• Nem Talált Eredményt

Az előző fejezetekben ab b ó l in d u ltu n k k i, hogy a m o d ern reg én y szabadságharc, am ely et m inden nem zet a m a g a belső zsarnoka, civilizációjának m eg­

m e re v e d e tt fo rm á ja ellen v ív . E z é rt m inden fejezetet az illető n em ze t jellem zésével k e lle tt k ezdenünk, ho g y felism erjük a zsarnokot, ak i ellen áll a harc.

A n em zetek jellem zésében term észetesen n em tö r e ­ k e d tü n k ere d eti m egállapításokra. É p p e n ellenkező­

leg, a nem zeti jelleg alap v o n á sáu l a z t a tu la jd o n sá g o t fo g a d tu k el, am ely et a consensus g en tiu m szentesít igazzá : a fra n cia racio n alizm u sát, az angol konven- cionalizm usát, az am erik ai business-erkölcsét.

Az ilyen n a g y á ltalán o sításo k , m in t pl. ho g y a fra n cia racio n alista, m indig csak o kkal-m óddal igazak, de m in d en esetre igazabbak, m in th a v alak i az ellenke­

z ő jé t á llíta n á . A sé m atik a, am ely e t rá ju k é p íte ttü n k , n em id o m u lh a t teljesen a valósághoz, egyrészt azért, m e rt m á r m a g a az alap , a n em ze ti jellem vonás fel­

ism erése sem teljesen igaz, m á sré sz t az é rt, m e rt m in ­ d en sém a m e g h am isítja a valóságot. D e sém a nélkül nincsen elm élet, és rem éljük, hogy m i sem h a z u d tu n k tö b b e t és n ag y o b b a t, m in t m ás, ak i a jelenségek bizonyos c s o p o rtjá t rendszeresen a k a r ja b e m u ta tn i.

A sém atizálás m u n k á ja re n d k ív ü l m egnehezül, am ikor a n ém et re g é n y író k a t k észülünk rendszerünkbe foglalni. A n é m e t jellegről nem a la k u lt k i consensus g en tiu m ú tjá n egy egyszerű íté le t, a m it ú g y leh etn e kifejezni, hogy a n ém et ra c io n alista v ag y ilyen v a g y olyan. M aguk a ném etek , am ik o r n é p ü k k a ra k te ré t m eg a k a rjá k rajzolni, ren d sz erin t e lle n té tp á ro k a t v o n u lta tn a k fel, m o n d v á n , hogy a n ém et a poláris ellen tétek népe.

H osszú ideig az v o lt a leginkább általán o s fel­

fogás, hogy a n é m e t a fa u sti D ran g , a m etafizikai n y u g ta lan ság népe. E z a tu la jd o n sá g a a g y a k o rla tb a n m in t földietlen bensőség, elv o n t gondolkozás, zenébe hajló á b rá n d o zás n y ilv á n u l meg. A D ra n g k é tsé g ­ k ív ü l a lap v o n á sa a n é m e t jellegnek, de a földietlen- ségnek u g y an c sa k ellene m o n d a w ilhelm inus k orszak hencegő és tú lm é re te z e tt g y ak o rlatiasság a, ellene m ond jó értelem ben, a v ilá g h áb o rú ném etségének em berfölötti erőkifejtése, ellene m ond az inflációs N é ­ m etország a m e rik a it u tá n z ó szélhám os n ag y sze rű ­ sége és a H a rm a d ik B irodalom úg y ahogy v a n . T e r­

m észetesen a z t le h et m o n d an i, hogy m indezzel a n é m e t csak leplezte tu la jd o n k é p p e n életidegen és elv o n t lén y ét, am in th o g y fa n a tik u s rendszerességé­

vel ta lá n csak a ben n e levő ős-káoszt leplezi — de az ilyen n a g y a rá n y ú leplezéseknek m á r épp a k k o ra re a litá su k v an , m in t an n a k , am it leplezni a k a rn a k .

D e h a csak az iro d alo m ra te k in tü n k , m égis szem b etű n ik egy tu la jd o n sá g , am i a n ém et iro d a lm a t in k á b b jellem zi, m in t a tö b b it és b iz o n y ára a n ém et jellegből következik. A n ém et irodalom a leg tu d ato

-184

sa b b irodalom . Ü gy is leh etn e m o n d an i, ho g y a leg­

szándékosabb : ren d szerin t előbb v a n m eg a pro g ram m , m in t a m ű. D e ennél m élyebb értelem b en is tu d a to s.

