1.1 Magyar nyelvű kivonat
A disszertáció célja a különböző tápanyagellátási, talajművelési rendszerek és a gyomosodás összefüggéseinek vizsgálata volt nyugat-magyarországi talaj és klimatikus viszonyok között. Gyomfelvételezéseink során felmértük az eltérő talajművelési és trágyázási rendszerek hatását a gyomflóra faji összetételére, a gyomnövények %-os terület borítására valamint a kultúrnövények és a gyomok szárazanyag produkciójára. a kultúrnövény és a gyomok és szárazanyag produkciójára.
Talajművelési tartam kísérletben több éven keresztül végzett vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy kukorica kísérletben a gyomborítás mértéke a szántás alapművelésben 12%, tárcsás sekély művelésnél 26%, a művelés nélküli kezelésben 36% volt. A talajművelés mélységének növekedésével a gyomosodás mértékének csökkenését tapasztaltuk. A teljes gyomborítottságból a T4-es életformába tartozó fajok dominanciája volt jellemző, amelyek borítási sorrendje évente és a talajművelés módja szerint változott. A sekély és a művelés nélküli talajművelési rendszerben az egyszikű gyomok térnyerése volt jellemző.
A kukorica hajtás tömege mintegy 30%-al volt kevesebb júliusban a sekély művelésű és művelés nélküli talajművelési változatokban, mint a szántott kezelésben. Az őszi szántás nagyobb szemterméseket eredményezett, mint a sekély (92%) vagy a művelés nélküli (86%) változat. A gyomirtás elmaradása esetén a kukorica föld feletti biomassza tömege júliusban 60%-kal csökkent a gyomirtotthoz képest.
A talajművelési tartamkísérletben igazolódott, hogy őszi búzánál a szántás és a tárcsás alapművelés között a szemtermés nagyságában szignifikáns különbség nincs, a művelés nélküli kezelésben az előbbiekhez viszonyítva szignifikánsan kisebb termést kaptunk. A terméscsökkenés az évjárattól függően 10-20% volt.
Az őszi búza gyomfelvételezését vizsgálva megállapítottuk, hogy a tavaszi gyomflórájában az összes gyomborításból a T4-es gyomok 33%-kal, a T1-esek 16%-kal, a G3 -as gyomok 14%-kal részesedtek. A legjelentősebb gyomfajok a Bilderdykia convolvulus, a Veronica hederifolia és a Stellaria media voltak. A talajművelési módok szerint az egyes fajok dominanciájában nem voltak jelentős különbségek. A gyomnövények borítása és szárazanyag produkciója a szántás esetében volt a legkevesebb, a tárcsás és a művelés nélküli kezelések közötti különbségek elhanyagolhatóak voltak.
Őszi búzában a N műtrágya adagok a gyomtömeget a kontrollhoz képest az 50-100 kg N/ha mennyiségig növelték, az ennél nagyobb nitrogén hatóanyagnál a gyomok tömege csökkent. A gyomnövények és a kultúrnövény konkurenciájában jó tápanyagellátás esetén a kultúrnövény gyomelnyomó képessége erőteljesebben érvényre jutott.
A trágyázási kísérletben végzett vizsgálataink szerint kukoricában a gyomborítottság az istállótrágyázott kezelésekben lényegesen nagyobb volt, mint a másik két változatban (NPK 11,6%; NPK + istállótrágya 20,8%; NPK + szalma + zöldtrágya 8,4%). Mindhárom trágyázási kezelésben a T4-es és G3-as gyomfajok fordultak elő legnagyobb mértékben. Az Abutilon theophrasti gyomborítása az istállótrágyázott parcellákon kiemelkedő volt. A kukorica előveteménye tarlójába vetett olajretek zöldtrágya kedvezőnek bizonyult az utóveteményben a gyomosodást korlátozta. Eredményeink alapján a vetésforgóban az istállótrágya „gyomnevelő” ill. a zöldtrágya gyomkorlátozó hatásával számolhatunk, ami csak az adott évben bizonyítható, utóhatás nem volt igazolható.
Igazoltuk a N kezeléseknek a kukorica tavaszi gyomosodására gyakorolt hatását, a növekvő N adagokkal párhuzamosan a gyomborítottság csökkent. A kukorica biomassza képzése a N adagokkal nőtt.
