Az egyes országoknak a világ t u d o m á n y á b a n való részesedését csak megbízható és összeha-sonlítható mennyiségi adatok alapján lehetne megállapítani. Ilyen adatok vagy egyáltalán nem, vagy csak a „ t u d o m á n y o s nagyhatalmak" vonatkozásában és csak korlátozott m é r t é k b e n állnak rendelkezésre.4 5 További nehézséget jelent, hogy a különböző forrásokból nyerhető mennyisé-gi a d a t o k a t u d o m á n y o s kutatási tevékenység más-más aspektusait mérik, és országok egyik pa-raméter szerinti rangsorolása nem mindig m u t a t j ó korrelációt egy másik m u t a t ó s z á m szerinti-vel. Célszerű ezért megkülönböztetni a kutatási tevékenység következő három, minőségileg kü-lönböző oldalát: a t u d o m á n y o s aktivitást, a t u d o m á n y o s eredmények termelését és a tudomá-nyos haladás szolgálatát.4^
A kutatási tevékenységnek a ráfordításoktól az emberi tudás gyarapításáig terjedő útján ezek három fázist jelentenek. Különlegesen kedvező esetben e három aspektus fedi egymást.
Az esetek többségében azonban nem ez a helyzet. T u d o m á n y o s aktivitáson, elsősorban a t u d o -m á n y o s tevékenységre f o r d í t o t t javak fogyasztását értjük, ne-mzetközi összehasonlításra alkal-mas mérőszám ennek a fázisnak a jellemzésére pl. az ország kutatógárdájának létszáma, a nem-zetijövedelem kutatásra fordított része stb. A második fázist képviselő t u d o m á n y o s termelés már bizonyos fokig a tudományos tevékenység hatékonyságával van kapcsolatban; mérhető pl.
a rögzített új ismeretek mennyiségének, a t u d o m á n y o s közlemények számának meghatározásá-val. A legnehezebben az mérhető, hogy egy ország mennyire vesz részt az emberiség tudomá-nyos ismereteinek továbbfejlesztésében, a t u d o m á n y o s haladás szolgálatában. A jelen összeállí-tás a magyar természettudományos alapkutaösszeállí-tás nemzetközi helyzetét kizárólag a t u d o m á n y o s eredmények termelésének (tudományos információáramlás) mérésén keresztül próbálja értékelni.
Nemzeti statisztikák adatairól eléggé köztudomású, hogy nemzetközi összehasonlításra al-kalmatlanok. Ennek oka a pontos definíciók hiányától kezdve (kit tekintünk k u t a t ó n a k , mit te-k i n t ü n te-k te-kutatásnate-k és fejlesztésnete-k?) gazdasági tényezőte-kön te-keresztül (mennyire előnyös egy vállalatnak, ha a dolgozói közül többet t ü n t e t fel k u t a t ó i m u n k a k ö r b e n levőnek?) politikai té-nyezőkig terjed. Annak ellenére, hogy nemzetközi szervezetek, t ö b b e k között az UNESCO is, kísérletet tettek és tesznek arra, hogy a nemzeti t u d o m á n y o s statisztikák egységesítését elősegít-sék, ez a munka még nem hozta meg azt az eredményt, ami nemzetközi összehasonlításban meg-bízhatóan felhasználható lenne.
Torzításmentes adatokat azonban lehetőségünk van olyan forrásokból is szerezni, amelyek elsődlegesen nem statisztikai adatszolgáltatás céljára készültek. Ilyen források például azok a szakirodalmi információs rendszerek és adatbázisok, amelyek elsődlegesen a t u d o m á n y o s publi-kációk gyors és szelektív terjesztésére j ö t t e k létre - az újabb időkben mágnesszalagokon is ren-delkezésre álló formában (Chemical Abstracts Condensates, Physics Abstracts stb.). Elsődlege-sen ugyancsak nem statisztikai adatok szolgáltatására, hanem szakirodalmi tájékoztatásra hoz-ták létre az Institute f o r Scientific Information (Philadelphia) nagy adatbázisait, pl. a Science Citation Index-et 47'53
"Braun Tibor, Ruff Imre, Magyar Tudomány, 24 (1979) 824-832.
