4. Hallgatói szolgáltatásfejlesztés– képzésfejlesztés
4.2. A kompetencia-fejlesztés lehető ségei a PTE-n
4.2.2. Hallgatói soft skill kompetenciák fejlesztési gyakorlata és lehető ségei
Fontosnak tartjuk, hogy a végzett hallgatók tudása, képességei jobban illeszkedjenek majd a feltárt munkaerő -piaci elvárásokhoz, ezért a PTE-n a következő képzések érhető k el a hallgatók, végzett hallgatók számára:
− A Karrier Iroda programja kurzusokat, tréningeket, tanácsadást is tartalmaz, részletesen: http://www.ptekarrieriroda.hu/.
− Az Alumni Akadémia a diplomás pályakövetés eredményei alapján indult, amely egy kompetenciafejlesztő tréningsorozat első sorban a végzettek számára, de elérhető a hallgatóknak is. A képzések célja, hogy hozzájáruljanak a munkahelyen és a társasági életben szükséges kompetenciák fejlesztéséhez (pl. prezentációs készségek, tárgyalástechnika, protokoll, álláskeresés, kreativitásfejlesztés).
− A kari programok, képzések közül kiemelendő
− a Közgazdaságtudományi Kar Kompetencia- és Tehetségfejlesztő Központja, amely hallgató-orientált képzéseket, szolgáltatásokat kínál, amely példaértékű lehet más karok számára is. (http://ktk.pte.hu/ktk-tehetsegpont) vagy
− a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar E-learning, Felnő ttképzési Központja által működtetett képzések (http://kpvk.pte.hu/content/e-learning,
http://kpvk.pte.hu/content/tanfolyamok).
− Továbblépést jelent, hogy az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 - Felső oktatási intézményi fejlesztések a felső fokú oktatás minő ségének és hozzáférhető ségének együttes javítása érdekében c. projekt keretében zajló kompetenciafejlesztési projektelem középpontjában a munkavállalói, ún. „soft skill” kompetenciák fejlesztése áll.
A felső oktatás jelenlegi rendszerében a képzési folyamat kisebb figyelmet fordít a munkavállalói kompetenciák fejlesztésére, és ez a hiányosság megmutatkozik a munkáltatói visszajelzésekben is. A fejlesztési folyamat fontossága első sorban abból adódik, hogy a felső oktatásban folyó szakmai munka alapvető en akadémiai
83
szempontok alapján tervezi a tevékenységét és a képzési tartalmat, és kisebb mértékben készíti fel a hallgatót a munka világában munkavállalóként való helytállásra. Ugyanakkor a felvételi eljárás és szervezetfejlesztés kompetencia-elvű megközelítése felértékeli a hatékony viselkedést, és azokat a készségeket, képességeket, amelyek a szervezetben való érvényesülést, csoportban történő munkavégzést, és a személyes kibontakozást teszik lehető vé. Ez a folyamat szakoktól és tudományterülettő l független, minden hallgató számára egyaránt fontos.
A programban a soft skill-ek, a munkavállalói kompetenciák azonosítása a PTE diplomás pályakövetési eredményei alapján, valamint a Dél-dunántúli régió meghatározó munkáltatóinak segítségével kerültek kidolgozásra, figyelembe véve az egyes hallgatói csoportok sajátosságait:
− önismeret, személyiségfejlesztés,
− kommunikáció, konfliktuskezelés és idő menedzsment a munkahelyen,
− karriertervezés,
− minő ségmenedzsment,
− munkavállalói pénzügyek,
− foglalkozási ismeretek,
− projektmenedzsment,
− álláskeresési technikák.
