Az ország fővárosa és ennek környéke
műk 1 2 3 millió frt. J )
A z iparvállalatok közöl főleg azok vettek nagy lendületet, a melyek az építkezésekkel vannak kapcsolatban. Már feljebb emlí
tettük, hogy milyen nagy összegeket fordított a kormány és a városi hatóság az építkezésekre. De a magánosok is nagyon sokat építettek 1874 óta; a Budapesten 1874 - 83-ig épített összes házak száma 1,558, ebből lakház 1,028. A lakóházak száma 1880. decz. 31-dikén 10,291, 1883. végén 10,645 volt, azokból 69^négy, 458 három, 709 két, 1,853 egy emeletes s 7,556 földszinti. A z összes építkezésekre 1883-ban 7.628,902 frt fordíttatott a telekár nélkül; 1884-ben Pes
ten 425, Budán 96, összesen 521 építkezés fejeztetett bé, ebből új építkezés 293, ebből meg lakóház 200. Tehát 1884-ben Budán 4,242, Pesten 6,582, az egész fővárosban 10,824 lakóház volt. A szobák száma Budapesten 149,475; 1870 óta 58,782-vel szaporodott.
Az összes építési költség 1884-ben 18.871,234 frt, ebből a lakásul szolgáló épületekre fordíttatott 11.382,672 frt.
Egyik legrégibb virágzó iparág a malomipar. Budapesten 11
n aS y gőzmalom van, ezekben 1884-ben összesen 5.406,397 m. mázsa gabna őröltetett s 4.045,401 m. mázsa liszt termeltetett.
Nagy lendületet vett továbbá a gépek, kivált a gazdasági szer
számok és gépek s a járóművek gyártása. A z óbudai hajógyár, a Granzféle gyártelepek, az állami gépgyár, a Schlickféle, Röckféle s más vasöntő és gépgyárak a legnagyobbszerű vállalatok közé
tar-J) K ö v e t k e z ő pénzintézetek vannak Budapesten : H a z a i első takarék
pénztár, Pesti magyar keresk. bank, M a g y a r földhitel intézet, Első magyar hitelbank, M a g y a r általános hitelbank, E g y e s ű i t budapesti fővárosi takarék-Pénztár, M a g y a r leszámítoló és pénzváltóbank, Magyarjelzálog hitelbank, Budapesti I I I . ker. takarékpénztár, M a g y a r országos központi takarékpénztári Központi ipartársulati hitelintézet, Budapesti bankegyesületi
részvénytársa-s*gi Kisbirtokosok országos földhitelintézete, M a g y a r országos bank részvény
ei sulat, M a g y a r általános takarékpénztár részv. társaság. — A biztosítási
v,allalatok : - ^s^ magyar általános biztosító társaság, Pannónia
viszontbizto-S l t o társaság, Fonciére, Pesti biztosító intézet, M a g y a r franczia biztosító
r e sz v . társaság.
toznak. A faipar, a bútor-, kocsi-, szíj gyártás szintén mindinkább gyarapodik. Igen jelentős a papir- és ruházati ipar s a díszárúk készítése is ; de a fonó- és szövőipar még nem igen honosodott meg Budán három nagyobbszerű szövetfestő és nyomó gyár van.
Hogy a sajtóipar, a könyvnyomtatás is nagy lendületet vett, azt már a sok hirlap és folyóirat is tanúsítja, melyek Budapesten megjelennek. 1885. elején a fővárosban összesen 227 magyar hírlap és folyóirat nyomatott. Idegen nyelven összesen 214 lap és folyóirat jelent meg az országban, azokból is a legnagyobb rész Budapesten nyomatott. A z állami nyomda, a Franklin, Athenaeum, Pesti könyv
nyomda és Pallas részvénytársulati nyomdák és még sok más nyomda évenlánt roppant sok papírt fogyasztanak, és sok embernek adnak keresetet.
A helyi személyforgalom évről-évre növekedik, az összes for
galom 1875-ben 20.792,475, 1884-ben pedig 27.937,459 volt, a helyi forgalmi intézetek bevételei 1879-ben 1.640,121,1884-ben pedig 2.172,336 frtra rúgtak.
