A regényírás h á b o rú u tá n i tö rté n e té b e n a leg
in k á b b szem betűnő jelenség, hogy az angolok á tv e tté k a fra n ciá k tó l a h egem óniát. A világ, vagyis p o n to sa b b a n a k iad ó -v állalato k le k to ra in a k és a b e a v a to tt olvasóknak a te k in te te A nglia felé fordul, a fra n cia k ö n y v e k bizonyos fokig k im e n te k a d iv a tb ó l. A k é t ország k ö zt is fo rd íto tt le tt a csereviszony k v ó tá ja : m a tö b b reg én y t fo rd íta n a k angolból fran ciára, m in t franciából angolra. A ngol regényeket olvasni, az angol irodalom ban u p to d a te lenni, m a n á lu n k is kötelező m á r bizonyos szellem i réteg b en , a d iv a t és a szellem i sznobizm us így követeli.
E n n e k az angol d iv a tn a k , éppen m e rt d iv a t, n y ilv á n elsősorban irodalm on kív ü li okai v an n a k . N em csak a regényolvasásban érezhető, h an em szám os m ás te rü le te n is. M a sokkal tö b b e n ta n u ln a k angolul, m in t franciául. A nglia m in th a m á r nem voln a a n n y ira sziget, m in t az e lő tt, m in th a közelebb jö t t volna a k o n tinenshez. T a lá n m e rt a m ai felfordult v ilág b an A nglia jelenti, krízisei d ac ára, a sz ilá rd a t, a m eg nem ingót, a régi szép időket. J ó l esik tu d n i, hogy v a n m ég egy ország a világon, ah o l a gentlem anlike viselkedés, az em beri m éltóság és szabadság, a n ag y o b b rész boldogsága, m ég tö b b e t je le n t p u s z ta szónál, hogy
86
v a n m ég egy ország, ah o l a n ag y o b b rész em beri életet él.
D e m in d e ttő l eltek in tv e, a m ai angol regény csak u g y an m egérdem li a h egem óniát, újszerűségénél és értékénél fogva. N em is első eset, hogy az angol reg én y u ralk o d ik az egész olvasó világon : kisebb m é r
té k b e n így v o lt m á r a X V II I. században, am ikor R ichardson, F ielding és S te m e m e g te re m te tté k a lélek
ta n i reg é n y t, — és a m a in ál is n ag y o b b m é rték b en u ra lk o d o tt az angol regény a m ú lt század első felében, am ik o r W a lte r S co tt, m a jd D ickens regényei elárasz
to tt á k és m e g te rm é k e n y íte tté k a k o n tin en set.
Az angol f a jtá t bizonyos tu la jd o n sá g ai reg én y olvasó és regénytisztelő nép p é teszik. A m a i angol á lta lá b a n n em hisz ab b a n , hogy a m u n k a nem esít.
A n ag y o n és n y ilv á n v aló an szorgalm as em b e rt nem te k in tik gentlem an n ek . A g en tlem an n ek sok ráérő ideje v a n és a ráérő id ő t t a r t j a élete fo n to sab b részé
nek . A k ö zism ert W ho’s W ho cím ű kézikönyv, am ely az an g o lo k at h o n fitá rsa ik k ilétérő l tá jé k o z ta tja , az em berek foglalkozását lehetőleg egy szóval elintézi, ellenben k ü lö n szakasz tu d ó sít arró l, hogy m i az illető ú riem b er „ re c re a tio n “ -je, szórakozása, hogy v ajjo n horgászni szo k o tt-e v ag y inkább csolnakázni. E b b en a ro v a tb a n sok em bernél a z t a bejegyzést ta lá lju k : olvasás. P énzkereső m esterségéről társaság b eli em ber csak tré fá sa n panaszos fo rm á b an em lékezhetik meg, ellenben a recreation, — a k á r golf, a k á r bridzs, a k á r m ás, — kom o ly és re n d k ív ü l hosszadalm as m eg
beszélések tá r g y á t sz o k ta képezni.
Á ráérő em ber so k a t olvas, és elsősorban regényt.