A fejlesztési folyamat célcsoportját a PTE hallgatói jelentik, első sorban a végző s évfolyamok, szaktól és kartól függetlenül, hiszen a munkavállalói kompetenciák fejlesztése minden leendő munkavállaló számára fontos. A PTE hallgatói számára felkínált modulokba rendezett képzési tartalom eredményeképpen hatékonyabb kompetenciakészlettel, fejlettebb önértékeléssel rendelkező piacképesebb munkaerő kerül ki a PTE-rő l. A sikeresebb elhelyezkedés pedig emeli a PTE képzésének színvonalát, másrészt vonzóbbá teszi az intézményt a jövő beli jelentkező k számára. Emellett a munkáltatói szféra is komoly visszajelzést kaphat a folyamat eredményességérő l. (Vámosi 2017b)
84 5. ÖSSZEGZÉS
A magyar felső oktatás minő ségi fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele, a munkaerő -piaci elvárások beépülése az intézmények képzési és szolgáltatási rendszerébe, melyhez a felső oktatás és a munkaerő piac közötti kapcsolatok, illetve az információáramlás javítása szükséges. Ennek egyik, a nemzetközi viszonylatban már bevált eszköze a végzettek pályafutásának nyomon követése, mind központi, mind intézményi szinten.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy az országos és az intézményi Diplomás Pályakövető Rendszer kialakult Magyarországon, bár a fejlesztése folyamatosan zajlik.
A kutatási eredmények alapján a diplomás pályakövetés aktuális adatokkal szolgál a volt hallgatók munkaerő -piaci tevékenységérő l, karrierútjáról. Ebbő l következik, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a Diplomás Pályakövető Rendszer kommunikációjára, hogy a jövő ben minél szélesebb körben hasznosuljanak az eredmények.
Ezzel összefüggésben az intézmények vonzóbbá válhatnak a leendő hallgatók körében is, ami a hazai és nemzetközi versenyképesség javulásához is vezet. Hosszú távon a piacképesebb szakokra várhatóan többen fognak jelentkezni, ami több forráshoz és fejlesztéshez juttathat bizonyos karokat. Ebbő l következik, hogy megszűnhet azon szakmák tömegképzése, amelyekbő l túlkínálat alakult ki a munkaerő piacon. Javulhat az oktatás színvonala, valamint meghatározhatók lesznek azok az ismeretek, melyek alapján bizonyos tananyagok nagyobb szerepet kaphatnak a tervezés során.
Az eredmények alapján történő karrierszolgáltatások, képzések fejlesztése segíti a friss pályakezdő ket a hatékonyabb munkaerő -piaci jelenlétben, ami csökkentheti a régióra jellemző társadalmi feszültséget is. (Kuráth 2013)
Ehhez kapcsolódva megállapíthatjuk, hogy a Pécsi Tudományegyetem kompetencia-mérési eredményei, és az azokból levonható következtetések elő segítik a központi és kari tervek elkészítését, melyek hozzájárulnak a képzések, szolgáltatások további fejlesztéséhez, a hallgatói és a munkaerő -piaci elvárásokhoz történő megfeleléshez.
85
A munkavállalói kompetenciák, és azon belül a soft-skill kompetenciák fejlesztése minden leendő munkavállaló számára fontos. A PTE hallgatói számára felkínált képzési modulok eredményeképpen hatékonyabb kompetenciakészlettel, fejlettebb önértékeléssel rendelkező , piacképesebb munkaerő t tud kibocsátani a pécsi egyetem. A sikeresebb munkaerő -piaci megfelelés emeli a PTE képzéseinek, szolgáltatásainak színvonalát, illetve vonzóbbá teszi az intézményt a jelentkező k számára is.
A felsorolt célok teljesítése pedig hozzájárul ahhoz, hogy késő bb a végzett hallgató visszajöjjön, ajánlja az intézményt, illetve támogassa egykori Alma Materét.
86 FELHASZNÁLT IRODALOM
2005. évi CXXXIX. törvény a felső oktatásról. – Magyar Közlöny, http://www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/ftv_20051129.pdf – 2012.07.27.
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felső oktatásról. http://net.jogtar.hu/jr/gen/
hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV – 2013.05.21.
87/2015-ös Korm. rendelet: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=174936 – 2018.01.27.
A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról.
www.om.hu – 2005.11.28.
Andor M. (2002): Diplomás szülő k gyerekei. – Educatio, 11. évf., 2. sz., pp. 191-210.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja (2006): Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. 49. évf., december 18., L 394. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ:L:2006:394:TOC – 2015. 02. 05.
Barakonyi K. (2004): Rendszerváltás a felső oktatásban Bologna-folyamat, modernizáció.
Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bauer, T. K. (2002): Educational mismatch and wages: a panel analysis. – Economics of Education Review, Vol. 21., pp. 221-229.
Bay, D. – Daniel, H. (2001): The Student Is Not the Costumer – An Alternative Perspective.
– Journal of Marketing for Higher Education, Vol. 11., No. 1., pp. 1-19.
Bedő Zs. – Csapi V. (2015): Vállalkozói kompetencia-fejlesztés. PTE Diplomás Pályakövető Rendszer tanulmánykötet 2015. Pécs: PTE. pp. 149-166.
Berde É. (2005): A diplomázás elő tt álló fiatalok pályaelképzelései, és a munkaügyi statisztikai adatok tényei alapján várható rövid távú tendenciák. Budapest: OFA.
Berde É. (2010): Óvatosan a diplomás pályakövetés elvárásaival. – Educatio, 19. évf., 3. sz., pp. 448-459.
Berde É. (2012): Diplomás pályakövetés Nagy-Britanniában. – Munkaügyi Szemle, 56. évf.,1.
sz., pp. 54-58.
87
Carbonaro, W. (2002): Cross-national differences in the skills-earnings relationship: The role of skill demands and labor market institutions, Department of Sociology. University of Notre Dam, kézirat.
Chevalier, A. (2003): Measuring over-education. – Economica, Vol. 70., No. 279., pp. 509-531.
Chevalier, A. (2011): Subject choice and earnings of UK graduates. – Economics of Education Review, Vol. 30., pp. 1187-1201.
Curaj, A. – Scott, P. – Vlasceanu, L. – Wilson, L. (2012): European Higher Education at the Crossroads. Between the Bolonga Process and National Reforms. New York, London:
Springer Dordrecht Heidelberg.
Csernovitz A. – Szegedi E. (szerk.) (2012): Munkaerő piac-orientált felső oktatás. Ötletek, bevált gyakorlatok az „Új készségek és munkahelyek” nevű európai kezdeményezéshez. Projekt címe: Raising Awareness of Lifelong learning strategies – E&T2020 in Hungary. Budapest: Tempus Közalapítvány.
http://www.gyakornokkereso.hu/data/files/4.pdf - 2017.12.12.
Csíkszentmihályi M. – Rathunde, K. – Whalen, S. (2010): Tehetséges gyerekek – flow az iskolában. Budapest: Nyitott Könyvműhely.
Clements-Croome, D. (2006): Creating the productive workplace. Second Edition. Taylor and Francis, New York, NY.
Daft, R. L. – Marcic, D. (2012): Understanding management. South-Western College Pub.
Danny, K. – Harmon, C. – O’Sullivan, V. (2004): Education, earnings and skills: A multi-country comparison. The Institute for Fiscal Studies, WP04/08, Dublin.
Deardorff, D. K. – de Wit, H. – Heyl, J. D. – Adams, T. (2012): The SAGE Handbook of International Higher Education. Thousand Oaks: Sage.
Dinya L. (2011): Stratégiai gondolkodás és menedzsmentszemlélet a modern felső oktatásban. In: Borsa M. – Horváth T. – Simon I. (szerk.): Stratégiai gondolkodás a felső oktatásban. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., pp. 35-70.
DPR szakmai nap 2017. november 23., Budapest, BME.
88
EFOP – 3.4.5 – VEKOP-17-2017-00001 Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférések bő vítését szolgáló ágazati programok a felső oktatásban nyitórendezvény). 2018. január 18.
Budapest.
European Commission (2010): New Skills for New Jobs.
http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/125EN.pdf – 2017.12.10.
European Commission (2017): ESCO handbook. European Skills, Competences,
Qualifications and Occupations.
https://ec.europa.eu/esco/portal/document/hu/0a89839c-098d-4e34-846c-54cbd5684d24 – 2018.01.27.
Európai Bizottság (2010): EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. Brüsszel. http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf – 2018.01.27.
Európai Bizottság (2017): Javaslat. A Tanács ajánlása a pályakövetésrő l. Brüsszel, 2017.
június 1. http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9844-2017-INIT/hu/pdf – 2017.12.12.
