évre adaték át. Ez a régi csatornát helyreállít

ván, 1875-ig az említett három új részét is kiépítteté. A régi csa­

torna helyreállítása 2.479,140, a sztapár - újvidéki új csatorna 4.585,970, a baja-bezdáni tápcsatorna 1.969,018, a Sugovicza átala­

kítása 512,902 frtba került, az össszes költség 9.547,031 frt volt.

A régi csatorna 115 km. hosszú, 5 tartányra van osztva, víz­

mélysége 1.⁹ m., fenékszélessége 11.⁴ m., a hajózást 6 szekrény-zsilip közvetíti, néhány zsilip a belvizek levezetésére szolgál; 27 helyen híd van.

A sztapár-újvidéki csatorna 70 km. hosszú, fenékszélessége 9 .⁵— I I . 4 m., mélysége l.„ m., 4 tartányra vau osztva, 4 zsilipé és Sztapárnál egy vízszabályozó kapu van, 31 hídja. A baja-bezdáni táp- és hajózási csatorna a vizet a Sugovicza ágból nyeri, ez Bajánál kiágazik a Dunából és Szeremlénél ismét egyesül vele, 1995.² m.

hosszban szintén csatornává alakíttatott, a Baja városnál levő ka­

nyarja pedig átvágatván, ott egy kikötő építtetett.

Eddigelé Ferencz-csatornához kötött remények csak részben teljesültek.

A Duna Bajánál csak az említett mellékágaival érinti a megyét s azt alakíták át hajózási és tápcsatornává, mely Bezdánnál éri el a Ferencz-csatornát. Alább a Duna két ágra szakadván, a Mohácsi szi­

getet képezi, mely Baranya megyéhez tartozik, tehát Bács megyét csak keleti kisebbik ága érinti. A két folyón kivűl számos apró ér van a megyében, melyek gyakran egészen kiapadnak, néha meg kisebb nagyobb mocsárokat (bara) képeznek. A z erek völgyei, vala­

mint a száraz völgyelések is leginkább ENy-ról DK-re csapnak. így a Krivája patak, mely Bajsa, Hegyes, Szeghegy és Feketehegy mel­

lett elhaladván, Szt.-Tamásnál a Ferencz-csatornába szakad. így ^a Tornyos völgy, s a Csanálos, a Csík völgy stb. szintén DK-re kánya -rodnak. A Mosztonga Zombor vidékéről D-re csavarog s Bukinnál éri el a Dunát. Kisebb erek: a Kígyós Zombor vidékén, a Zsivo-Vajszka és Plávna vidékén, a Körös, Csík, Osztrova stb.

A megye középső vidékein, Szabadka, Zenta, Ó-Becse, Kula és Jíemes-Militics között van a hullámos fönsík, melyet Telecskai dom­

boknak neveznek, s melynek déli pereme a Ferencz-csatorna fölött domborodik. A z a fönsík 8—10 méterrel magasabb mint a környező térségek, a Duna és Tisza mellékei még alacsonyabbak s azért mocsárosak. A homokbuczkák többnyire már be vannak fásítva, sok helyen szőlőt termesztenek. A Duna mentében terjedelmes erdőket, kivált Apatin és Palánka között tölgyerdőket is találunk. Sok helyen eperfákat ültettek; századunk elején nagy lendületet vett a selyem­

termelés, de azután megint felhagytak vele; a legutóbbi években újra felkarolták.x) A forgalmat és kereskedést a Dunán és Tiszán s a Ferencz-csatornán kivül az Alföldi és Pest-Zimonyi vasutak moz­

dítják elő.

A népesség még tarkább mint Pest megyében, majdnem min­

den helységben kevert lakosság van. Legszámosabbak a magyarok, szerbek és németek, a magyarok száma 234,352, a szerbeké 177,081, a németeké 162,894. Vallásra nézve 407,003 r. kath., 8696 görög-kath., 121,838 görög-keleti, 57,238 ágostai hitvallású, 24,227 helvét hitvallású, 17,141 izraelita. A Sziavon- és Dalmátországból szár­

mazó római kath. szerbeket, bunyeváczoknak és sokáczoknak szok­

ták nevezni.