A tu d o m án y o s k ö n y v o k ta t, az ú jság tá jé k o z ta t, csak a regény az öncélú szórakozás, a reereation. A nglia regény term elése messze felülm úlja a tö b b i országokét, a fra n ciá n ak k b . a három szorosa.
Az angol regény rekreációs jellegének köszönhető
— részben — m o stan i fellendülése is. A X I X . század végének és a X X . század elejének a re g é n y típ u sa nem k e d v e z e tt az angol regény term észetének. A n a tu ra liz m u s zordon és u n alm as színei, a n a g y tá rsa d a lm i és világnézeti problém afelvetések nehezen e g y e zteth e tek össze a regény szó ra k o zta tó jellegével. A n gliának nem is v o lt sok n a tu ra lis ta regényírója és közülük is leg
feljebb a szelid B e n n e tt híre ju t o t t á t a h atá ro k o n . A legtöbben D ickens kedves álrealizm u sát v ag y az angol szentim entális regény h ag y o m án y a it f o ly ta ttá k ; ez u tó b b ia k közül n é h á n y a n a ko n tin en sen is ta lá lta k o lv asó k at az egyszerűbb és idősebb női szívek kö zt.
R e g é n y e x p o rtja A ngliának csak bizonyos speciális angol m ű fajo k b an v o l t : elsősorban a C onan Doyle á lta l nag g y á t e t t detek tív -reg én y b en , to v á b b á a fa n ta sz tik u s és g y a rm a ti r e g é n y e k b e n : W ells, R id er H ag g a rd .
A n agyon kom oly célkitűzésű k o rb a n az angolok le m a ra d ta k a n em zetek v e rs e n y é b e n : a fia n c iá k m e n th e te tle n ü l okosab b ak és az oroszok j a v íth a ta t
lan u l m élyebbek v o lta k n álu k . De m a, am ikor a regény - tö r té n e t új fejezethez érkezik, am ik o r a tis z ta fikció, a képzelet és a sz ó ra k o zta tó szándék v isszak ap ja régi m éltó ság át, a2 angol regény m egint az élre kerül. Ma az egész n y u g a ti regény a r r a törekszik, hogy k önnyed, já ték o s, easy-going legyen, m in t az angolok.
8 8
Az angol regény te k in té ly én e k n em kis részét a z o k n ak a v o n ásain a k köszönheti, am elyek n em ú ja k benne, h an e m a X IX . századi angol regény h ag y o m á n y ai. A m in t az egész E u ró p a v ág y ó d v a te k in t A nglia felé, ahol a békevilág erkölcsi és an y a g i n ív ó ja m ég fennáll, úgy jóleső érzéssel, s ő t m egrendülve és n em m in d en lelkiism eretfurdalás n élkül olvassa az em b er az új angol regényből a régi angol jó tu la jd o n sá g o k at.
Ily e n elsősorban a m elegség dickensi hagyom ánya.
Az angol regény közelebb jö n az em berhez, m in t a fra n cia , nem revelál an n y i titk o t önm agunkról, és m égis in tim eb b . Az angol reg én y író n ak sosem v o lt célja a fran cia ideál, az im passibilitó, az elfo g u latla n ság, a szenvtelenség — az angol író m indig e g y ü tt
érez a szereplőivel. A fra n cia regény a legm agasabb fo k án , P ro u s t m űvében, a m űvészi értékszférából átn ö v ek szik a m egism erés értékei felé és legfőbb erénye az igazság. Az angol regény legfőbb m a g aslata in szin
té n felülem elkedik a p u sz tá n m űvészin, de az erkölcsi érté k e k felé és legfőbb érték e a h u m á n u m , v a g y m o n d ju k egyszerűbben, a jóság.
