0
1
Szerző : Kuráth Gabriella
Szakmai lektor: Sipos Norbert, Héra-Tóth Andrea, Vámosi Tamás Nyelvi lektor: Pálfi Melinda
Készült a Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztályának és a KPVK Felnő ttképzési Központjának gondozásában.
Pécs, 2017. december – 2018. január
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem A kiadvány ISBN száma: 978-963-429-214-2
Borítókép: PTE Marketing Osztály
A projekt az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 - Felső oktatási intézményi fejlesztések a felső fokú oktatás minő ségének és hozzáférhető ségének együttes javítása érdekében c. pályázat A.2.
Oktatási innováció – a felsőoktatási képzési szerkezet, módszer és tartalom modernizálása, munkaerő-piaci relevanciájának fokozása fejlesztési tevékenységeinek keretén belül valósult meg.
2
Tartalom
1. Bevezető... 3
2. Híd a munkaerő piac és a felsőoktatás között – Pályakövetési kutatások ... 5
2.1. A diplomás pályakövetés rendszere ... 6
2.1.1. A központi DPR céljai és feladatai ... 7
2.1.2. A DPR-ben érdekeltek köre, a célcsoportok azonosítása ... 10
2.1.3. Az eredmények hasznosítása és fejlesztési lehetőségei ... 12
2.1.4. Kommunikáció – a nyilvánosság ereje ... 13
2.2. Munkaerő-piaci kutatások a PTE-n ... 16
2.2.1. Keretrendszer ... 19
2.2.2. DPR módszertan ... 20
2.2.3. Módszertan ... 22
2.2.4. Munkaerő-piaci munkacsoport – Intézményi munkaerő-piaci folyamatmodell ... 26
3. A kompetenciák szerepe a felső oktatásban ... 33
3.1. Új típusú munkavégzés – új kompetenciák ... 33
3.1.1. Kompetencia definíciók ... 34
3.1.2. ESCO ... 35
3.1.3. A szakképzés ... 37
3.1.4. Felsőoktatás ... 40
3.2. PTE és kompetenciák ... 48
3.2.1. A kompetenciamérés eredményei 2014-ig ... 53
3.2.2. A legfrissebb eredmények ... 57
4. Hallgatói szolgáltatásfejlesztés– képzésfejlesztés ... 73
4.1. Elégedettség fokozása – képzésfejlesztés ... 73
4.1.1. Hallgatói életút ... 73
4.1.2. Elégedettség fokozása ... 75
4.1.3. Képzésfejlesztés és szolgáltatásfejlesztés ... 76
4.1.4. A kompetenciák és a képzés ... 78
4.2. A kompetencia-fejlesztés lehetőségei a PTE-n ... 80
4.2.1. A keretrendszer – képzési karrierprogram ... 80
4.2.2. Hallgatói soft skill kompetenciák fejlesztési gyakorlata és lehető ségei ... 82
5. Összegzés ... 84
Felhasznált irodalom ... 86
Mellékletek ... 98
3 1. BEVEZETŐ
Az Európa 2020 stratégia megfogalmazásával az Európai Unió a legfontosabb fejlesztési feladataként a térség versenyképességének növelését tűzte ki célul, amelynek megvalósításában kiemelt szerephez jut a fiatalok helyzetének javítása, az élethosszig tartó tanulás. A fentiekkel összhangban az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”
elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja a munkaerő piacok modernizálása, a munkavállalók mobilitásának fokozása az egész életen át tartó készségfejlesztés révén. A programban hangsúlyosan megjelenik a munkaerő -piaci részvétel ösztönzése, a kínálat és kereslet hatékonyabb összehangolása is. Ehhez kapcsolódva a felső oktatási intézményekre is kiemelt szerep hárul, hiszen a végzett hallgatók sikeres munkaerő -piaci elhelyezkedése és helytállása elemi érdeke minden szereplő nek.
A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban PTE) által elnyert EFOP-3.4.3-16-2016-00005- Felső oktatási intézményi fejlesztések a felső fokú oktatás minő ségének és hozzáférhető ségének együttes javítása érdekében c. projekt részét képezi az Unió által azonosított célok elérése. Az A.2. Oktatási innováció – a felső oktatási képzési szerkezet, módszer és tartalom modernizálása, munkaerő -piaci relevanciájának fokozása fejlesztési tevékenység részeként jelen kézikönyv a Munkavállalói soft-skill kompetenciák fejlesztése témakörhöz kapcsolódik, amely során a projektelem a munkavállalói, ún. „soft skill”
kompetenciák fejlesztését valósítja meg.
A munkaerő piacon való helytálláshoz szükséges kompetenciák kiemelt jelentő séggel bírnak, ezek elsajátítása, többek között a megfelelő önismeret, a kommunikáció fejlesztése, a karriertámogatási készségek megalapozása és erő sítése. Ezen készségek átadása képzések és tréningek megtartásán keresztül érhető el a leghatékonyabban. A program célja, hogy a fejlesztési folyamatba bevont hallgatók hatékonyabb kompetenciakészlettel, fejlettebb önértékeléssel, összességében piacképesebb munkaerő ként jelenhessenek meg végzést követő en. Ez egyrészt támogatja a végzettek elhelyezkedését, másrészt intézményi szinten növekedhet a PTE által kibocsátott hallgatók sikeres elhelyezkedési rátája, hozzájárulva a hiányterületek szakemberhiányának csökkenéséhez (Vámosi 2017b)
4
A kiadvány összeállításának célja, hogy segítséget nyújtson a téma tágabb megközelítésével, illetve az intézményi pályakövetési felmérések eredményeinek bemutatásával a hallgatói képzési programok kialakításához.
Az elmúlt idő szakban számos publikáció, kutatási jelentés jelent meg, több konferencia, szakmai megbeszélés zajlott a témában. Jelen munka csak összefoglalja a fontosabb kutatásokat, módszereket, tevékenységeket, részletesen a Pécsi Tudományegyetem kompetencia mérési eredményeit és az ezek kapcsán megvalósítható fejlesztési, képzési lehető ségeket mutatja be.
5
2. HÍD A MUNKAERŐ PIAC ÉS A FELSŐ OKTATÁS KÖZÖTT – PÁLYAKÖVETÉSI KUTATÁSOK
A bevezető ben már említett Európa 2020 stratégia oktatásra vonatkozó elemeinek megfogalmazása következtében hangsúlyosabb elvárásként jelenik meg a felső oktatási intézményekkel szemben a munkaerő -piaci részvétel ösztönzése, valamint a munkaerő - piaci kínálat és kereslet hatékonyabb összehangolására való törekvés. Ennek következtében a képzési rendszerek fejlesztésére, módszertani váltásra, az információközvetítés új útjaira lesz szükség, amellyel kapcsolatban több feladat hárul a fiatal felnő ttekre, a felső oktatási intézményekre és a munkaerő -piaci szereplő kre is.
Jelenleg az egyik legfontosabb és folyamatosan napirenden levő kérdés a tagállamokban a képzési rendszer átalakítása, a pályaorientáció kérdésének megoldása, valamint az iskola és a munkahely közötti átmenet zökkenő mentessé tétele. A foglalkoztatók által elvárt kompetenciák színvonala is jelentő sen nő tt, valamint a szükséges kompetenciák köre kibő vült az elmúlt évtizedek alatt. Az eddig vázolt problémák és kihívások alapján látható, hogy az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák területén komoly kihívásokkal szembesülnek az Unió polgárai, és közülük is fokozott figyelmet igényelnek a fiatalok, így a felső oktatási hallgatók is. (Európai Bizottság 2017, Csernovitz – Szegedi 2012) A felső oktatás fejlesztési stratégiák kiemelt területe a felső oktatás és a munkaerő piac kapcsolatrendszerének javítása. Ugyanakkor a munkaerő -piaci elvárások ma még alig, avagy egyáltalán nem épülnek be a felső oktatási képzések tartalmi, kimeneti követelményeibe. Magyarországon a Diplomás Pályakövető Rendszer (továbbiakban DPR) kidolgozása és működtetése is a fenti problémák megoldását célozza. Az országos rendszer útmutatásai alapján az intézmények kialakították a hallgatók követésének rendszerét, amely alapján összehasonlíthatóvá váltak az intézményi eredmények. Ezzel összhangban a felső oktatási piac keresletének és kínálatának egyensúlya egyre fontosabb kérdés lett. Bizonyossá vált, hogy a felső fokú végzettségűek munkaerő -piaci szempontokat nélkülöző kibocsátásának növekedése ma már nem kívánatos, emellett sok esetben a képzési struktúra sem felel meg a munkaerő piac igényeinek. (Kuráth 2013)
6
A fejezetben a diplomás pályakövetésre és kiemelten a PTE-n megvalósuló felmérésekre, eredményekre, ezen belül a végzett hallgatók elhelyezkedését vizsgáló, a Diplomás Pályakövető Rendszerhez kötő dő felmérésekrefókuszálunk.012
2.1. A diplomás pályakövetés rendszere
Az alfejezetet a témakör szintetizálását elvégző DPR kézikönyv érintett fejezetei alapján tárgyaljuk. (Kuráth 2013)
Fontos, hogy ágazati és intézményi szinten a stratégiai döntések minél szélesebb és hitelesebb adatokra támaszkodjanak, így az információs rendszer egyik legfontosabb eleme a Diplomás Pályakövető Rendszer lehet. A rendszer működtetésével információkat kaphatunk arról, hogy a végzett hallgatók milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a képző intézményrő l, azok képzéseirő l, szolgáltatásairól, milyen a munkaerő -piaci pozíciójuk, hogyan vélekednek a lehető ségeikrő l.