Jankovácz (Jankóháza, Jánosi) Bács megye legéjszakibb hely­

sége, magyar mváros 8625 lakossal, kik a homokos határon sok bort és gyümölcsöt termesztenek. Mélykút szintén népes magyar helység 7218 lakossal; Almás régi nevezetes helység, 8000 lakossal, kiknek nagyobb fele német, a többiek bunyeváczok és magyarok. Almástól Ny-ra Baja, K-re pedig Szabadka esik, mindkét város Bács-Bodrog

m eg y e éjszaki részében fekszik.

Szabadka Szeged után az Alföldnek legnépesebb városa, 114 m. magas térségen fekszik, ott a hol az Alföldi és Pest-Zimonyi vas­

utak egymást szegik. A mohácsi vész előtt virágzó város volt, a török uralkodás alatt egészen elpusztult, azután I. Leopold idejében

kez-J) Kunits szerint (Topographische Beschreibung des Königreiches Ungarn,

!• k. 258 1.) 1822-ben Apatin, Palánka és Újvidék helységekben 1 5 0 mázsa gubó váltatott be 20,000 frtért, a legombolyitásért 7 0 0 0 váltó forintot fizettek.

Beze-r&di Pál jelentése szerint pedig 1879-ben az egész országban 2507 kiló gubó váltatott be 2809 frt 8 9 krért. 1883-ban Zsablyán 7 2 3 2 , Palánkán 18,174, Ú j v i ­ déken 12,674, Apatinban 1 1 , 8 9 5 , összesen tehát 49,977 kiló gubó váltatott b e ,

°8szesen 5 4 , 0 4 0 frt 56 krért. A z egész országban 72,142 kiló gubó 7 8 , 1 8 5 frtért váltatott be.

dett ismét népesülni, a zentai csata után sánczokkal megerősíttet­

vén, a török ellen felállított határőrvidéknek főhelyévé, 1743-ban sza­

bad kamarai, 1779-ben pedig szabad kir. várossá lett, Sándor, Baj­

inak és Csantavér falvak és nagy puszták birtokába jutván. Ekkor németül »Maria Theresiopel«-nek kezdek nevezni, szerb neve Szuboti-cza. A város ENy-ról DK-re hosszan elnyúlván, nagy területet fog­

lal el, meglehetős szabályosan épült utczái egyenesek és szélesek, több­

nyire fasorokkal szegélyezvék, piacza és főbb utczái ki vannak kövezve.

Ujabb időben nagyon hangzatos neveket adtak az utczáknak; főut-czája, mely a pályaudvar felől Szt-István piaczán át DNy-ra húzó­

dik, Kossuth és Deák neveit viseli, délnyugati folytatása a Zom-bori-út. Más utczák: a Petőfi-utcza, Lendvay-utcza, Eötvös-utcza Kazinczi, Berzsenyi, Rákóczi, Szalay-utczák stb. E hangzatos utczák szélein többnyire csak kis falusi házak sorakoznak, csak a főpiacz körül s a pályaudvar felé vannak újabb időben épített mutatós és emeletes házak. Egyik legdíszesebb épület az, melyben a takarék­

pénztár, posta, telegraf s néhány más hivatal van, s mely a Kazinczi-és Eötvös-utczákra szolgál. Ott néhány jókora vendégfogadót is talá­

lunk; a Pest városhoz czímzettt szálló oszlopos homlokzata által tűnik ki, benne van a színház. A városháza s a mellette levő gimná­

ziumi épület épen nem tűnik ki. A templomok sem nagyon díszesek.

A Terézia-téren áll a kalocsai székesegyház mintájára épült kéttor­

nyú templom, Sz.-Rozália napján népes búcsúk vannak. Csinosabb a ferenczesek egyháza és kolostora, mely a Teleki-téren áll.