Fábri Gy. (2001): A felső oktatás munkaerő -piaci visszajelzései. – A kutatások tükrében. – Magyar Felső oktatás, 3. sz., pp. 33-34.
Fábri Gy. (2005): Munkaerő piac és képzés. – Felső oktatás Nyilvánossága Konferencia.
Budapest: Budapesti Műszaki Fő iskola.
Fábri Gy. (szerk.) (2004): Egyetemek mérlegen. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Országos Felső oktatási Felvételi Iroda.
Fábri I. – Fodor Sz. – Horváth D. – Horváth T. – Kiss L. – Nyerges A. – Szép L. (szerk.):
Diplomás Pályakövető Rendszer Tájékoztató füzet. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Farkas Ferencné – Balogh G. – Sipos N. (2011): Kapcsolati háló, egyediség és tehetség a munkaerő -piaci átmenetben: Diplomás pályakövetés a Pécsi Közgázon. – Munkaügyi Szemle, 55. évf., 4. szám, pp. 58-67.
89
Farkas Ferencné – Balogh G. (2012): Features of ’Talent-branding’ in the light of empirical research. – Advances in Management, Vol. 5., Iss. 2., pp. 15-21.
Farkas Ferencné – Lóránd B. – Balogh G. (2010): Kölcsönös elő nyökön alapuló kapcsolatok kialakítása a felső oktatási intézmények és a munkaadók között. – Vezetéstudomány, 41.
évf., 11. sz., pp. 31-43.
Felvi rangsorok (2012):
http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/kutatasok/rangsor/felvi_rangsor__kapcsolod o_cikkek – 2012.07.27.
FIDÉV (2001): Jelentés a felső oktatás nappali tagozatán 1999-ben végzett fiatal diplomások munkaerő -piaci életpálya-vizsgálatának eredményeirő l. Budapest: BKÁE.
FIDÉV (2004): http://www.kreditlap.hu/kkk/letoltes/Fidev_99_03.pdf – 2012.07.27.
Galasi P. (2002): Fiatal diplomások a munkaerő piacon a tömegesedés idő szakában. – Educatio, 11. évf., 2. sz., pp. 227-236.
Galasi P. (2009): A túl- és az alulképzés bérhozama 25 európai országban. – Közgazdasági Szemle, 56. évf., 3. sz., pp. 197-215.
Galasi P. – Nagy Gy. (2006): A fiatal diplomások munkaerő -piaci helyzete 1999-2003. – Educatio, 15. évf., 2. sz., pp. 268-287.
Galasi P. – Tímár J. – Varga J. (2001a): Pályakezdő diplomások a munkaerő piacon I. – Magyar Felső oktatás, 1-2. sz., pp. 46-48.
Galasi P. – Tímár J. – Varga J. (2001b): Pályakezdő diplomások a munkaerő piacon II. – Magyar Felső oktatás, 3. sz., pp. 48-49.
Galasi P. – Varga J. (2006): Hallgatói létszám és munkaerő piac. Budapest: Felső oktatási Kutatóintézet.
Garai O. – Horváth T. – Kiss L. – Szép L. – Veroszta Zs. (szerk.) (2010): Frissdiplomások 2010.
Diplomás Pályakövetés IV. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Felső oktatási Igazgatóság.
90
Garcia-Aracil, A. – Van der Velden, R. (2008): Competencies for young European higher education graduates: labor market mismatches and their payoffs. In: HighEduc, Vol. 55., pp. 219-239.
Gergely Gy. (2004) Kulcskompetenciák pedig nincsenek. – Új Pedagógiai Szemle, 11. sz.
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00086/2004-11-ta-Gergely-Kulcskompetenciak.html - 2018.01.10.
Gladwell, M. (2009): Kivételesek. A siker másik oldala. Budapest: HVG Kiadó Zrt.
Henczi L. – Zöllei K. (2007): Kompetenciamenedzsment. Budapest: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt.
Herzberg F. (2003): Még egyszer: Miként motiválja alkalmazottait? – Harvard Business Manager, 5. évf., 6. sz., pp. 38-49.
