Amikor Actáink helyzetéről, a magyar k u t a t ó k kialakult publikációs szokásairól szó esik, mindenki úgy érzi, hogy meglátásai helyesek és azokat pontosan meg tudja fogalmazni. Ritkáb-ban tudatosodik b e n n ü n k , hogy „ s a j á t u n k k é n t " hangoztatott véleményünk sokszor a kialakult kollektív értékítélet lecsapódása vagy visszacsengése, melynek megcáfolására nem t u d u n k bizo-nyítékokat felhozni. De ha megerősítésüket kérné valaki, alátámasztásukra vajon tudnánk-e tár-gyilagos és konkrét adatokkal szolgálni?
E cikk szerzői már jóval e vita megindulása előtt megkezdtek és a közelmúltban befejeztek egy olyan statisztikai vizsgálatot, amely megérzéseinket vagy előítéleteinket számszerű mérési adatokkal alátámaszthatja vagy korrigálhatja.1 5 2 Ez késztetett bennünket a vitához való hozzá-szólásra.
Az Acták jelenlegi állapota egy circulus vitiosus következménye. K u t a t ó i n k azért küldik eredményeik legjavát külföldi folyóiratokhoz közlésre, mert úgy vélik, hogy az Actáink által biztosított publicitás nem kielégítő, - ahogy Marton János í r j a :1 5 3 áldozatot hoznának az Ac-t á k b a n való megjelenAc-teAc-téssel, merAc-t — indokolaAc-tlanul — leárnyékolnák sajáAc-t eredményeikeAc-t azok-hoz a körülményekhez képest, amelyeket egy j ó külföldi folyóiratban való közlés biztosítani tud. De vajon miért nem kielégítő az Actáink által biztosított publicitás? Mert kutatóink ered-m é n y e i k j o b b i k felét külföldi folyóiratokban közlik.
De természetellenes-e egyáltalán ez a circulus vitiosus? A t u d o m á n y eddigi fejlődése sok szempontból az önszervező rendszerek törvényszerűségeit követte. Az önmagát szervező rend-szerben pedig az olyan visszacsatolás, mint amit az imént circulus vitiosusnak neveztünk, az egyik leggyakoribb jelenség.
Kovács István akadémikus „Hol publikáljanak a magyar k u t a t ó k ? " c. c i k k é n e k1 5 4 szinte minden során érződik a témakörrel kapcsolatos felelősség mélysége. A t é m a k ö r t , — mint az érintettek többsége —, mi is a saját szemszögünk alatt látjuk. Talán ezzel is magyarázható, hogy a megoldást illetően nála kevésbé vagyunk optimisták. Úgy véljük, hogy a k u t a t ó k öntudatára való apellálás nem lesz elegendő. Magyar szerzőkörüket az Acták veszítették el, az Actáknak kell tehát lépéseket tenniük visszaszerzésükre is. Egy hétköznapi hasonlattal élve; nagyon kevés olyan vevőt fogunk találni, aki egy ideje rosszabb minőségű árut gyártó vállalatot abban a re-m é n y b e n fog vásárlásaival továbbra is táre-mogatni, hogy a vállalat egyszer újra talpra áll re-majd, és akkor ismét j ó minőségű árut fog fogyasztóinak kínálni. Valószínűbb, hogy addig (és kérdés, hogy csak addig-e) átpártol a jobb minőséget kínáló konkurrenciához. Főleg, ha ez semmivel sem kerül többe. Védegylet persze volt már Magyarországon, de az Acták „(áru)cikkei" főleg
„ e x p o r t r a " készülnek.
Kovács István akadémikus védelmébe veszi az Acta Physicdt.154 A kéziratok átfutási ide-jének jelentős lerövidítése, a lektori díjazás hatékonyabbá tétele kétségtelenül helyes intézkedés.
Szabados József az Acta Mathematicával kapcsolatban í r1 5 5 szinte csupa j ó t , éppen az ál-talában „neuralgikus" p o n t o k vonatkozásában; a szakmai színvonal magas, a folyóirat
megjele-*Nagy József, Ruff Imre, Braun Tibor,/Magyar Tudomány, 24 (1979) 207-216.
nésében nincs késés, a lektorálás szigorú, a nagy szakmai érdeklődésre való tekintettel növelték a folyóirat terjedelmét stb.
