Nemzetközi Szerves- és Műtrágyázási Tartamkísérlet (Internationale Organische und Stickstoff

4.3.1. A kísérlet leírása

A kísérlet a talajművelési kísérletekhez hasonlóan a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék Kísérleti telepén található. A kísérletet 1984-ben állították be. A kísérlet kéttényezős, három ismétlése sávos elrendezésű gabona-vetésforgó: kukorica, őszi búza, őszi árpa jelzőnövénnyel. A kísérleti terület talaja Ramman-féle barna erdőtalaj, amely humusszal gyengén, felvehető foszforral és káliummal közepesen ellátott.

Parcellák alapterülete: 48 m² (6x8 m). Parcellák száma: 135 db. Kísérlet mérete: 6480 m² nettó. Az öt emelkedő N szint mellett, alaptrágyaként egységesen 100-100 kg P2O5 és K2O ha^-1 hatóanyagot juttatnak ki minden növénynél (8. táblázat). A növények három blokkban vannak elhelyezve, melyekben három kezelést alkalmaznak. Az első kezelésben csak NPK-műtrágyázás történik (a1 (I) NPK). A másodikban a műtrágya mellett 35 t•ha^-1 istállótrágyát (a2 (II) NPK+35 t ha^-1 istállótrágya) juttatnak ki háromévente a kukorica előtt, az őszi alapművelést megelőzően. A harmadik kezelésben a műtrágyán kívül alászántásra kerül a szalma, illetve a szár 1 kg N/100 kg szervesanyag N-kiegészítéssel (a3 (III) NPK+szármaradvány+zöldtrágya+N). Az őszi árpa korai lekerülése után a szár visszaforgatásos kezelésben a szalmán felül zöldtrágyaként még olajretket (Raphanus sativus var. Oleiformis) vetnek. A zöldtrágyanövények amellett, hogy kedvező hatással vannak a talajéletre, előnyként lehet megemlíteni árnyékoló-, és ezzel együtt a gyomelnyomó képességét is. A kukorica kísérlet kezeléseiben a N műtrágya kijuttatása tavasszal egymenetben történik. Az őszi búza és őszi árpa N kezelés esetében ősszel valamint tavasszal két menetben szórják ki a kísérlet parcelláira. A foszfor és kálium műtrágya egységesen 100-100 kgha^-1 mennyiségben ősszel kerül kijuttatásra minden növény esetében

Vetésforgó: kukorica – őszi búza – őszi árpa N0-4 + PK

N0-4 + PK + 35 t ha^-1 istállótrágya

N0-4 + PK + szalma, szár leszántás + N kiegészítés 100 kg N/100 kg szárazanyag 8. táblázat Nitrogén kezelések (b):

Kukorica Őszi búza Őszi árpa

Kezelés

N kg⋅ha^-1

N0 - - -

N1 70 50 40

N2 140 100 (50+50) 80

N3 210 150(50+50+50) 120 (80+40)

N4 280 200 (100+50+50) 160 (80+40+40)

(Tóth Zoltán felvétele 2006.)

2. ábra IOSDV tartamkísérletek légifelvétele

9. táblázat Az őszi búza termesztéstechnológiai adatai az IOSDV tartamkísérletben

Évek 2004 2005 2006 2007 2008 Fajta Mv 23 Mv Pálma Mv Pálma Mv Pálma Mv Pálma

Vetés ideje 2003.10.17 2004.10.15 2005.11.05 2006.11.02 2007.10.22 Herbicid Granstar 75

DF 25 g/ha

Granstar 75 DF 25 g/ha

Granstar 75 DF 25 g/ha

Granstar 75 DF 25 g/ha

Granstar 75 DF 25 g/ha Herbicid

kezelés 2005.04.18 2005.04.26 2006.05.28 2007.04.16 2008.04.10 Betakarítás 2004.07.21 2005.07.24 2006.07.25 2007.07.18 2008.08.04 Tarlóhántás 2004.07.26 2005.07.29 2006.07.27 2007.08.02 2008.08.06 Műtrágyázás 2004.10.15 2004.10.19 2005.11.04 2007.03.29 2007.10.22

10. táblázat IOSDV tartamkísérlet kukorica termesztéstechnológiai adatai

Évek 2005 2006 2007 2008

Fajta Mv Mara PR38A24 PR38A24 PR38A24

Vetés ideje 2005.05.02 2006.05.10 2007.04.23 2008.04.17 Herbicid Mester 150g/ha Motivell Turbo

2 l/ha Motivell Turbo

2 l/ha Motivell Turbo 2 l/ha

Herbicid kezelés 2005.06.30 2006.06.09 2007.05.31 2008.05.15 Betakarítás 2005.10.27 2006.10.23 2007.10.28 2008.10.17 Műtrágyázás 2005.04.18 2006.04.26 2007.03.29 2008.04.11

4.3.2. Kísérletek vizsgálatai

A kísérletekben elvégzett vizsgálatok ideje és módszerei megegyeznek, mivel azonos növénykultúrákban végeztük a kutatásainkat.

