2. Híd a munkaerő piac és a felső oktatás között – Pályakövetési kutatások
2.2. Munkaerő -piaci kutatások a PTE-n
2.2.4. Munkaerő -piaci munkacsoport – Intézményi munkaerő -piaci folyamatmodell
első sorban a munkaerő -piaci információk intézmény- és szolgáltatásfejlesztési folyamatba való hatékonyabb becsatornázásával tudjuk biztosítani.
A pályakövetési rendszer továbbfejlesztése elő segíti az egyetem szakember-kibocsátásának munkaerő -piaci igényekkel való hatékony összehangolását, a tevékenység által megismerhetjük a regionális-térségi munkaerő -piaci elő rejelzéseket, preferenciákat, igényeket, és segítségével tájékoztatást tudunk nyújtani az intézmények és az egyének számára a gyorsan változó munkaerő -piaci igényekrő l, követelményekrő l, az eredmények felhasználhatóak marketingkommunikációs célokra is.
A felső oktatási intézményi bázisra épülő szakterületi munkaerő -piaci munkacsoport a következő fő feladatokat látja el:
munkaerő -piaci modell és módszertan kidolgozása,
munkaerő -piaci visszajelzések alapjainak megteremtése (piaci környezet vizsgálata, prognóziskészítés, intézményi kereslet-kínálati elemzés, online kérdő íves vizsgálat a PTE oktatói körében, mélyinterjúk készítése a munkáltatók, vállalkozók és szervezetek képviselő ivel, akik a PTE végzettjeit foglalkoztatják, illetve jól ismerik a régió munkaerő piacát),
rendszeres pályakövetési eredmények becsatornázása az intézmény képzési és szolgáltatási portfóliójának kialakításába.
A Munkaerő -piaci munkacsoport küldetése „a tudatos felkészülés a jövő re” elv elő segítése, amelybő l következő en a munkacsoport információkat gyűjt, feldolgoz és továbbít a belső és külső környezet szereplő inek.
Az intézményi folyamatmodell kidolgozásával nem egy egyszeri megoldás kialakítását tűzzük ki célként, hanem egy olyan rendszert akarunk kifejleszteni és működtetni, amely fenntartható, tartósan, hosszú távon is működő képesen szolgálja az alapvető célt. (3. ábra)
27
3. ábra: Intézményi munkaerő -piaci folyamatmodell
Forrás: PTE munkaerő -piaci munkacsoport (Saját szerkesztés)
Az első lépés a folyamatmodell megalkotása volt, amely a tevékenység kereteit határozza meg, hiszen a Munkaerő -piaci munkacsoport információkat gyűjt, feldolgoz és továbbít a belső és külső környezet szereplő inek.
Információs rendszer
A folyamatmodell alapja az információs rendszer, amelynek a kialakításánál a következő fő területekre fókuszáltunk: a rendszeres külső és belső információszolgáltatás keretrendszerének meghatározása, a módszertan kidolgozása, az adatgyűjtés lefolytatása és fenntartásának definiálása.
28 A szekunder információkat két területen vizsgáltuk:
― Statisztikai elemzés: a hazai, nemzetközi statisztikákból, felmérésekbő l a felső fokú végzettségűek munkaerő piacára vonatkozó adatsorok összeállítása, trendek bemutatása.
― Nemzetközi és hazai piaci környezet vizsgálata, prognóziskészítés, intézményi kereslet-kínálati elemzés.
A tevékenységi kör másik alappillére a DPR fejlesztése.
Az egyetemnek érdeke, hogy a pályakövetési kutatások alkalmával szerezhető munkaerő -piaci információk olyan eredményeket szolgáltassanak, amelyek megerő sítik és fejlesztik az intézményi működést. Ezért áttekintettük
― a DPR kérdéseket és az elemzési szempontokat,
― kiterjesztettük a kutatásokat új csoportok bevonásával, valamint
― összehangoltuk a korábbi megkérdezett csoportokkal.
Továbbá az egyetemi szakértő ktő l, oktatóktól is információkat szereztünk, megkérdezést végeztünk a PTE oktatói körében, kidolgoztuk a módszertant, és lebonyolítottuk a kutatást. Összesen 301 db válasz érkezett, a kutatási eredményeket megosztottuk az oktató kollégákkal. A vizsgálat módszere: online kérdő íves adatfelvétel. A kérdő ívet egyetemi szakértő k közreműködésével állítottuk össze. A kérdések nagy része zárt, Likert-skála típusú, néhány esetben alkalmaztunk nyitott kérdéseket.