Legtöbb észrevételére k o n k r é t adataink adják a választ, elöljáróban csak egy megjegyzésé-re megjegyzésé-reflektálunk. Az, hogy egy tudományterület „nagy" nevei egyáltalán már szemegjegyzésé-repeltek a meg-felelő Acta szerzői között, n e m bizonyítja, hogy a magyar k u t a t ó k nem „idegenkednek" az Ac-tákban való publikálástól, hogy hányad rendűnek tartják „ s a j á t " Actájukat, de azt sem, hogy a folyóirat nemzetközi tekintélynek örvend. G o n d o l j u n k arra, hogy a legtöbb Acta alapítását kö-vető években még elismert tudósainknak sem volt egészen egyszerű kézirataiknak külföldi fo-lyóiratokhoz való kiküldése. Ez az idő azonban a múlté, ahogy arra Kovács István is r á m u t a t .1 5 4
Ha viszont egy ismert szaktekintély manapság is publikál a megfelelő Actá'oan, talán valamikor érdemes lenne azt is megnézni, hogy
a) publikált-e külföldi folyóiratokban is,
b) ha igen, cikkeinek szakmai minőség szerinti melyik részét.
A továbbiakban - részben a 153. és 154. cikkekre reagálva — konkrét adatokat közlünk a kéziratok átfutási idejéről az Acta Phys. Hung.-ban, egy fejlett ipari tőkésország és egyben tudo-mányos nagyhatalom, egy Magyarországgal (pl. az energiafogyasztás alapján) összevethető mé-retű tőkésország és egy szocialista ország ugyancsak nemzeti, idegen nyelvű, nem szakosított fi-zikai folyóiratával összehasonlításban.
Elöljáróban elmondjuk, hogy a kéziratnak a szerkesztőséghez való beérkezésétől a folyó-iraton szereplő megjelenési dátumig eltelt időt „látszólagos á t f u t á s i idő"-ként kezeltük, mivel ennyi idő alatt az olvasóhoz még nem jut el a közölt információ. Ezt az időtartamot a 75—79.
ábrákon az I. jelű oszlopgrafikonok mutatják. A II. jelű oszlopgrafikonok a kéziratok beérkezé-sétől egy magyar könyvtárhoz való érkezésig eltelt időt m u t a t j á k . Egy cikk számára azonban egy tőlünk távoli, pl. egyesült államokbeli k u t a t ó h o z való eljutás jelenthet az egész világra kiter-jedő nyilvánosságot, mely a cikk megismerését és idézhetőségét lehetővé teszi. Az amerikai
ku-tatókhoz való eljutásig eltelt időt a kéziratok „tényleges átfutási ideje"-ként kezeltük (III. jel).
A külföldi folyóiratoknál (75—77. ábra) „látszólagos" átfutási időn kívül értelemszerűen a ma-gyar (számukra külföldi) olvasóig való eljutás idejét mértük, és ezt kezeltük „tényleges átfutási idő"-ként. A külföldi folyóiratok ábráin az e n n e k megfelelő grafikonok II. jelűek. Az oszlop-grafikonok tetején %-ban a d t u k meg az adott számú hónap alatt á t f u t o t t cikkek arányát az azo-nos évi összes kötet összes cikkéhez viszonyítva.
A 75—77. ábrák külföldi folyóiratok á t f u t á s i idejét m u t a t j á k összehasonlításul az Acta Phys. Hung, szintén 1973-a^ átfutási idejével. A 75. ábra a Phys. Rev. A. (USA) átfutási idejét
—| lg—1 ^ 25 30
0 5 10 15 20
H ó n a p
3 0 97,8
H ó n a p
75. ábra. A cikkek átfutási ideje a Phys. Rev. A.-ban (USA) 1973-ban
m u t a t j a 1973-ban. E folyóirat impact f a c t o r a 2,618.* Manapság egy j ó n a k számító külföldi fo-lyóiratban a cikkek á t f u t á s i ideje 6—8 h ó n a p , egy közepesebben 10—12 hónap. Az ábrákon kü-lön számmal jeleztük, h o g y 12 hónap alatt az adott évben a folyóirat cikkeinek hány %-a f u t o t t át. A 75. ábra a Helv. Phys. Acta (Svájc) átfutási idejét m u t a t j a 1973-ban. A folyóirat impact factora 1,232. A 77. á b r á n pedig a Czech. J. Phys. (Csehszlovákia) átfutási ideje látható 1973-ban. Az impact factor 0 , 5 3 4 .
