Mobil eszközök az oktatás területén

4.3.1. BYOD

A BYOD (Bring Your Own Device - hozd magaddal a saját eszközöd) egy viszonylag új technológiai modell.

Magyarországon a táblagépek és az okos telefonok gyors terjedésével és azzal, hogy hazánkban is számos üzleti célú, mobil eszközre optimalizált alkalmazás válik elérhetővé, egyre több vállalat ismeri fel, hosszabb távon elkerülhetetlen, hogy alkalmazottaik a saját gépeiken is dolgozzanak. A „hozd és használd a saját eszközöd” irányzata iránt a munkaadók is mind nyitottabbak. A Cisco Magyarország 2012-es felmérése szerint a hazai munkavállalók háromötödének van a munkahelyi hálózathoz csatlakoztatható mobileszköze, ráadásul a vállalatok többsége engedélyezi is a magántulajdonú eszközökkel a hozzáférést a céges hálózatokhoz. A 2013-ban publikált világméretű BYOD Cisco-kutatás a BYOD számos olyan előnyére világított rá, mint például az átlagosnál hatékonyabb munka, a nagyobb munkavállalói elégedettség és a gazdaságosság. (CISCO 2013.)

Peter Henning professzor IT-szakértő a 2014-es Learntec kongresszuson beszélt az oktatás várható jövőjéről. "Két olyan tényező is van, ami előreviszi az oktatás területén zajló forradalmat. Az egyik az internetezésre alkalmas mobil eszközök, például az okostelefonok és a táblagépek elterjedése, aminek köszönhetően a diákok bármikor online hozzáférhetnek a forrásokhoz. A második tényező, hogy a globális tudás annyira gyorsan növekszik, hogy

49 gyakorlatilag csak digitálisan lehet tárolni és feldolgozni. Az oktatási intézményeknek mielőbb alkalmazniuk kell a BYOD-elvet, vagyis, hogy minden hallgató magával viszi a saját készülékeit, és nekik azt menedzselniük kell. A jövőben az iskolákat és a főiskolákat, egyetemeket többek között annak alapján fogják majd megítélni, hogy milyen internetelérést kínálnak az osztályaikban" (LEARNTEC 2014).

A BYOD-modell iskolai alkalmazása során a diákok az iskolában saját személyi számítástechnikai eszközeiket használják. A BYOD az okostelefonok térhódításával gyorsan képes javítani a diákok technológiákhoz való hozzáférését, a saját eszközökben rejlő lehetőségek egészen mást jelentenek, mint amit az iskola nyújtani tud. Előny lehet az is, hogy a gyerekek megtanulják hatékonyan és hasznos dolgokra használni a készüléket. Továbbá a mindenhol jelenlévő technológia rákényszeríti a tanárokat is, hogy innovatív módon építsék be az oktatásukba, tanmenetükbe.

Ahhoz, hogy a mobileszközök előnyeit kihasználhassuk az oktatásban, szükség van megfelelő tantervre és tananyagra, amelyek támogatják a mobiltanulásra jellemző (bárhol, bármikor történő) tanulási tevékenységeket.

A BYOD program esetén alapvető fontosságú a gyors, megbízható internethálózat.

Fontos, hogy a nagy tömegben csatlakoztatott mobileszközök rendelkezésére álljon akkora sávszélesség, amellyel a multimédiás alkalmazások is megfelelő gyorsasággal használhatók.

A program hosszú távon sikerességéhez folyamatos fejlesztések szükségesek, az infrastruktúra fejlesztése mellett, a tananyagok készítése, frissítése és a tanárok képzése is szükséges.

4.3.2. Megnyíló oktatás cselekvési terv

Az Európai Bizottság 2013 szeptemberében elindította a Megnyíló oktatás elnevezésű kezdeményezését. „A megnyíló oktatás, azaz az oktatás nyitottabbá tétele a digitális forradalom vívmányainak alkalmazását jelenti az oktatásban. A digitális technológia lehetővé teszi, hogy bárki, bárhol, bármikor, bármilyen eszközön, bárki segítségével tanulhasson” (EC 2017).

