A m erikai irodalom ról ig azán csak a h á b o rú u tá n i regényírókkal k a p c so la tb a n le h et beszélni és a k k o r is csak fe n n ta rtá ssa l. A m erika a X IX . sz ázad b an u g y a n sok k iváló m ű v e l g a z d a g íto tta az egyetem es iro d alm at, de iro d alm a a la p já b a n véve eu ró p ai irodalom v o lt, az angol irodalom része, m in t ah o g y az erdélyi m ag y ar irodalom m a g y ar irodalom és az o sz trá k irodalom n ém et irodalom . Az irodalom a lfá ja és óm eg ája a nyelv, am ely az eg y ü v é ta rto z ó k k ö z t h id a t é p ít óceánokon, o rszá g h atá ro k o n és a p o litik a i világkép óceánjain keresztül.
A m erika, m in t szellem i értelem b en v e t t nem zet, gyökeres különbözőség, csak a v ilá g h áb o rú v al k ez
dődik. 1915-ben je le n t m eg V an W y c k B rooks könyve:
A m erica’s Corning Of Age, A m erika n a g y k o rú lesz.
A k ö n y v cím e jelszóvá le tt és a benne foglalt szem lélet p ro g ra m m á , am ely et am erikai és euró p ai elm élkedők n em győznek eleget hangsúlyozni. E ttő l az időtől k ezdve tu d a to so d ik az em berekben, hogy A m erik á
n a k k ülön p ro b lé m a tik á ja v an , am ely et az am erikai író n a k k ü lö n am erik ai eszközökkel kell a m űvészi áb rázo lás kö réb e vonni.
A zó ta A m erik á b an egy új nem zedék n ő tt fel,
am ely a n a c io n a lista büszkeség és a fájd a lm a s önostorozás különös k everékével éli á t am erikai v o ltá t és, p o zitív v a g y n e g a tív m ódon, de a n em zeti ö n tu d a t kiép ítésén m u n k á lk o d ik . A m in a fra n cia v a g y angol író m a m á r k ev e se t gondolkozik, legfeljebb rev id e álja a régi állá sp o n to k a t, az az am erik ai író alapkérdése : m ilyen em ber az am erikai em ber. A n em zeti tu d a to so d á s h u llá m á v a l egyidejűleg v á ra tla n u l sok alk o tó m űvész lé p e tt fel, m in t a m ú lt század elején E u ró p á b a n , am ik o r E u ró p a n em zetei eszm éltek ö nm agukra. Ü gy látszik, ez törvényszerűség.
Az új nem zedék a lk o tásai oly jelentékenyek, hogy A m erika m egszűnt irodalm ilag A nglia g y a rm a ta lenni, szellem i e x p o rtja m a jd n em ak k o ra, m in t az im p o rtja. Az am erik ai regényírók az egész világon az angol író k népszerűségében és vezetőszerepében osztoznak. H a tá s u k b a n is igen fontos tén y ező i a regény új a la k v á lto z ása in ak . N ép szerű ség ü k et te r m észetesen ő k sem tis z tá ra m űvészi é rté k ü k n e k és ú j
szerűségüknek köszönhetik, h an e m különböző tá r s a dalm i m ellékkörülm ényeknek is, u g y an a zo k n a k , am e
lyek d ia d alra v itté k H ollyw ood m o z iip a rá t ; ezekről később fogunk szólni.
Az önállósodás o k á t tö b b n y ire a b b a n lá tjá k , hogy a X X . száz ad b an az E g y esü lt Á llam ok, h a elv
b en n em is, de a g y a k o rla tb a n m egszűntek k iz á ró la gosan angolok és p ro testán so k lenni. H a az írek e t, n y e l
v ü k d ac ára, n em sz ám ítju k angoloknak, a k k o r az E gyesült-Á llam ok lakosságának n ag y o b b része n em angol m ár. Az ezer felekezetre megoszló p r o te s ta n tiz
150
m us fe le tt m a m á r k im agaslik a k a to lik u s egyház, m in t az E gyesült-Á llam ok legtöbb lélekkel rendelkező egy
h á z a . M ögötte a n é m e t lu th e rá n u s egyház szintén n e m sz á m íth a tó be az angol p ro te sta n tiz m u s többé- k evésbbé illuzórikus egységébe.