M ásik trad icio n ális vonás áz angol hu m o r. A
„ s z á ra z " v a g y m ások á lta l éppen szen tim en tálisn ak m o n d o tt angol h u m o rt m eg h atáro zn i, m erész és kevés sikerrel b íz ta tó fela d at lenne. A n n y it m e g k o c k á z ta t
h a tu n k , h o g y az angol h u m o r kevésbbé értelm es, k ev ésb b ó v an alo g ik u s-illo g ik u s e lle n té tp á rra b eá llítv a, m in t a k o n tin e n s h u m o ra. T alán m e rt az angol h u m o ris tá k je len ték e n y része nem angol, h an em ír, sk ó t és w a le s i; ta lá n a k e lta ered et m ag y arázza m eg az
angol h u m o r en y h e irre a litá sá t. A nonsense, a h a la n d zsa, A ngliában m á r a m ú lt sz ázad b an is erősen d iv a t
b a n v o lt. D ickens is sz erette h asználni és az A lice’s A d v en tu res in W ond erlan d , a jó z an V ik tó ria király n ő k edvenc könyve, m indm áig vezet a nonsensical m űfaj - b án . Az irreális irán y ú h u m o r a já té k o s fa n tá z iá n a k sokkal tá g a b b te r e t n y it, m in t a k o n tin e n tá lis tré fa és n a g y szerepet já tsz ik a regény m egújulásában.
H a rm a d ik trad icio n ális vonás a nevelő célzat, a refo rm szán d ék ú tá rsa d a lo m k ritik a . Az angol olvasó á lta lá b a n szereti, h a szid ják , n em csak ő t, h an e m az egész n em ze tet is. A n ag y angol írók kisebb országok
b a n b ö rtö n b en ü lnének n em zetgyalázás m ia tt és a t á r sadalom kiközösítené ő k e t. A n gliában ellenkezőleg.
Az angolok nem zeti önbizalm a a n n y ira m e g in g ath a
ta tla n , a n n y ira nincs szüksége m ég olyan id ő n k in ti ö n h arso n ázásra sem , m in t am ily e n t a fran ciák sz eret
nek , hogy n y u g o d ta n elvisel m inden k r itik á t, ső t szíve
sen veszi, m e rt valah o g y g y o rsítja a k o lle k tív u m v é r
keringését.
V an n a k egyes angol b ű n ö k , am ely ek et az angol regényírók a X V I I I . század ó ta állan d ó an o sto ro zn ak : pl. a k é p m u ta tá s. D e az angol olvasó jól tu d ja , hogy az író is bizonyos m entális rezervációval szid ja a k é p m u ta tá s t és nem lá t ben n e igazán veszedelm et a k ö zösség szám ára. M ert az angolok k é p m u ta tá s a a lélekben e lv á la sz th a ta tla n u l összefügg azzal a belső fegyelm ezettséggel, am i A n g liát a v ilág első országává te tte és teszi. M a m á r h ag y o m án y tiszte le tb ő l is el
v á r ja az angol olvasó, ho g y kedvenc író ja id ő n k in t rám en n y d ö rö g jö n , de e ttő l sem re n d ü l m eg jo b b a n ,
90
m in t azo k tó l a szem rehányásoktól, am elyek v asár- n a p o n k in t a szószékről zú d u ln ak a fejére.
Az angol író k a t n e m vo ln a helyes eszm ék, logikai szem p o n to k szerin t osztályozni, m in t a fra n ciá k at.
Áz angol n e m az eszm ék em bere és a logikától egye
nesen iszonyodik. M inden eszm ét el tu d ism erni, h a ízlése szerin t való em ber az, ak i v a llja , viszo n t a leg
nag y szerű b b eszm éktől is elfordul, h a h ird e tő jü k nem felel m eg igényeinek. C sak az állásfoglalás form ája sz ám ít, nem a ta rta lm a . M egkíséreljük e sz erin t cso
p o rto síta n i az angol író k a t. H á ro m csoport ad ó d ik : a hűségesek (regényírói értelem ben), a lázadók és a já té k o so k csoportja.
a) A hűségesek
H űségesek a la tt a z o k a t é rtjü k , a k ik k ita r ta n a k a regényírás X IX . századi form ái m e lle tt. T erm észe
te se n ő k et csak röv id en é rin tjü k , m in th o g y nem v e tté k k i rész ü k et a regény szabadságharcából, am ely
n e k k ró n ik ása i ó h a jta n á n k lenni.