Szabadkán van k. törvényszék, főgimnázium, állami tanítónő képző intézet, polgári leányiskola és számos elemi iskola. Polgári lakosainak száma 61,367, köztük 30,078 magyar, 26,637 szerb és bunyevácz, a görög-keletiek száma csak 2304, a római katholikusoké 56,726. az izraelitáké 1647. A forgalom és kereskedés élénk s a vas­

utak kiépítése óta, úgy látszik, Szeged rovására emelkedik. De az ipar jelentéktelen. A lakosok leginkább földmiveléssel és baromte­

nyésztéssel foglalkoznak. A város határa igen nagy, részint egészen lapályos, részint dombos és völgyes, a rajta átkanyarodó erek mel­

lett kaszálók és rétek, a homokos területeken gyümölcsösök, szőlők és erdők vannak. A határt szegő utak szintén többnyire fasorokkal szegélyezvék. A szőlők kivált a várostól E-ra és ENy-ra esnek. A város nyugati oldalán a Városliget kellemetes sétahelyűi szolgál.

Szabadkától DK-re a Palicsi tó szakasztja meg a térséget.;

mint keskeny vízszalag Sándor falunál kezdődik, onnan mind jobban kiszélesedve K-re, azután E-ra kanyarodik. Mélysége 3—4 méter,

vize tiszta, átlátszó, lúgizű; leginkább nátront, konyhasót és magnó­

ját tartalmaz, tehát sóstó. Állítólag 1779-ben kútásás következté­

ben támadt; oly bő forrásai vannak, hogy lefolyása számára 6000 jj!. hosszú csatornát kellett a Tisza felé ásni. A város 1853-ban a tó éjszaknyugati oldalán, a hol az legszélesebb, egy ftirdőintézetet állí­

tott fel, mely elég csinosan és kényelmesen van berendezve, a tóban fürdenek, de vannak meleg kádfürdők is. A fürdő mellett árnyas üget sétahelyül szolgál. E fürdő csak egy órajárásnyira esik a város­

tól, s vasúton néhány perez alatt lehet oda eljutni. Odább K-re a Vértó és Ludas tó van, az előbbi kicsiny, alakja kerek, az utóbbi nagyobb, alakja olyan mint a bunkóé, E-ról D-re nyúlik el hosszan, éjszaki oldalán a Czigányhalom (112 m.), déli végén a Babahalom (104 m.) domborodik. Ludas pusztán számos szállás van.

Baja a megye éjszaknyugati szélén, a Dunának hajózható ága meUett fekszik, törvényhatósági joggal felruházott város, Szabadka felől ágazik el a szárnyvonal, mely azt az Alföldi és Pest-Zimonyi vasúttal összekapcsolja. A város egészben véve elég szabályosan és csinosan van építve, sőt a megye legszebb városa; kereskedése élénk, néhány ipartelepe is van, nevezetesen gyufagyára és szeszgyára. Tan­

intézetei '. kath főgimnázium, állami tanítóképző, leánynevelő intézet, stb. A lakosok száma 19,241, köztük 13,575 magyar, 2073 német, 2629 szerb.

Bajától D-re a tápcsatorna keleti oldalán Báthmonostor, Baracska, Dautova, Szántóvá népes helységek fekszenek; még népe­

sebbek a Bajától DK-re eső Vaskút, Kat$már, Rigyicza és Sztani-sics (Szaniszló). Szántován leginkább sokáczok és magyarok, Rigyi-czán németek és szerbek, Sztanisicson, melynek 6865 lakosa van, németek, szerbek és elmagyarosodott tótok laknak. A z utóbbi hely­

ség közelében van Rasztina puszta, melyen csinos kastélyt, díszker­

tet, gőzmalmot és szeszgyárt találunk. Katymárnak 4372 lakosa van kik németek, bunyeváczok és magyarok, a helységet néhány kastély ékesíti.

Sztanisicstól ÉK-re Bajmak esik, az Alföldi vasút mellett fekszik, 666.1 ember lakik benne, kik magyarok, németek és so­

káczok.