A m a g y a r irodalom p é ld á ja m e g ta n ít, hogy a n a g y a rá n y ú faj- és h itk ev ered és a k ritik a i szellem elm élyülésével és az irodalm i vérkeringés lázas m eg
gyo rsu lásáv al já r e g y ü tt : n á lu n k a X X . század ele
jé n , a n ém et és zsidó polgárság roham os asszim iláció
já v a l egyidejűleg k e le tk e z e tt az az irodalm i fén y k o r
szak, am ely e t a N y u g a t neve jelöl. M a a n a g y kev e
redés re a k c ió já t éljük, halku ló b b , jó zan u l eszm élkedő, en y h é n alex an d rin ik u s irodalm unkkal.
D e a n a g y M elting P ó t, olvasztó tégely n y u g ta la n k av a rg á sa in k á b b csak h á tte re v a g y te rm ék en y ta la ja az am erikai irodalom nak. M agában az irodalom ban egyelőre m ég nem le h et észrevenni, hogy A m erika nem angolszász ország tö b b é. V ezető íróik k ö z ö tt a k a d n a k n é m e t k atolikusok, m in t D reiser, spanyol vérűek, m in t D os Passos, zsidók, m in t Lew isohn, — de a n a g y tö b b ség és a legfontosabb n evek angolszászok, ső t nagyob- b á r a az alap v e tő angol b evándorlóréteg leszárm azo tt j ai, A m erika m a g v án a k , a N ew E n g la n d állam o k n ak , az északkeleti p a rtv id é k n e k a szülöttei.
É s az am erik ai szellem ö nállóságát sem szabad szóról-szóra érteni. A ny elv i közösség m ég m indig az angolhoz csato lja az am erikai iro d alm at. Az am e
rik a i gyerm ek az iskolában az angol klasszikusokon ta n u lja m eg, h o g y m i az irodalom és felnőve A nglia
felől v á r ja az új k in y ila tk o z ta tá st. A m o d e m am erikai re g é n y t sem le h et m egm agyarázni a m o d e m angol regény, Jo y c e, H u x le y és L aw renee nélkül.
D e a n y elv i és összehasonlító iro d alo m tö rtén e ti k ap c so la to k n ál is fo n to sab b k ap c so la t az, ho g y az am erik ai p ro b le m a tik a lényegében az angol p ro b le
m a tik á n a k egy v álfa ja. L élek tö rté n eti szem pontból az angolszász E gyesült-Á llam ok (és a n em angolszász rész m ég n em ta lá lta m eg a sz av á t) úgyszólván azo
n o sa k A ngliával, csak a fázisok n em egyeznek teljesen.
A m erika betelepítéséig az ősök közösek; a ttó l kezdve ped ig belső tö rté n e te szem p o n tjáb ó l az am erik ai lélek úg y ará n y lik az angolhoz, m in t a v id é k i a fővárosihoz.
A m erik áb an is u g y an a zo k a p u ritá n g átláso k a la k í
t o t t á k k i a m a is érvényes nem zeti jellem et, m in t A ngiiéban, csakhogy A m erikában, az I s te n h á ta m ö g ö tt, ezek a g átláso k erősebbek v o lta k és ta rtó - sa b b n ak m u ta tk o z n a k . Az átlag -am erik ai n y ársp o lg ár viselkedési a u to m a tiz m u sa (hogy az am erik ai lélek
ta n kedvenc képzetével éljünk) alig különbözik az észak-angliai vid ék i n y ársp o lg ár reak ció játó l, szere
lem m el, életcéllal, h alállal szem ben.