Á le g tipikusabb hűséges a n em rég elh a lt A rn ó ld B ennett v o lt. B e n n e tt T hom as H a rd y m e lle tt az angol n atu ra liz m u s legfontosabb képviselője. A száz
színű angol földön az ő tá ja a B lack C ountry, a sz én b á n y ák és g y á ra k fekete földje. I t t fekszik az Ö t V áros, am ely n ek esem énytelen é le té t ír ta le regény - so ro za taib an . A huszas években m á r tú l v o lt tu la jd o n k ép p e n i alk o tó időszakán, csak egy n ag y reg é n y t ír t m ég, a R iceym an's Steps cím ű t. E z a k ö n y v a fösvény'
em ber életének m egrendítő és bensőséges ra jz a . Az angol m elegség B e n n e ttb e n oly erős, hogy m ég Mr.
B ieeym an, az e lre tte n tő p éld a is m egnyeri la ssa n k in t az olvasó rokonszenvét, ú g y hogy az em ber m á r-m á r azon kezd gondolkozni, m ilyen szép is fösvénynek lenni. E z az angol regény h u m a n itá s-h a g y o m á n y án ak a legszebb d icsérete : ho g y m ég a fösvényben is fel tu d ja fedezni a z t, am i rokonszenvet érdem el.
B e n n e tt jelentősége nem lé p te á t h a z á ja h a tá r a it.
E lle n b en k é t k o rtá rsa , a huszas évek angol iro d al
m á n a k k é t v e te rá n ja ezekben az években é rte el n é p szerűsége te tő fo k á t, nem is a n n y ira A ngliában, m in t in k á b b a külfö ld ö n : H . G. W ells és J o h n G alsw orthy.
H . O. W ells fa n ta sz tik u s regényekkel k ez d te írói p á ly á já t. E zek a regények a te rm ész ettu d o m án y o s k o r term ékei v o lta k , a jövő b en és egyéb nehezen ellen
őrizhető helyeken já ts z ó d ta k le, m űvészibben foly
ta tv a Ju le s V erne h ag y o m án y á t. M éltán m eg érd em lik a z t a m arad an d ó sá g o t, am elyet a serdülő ifjúság köréb en élveznek.
H . G. W ells nem elég e d ett m eg V erne dicsőségé
vel. M int a term ész ettu d o m án y o s k o r utolsó h ű sé
gese, m indm áig hisz a fejlődésben és a fejlődés-eszm ét úg y látszik elsősorban önm agán a k a rja kipró b áln i.
W ells f e jl ő d ö tt: fa n ta sz tik u s regényíróból lélek tan i regények író já v á l e t t ; és m iu tá n ebben a m ű fa jb a n n é h á n y igazán élvezetes k ö n y v e t í r t — m in t pl. a Passionate F riends (m agyarul Szenvedélyes barátok cím en) — á tm e n t fejlődésének to v á b b i fázisáb a és a huszas években m á r m in t regényíró-próféta lé p e tt fel-' N em célunk H . G. W ells p ró fé ta i .küldetésének
92
ta rta lm i m o z z a n a ta it b íráln i. E szm éi igen jószán- d ék ú a k , részben igen rokonszenvesek h u m a n itá su k m ia tt, részben, term ész ettu d o m án y o s optim izm usuk k ö v etk ez téb e n , ela v u lta k és e n y h é n nevetségesek.
B e n n ü n k e t a regényíró érdekel és p u sz tá n regény - szem pontból kell m egszem lélnünk W ells élete főm ű
v é t, a The W orld of W illiam Clissold-ot. (M agyarul W illia m Clissold világa cím en je le n t m eg.)
A regénynek v a n n a k k étség k ív ü l k itű n ő részei : a szerelm i részek. D e ezekben nincsen sem m i új a regény szem pontjából. Az új :tás az a p é ld á tla n töm egű elm élkedés, am i a regény v ék o n y v á z á t elb o rítja.
A regény á lta lá b a n véve o ly a n m ű faj, am elynek nin csen k ö tö tt fo rm á ja és nem le h et elvileg kim o n d an i, hogy m i való a regénybe és m i nem . P ro u st, T h.