Horváth T. – Kiss L. – Nyerges A. – Roberts É. (szerk.) (2009): Diplomás Pályakövetés Kézikönyv. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Horváth T. (2009): Intézményi pályakövetés központi támogatása – TÁMOP 4.1.3.
Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2009.03.11.
Hrubos I. (szerk.) (2012): Elefántcsonttoronyból világítótorony. A felső oktatási intézmények misszióinak bő vülése, átalakulása. Budapest: AULA Kiadó Kft.
http://oktataskepzes.tka.hu/life_long_learning_strategia.php?subMenuId=925 – 2018.01.10.
http://www.kent.ac.uk/careers/sk/skillsmap.htm – 2018.01.10.
http://www.mszk.bme.hu/joomla/ – 2018.01.10.
Huszár Zs. (2014): Diplomás pályakép és képzési reflexió – a diplomás pályakövetés első intézményi eredményei a pedagógusképzés területén a Pécsi Tudományegyetemen. In:
Kuráth G. – Héráné Tóth A.– Sipos N. (szerk.): PTE Diplomás Pályakövető Rendszer tanulmánykötet. Pécs: PTE.
Intézményi szolgáltatások fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen - TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV Megvalósíthatósági tanulmány, 2012.
91
Kabai I. – Kabainé Tóth K. – Krisztián V. – Kenéz A. (2011): Párbeszéd a kompetenciák nyelvén. – Felső oktatási Műhely, 4. sz., pp. 65-80.
Kabai I. – Kabainé Tóth K. – Krisztián V. – Kenéz A. (2012): A ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontjának pályakövető modellje: „Párbeszéd a kompetenciák nyelvén”.
Budapest: Zsigmond Király Fő iskola. http://www.zskf.hu/uploaded_bookshelf /5b5251c241120eee.pdf – 2015.03.03.
Katona N. (2011): Foglalkoztathatóság: felső oktatás és munkáltatók – kinek fontosabb?
Felső oktatási Műhely, 4. sz., pp. 49-63.
Kertesi G. – Köllő J. (2006): Felső oktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke. – Közgazdasági Szemle, 53. évf., 3. sz., pp. 201-225.
Kiss P.: (2010): Felső fokú kompetenciákról nemzetközi kitekintésben. In: Kiss P. (szerk.):
Kompetenciamérés a felső oktatásban. Diplomás pályakövetés 3. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelő sségű Társaság – Felső oktatási Igazgatóság, pp. 15-24.
Kiss P. (szerk.) (2010): Kompetenciamérés a felső oktatásban. Diplomás Pályakövetés III. – Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., pp. 109-122.
Kiss P. – Lerner N. – Lukács F. (2010): Kompetenciavizsgálatok módszertana, első tapasztalatok. In: Kiss P. (szerk.) (2010): Kompetenciamérés a felső oktatásban.
Diplomás Pályakövetés III. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.,pp.
109-122.
Korpics M. (2015): Pedagógus kompetenciák. PTE Diplomás Pályakövető Rendszer tanulmánykötet 2015. Pécs: PTE. pp. 175-191.
Kotler, P. (2000): Kotler a marketingrő l. Jönni, látni, győ zni a – a piacon. Budapest: Park Könyvkiadó.
Kotsis Á. (2013): A túlképzettség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjei esetében. – Vezetéstudomány, 44. évf., 1. sz., pp. 38-48.
Kozma T. (2004): Kié az egyetem? A felső oktatás nevelésszociológiája. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
92
KSH (2013): Munkanélküliségi ráta korcsoportok szerint.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf017b.html – 2013. március 18.
Kuráth G. (2007): A hallgatói életív szakaszok. A jelentkezések és a munkaerő piac kapcsolata a hazai felső oktatásban. In: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Évkönyv 2007. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, pp. 201-214.
Kuráth G. (2008): A hazai felső oktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata a beiskolázási marketingmunkában. – Tér és Társadalom, 4. sz., pp. 95-110.
Kuráth G. (2009): DPR kommunikáció lehető ségei. Diplomás Pályakövetés kézikönyv (4.
fejezet). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., pp. 125-137.
Kuráth G. (2010a): A marketingkommunikáció tervezése és megvalósítása. In: Törő csik M.