A diplomások pályakövetési rendszere olyan módszerek, technikák és gyakorlatok összessége, melyek közvetlen visszacsatolást biztosítanak intézményi és ágazati szinten is a képzések hatékonyságáról és biztosítják ezek nyilvánosságát. A DPR rendszeren keresztül összegyűjtött adatok beépíthető k a stratégiai mutatószámrendszerekbe és segíthetik az ágazati és intézményi döntéshozókat. (OKM 2007, Veroszta 2012)
Magyarországon 2005-ben törvényben (2005. évi CXXXIX. törvény a felső oktatásról) rögzítették a kötelező pályakövetés bevezetését, amelyet a 2011-es felső oktatási törvényben (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felső oktatásról) újra megerő sítettek. A 2015.
augusztus 16-tól hatályos 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felső oktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a pályakövetéses feladatokkal kapcsolatosan újabb kötelező elemeket vezet be. Ettő l kezdve feladata az intézményeknek egy gyorsjelentést és egy mélyebb tanulmányt elhelyezni a saját honlapon. A pályakövetési vizsgálatok eredményeit legalább évente rövidített összefoglaló és teljes tanulmány formájában a felső oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A hazai Diplomás Pályakövető Rendszer kialakulása szorosan kapcsolódik a nemzetközi folyamatokhoz, a nyugati országok hasonló folyamatait lemaradással, de követte a magyar
7
felső oktatás is. Ennek részben oka, részben pedig következménye, hogy a felső oktatás szerepe jelentő sen megváltozott, a globális felső oktatási piac részévé vált. Ezek a folyamatok új lendületet adtak a fejlesztésnek, illetve jelentő sen átalakították a munkaerő piaccal kapcsolatos intézményi hozzáállást is. A cél, hogy a munkaerő -piaci igények és a hallgatói igények közötti eltérés csökkenjen. A kihívás tehát kettő s: a globalizáció hatásai, a nemzetközi munkaerő piac változásai mellett a regionalitás is elő térbe kerül, hiszen a hazai intézmények egyre fontosabbá váló feladata a hallgatók követése, a régió munkaerő vel történő ellátása.
A hazai felső oktatási intézmények és karok többségében korábban is működött pályakövetési vizsgálat, ezek azonban jelentő sen eltértek egymástól a felmérés részletességét, rendszerességét és az összetettségét tekintve is.
2.1.1. A központi DPR céljai és feladatai
A felső oktatási intézmények kiemelt feladatává vált a Diplomás Pályakövető Rendszer működtetése. A hazai diplomás pályakövetés fejlesztése kiemelt központi projektben és nyílt pályázati programok révén (TÁMOP 4.1.3 Felső oktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése és a TÁMOP 4.1.1 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felső oktatásban) valósult meg két szinten:
― Ágazati szint: A TÁMOP 4.1.3 program a központi informatikai rendszerek kifejlesztéséhez és a módszertan kidolgozásához nyújtott támogatást, a projekt eredményeképpen az egyetemek és fő iskolák egy kész, hasznosítható modellt kaptak. A cél egy komplex és fenntartható intézményi pályakövető modell kidolgozása, illetve az intézményi programok szakmai támogatása volt. A projekt másik célja, hogy a végzett hallgatók életpályájáról teljes körű és naprakész információkat szolgáltasson a központi adatbázisok integrációjának segítségével. A központi program irányítója az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. volt, amely feladat késő bb az Oktatási Hivatalhoz került. A központi szervezet feladata, hogy az intézmények által végzett kutatásokból szerzett információkat összegyűjtse egy központi adattárba, majd ezek alapján országos kimutatásokat, elemzéseket készítsen a különböző tudományterületekre, képzésekre,
8
intézményekre vonatkozóan. Fontos cél továbbá, hogy az információkat minél szélesebb körben elérhető vé tegyék. (Paulik 2011)
A pályázat révén megvalósult az államigazgatási adatok integrációja (Felső oktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely a végzett hallgatók elhelyezkedési eredményességérő l a központi nyilvántartásban levő adatok statisztikai feldolgozása révén szolgáltatott naprakész információkat. A jelenlegi elképzelések szerint rendszeressé teszik ezt a tevékenységet.
― Intézményi szint: A TÁMOP 4.1.1 nyílt pályázati projektintézményi szinten nyújtott támogatást az egyetemeknek, fő iskoláknak a pályakövető információs rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez, és tömegesen elindította a pályakövetési gyakorlatok kidolgozását. A projektben 29 intézmény egységes módszerekkel, kérdő ívekkel végezte a kutatásokat, ahol a közös kérdésblokk mellett egyedi kérdések is megjelentek, és egységes adatbázisba kerültek az adatok. Ezek mellett az intézmények saját módszereikkel, hagyományaiknak megfelelő en adatokat gyűjtenek és alumni, illetve pályakövető információs rendszereket, szolgáltatásokat működtetnek. A pályázati úton támogatott intézményi rendszerek a központi program által kidolgozott követelményeknek megfelelő en működnek, az érintett intézmények felhasználják az eredményeket a kialakított szolgáltatások tartalmi fejlesztésében, illetve közvetlenül alkalmazzák az oktatási és kutatási feladatok során.
A központi rendszerre épülve az intézményi DPR fejlesztésének célja tehát, hogy
1. az ágazati stratégiaalkotáshoz releváns információk álljanak rendelkezésre a felső oktatásból kibocsátott munkaerő életpályájának alakulásáról, és ezáltal módosítani, befolyásolni tudják a munkaerő -piaci, felső oktatási stratégiákat, 2. az intézmények, a szervezeti egységek pontos képpel rendelkezzenek a náluk
végzettek pályájának, karrierjének alakulásáról, így folyamatos visszajelzést kapjanak a képzések és szolgáltatások minő ségérő l,
9
3. a rendszer adatai alapján az érdekeltek és különös tekintettel a munkaerő -piaci szereplő k, a hallgatói csoportok tájékozódni tudjanak az egyes intézmények képzéseinek munkaerő -piaci értékérő l.
Motiváció
A kutatások indokoltsága mellett azonban a pályakövetés akkor működik jól, ha az intézmények is motiváltak a rendszer felépítésében, működtetésében. A hazai vizsgálatok intézményi motivációit a fentiekkel összhangban a következő fő bb kategóriákra bonthatjuk (Veroszta 2009):
― Munkaerő -piaci pozíció erő sítésének motivációja.
― Minő ségbiztosítási motiváció: a pályakövetéses vizsgálatok az egyetemek minő ségmenedzsment rendszerén keresztül közvetlenül bekapcsolódhatnak az intézmény stratégia-értékelési mechanizmusába.
― Kommunikációs motiváció: az értékelések, a végzettek karrierútja jól kiaknázható tényező je lehet az intézmény pozicionálásának, marketingtevékenységének.
― Tapasztalatszerzési motiváció.
― Törvényi kötelezettség betartásának motivációja.
― Szakmaspecifikus motivációk.