Mindhárom közölt folyóiratnál megállapítható, hogy a cikkek t ú l n y o m ó többsége egy év alatt valóban eljutott a külföldi olvasókhoz. Az inpact f a c t o r r a l kapcsolatban megjegyezzük, hogy a „világátlag" 1,031 körüli érték.
A 78. ábráról az Acta Phys. Hung, á t f u t á s i ideje olvasható le 1973-ban. A cikkek 12—34 (!) h ó n a p alatt j u t o t t a k el az olvasókhoz, egy éven belül pedig mindössze 1,5 %-uk (!). A folyó-irat impact factora 0 , 3 3 1 volt.
A fentiek után az Acta Phys. Hung.-ban 1977-re vonatkozóan is vizsgáltuk az átfutást.
Az eredményt a 79. ábra mutatja. Az 1973-ban tapasztalt helyzethez képest számottevő válto-zást konstatálhatunk: egy éven belül a kéziratok 41,8 %-a f u t o t t át, ami k b . 40 %-os javulást je-lent. Ez azonban még mindig messze elmarad a külföldi á t f u t á s i adatoktól.
v j m Imp 1:1,232
76. ábra. A cikkek átfutási ideje a Helv. Phys. A cfa-ban (Svájc) 1973-ban
Imp. f.: 0 , 5 3 4
TEPCTVL —I—Li
20 H ó n a p
77. ábra. A cikkek átfutási ideje a Czech. J. Phys. -ben (Csehszlovákia) 1973-ban. (A folyóirat megjelenési dátuma nem volt hozzáférhető)
*Ha egy folyóiratban az n-edik és az (n+l)-dik évben megjelent cikkek összes száma x, akkor a folyóirat impact factora (hatástényezője) az ezen cikkekre az (n+2)-dik évben kapott idézetek számának és x-nek a hányado-sa. 156
2 0 1 —
Imp. 1:0,331
78. ábra. A cikkek átfutási ideje az Acta Phys. Hung, -ban (1973)
79. ábra. A cikkek átfutási ideje az Acta Phys. Hung.-ban (1977)
•'•I
100
5 0
M a t e m a t i k a F i z i k a j ^ Kémia ^ ^ B i o l ó g i a
1970 1972 1974 1970 1972 1974 , A k a d ' a c t á k b a n
1970 1972 1974 1970 1972 1974 T v
•
K ü l f ö l d i f o l y ó i r a t o k b a n80. ábra. A hazai szerzők Magyarországon és külföldön publikált cikkeinek megoszlása az egyes tudományterületeken
Nézzük ezután a magyar szerzők publikálási helyének megoszlását az Acták és a külföldi folyóiratok között. A 80. ábra a természettudományok 4 különböző területén az 1970—1974 között tapasztalható helyzetet mutatja kétévenkénti bontásban. Mint látható, matematikusaink alig több, mint 50 %-ban részesítették előnyben az Acta Mathematicát a külfölddel szemben.
Legrosszabb a helyzet kétségtelenül a fizika területén, ahol kutatóink csak kb. 1/3 részben pub-likáltak a hazai folyóiratban. A tendencia nem megnyugtató a kémia és a biológia területén, bár az abszolút értékek J o b b a k " .
Lássuk most, hogy „külföldi kitekintésű" kutatóink helyét kik is veszik át a magyar Ac-tákban. Magyarázatot találunk-e a válasszal arra a panaszra, hogy süllyed a kéziratnívó? Mi t ö b b ; betöltik-e Actáink az alapításukkor eléjük t ű z ö t t — és lényegében ma is érvényes — fel-adatukat: tükrözik-e az illető területeken a magyar tudományos produkció tényleges színvona-lát?
A 81. ábra tízévenkénti (1953, 1963, 1973) bontásban mutatja a magyar Acta Phys.-ban, Acta Math, -ban, Acta Biol.- ban és Acta Chim.-ban publikáló szerzők megoszlását aszerint, hogy magyarok vagy külföldiek voltak-e. Magyarnak vettük mindazokat, akik
a) magyar nevűek voltak és állandó munkahelyükként magyarországi kutatóhely címét adták meg, továbbá,
b) a hivatalosan külföldön dolgozó magyarokat, akik kutatási eredményüket magyar Actában publikálták, és
c) azokat a nálunk tartózkodó külföldieket, akik hivatalos magyarországi kutatóprogramjuk témájából jelentettek meg cikket (esetleg magyar társszerzővel) valamelyik A c t á n k b a n .