E b b ő l k ö vetkezik, hogy az új regény lázad ása A m erik áb an is a z o k a t a k a p u k a t döngeti, m in t A ngliában. I t t isa k o n v en c io n alizm u s ellenáll a h a rc ; a p u r itá n életform a öröm öt, színt, é lete t m egölő b ilin cseit a k a rjá k összetörni. Az új világnézet i t t is a v ita iizm us, m in t A ngliában. S őt a v itaiizm us i t t is, m in t A ngliában, k ö n n y en ö lti m a g ára a szexuális m iszti
cizm us farsan g i ru h á já t, m e rt i t t is egy évszázadok ó ta szexuálisan k ié h ez ett (sex sta rv e d , m o n d já k az
152
am erikaiak) n ép fedezi fel m agáról csodálkozással, h o g y férfiakból és nőkből áll.
D e v a n speciális am erik ai p ro b lem atik a is és az eu ró p ai szemlélő sz ám á ra az a legizgal
m a sab b . Az am erik ai regény tü k ré b e n k ib o n ta k o z n a k bizonyos veszedelm ek, am elyek A m erik áb an sok
k a l fenyegetőbbek, m in t E u ró p á b a n . A m i E u ró p á b a n m ég csak a jövő isz o n y ata, A m erikában m á r élhető valóság. M inthogy a regény szabadság- h a rc á b a n , a m in t lá ttu k , m inden n em ze t a s a já t h ib á ja ellen v o n u l ki, az am erik ain ak n y ilv á n az ellen kell síkraszállnia, a m it id e á t am erik an izm u sn ak h ív u n k és am i csak u g y a n az em beriség egyik legnagyobb veszedelm e.
Az am erikanizm us legjellem zőbb v o n ása az egyé
niség h iá n y a. A m erik áb an nem a k a r já k erőszakkal le
tö rn i az egyéniséget, m in t E u ró p a d ik ta tó rik u s o rszá
g aib an , ho g y felolvasszák egy állítólag m agasabb k o l
le k tív egységbe — A m erik á b an m ég sokkal szörnyűbb dolog tö rté n ik : az egyéniség m a g á tó l alszik ki, el
so rv ad , nem is te re m m eg a h a lo tt am erik ai tá j k e gyetlen ü l egyszerű v o n alai kö zt. É s am i igazán és különösen n e m term ék en y , az A m erik a gazdaságilag és tá rsa d a lm ila g d e te rm in á lt em beri tá ja , a nagy- k apitalizm us.
Az egyéniség a n ag y tő k e legnagyobb ellensége.
Az egyéni em ber n em tesz feltétle n ü l olyan k a la p o t a fejére, am ily e n t a v áro s összes tö b b i p o lg á ra h o rd ; kész esetleg m agasabb v ag y alacsonyabb g allért h o r
d an i, m in t a tö b b ie k ; la k ásá b an n em u g y an a zo k a t a
rep ro d u k ció k a t a k a sz tja ki, m in t m illió és m illió em b er
tá rs a , ta lá n m ég a r r a is képes, hogy k u ltu rá lis érd e k lődése nem á ll m eg az ém elygős, k ite n y é s z te tt holly w oodi sex-appeal-sarkcsillag csak-félig-botrányos m a gánéleténél. Ily m ó d m e g k áro sítja a k alap-, gallér-, festm ény- és sex-appeal-gyárosokat, a k ik tö m e g te r
m elésre v a n n a k berendezve és csak a k k o r ta lá ljá k m eg sz ám ítása ik a t, h a m inden rendes am erik ai e m b e r ízlése és világnézete teljesen azonos. É s m in th o g y egy bolond sz á z a t csinál, az egyéniség állandó vesze
delem a fennálló tá rsa d a lm i re n d szám ára.
E z t ösztönösen érzi m inden am erik ai és ezért irá n y u l európai sz ám á ra nehezen érth e tő d ühe és h isz té riá ja m in d en ellen, am i egyéni. E z é rt v e rik le a k a la p já t a n n a k az em bernek, ak i bizonyos n a p u tá n m ég nem ezk alap o t visel és n em szalm át, ez ért lepik m eg a v ilágot olykor d a y to n i m ajom perekkel és k ísé r
te tie sen o k ta la n b o y k o tto k k a l, ez a szellem h o z ta lé tre és ta r t o t t a fenn a prohibíciót.