Zombor sz. k. város, Bács-Bodrog megyének székhelye, az

•alföldi vasút mellett, közel a Ferencz-csatornához és Dunához;

n ehány templom, a megyeház és városház díszes épületek; a lakosok

S z a n a a 24,698, közttik túlnyomók a szerbek, számuk 15,682 levén, a

m agyarok száma csak 5077, a németeké 2672. Van Zomborban

állami főgimnáziám, szerb tanitó-képző, k. törvényszék, járásbíró­

ság, 2 gőzmalom, gyufagyár, a vasúti állomás mellett terjedelmes szép park.

Bezdán, Zombortól ENy-ra esik, közelében szakad ki a Duná­

ból a Ferencz-csatorna, lakosai jobbára magyarok, számuk 7715.

Monostor szeg, Kapuszina és Apatin Bezdántól D-re esnek. Az előbbi nagy sokácz helység, 5225 lakossal, határában állott Bodrog vár és város, mely a róla elnevezett megyének székhelye volt. Kapu-szina (Komlód) magyar helység, lakosai sok káposztát, paprikát és zöldséget termesztenek. Apatin a megyének egyik legszebb helysége • hosszú széles utczái eperfákkal vannak szegélyezve, a lakóházak csi­

nosak és tiszták, a lakosok rendszeretetéről és jóllétéről tanúskod­

nak. A helység legdíszesebb épülete az, melyet nem régen a polgár­

iskola számára építettek. A lakosok jobbára németajkúak, számuk 11.978. Nemcsak foldmiveléssel, hanem iparral és kereskedéssel is foglalkoznak, különösen hires kendert termesztenek. Apatin egy nagy kincstári uradalomnak főhelye volt, ez uradalomhoz tartoztak:

Szonta, Doroszló, Rácz-Militics, Sztapár, Veprovácz, Kapuszina, Sz.-Iván, Karavukova, Bogojeva, Monostorszeg, Bezdán, Kollut, Csa­

tába, Gakova, Kernyája, Csonopla, Szántóvá, Baracska, Bereg és Dautova. A kincstári tisztek a kendertermesztésen kivül a selyem-termelést is előmozdították, s Apatinban is volt selyemlegombolyító gyár. Most újra felébredt Apatinban s a szomszédos helységekben a selyemtermelés. — Azelőtt az eperfa lehulló gyümölcséből szeszes italt is készítettek, melyet tudoviczának neveztek (tuda szerb szó, annyit jelent mint eper). Apatin lakosai fasarúkat, szalmakalapo­

kat és fűzfa kosarakat is készítenek.

Doroszló, Rácz-Militics (Miltény) és Hodságh Apatintól DK-re az úgynevezett Római sánczok közelében fekszenek. Ezen földhányá­

sok Apatin közelében a Dunánál kezdődnek s DK-re a Ferencz-csa-tornával egyközüen húzódnak és Zsablya vidékén a Tiszánál végződ­

nek. 1848-ban a szerbek védelmi vonalúi használták, s véres ütköze­

tek estek közelökben. Doroszló magyar falu, búcsújáró hely. Rácz-Militicsben és Hodsághban leginkább németek laknak, az utóbbi szé­

pen épült nagy-község, járási főhely 4099 lakossal. Szonta és Boge jeva az Alföldi vasút közelében fekvő helységek, amabban leginkább sokáczok, emebben pedig magyarok laknak. Bogojevához tartozik Gombos puszta, melyben csak néhány ház van. Ott kel át a Dunáo az Alföldi vasút, és pedig gőzkompon. *)

*) A Duna azon a vidéken, 8 kméternyire a Dráva torkolatán alul, ^

A FERENCZ-CSATORNA MELLÉKEI. 177 Bács, Hodsághtól D-re esik, a Mosztonga mellett nagy

erdő-ség között fekszik, régi nevezetes helység, róla nevezték el a megyét, érsekség is volt ott, a királyok gyakran megfordultak várában s országgyűléseket is tartottak ott. Most a várnak már csak némi marad­

ványai láthatók, s a város is csak 4080 lakost számlál, kik jobbára németek és sokáczok. A z újvidéki görög-keleti püspök káptalanja Bács nivárosban székel.