Ha ezeket a szakirodalmi információs adatbázisokat statisztikai vizsgálatoknak vetjük alá, akkor a nemzeti statisztikák nomenklatúrájához képest az egyes fogalmak bizonyos átalakulá-son m e n n e k át. A k u t a t ó b ó l szerző lesz, a kutatóintézetből a szerző postai címe, a tudományos eredményből cikk vagy könyv, és a t u d o m á n y o s eredmény „hatásossága" a független idézetek gyakoriságává válik. Azonnal le kell szögeznünk, hogy az ezekből a forrásokból nyert mérőszá-mok nem hibátlanok. A sokfajta ok közül csak néhányat sorolunk itt fel: egyetlen információs adatbázis sem teljes, a legtöbb beismerten nem is törekszik teljességre; csak egy adott szakterü-let, vagy a szakterületek egy tágabb csoportját ölelik fel, de ezekből egy ország teljes tudomá-nyos tevékenységére csak megfelelő óvatossággal lehet következtetni, részben a hiányok, rész-ben az átfedések miatti többszörös előfordulások következményeképpen; az információs adat-bázisok elkészítőinek nemzeti és földrajzi hovatartozása szerint is adódhat bizonyos egyoldalú-ság.
Amint már ebből is látszik az információs adatbázisokból nyerhető adatok sztochasztikus változóknak tekinthetők, és mint ilyenek, nemzetközi összehasonlításra messzemenően alkalma-sak lennének, ha a fentebb utolsónak felsoroltak nem intenének különös óvatosságra. Magyaror-szág esetében az általában nyugaton készülő szakirodalmi információs adatbázisok hátrányos torzítást eredményezhetnek. Ez a torzítás várhatóan akkor a legkisebb, ha a Chemical Abstracts, Physics Abstracts, Medline adatbázisok valamelyikét használjuk forrásként, de már nagyobb le-het, ha az összes természettudományt és az orvostudományt felölelő Science Citation Index adatbázisa alapján értékelünk. Ez utóbbi viszont - azzal, hogy csak a , j o b b " folyóiratokat fi-gyeli — bizonyos minőségi szelekciót is ad, így nemcsak a t u d o m á n y o s termelés, hanem többé-kevésbé a haladás szolgálatáról is felvilágosítást nyújt.
A t u d o m á n y o s eredmények nemzetközi eloszlása
Köztudomású, hogy az országok területe, népessége, nemzeti vagyona mennyire egyenlőt-lenül oszlik meg a világban. A tudományos ismeretek termelésének mérőszámául használt tudo-mányos publikációk számának eloszlása még az előbbieknél is egyenlőtlenebb. Szemléletesen m u t a t j a ezt a 3a és 3b ábra összehasonlítása, amelyeken a világ népességének és a publikációk számának eloszlása szerepel az ún. Lorenz-féle ábrázolásban.51 Az ábrákon a 45 fokos egyenes képviselné a teljesen egyenletes eloszlást, és a görbéknek ettől az egyenestől való eltérése annál nagyobb, minél egyenetlenebb az eloszlás. Az ún. Gini-féle szám, amely a Lorenz-görbének a li-nearitástól való eltérését méri, annál közelebb esik az l-hez, minél egyenetlenebb és annál köze-lebb a 0-hoz, minél egyenletesebb az eloszlás. A két ábra összehasonlításából látható, hogy - lé-vén a tudományos eredmények termelése egyenetlenebb eloszlású, mint a népesség — nem vár-hatjuk, hogy egy ország publikációtermése arányban álljon a népességével. A b r u t t ó nemzeti össztermék hasonló eloszlási görbéje 0 , 8 4 7 3 Gini-számnak felel meg, tehát még az anyagi javak nagyon egyenlőtlen megoszlása is egyenletesebb, mint a t u d o m á n y o s termelésé.