T a lá n fő fe lad a ta és m issziója a n em zetek k ö z ö tt az v o lt, hogy tu d a to sítso n . A n ém et író, n a g y álta lá n o s­

sá g b a n beszélve, nem a n n y ira a t u d o tt dolgok m űvészi á b rá zo lá sára törekszik, m in t in k á b b arra, hogy a t u ­ d a t v ilágosságára hozzon add ig ö n tu d a tla n jelensége­

k e t. Ily e n értelem ben m o n d ta m agáról G oethe, hogy ő az em beriség felszabadítói közé ta rto z ik ; m e rt ki t u d o t t m o n d an i dolgokat, am elyek elő tte kényszerű h a llg a tá su k á lta l g y ö tö rté k a lelkeket. A n ém et ro ­ m a n tik a , a n é m e t szellem nek ez a le g sajáta b b , leg­

függetlenebb k orszaka, arró l em lékezetes, ho g y m é­

ly e b b re á s o tt le a tu d a tb a , az iro d alo m n ak u t a t n y i­

t o t t az álm o k és a m esék félhom ályos biro d alm áb a.

A n ém et szellem nek ezt az örök h iv a tá s á t te lje ­ síti részben a h á b o rú u tá n i évek reg én y iro d alm a is.

E lső so rb an az a nem zedék, am ely m á r a h á b o rú e lő tti idők b en is a szellem i élet élén á l l t ; de a h á b o rú u tá n i nem zedék so ráb a n is sok k iváló f o ly ta tó ja a k a d en n e k a n a g y n ém et h ag y o m án y n a k . E ze k az írók a z é rt ta rto z n a k hozzá a regény szabadságharcához, m e rt felszab ad ító k a szó goethei értelm ében.

D e a m in t a fra n cia m o d e m regényíró fellázad a racionalizm us ellen, az angol a konvencionalizm us ellen, olym ód az új n é m e t reg én y író k egy része is fellázad a nem zeti hagyom ány, a tu d a to s ítá s élet- és regényszem léleti m ódszere ellen. Az új tá rg y ilag o s­

ság írói e x tra v e rtá lt lények v ag y legalább is an n a k m u ta tk o z n a k regényeikben. N em a belső, h an e m a

külső világ esem ényeit áb rá z o ljá k és elh ag y já k az átélő szem élyek tu d a to s reflexióit. A tu d a to ssá g ellen való reakció, az ösztönös, gondolkozás n élküli élet tisztelete az egész h á b o rú u tá n i n ém et élet egyik legjellem zőbb v o n ása és m egdicsőülését a H a rm a d ik B irodalom á lta l éri el.

A h áb o rú u tá n i n ém et regény n em k ü lö n ­ bözik a n n y ira a h á b o rú elő ttitő l, m in t n y u g a to n . A já té k o s fa n tá z ia felszabadulása, a v ita lis ta lázadás, a csoda és a m ese új becsülete a n ém et irodalom ban kevésbbé érezhető, m in t a fra n cia és angol nyelvűben.

R észben az é rt sem , m e rt a n ém et irodalom m e tafiz i­

kai te líte ttsé g e és a tö rté n elm i regény k u ltu sz a m indig is n y ú jto tt já tsz ó te re t a fan tá z iá n a k . R észben pedig az ért, m e rt a v ita lis ta lázadás n ém et földön n em a regényben já ts z ó d o tt le, h a n e m a filozófiában és a szel­

lem tu d o m á n y o k b an á ltaláb a n .

N em lehet a z t m ondani, hogy N ém etországban is m e g b u k o tt a n atu ra liz m u s ügye. A h á b o rú t k ö z v e t­

lenül követő évek világ v ég e-h an g u lata u g y an N é m e t­

országban is k iv á lto tta a rea k ció t a n atu ra liz m u s jó ­ zansága és föld h ö zrag ad tság a ellen. E z a reakció v o lt az expresszionista m ozgalom . D e az expresszionizm us a n é m e t irodalom állandó irá n y v o n a lá t k ö v etv e, in ­ k á b b a d rám á n és a lírán v o n u lt keresztü l n y á ri z iv a­

t a r fo rm á já b an és m e g b u k o tt, m ie lő tt kom oly reg é­

n y e k e t h o z h a to tt v o ln a létre. A kik m in t expresszio­

n ista regényírók in d u lta k , később le h ig g ad tak r ip o rt- és életrajz-regények szerzőjévé, m in t K a s im ir Ed- 8chmid, v ag y e lh ig u lta k érzelm es tá rsa d alo m ra jz o ­ lókká, m in t H a m Fallada. A n ém et átlag reg é n y m áig

