• Nem Talált Eredményt

A Michler-féle keton reakcziója aminnal; egy afuchsin csoportjába tartozó festék előállítása

Példa: Kristályibolya. (Hexamethyl-triamidó-triphenyl-chlórmethán.) C<>Hj-N(CH3)í

Képlete: C—C«Hi-N(CH3)ü

ü;Hi-N(CHa)!

/ \ C 1

Előállítás.

100 g. dimethylanilint, 40 g. kereskedelmi Mi c h l e r - f é l e ketont (tetramethyl-diamidó-benzóphenon) és 40 g. phosphoroxychloridot* elegyí­

tünk és nyitott lombikban, élénken forró vízfürdőn, 5—6 óráig hevítjük.

A kék olvadékot ezután, másik lombikba, hideg vízbe öntjük, nátron­

lúggal lúgosítjuk és a lombikot a 45-ik rajzban látható módon fölszerelve, addig vezetünk rajta keresztül vízgőzt, míg olajcseppek (át nem alakult dimethylanilin) többé nem desztillálnak át. Kihűlés után a lombikban visszamaradt, megmerevedett festékbázisról a lúgos folyadékot leszűrjük, a csapadékot vízzel mossuk és nagy porczellánserpenyőben, vagy tálban

* Készítését lásd alább.

254 v e g y f o l y a m a t.

4 liter vízből és 20 g. tömény sósavból készített oldattal, rövid ideig forraljuk. Leülepedés után a kék oldatot a fel nem oldódott festékbázisról, szűrőn átöntjük; utóbbit újabb mennyiségű sósavas vízzel forraljuk, leszűrjük, stb., annyiszor ismételve ezen eljárást, míg a bázis, némi kis maradék hátrahagyásával, egészen feloldódik. A kihűlt festékoldathoz addig adagolunk finoman porított konyhasót, míg az összes festék kicsa­

pódik. Ezt vákuumszűrőn leszűrjük, erősen leszivatjuk, agyaglapokra felkenjük, s fél óra múlva, kevés forró vízből átkristályosítjuk. Kihűlés közben a kristályibolya az oldatból zöldesfényü kristályokban válik ki, melyeket leszűrünk és szűrőpapiros között a levegőn megszárítunk.

Vegyfolyamat.

Ha a M i c h 1 e r-féle ketont alkalmas közvetítő anyagok, például phosphoroxichlorid jelenlétében aminnal hevítjük, a két vegyület konden- zálódik és fuchsincsoportba tartozó festékbázis létesül: az előállítási példa szerint, dimethylanilinnal, túlnyomóan hexamethylpararosanilin, a kristály­

ibolya festékbázisa:

, C.;H4-N(CHs)2 /Cf,H4-N(CHa)2

CO j- H . G;H4-N(CHa)2 (OH)C—CeH4-N(CHa)2

Cf,H4-N(CH3)2 C<>H4-N(CHa)2

M i c h 1 e r-féle keton hexamethyl-triamidó-triphenyl-carbinól (hexamethyl-pararosanilin)

Ha ezt a bázist hígított savakban feloldjuk, 1 molekula HC1 kapcso­

lódik hozzá (festéksó létesül):

(OH)C^[C6H4-N(CHa)2]a Ci;H4-N(CH:s)2 . HC1,

mi mellett 1 molekula víznek elemei válnak le, s festék — kristályibolya létesül :

[C6H4-N(CHa)2]2 [ü;H-i-N(CH3)2]2

(OH) C - C f + H2O.