Ez a nagyon egyenetlen eloszlás természetesen igen éles versengés eredménye, és a tudomá-nyosan kevésbé fejlett országok előretörésével a jelenleg előnyös helyzetben levő országok szük-ségképpen viszonylagos hátrányba kerülnek. Az idővel egyre egyenletesebbé való eloszlás mel-lett egy ország tudományos erőfeszítéseinek eredményességét már akkor is pozitívnak kell érté-kelni, ha meg tudja őrizni helyét az országok rangsorolásában.
S 80
G i n i - s z á m = 0,7504
0 20 40 60 80 100 Országok száma az összes
o r s z á g •/•-óban
0 20 40 60 80 100 Országok s z á m a a z összes o r s z á g " / , - á b a n
3. ábra. Az országok népességének és tudományos produktivitásának eloszlási görbéi az ún. Lorenz-féle ábrázo-lásban
Magyarország helyzete a következő adatok tanúsága szerint pozitívan értékelhető. Ha ugyanis a felhasznált a d a t o k valóban torzítanak Magyarország rovására a bevezetőben m á r emlí-tett m ó d o n , akkor valós helyzetünk a rangsorolásokban csak a táblázatokban feltünteemlí-tettnél j o b b lehet.
Magyarország helyzete néhány t u d o m á n y á g világrangsorában
Az 1. táblázatban az egyes országok fizikai tárgyú publikációtermelése láthat ó a Physics Abstracts 1 9 7 1 - 7 6 . évi köteteinek alapján. A táblázatból kihagytuk a két vezető t u d o m á n y o s nagyhatalmat, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, mert azokat adatforrásunk sem közöl-te. Látható, hogy Magyarország a két „ n a g y o t " számolva a 19. helyen, nagyjából hasonló népes-ségű és hasonló vagy kissé nagyobb fejlettnépes-ségű országok társaságában helyezkedik el. A táblázat-ból az is kitűnik, hogy Magyarország a vizsgált viszonylag rövid periódusban megtartotta rang-sorbeli helyét.
A 2. táblázat a Chemical Abstracts adatai alapján készült. Magyarország ebben a 16. helyet foglalja el. A részesedési arányszámok időbeli csökkenéséből kitűnik, hogy a magyar kémiai ku-tatás cikktermelése az utóbbi években enyhén visszaesett. Az 1975-ös 0 , 8 %-os részesedésünk a világ cikktermeléséből 2667 cikknek felel meg. Tekintettel arra, hogy a Chemical Abstracts igen sok fizikai és biokémiai-biológiai cikket is referál, ez a szám természetszerűleg nagyobb mint a KSH összesítéséből a d ó d ó mintegy 8 0 0 c i k k .5 4 Így az időbeli viszonylagos visszaesés nemcsak a kémiára, hanem a hozzá közel eső tudományágakra is vonatkozhat.
A 3. táblázatban a mérnöki t u d o m á n y o k egy speciális területéről készült statisztika adatai láthatók. Magyarország rangsorbeli helye ismét az előzőkhöz hasonló, t e h á t kissé kedvezőtle-nebb. 1975-ben a KSH adatai szerint az idevágó tudományágazat 198 idegen nyelvű közleményt t ü n t e t fel, míg a 3. táblázatban levő adatnak 184 publikáció felel m e g .5 4
A 4. táblázatban az orvosi-biológiai közlemények számának országonkénti eloszlását tün-tetjük fel. Magyarország a 20. helyet foglalja el, évi 1307 közleménnyel. Ezzel összehasonlítás-ban a KSH adata: 1241 idegen nyelvű közlemény.
1. táblázat
Az egyes országok részesedése a világ fizikai tárgyú folyóiratcikk-termeléséből a Physics Abstracts adatai alapján Részesedési % a világtermelésből
cikkszám 843 851 814 834 876 949
*Az első két helyet itt, valamint a 2., 3. táblázatnál minden bizonnyal az USA és a Szovjetunió foglatja el, de adatforrásunk az utóbbira vonatkozólag nem szolgáltatott adatot. A rangsor alapjául a legutolsó év adatait v e t t ü k .