Az ábra szerint 1953-ban mind a 4 Acta esetében 90 % fölött volt a magyar szerzők aránya.
1963-ra mind a 4 Actánál többé-kevésbé jelentős változás alakult ki; a legszembetűnőbb az Acta Math. Hung, esétében, ahol a magyarok részesedése 42,1 %-ra apadt. A másik 4 vizsgált Actánál a magyar szerzők aránya 70 % fölött maradt. 1973-ban a 4 Acta közül a legkisebb a magyar szerzők aránya az Acta Phys. Hung, esetében (44,7 %), legnagyobb az Acta Chim. Hung -nál (83,8 %).
0 M a g y a r K ü l f ö l d i
81. ábra. A magyar A eta Phys. -ban, A eta Math.-ban, A eta Biol.-ban és Acta Chim.-ban publikáló belföldi és külföldi szerzők megoszlása
N S £ K I V . A u s z t r á l 1V.
NDK I V . C s e h s z l o v á k I V . J e m e n i I V . Q a t a r ! I V . USA 1,9 V . J u g o s z l á v 1,9V.
L e n g y e l 5,7*/.
S z o v j e t 16,2V.
E g y i p t o m i 2 2 , 9 ' / .
I n d i a i 45,7 • / . /•
V, 100
80
6 0
-40
20
M
• M a g y a r 0 K ü l f ö l d i
82. ábra. Az Acta Phys. Hung, ban 1977-ben publikált belföldi és külföldi szerzők megoszlása
Kovács István akadémikus az Acta Phys. Hung, helyzetét analizálta.1 5 4 Maradjunk mi is ennél a folyóiratnál és nézzük meg, hogy az 1977-es adatok alapján a korábbi kép tendenciát jelez-e vagy csak pillanatnyi helyzetkép-e.
A 82. ábra szerint a magyar szerzők arányában további - a 4 évhez képest jelentős és gyors - romlás mutatkozik; a legtágabb értelmezésben (előző a) + b) + c) p o n t o k ) is csak 31,8 %;
a c) kritériumot feloldva 27,9 %, végül csak az a) kritériumot megtartva (hazai kutatási ered-m é n y t publikáló ered-magyar szerző) 26,6 % az Acta Phys. Hung.-ban publikáló ered-magyar szerzők ará-nya.
Milyen országok kutatóiból áll a mintegy 2/3 részt kitevő külföld? India és Egyiptom ku-tatói az Acta Phys. Hung.-ban publikáló külföldiek közel 70 %-át (!) teszik ki (82. ábra). Ez azt jelenti, hogy ezen Acta szerzőinek közel a fele két f e j l ő d ő országból küldi be cikkeit. Mindez valószínűleg nemcsak az Actáknál tapasztalható jelenség; a „külföldi" folyóiratban való publi-kálás a legtöbb k u t a t ó számára vonzó az egész világon.1 5 7
Végül a magyar szerzők publikálási helyével foglalkozó 6. ábrát táblázattal egészítjük ki.
Az 55. táblázat gyakorlatilag a teljes magyar természettudományos p r o d u k c i ó1 5 8 1973-as évi publikálási helyének megoszlását m u t a t j a különböző szempontok szerint. Az egyes oszlopok számadatai a jelzett országok folyóirataiban 1973-ban megjelent magyar publikációkkal kapcso-latosak. „Idézett"-en olyan 1973-ban megjelent cikkeket értünk, melyek az 1973—1976-os vizsgálati periódusban idézetet kaptak. A „ n e m ismert "tel jelölt cikkek megjelenési helye a z o n o -síthatatlan volt (ezek általában közlés alatt álló cikkek).