A vasutakon és a gőzhajózási társulat gőzhajóin eszközlött árúforgalom következő volt: 1873-ban érkezett 14.721,750, elszál
líttatott 6.769,752 méter mázsa árú, az összes forgalom 21.491,502 m. m. volt, 1883-ban érkezett 25.135,718, elszállíttatott 10.961,083 m. mázsa, az összes forgalom 36.096,801 m. mázsa volt. A z árúfor
galom főtárgyai: gabnaneműek, élelmi czikkek és tüzelő anyagok.
Magánhajókon 1883-ban érkezett 2.772,063 m. mázsa gabna, kőszén, szer- és épületfa, építőanyag, gyümölcs stb. és 11,348 hekto
liter bor meg 100,175 köbméter tűzifa. Továbbá behozatott még 6.629,050 db tégla, 3.606,680 db cserépzsindely, 857,143 db koczka és kövezőkő stb. A vasutakon és gőzhajókon való személyforgalom 1883-ban 2.043,313 egyén.
A fogyasztás 1883-ban következő volt: összes húsfogyasztás 474,476 m. mázsa, a házi és vad szárnyasok fogyasztása 3.558,678 db; a bor fogyasztása 304,045, a söré 123,111, a borszeszé 62,489 hektoliter.
A z adó alá vetett házak bérjövedelme 1883-ban 19.988,184 frtra rúgott, ebből a pesti oldalra 17.552,562 frt esik, házbéradó fejében 1883-ban kivettetett 2.549,596.67 frt, állami adó, 973,389.4o frt községi adó, 677,336.3 7 frt házbér-krajczár, összesen 4.200,292-44 frt. Ugyancsak 1883-ban a tettleg befolyt adóösszegek következők1 6.555,535.1 0 frt az állami pénztár, 2.371,073.51 frt a községi pénztár
számára, összesen 8.926,608.61 frt. A részvénytársulati jövedelmi adó 1.009,616 frtot tett.
A főváros költségvetése igen nagy összegeket tüntet fel, 1884-ben a valósággal befolyt rendes bevételek 7.182,578.2i, a rendkívüliek 162,073.5 2 frtra. az összes bevételek 14.700,861.n frtra rúgtak; a rendes kiadások pedig 6.175,212.88, a rendkívüliek 1.175,636.61, az összes kiadások 14.630,538.3 frtot tettek, a pénztári maradvány 70,323.9 frt volt.
VI.
A főváros környéke.
Kétszáz évvel ezelőtt még pusztaság borongott a főváros he
lyén, majdnem egészen néptelen sivatag volt egész környéke is, mikor végre a török világ megszűnt. A z elhagyatott helységek csak lassan épültek fel és népesültek meg ismét, leginkább német jövevényekkel.
Zsigmond idejében, 1400-tól kezdve s az utóbbi időkben Csepel
szigeten, Budán, Sz.-Endrén s a Sz.-Endrei szigeten számos szerb (rácz) csapatok telepedtek meg, ezek a török uralkodás alatt s utóbb is nagyon megfogytak. A magyarság is megfogyott, de mégsem annyira, mint a ráczság. Néhány régi magyar helység megmaradt, az újabb időben népesült helységekből sem fogyott ki egészen a magyarság, mostanában pedig a német helységek is kezdenek ma
gyarosodni. Tarka népkeverék lakik tehát a fővárost kisebb-nagyobb távolságban környező helységekben, az országban található vala
mennyi népfajta s minden vallásfelekezet van-bennök képviselve.
Maga a főváros, mint láttuk, csak nehény évtized óta vett nagyobb lendületet és emelkedett az igazi városok sorába, hosszan
tartó, nagy hatást még nem gyakorolhatott a környékére, azért nin
csenek is még oly elővárosai, mint pl. Bécsnek és más fővárosoknak.
Még a hozzája legközelebb eső helységek is csak egyszerű falvak, melyek alig különböznek az ország más falvaitól, jóllehet lako
saik a mezőgazdasági, kerti és állati terményeket könnyen és jól értékesíthetik s tehát lehetős jóllétre tehetnek szert.