186

is a n atu ra liz m u s irá n y á t fo ly ta tja , részben p ro g ra m ra - szerűen, N eue Saehliehkeit n é v a la tt, részben m egszo­

k ásb ó l. A h á b o rú u tá n i n ém et irodalom a n a tu ra liz ­ m u sn a k köszönheti a z t a reg é n y típ u st, am i világiro­

dalm i jelenséggé v á lt, am iben a n ém ete k a d ta k pél­

d á t a n y u g a tia k n a k : a h áb o rú s reg én y t.

D e a h á b o rú u tá n i n atu ra liz m u s egy n agyon lényeges v o n ásb an különbözik a h á b o rú e lő ttitő l és a n e m -n a tu ra lista n y u g a ti m ozgalm akkal t a r t ro k o n ­ ság o t. A régi n atu ra liz m u s ab b ó l a d em o k ra tik u s fel­

te v ésb ő l in d u lt ki, hogy az em berre és v ilá g á ra az je l­

lem ző, a m it a legtöbb em ber csinál és a m it a le g tö b b ­ ször csinál. A régi n atu ra liz m u s az átlag e m b e r h é t­

k ö zn ap i é le té t áb rá z o lta , igen helyes reakcióképpen előző korok sokszor ham is ünnepélyessége és em elke­

d ettsé g e ellen. C sakhogy ez a világkép la ssan k in t szk ep tik u ssá te tte az em b e rt m indennel szem ben, am i nem h étk ö zn a p i és nem átlagos. A regényírókból k iv á lto tta a z t, a m it H egel a tö rté n e tíró k lakáj gondol­

k o zásán ak n e v e z e tt: közelről m in d en n ag y em ber és m in d e n n ag y esem ény kicsi lesz, v a llo ttá k . Tolsztoj m e g rajzo lta N apóleont, különös te k in te tte l az em ész­

tésére és lá b ik rá já n a k ideges reszketésére. Shaw sem h a g y ta b ékén N apóleont, és m in d a k e tte n , a n a t u r a ­ lizm us k é t legnagyobb m űvésze, e g y e té rte tte k abban, ho g y a h á b o rú közelről nézve nem is olyan trag ik u s, in k á b b kellem etlen. E l is lehet viselni, h a az em bernek v a n elég csokoládéja, m o n d ta Shaw , a k k o r m ég. Az írók n em ír ta k tö b b é tra g é d iá k a t, m e rt a tra g é d ia a sors ü n n e p n a p ja , és a n a tu ra lis ta nem h i t t m ásban, m in t a h étk ö zn a p o k b an . T ragédia nincs, m o n d ta,

csak kellem etlenségek v a n n a k . A n atu ra liz m u sb a n , m in d en sötétszürkesége dacára, n ag y o n sok v o lt a

rU.

békeévek p olgári és u n alm as optim izm usából.

A z u tá n ,,a vész k itö r t, vérfagylaló keze em b er­

fejekkel la b d á z o tt az égre.“ E m b e re k és nem zetek o lyan tra g é d iá k a t éltek m eg, am ikhez n a g y a n tik kóru so k k e lle tte k volna, ho g y m éltóképpen elsirassák.

A tra g ik u s atm o sz fé ra a h á b o rú u tá n is o tt lebeg a földig a lá z o tt K ö zé p -E u ró p a fe le tt, m in t m érges gáz­

felhő, a m it n em tu d elsöpörni sem m iféle szél. Az írók n em ír h a tta k tö b b é h étk ö zn ap o k ró l, m e rt a h é tk ö z ­ n a p o k épúgy m egszűntek, m in t az ü n n ep n a p o k , hogy egy állandó fekete h étfő n e k a d ja n a k hely et.