C(íH i-N(CH:i)2 . H Cl j CfiH i-N(CH;i)2CI

Sokan a kristályibolya szerkezeti képletét is „chinoid“-alakban (249. oldal) fejezik k i:

C [CöH4-N(CH3)2]2 cJi

[CoH4-N(CHa)2]2 CH/ \ CH

^ ChH4-n(c h8)sCi c h x / ch

CH3-N-CH:í

Cl

A VEGYÜLE'L' a z o n o s s á g á n a k m e g á l l a p í t á s a é s j e l l e m z ő r e a k c z i ó i. 255 Minthogy a M i c h 1 e r-féle keton dimethylanilinból és carbonylchlo- ridból létesül:

2C(iHr,-N(CH:i)2 + COCls

/Ce.H4-N(CH3)2

C O / +2H C1,

\Cl!H4-N(CH:i)2

a kristályibolya előállítására kiindulhatunk kizárólag dimethylanilinból is, melyre kontakt anyagok (czinkchlorid, aluminiumchlorid, stb.) jelenlétében, carbonylchloridot engedünk hatni. (Erről az előállítási módról bővebbet a 122-ik oldalon.)

A vegyület azonosságának m egállapítása és jellem ző reakcziói.

A kristályibolya, mely szépen kifejlődött, zöldes fényű, ibolyaszínű oszlopokban, vagy lemezekben kristályosodik, pararosanilinszármazék, t. i. a hexamethyl-pararosanilinnak sósavas sója. Az előállítási példában ismertetett reakczió nem eredményez kizárólag hexamethyl-származékot, hanem e mellett vöröses-ibolya színű, pentamethyl- és tetramethyl-para- rosanilin is létesül, melyeknek alaktalan keveréke alkotja, a „kristályibolya"

festéket.

A kristályibolya, minthogy pararosanilin-származék, a triphenyl- methán-festékek 2-ik csoportjába (250. oldal), a triamidó-triphenyl-methán- festékek közé sorolandó. Ezen festékeknek alapvegyülete a triamidó- triphenyl-methán, az ú. n. para-leukóanilin, valamint a triamidó-diphenyl- tolylmethán, az ú. n. leukóanilin :

/CeH4(NH2) CH C«Hi(NH2)

\ C gH4(NH2) para-leukóanilin

/CoHífNHa) CH. CgH4(NH2)

\CeH3(CHs)(NH2) leukóanilin

Ezek képviselik a „leukóbázisokat", melyek oxidáláskor megfelelő festékbázisokat, azaz pararosanilint és rosanilint létesítenek:

/ CgH4(NH2) (OH)C CeH4(NHi)

\CeH4(NH2) pararosanilin (triamidó-triphenylcarbinol)

/C.iHjfNHa) (OH)C-CeH4(NH2)

\C6H3(CH3)(NH2) rosanilin

(triamidó-diphenyl-tolylcarbinol)

Ezek a festékbázisok sósavval (vagy másféle savval, például salét­

romsavval, eczetsavval, stb.) festéksókat alkotnak, melyekből 1 molekula víz elemeinek leválásával, létesülnek a rosanilin-festékek. Ezek között, úgy gyakorlatilag, mint elméletileg legfontosabb, a rosanilin sósavas sója a fuchsin, melynek szerkezeti képlete:

256 A VEGYÜLET AZONOSSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS JELLEMZŐ REAKOZIÓT.

JCeHi . NHa]2 /,[CeH4 . NHa]»

C f , vagy : c f

CoHs(CH.t) (NH-2)C1 ^CoHafCHa) N H2

__________ I

Cl

A fuchsint az iparban akként állítják elő, hogy anilin és p- és o-toluidin elegyét arzénsav, czinkchlorid, mercurichlorid, stb. jelenlétében, oxidálják, vagy pedig nitróbenzól, anilin és toluidin elegyét, vaspor és sósav jelenlétében, hevítik. Tiszta anilin, magában oxidálva, nem létesít fuchsint, hanem kék indulinfestékeket, illetőleg anilinfeketét (142-ik oldal).

A fuchsin rendkívül szép, zöld-fémfényü kristályokat alkot, melyek vízben vörös színnel oldódnak; a gyapjút és selymet egyaránt páczok nélkül, tartósan festi.* (Lásd a 31-dik fejezetet.)