A Duna jobb oldalán Budához legközelebb esnek D . felől:
Albertfalva (Sachsenfeld), Promontor vagyis Budafok, Kis-Télény es Nagy-Tétény. Albertfalva igen kis falu, mely csak 1819-ben a
raczkevei uradalom által történt megtelepítés következtében kelet
kezett; leginkább iparosok, főleg asztalosok lakják. A z a Duna lapályán fekszik, azonban azon alul a 156—190 m. magas hegyhátak megint
a Dunáig nyomulnak elő s Budafok a Duna partja felől a sziklás hegyoldalra terjed fel, rendetlenül épült házikóival, melyek részben sziklaodúkban állanak; a hegyháton egész utczasor házai a sziklába vannak vájva, úgy hogy csak füstölgő kéményeik látszanak ki. Az ottani cerithiumféle meszes homokkő jó épületkövet szolgáltat s benne jó száraz pinczéket lehet vájni, melyek minden boltozás nélkül
meg-állanak. A falu legnevezetesebb épülete az uradalmi kastély, melyet Jenő szavojai herczeg építtetett. Van ott egy katakombaszerü kő
bánya sok földalatti üreggel és folyosóval. A helység sziklás hatá
rában jó bor terem. A promontori sert is dicsérik. A lélekszám 4,193.
A szomszédos szőlőhegyeken Kis-Tétény lakóházai, nyaralói és présházai vannak szétszórva; ez csak 1873-ban lett önálló köz
séggé, azelőtt puszta volt. Nagy-Tétény odább DNy-ra a Duna melletti lapályon fekszik, melyet E. és Ny. felől alacsony hegyko
szorú övez. A lapályon szántóföldek és kaszálók, a hegyeken szőlők és gyümölcsösök vannak, számos présházzal és nyaralóval, melyekből szép kilátás esik a Dunára és Csepelszigetre. Tétény a X V I I I . század elején népesült meg német lakosokkal, szabályosan épült jókora falu. A helységtől ENy-ra eső szőlők között a Diósdárok nevű helyen nevezetes nagy kőpinczék vannak. Odább ENy-ra szin
tén a hegyek között Török-Bálint (Turbal) fekszik, ezt a helységet egykor a jezsuiták bírták, az urasági kastélyt ők építették; a falu közepén a kalváriahegy emelkedik. Lakosai elsőben szerbek voltak, most jobbára németek.
Budaeörs a környék legnépesebb helysége, 4,376 lakossal, a budai hegyek déli aljában, nevezetesen a Farkashegy és Kőhegy alján fekszik, az úgynevezett Mészáros útnak mentén; magyarosodó csinos német falu, a múlt század elején keletkezett, az óbudai koro
nauradalomhoz tartozik. Határában szintén jó bor terem. Buda-eörstől Ny-ra Csik puszta esik, odább Ny-ra Kis- Torbágy és Bia falvak vannak, amazt leginkább németek, emezt magyarok lakják, főleg szőlőmíveléssel foglalkoznak. Biához több urasági puszta és major tartozik. A két falu felől egy kies völgy D-re s DK-re vonul s Érden alul a Dunára nyílik. Érd magaslaton fekszik, Tétény tői DNy-ra, mváros, már Fejévármegyéhez tartozik. A z említett völgy
ben Sóskút s ettől D-re Tárnok fekszik, a két falu szintén Fejér
megyében van, amaz nagyszerű kőbányáiról, emez régiségeiről nevezetes.
Torbágytól E-ra Páty csinos magyar falu esik, határában kü
lönböző római régiségeket találtak. Attól K-re s Budától Ny-ra
ßudakeszi fekszik, népes német falu, 3,350 lak., mely a Sz.-János begye nyugati aljában elterülő nyájas völgyiapály éjszaki szélén épült, É., Ny. és K . felé erdős hegyek vannak. Budáról a Szép-Ju-hászné hágón viszen oda az országút; a fővárosból sokan Budake
sziben nyaralnak, jóllehet az ottani lakások nem sok kényelmet nyújtanak. Budakeszi határának egyik keleti erdős völgykatlanában, a Széchenyi hegy mögött, Makkos-Mária nevű hely van, ott hajdan kolostor és templom volt, melyet a trinitarius szerzetesek bírtak; a templomnak még némi maradványai láthatók,- egy cserfa tetején pe
dig Szűz Mária képe, közelében, árnyas helyen, egy szerény vendéglő s néhány lakóház van. Szűz Mária képéhez most is történnek még búcsújárások; gyakran mulatni is járnak oda.