Az őszi búza kísérletben vizsgálatainkat minden év áprilisában, a növényvédőszeres kezelést megelőzően végeztük.

A gyomfelvételezés

A gyomfelvételezéseket az Balázs-Ujvárosi-féle gyomfelvételezési módszer alapján végeztem.

Növényi minták gyűjtése

Az őszi búza kísérletben illetve a kukorica kísérletben tavasszal a gyomnövény minták gyűjtésére parcellánként 1-1 m²-es területet jelöltünk ki a mintavétel kritériumainak megfelelően, ahol a felvételező keretet elhelyeztük, és a gyomokat fajonként felszedtük.

Minden fajt meghatároztunk, megszámoltuk az egyedeket és gyűjtőzacskóba tettük.

Feltüntettük a gyűjtőzacskón a mintagyűjtés idejét, helyét (parcella számát) és a fajt.

Az őszi búza mintavételezését a gyomfelszedést követően végeztük. 1 fm növényi rész került felszedésre parcellánként.

A kukorica tenyészidőszakában kétszer történt mintavételezést, a herbicides kezelést megelőzően májusban illetve júliusban. A májusi gyomfelszedés során parcellánként 1-1 m² -es területről fajonként gyűjtöttük be a gyomnövényeket. A tavaszi gyom mintavételezés után öt darab kukorica hajtást szedtünk fel minden parcelláról.

A kukorica kísérletben a herbicides kezelésnél egy „kitakarásos módszert”

alkalmaztunk. A módszer célja, hogy parcellánként egy 4m²-es területet a herbicides kezelés idejére lefedjük. Össze kívántuk hasonlítani, hogy a gyomirtott valamint a herbicides kezelést nem kapott területen milyen különbségek adódnak a kukorica hajtások szárazanyagprodukciójában illetve a szemtermésben. Talajművelési kísérlet esetében, júliusban a kitakart 4m²-es terület 2m²-es részén felszedtük az ott található gyomnövényeket.

A gyomfelszedés után kukorica mintákat is begyűjtöttünk. A kitakart parcella részről 3 db, a gyomirtott parcella részről 5 db növény mintát szedtünk.

Trágyázási kísérletben a teljes kitakart 4m²-es területről szedtük fel az ott található gyomnövényeket. A gyomfelszedés után kukorica mintákat is begyűjtöttünk. A kitakart illetve a gyomirtott parcella részről 3-3db növény mintát szedtünk.

A mintákat, a felszedést követően a laboratóriumba szállítottuk, megmértük a minták friss tömegét 0,1 g pontossággal, majd szükség szerint aprítottuk és tálcákra tettük. Az

adatokat rögzítettük. A mintákat üvegházi körülmények között előszárítottuk, majd eztkövetően szárítószekrényben 40 C°-on szárítottuk. A szárított minták tömegét 0,1 g pontossággal lemértük. A mérések adatait rögzítettük.

Kukorica csöveket a betakarítás előtt gyűjtöttük be. Talajművelési kísérletben a csöveket a kitakart 4m²-es terület júliusban felszedett 2m²-es gyomos részéről, illetve a tenyészidőszakban végig gyomosan hagyott 2m²-es részén található kukorica sorok közül a középső kettő soron található csövek kerültek begyűjtésre. A trágyázási kísérlet esetében a kitakart 4m²-es területen található kukorica sorok közül a középső kettő soron található csövek kerültek begyűjtésre. A mintákat a laborítóriumba szálítás után lemorzsoltuk és a tömegüket megmértük.

A kísérleti adatok kiértékelését és statisztikai analízését SPSS program felhasználásaval végeztük, a megbízhatósági szintet P≥ 0,05 értéknél határoltuk be (SzD5%). Az n.sz. rövidítés a nem szignifikáns eseteket jelenti. A kezelések szignifikáns differencia értékeit és az adatok éves átlagait kezelésekként a mellékletek tartalmazzák.