Az író, a k i a v aló ság o t a k a r ja ábrázolni, n em a m eg szű n t h étk ö zn a p o k v aló ság á t áb rá zo lja m o st m ár, h an e m tra g é d iá t ír, a k á rm ily e n tárgyilagos is, és ak k o r is, h a csak v a ló b a n m e g tö rté n t esem ényeket ír le, m in d en m űvészi k o n stru k ció n élk ü l egym ás mellé ra k v a . íg y s z ü le te tt m eg a tra g ik u s realizm us, a h á ­ b o rú u tá n i N ém etország és á lta lá b a n a h á b o rú á lta l n ag y o n s ú jto tt népek, a m ag y aro k , az oroszok, a le n ­ gyelek h á b o rú u tá n i m űvészete. A m ódszer m ég m indig a n a tu ra liz m u s m ódszere, de m ás a tá rg y , am ire alk alm azzák : a szürke, békés h étk ö zn a p h e ly e tt a h á b o rú s és h á b o rú u tá n i K özép- és K elet- E u ró p a , m ely tra g ik u s o m lo ttsá g á b a n m á r-m á r a fan ta sz tik u s, a csoda b iro d alm áb a ta rto z ik .

A m e lle tt a huszas év ek n ém et p o st-n a tu ra lista regénye is szabadságharc, h a nem is olyan á t v i t t é r te ­ lem ben, m in t a fra n cia v a g y az angol, h a n e m a szó­

n a k legegyszerűbb, p o litik ai értelm ében, m in t a X IX .

188

század regénye. E zek n ek a regényeknek a n a g y része tendenciózus. H arco l a szab ad ság eszm éjéért tá rs a ­ d alm i té re n , harco l a w ilhelm inus k orszak to v á b b ­ élő feudális és m ilita ris ta m a ra d v á n y a i ellen, harcol a n ag y tő k e zsarnoki tú lk a p á s a i ellen. H arco l a m ú lt bénító ereje ellen, igyekszik a kibeszélés á lta l eltá v o líta n i a n ém et lélekből a z t a tr a u m á t, am it a h á b o rú v á g o tt bele. A nem zeti szocializm us d ia d a ­ lá v al term észetesen ez a szabadságm ozgalom m eg­

b u k o tt és a n ém et írók éh teje ön k én tes v a g y k é n y ­ szerű szám űzetésbe m e n t.

E lőször te h á t azokról a legelőkelőbb n é m e t író k ­ ról lesz szó, a k ik a n é m e t irodalom n a g y h ag y o m á­

n y á t, a tu d a to s ító lélek felszab ad ítást fo ly ta tjá k . A zu tá n , m in teg y á tm e n e t g y a n á n t, a szin tén h ag y o ­ m án y o s tö rté n elm i regény m űvelőivel foglalkozunk.

U to ljá ra azokkal, akik reakciókép a n ém et lélek tú l­

ságosan befelé forduló h a jla m a ellen és a n a tu ra liz ­ m u s t to v á b b é p ítv e , a külső világ írói, a tra g ik u s re a ­ litá s ábrázolói lettek .

a) Thom as Maiin

K ü lö n fejezet illeti m eg, m in t M arcel P ro u sto t, a k i m e lle tt a k o r legnagyobb regényírója. M int P ro u st, ő is m agányos nagyság, se rok o n a, se ism erőse a reg é n y tö rté n e té b e n .

T hom as M ann írói kezdetei m essze a h á b o rú e lő tti időkbe n y ú ln a k vissza. Buddenbrooks-]&w&\

m e g a lk o tta a n ém et n atu ra liz m u s legnagyobb, ta lá n

egyedül m a ra d an d ó regényét, novelláival pedig a lélekábrázoló kism űvészet olyan tökéletességéig j u ­ t o t t el, ho g y felü lm ú lta n a g y orosz és sk a n d in áv m in ta k é p e it. A legnagyobb m űvésze v o lt a n n a k a stílu sn ak , am i a v ilá g h áb o rú v al elav u lt, am i ellen való reakció az egész m o d e m regény. D e T hom as M ann nem á llt m eg az önm aga tökéletességénél. A m eglepetésszerű, p ro teik u s alak v álto zás, a „fejlődés11, te rm észetén ek ta lá n egyetlen jellem zően n é m e t v o ­ n ása, ebben ro k o n a k o rtá rs n ag y n ém ettel, G erh art H a u p tm a n n a l.

Az á ta la k u lá s, a k ib o n ta k o zá s a n atu ralizm u sb ó l, az olvasó szem e e lő tt m egy végbe a Dér Zauberberg- ben , am ely a regényíró T hom as M ann hosszú h a llg a ­ tá s a u tá n , 1924-ben je le n t meg.