A kompetíciós vizsgálatokban megállapítottuk, hogy július első hetében a gyomos kukoricák hajtás szárazanyag tömege 44%-kal kevesebb volt, mint a gyomirtott kukoricáé. Ez a kedvezőtlen hatás a szemtermésben is megnyilvánult. A nem gyomirtott kukoricák terméstömege 23%-kal volt kevesebb, mint a gyomirtott kukoricáké.
Eredményeink szerint őszi búza esetében a gyomborítás a kukoricáéhoz képest kevesebb volt, a három trágyázási rendszer, mint fő tényező (NPK; NPK + istállótrágya; NPK + szalma + zöldtrágya) között gyakorlatilag nem volt különbség. A gyomok biomassza tömegében jelentős különbséget állapítottunk meg a hasonló gyomborítási értékek ellenére. A gyomok szárazanyag tömege az elővetemény szárának leszántása esetén mintegy háromszorosa volt a csak műtrágyát kapott parcellákhoz képest.
Az őszi búza gyomborítása a növekvő N adagokkal a 150 kg N/ha adagig növekedett, az ennél nagyobb, 200 kg-os N adagnál csökkent. A gyomok tömege hasonlóképpen változott, az N0-hoz képest 100 kg N/ha -ig növekedett, az ennél nagyobb N adagoknál már jelentős növekedés nem volt. Az őszi búza hajtástömege a legnagyobb (N200) adagig folyamatosan növekedett. Az őszi búza nagyságrendekkel nagyobb biomassza tömege is igazolja erősebb kompetitív képességét.
Az őszi búza gyomosodásáért a T1-T2-T4 életforma csoportba tartozó gyomok voltak felelősek a trágyázási kísérletben. Ezek közül legnagyobb arányban a Veronica hederifolia,
Stellaria media voltak jelen, az évelők közül a Cirsium arvense borítása volt jelentős. A trágyázási kezelések között az őszi búzában előforduló gyomnövények fajok szerinti összetételében nem volt értékelhető különbség.
1.2. Abstract
The purpose of this research project was the examination of the correlation between the various fertilizing and cultivation methods and the growth of weeds under the climatic and soil conditions of Western Transdanubia. During our weed survey we examined the effect of the different soil cultivation and manuring methods on the composition of weed flora, the percentage of weed cover, as well as, the dry matter weight of the crop and weed production.
The examinations and the weed surveys were carried out from 2005 to 2008 based on bi-factorial cultivation and manuring experiments in clay washed brown forest soil. After the completion of the research and the achievement of its objectives we summarized the multiple points of our thesis and based on that we can conclude that the purposeful fertilization and more specifically manuring will enhance the growth of crops and increase their ability to suppress the development of weeds. Sustainable agricultural development can be guaranteed but the substitution of tilling with other methods of simpler soil cultivation will require appropriate changes in weeding methodology. Instead of traditional weeding practices it is time for practical applications of the results of scientific observations.
1.3. Auszug
Der Zweck der Doktorarbeit war die Untersuchung der Korrelationen zwischen den verschiedenen Nährstoffen, Bodenbearbeitungs- und Unkrautbekämpfungsmethoden und den Unkrautwachstum unter den Boden- und Klimabedingungen von West-Transdanubien.
Während unserer Unkrautbestandsaufnahmen untersuchten wir die Auswirkungen der unterschiedlicher Bodenbearbeitungs- und Düngungssystemen auf die Artenzusammensetzung der Unkrautflora, die prozentige Unkrautbodendeckung und die Trockenmassenproduktionen der Unkräuter und Kulturpflanzen. Die Feldversuchen und Bestandsaufnahmen wurden in zweifaktorigen Düngungs- und Bodenbearbeitungsversuchen in dem Jahre 2005-08 auf einem brauner Waldboden durchgeführt. Nach der Vollführung der Forschungsziele fassten wir unsere Thesen in mehreren Punkten zusammen, und aufgrund dieser war es feststellbar, dass die rationelle Planzenernährung, bzw. Düngung bei Kulturpflanzen die Entwicklung und die Konkurrenz- und Unkrautwiderstandsfähigkeiten
erhöhen kann. Mit der Verbreitung der minimalisierten Bodenbearbeitungstechniken, die eine nachhaltige Entwicklung in der Landwirtschaft garantieren können, sind Änderungen in der Unkrautbekämpfungstechnologie auch unvermeidbar. Statt der schematischen Praxis der Unkrautbekämpfung ist es höchste zeit die Ergebnissen der wissenschaftlichen Beobachtungen in Praxis umzusetzen.