Bács megye legjobban mivelt vidékei és legvagyonosabb közsé­

gei a Ferencz-csatorna mellékein vannak. Ott sorakoznak közel egy­

máshoz Zombortól D K - r e : Kis-Sztapár és O-Sztapár, O-Szivácz és Uj-Szh'ácz, Cservenka, Veprovácz (Füzesalj), Kula, Keresztúr, uj-Ver­

hetsz és O-Verbász, Szent-Tamás, Turia, Nadály és Bács-Föídvár.

Cservenka a Ferencz-csatorna mindkét oldalán terjed el, nagy, leg­

inkább németektől lakott község, 7 02 5 lakossal. Kula még népesebb mváros, szintén a csatorna mindkét oldalán épült, egy nagy kincs­

tári urodalomnak főhelye, lakosainak száma 8102, kik magyarok, németek és szerbek. Legújabban Alsó- és Felső-Kula pusztán új telepitvényes községek támadtak. Közel hozzá Pékla puszta fekszik, hol a kincstárnak mintagazdasága van. Uj-Verbászon, 5050 lakossal, leginkább németek, O-Verbászon, 3664 lakossal, felerészben németek, felerészben szerbek laknak. Mind Pékla pusztán, mind Új-Verbászon az öntözést alkalmazzák s így meghonosíták a rizstermesztést. Szent-Tamás 10,609 lakosa közöl 5762 szerb, 3808 magyar; e mváros volt 1848-ban a szerb lázadásnak egyik főfészke.

A Pest-Zimonyi vasút mellett Szabadkától D-re Topolya nagy magyar község fekszik majdnem a megye kellő közepén, 9500 lakos­

sal ; Bajza faluban tótok is laknak, de Hegyes és a Krivája völgyé­

ben fekvő Feketehegy lakosai magyarok, Szeghegy falúban pedig ág.

hitv. németek laknak. A vasút Yerbásznál a Ferenczrcsatornát szegi, azután délkeleti irányban halad tovább s Kuczura, Kis-Kér, O-Kér és Kiszács helységek mellett elhaladván, Újvidékre érkezik.

Újvidék I I I . Károly idejében még jelentéktelen mváros volt,

^ á l l á s k o r 5 0 0 , magas vízálláskor pedig 1 3 0 0 m. széles, a dunai híd a n a g y

a rt é r miatt 3.500,000 frtba került volna. A z é r t k é t g ő z k o m p o t készítettek, raj­

tuk 6 2 .⁷ m . hosszú sínvágányok vannak, tehát 8 személyszállító kocsi v a g y 10 teherkocsi fér el. A parti lejtőn levő sínekről a kocsik közvetlenül a g ő z k o m p énjeiresiklanak, így szállíttatnak á t a másik partra. A parti építkezések és g ő z kompok igen czélszerüek, 1871ben készültek e l ; a k o m p o k alkotórészeit P o r o s z -t á g b a n , Duisburgban készí-te-t-ték. A z összes á-tszállí-tási m ü v e k 5 4 0 , 0 0 0 fr-tba

k er ü l t e k .

BüNFALVY : E G Y E T . FÖLDRAJZ. I I . MAGYARORSZÁG. 12

1748-ban sz. k. várossá lett, azután csakhamar az alsó Duna egyik fő kereskedőhelyévé emelkedett s oly gyors virágzásnak indult, hogy már 1848-ban több mint 20,000 lakosa volt. A z átellenben fekvő Péterváraddal együtt ép oly iker-város, mint Pest és Buda, lapályon terül el, míg Pétervárad hegyen épült s jelentős erősség. A két város már régóta hajóhíd által van összekapcsolva, most a vasút számára is áthidaltatott a Duna. A hajóhíd újvidéki feje meg van erősítve, ^a sánczokon túl egy szép sétahely terül el s azután következik a város.