A vizsgált témakörök:
― az oktatók elképzelései, ismeretei az egykori hallgatóik munkaerő -piaci érvényesülésérő l,
― az oktatók ismeretei a foglalkoztatók elvárásairól,
― az egyetemen folyó képzés értékelése.
Az intézményen belüli vizsgálatok mellett szükségesnek tartottuk a munkáltatói és munkaerő piaccal kapcsolatos szervezetek megkérdezését is, amelynek segítségével információt nyerhetünk a diplomák értékérő l, a hallgatók felkészültségérő l, a munkaerő piac elvárásairól, a képzések gyakorlatorientáltságáról. 50 interjút készítettünk
29
azon munkáltatók, vállalkozók és szervezetek képviselő ivel, akik a PTE végzettjeit foglalkoztatják, illetve jól ismerik a régió munkaerő piacát.
A vizsgált témakörök:
― munkaadók, vállalkozók körében a munkatársak/alkalmazottak kompetenciái,
― munkáltatói igények és elégedettség megismerése,
― munkáltatói lehető ségek megismerése,
― munkahelykínálat, fejlő dési lehető ségek megismerése,
― információ a régióban zajló fejlesztésekrő l, a potenciális jövendő munkaadókról,
― információ a jelenlegi munkaerő -piaci valóságról.
Intézményi feldolgozás
Az információs rendszer kereteinek a kialakítását követő en az intézményi feldolgozás, együttműködés kialakítása történt meg, melynek során a kutatók felvették a kapcsolatot az intézmény érintett egységeivel, valamint a külső partnerekkel, a téma kutatóival.
A munkaerő -piaci kutatások eredményeit szakmai fórumokon, műhelykonferenciákon mutatjuk be, és megvitatjuk az érintettekkel. A szakértő k fejlesztési javaslatokat fogalmaznak meg az egyetem menedzsmentje számára, melyeket a vezető kön és az oktatókon kívül a hallgatói szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek is hasznosítani tudnak.
A kapott eredményeket, elemzéseket, tanulmányok formájában hozzuk nyilvánosságra. A vizsgálat eredményei alapján tanulmányi, tantervi kérdésekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozó intézkedési terveket készítünk.
Intézkedések
A Diplomás Pályakövető Rendszer kiemelt célja, hogy a fejlesztéseken keresztül javuljon a régió társadalmi-gazdasági vonzereje, ezen keresztül növekedjen a képzett munkavállalók aránya. Az alábbi 4. táblázatban célcsoportok szerint részletesen bemutatjuk a fő bb hatásokat, illetve az eredmények felhasználási lehető ségeit.
30
4. táblázat: A DPR eredményeinek felhasználási lehető ségei célcsoportok szerint
1. PTE vezető k
Képzésfejlesztés, intézményi szolgáltatások fejlesztése, minő ségfejlesztés
Vonzerő fejlesztés, intézményi hírnév
Az érdekelt szereplő kkel a kapcsolattartás erő södése Intézményi akkreditáció
Kapcsolódás a témához szorosan kötő dő pályázatokhoz (EFOP 3.4.3, EFOP 3.4.4)
2. PTE oktatók, kutatók
Tananyagfejlesztés, minő ségfejlesztés, kapcsolattartás erő södése (alumni, hallgatók, jelentkező k stb.)
Oktatói publikációk támogatása adatszolgáltatással A hallgatói-oktatói információs tudástár folyamatos frissítése, melyen keresztül az érintettek mélyebb információkat szerezhetnek a munkaerő piacról
3. PTE hallgatók
Javuló elhelyezkedési lehető ségek, intézményi kötő dés kialakulása
Alumni rendszerek fejlő dése
Céltudatosabb hallgatói jelenlét a felső oktatásban Hallgatói szakdolgozatok, disszertációk
A hallgatói-oktatói információs tudástár folyamatos frissítetése, melyen keresztül az érintettek mélyebb információkat szerezhetnek a munkaerő piacról Kompetenciafejlesztő tréningek, programok (pl.
