Nyelvi és kulturális sokszínűség az oktatásban
B) A leghatékonyabb feladat valószínűleg a definíciók létrehozása, amellyel jól gyakoroltatható a mu- mu-tató-vonatkozó láncok szerkezete, hiszen ha a tanulóknak megadott szavakat kell értelmezniük, szinte
4. Miért szerepelnek a közleményben a „Minőségét megőrzi” dátumok?
...
Miért ezt tennéd? Válaszod alátámasztásához hivatkozz a szövegben található információkra!
...
...
4. Miért szerepelnek a közleményben a „Minőségét megőrzi” dátumok?
...
...
...
Szlovákiai magyar szakközépiskolás diákok szövegértési… 127
2. sz. melléklet: A kérdőív 17. kérdése
17. Mennyit és mit olvasol magyarul? Válaszaidat X-szel jelöld a táblázatban!
naponta 10-30 percet
naponta 1-2 órát vagy
töb-bet
hetente 10-30 percet
hetente 1-2 órát vagy
töb-bet
heti 1-2 hosszabb szöveget
havi 1-2 hosszabb szöveget áruházak
prospektusai nyomtatott újsá-gok, magazinok tankönyvek, inter-netes tananyagok (wikipédia) blog, hírportál, közösségi oldal (facebook) szépirodalom (re-gény, novella, fantasy, krimi, vers stb.) ismeretterjesztő irodalom
ROMA GYEREKEK NYELVI GYAKORLATAI AZ ISKOLÁBAN: Egy nyelvészeti etnográfiai kutatás körvonalai
Jani-Demetriou Bernadett
Jelen tanulmány egy a heteroglosszia elméleti keretében végzett doktori kutatás módszertani alapjait részletezi.
A kutatás roma gyerekek iskolai nyelvi gyakorlatait vizsgálja úgy, hogy az iskolában létrejött émikus kategóriákat veszi alapul az elemzés során. A kutatás célja az iskolába járó roma gyerekek beszédmódjainak és az azokhoz kapcsolódó társas jelentéseknek a megismerése. A heteroglosszia elméletének segítségével a beszélést több dimenzió mentén, a társas folyamatokra reflektáló és azokat alakító dinamikus cselekvésként értelmezi. Az interakciókban megjelenő társas jelentések feszültséget okoznak a beszédpartnerek között, ezáltal a társas jelentésekhez kötődő viszonyulások, ideológiák vizsgálhatóvá válnak. A feszültség az interakcióban a beszélők között jön létre, külön-böző nézeteik, ideológiáik, attitűdjeik szembenállásából fakad, ezzel befolyásolja a kommunikáció menetét.
Dolgozatomban amellett érvelek, hogy a feszültség vizsgálatát célzó, a heteroglosszia elméletén alapuló jelen kutatáshoz nyelvészeti etnográfiai módszerek jelentik az adatgyűjtés lehetséges módját, mert az egyéni pers-pektíva megismerését célozzák, és mert a beszélést a maga kontextusában ábrázolják. A dolgozat felvázolja, hogy a nyelvészeti etnográfiára ható elméletek hogyan határozzák meg a beszéd vizsgálatának irányát, mely jó alapot nyújt a heteroglosszia elméleti keretében megfogalmazott feszültség elemzéséhez.
1. Bevezetés
Kutatásom, melyhez ez a dolgozat kapcsolódik, iskolai környezetben vizsgálja a különböző csoportok közötti nyelvi diskurzusokat. A gyerekek beszédmódjai az iskolába kerülve az iskola nyelvi normái alapján értékelődnek. Eszerint a tanárok általában egy egyetemes normához viszonyítva jellemzik a gyerekek beszédét, melynek eredményeként az egyetemes normától eltérő beszédmódok elmaradottnak, kevesebbnek értékelődnek. Kutatásom célja olyan szempontból megismerni és megragadni diákok nyelvi gyakorlatait az iskolában, mely nem kizárólag egy egyetemesnek gondolt normához képest kialakított értékelést jelent, hanem a közösségben létező szempontok, értékek és ideológiák figyelembevételével történik. A nézőpont megváltoztatásával megismerhetővé válik, hogy a beszélői perspektívák közötti különbségek milyen feszültségekkel járnak az intézményi (tantermi) interakciók során. Az interakciós helyzeteket jelen kutatásban úgy értelmezem, hogy azokban a résztvevők beszédmódjai valamilyen vi-szonyba kerülnek egymással. Az így létrejövő viszonyok mindig kölcsönhatással járnak, melyek az egyes beszélőkben, illetve beszélők között feszültséget vagy akár konfliktust okozhatnak.
Jelen dolgozat a módszertani kérdésekre összpontosít. A kutatás elméleti hátterével bővebben két másik tanulmányom foglalkozik. (A nyelvi hátrány koncepciójának elemzése és egy alternatív vizs-gálati lehetőség bemutatása: Jani-Demetriou (megjelenés alatt); a kétnyelvűségnek a heteroglosszia el-mélete szerinti értelmezése: Jani-Demetriou 2020.)
A kutatáshoz az adatgyűjtés nyelvészeti etnográfiai módszerekkel, főként terepmunkán végzett résztvevői megfigyeléssel, tanórai hospitálásokkal és tanárok reflexióira fókuszáló interjúkkal történt.