A forradalom alatt sokat szenvedett, nagyrészt leégett, lakosai tete­

mesen megfogytak: de utóbb csakhamar szabályosabban és szebben épült fel, s most Bács-Bodrog megyének egyik legcsinosabb és leg­

nyájasabb városa. Görög-keleti püspöknek és községi szerb főgimná­

ziumnak székhelye levén, Újvidék a magyarországi szerbek egyik központja. Van ott állami főgimnázium is, továbbá polgári leányis­

kola, leánynevelő intézet, ipartanoda, k. törvényszék, járásbíróság stb. A polgári lakosok száma 21,325,ezekből 8790 szerb, 5517 magyar s 5159 német. Elénk kereskedést űznek különösen a borral, gabnával és gyümölcscsel; halászattal, selyemtermeléssel, kertészkedéssel is foglalkoznak. Határában különösen jó alma terem, általában az alma­

fajták közöl híresek az újvidéki és szabadkai szercsika, a bajai pogácsa s a jankováczi jeges alma.

Újvidéktől Ny-ra a Duna lapos bal partján O- és Uj-Futtak egymás mellett fekvő helységek vannak, amabban 5367, emebben 3119 lélek lakik, kik leginkább németek és szerbek, egyebek közt jó dohányt termesztenek, selyemtermeléssel is foglalkoznak s fával is kereskednek. Glozsán falu kissé távolabb esik a Dunától, lakosai leg­

inkább ágostai hitv. tótok; odább Ny-ra hármas helység fekszik a Dunánál, t. i. 6-, Német- és Új - Palanka ; Ó-Palánkán 4757 jobbára szerb lakos van; Német-Palánkán, mely csak 1785-ben alapíttatott, 4429 jobbára német, Uj-Palánkán pedig 1459 szintén német ember lakik. A szomszédos Cxéb, Obrovácz, Bukin, Gajdobra és Bulkesz helységek lakosai szintén túlnyomóan németek, Cséb határában jo dohány terem.

Pfitrovácz nagy tót helység 7403 lakossal, kik majdnem mind­

nyájan ágostai hitvallásúak, Kulpinban németek és szerbek laknak, Kiszácson tótok, Járekben németek, Temerinlen pedig magyarok. Ez utóbbi nagy község 7865 lakossal.

Újvidéktől K-re a Duna mocsáros alsíkján Káty, Felső- &

Alsó-Kovil és Gardinovácz jelentéktelen helységek, a kiemelkedő tojásdad alakú fensíkon Lok, Vilova és Mossorín fekszenek, a fensík

keleti oldalán pedig közel a Tiszához Titelt találjuk. E z mváros, a csajkások kerületének főhelye volt, mely a Tisza torkolatán uralko­

dott. A csajkások kerülete a magyar katonai őrvidékhez tartozott, egy zászlóaljat hat századdal foglalt magában, melynek területe 870 D k m . tett. 1872-ben eltöröltetvén a magyar katonai őrvidék, a csajkások kerülete Bács-Bodrog megyébe kebeleztetek be. Titel vagy Tétel régi helység, hajdan prépostság volt ott; hadi tekintetben mindig jelentő­

séggel bírt s azért meg is volt erősítve. Most Titelben 3321 ember lakik, kik jobbára szerbek, hajózással, halászattal, kereskedéssel s hajó­

építéssel foglalkoznak.

A Tisza mellékei Titeltől E-ra szintén mocsárosak, s a folyó jobb partján nincsen helység. Zsablya vagyis Józsefháza tetemes távolságban van a Tiszától, 5349 lakosa jobbára szerbajkú. Csurog szintén szerb helység 6406 lakossal, a második csajkás járás legné­

pesebb helysége a Tisza egyik kanyarulatánál fekszik. Bács-Földvár a Ferencz-csatorna torkolatához közel esik, 5341 lakosa magyar és szerb. Odább E-ra szintén a Tisza egyik kanyarulatánál O-Becse fekszik, mely nagy község 15,040 lakossal, kik között 8683 magyar és 5092 szerb. O-Becse a tiszai koronakerületuek főhelye volt; több állami épület, nagy községház, a szerbek díszes iskolaépülete és más közintézetek épületei ékesítik. Három gőzmalom is van ott. Odább E-ra szintén a Tisza jobb partján Petrovoszelló, Mohói és Ada népes helységek vannak. Mind a háromban a magyarok vannak többség­

ben, az elsőben 7231, a másodikban 7782, a harmadikban 9693 ember lakik. Adán állami földmives-iskola van állattenyésztéssel és kerté­

szettel, két gőzmalmot is találunk <~>tt.