Az am erikanizm us m ásik k özism ert sö té t vonása a pénz k u ltu sza . Az am erik ai szek táriu s p ro te stá n so k p én z k u ltu sza époly m akacs és legyőzhetetlen, m in t a zsidóságé, m e rt m in d a k e ttő a v allásb an gyökerezik.
M indkét népfaj a z t t a r t j a m agáról, hogy v á la s z to tt n ép (God’s ow n c o u n try , m o n d ja A m erik ára az a m e
rikai). Ü gy gondolják, ho g y Is te n kegyelm e, az egyes em ber és az egész n ép k iv á la s z to ttsá g a m á r i t t a föl
dön m egnyilvánul, és m iben n y ilv á n u lh a tn a m eg m ásb an , m in t a jólétb en . A jó lé t e szerin t n em p u sz
tá n egyéni érdem , h a n e m Is te n kegyelm ének a jele és m in t ilyen, m indenek fe le tt való m egbecsülésre és
154
tisz te le tre m éltó. P é n z t keresni és m eggazdagodni az iste n tisz te le t egy nem e.
E m ia tt az álta lá n o s felfogás m ia tt v á lik a lázadó am erik ai regényíró kötelességévé, hogy a szó legnyárs- polgáribb értelm ében „ k ö ltő i" legyen. H arco ln ia kell a business szelleme, a józanság, a ta k arék o sság , a cél
tu d a to s szorgalom túlságos m egbecsülése ellen. Meg kell m u ta tn ia a c é lta la n dolgoknak, az á b rá n d o k n ak , a szép hazugságnak, a sz en t könnyelm űségnek az é rté k e it. Meg kell m u ta tn ia a valóság m ásik o ldalát, a z t a h azugságot, am i szintén valóság, de pénzzel, jó z a n ésszel, g y ak o rla ti érzékkel m eg n em közelít
h e tő . Az am erik ai regényíró legfelsőbb erkölcsi misz- sziója, ho g y ro m an tik u s legyen. A m erika igazi lá zad ó i nem a h a rsá n y n a g y szatirik u so k , h a n e m a csen
des és e lv o n ttá fin o m u lt új ro m an tik u s írók.
E n n e k m egfelelően k é t c so p o rtra o sz th a tju k a m a i am erik ai regény legfontosabb jelenségeit : először azokról beszélünk, a k ik n ek n y ílt és b á to r lázad ása a business-m orál lelki W ertheim -szekrénye és az am erik ai v ilá g egyéniség-gyilkos p á r á z a ta ellen ir á n y u l, és a z u tá n azokról, a k ik a tis z ta m űvészet, a M úzsák segítségével h arc o ln ak k o ru k és n é p ü k föld
h ö z ra g a d t józansága ellen.
a) Az amerikai naturalizmus.
A m in t m o n d tu k , az am erikai é le te t az európai, nevezetesen az angol szellem i éle ttő l elsősorban nem m inőségi, h a n e m fáziskülönbségek v á la sz tjá k el.
A m erik áb a m in d en szellem i m ozgalom elkésve érk e
zik, o tt m ég sok m in d en te re m tő e n újszerű, a m it n á lu n k m á r te g n a p sem le h e te tt m ondani. Ily e n például a n atu ra liz m u s és a vele összefüggő tá rsa d a lm i és lelki p ro b lem atik a , m ely A m erik áb an a k k o r üli d ia d a lá t, am ik o r E u ró p á b a n a regényírók m á r ú g y h a d a k o z n a k ellene, m in t az építészek a vele egyidős szecesszió ellen.