A projekt fejlesztési lehetősége, továbblépés
A központi rendszer működtetésének folytatásaként az EFOP – 3.4.5 – VEKOP-17-2017- 00001 Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférések bő vítését szolgáló ágazati programok a felső oktatásban c. projekt a következő területekre összpontosít: Kompetenciamérés, Szociális dimenzió, DPR, FIR – életútelemzések, lemorzsolódás, Digitális tankönyvtár.
A tervezett fejlesztések során a felső oktatási életút komplexen kezelendő , azaz az összes szakasz sajátosságait figyelembe kell venni:
− A középiskola és a felső oktatás határa – felvételi: kompetenciamérés, szociális dimenzió.
10
− Bent levő hallgatók: a tanulmányi elő zmények, munkatapasztalatok, szociális helyzet, sikeresség, lemorzsolódás.
− Végzés, felkészülés a munkaerő -piaci integrációra: kompetenciamérés.
− Végzettként történő visszajelzés: intézményi DPR, Állami Adatbázisok Egyesítése.
(DPR szakmai nap 2017, EFOP – 3.4.5 – VEKOP-17-2017-00001 Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférések bő vítését szolgáló ágazati programok a felső oktatásban Nyitórendezvény 2018)
2.1.2. A DPR-ben érdekeltek köre, a célcsoportok azonosítása
A felső oktatás és környezetének vizsgálata során hazánkban is olyan jelentő s változások történtek az elmúlt években, hogy a felső oktatási intézmények célcsoportokról kialakult elképzelése újradefiniálásra szorul. Ezért a Diplomás Pályakövető Rendszer tervezésekor figyelembe kell venni az érintett csoportokat és a fő bb jellemző ket.
A célcsoport-tervezés alapja az érdekelt csoportok azonosítása, majd a jellemző inek és az információs igényeiknek a meghatározása. Több lehető ség van a tipizálásra, a következő kben ezeket ismertetjük.
Szerepkörükbő l adódóan az alábbi csoportokat különböztethetjük meg:
― A felső oktatási képzés közvetlen használói, igénybevevő i, azaz a hallgatók.
― A vevő , aki a képzést finanszírozza, aki fizet a szolgáltatásért, pl.: az állam, a hallgató, a szülő , a hitelintézet, a támogató szervezet, a munkahely.
― A végső felhasználó, a társadalom profit- és nonprofit szférája, mivel a felső oktatási intézmények legitimációja az ő megelégedettségükön keresztül valósul meg.
― Az intézmények munkatársai és az oktatók, akik kapcsolatban állnak az egyes szereplő kkel, ő k nyújtják a szolgáltatást, közvetlen hatással vannak az eredményességre.
A felvázolt felső oktatási kapcsolatrendszer fő bb elemeit a következő ábrán mutatjuk be.
(1. ábra) Egy adott személy több területen lehet érdekelt, aszerint, hogy milyen céljai, funkciója van a rendszerben.
11
1. ábra: A felső oktatás célközönségének alapelemei
Forrás: Rekettye 1995 alapján Kuráth 2007
A kapcsolat intenzitása szerinti megkülönböztetés szerint a következő csoportok azonosíthatóak:
― az első leges, közvetlen célcsoportokkal aktív és folyamatos a kapcsolat,
― a másodlagos, közvetett célcsoportok pedig kisebb intenzitással, de folyamatosan figyelembe veendő k.
Az érdekeltek körének azonosításakor egyértelműen meg kell határozni a célcsoportok közötti prioritást. A közvetlen célcsoportokat a hallgatók és az intézmények mellett a munkaerő -piaci szereplő k köre, valamint az oktatási ágazat szereplő i és háttérintézményei alkotják. (1. táblázat)
Társadalom mint végső felhasználó Közvetlen
igénybevevő k
Intézmények munkatársai, oktatók
Forrásbiztosítók
12
1. táblázat: Fő bb DPR célközönség csoportok a felső oktatásban a kapcsolat intenzitása alapján
Közvetlen csoportok Közvetett csoportok Intézményi munkatársak (menedzsment,
oktatók, kutatók, DPR-t végző szervezetek munkatársai, egyéb munkatársak: adminisztratív, műszaki, egészségügyi stb.)
Hallgatói csoportok (potenciális hallgatók és döntésbefolyásolók, jelenlegi hallgatók, végzett hallgatók) Munkaerő -piaci szereplő k
Oktatási ágazat szereplő i és háttérszervezetek
Egyéb szakmai és érdekképviseleti szervezetek, hatóságok
Társintézmények Társadalomkutatók Sajtóképviselő k
Társadalom, lakosság (regionális, országos és nemzetközi szint)
Forrás: Kuráth 2009, 132.
2.1.3. Az eredmények hasznosítása és fejlesztési lehetőségei
Mivel a felső fokú végzettség értékét jelentő s mértékben meghatározza a munkaerő -piaci kereslet, az intézmények számára is fontossá válik, hogy a képzéseik alkalmazkodjanak a munkaerő piac elvárásaihoz is.
A diplomás pályakövetés hasznosulását több szinten is megfogalmazhatjuk: (OKM 2007, Kuráth 2013)
― A felső oktatás hatékonyabbá válását, az oktatási szektor versenyképességének növekedését, a piaci folyamatok és az oktatás kapcsolatának nagyobb összhangját várják a szakértő k.
― Az oktatási és munkaerő -piaci kapcsolatrendszer területén, a stratégiai tervezés során felhasználhatók az eredmények. A munkaerő piac szereplő inek kapcsolatrendszere javul, a tervezés hatékonysága nő .
13
― Az intézmények beépítik/hetik működésükbe a végzettekrő l érkezett visszajelzéseket a képzési szerkezet átalakításában, a tananyagok fejlesztésében vagy az intézményi szolgáltatások kiterjesztésében. A minő ségfejlesztés és a versenyképesség növelése is az eredmények közé sorolható. Ugyanakkor a végzettek értékelése, a kutatások eredményeinek felhasználása az intézményi vonzerő fejlesztés kialakításának fontos eleme lehet, amely az intézményi kommunikációban hatékonyan felhasználható. A kapcsolattartás erő södése érhető el az alumni, a munkaerő -piaci és jelentkező i csoportok felé.
― A hallgatói csoportok esetében a javuló elhelyezkedési lehető ségek, az intézményi kötő dés kialakulása, illetve az erő södő alumni rendszerek egyértelmű elő nyt jelenthetnek. Összességében céltudatosabb hallgatói jelenlét jöhet létre a hazai felső oktatásban.
― A szakmai közéletben az országos, nagy létszámú adatfelvételen alapuló empirikus kutatások megfelelő bázist nyújthatnak a szakmai publikációk, kiadványok megjelentetéséhez.
― Várható a további érdekeltek közötti kapcsolatok erő södése, illetve javulhat a felső oktatás társadalmi elfogadottsága is.
2.1.4. Kommunikáció – a nyilvánosság ereje
Alapvető fontosságú, hogy az ágazati és az intézményi döntéshozók a különböző célcsoportokról naprakész, részletes információval rendelkezzenek. A kommunikáció a rendszer működtetésének alapfeltétele, sokan foglalkoztak már a felső oktatáshoz, illetve a DPR-hez kapcsolódó kommunikációs feladatok leírásával, az alfejezetet a témakör szintetizálását elvégző DPR kézikönyv érintett része alapján tárgyaljuk. (Kuráth 2013) Az elmúlt évtizedben megfigyelhető a munka világa és a felső oktatás között kialakult problémák felerő södése, melyek mögött kommunikációs anomáliák húzódnak meg. A munkáltatók nem azt a munkavállalót kapják, akire szükségük lenne, az oktatás képtelen az elvárásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni. Nem figyelnek oda egymás igényeire. Az első dleges cél, tehát a két terület információcseréjének javítása, a két fél közötti kommunikáció hatékonyabbá tétele. (Kabai et al. 2011) Kiemelt fontosságú, hogy a különböző célcsoportokról naprakész, részletes információval rendelkezzenek a
14
döntéshozók, illetve megfelelő technikák és kommunikációs csatornák álljanak rendelkezésükre.