Végre Adától E-ra a Tisza jobb partján még Zmta, Adorján, O-Kanizsa és Martonos helységeket találjuk. Zenta rendezett taná­

csú város, 21,200 lakossal, kik között 17,877 magyar és 1876 szerb.

Híressé lett azon győzelemről, melyet határában Jenő szavojai her­

ceg 1697. szept. 11-kén a török hadakon kivívott. Adorján csak kis kertész község, mely Ó-Kanizsához tartozik; ez meg nagyközség, 13,069 lakossal, kik legnagyobbrészt magyarok. A helységtől E-ra a Körös patak szakad a Tiszába. Martonos szintén túlnyomóan magyar óváros 5126 lakossal.

Csongrád megyének nagyobb fele a Tisza bal oldalán terül el,

ltt csak azon helységeit említjük meg, melyek a Tisza jobb oldalán

vannak. Az Alföldi vasút Szabadkáról Horgosra s innen Szegedre

V l S z- Horgos 4192 magyar lakost számláló falu.

Szeged régi nevezetes sz. k. város, a Tisza jobb partján terül 12*

el, a Maros torkolatán alul. Szegedet többi között Zsigmond része-síté különböző kiváltságokban; I. Ulászló 1444-ben ott tartá az országgyűlést, melyen a törökökkel békét kötött s a békét esküvel megerősíté, mindazonáltal nemsokára megszegé s Várna alá vonúla hadával, hol életét veszté. 1541-ben a törökök szállák meg, s ők épí­

tek fel a várat, melyből csak 1676-ban takarodának ki. A félszaba­

dult Szeged 1715-ben lett sz. k. várossá. — 1849. febr. 11-kéna ráczok támadák meg Szegedet, a jobbára nemzetőrökből álló magyar sereg azonban visszaűzé. Julius első felében a magyar kormány s az országgyűlés Szegedre menekült, de már jul. 30-kán onnan is el kel­

lett távoznia. Két nappal elébb az Újszegeden volt lőporos torony meggyuladván, 800 embert temetett romjai alá. Haynau hadserege már aug. 2-kán bevonult a városba, aug. 5-kén a Szöregnél való elsánczolt állásukból kiveré a honvédeket. Fényes 1847-ben megje­

lent munkájában ezt írja Szegedről: »Egy sík térségen fekszik, Pest­

hez 21 mf., 35,861 lak.Nevezetesebb épületei: a két róm. kath. paro-chialis s a minoriták és szent ferencziek igen régi nevezetes szent­

egyházain és zárdáin kivül az iskolaépület, a pompás városháza a várral átellenben, a roppant polgári kórház s igen számos magános épületek, melyek közt emeletesek is számosak.« Reizner János *) felette érdekes munkájából látjuk, hogy Szeged a mostanában magasztalt

»boldog időkben« a tengés és szunnyadás korszakát élte és csak a negyvenes években ébredt fel öntudatos pezsgő életre. A forradalom alatt és után sokat szenvedett, mindazonáltal folytonosan gyarapo­

dott és magyarosodott; az Alföld legnépesebb városává lett.

Szeged vidékén a Tisza az Alföldi vasút hídj ától kezdve Algyő falu mellett K-re kanyarodik, legkeletibb kanyarulatát átmetszették, ez átvágástól Tápé faluig délnyugati irányban folyik. A Maros azelőtt kacskaringósan Deszk és Szöreg felé kanyarodott s az utóbbi helység felől É-ra fordulván, derék szöglet alatt szakadt a Tiszába, ott a hol ez K-ről Ny-ra folyik. A Maros kanyarait elmetszették s torkolatát egyenes vonalban úgy vezették, hogy hegyes szöglet alatt esik a Tiszába. Ez csak egy darabig Szeged éjszaki részénél, a Felső város­

nál, halad nyugati irányban, a Belvárosnál D-re fordul és a Vedres erdőig délnyugatdéli irányt követ. De azután ENy-ra kanyarodik és csak Sz.-Mihály pusztán fordul ismét D-re. Ezt a nyugati kanyarula­

tát szintén elvágták és pedig a Vedresházai átmetszéssel, mely azon­

ban nem akart fejlődni.