M ann, H u x le y regényei a példái an n a k , m ilyen h a ta l
m a s intellek tu ális a n y a g o t le h et a regényben elhe
lyezni ; sokkal tö b b e t és sokkal k o m o ly a b b an in te l
le k tu ális ta r ta lm a t is, m it am i a C lissold-könyvben v a n . C sakhogy : P ro u st, M ann, H u x le y írásai mégis regények, az in tellek tu ális an y a g szervesen beléjük ta rto z ik . M ert érezni, hogy m in d en so ru k a t in te lle k tu á lis szenvedéllyel á t f ű tö tt em ber írta , in tellek tu ális élm ények a la p já n , in te lle k tu á lis em berekről és in te l
le k tu ális em bereknek.
E zzel szem ben Clissold v ilá g áb a n k ü lö n v a n a reg é n y és k ü lö n a szellem i ta rta lo m . Az író felveszi ü n n ep i r u h á já t és in tellek tu ális lesz. In te lle k tu a litá sa n em a lélek eltö rö lh ete tle n m ilyensége, h an e m n eh e
zen sz erze tt vagyon, am ely e t a ltr u is ta m ódon gyü- m ö lcsöztetni a k a r fele b arátai sz ám á ra . E g y eredetileg
n em in tellek tu ális em ber beszól nem in tellek tu ális közönségének szellem i dolgokról, am elyekhez v o lta k ép p e n nincs köze, és ez kínos. A félm űveltek sz ám á ra term észetesen sokkal élvezhetőbb, m in t az igazán intellek tu ális író k szellemisége.
K ülönösen a k o n tin en sen , ahol kevésbbó érzik a n ü an szo k a t. Az angolok n em szeretik W ellset. A ng liá
b a n a szellemiség fo k á t nem az h atá ro z z a m eg h o g y k i m e n n y it tu d , h an e m hogy h o n n a n tu d ja . N em az eredm ény, h a n e m az e re d e t szám ít. H u x ley egyszer ü g y jellem ezte a k u ltú re m b erek titk o s ö ssz eta rtásá t, ho g y v a n n a k közös n a g y b á ty ja ik , pl. V ergilius. É s e z t n em tu d já k W ellsnek m e g b o c s á ta n i: n ek i nem n a g y b á ty ja V ergilius. N em j á r t a n ag y egyetem ek egyikére, a u to d id a k ta v o lt, h iá n y zik k u ltú rá já b ó l a klasszikus alap , szellem ének nincs családfája. N é p ta n ító , ak i to lak o d ó m ódon, m indig o k ta tn i ak a r.
Szellemileg n em teljes é rté k ű g entlem an, k u ltu rá lis p a rv e n ű . A m a g a ta rtá s á n a k kellem etlen körülm ényei v a n n a k , m in th a rosszul sz a b o tt ru h á k b a n já r n a . . .
D e m in d e ttő l eltek in tv e, am ik o r a regény m eg
ú jh o d á sáró l beszélünk, a já té k o s fan tá zia , a tis z ta fikció diad alm as visszatéréséről, n em te k in th e tjü k jó regénynek a z t, am elyik az első h e tv e n oldalon a leg
a b s z tra k ta b b m ódon I s te n létezésének a k érd é sét boncolja. A k kor m á r rokonszenvesebb az a d etek tív - regény, am elynek az első o ldalán m á r o tt fekszik a h o ltte st.
A nem rég e lh ú n y t Jo h n Galaworthy m űködésének a le g jav a a kilencszáztizes évekre esik. E k k o r írta
04
k itű n ő kisebb regényeit, pl. a D ark Flow er-t (m agyarul A sötét virág cím en) és új fogalm azást a d o tt az örök angol m orális pro b lém án ak , a k é p m u ta tá s ellen való h a rc n a k : a k é p m u ta tá s t m á r nem csak a hagyom ányos erkölcs szem pontjából á llíto tta pellengérre, h a n e m az életszerűség szem p o n tjáb ó l is. R á m u ta to tt a rra , hogy h o n fitá rsa i á m y é le te t élnek, n em a s a já t életü k et, h an e m a z t az életet, am ely e t a szom szédok lá tn a k , n em a m aguk, h an em a szom szédok k ed v é é rt élnek.