Ugyancsak az orvosi-biológiai közleményekre vonatkozik az 5. táblázat, amely az SCI 1973-as kötete alapján rangsorolja az egyes országokat. Ebben Magyarország a 24. helyen áll, ami kissé kedvezőtlenebb, mint az előző táblázatban elfoglalt helyezése. A két adatbázis lénye-gesen különbözik abban, hogy míg a Medline folyóiratok cikkeinek rövidített kivonataira ala-pul, addig az SCI csak a legjobban idézett kb. 2600 folyóiratban megjelent cikkeket dolgozza fel. T ö b b e n „vádolják" az SCI készítőit angolszász-centrikussággal. Ha ez a vád valamennyire is alapos, akkor Magyarország hátrább szorulása ennek tulajdonítható. Ha a vád helytelen, akkor az előnytelen rangsorolás talán azzal is magyarázható, hogy a hazai k u t a t á s o k bizonyos része perifériális folyóiratokban jelenik meg.
A 6. táblázatban az összes természettudományt és az orvosi t u d o m á n y o k a t felölelő SCI adatbázis alapján készült rangsorolást m u t a t j u k be ismét a két „nagy" elhagyásával. Magyaror-szág a 19. helyet foglalja el. Ha az SCI adatai kissé elfogultak is MagyarorMagyaror-szág, LengyelorMagyaror-szág és Csehszlovákia hátrányára, a sorrend a k k o r sem változhat meg lényegesen.
Az összes természettudományos irodalmon belül érdeklődésre t a r t h a t számot az egyes tu-dományágak részesedési aránya is. A 7. táblázatban néhány ilyen a d a t o t k ö z l ü n k .5 5»5 6 Egy or-szág (vagy nagyobb földrajzi egység) a d o t t tudományága részesedési százalékának a világ-átlag-hoz viszonyított arányát „aktivitási index"-nek (A. I.) is n e v e z h e t j ü k .5 5 Ez megmutatja, hogy
7. táblázat*
Az egyes országok részesedése a világ kémiai tárgyú folyóiratcikk-termeléséből a Chemical Abstracts adatai alapján
cikkszám 2833 2723 2836 3334 3327 3. táblázat
Az egyes országok rangsora az Electrical and Electronics Abstracts és a Computer and Control Abstracts adatai alapján
4. táblázat 5. táblázat
Az egyes országok részesedése a világ orvosi-biológiai Az egyes országok részesedése a világ orvosi-biológiai folyóiratcikk-termeléséből a Medline adatai alapján folyóiratcikk-termeléséből az SCI adatai alapján
Részesedési % a világterme- Részesedési % a
lésből
Ország világtermelésből Ország
1972. január—1974. július 1973.év
1. USA 34,26 1. USA 41,62
2. Anglia 12,45 2. Anglia 9,99
3. NSZK 8,29 3. NSZK 6,51
4. Szovjetunió 7,87 4. Franciaország 6,18
5. Franciaország 4,63 5. Szovjetunió 4,34
6. Japán 3,76 6. Kanada 3,76
7. Svájc 3,08 7. Japán 3,65
8. Hollandia 2,98 8. Svédország 2,32
9. NDK 2,42 9. Ausztrália 2,08
10. Lengyelország 2,42 10. Olaszország 1,81
11. Olaszország 2,18 11. Svájc 1,69
24. Jugoszlávia 0,42 24. Magyarország 0,63
25. Dél-Afrika 0,42 25. Argentína 0,42
26. Brazília 0,40 26. Üj-Zéland 0,33
27. Izrael 0,36 27. Bulgária 0,26
1 %-nak megfelelő 1 %-nak megfelelő
évenkénti cikkszám: 2293 évenkénti cikkszám: 1168
az a d o t t ország az átlagosnál jobban (A. I. > 1), vagy kevésbé (A. I. < 1) járul hozzá a k u t a t á s i eredmények termeléséhez. Látható, h o g y a kémia aktivitási indexe h a z á n k b a n kiugróan magas, míg a biológiáé alacsony. Ennek oka részben talán az elmúlt időszak hazai igényeinek, prioritá-sainak a továbbélésére vezethető vissza, részben történeti okokra, de mindenképpen b o n y o l u l t hatások eredménye lehet, ami a következtetések levonásában óvatosságra int.