Pátytól É-ra Telki és Jenő, két kis német falu van, közel egy
máshoz. Telkiben hajdan benczés apátság volt, mely 1198-ban alapíttatott. A z elpusztult apátságot 1703-ban a benczés rendnek bécsi skót szerzete vette meg, s ekkor kezdett ismét népesülni a két helység. Telkitől Ny-ra a hullámzatos dombvidéken Zsámbék fek
szik ; ez hajdan jelentős helység, s a török világban is egy pasának székhelye volt, A török időben ismételve feldúlatott; egykori vára egészen elpusztult s helyén utóbb urasági kastély épült. Nevezetes műemlék a dombon fekvő régi templom maradványa; ezt hajdan a kolostorral együtt a prémontréiak bírták. A török időből valók egy mecsetnek, fürdőnek és csatornának maradványai. Zsámbék most szabályosan épült német-magyar mezőváros, 3,788 lakossal, kik leg
inkább földmiveléssel foglalkoznak.
Közel hozzá E. felé Tök esik, ez magyar falu, lakosai jobbára helvéthitvallásúak. Nagy-Kovácsi Telkitől EK-re fekszik, erdős hegyek között, lakosai jobbára németek, kik földmiveléssel s különösen gyü
mölcstermesztéssel is foglalkoznak. A helység határában szénbányák vannak. Attól K-re s Ó-Budától É Ny-ra Hidegkút esik, ez is erdős hegyek között fekvő német falu. A helységtől DNy-ra a Pál pataka
V ag y Ördögárka mentén, a Váracshegy és Remetehegy között levő völgytorkon Remete-Mária nevű búcsújáró hely van; ott 1816-ban epűlt nagy Boldogasszony tiszteletére a kápolna, melyhez aug.
15-kén és szept. 8-kán történnek a búcsújárások. A szomszédos Hűsvölgyben vendéglő van.
Solymár Hidegkúttól E-ra eső csinos német falu, egy vár
ammal, melyet Szarkavárnak neveznek. Vidékén Mátyás király
yadas kertje terült el, mely Oláh Miklós szerint erdős hegyeket,
vidám rétségeket foglalt magában s négy magyar • mfldre terjedt
ki. Közel hozzá ÉNy-ra Sz.-Ivcín kis német falu s a jelentősebb Vörösvár fekszik, mely szintén német falu. Ez a Pilisi hegyről dél
keleti irányban levonuló s Óbudánál a Dunára nyiló kies völgyben épült, melyen az országút Budáról Esztergomba és Bécsbe visz;
azért nevezetes úti állomás volt. Ugyanazon országút mellett, odább NyÉNy-ra Pilis-Csaba német-tót falu, ettől DNy-ra pedig Tinnye s ettől DK-re Perbál fekszenek, amaz magyar, emez német-tót. Pilis-Szántó és az odább E-ra levő Pilis-Sz.Kereszt túlnyomóan tót falvak, Vörösvártól ENy-ra a Pilisi hegy aljában fekszenek. Sz.-László szintén erdős hegyekkel szegélyezett völgykatlanban fekvő tót falu. Ellenben a Vörösvártól ÉK-re eső Csobánka, továbbá Borosjenö (Weindorf) és Üröm falvak lakosai túlnyomóan németajkúak. Csobánkán' szer
bek is laknak. Ürömnek a hegyek aljában szép fekvése van', kilátással a Dunára; ott van Alexandra Pavlovna orosz nagyfejedelemnőnek, József főherczeg-nádor első nejének, temetkezési kápolnája.
Békás-Megyer, Kaláz és Pomáz a Dunára néző lapály szélén, a hegyek aljában fekvő falvak, lakosaik szintén többnyire német
ajkúak, de Kalázon szerbek, Pomázon pedig, mely a legnépesebb, a magyarok, németek és szerbek majdnem egyenlő számmal vannak.
A lelkek száma 3,366.
Szent-Endre, Budától É-ra a legjelentősebb helység, rendezett tanácsú város, a Kis-Duna mellett fekszik, ott a hol a trachit hegy
csoport keleti ágazatai egészen a folyó partjáig nyomulnak elő. Sza
bálytalanul épült utczái zugosak és keskenyek, egyenetlen talajon össze-vissza vannak építve a házak, többnyire kőből és téglából.
Feltűnően sok templom van a helységben, köztük hat az óhitű szer?
beké. Sz.-Endre t. i hajdan nagy szerb város volt, a Zsigmond és Albert királyok idejében Brankovics György deszpotát hazánkba kisérő szerbek nagyrészt ott telepedtek meg. Még Bél Mátyás 1737-ben azt írja Sz.-Endréről, hogy népesebb és nagyobb város, mint Óbuda, s hogy kivált a piaczon sok kereskedő bolt és kézműves műhely van sűrű sorban. Sz.-Endre még most is az óhitűek budai püspökének székhelye, de a szerbek száma a mult század óta nagyon megfogyott. A 4,229 lakos közül csak 743 szerbajkú, 995 magyar,
1,244 német és 1,051 tót; vallásra nézve 3,022 r. kath. és csak 741 görög-keleti. — A határ legnagyobb részét az erdők és szőlők fog
lalják el, s a lakosok egyik főkeresetforrása a bor; baj, hogy a határt gyakran a jég járja.