A Diplomás Pályakövető Rendszer működtetése során kiemelt feladatként jelentkezik a munkaerő -piaci információk közvetítése, az eredményes kommunikáció az érintett célközönség felé, melyhez a különböző szereplő k fontosságának átgondolása, a hangsúlyok újradefiniálása szükséges. Ennek kapcsán a célcsoportok azonosítását és kezelési technikáinak kidolgozását követő en olyan egyedi pozíció építésére is lehető ség nyílik, amely versenyelő nyt jelent az intézménynek, és a szervezet hírnevére is pozitív hatással van.
A felső oktatási nyilvánosság alapvető területe a felső oktatás és a munkaerő piac kapcsolatrendszere, az érdekeltek közötti kommunikáció, az információáramlás módja és hatékonysága. A nyilvánosság két formáját különböztetjük meg:
― A belső nyilvánosság az intézményi szereplő k meghatározott körének biztosítja az adatok elérését, megismerését, ide tartoznak pl. az oktatók, a kutatók, az adminisztratív, a műszaki és egészségügyi, valamint az egyéb szolgáltató személyzet.
― A külső nyilvánosság a külső környezet felé biztosítja az információk elérését, megismerését, ide tartoznak pl. a hallgatói csoportok, a sajtó képviselő i, a munkaerő -piaci szereplő k és a lakosság is.
A két terület közötti különbség alapvető en a célokban jelenik meg, míg az első esetben a fejlesztés, addig a másik esetben a nyilvánosság, és az ezáltal elérhető marketingkommunikációs célok dominálnak.
A központi és az erre ráépülő intézményi Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítása, az eredmények megfelelő kommunikálása az érintett csoportok felé jelentő s mértékben javítja a felső oktatás belső és külső nyilvánosságának hatékonyságát, valamint jelentő s hatással lehet az intézményválasztás területén is. Nagyon fontos, hogy olyan szakértő i elemzések, eredmények szülessenek, melyek a gyakorlati munkában is alkalmazhatók, hiszen csak így biztosítható, hogy az érintett csoportok csatlakozzanak a rendszerhez.
Természetesen minél szélesebb kör számára nyújt hasznos információt a DPR adatbázis, annál inkább „presztízs” lesz a rendszerhez csatlakozni.
15
A DPR kommunikáció kialakítása sokrétű feladat, nemcsak az intézményi pályakövetés rendszeréhez kell szervesen igazodnia, hanem kiemelt feladatként jelentkezik az intézményi kommunikációban, marketingben elfoglalt helyének a meghatározása, beépítése az intézményi fejlesztési, valamint a marketing és kommunikációs stratégiai tervekbe. A cél az összhang, a harmónia, az egymásra épülés elérése, mely csak akkor valósítható meg, ha egységes elvek szerint szervező dik, működik a szervezet.
A marketingszemléletű gondolkodás és működés a szűkebb és tágabb környezet elvárásaihoz és változásaihoz rugalmasan alkalmazkodó, innovatív, aktív és saját célokat szem elő tt tartó szervezeti magatartás, mely elő segítheti a DPR kommunikáció hatékony kialakítását és működését is.
2. ábra: A DPR kommunikáció összefüggéseit bemutató modell Intézményi DPR eredmények
Intézményi kommunikáció Tervek, kivitelezés
Kommunikációt végző szervezetek, egyének
Országos DPR adatszolgáltatás, adatbázis
Az intézményre gyakorolt hatások
− Tájékoztatás
− Fejlesztés
Visszacsatolás, tanulás Fő bb csoportok véleménye
− Oktatási ágazat
− Intézmények
− Munkaerőpiac
− Hallgatói csoportok (jelentkezők, hallgatók, végzettek)
− További érdekeltek Környezeti hatások
Felsőoktatási szabályozás Kormányzati intézkedések Munkaerő-piaci szabályozás
16 Forrás: Kuráth 2009, 130.
Az intézményi eredményeket a környezeti hatásokat is figyelembe vevő DPR kommunikációs terv irányelvei alapján a menedzsment eljuttatja az országos DPR adatbázisba, valamint az intézményi kommunikáció során a fő bb célcsoportokhoz. A kommunikáció interaktív, a csoportok véleménye a vezetés számára hasznosítható az intézményfejlesztésben, a kapcsolatépítésben, a stratégiák újragondolásában. A végrehajtó, kapcsolattartó szervezetek munkája során az intézményrő l kialakult kép is változik, amely befolyásolja az érdekelteket, így véleményük is alakul, változik, ez a hatás a DPR eredményekben is megmutatkozhat.
A fenti modell (2. ábra) első sorban a folyamatokra, összefüggésekre helyezi a hangsúlyt, amely a sajátosságokat figyelembe véve intézményenként formálható, alakítható.
2.2. Munkaerő-piaci kutatások a PTE-n
A Pécsi Tudományegyetem a tradicionális, klasszikus értékek mellett mindent megtesz azért, hogy sikeresen alkalmazkodjon a változó körülményekhez. Az elmúlt években lezajlott változások megerő sítették azokat a törekvéseket, amelyek az egyetem fejlesztésének, a hallgatók megnyerésének, a képzésterületi fókuszok meghatározásának egy alaposabb, szervezettebb, egzakt módon megközelített munkaerő -piaci ismertekre épülő folyamatát szorgalmazták.
Az intézmény 2010-ben csatlakozott a Diplomás Pályakövető Rendszerhez. A kutatások alapján láthatjuk, hogy egy adott szakon végzett diplomás milyen tudással, kompetenciákkal rendelkezik, hogyan állta meg a helyét a munka világában. A diplomások vizsgálata mellett a vállalati szféra és a felső oktatási intézmények közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése különösen fontos, hiszen a piac szakmai elvárásainak, lehető ségeinek és trendjeinek megismerése növelheti a végző sök elhelyezkedési esélyeit.
A cél tehát a munkaerő -piaci alkalmazkodóképesség javítása, a hallgatói-oktatói- munkaadói körben zajló kutatások és az eredmények alapján megvalósuló intézményi szolgáltatásfejlesztés jelentő sen támogatják a stratégiai célok megvalósítását. (Intézményi
17
szolgáltatások fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen – TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV Megvalósíthatósági tanulmány 2012.)
A Pécsi Tudományegyetem munkaerő-piaci kutatási háttere
A PTE Marketing Osztálya a Minő ségfejlesztési Bizottsággal együttműködve 2004-ben egy pályázattal támogatott projekt keretében meghatározta a központi kutatások fő bb kereteit, a piaci információk gyűjtéséhez szükséges módszereket és eszközöket. Mivel az egyetemi központi marketing egyik legfontosabb feladatának az információgyűjtést, az információk feldolgozását és továbbítását tekinti, a célunk egy olyan információs rendszer kialakítása volt, amely mind a kimeneti, mind a bemeneti oldalon képes a környezeti hatások és a reakciók mérésére.
A PTE a TÁMOP-4.1.1-08-1/2009-0009 „Szolgáltatásfejlesztés a Pécsi Tudományegyetemen” c. projekt (2010-2012) keretén belül 2010-ben csatlakozott az országos Diplomás Pályakövető Rendszerhez, amely során kifejlesztettük az intézményi rendszert a kiemelt program által kidolgozott követelményeknek megfelelő en. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által felkínált központi informatikai háttér pedig lehető vé tette az adatok integrációját a már meglevő egyetemi és központi rendszerekbe. A projekt több egymással összefüggő , ám tartalmilag eltérő modulból épült fel, amelybő l két modul kapcsolható a területhez közvetlenül:
A diplomát szerző k munkaerő -piaci mozgásának, meghatározott életpálya- adatainak gyűjtését, rögzítését, feldolgozását és elemzését lehető vé tevő szakmai-módszertani fejlesztések (1. modul; Diplomás Pályakövető Rendszer).
A pályakövetési tevékenységet megalapozó és a végzett hallgatók és az intézmények közötti kapcsolattartást elő segítő alumni szolgáltatások megalapozása, fejlesztése. (2. modul).
A DPR elindulásának a hatására a marketingkutatásban a taktikai gondolkodásmódot a stratégiai váltotta fel, melynek alapját a marketing információs rendszer kiépítése jelentette. A PTE működésében meghatározó jelentő ségű, hogy ismerje hallgatóinak az elvárásait, elégedettségét, ezért olyan központi hallgatói felmérési és elégedettségi
18
vizsgálati rendszert hoztunk létre, amely lehető séget biztosít nemcsak a jelenlegi, hanem a potenciális hallgatók, illetve a nálunk végzett diákok elégedettségének mérésére is.