Az Európai Bizottság megállapítása szerint: Az IKT-eszközök, a nyitott oktatási segédanyagok, valamint a nyitott módszerek javítják az oktatás eredményességét, mert lehetővé teszik, hogy a tanulás személyre szabottan menjen végbe és kellemesebb élményt jelentsen, egyúttal pedig fokozzák az oktatási segédanyagok hatékonyságát. Mivel elérhető közelségbe hozzák az elsajátítandó ismereteket, a méltányosságot is előmozdítják.

A Bizottság a kezdeményezéssel olyan magas színvonalú oktatási és digitális készségek megszerzéséhez kíván hozzájárulni, amelyekre 2020-ig a munkahelyek 90%-ánál szükség lesz.

„Az oktatási színtér drasztikus változáson megy át az iskolától az egyetemig és azon is túl: a nyílttechnológia-alapú oktatás rövidesen minden korosztályban nemcsak hasznos, hanem egyenesen megkerülhetetlen lesz. Többet kell tennünk azért, hogy elsősorban a fiatalság el tudja sajátítani azokat a digitális készségeket, amelyekre a jövőben szükség e lesz. Nem elég megérteni egy alkalmazás vagy program használatát; olyan kreatív fiatalokra van szükségünk, akik újra tudják alkotni ezeket a programokat. A „Megnyíló oktatás” kezdeményezés arra irányul, hogy nyitottá tegyük az embereket az új tanulási módszerek iránt, jobban foglalkoztatható, kreatív, innovatív és vállalkozó szellemű polgárokat nevelve belőlük,” fejtette ki Vasziliu biztos.

Nelli Kroes bizottsági alelnök hozzátette: „Az én álmom az, hogy 2020-ra minden osztályteremben legyenek digitális eszközök. Az oktatásnak követnie kell a való életet; nem válhat valamiféle párhuzamos univerzummá. A fiatalok életük minden területén élni akarnak a digitális technológia lehetőségeivel. Szükségük van a digitális készségekre ahhoz, hogy munkát kapjanak. Minden iskolának és egyetemnek – és nem csak néhánynak – ezt a realitást kell tükröznie” (EC 2017).

50 4.3.3. 21. századi készségek

Az Assessement and Teaching of 21st Century Skills nemzetközi együttműködés keretében létrehozta a 21. századi készségek listáját. A készségeket és a pedagógiai fejlesztési területeit részletesen tárgyalja „A mobiltechnológiával támogatott tanulás és tanítás módszerei.” című kiadvány (ABONYI-TÓTH, TURCSÁNYI-SZABÓ 2015).

A kutatás szempontjából fontos készségeket az alábbiakban ismertetem.

 Tanulási és innovációs készségek

Kreativitás és innováció: Eredeti gondolkodás és találékonyság a munka során. Új ötletek kitalálása, megvalósítása és másokkal való megosztása. Nyitottság és fogékonyság új és eltérő nézőpontok iránt. Kézzelfogható, hatékony hozzájárulás az innovációhoz kreatív ötletek megvalósítása által.

Kritikai gondolkodás és problémamegoldás. Logikus érvelés alkalmazása a megértés során.

Összetett döntések meghozatala és választás. A rendszerek közötti összefüggések megértése. A különböző nézőpontokat tisztázó, jobb megoldáshoz vezető lényegi kérdések azonosítása és feltevése. Az információk rendszerezése, elemzése és összegzése a problémamegoldás és a válaszok megtalálása érdekében.

Kommunikáció és együttműködés. Gondolatok és ötletek világos és hatékony kifejtése szóban és írásban. Együttműködő-készség különböző csapatokkal. Rugalmasság és kompromisszum készség a közös célok eléréséhez. Közös felelősségvállalás az együttműködés során.

 Információs, média- és technológiai készségek:

Információs műveltség. Hozzáférés az információkhoz eredményes és hatékony módon, az adatok hozzáértő és kritikai értékelése, pontos és kreatív információhasználat az aktuális probléma megoldásához.