A trachit-hegyek, melyek Sz.-Endre mögött emelkednek, odább É-ra is a Dunáig szöknek ki, csak keskeny parti lapályt hagyván.
Ily lapályon fekszik Leányfalu, mely puszta Pócs-Megyerhez tar
tozik. Néhány év óta számos nyaraló épült ott, melyekben fővárosi családok laknak. A hegyek oldalain felvonuló szőlőket a filoxéra már nagyon pusztítja.
A z imént említett Pócs-Megyer a Szent-Endrei szigeten fek
szik, melyet a két ágra szakadó Duna ott képez, a hol völgye a visegrádi kanyarulaton alul kikezd szélesedni. A jobb ág a kisebbik, a bal a nagyobbik, de mindkettő hajózható, mindkettőben néhány apró szigetke van. A sarlóalakú sziget hosszan nyúlik el, több mint 28 km. hosszú s alig 3 km. széles, mindenütt lapos, sok helyen ho
mokos, buczkái részint meztelenek, részint bokrokkal, erdei és gyü
mölcsfákkal fedvék, szántóföldjei és legelői nem nagyon termékenyek.
Hajdan, úgy látszik, sokkal népesebb volt, mint mostanában; annyi bizonyos, hogy több helysége volt. Most csak négy magyar falu van rajta Kis-Oroszi, Tótfalu, Pócs-Megyer és Sziget-Monostor, köztük Tótfalu a legnépesebb, lakosainak száma 2,374, mind a négy hely
ségben együtt 5,388 lélek lakik.
Bogdány a Kis-Duna jobb partján Tótfalutól ENyra, emel
kedett hegyoldalban fekszik, szép kilátással az előtte elterülő szigetre s a Dunára; a falu mögött szép szőlők, ezek fölött gyér erdővel fedett hegyek vannak. A helységet leginkább németek lakják, kiknek főfoglalkozása a szőlőmivelés meg gyümölcstermesztés. Odább Ny-ra Visegrád fekszik, a Duna jobb oldalán, Nagy-Marossal szemben.
A helység maga kis mezőváros, hosszan nyúló főutczája a part men
tében elég széles és szabályos, de a fel és lemenő mellékutczák keskenyek. A telkek körül gyümölcskertek vannak. A z apró házak között és felett néhány úri nyaraló és kert látható. A lakosok száma csak 1,331, kik jobbára németek. Maga a helység tehát alig dicse
kedhetik mással, mint szép regényes fekvésével. De nevéhez dicső történelmi emlékek csatlakoznak, s a régi dicsőségről még festői
* romok tanúskodnak. Visegrád t. i., mint szláv neve bizonyítja, mely
magas várat jelent, már a legrégibb időben hegyi vár volt. Az a Duna szintje fölé 247 méternyire emelkedő szép trachitkúpot ko
szorúzta, a Duna partján az alsó vár feküdt, e kettőt a hegy oldalán felvonuló kőfalak kapcsolták össze. Róbert Károly rendesen Vise
grádon lakott, a hegy tövében épült fényes palotában, ott ülte meg bárom, menyegzőjét, ott született Nagy Lajos 1326. márcz. 5-kén.
Még sokkal fényesebb udvart tartott Visegrádon Hunyadi Mátyás.
Kortársai nem győzik eléggé dicsérni Mátyás visegrádi udvarának Papáját. A kastélyban 350 kisebb-nagyobb lakószoba volt,
függő-kertek, pompás fürdők, üvegházak, halas medenczék, szobrokkal ékesített szökőkutak stb. képezték az ottani »földi paradicsomot.«
De a királyi paloták, kertek stb. mind eltűntek, nyomaik sem lát
szanak többé. A török már 1529-ben foglalá el Visegrádot, azután majd az egyik, majd a másik fél ostromolta, mignem 1684-ben a török végképen kiűzetek. 1702-ben I. Leopold parancsára a falakat az alsó várral együtt lőporral robbanták szét. A z egykori vár leg
épebb része az úgynevezett Salamon tornya, mely a Duna partján áll; I. Endre állítólag ebben záratta el Salamon királyt. Azt néhány év előtt kijavították s befedték, hogy a további pnsztulástól megóvják.