– Kuráth G. (szerk.) : Egyetemi marketing – Marketing a felső oktatásban kézikönyv.
Pécs: Pécsi Tudományegyetem, pp. 173-188.
Kuráth G. (2011): DPR kommunikációjának alapvető kérdései. – Új utak a felső oktatási karriertervezésben. Országos karriertervezési konferencia, 2011.06.8., Elő adás.
Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
Kuráth G. (2013): Intézményi Diplomás Pályakövetés: DPR a Pécsi Tudományegyetemen.
Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Kuráth G. – Héráné Tóth A. (2013): PTE karrier képzési program hallgatók és végzettek számára. http://alumni.pte.hu/userfiles/Karrierpiramis_honlapra.pdf – 2017.12.10.
Kuráth G. – Kovács Á. – Héráné Tóth A. – Sipos N. (2013): Diplomás Pályakövető Rendszer 2013-as pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Kuráth G. – Héráné Tóth A. – Sipos N. (2014a): Diplomás Pályakövető Rendszer 2014-es pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Kuráth G. – Héráné Tóth A. – Sipos N. (2014b): Diplomás Pályakövető Rendszer 2014-es hallgatói motivációs vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
93
Kuráth G. – Héráné Tóth A. – Sipos N. (2017a): Diplomás Pályakövető Rendszer 2017-es pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Kuráth G. – Héráné Tóth A. – Sipos Norbert (2017b): Diplomás Pályakövető Rendszer 2014-es hallgatói motivációs vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Kuráth G. – Németh P. (2011): A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján. In: Obádovics Cs. (szerk.): Diplomán innen és diplomán túl: DPR Tanulmányok. Gödöllő : Szent István Egyetem, pp. 183-191.
Kuráth G. – Törő csik M. (2011): Felső oktatási marketingkihívások. – Felső oktatási Műhely, 2. sz., pp. 15-24.
Mihályi I. (ford. és szerk.): Kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása. OECD összefoglalás. https://www.ofi.hu/tudastar/oecd-tanulmanyok/kulcskompetenciak – 2017.10.10.
Mönks, F. J. – Peters, W. (1994): Talent for the Future: Social and Personality Development of Gifted Children. – International Review of Education, Vol. 40, Nr. 2, pp. 184-186.
Nagy J. (2010): A személyiség kompetenciái és operációs rendszere. – Iskolakultúra. 7-8.sz.
pp. 3-21.
Németh Zs. (2015): A konfliktuspedagógia elméleti és gyakorlati háttere a testnevelő tanárok munkájában. Pécs: PTE.
OECD stat: Education and earnings:
http://stats.oecd.org/Index.aspx?datasetcode=EAG_EARNINGS – 2017.12.12.
OKM (2007): Diplomások Pályakövetési Rendszere intézményi kézikönyv. Oktatási és
Kulturális Minisztérium, 2007. április. –
http://www.nefmi.gov.hu/letolt/ds/diplomasok_palyakovetesi_rendszere_071108.pdf – 2012.07.27.
Oktatási és Kulturális Minisztérium (2007): Diplomások Pályakövetési Rendszere
intézményi kézikönyv.
http://www.nefmi.gov.hu/letolt/ds/diplomasok_palyakovetesi_rendszere_071108.pdf – 2015. 03. 25.
94
Oktatási Hivatal: Európai képességek, kompetenciák és foglalkozások egységes
osztályozási rendszere (ESCO)
https://www.oktatas.hu/kepesiteseknyito/kepesitesek/esco?printMode=true – 2017.01.27.
Paulik G. (szerk.) (2011): Diplomás Pályakövető Rendszer a felső oktatásban. Zárókötet.
Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Polónyi I. (2004): A hazai oktatás gazdasági jellemző i a 20-21. századfordulón. Felső oktatási Kutatóintézet. Budapest: Új Mandátum Kiadó.
Polónyi I. (2012): Felső oktatás és a gazdaság? Szép, új felső oktatási világ Magyarországon.
– Iskolakultúra, 22. évf., 1. sz., pp. 50-56.