T ö b b vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy viszonylag j ó lineáris korreláció áll fenn az or-szágok bruttó nemzeti összterméke* (BNT) és a publikációk számával vagy a tudományos szer-'Gross National Product (GNP).
7. táblázat*
Az egyes országok részesedése a világ természettudományos folyóiratcikk-termeléséből a Science Citation Index adatai alapján
1975 1976
*Az első két helyet minden bizonnyal az USA és a Szovjetunió foglalja el, de adatfonásunk az utóbbira vonatkozólag nem szolgáltatott a d a t o t . A rangsor alapjául az 1976. év adatait vettük.
zők számával m é r t t u d o m á n y o s potenciálja k ö z ö t t .5 0 A BNT világrangsorában Magyarország a 24. helyet foglalja el, ami az előző táblázatokkal való összehasonlítás után arra a k ö v e t k e z t e t é s -re vezet, hogy pillanatnyilag Magyarország gazdasági fejlettségének megfelelően, sőt a z t kissé meghaladó m é r t é k b e n részesedik a világ t u d o m á n y o s információtermelésében. Hogy ez a hely-zet meddig lesz t a r t h a t ó , az s z á m o s t é n y e z ő t ő l f ü g g . Az azonban b i z t o s , hogy f e j l ő d é s ü n k (vagy h a n y a t l á s u n k ) n y o m o n k ö v e t é s e , valamint a szabályozási és értékelési intézkedések n a g y része csakis az o l y a n (vagy annál j o b b ) „ m u t a t ó k " vizsgálatán keresztül t ö r t é n h e t , mint a m i l y e n e k körvonalazására j e l e n vizsgálatunk az egyik első szerény próbálkozás.
7. táblázat*
Az egyes természettudományi ágak részesedése a teljes természettudományi irodalomból (zárójelben az aktivitási indexet tüntetjük fel)
A tudományág
Részesedése Részesedése a vüág termé- Latin-Ameri-szettudomá- ka természet-nyos irodai- tudomátermészet-nyos mából, irodalmából,
% %
Részesedése Magyarország természettudományos irodalmából, %
(1973-75.
évek átlaga)
(1973-76.
évek átlaga) 1973 1974 1975 1976 1977
Fizika 11,0 7,8 7,2 11,4 11^ 9,6 9,0
(1) (0,71) (0,65) (1,03) (1,03) (0,87) (0,82)
Kémia 10,9 6,2 36,6 34,3 33,9 3 4 3 31,5
(1) (0,57) (3,36) (3,14) (3,11) (3,14) (2,89)
Biológia 12,0 13,8 6,1 6,7 7 3 5,0 8,4
(1) (1,15) (0,51) (0,56) (0,60) (0,42) (0,70)
Kísérletes orvos- 39,3 47,6 29,2 29,0 29,8 3 3 3 283
tudomány (1) ( U l ) (0,74) (0,73) (0,76) (0,85) (0,73)
Elméleti orvos- 21,8 26,8 21,0 18,6 17,8 18,1 22,6
tudomány (1) (1,23) (0,96) (0,85) (0,82) (0,83) (1,04)
' S a j n o s az 55. hivatkozás egyes szakterületekre vonatkozóan (pl. matematika) nem közöl adatokat, így néhány Magyarorszá-gon az átlagosnál jobban képviselt ágazat nem szerepel a táblázatban. Ugyanez az adatforrás tartalmazza a Latin-Amerikára vonatkozó adatokat. Az összehasonlítás jól mutatja, hogy a főként fejlődő országok alkotta régió elsősorban az élettudomá-nyok területén fejtett ki az átlagosnál nagyobb aktivitást, míg hazánkban f ő k é n t a ,.keményebb" ágazatok voltak előtérben.