A felső várban is tettek ásatásokat.
Visegrád a fővárosi lakosságnak egyik kedvelt kirándulási he
lye ; nyáron gyakran társas kirándulásokat tesznek oda gőzhajón.
Azt mondják, hogy Visegrád helyén hajdan a római »Castrum ad Herculem« állott; a hegy keleti oldalának mélyedésében csak
ugyan római temetőkre akadtak, melyekből sok tégla, vertpénz, hamvveder, lámpa és köny-üvegcse kerültek napfényre.
A Szent-Endrei sziget bal ágának keleti oldalán Vdcz fekszik;
ez régi püspöki város, melyet különösen Báthory Miklós püspök Hunyadi Mátyás idejében nagy fényre emelt. A török világban az is elpusztult és csak 1689 óta kezdett ismét kiépülni. Új felvirágoz
tatására legtöbbet gróf Atthann Károly (1734—1758.) s gróf Migazzy Kristóf (1762—1786.) püspökök tettek. Vácz a Dunaparton hosszan nyúlik el, régebben püspöki, káptalani városra s Kis-Váczra volt elosztva, most mindhárom rész egy rendezett tanácsú várost képez.
Kivált régibb részei rendetlenül, zugos, keskeny utczákkal vannak építve, azonban főutczái eléggé szabályosak, többnyire fasorokkal vannak beültetve, az újabb lakóházak csinos, emeletes épületek. Leg
szembetűnőbb épület a püspöki székesegyház, mely az alsó város
részen a püspöki palotával, a kanonokok épületeivel, stb. körülvett tágas téren fekszik. Vele szemközt a Duna felől a püspöki palota * áll, a Dunáig terjedő kettős díszkert közepén. A püspöki templomtól balra a papnövelőintézet, jobbra a kegyesrendiek temploma és ko
lostora áll. Onnan lefelé van a ferenczesek temploma és kolostora s még alább az elhagyatott Sz. Miklós temploma; az alsó városon kivül pedig az úgynevezett hét kápolna van, búcsújáró hely. A nagy piaczon van a felső város plébániatemploma, ettől jobbfelől ugyan
csak a piaczon a régi püspöki palota emelkedik, melyet a siketnémák intézetévé alakítottak át; ezzel csaknem szemben az irgalmas barátok kolostora és a kiszolgált lelkészek nyugintézete van. A felsővárosi
főutczán, a dunai oldalon, az állami fegyintézet terjedelmes épületét találjuk, s ettől E-ra a Kis-Váczra vezető főutczán a »diadalkaput,«
melyet Migazzy püspök Mária Terézia tiszteletére építtetett, midőn a királyné a várost meglátogatá.
Vácz polgári népessége 1880-ban 13,199 volt, csak 305 lélek
kel szaporodott 1869 óta. Legnagyobb része magyar és római kath.;
a lakosok főfoglalkozása a földmivelés, különösen a szőlőmivelés. A Naszál begyen gazdag kőbánya van, mely a püspöki uradalomé; fara
gásra alkalmas követ is szolgáltat. 1849-ben két ütközet volt Vácz-nál, egyik ápril 10-kén, másik az oroszok ellen jul. 17-kén.
Vácztól K-re és DK-re a dombos vidéken számos kis falu van, melyekben túlnyomóan magyarok laknak, de Csőváron, Ácsán, Püs
pök-Hatvanban, Rátóton, Kis-Ujfalun és Zsidón a tótok vannak többségben. Ezek mind apró helységek, csak Püspök-Hatvanban és Ácsán van ezernél több lakos; az utóbbi falu a Galga patak völgyé
ben, kies vidéken fekszik, ékességéül a b. Prónay család két kastélya szolgál; Rátóton pedig Vigyázó szép kastélyát és gyönyörű kertjét találjuk. Mácsa ugyanabban a völgyben fekszik, Ácsától D-re, népes magyar falu. Váczhoz s a Dunához közelebb esik Szöd, 1849 lakossal, a Rátót felől jövő Rákos pataknál magas lapos homok között; ha
tárában sok csinos major van.