A Zauberberg (m agyar fo rd ítá sá n a k cím e : A va­

rázshegy ) a n a tu ra lis ta kism űvészet eszközeivel indul:

a tü d ő b e te g e k sz an a tó riu m i életének, a felfelé m enő hőm érő o k o zta lelk iállap o to k n ak ren d k ív ü l részletes és precíz le írásá v al kezdődik. A m ikor T hom as M ann írn i k ez d te , ta lá n m ég nem is a k a r t m á st, m in t a b e ­ tegség révén m a rg ó ra k e rü lt tá rsa d a lo m r a jz á t ad n i, — a betegség, az enyészet d ia d ala m indig v o n z o tta k é p ­ zeletét. De a m in t to v á b b h a la d t, a b eteg á tla g fia ta l­

em b er (tip ik u s n a tu ra lis ta regényhős) ágyfejénél m egjelent k é t szim bolikus alak, a h á b o rú e lő tti világ k é t legfőbb eszm eerejének, a rac io n alista h u m a n iz ­ m u sn a k és a p a ra d o x ro m an tik u s új-vallásosságnak a képviselője, és m eg k ezd ő d ö tt az an g y alo k h a rc a H an s C astorp, a n ém et ifjú leikéért.

A belső g ig a n to m a ch iá n ak m egfelelően la ssan k in t

190

a m ese is n ag y o b b a rá n y ú re d ő k e t k e z d e tt v e tn i, és a n a tu ra lis ta hőm érőnézést k isz o ríto ttá k a ro m an tik u s reg é n y k e llé k e i; tito k z a to s szerelem , tito k z a to s em ­ b e ri nagyszerűség (M ynheer P epperoorn), p árb a j és öngyilkosság, h a lá l és szellem idézés, és az uto lsó feje­

ze te k b en H a n s C astorp a la k ja m á r felolvad a kollek­

tiv itá s b a n , am ely lázas borzongással és v a k o n m egy a h á b o rú elé.

A Z au b erb erg is to ta litás-re g én y , m ég pedig a legm agasabb to ta litá s regénye, a szellem i to ta litá sé . B eszélgetések és m onológok a la k já b a n felm erülnek m in d a n a g y o n fontos prob lém ák , am elyek a h á b o rú e lő tti é lite t fo g la lk o z ta ttá k és a z ó ta sem in té ző d tek el. G o ndolati g azdagsága m e lle tt a fia ta la b b in te lle k ­ tu á lis regényírók, pl. H u x ley , te lje sen eltörpülnek.

E z a k ö n y v valósággal enciklopédikus.

É s m égis regény. M űvészi szem pontból ez a leg­

cso d álato sab b , legrejtélyesebb benne. N incs m ég egy regény, am ely n e k a h a tá r a i az essay felé a n n y ira el­

m o só d tak volna, m in t a Z auberbergé. Még pedig n em is a k ö n n y ű angol típ u s ú essay felé, h a n e m a nehéz filozofikus n ém et essay felé, am ely n ek Símmel, L u k ác s G yörgy, M ax Scheler a n a g y m esterei. D e ezek­

b e n az essay -b etéte k b en n em a szerző beszél, h anem a csod álato san eleven szereplők. R itm u s t és d in a m ik á t visz b eléjük, hogy k é t ellenfél beszél b en n ü k , m inden té m á t k é t oldalról jövő m eg v ilág ításb an k a p u n k , racionalizm us és irra cio n alista hiperracionalizm us felől. E b b e n az a n tité tik u s fo rm á b an ta lá n a n ém et lélek a la p v e tő tu la jd o n sá g a fejeződik ki, a p o la ritás, az eleve a d o tt k ettősség, a m in d e n t k étfelől lá tá s végzetes

és szellemi szem pontból oly nag y szerű ad o m án y a.

Alles ist gerade u n d alles ist u ngerade, m o n d ta G oethe.