H ogy a n atu ra liz m u s tö b b évtizedes késéssel lé p e t t fel A m erikában, a n n a k egyik o k a az, h o g y az am erik ai közönség szélesebb rétegeiben csak a h á b o rú u tá n a la k u lt k i az am erik ai élet jelenségeivel szem ben az a k ritik u s a ttitű d , am ely el tu d ja viselni az á r n y o ld alak b e m u ta tá s á t, a s z a tírá t és a té n y e k eg y o ld a
lú a n n a tu ra lisz tik u s b e á llítá sá b a n rejlő íté le te t. A h á b o rú e lő tt is v o lta k m á r n a tu ra lis ta íróik, — D reiser is m á r a kilencszázas években k ez d te m eg írói p á ly á já t, — de a k k o r az am erik ai közönség ezt a stílu sirá n y t m ég a k ere szté n y v allás m egsértésének te k in te tte .
A késés m ásik o k a az, ho g y a n a tu ra liz m u st A m erika n em A n g liától k a p ta , m in t iro d alm án a k tö b b i á ra m la tá t. Az angol n atu ra liz m u s sosem v o lt erős, exportképes. Az am erikai n atu ra liz m u s francia, orosz és sk a n d in á v m in tá k o n te rm é k e n y ü lt meg.
Á tü té si p o n tja te h á t csak az az idő le h e te tt, am ikor A m erika szellem i h a tá r a i m e g n y ílta k a nem -angol világ sz ám á ra : a v ilág h áb o rú u tá n i évek, am ikor am erikai za rán d o k o k hangos c s a p a ta i ro h a n tá k m eg az Ó világ nevezetesebb tá ja it, és h a a le g tö b b jü k nem is v i t t h az a m á st, m in t egy m in ia tű r E iffe l-to m y o t, m égis b e h a to lt v alam i európaiasság az am erik ai t u
156
d a tb a . A tá v o l dolgok izenete m e g te re m te tte az iro dalm i kozm opolitizm ust, am i n élk ü l a m ai am erikai reg é n y nem jö h e te tt v o ln a létre.
Az am erik ai n atu ra liz m u s v ez éralak ja , Theodore Dreiser, n é m e t szárm azású. T a lá n ez m agyarázza, legalább is részben, nehéz és küzdelm es lé n y ét, írá s
m ó d já n a k fo rm á tla n sá g á t és az angolszász sense of h u m o u r tö k é letes h iá n y á t. E lső regényét, a Sister C arrie-t 1900-ban a közvélem ény a legnagyobb fel
h áb o ro d ással fo g ad ta, és a kilencszáztizes években m egjelent regényei, J e n n y Gerhardt, T he F inancier és a The T itá n , szin tén n em já r t a k sokkal jo b b a n . D reisert a sikertelenség elkeseredetté és m agányossá te tte . Az em b erek tő l m á r elv a d u lt író t ötv en n ég y éves k o rá b a n , 1925-ben érte az a m eglepetés, hogy új regénye, az A n A m erican Tragedy világsiker le tt. (M agyarul A m e rik a i tragédia cím en je le n t m eg.)
E z a h a ta lm a s és u n alm asság a d a c á ra m egrázó m ű term észetesen v á d ira t, m in t m in d e n n ag y n a tu r a lis ta regény. V á d ira t a vallásos nevelés ellen, am ely a regény h ő sé t g y erm ek k o ráb an n em v é rte z te fel az élet küzdelm eire ; v á d ira t az am erik ai élet szürkesége ellen, am elyből az em berek szerencsétlen és ő rü lt szerel
m ekbe m enekülnek ; v á d ira t a p u r itá n g átláso k ellen, am elyek re tte n e te s ro b b an á so k b a k én y szerítik a v issz a fo jto tt in d u la to k a t ; v á d ira t a gazdagok ellen, hogy lelkiism eretlenül gazdagok és — valószínűleg a k a ra tla n u l — v á d ira t a szegények ellen, ho g y go
noszul szegények. V á d ira t az egész A m erika ellen, am ely igazi élet nélkül, igazi ta rta lo m nélkül h a g y ja , hogy u jja i k ö z t elfolyjék a n a p o k ara n y a .