Göd nagy puszta, mely Sződ, Csornád és Duna-Keszi között terűi el, homokos partok között, széles laposokkal szaggatott, néhol buczkás. Ott néhány csinos urasági épület van, egyik majorban ló-idomító intézetet tart fenn egy angol. Ugyancsak Göd pusztán neve
zetes források fakadnak, melyek Szabó József véleménye szerint legalkalmasabbak Budapestnek ivóvízzel való ellátására.
Csornád, Veresegyháza, Szada és Mogyoród kis helységek, sokkal népesebb és nevezetesebb falu Fóth, melyet gróf Károlyi szép kastélya és díszkertje s a gróf Károlyi István költségén épített gyönyörű templom ékesítenek. Ez Y b l Miklós vezetése mellett 1845
—1856-ig épült; alatta van a gr. Károlyi család sírboltja.
Duna-Keszi szintén népes falu, de jóval népesebb Rákos-Palota, 4,105 lakossal, mely a budapestiek egyik kedvelt kirándulási helye;
a helység a vasúti állomástól EK-re homokos síkon terűi el, szabá
lyos széles utczái vannak; a vasút közelében s az Új-Pest felé vezető főutczán sok csinos ház épült, melyek közt a pestieknek nyári lakaik
Js vannak.
A z Új-Pestről oda vivő lóvonatú vasút 1872-ben épült. A gőzmozdonyú vasút pályaudvara mellett a kis erdő mulatóhelyül
szolgál. Közelében van az Istvántelek, melyet gr. Károlyi István az országos gazdasági egyesületnek majoros gazdákat képező intézet számára ajándékozott.
Rákos-Palotához tartozik Káposztás-Megy er puszta, melyen két major van, az egyik lóidomító intézet telepje szokott lenni; a régi ispánlakkal átellenben a királyné vadászkastélya van.
Uj-Pest csak 1838 után keletkezett, gr. Károlyi István néhány házhelyet osztott ki akkor örök bérlet mellet; még 1844-ben is csak egy-két házból állott az új telep, de azután néhány fővárosi lakos nyaralókat kezdett építeni, a homokpartokat szőlőkkel beültetni, csakhamar új meg új ipartelepek keletkeztek, s most a gyorsan emelkedő új város már majdnem összenőtt a fővárossal. Uj-Pest mint nagy község van szervezve, lakosainak száma 11,668, kik leg
inkább iparosok, kereskedők és munkások. Schőnichen hajógyára s egy kikötő is van ott a telelő hajók számára.
Czinkota, Csömör és Kerepes a fővárostól ÉK-re fekvő falvak;
a magyar állami vasút mellett pedig Rákos-Keresztár, Rákos-Csaba Péczel, Isaszeg és Gödöllő fekszenek. Rákos-Keresztúron és Isa-szegen a tótok vannak többségben, a többiekben a magyarok túlnyo
mók. Gödöllő legnépesebb, 3,940 lakossal, egyszersmind legneveze
tesebb azért, mivel ott van a királynak nyári kastélya és díszkertje.
A gödöllői nagy uradalmat, melyhez Kerepes, Isaszeg, Csík-Tarcsa, Zsidó, Csömör, Ecser és Soroksár és számos puszta tartozott, Gras-salkovics Antal 1726—1748. szerezte össze, a ki, jóllehet szegény szüléktől született vala nyitramegyei Ürmény helységben, gyorsan emelkedett magas állami hivatalokra, báróságra és grófságra, fia I I . Antal pedig herczeggé lett. De a fényes hérczegi család már a harmadik ivadékban roppant uradalmaival csőd alá jutott és kihalt.
1851-ben a gödöllői uradalmat b. Sina György vevé meg, ki azt már 1864-ben a belga banknak adá el. A z ország ettől vette meg 1868-ban az uradalom főtestét, melyhez a Gödöllő, Kerepes, Dány és Isaszegh határaiban fekvő majorsági birtokok s az egerszegi, bes-nyői, babathi, szentgyörgyi, nyáregyházai, szentkirályi és kis-baghi puszták tartoznak, s az elidegeníthetetlen magyar k. koronajavak állományába igtatta be.
Gödöllő mváros, erdős és szőlőhegyektől övezett vidéken, részint fensíkon, részint a Rákos laposán fekszik. A Rákos a helységtől É-ra a szadai határban ered s a Dunába szakad, ellenben a keleti oldalon a vadászházon alul eredő forrás vize a besnyői és babathi völgyön a Galgába és ezzel a Tiszába ömlik. A királyi kastély