Az elkezdett folyamatok folytatása a TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0019 „Intézményi szolgáltatások fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen” c. projektben (2013-2015) valósult meg az alábbiak szerint:
− Az alumni rendszer fejlesztése során sor került az Alumni Akadémia, a Nemzetközi Alumni, az új alumni portál, valamint az Alumni Mecenatúra Kampány (különös tekintettel a 650 éves jubileum felvezetésére) kidolgozására.
− Megtörtént a munkaerő -piaci munkacsoport létrehozása, a diplomás pályakövetés fejlesztése, bő vítése, valamint a kompetenciák mérésének fejlesztése. A pályázat keretén belül 2014-ben a hallgatói és a végzett hallgatói felmérések mellett online oktatói megkérdezést is lefolytattunk.
Ahhoz, hogy a munkáltatók igényeinek, szakmai elvárásainak megfelelő fiatal diplomásokat képezzen egy intézmény, meg kell ismerni a munkaadók elvárásait, a piac által támasztott igényeket, ezért a munkaadói oldal megkérdezésének elindítása is megtörtént.
Az alábbi táblázatban a PTE központi munkaerő -piaci kutatásainak típusait és idő zítését foglaljuk össze (2. táblázat).
19
2. táblázat: PTE munkaerő -piaci kutatások ütemterve 2010-2017
Időszak Hallgatói
Végzett
Szóbeli Oktatói Munkaadói végzett
1
végzett 3
végzett 5
2010. év 1 1 1 1
2011. év 1 1 1
2012. év 1 1 1 1
2013. év
Eurostudent 1 1 1 1 1
2014. év 1 1 1 1 1 1
2015. év 1 1 1 1
2016. év
Eurostudent 1 1 1 1
2017. év 1 1 1 1
Összesen 8 8 8 6 2 1 1
Forrás: Saját szerkesztés
A primer kutatások mellett, azokat kiegészítve és elő készítve a szekunder adatforrások elemzése is megtörtént pl. hallgatói, oktatói statisztikák, valamint munkaerő -piaci információk elemzése.
A központi kutatások mellett a karok, valamint további egységek is végeznek felméréseket, elégedettség-vizsgálatokat, pl. az oktatói munka hallgatói véleményezését lebonyolító vizsgálatokat.
2.2.1. Keretrendszer
Az intézményi DPR lebonyolítását az intézmény vezetésének közvetlenül alárendelt Marketing Osztály koordinálja, 2012-ig a Minő ségfejlesztési Bizottság szakértő inek, 2013- tól a kari vezető k által kinevezett DPR szakértő inek a segítségével. A tízkarú intézmény számos közgazdász és szociológus oktatóval, kutatóval rendelkezik, akik felső oktatási, pályakövetési tapasztalatot szereztek, így a megvalósítás során első sorban a PTE belső humánerő forrásaira támaszkodunk (1. melléklet).
20 A Marketing Osztály partnerei:
― Minő ségfejlesztési Bizottság tagjai / kari DPR szakértő k.
― Karok és további szervezeti egységek.
― Kari szakértő k, kutatók (közgazdászok, szociológusok).
― Oktatási Igazgatóság Központi Tanulmányi Iroda
A 6/2011. számú rektori utasítás a Pécsi Tudományegyetem Diplomás Pályakövető Rendszerének szervezeti és működési kérdéseirő l készült, amely szabályozza a DPR intézményi működését, az utasítás hatálya kiterjed az Egyetem központi egységeire, karaira, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint hallgatói jogviszonyban álló személyekre is.
A projekt megvalósítására a fedezetet a 2010-12-es, illetve a 2014-20115-ös években pályázati források, a köztes idő szakban külső , támogatásszervezési bevételek biztosították.
2.2.2. DPR módszertan
A TÁMOP 4.1.3 kiemelt központi projekt keretében a központi Diplomás Pályakövető Rendszer a magyar felső oktatás számára egy régóta hiányzó szolgáltatást biztosított.
(Veroszta 2012). A pályakövetést az alapoktól kellett felépíteni, hiszen az intézmények többségében nem volt hasonló rendszer, szakértelemmel rendelkező kollégák vagy informatikai bázis. Egy módszertanilag kifogástalan, megfelelő szakmai háttérrel támogatott pályakövető felmérés önálló finanszírozása sok felső oktatási intézmény számára jelentett nehézséget. A Kormány realizálta ezt és segítséget nyújtott az intézményeknek két évben is (2009 és 2011), mely során nyitott TÁMOP pályázatokon keresztül sikerült olyan intézményi alapokat biztosítani, amelynek következtében elindult a pályakövetés és idén már hetedik éve valósult meg ismétlő dő jelleggel.
A központi szervezet felvállalta az országos szinten kötelező jelleggel lekérdezendő közös kérdésblokk kidolgozását, állandó javítását az intézményi visszajelzések alapján, valamint az adatok összegyűjtését és szakmai feldolgozása után a kormány felé való közvetítését.
Ennek köszönhető en 2010-ben teszt jelleggel indult el az első megkérdezés, amelyhez 29 intézmény csatlakozott és szolgáltatott adatot az aktív hallgatókról, valamint a 2007- ben és a 2009-ben végzettekkel kapcsolatban. A felméréseket a pályázat keretén belül a
21
központilag rendelkezésre bocsátott kérdő ívező rendszer, az EvaSys segítségével online standard kérdő íves vizsgálat formájában kell megvalósítani minden év tavaszán, ezek kiegészíthető k telefonos vagy személyes megkérdezésekkel. (Sipos 2014)
A kérdő íves kutatások mellett megtörtént a központi adatbázisok összekapcsolása is, melynek révén a korábbiaknál jóval pontosabb és naprakész információkat kaphatunk, mérhető vé és összehasonlíthatóvá válik a felső oktatási intézmények munkaerő -piaci kibocsátása. A fejlesztés jelentő s mértékben hozzájárulhat a felső oktatás minő ségi fejlesztéséhez, az érintett intézmények versenyképességének javításához.
A központi irányítással kialakított intézményi pályakövetés két területre fókuszál, a hallgatók és a végzett hallgatók követésére:
Hallgatói motivációs vizsgálat
Minden évben ugyanabban az idő pontban, a tavaszi szemeszterben hallgatói motivációs vizsgálatot bonyolítunk le online standard kérdő íves adatfelvétellel, mely minden aktív státuszban lévő hallgatóra kiterjed. A 2011-es és 2012-es kutatásba bevontuk az idegen nyelvű képzésben résztvevő diákokat is angol kérdő ívvel.
A hallgatói motivációs vizsgálatok célja a hallgatók munkaerő -piaci, továbbtanulási motivációinak, képzéssel és a szolgáltatásokkal szembeni elvárásainak, munkaerő -piaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, valamint a késő bbi pályakövetéses vizsgálatok elő készítése. A kutatási eredmények elő segítik a szolgáltatások fejlesztését, a hallgatói elégedettség, a lojalitás megteremtését. A hallgatói felmérés további célja az is, hogy elő készítse a késő bbi pályakövetési vizsgálatokat, megalapozza a megfelelő válaszadási arányt azáltal, hogy a hallgatók már itt találkoznak a pályakövetési rendszer elemeivel.
A kutatás keretein belül két hallgatói csoportot emeltünk ki, az első évfolyamos hallgatók beiskolázással kapcsolatos véleményét, valamint a végző sök karrier szempontjait.
Végzett hallgatók pályakövetése
A végzett hallgatók megkérdezése két területet fed le: egyrészt minden év tavaszán online kérdő ívvel keressük meg a végzetteket, másrészt háromévente ő sszel telefonos szóbeli interjút végzünk a végzettek körében.
22
A pályakövetés célja, a végzettek munkaerő -piaci helyzetének, munkavállalói tapasztalatainak, munkaerő -piaci elhelyezkedési stratégiáinak, a képzés és intézményi szolgáltatások értékelésének és a végzettek továbbképzési motivációinak feltérképezése.
Az online felmérés az abszolutóriummal végzettek megkérdezését jelenti a végzést követő években. 2010-ben és 2011-ben az 1 és 3 éve végzettek, 2012-tő l pedig az 1, 3 és 5 éve végzett hallgatók teljes körének megkérdezése történik első sorban a munkaerő -piaci sikerességre, tapasztalatokra vonatkozóan, továbbá a jelenlegi tanulmányokra, a jövő beli tanulmányi elképzelésekre, valamint az intézménnyel, tanulmányokkal való elégedettségre fókuszál.