D reiser az am erik ai világ k ép et nem a rom bolás k e d v é é rt rom bolja, h a n e m igyekszik a szerinte üres fo rm á k helyébe igazibb világ k ép et állíta n i. Egész írói m űködésének a legszom orúbb v o n ása az, hogy az ú j, am it a régi helyébe állíta n a, m ég sív á ra b b , m in t a régi v o lt. A vallásos fo rm u lák k al és h u m a n i
tá riu s nagyképűséggel le p lez ett business-m aterializ- m us helyébe n e m a k a r m á s t állíta n i, m in t az igazi, nyers, nem le p le z e tt m a teria liz m u st, a p rim itív ösz
tö n ö k egyszerű tu d o m á su lv é telét. É le ttisz te le te nem a G ide v ag y L aw rence előkelő és arc h aisz tik u s, tit o k zato s őstengerekbe torkoló vitaiizm usa, h an em valam i m in d e n n ap i h a s z n á la tra való, d em o k ratik u s és m a te ria lista vitaiizm u s, am i oly unalm as, fo rm á tla n és
m agasságnélküli, m in t D reiser íróm estersége.
M ert D reiserről legnagyobb tisztelői is elism erik, ho g y írn i nem tu d . Az A n A m erican T rag ed y v a la m i
kép p en n ag y regény, ta lá n a benne foglalt h étk ö zn a p i valóság óriási terjed elm én él fogva, de m in t m űvészi alk o tás eg y á lta lá n nem jö h e t szám ításba. Ú gyszólván n em is le h et írói tu la jd o n sá g airó l beszélni — ez a k ö n y v egyszerűen nincs m egírva. M inden, am i b a r b á r és esetlen az am erikai civilizációban, m egérezhető D reiser stílu sáb a n . M o n d a tai m in t v alam i szürke p é p fekszenek el, k o n tú rta la n u l. Se ízük, se színük, se ritm u su k . L ew isohn szav aiv al élve ,,ő a legrosszabb je len ték e n y író az egyetem es iro d alo m tö rtén e tb en . A rosszaságban p á r a tla n ." O lyan k o rb an , am in ek a fo rm a irá n t tö b b érzéke v an , D reiser sik e ré t n em leh etn e elképzelni. H a az irodalom n em fog idővel a töm egkiszolgálás sem m iségébe enyészni, hanem ,
158
a m in t n é h á n y a n m ég hiszik, tis z tu lta b b ko r felé h alad , v alam ik o r az A n A m erican T ra g e d y t fo g ják civili
zációnk m űvészi m é ly p o n tjá n a k te k in te n i.
N em so k k al m űvészibb, de k evésbbé n ag y a rá- n y ú a n elképesztő jelenség a m á sik népszerű n a tu r a lis ta vádoló, U pton S inclair. N á la ugyanis a m űvé- szietlenség n em születési hib a, m in t D reisem ól, h an em m eggyőződés, ső t aszkózis, m e rt a sz ü le te tt író olykor m égis előtör belőle, am ik o r a p ró fé ta szundikál. U p to n Sinclair a „m ű v észiest11 a k a p ita lis ta tá rsa d a lo m k á ros kinövésének te k in ti. T a lá n az egyetlen alkotó m űvész, ak i hisz a tö rté n e lm i m a teria liz m u s irodalom szem léletében és egy gran d ió zu sán o sto b a k ö n y v b en (M a m m o n A r t) végigkíséri az irodalom egész fejlő
d ését, r á m u ta tv a a p énzügyi tén y ező k re, am elyek egyedül d eterm in á ljá k az ú tjá t. M ár pedig ő n em a k a rja a b u rzso á ziá t kiszolgálni. A m ű v észetn ek szerinte az o sz tá ly h a rc o t k ell szolgálnia, és a reg é n y író n a k nincs m á s fela d ata , m in t h o g y d o k u m e n tu m o k a t g y ű jtv e össze, b e m u ta ssa a m ai tá rsa d a lo m erkölcstelenségét.
