A folyamatrendszer teljes feltérképezésével a mérhetıség szükségszerősége tisztázható, a szabályozás érdekében az ellenırzı/kontroll pontok rendszere pontosabban meghatározható, így a megelızés rendszere fenntarthatóvá válik. A mutatkozó gyenge pontok és mőködési potenciálok

hátterének elemzése alapján a jobb gyakorlat kialakításához a fejlesztési irányok kijelölhetık.

A hipotézis igazolásának lépései, az alkalmazott vizsgálati módszerek és eszközök:

Az épületasztalos-ipari termékeket gyártó kisvállalkozás folyamatrendszerének mélyreható, tartalmi vizsgálatával a vezetési-, alapvetı- és támogató folyamatok feltérképezése, az input-output rendszer rögzítése. A gyenge pontok meghatározásával és elemzésével a benchmarking technika alkalmazási lehetıségének kijelölése.

• A mőködési rendszer folyamatainak feltérképezése és a mérhetıség tisztázása helyszíni vizsgálattal. Termelési folyamatra alkalmazható minıséghurok alkalmazása, folyamattérkép összeállítása, input-output rendszermodell kidolgozása.

• A vezetési, alapvetı (fı) és támogató folyamatok azonosítása, a kritikus folyamatok kijelölése. Elsısorban a fıfolyamatokra koncentrálva, de a támogató folyamatok fontosságának elismerésével, a tényleges gyakorlat módszeres megfigyelése. A minıségügyi rendszer primer és szekunder kutatási információinak, dokumentumainak, bizonylatainak és mérési eredményeinek értékelésével a gyenge pontok feltárása, tartalékok meghatározása.