A beszédet időben és térben meghatározott, kontextushoz kötött és a diskurzus résztvevői által közösen létrehozott cselekvésként értelmezem. E szerint a megközelítés szerint a jelentésalkotás a beszélés komplex terében jön létre, ami a fenti paraméterek közötti erők (az egységesítés, sztenderdizálás felé irányuló és az ezzel ellentétes, az egyéni különbségeket, a kreativitást hangsúlyozó erők) működésének dinamikája mentén folyamatosan alakul. Ebből következően alapvetésnek tekintem, hogy a beszélők a közöttük kialakuló viszonyoknak maguk is alakítói, vagyis egy adott csoport a maga által kialakított viszonyok és kategóriák mentén értelmezi a tagjait (beszélőit). Ezen jelenségkör megismerését célozza az e dolgozat keretein belül bemutatott nyelvészeti etnográfiai módszereket alkalmazó vizsgálat.
Dolgozatomban először bemutatom a kutatás színterét jelentő iskolát, majd röviden kitérek a ku-tatás elméleti hátterére. Ezt követően kifejtem, hogy a nyelvészeti etnográfia keretei milyen módszertani lehetőségeket jelölnek ki e kutatás elvégzésére. Végül nyelvészeti etnográfiai módszerekkel gyűjtött példákat elemzek.
Roma gyerekek nyelvi gyakorlatai az iskolában 129 2. A projekt bemutatása: a terepmunka helyszíne
A helyszín egy magyarországi állami általános iskola, mely egy olyan kisvárosban található, ahol a lakos-ság számottevő hányada romának tartja magát. A városban a roma lakoslakos-ság a város két ellentétes végében él. A keleti részen élő romák oláhcigánynak mondják magukat, akik cigányul is beszélnek. Lakóhelyük szegregálódott része a településnek. A nyugati városrészen élő romák magyarul beszélő magyar cigány-ként határozzák meg magukat, és az a kép alakult ki róluk a városban is, hogy magyar egynyelvűek. Ez a nyugati városrész kevésbé elzárt, mint a keleti, azonban a város lakói számára ez a területi egység egyértelműen a magyar cigány családok lakóhelyeként határozódik meg. A város központjában nagy-részt nem romák élnek. A várostól kb. 8 kilométerre található egy külső városrész, mely közigazgatásilag szintén a városhoz tartozik. Az itt élő roma közösség – a keleti telepen élőkhöz hasonlóan – cigányul is tudó oláhcigánynak mondja magát. Az ezen a külső városrészen élő romákról az állami iskolában tanító tanárok úgy vélik, hogy tulajdonképpen egy nagy családot alkotnak.
A három említett településrészen élő romák anyagi helyzete általában véve nem jó. A külső városrészen a távolságból adódóan a városba való bejárás is sokszor gondot okoz. A földrajzi távolság miatt ez a településrész jobban elkülönül a várostól, nagyobb az elzártság is. Az iskola például iskola-buszt üzemeltet, így oldva meg az innen bejáró gyerekek iskolába jutását.
A kutatásban szereplő állami általános iskola jelenleg két telephelyen működik; a központi épület a város központjában helyezkedik el, a másik telephely a nyugati városrész magyar cigány közösség által lakott területéhez közel. Ebbe az épületbe az e városrészen élő, főként magyar cigány gyerekek és a külső városrészen élő oláhcigány gyerekek járnak (ez az iskola van a lakóhelyükhöz a legközelebb).
Ezt a nyugati városrészen található épületet azonban a roma gyerekek szegregációjának felszámolása érdekében kifutó rendszerben megszüntetik. Az itt tanulók az országos átlagtól elmaradó tanulmányi eredményeik alapján a helyi (iskolai) és állami szintű értelmezések szerint hátrányos helyzetű gyerekek-ként értelmeződnek. A sikertelenséget nem kizárólag a tanulmányi eredmények jelzik (hiszen vannak jól tanuló diákok is az iskolában), hanem a továbbtanulás alacsony mértéke is.
A telephely megszüntetésével a gyerekek folyamatosan, felmenő rendszerben átkerülnek a köz-ponti épületbe, ahova a város nem roma tanulói járnak. Ez a folyamat három éve kezdődött, tehát jelen tanulmány írásakor már három éve annak, hogy a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb számban vannak jelen roma tanulók is a központi iskolában. Az iskola vezetése nagy gondot fordít arra, hogy a gyerekek oktatásában érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, ezért integrált osztályokat indít. Emellett törekszik a korábbi évek alatt kialakított minőség megőrzésére, például továbbra is fenntartja az angol–
magyar két tanítási nyelvű osztályokat. Az iskolában tanító tanárok az interjúkban beszámoltak ugyan-akkor arról is, hogy a nem roma gyerekek szülei közül sokan félnek az oktatás színvonalának romlásától a bekövetkezett változások miatt, és elkezdték átvinni gyerekeiket a szomszédos település iskolájába.
Az iskolába járó gyerekek között a megváltozó viszonyok miatt feszültségek keletkeztek.
A helyszín leírásakor alkalmazott kategóriák (magyar cigány, oláhcigány, keleti vagy nyugati városrészen élők, kétnyelvűek) felülről meghatározott, a priori kategóriák. A doktori kutatásomban azt vizsgálom, hogy hogyan befolyásolják a csoportokban alakuló dinamikákat ezek a kategóriák, illetve hogy a közösség milyen saját kategóriákat hoz létre, és ezek hogyan jelennek meg az iskolai diszkurzusokban.