A pararosanilin sói használható festékeket nem létesitenek.

Úgy a pararosanilin, mint a rosanilin, illetőleg fuchsin származékai úgy állnak elő, hogy az amidógyökök hidrogénjeinek helyét más gyökök foglalják el. Ezeket két csoportra, az alkylrosanilinek és a phenylros- anilinek, illetőleg pararosanilinek csoportjára osztjuk fel. A methyl-para- rosanilinek közé tartozik az előállítási példában ismertetett hexamethyl- pararosanilin (kristályibolya) is, melyben mind a három amidógyök hidrogénjeinek helyét methylgyökök foglalják el. Ha rája methylchlorid, vagy methyljodid hat, akkor, minthogy a molekula helyettesíthető amid- hidrogént már nem tartalmaz, addicziós reakczió mehet csak végbe, minek eredményeképp összetett festék létesül, methylchloriddal az ú. n.

methylzöld:

/ / [C6H4-N(CHa)2]2

c ■

'' CiiHi = N(CHs)3C1 . CH:>C1 methylzöld

Ha az amidóhidrogének helyét phenylgyökök foglalják el, phenyl- pararosanilinek, ill. phenyl-rosanilinek létesülnek, például a triphenyl-rosanilin:

C

[G:Hi-NH(Cr,Hr>)]2 C1.H4 = NH(CeHr.)-Cl

anilinkék

Ezeken kívül természetesen létesíthetők aethyl-, propyl-, valamint tolyl-, stb. származékok, ismeretesek továbbá ú. n. vegyes származékok is, melyek egyidejűleg alkyl- és phenylgyököket tartalmaznak. Alábbi táblázatos összeállítás a rosanilincsoportba tartozó fontosabb festékeket áttekinthető csoportosításban tünteti fel:

* A fuchsint legelőször N a t a n s o n , s röviddel rá H o f m a n n A. W. állí­

totta elő, 1856-ban, utóbbi oly módon, hogy anilinra tetrachlórmethánt engedett hatni. Iparilag 1859 óta gyártják. Vegyi szerkezetét F i s c h e r E . é s F i s c h e r O.

állapították meg 1878-ban.

Bartal Aurél:Szervesszítmények előállítása.

savfuchsin sulfósavaik vízben oldható kék

fes-■+■ tékek

258 PHTALEINFESTÉK ELŐÁLLÍTÁSA PIITÁLSAVANHYDRIDÖŐL ÉS PHENÓLBÓL.

Phosphoroxichlorid előállítása. Minthogy tiszta, friss phosphoroxi- chloridot a kereskedésben nem mindig lehet kapni, czélszerübb, ha azt magunk készítjük phosphortrichloridból, a következő módon: 100 g. phos- phortrichloridot öntünk nagyobb, tubusos retortába, melyet levezető hűtővel és gyűjtővel kapcsolunk össze, és hozzá, 2—3 g.-os részletekben 32 g.

finoman porított káliumchlorátot adagolunk. E közben újabb részlet hozzá­

adásával addig várunk, míg a folyadéknak a reakczió lefolyását jelző hullám­

zása megszűnt. Ha a chlorát első részletének hozzáadására hatás nem követ­

keznék be, a retortát vízfürdőn kissé melegítjük. Nem szabad azonban annyira hevíteni, hogy a gyűjtőbe folyadék desztilláljon á t ; ha ez mégis bekövet­

keznék, a párlatot visszaöntjük a retortába. A chlorát hozzáadagolása után a phosphoroxichloridot olajfürdőben 130°-on ledesztilláljuk és a párlatot hő­

mérővel fölszerelt frakczionáló lombikból rektifikáljuk. A phosphoroxichlorid forráspontja 110"; termelés 100 110 g. A készítményt üvegdugóval lég-hijjason zárható palaczkban tartjuk.

26. Phtaleinfesték (eosin-csoportba tartozó festékek)