Polónyi I. – Tímár J. (2001): Tudásgyár vagy papírgyár. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Rechnitzer J. – Smahó M. (2005): A humán erő források regionális sajátosságai az átmenetben. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Renzulli J. S. (1978): What Makes Giftedness? Reexamining a Definition. Phi Delta Kappa, Vol. 60., No. 3., pp. 180-184.
Schomburg, H. (2010): Felső fokú diplomások szakmai sikeressége. In: Kiss P. (szerk.):
Kompetenciamérés a felső oktatásban. Diplomás pályakövetés 3. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelő sségű Társaság – Felső oktatási Igazgatóság, pp. 25-48.
Sipos N. (2012): Herzberg tényező k a Pécsiközgázon. – A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei, 4. sz. , pp. 99-109.
Sipos N. (2014): A Diplomás Pályakövető Rendszer és a Vezető i Információs Rendszer kapcsolódási modellje az Eötvös József Fő iskolán. Baja: Eötvös József Fő iskola.
Sipos N. (2015): Hallgatói kompetenciákkal kapcsolatos kutatások a PTE-n. In: Kuráth G. – Héráné Tóth A. – Sipos N. (szerk.): PTE Diplomás Pályakövető Rendszer Tanulmánykötet 2015. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, pp. 79-96.
Sipos N. (2018): Nemzetközi pályakövetési gyakorlatok és a magyar pályakövetési rendszer: A Diplomás Pályakövető Rendszernek az Állami Adminisztratív Adatbázisok
95
Integrációjával való egyező ségének vizsgálata. Doktori értekezés, Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Sipos N. – Balogh G. – Kuráth G. (2013): A kompetenciák mint a frissdiplomások bérét befolyásoló tényező k a Pécsi Tudományegyetem példáján. – Educatio, 22. évf., 4. sz., pp. 589-596.
Sipos N. – Kuráth G. (2012): Graduate Follow-Up System Among the Graduates of the University of Pécs. – 17th International Scientific Symposium „Strategic Management and Decision Support System in Strategic Management”. Lecture. Szabadka, Szerbia.
2012. 04. 19 - 2012. 04. 20.
Szakértő i vélemények a diplomás pályakövetésrő l; Interjúk elemzése (2008). Szakmai anyag. (Az interjúk elkészítésében közreműködött: Fábri István, Fodor Szabolcs, Horváth Dániel, Kasza Georgina, Kiss László, Kiss Paszkál, Polyacskó Orsolya és Szép Lilla.)
Tamándl L. (2012): A felső oktatási intézmények versenyképességi tényező i, különös tekintettel a diplomás pályakövetésre. PhD értekezés. Győ r: Széchenyi István Egyetem.
TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felső oktatásban.
Pályázati kiírás. http://www.nfu.hu/doc/2222 – 2012.12.12.
TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV számú pályázati projekt. Intézményi szolgáltatások fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen (2012). Megvalósíthatósági tanulmány. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
TÁMOP-4.1.1-08-1/2009-0009 számú pályázati projekt. Szolgáltatásfejlesztés a Pécsi Tudományegyetemen (2008). Megvalósíthatósági tanulmány.
Tóth I. J. – Várhalmi Z. (2008): Diplomás pályakezdő k a versenyszektorban. In: Kerekes, G.
(szerk.) (2008): Diplomás Pályakövetés I. – Hazai és nemzetközi tendenciák. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Országos Felső oktatási Információs Központ. pp.
99-118.
Törő csik M. (2003): Fogyasztói magatartás trendek. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
96
Törő csik M. – Kuráth G. (szerk.) (2010): Egyetemi marketing – Marketing a felső oktatásban.
Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
TRACKIT (2012): http://www.eua.be/eua-work-and-policy-area/building-the-european-
higher-education-area/projects/tracking-learners-and-graduates-progression-paths.aspx – 2013. 05.24.
Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz (2011). Luxembourg: Európai Unió Kiadóhivatala.
https://ec.europa.eu/epale/sites/epale/files/ke3111083huc.pdf – 2013.05.24.
Vámosi T. (2013): Munkaerő -piaci ismeretek. PTE, Pécs, 280 p.
Vámosi T. (2013): Munkaerő -piaci ismeretek. PTE, Pécs, 280 p.