D e m in th o g y érezhető, hogy d o k u m e n tu m -a n y a g o t g y ű jt össze, reg é n y en k in t m ás-m ás tá rsa d a lm i visszásság leleplezésére, k önyveinek nincs m eg az a m eggyőző csakugyan-így-van k v a litá su k , m in t D reiser regényeinek. A ki d o k u m e n tu m o k a t g y ű jt, m indig m e g h am isítja az igazságot, m e rt erőszakosan k ira g a d és á tc so p o rto sít té n y e k e t, am elyek csak a szomszédos té n y ek k e l e g y ü tt igazak. Az igazságot csak az tu d ja ábrázolni, a k i n em a k a r sem m it. Az a k a r a t az igazság legnagyobb ellensége.
U p to n S inclair reg é n y eit eg y éb k én t éppen az
teszi sz ó ra k o zta tó o lvasm ánnyá, ho g y a n n y ira nem igazak. O ly n y ilv á n v aló an túloz, ho g y a k a r a ta elle
nére tis z ta fikciót ad. G onosz tőkepénzesei épolyan érdekes regényfigurák, m in t J ó k a i sá tá n i fő m ai. A g azdag am eriak a ia k fe sle tt élete v ág y álo m a szegény eu ró p ai szám ára. A m it e lre tte n tő p é ld á n a k á llít be, az olvasó sz ám á ra m essze céllá válik. E z é rt jó, h a egy p ró fé ta óvatos.
E n n e k a régibb n em zedéknek m űvészi sz em p o n t
ból kétségkívül legjelentékenyebb a la k ja Sherwood Anderson. N em igazi r e g é n y író ; regényei m indig ú jr a nekiinduló önéletrajzok, m esterm űvei in k á b b a novellák. K om ponálni, m e sét szőni n em tu d v ag y n em ak a r.
S zám ára a n atu ra liz m u s a belső szem lélet pro- g ram m ja. N em a külső v ilá g o t a k a r ja m e g tisz títa n i az illúziós sallangoktól, h a n e m a belső élet le írásá t a k a rja leegyszerűsíteni az alap v e tő és im m ár k étség k ív ü l igaz m o zza n ato k ra. M intaképei a n a g y orosz m ásodik nem zedék, Csehov és G orkij, és a m o d ern regény egyik legfőbb elő fu tárja, K n u t H a m su n , le
h e tn e k . Ellensége n em a k a p ita lis ta világrend, h a n e m a lélek h azu g ság ai; célja, hogy pózm entesen, gyerm eki tiszta ság g a l és egyszerűséggel írjon.
A szándékos egyszerűség válik a legkönnyebben m odorossággá — ez a veszedelm e Sherw ood A nderson írásain ak . V ilágképe, m in th o g y csak az érzelm i m o z
z a n a to k érdeklik, egyoldalú és ezért n em egészen igaz.
Az a k a r a t és a szellem n em létező dolgok Sherw ood A nderson könyveiben. Az em bereivel csak tö rté n n e k
160
a dolgok, ők m aguk n em vesznek ré sz t sorsuk a la k í
tá sá b a n . G ondolkozásuk n em k o m p lik áltab b , m in t egy ötéves gyerm eké, érzelm i é le tü k b á rm ily bo n y o lu lt és finom is.
E n n e k az em óeionális leegyszerűsítésnek k ifeje
zője a stílu sa is. I rtó z ik a hosszú m o n d a to k tó l, igyek
szik v isszaadni az angolszász beszéd tö m ö r h a tá r o z a tla n sá g á t. A h a tá ro z o tt, precízen m egfogalm azott kifejezést m á r nagyképűségnek érezné.
L egjobb regénye a D ark Laughter. (M agyarul Sötét nevetés cím en .) T a rta lm a a v ita lis ta regény állandó ta rta lm a : egy em ber m egszökik konvencionális m es
tersége és felesége elől, vissza az élethez, a m it i t t a n agy
tersége és felesége elől, vissza az élethez, a m it i t t a n agy