Médiaműveltség. A médiaüzenetek jellemzőinek megismerése, magatartást. Az információkhoz való hozzáférés és az információhasználat erkölcsi/jogi kérdéseinek alapvető megértése.

4.3.4. Új technológiák és trendek az oktatásban - európai iskolák kiadás. Horizon jelentés 2014.

A rendszeresen megjelenő Horizon-jelentések közül 2014 októberében jelent meg az első, amely az európai közoktatással foglalkozott. „Új technológiák és trendek az oktatásban - európai iskolák kiadás” címmel. Az Európai Bizottság és a New Media Consortium (NMC) közös kiadásában megjelenő jelentés kidolgozásában 22 európai ország több mint 50 szakértője vett részt. Az NMC – egy, az oktatási technológiák területén tevékenykedő szakembereket tömörítő egyesült-államokbeli nonprofit csoport.

A jelentésben 18 téma szerepel, köztük olyan új technológiák, mint a felhőalapú számítástechnika, olyan tendenciák, mint a szociális médiák, és olyan, az iskolák szempontjából releváns kihívások, mint a digitális készségek és kompetenciák javítása.

A jelentés szerint „a tanulók digitális kompetenciáinak alacsony szintje mellett az okozza a legnagyobb problémát, hogy a tanárképzés nem készít fel az informatikai eszközök és technológiák hatékony alkalmazására” (HUNYA 2015).

 A jelentés által feltárt trendek:

Jelenlévő, vagy rövidtávon megjelenő trendek: A közösségi média szerepének növekedése. A közösségi média tanulási célú alkalmazása napjainkra nagymértékben elterjedt. Informális csatornát teremt a szülők, az iskola és a tanulók között. A tanári szerep átértékelődése.

Középtávon, néhány éven belül megjelenő trendek: A nyílt források (tananyagok) felértékelődése. A kevert (blended) tanulás integrálása.

Hosszútávú, 5 éven túl megjelenő: Az online tanulás elterjedése. Az adatokra alapozott tanulás és értékelés elterjedése. Az OECD is felhívja a figyelmet, hogy az adatokra alapozott tanulás

51 és értékelés terjedése megköveteli, hogy a pedagógusok is kísérletezzenek az értékelés és az adatgyűjtés új módjaival, s erre a tanárképzés során is fel kell készíteni.

 A jelentés által megfogalmazott kihívások

Megoldható kihívások: Az új technológiák integrálása az oktatók képzésébe és az alacsony digitális kompetenciaszint javítása az iskolákban.

Nehéz kihívások: Az „autentikus tanulás” (a valós élettapasztalatok alkalmazása a tanórákon) és a fizikai és virtuális környezetben való tanulás kombinálása.

Bonyolult kihívások: Az összetett gondolkodásmód és hatékony kommunikáció tanítása, és olyan stratégiák kidolgozása, amelyek gondoskodnak arról, hogy a diákok aktívabban részt vegyenek tanulási tevékenységeik kialakításában.

 A jelentés szerint az oktatástechnológia világában megjelenő fejlesztések:

Napjainkban jelen vannak: Felhő alapú technológiák és a tablet használata.

A közeljövőben megjelenik: Játékos tanulás. Mobileszközök használata a tanulásban.

A mobil eszközök támogatják a kutatást és a felfedezést, tulajdonosuk személyes tanulási környezetét jelentik, hiszen összegyűjtik az egyéni igényeiknek megfelelő alkalmazásokat, és lehetővé teszik a személyes tartalmak létrehozását és megosztását is (Hunya M., 2015).

Távolabbi jövő (5 éven belül): Személyre szabott tanulás. Virtuális és távoli laboratóriumok.

A jelentés szerint gyorsan meg kell oldani, hogy az innováció eljusson az osztálytermekbe, ki kell használni a közösségi média népszerűségét, a nyitott, szabad hozzáférésű tananyagokban rejlő lehetőségeket, valamint az adatokon alapuló tanulást és értékelést lehetővé tévő technikai fejlődést (HUNYA 2015).