A DPR felmérések az első három évben (2010-2012) az alap-, a mester-, az osztatlan, a hagyományos egyetemi, illetve hagyományos fő iskolai, továbbá a doktori képzésben résztvevő ket érintették. 2013-tól bő vült a megkérdezettek köre az FSZ/FOKSZ, illetve a szakirányú továbbképzésben résztvevő k körével.
A személyes megkeresésen (telefonos interjún) alapuló kérdő íves vizsgálatot az online vizsgálattól eltérő idő pontban, a felmérés elő tti három évben végzettek körében megfelelő elemszámú reprezentatív mintavételen alapuló telefonos megkereséseken keresztül valósítottuk meg. A vizsgált témák megegyeznek az online megkérdezéssel, ugyanakkor a lekérdezés jellegébő l adódóan eltérő a kérdéssor.
2.2.3. Módszertan
A DPR az indulási évet követő en az online kutatás során a központi kérdő ív közös blokkját az intézmények közreműködésével az Educatio Kft. kialakította, az országos kérdések megfogalmazása, sorrendje, struktúrája kötött, de lehető ség van intézményi, kari, illetve szakos kérdésekkel történő kiegészítésre. Mivel a központi kérdő ívblokkok átfogják a legfontosabb területeket, jól strukturáltak, az intézményi kérdések esetében minimális mozgástérrel lehet kalkulálni, ezért a kérdések nagy része zárt, Likert-skálás kérdés, csupán néhány esetben alkalmazunk nyitott kérdéseket.
A 2010-2011-es kutatásoknál a pályázatban vállalt feltételek szerint a végzett hallgatók 90%- ának elérése és a 15%-os válaszadás volt követelmény. A fenti arányokat a válaszadási hajlandóságra vonatkozóan a válaszadók motiválásával, különböző nyeremények sorsolásával sikerült elérnünk még a pályázat fenntartási idő szakában is. 2013-tól a képzési
23
szintek kiterjesztésével (FSZ/FOKSZ és a szakirányú továbbképzés) összességében gyengébb visszaküldési arányokat tudtunk elérni.
Ahol az adatfelvétel eredményeként a megvalósult minta nem reprezentatív, újabb megkérdezésekkel, illetve statisztikai súlyozással reprezentatív mintát állítunk elő . A viszonylag magas mintavételi arányok és a szintén magas elemszámok jó minő ségű becslésekre adnak lehető séget, a felvétel adataiból megbízható eredmények kalkulálhatóak.
A szóbeli kutatás módszere CATI (Computer Assisted Telephone Interviewing) típusú lekérdezés standardizált kérdő ívek alapján. Ebben az esetben az elő zetes minta biztosítja a reprezentativitást, és nem szükséges súlyozással élni.
Minkét vizsgálat során az alapadatokat az Oktatási Igazgatóság szakértő i biztosították, a vizsgált csoportok reprezentativitását és mintaelemszámát a végzés éve, a kar, a nem és a tagozat mintavételi szempontok szerint biztosítottuk. A feldolgozást és az elemzést matematikai-statisztikai módszerekkel, SPSS szoftver segítségével készítjük el. A matematikai-statisztikai módszerek részletes leírását az évente kiadott DPR tanulmánykötetek tartalmazzák.
Az online felmérések során 2010 és 2017 között nyolc év alatt összesen 140 248 hallgatót és 99 477 végzett hallgatót kerestünk meg e-mailen a kérdő ívekkel. A hallgatók közül összesen 17 877 fő , a végzettek közül 16 110 fő válaszolt a kérdésekre, az évenkénti eloszlást, a válaszadási arányokkal a 3. táblázat mutatja részletesen.
A szóbeli telefonos interjú keretében a két évben (2010-ben és 2013-ban) összesen 4 899 végzett hallgató válaszolt.
24
3. táblázat: Visszaérkezési adatok 2010-2017
Célcsoport Felmérés éve
Absz.
éve
Alapsoka- ság (fő)
Válasz- adók
(fő)
Válasz- adási arány
Módszer
Hallgatók 2010 21 751 2774 12,75% Online
Végzettek 2010 2007 3130 569 18,18%
Online 2009 4862 1167 24,00%
Összesen 7 792 1 736 21,72%
Végzettek 2010
2007 4260 639 15,00%
Szóbeli mintavételes 2008 5527 829 15,00%
2009 6200 930 15,00%
Összesen 15 987 2398 15,00%
Hallgatók 2011 21 268 3 406 16,01% Online
Végzettek 2011 2008 3 796 883 23,26%
Online 2010 5 129 1 024 19,96%
Összesen 8 925 1 907 21,37%
Hallgatók 2012 19 020 2 910 15,30% Online
Végzettek 2012
2007 3 701 669 18,08%
Online 2009 5 179 931 17,98%
2011 5 297 881 16,63%
Összesen 14 177 2 481 17,50%
Hallgatók 2013 19 376 1 380 7,12% Eurostudent
Végzettek 2013
2008 5 779 853 14,76%
Online 2010 6 238 827 13,26%
2012 6 116 1 003 16,40%
Összesen 18 133 2 683 14,80%
Végzettek 2013
2010 5 127 868 16,93%
Szóbeli mintavételes 2011 5 297 838 15,82%
2012 5 135 795 15,48%
Összesen 15 559 2 501 16,07%
25 Célcsoport Felmérés
éve
Absz.
éve
Alapsoka- ság (fő)
Válasz- adók
(fő)
Válasz- adási arány
Módszer
Hallgatók 2014 16 976 2 001 11,79% Online
Végzettek 2014
2009 5 345 625 11,69%
Online 2011 5 038 489 9,71%
2013 5 076 734 14,46%
Összesen 15 459 1 848 11,95%
Hallgatók 2015 15 220 2 044 13,43% Online
Végzettek 2015
2010 3 799 534 14,06%
Online 2012 4 807 636 13,23%
2014 3 688 646 17,52%
Összesen 12 294 1 816 14,77%
Hallgatók 2016 14 450 1 675 11,59% Online
Végzettek 2016
2011 4 558 487 10,68%
Online 2013 4 249 589 13,86%
2015 3 582 602 16,81%
Összesen 12 389 1 678 13,54%
Hallgatók 2017 12 187 1 687 13,84% Online
Végzettek 2017
2012 3 164 527 16,66%
Online 2014 3 674 704 19,16%
2016 3 470 730 21,04%
Összesen 10 308 1 961 19,02%
Forrás: Saját szerkesztés
Az elmúlt nyolc év tevékenységei és tapasztalatai alapján két irányban indultunk el, egyrészt szükségesnek tartottuk a pályakövetési rendszer továbbfejlesztését, egy a munkaerő -piaci és a pályakövetési kutatások összehangolását célzó munkacsoport létrehozását; másrészt prioritásként kezeltük a kutatási eredmények intézményen belüli elfogadtatásának, felhasználásának az elő segítését, illetve ezzel párhuzamosan néhány intézményfejlesztést célzó pilotprojekt tesztelését, elindítását.
26
2.2.4. Munkaerő-piaci munkacsoport – Intézményi munkaerő-piaci folyamatmodell A munkaerő -piaci trendekhez való alkalmazkodási képesség erő sítését mint cél elérését első sorban a munkaerő -piaci információk intézmény- és szolgáltatásfejlesztési folyamatba való hatékonyabb becsatornázásával tudjuk biztosítani.
A pályakövetési rendszer továbbfejlesztése elő segíti az egyetem szakember- kibocsátásának munkaerő -piaci igényekkel való hatékony összehangolását, a tevékenység által megismerhetjük a regionális-térségi munkaerő -piaci elő rejelzéseket, preferenciákat, igényeket, és segítségével tájékoztatást tudunk nyújtani az intézmények és az egyének számára a gyorsan változó munkaerő -piaci igényekrő l, követelményekrő l, az eredmények felhasználhatóak marketingkommunikációs célokra is.