Ily m ó d o n a lázad ó k n ak , a v ita lis ta regén y író k n ak egyik előfutárj a v o lt. F ő m ű v é t, a F o rsy te-S a g át is ezek
b en az években írta , de az egész e g y ü tt csak a huszas években je le n t m eg, nyom on k ö v etv e a F o rsy te-u tó - csa p a to k á lta l.
A Forsyte-Saga (m agyar fo rd ítá sb a n is m egjelent) k étség k ív ü l n ag y szab ású alk o tás, m á r csak te rje d e l
m énél és sz án d é k án ál fogva is. D e am ik o r teljes te r jedelm ében m egjelent, m á r en y h é n m uzeális jellege v o lt. E g y éppen le tű n t k o rt ír t m eg, egy éppen le t ű n t k o r eszközeivel. V ilága a biztos erkölcsi és anyagi alap o k o n nyu g v ó és éppen biztos terpeszkedése k ö v e tk ez téb e n ellenszenves angol U p p er M iddle Class, jo b b középosztály, am ely a h á b o rú e lő tt a világ u r a v o lt. A zó ta h a ta lm a m e g in g o tt és vele e g y ü tt b iz to n sága, kikezd etien erkölcsi s ta n d a rd ja i is. E g y re v aló sz ínűtlenebb lesz az egész forsytes, gazdag em beres, családi ürüeom bos h a n g u la t. A m it C a lsv .o rth y sz a
tír á n a k sz án t, m a m á r idillnek h a t, a boldog és a la p já b a n véve eléggé u n alm as békevilág u n alm as idill- jének. Az uszályregényekben pedig, am elyek a h áb o rú u tá n i. Forsyí.eki’01 .szólnak,, egy m eg ö reg ed ett író
zsém bes m eg n em értése beszél a szám ára idegenné le tt világról.
A legelav u ltab b m égis a m ódszere. G alsw o rth y a századvég és a h á b o rú e lő tti évek „fínom “ reg é n y stílu sá t te tő z i b e a F orsyte-S agával. S tílu sá n ak a la p ja az északi regény köd- és h a llg atás-k u ltu sz a. N em kell k im ondani a d olgokat, elég se jte tn i, nem kell n éven nevezni a to rz sz ü lö tt gyerm eket, az ú riem b er reg é n y írás közben is m a ra d jo n úriem ber. A lakjai so k a t szenvednek, de finom an, n em beszélnek és az író sem beszól belső é le tü k titk a iró l. N em á b rá z o lja a la k ja it belülnézetből. M ódszere a m a d iv a to s m onologue in tó rieu r ellentéte.
P ed ig m a, h a m á r rá sz á n ju k m a g u n k a t, hogy lélek tan i jellegű reg é n y t olvassunk, a k k o r m eg d ö b b en tő rev e lác ió k at v á ru n k a m élységpszichológia birodalm ából, am ily e n ek e t Gide ad , v a g y a tu d a t- á ra m belülről n é z e tt, m in d e n rész letet feljegyző, gazdagsága és n y íltsá g a á lta l m egdö b b en tő k iv e títé s é t, m in t am ilyenre P ro u s t v o lt a n ag y p é ld a — n em pedig ürü co m b o k és öreg n a g y n é n ik p o n to s ra jz á t. A F orsyte-S aga az elm úló regényírói m ódszer
ből a z t t a r t j a m eg, am i u n alm as, és ebből a szem p o n t
ból m indenesetre csúcsteljesítm én y t, b ete tő z é st je len t.