T erm észetesen n em csak beszélgetések v a n n a k eb b e n a regényben. A reg é n y form ális k ö vetelm ényei szem pontjából is első h ely en áll a fig u rá k b ám u la to s p laszticitása, a lélek tan i részletfinom ságok töm ege, a sejtelm es összefüggések m eggyőző v o lta , a r o m a n ti­

k u sa n életteljes szerelm i és b a rá tsá g i m esebonyodal­

m a k által. E z e r a la k ja és p ro b lém ája d a c á ra az egé­

szet egységbe em eli a m in d e n ü tt j elenlevő alap m o tív u m , am ely revelációs eredetiségével, csak a leg n ag y o b b ak ­ n a k m e g a d o tt m ag asab b korszerűségével és csak a leg­

n a g y o b b a k n a k m e g a d o tt teljes időtlenségével jo b b a n m a g á ra igézi a figyelm et, m in t egy szenzáció-m ese.

M ert hiszen m indennél szö rn y ű b b h a ta lm a k c sa ta te re ez a regény, életé és h alálé, a szó elv o n t, te h á t leg­

szorosabb értelm ében.

Az új típ u s ú regény v ilágnézeti gerince, a m in t lá ttu k , a vitaiizm u s v o lt. A h arc a nietzschei új é rté k ­ tá b lá k é rt, am ely ek az élet teljességét írjá k a leg m ag a­

sa b b helyre. A n ém e te k v ilágnézeti, filozófiai szem ­ p o n tb ó l egy em elettel m a g asa b b an szü letn ek , m in t m ás nem zet fiai. E z t ism erik eh, az angolok a v v a l, hogy a v ilágnézet fo g alm át m indm áig a n é m e t szóval, a W e ltan sch au u n g -g al jelölik. E z az o k a an n a k , ho g y a v ita iiz m u s a n é m e t reg én y b en sosem ö ltö tt oly an n aív fo rm á k a t m a g ára, m in t az angol (Law rence) v a g y az am erikai. É s az is term észetes, ho g y a ném etség leg­

n ag y o b b reg é n y író ja o ly a n v ita iiz m u st vall v ilá g ­ n ézetéül, am i m élyebb, k ritik u sa b b és átfo g ó b b , m in t a többieké.

192

A p rim itív v ita iiz m u s té te lé n e k : Az élet a leg­

főbb érték , — term észetes, b á r tö b b n y ire o d a nem g o n ­ d o lt kiegészítése, h o g y a legfőbb rossz a h alál. A m erev konvenciók h a lo tt részei a tá rsa d a lm i életnek, az e r­

kölcsi g átláso k egy m a m á r h a lo tt h it hullaterm ék ei.

A p olgári élet szürkesége a m esterségesen elölt szen­

vedélyekből fak ad , te h á t sz in té n a h alál eredm énye.

A v ita lis ta m inden p o n to n a h alá lla l ta lá lja szem ben m a g á t és beássa m a g á t a h alál elleni fedezékbe. Célja a m in d en h a tv á n y o n tú lr a felfokozott p illa n a t, az eksztázis, am i kilép az időből és a m úlandóságból.

C sakhogy „ alles ist gerade u n d alles ist un g erad e ‘ ‘.

T hom as M ann felism erte, hogy ak i az é le te t teljesen v a llja , n e m ta g a d h a tja teljesen a h a lá lt sem , m e rt a h a lá l h o z z á ta rto z ik az élet teljességéhez. V alahogy o ly a n m ódon, m in t a ta rta lo m h o z a form a. Beszél H a n s C astorp n a g y a p já n a k k étféle a la k já ró l: az egyik, az élő n a g y a p a , tö r ő d ö tt öreg ú r v o lt, — a m ásik, a h a lo tt n a g y a p a, a ra v a ta lo n , h a ta lm a s, szim bolikus n ag y ság ú patríciu s.

A h a lá l fö lényben v a n az élet fö lö tt. A h a lá l a fo rm a, az élet a káosz, a h alál a tis z ta , az élet a tis z tá t- la n u l erjedő, a h a lá l a m a ra d a n d ó , az élet a m úlandó.

E rk ö lcsi és szellem i id e áljain k m in d a h alál feltisztult- s á g a felé tö rn e k . A h a lá l a szellem , az élet az anyag.

A ki te h á t k e tte jü k közül csak az é lete t v á la sz tja , le­

m o n d m in d e n m a g asa b b re n d ű rő l az életben, és így m a g á t az é le te t szegónyíti el. O ly an n y ira, hogy a szél­

sőséges v ita lis ta m á r ö n m a g én a k m o n d ellen, m e rt a k i a h a lá lt ta g a d ja , n em ju t h a t el az élet te lje s ­ ségéhez.