J) L . A régi Szeged. I. A negyvenes évek és a forradalom napjai Szeg⁸' den, irta Reizner János. Szeged, 1884.

A Tisza mindkét partján töltéseket építettek, melyek Szegeden felül és alul áradási medrét nagyon összeszorították. A partmeuti töltésekhez a folyó jobb oldalán néhány haránttöltés járult, nevezete­

sen a Percsorai, mely Szegedtől E-ra 20 km. esik, továbbá a Sövény­

házi, mely Szegedtől 12 km. van, s a Baktői, mely a Felső város éjszakkeleti oldalán éjszaknyugati irányban húzódik. A város mel­

let az Osztrák-magyar állami vasút s az Alföldi vasút töltései szegik egymást. A z Alföldi vasút töltése a tiszai hídtól Algyő felett délke­

leti irányban, tehát Szeged nyugati oldalán halad s az Alsó város irányában szegi az Osztrák-magyar állami vasút töltését. Ez Dorozsma vidékéről délkeleti irányban húzódván, az Alsóváros déli oldalát megkerüli s ezen városrész és a Tisza között a tiszai hídig E-nak tart. E szerint Szeged a Tisza partja, a Baktői töltés s a két vasút töltései által körülfogott területen fekszik, hosszan elnyúlván E-ról D-re. Dorozsmától E-ra egy jókora tómedencze vau, a Fejértó, azon helységtől DK-re pedig egy keskeny mocsár D-re a Tisza felé csa­

varog. A Fehértó felszíne 76, a vasúti töltéséktől befogott háromszög­

letű terület 83, a Dorozsmától DK-re eső terület 81, a Fehértótól E-ra eső terület 87, az Alsóváros és vasúti töltések közötti terület 79 m. magasságban vannak a tenger felett.

A Belváros területe a Tisza 0 pontja felett 5.⁵—7.⁰, az Alsó­

városé és Rókus külvárosé csak 3—4 m. magas volt. A folyószabá­

lyozás és az áradási medernek töltések közé szorítása következtében a megáradt Tisza vízállása mind magasabb lett. Ugyanis Szegeden a legmagasabb vízállás 1830-ban 6.^{1 7}, 1876-ban 7.^{8 6}, 18.77-ben 7.^{9 5} s 1879-ben 8.^{0 6} m. volt a 0 pont felett.

Szeged városa s egész környéke tehát már 1876-ban és 1877-ben igen nagy veszedelem1877-ben forgott, a víz már akkor is jóval maga­

sabban állott, mint a város területe. 1879. márczius 5-kén éjjel bekö-vetkezék a Percsorai töltésvonalon a petresi szakadás, a víz csakha­

mar a Fehértóig és Dorozsmáig eláradván, rohamosan Szeged felé közeiedék. A Sövényházi gáton áttörvén, az Alföldi vasút töltése előtt gyűlt meg. Ezernyi nép dolgozott éjjel-nappal az utolsó védvo­

nal megerősítésén és magasbításán, de a tengernyi víz elsőben Algyő irányában, azután erős vihar támadván, márczius 11-kén éjfél tájban

a Pályaudvar közelében is átszakasztá az Alföldi vasút töltését s néhány pillanat alatt benyomult a városba. A kiáradt víz a Fehértó déli csúcsánál az Osztrák-magyar állami vasút töltését is átszakasztá

s Dorozsma felől az említett mocsár irányában a Tisza felé folyt, ár oly hirtelen lepte meg a várost, hogy kevesen mentettek meg

In document A NÉPRAJZI VISZONYOKRA. (Pldal 182-200)