A felső oktatási intézményi bázisra épülő szakterületi munkaerő -piaci munkacsoport a következő fő feladatokat látja el:
munkaerő -piaci modell és módszertan kidolgozása,
munkaerő -piaci visszajelzések alapjainak megteremtése (piaci környezet vizsgálata, prognóziskészítés, intézményi kereslet-kínálati elemzés, online kérdő íves vizsgálat a PTE oktatói körében, mélyinterjúk készítése a munkáltatók, vállalkozók és szervezetek képviselő ivel, akik a PTE végzettjeit foglalkoztatják, illetve jól ismerik a régió munkaerő piacát),
rendszeres pályakövetési eredmények becsatornázása az intézmény képzési és szolgáltatási portfóliójának kialakításába.
A Munkaerő -piaci munkacsoport küldetése „a tudatos felkészülés a jövő re” elv elő segítése, amelybő l következő en a munkacsoport információkat gyűjt, feldolgoz és továbbít a belső és külső környezet szereplő inek.
Az intézményi folyamatmodell kidolgozásával nem egy egyszeri megoldás kialakítását tűzzük ki célként, hanem egy olyan rendszert akarunk kifejleszteni és működtetni, amely fenntartható, tartósan, hosszú távon is működő képesen szolgálja az alapvető célt. (3. ábra)
27
3. ábra: Intézményi munkaerő -piaci folyamatmodell
Forrás: PTE munkaerő -piaci munkacsoport (Saját szerkesztés)
Az első lépés a folyamatmodell megalkotása volt, amely a tevékenység kereteit határozza meg, hiszen a Munkaerő -piaci munkacsoport információkat gyűjt, feldolgoz és továbbít a belső és külső környezet szereplő inek.
Információs rendszer
A folyamatmodell alapja az információs rendszer, amelynek a kialakításánál a következő fő területekre fókuszáltunk: a rendszeres külső és belső információszolgáltatás keretrendszerének meghatározása, a módszertan kidolgozása, az adatgyűjtés lefolytatása és fenntartásának definiálása.
28 A szekunder információkat két területen vizsgáltuk:
― Statisztikai elemzés: a hazai, nemzetközi statisztikákból, felmérésekbő l a felső fokú végzettségűek munkaerő piacára vonatkozó adatsorok összeállítása, trendek bemutatása.
― Nemzetközi és hazai piaci környezet vizsgálata, prognóziskészítés, intézményi kereslet-kínálati elemzés.
A tevékenységi kör másik alappillére a DPR fejlesztése.
Az egyetemnek érdeke, hogy a pályakövetési kutatások alkalmával szerezhető munkaerő - piaci információk olyan eredményeket szolgáltassanak, amelyek megerő sítik és fejlesztik az intézményi működést. Ezért áttekintettük
― a DPR kérdéseket és az elemzési szempontokat,
― kiterjesztettük a kutatásokat új csoportok bevonásával, valamint
― összehangoltuk a korábbi megkérdezett csoportokkal.
Továbbá az egyetemi szakértő ktő l, oktatóktól is információkat szereztünk, megkérdezést végeztünk a PTE oktatói körében, kidolgoztuk a módszertant, és lebonyolítottuk a kutatást. Összesen 301 db válasz érkezett, a kutatási eredményeket megosztottuk az oktató kollégákkal. A vizsgálat módszere: online kérdő íves adatfelvétel. A kérdő ívet egyetemi szakértő k közreműködésével állítottuk össze. A kérdések nagy része zárt, Likert- skála típusú, néhány esetben alkalmaztunk nyitott kérdéseket.
A vizsgált témakörök:
― az oktatók elképzelései, ismeretei az egykori hallgatóik munkaerő -piaci érvényesülésérő l,
― az oktatók ismeretei a foglalkoztatók elvárásairól,
― az egyetemen folyó képzés értékelése.
Az intézményen belüli vizsgálatok mellett szükségesnek tartottuk a munkáltatói és munkaerő piaccal kapcsolatos szervezetek megkérdezését is, amelynek segítségével információt nyerhetünk a diplomák értékérő l, a hallgatók felkészültségérő l, a munkaerő piac elvárásairól, a képzések gyakorlatorientáltságáról. 50 interjút készítettünk
29
azon munkáltatók, vállalkozók és szervezetek képviselő ivel, akik a PTE végzettjeit foglalkoztatják, illetve jól ismerik a régió munkaerő piacát.
A vizsgált témakörök:
― munkaadók, vállalkozók körében a munkatársak/alkalmazottak kompetenciái,
― munkáltatói igények és elégedettség megismerése,
― munkáltatói lehető ségek megismerése,
― munkahelykínálat, fejlő dési lehető ségek megismerése,
― információ a régióban zajló fejlesztésekrő l, a potenciális jövendő munkaadókról,
― információ a jelenlegi munkaerő -piaci valóságról.
Intézményi feldolgozás
Az információs rendszer kereteinek a kialakítását követő en az intézményi feldolgozás, együttműködés kialakítása történt meg, melynek során a kutatók felvették a kapcsolatot az intézmény érintett egységeivel, valamint a külső partnerekkel, a téma kutatóival.
A munkaerő -piaci kutatások eredményeit szakmai fórumokon, műhelykonferenciákon mutatjuk be, és megvitatjuk az érintettekkel. A szakértő k fejlesztési javaslatokat fogalmaznak meg az egyetem menedzsmentje számára, melyeket a vezető kön és az oktatókon kívül a hallgatói szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek is hasznosítani tudnak.
A kapott eredményeket, elemzéseket, tanulmányok formájában hozzuk nyilvánosságra. A vizsgálat eredményei alapján tanulmányi, tantervi kérdésekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozó intézkedési terveket készítünk.
Intézkedések
A Diplomás Pályakövető Rendszer kiemelt célja, hogy a fejlesztéseken keresztül javuljon a régió társadalmi-gazdasági vonzereje, ezen keresztül növekedjen a képzett munkavállalók aránya. Az alábbi 4. táblázatban célcsoportok szerint részletesen bemutatjuk a fő bb hatásokat, illetve az eredmények felhasználási lehető ségeit.
30
4. táblázat: A DPR eredményeinek felhasználási lehető ségei célcsoportok szerint
1. PTE vezető k
Képzésfejlesztés, intézményi szolgáltatások fejlesztése, minő ségfejlesztés
Vonzerő fejlesztés, intézményi hírnév
Az érdekelt szereplő kkel a kapcsolattartás erő södése Intézményi akkreditáció
Kapcsolódás a témához szorosan kötő dő pályázatokhoz (EFOP 3.4.3, EFOP 3.4.4)
2. PTE oktatók, kutatók
Tananyagfejlesztés, minő ségfejlesztés, kapcsolattartás erő södése (alumni, hallgatók, jelentkező k stb.)
Oktatói publikációk támogatása adatszolgáltatással A hallgatói-oktatói információs tudástár folyamatos frissítése, melyen keresztül az érintettek mélyebb információkat szerezhetnek a munkaerő piacról
3. PTE hallgatók
Javuló elhelyezkedési lehető ségek, intézményi kötő dés kialakulása
Alumni rendszerek fejlő dése
Céltudatosabb hallgatói jelenlét a felső oktatásban Hallgatói szakdolgozatok, disszertációk
A hallgatói-oktatói információs tudástár folyamatos frissítetése, melyen keresztül az érintettek mélyebb információkat szerezhetnek a munkaerő piacról Kompetenciafejlesztő tréningek, programok (pl.
Alumni tréningek, Személyes márkaépítés coaching módszerrel)
4. PTE végzett hallgatók
Javuló elhelyezkedési lehető ségek, intézményi kötő dés erő södése
Alumni rendszerek fejlő dése 5. Régió és országos
munkaerő -piaci szereplő k
Kapcsolatrendszer erő södése, munkaerő -tervezés
31
6. PTE potenciális hallgatók Intézményre, képzésre, elhelyezkedésre vonatkozó információk
7. Ágazati szereplők, irányító szervezetek
Oktatási és munkaerő -piaci kapcsolatrendszer, stratégiai tervezés
8. Tudományos élet, felső oktatási szereplők, szakmai közélet
Szakmai publikációk, tudományos igényű kiadványok megjelentetése
9. További érdekeltek
(szülő k, társadalom stb.) Kapcsolatok erő södése, társadalmi elfogadottság Forrás: Kuráth 2013 alapján saját szerkesztés
A kutatásokról készült jelentéseket elhelyeztük a honlapon, a részletes tanulmányok intraneten (http://marketing.pte.hu/felmeresek) is elérhető k.