Alumni tréningek, Személyes márkaépítés coaching módszerrel)
4. PTE végzett hallgatók
Javuló elhelyezkedési lehető ségek, intézményi kötő dés erő södése
Alumni rendszerek fejlő dése 5. Régió és országos
munkaerő -piaci szereplő k
Kapcsolatrendszer erő södése, munkaerő -tervezés
31
6. PTE potenciális hallgatók Intézményre, képzésre, elhelyezkedésre vonatkozó információk
7. Ágazati szereplők, irányító szervezetek
Oktatási és munkaerő -piaci kapcsolatrendszer, stratégiai tervezés
8. Tudományos élet, felső oktatási szereplők, szakmai közélet
Szakmai publikációk, tudományos igényű kiadványok megjelentetése
9. További érdekeltek
(szülő k, társadalom stb.) Kapcsolatok erő södése, társadalmi elfogadottság Forrás: Kuráth 2013 alapján saját szerkesztés
A kutatásokról készült jelentéseket elhelyeztük a honlapon, a részletes tanulmányok intraneten (http://marketing.pte.hu/felmeresek) is elérhető k.
A folyamatmodellben definiált intézkedések első sorban az oktatást és a szolgáltatásfejlesztést érintik. A vizsgálatok eredményei alapján tanulmányi, tantervi kérdésekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozó központi és kari intézkedési tervek készültek.
A képzésfejlesztést segíti a kompetenciamérés kidolgozott módszere, amely során betekintést kaphatunk arra vonatkozóan is, hogy egy adott szakon végzett diplomás milyen tudással, kompetenciával rendelkezik, hogyan állta meg a helyét a munka világában.
A Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján körvonalazódó kép azt sugallja, hogy a felső oktatás jövő beni fejlő dési irányai között helye van a foglalkoztatottságot expliciten vagy kereszttantervi elemként támogató tevékenységeknek, különösen a vállalkozói készségek és a munkatapasztalat-szerzés, a külső gyakorlóhelyek bevonása és a gyakornoki tevékenységek szervezése terén. (Katona 2011) Ebbő l adódóan a szolgáltatásfejlesztés esetében is a tanulmányi szolgáltatások mellett a munkaerő -piaci érvényesülést elő segítő karrierszolgáltatások, alumni szolgáltatások, tehetséggondozás, vállalkozói kompetenciák fejlesztési területeit emeljük ki, ezzel összhangban az álláskeresést segítő szervezetek munkájának fontosságát.
32
A következő lépés az érintett partnerekkel történő kommunikáció, a kutatási eredmények megosztása. A kutatási eredményeket intézményen belül és kívül is kommunikáljuk, a kapcsolattartás formái kialakultak, levelezési listák, találkozók, műhelykonferenciák segítik az információáramlást, így elkészült a honlap, adatbázisokkal, tájékoztatókkal, létrehoztuk az online tudástárat kutatóknak és szakértő knek, az elmúlt nyolc évben tíz műhelykonferenciát szerveztünk az egyetem szakértő i és menedzsmentje számára, valamint összesen 19 tanulmánykötetet adtunk ki a kutatási eredményeik alapján.
Ahogy már utaltunk rá, a kutatási eredmények intézményen belüli elfogadtatásának, felhasználásának az elő segítését, illetve ezzel párhuzamosan néhány intézményfejlesztést célzó pilotprojekt tesztelését, elindítását is célul tűztük ki. Így az intézményi bevonódást elő segítő eszközként definiáltuk a kutatási eredmények alapján a PTE Karrierpiramisát, teszteltük és elindítottuk a karrier-coaching kurzust a Campus kredit keretében, amelynek köszönhető en a végzett hallgatók mellett az intézmény hallgatói is igénybe vehetik a szolgáltatást. A DPR kutatási eredmények munkaerő -piaci vonatkozásai alapján összeállítottunk egy oktatói-hallgatói információs tudástárat, mely első sorban a munkáltatói elvárásokat, várható fizetéseket, korábban végzett hallgatók álláskeresési tapasztalatait közvetíti a végzés elő tt álló hallgatók és oktatóik felé. Plakátokon, információs kiadványokon, weboldalon keresztül juttatjuk el ezt az új tájékozódási lehető séget az érdeklő dő k számára.
Összefoglalva, a DPR projekt működtetése során nagyon fontos a kutatásban résztvevő kkel megvalósuló kommunikáció, valamint az érintett célcsoportok informálása az eredményekrő l. Az eredményes munka elő feltétele az intézményen belüli együttműködés, a tervszerű munka, illetve a tevékenységek összhangja. Ezzel összefüggésben minél szélesebb kör számára nyújt hasznos információt a pályakövetési adatbázis, annál biztosabb, hogy az érintett csoportok csatlakoznak a rendszerhez, illetve annál hatékonyabban hasznosulnak az eredmények is.
33