Az 55. táblázat 1. oszlopában az egyes számadatok a jelzett ország folyóirataiban 1973-ban megjelent és idézetet kapott cikkek arányát m u t a t j á k az 1973-1973-ban o t t megjelent összes ma-gyar t e r m é s z e t t u d o m á n y o s cikkhez viszonyítva. Az oszlop az ezen h á n y a d o s szerinti rangsor is egyben. Az 1,000 azt jelzi, hogy valamennyi, pl. japán folyóiratban közölt magyar cikk idézetet k a p o t t , a pl. jugoszláv folyóiratókban publikáltak közül pedig egyik sem (0,000). A 2. oszlop-ban az adott ország folyóiratáoszlop-ban megjelent magyar publikációk abszolút száma látható, a 3.
oszlopban pedig az ezen cikkek aránya az 1973-ban publikált összes cikk %-ában. A 4. o s z l o p számai azt jelzik, hogy a 2. oszlop cikkei közül hány k a p o t t idézetet, míg az 5. oszlop lényegé-ben a 2. és 4. különbsége: az idézetet nem kapott cikkek számát mutatja.
A 6., 7. és 8. oszlopok a cikkek „hatásosságának" egyes jellemzőit a d j á k . A 6. oszlopban az illető ország folyóirataiban megjelent cikkekre k a p o t t idézetek összes száma látható, a 7.
oszlopban az idézett cikkenkénti átlagos idézetszám. Végül a 8. oszlop az egy magyar cikkre ju-t ó áju-tlagos idézeju-tszámoju-t muju-taju-tja az 1973-ban oju-tju-t megjelenju-t összes cikkre vonaju-tkozju-taju-tva.
Ha a nem idézett cikkek és az összes cikkek hányadosát az 1. oszlop megfelelő számada-taiból levonjuk, a [+1; — 1 ] intervallumban feltüntethető értékeket k a p u n k . A 83. ábráról leol-vasható, hogy a +1 értéknél jelzett J a p á n és Svédország folyóiratai esetében a cikk „elhelyezésé-n e k " megválasztása és a cikk „hatásossága" (kapott idézetek a cikkek számához képest) pozitív korrelációt mutat. A —1 érték felé haladva az idézett és a nem idézett cikkek különbsége az ösz-szesre vonatkoztatva fokozatosan romlik: Kanada és India folyóirataiban megjelent magyar cik-keknek csak a fele k a p o t t idézetet (±0), míg a francia, szovjet és jugoszláv folyóiratok esetén a publikálásra választott hely és a kapott idézetszám negatíve korrelált (—1). Nyilvánvaló, egy ku-tató a cikkének olyan folyóiratot igyekszik kiválasztani, amely specializáció, szakmai színvonal és biztosítható publicitás vonatkozásában a legmegfelelőbb. Természetesen, ha egy cikk kevés vagy nulla idézetet k a p , annak oka lehet az is, hogy rossz. De pl. a francia folyóiratokra n e m jellemző, hogy gyenge cikkeket is k ö n n y e n elfogadnának.
* nem i s m e r t
83. ábra. összefüggés a publikáció helye és a kapott idézetek száma között. Az országokat a gépkocsikon használt jelzések mutatják
A magyar természettudományos cikkek megoszlása 1973-ban a publikálás helye szerint
Táblázatunk adatait összegezve elmondható, hogy 1973-ban összesen 2343 magyar termé-szettudományos közlemény jelent meg a világ k ü l ö n b ö z ő folyóirataiban. Ezek közül 927-et idéztek, 1416 pedig nem k a p o t t idézetet. A 2 3 4 3 publikációra az 1973—1976-os időszakban kapott összes idézetek száma 3 1 5 4 volt. Ennek megfelelően egy idézett cikk átlagban 3,402, egy 1973-ban megjelent magyar cikk (az idézettek és nem idézettek összességének valamelyike) pedig átlagban 1,346 idézetet k a p o t t a vizsgált időszakban. A nem idézett cikkek 66 %-a ma-gyar folyóiratokban jelent meg (55. táblázat). A mama-gyar folyóiratok — mint publikációs helyek 0,4-es korreláltságúak a magyar cikkek számára a hatásosság szempontjából (9. ábra).
Úgy érezzük, azzal, hogy „megérzéseinket" mérési eredményekkel, számadatokkal is alá-t á m a s z alá-t o alá-t alá-t u k , hozzájárulalá-tunk a hozzászólásunk címében felalá-tealá-talá-t k é r d é s eredményesebb megvá-laszolhatóságához. Egyben talán újabb lehetséges vonatkoztatási p o n t o k a t adtunk az e vitával kapcsolatos hozzászólásokhoz.