A folyamatmodellben definiált intézkedések első sorban az oktatást és a szolgáltatásfejlesztést érintik. A vizsgálatok eredményei alapján tanulmányi, tantervi kérdésekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozó központi és kari intézkedési tervek készültek.
A képzésfejlesztést segíti a kompetenciamérés kidolgozott módszere, amely során betekintést kaphatunk arra vonatkozóan is, hogy egy adott szakon végzett diplomás milyen tudással, kompetenciával rendelkezik, hogyan állta meg a helyét a munka világában.
A Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján körvonalazódó kép azt sugallja, hogy a felső oktatás jövő beni fejlő dési irányai között helye van a foglalkoztatottságot expliciten vagy kereszttantervi elemként támogató tevékenységeknek, különösen a vállalkozói készségek és a munkatapasztalat-szerzés, a külső gyakorlóhelyek bevonása és a gyakornoki tevékenységek szervezése terén. (Katona 2011) Ebbő l adódóan a szolgáltatásfejlesztés esetében is a tanulmányi szolgáltatások mellett a munkaerő -piaci érvényesülést elő segítő karrierszolgáltatások, alumni szolgáltatások, tehetséggondozás, vállalkozói kompetenciák fejlesztési területeit emeljük ki, ezzel összhangban az álláskeresést segítő szervezetek munkájának fontosságát.
32
A következő lépés az érintett partnerekkel történő kommunikáció, a kutatási eredmények megosztása. A kutatási eredményeket intézményen belül és kívül is kommunikáljuk, a kapcsolattartás formái kialakultak, levelezési listák, találkozók, műhelykonferenciák segítik az információáramlást, így elkészült a honlap, adatbázisokkal, tájékoztatókkal, létrehoztuk az online tudástárat kutatóknak és szakértő knek, az elmúlt nyolc évben tíz műhelykonferenciát szerveztünk az egyetem szakértő i és menedzsmentje számára, valamint összesen 19 tanulmánykötetet adtunk ki a kutatási eredményeik alapján.
Ahogy már utaltunk rá, a kutatási eredmények intézményen belüli elfogadtatásának, felhasználásának az elő segítését, illetve ezzel párhuzamosan néhány intézményfejlesztést célzó pilotprojekt tesztelését, elindítását is célul tűztük ki. Így az intézményi bevonódást elő segítő eszközként definiáltuk a kutatási eredmények alapján a PTE Karrierpiramisát, teszteltük és elindítottuk a karrier-coaching kurzust a Campus kredit keretében, amelynek köszönhető en a végzett hallgatók mellett az intézmény hallgatói is igénybe vehetik a szolgáltatást. A DPR kutatási eredmények munkaerő -piaci vonatkozásai alapján összeállítottunk egy oktatói-hallgatói információs tudástárat, mely első sorban a munkáltatói elvárásokat, várható fizetéseket, korábban végzett hallgatók álláskeresési tapasztalatait közvetíti a végzés elő tt álló hallgatók és oktatóik felé. Plakátokon, információs kiadványokon, weboldalon keresztül juttatjuk el ezt az új tájékozódási lehető séget az érdeklő dő k számára.
Összefoglalva, a DPR projekt működtetése során nagyon fontos a kutatásban résztvevő kkel megvalósuló kommunikáció, valamint az érintett célcsoportok informálása az eredményekrő l. Az eredményes munka elő feltétele az intézményen belüli együttműködés, a tervszerű munka, illetve a tevékenységek összhangja. Ezzel összefüggésben minél szélesebb kör számára nyújt hasznos információt a pályakövetési adatbázis, annál biztosabb, hogy az érintett csoportok csatlakoznak a rendszerhez, illetve annál hatékonyabban hasznosulnak az eredmények is.
33
3. A KOMPETENCIÁK SZEREPE A FELSŐ OKTATÁSBAN
A jól képzett munkaerő olyan tő ke, amely nélkülözhetetlen az Európa 2020 stratégiában felvázolt versenyképes, fenntartható és innovatív gazdaság megteremtéséhez. A költségvetési megszorítások és a globális verseny okozta példátlan nyomás idején prioritást kell élvezniük az olyan uniós foglalkoztatáspolitikai és a készségkínálatot befolyásoló intézkedéseknek, amelyek a zöld, intelligens és innovatív gazdaság kialakítását segítik elő . Az Unió képes arra, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak és lényegesen javítsa a foglalkoztatási arányt – mindenekelő tt a nő k, a fiatalok és az idő sebb munkavállalók esetében – de csak abban az esetben, ha határozott lépéseket sikerül tenni az alábbi négy, kulcsfontosságú területen:
− Elő ször is, működő képesebb munkaerő piacok létrehozása.
− Másodszor, képzettebb munkaerő re van szükség, amely képes hozzájárulni és alkalmazkodni az új munkaszervezési sémákkal járó technológiai fejlő déshez.
− Harmadszor, a munkaminő ség és a munkafeltételek javítása.
− Negyedszer pedig, a munkahelyteremtést és a munkaerő -kereslet növekedését segítő határozottabb szakpolitikai intézkedések bevezetése.
Az Európa 2020 stratégia részét képező „Új készségek és munkahelyek menetrendje” 13 fő intézkedésben vázolja fel az Unió lehetséges szerepét ebben a közös erő feszítésben. A fő intézkedésekhez további kísérő és elő készítő intézkedések is társulnak. (Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz 2011) A fejezetben elő ször a kompetenciákról, az új kihívásokról lesz szó, majd a PTE kompetencia-mérési eredményeit mutatjuk be.
3.1. Új típusú munkavégzés – új kompetenciák
Az aktuális munkaerő piac legfő bb jellemző je már napjainkban is az állandó változás. Az élethosszig tartó tanulás során folyamatosan új készségeket elsajátítva, könnyebben alkalmazkodhatnak az új feltételekhez, illetve szükség esetén pályát válthatnak, így
34
segíthetik a munka nélkül töltött idő szak rövidítését, a társadalom termelékenységének növekedését.
A gyors reagálás képessége, a tempó érzékelése és felvétele, valamint a proaktivitás, a rugalmas alkalmazkodás alapvető elvárásokká váltak a munkaerő piacon. Ma már célszerűbb „munkáról” és nem „munkahelyrő l” beszélni, ugyanis a munka térbeli és időbeli egysége felbomlóban van, a feladatok sokszor nem kötő dnek sem meghatározott munkahelyhez, sem adott munkaidő höz.
Egyre kevesebb az olyan munkakör, ahol a dolgozók egyféle feladatot látnak el, ezért a generalista szemlélet és az önálló munkavégzés képessége nagyon fontos. Elvárás az is, hogy egy bizonyos területen viszont legyen profi a dolgozó, emellett legyen képes a munkájához kapcsolódó technikai problémák menedzselésére, kapcsolattartásra, önprezentálásra. A munka jellegének átalakulása magával hozza a munkavállalók változását is, egyre jellemző bb a vállalkozó típusú, önmagáért felelő sséget vállaló dolgozók megjelenése. A szakmai karrierre vágyó, ambiciózus munkavállalók a szervezet megfelelő hozzáállása mellett óriási fejlő désen mehetnek keresztül, az egymással folytatott versenynek köszönhető en. A munkavállalók igényszintje is emelkedő ben van, maguk is sokat várnak el saját szakmaiságuktól, és egyre magasabb elvárásokkal is szembesülnek. Míg a hagyományos szervezetek alapértéknek tekintették a munkavállalóról való gondoskodást, napjaink munkahelyei sokkal inkább egyfajta felelő sségteljes, öngondoskodó attitűdöt várnak el dolgozóiktól, és arra törekszenek, hogy a dolgozók azonosuljanak a szervezeti értékekkel és a célokkal. (Csernovitz – Szegedi 2012) Mindezek mellett a megváltozott munkaerő -piaci körülmények függvényében meghatározható azon kompetenciáknak a köre, amelyek a munkaerő piac szereplő i felé kiemelt követelményként megfogalmazódnak.
3.1.1. Kompetencia definíciók
A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet jelent. A szó fő névi formája a competentia az illetékesség. Az ige a competo a valamire képes, alkalmas jelentéssel használatos. A fogalom értelmezése nagyon sokrétű, talán ezért is nehéz egy adott megközelítés mellett érvelni. A kompetenciafogalom az 1990-es évektő l kezdve vált a