ívűnek köszönheti m égis n ag y o lv a so ttsá g á t mi- nálunlt? (M ert az angolok úg y v a n n a k vele, m in t a régi n ém ete k K lo p s to c k k a l: m indenki dicséri, de senki sem olvassa.) N em tu d o k szab ad u ln i a ttó l a gon d o lattó l, hogy népszerűségét éppen unalm asságá- n a k köszönheti. N á lu n k és a n ém et m ű v e ltsé g terü le
te n , a „ m ű v e lt olvasó*1 íté le teib en .igen sokszor,
áldó-96
z a tu l esik egy h ely telen szillogizm usnak. V agy h a ú g y te tsz ik , egy ifjúkori élm ény „ fix á lá sa " vezeti félre. A m ű v e lt olvasó ugyanis, am ik o r az iskolában az irodalom n ag y rem e k eit o lv a sta v ag y olvas
t a t t á k vele, éretlen fejjel ú g y ta lá lta , hogy ezek a r e m ek m ű v ek u n alm asak . E z t az élm én y t revízió nélkül m a g áv a l v itte a z életbe, úg y ho g y tu d a tá b a n a r e m e k m ű és az im alom fogalm a összeolvad. H a v a lam i n ag y o n unalm as k ö n y v e t olvas, h a jla n d ó fe lté te lezni, hogy rem ekm űvel áll szem ben. Szillogiz
m u s á t a következőkép le h et f e lá llíta n i:
P ra em issa I. A F a lu Je g y z ő jé t, e z t a rem e k m ű v e t, a n n a k idején re tte n e te se n u n ta m .
P ra em issa I I . A F o rsy te-S a g át - retten etese n ún o m .
Conclusio : T e h á t a F o rsy te-S ag a rem ekm ű.
Ü gy képzeljük, sok k ülföldi író ennek az okosko
d á s n a k köszönheti n á lu n k n é p s z e rű sé g é t: R o m ain R olland, G e rh a rt H a u p tm a n n , R a b in d ra n a th Tagore stb . J ó volna, h a a m ű v e lt olvasót r á lehetne nevelni a rra , hogy olvasás közben őszinte legyen ö n m agával szem ben. A ki végigolvas egy o lyan reg é n y t, am i n e m érdekli, n em igazi regényolvasó. M ert a regénynek m égis csak az első rendeltetése, hogy szórakoztasson.
A fia ta la b b n em zed ék so raib a n is n ag y o n sok h ű ségese a k a d a századvégi angol regénynek, a te m p e rá lt angol n a tu ra liz m u sn a k . S őt A n gliában is, m in t F ra n cia - országban, az átlag reg é n y csaknem teljesen hűséges.
Az angol átlag reg é n y sokkal o sto b áb b , m in t a francia, v isz o n t n em o lyan unalm as.
A hűségesek k ö z t v a n n a k k itű n ő író k is. Ily e n
elsősorban H u g h W alpole, a legkifogástalanabb angol regényíró. M intaképei n em a v ilág h írű angolok, n em D ickens és T h ae k eray , h an e m a k o n tin e n sen oly kevéssé ism ert A n th o n y T rollope, D ickens - k o rtá rsa . Míg D ickens és a k o r v alam e n n y i kim agasló író ja liberális és reform er, Trollope egym aga ko n zer
v a tív v o lt. T alán ez ért n em jö t t á t a híre az a k k o r liberális kontin en sre. K o n ze rv a tiv iz m u sa v érm érsék le t és igazságszeretet kérdése v o l t : legjobb regényé
ben, T he W arden-ben, az igazság n ev éb en száll k e m ényen szem be D ickens és C arlyle sz en tim en tá lis
h u m a n itá riu s tú lz á sa iv a l és ham isításaival.
Trollope és W alpole közös v ilá g a az, am iről a m odern regény m egfeledkezett és a m o d e m élet is : a T he Gathedral és am i k ö rü lö tte v a n , a p üspöki v á ros, az az A nglia, am elyik kiesik a világkereskedelem ú tjá b ó l. D e b árm irő l is ír, stílu sán a k m indig a Cathe- d ral T o w n h ara n g zú g ása a d különös v ará zst.
Trollope és W alpole közös v ilá g a az, am iről a m odern regény m egfeledkezett és a m o d e m élet is : a T he Gathedral és am i k ö rü lö tte v a n , a p üspöki v á ros, az az A nglia, am elyik kiesik a világkereskedelem ú tjá b ó l. D e b árm irő l is ír, stílu sán a k m indig a Cathe- d ral T o w n h ara n g zú g ása a d különös v ará zst.