Bármely tudományág sajátos, összetett képződmény; jellemző vonásainak, fejlődési irányá-nak megismeréséhez az alkotórészek elemzése az elengedhetetlen minimum. Az elemzés számos ú t o n - m ó d o n történhet. T a n u l m á n y o z h a t j u k a tudományág történetét, a p r o f i l j á t meghatározó problémákat, a felhalmozott ismeretanyag természetét, módszertanát, eljárásait; vizsgálhatjuk a társadalmi és kulturális környezetet, a t u d o m á n y á g etikáját, filozófiáját, a foglalkoztatott m u n -kaerő problémáit, a képzés módját, az információcsere eszközeit, csatornáit, sajátos módjait s folyamatait.
A szakirodalom, vagyis az adott t é m á r ó l szóló írások összessége, az információcsere leg-főbb eszköze a t u d o m á n y bármely területén. A szakirodalomban tükröződik és csapódik le egy tudományág minden tevékenysége s t e r m é k e . Következésképpen a szakirodalom elemzése azért is fontos, mert általa az illető tudományág j o b b és mélyebb megértéséhez j u t h a t u n k el.
Egy tudományterület szakirodalmának elemzéséhez t ö b b módszer is rendelkezésre á l l .1 3 4
Ezek nagyjából a minőségi, illetve mennyiségi módszerek részcsoportjaira különíthetők el.
Az első részcsoport módszereinek alapjául a tartalom értékelése, valamint értékrendszerek s kö-vetelményrendszerek szolgálnak; a második részcsoportra a numerikus és statisztikai módszerek használata jellemző.
A kvalitatív módszerek ereje abban áll, hogy segítségükkel kritikai kiértékelések, összeha-sonlítások készíthetők; a kvantitatív módszerek előnye pedig abban nyilvánul meg, hogy alkal-mazásuk révén az adathalmaz „viselkedésének" bizonyos szabályosságaira, mintáira következ-t e következ-t h e következ-t ü n k . A kvalikövetkez-takövetkez-tív módszerek gyengesége, hogy a segíkövetkez-tségükkel felvázolkövetkez-t k é p hiányos és esetleg szubjektív. A kvantitatív módszerek viszont a kelleténél kevesebb figyelmet fordítanak a mélyebben meghúzódó o k o k n a k s a minőségnek.
Manapság a t u d o m á n y o s kutatásról n y e r h e t ő információ főbb forrásai mind a „formális", mind pedig az „archivális" csatornán belül, az írott közlemények: könyvek, szabadalmi leírások, jelentések, s leginkább f o l y ó i r a t c i k k e k .1 3 5 A kutatás intenzív és extenzív fejlődése a kutatási közlemények számának növekedését vonta maga után, ez u t ó b b i pedig a f o l y ó i r a t o k számának gyarapodását. A széles területet átfogó tekintélyes „ n a g y " folyóiratok mellett megszülettek a szűkebb területek publikációs fórumai is, az ún. szakosított, speciális f o l y ó i r a t o k . A szakosodás az, ami a növekedésüket elsősorban garantálja, körülöttük kristályosodnak ki egy fontos t u d o -mányterület eredetinek minősíthető cikkei. Ezek jelentős mértékben elősegítik az információ-források koncentrációját: a korábbi, t ö b b folyóiratban szétszórt cikk most egy helyen találha-tó. Ennek ellenére a szakosított folyóirat n e m vetélytársa az idősebb, tekintélyesebb folyóira-toknak, hiszen ez utóbbiak általában lényegesen szélesebb területet fednek le. A cikkek számá-nak gyors növekedése f o l y t á n az új folyóiratok elszívó hatása kompenzálódik. A szakosodás térhódításával párhuzamosan új információforrások létesítése válik szükségessé. Egy folyóirat mellett a szóban forgó szakterületen új f o l y ó i r a t o k s végül, fejlettebb információhordozók szü-letnek, amelyek ismét „osztódással" szaporodnak s ez a ciklus újra és újra megismétlődik.
*T. Braun, E. Bujdosó, Journal of Radioanalytical Chemistry, 50 (1979) 9-31.
folyóiratban
Vizsgálódásainkat a nukleáris analitikai módszerek irodalmára összpontosítjuk egyetlen in-formációs csatorna, a Journal of Radioanalytical Chemistry (JRC) tükrében. Az elemzés f ő módszere kvantitatív, annak minden erényével és hibájával. Pontosabb fogalmazásban a t u d o m á n y -metria módszerét alkalmazzuk.3' 10> 17> 1 3 6>1 3 7
A J R C növekedése
Eltekintve az 1968 és 1971 k ö z ö t t i felfutási időszaktól, a f o l y ó i r a t a tudomány általános növekedési ü t e m é t követi s mint a kémiai irodalom egy része, a k é m i á h o z hasonlóan, amelynek az elmúlt 30 év során a növekedése exponenciális volt, 1972 és 1 9 7 8 között szintén exponenciá-lis típusú növekedést m u t a t .9 3 A z 56. ábra a cikkszám s az oldalszám növekedését t ü n t e t i fel.
A kezdeti gyors növekedés u t á n i görbeív két zónára osztható. A második zóna kétszerező-dési ideje az első záráénak mintegy kétszerese. Az oldalszám növekekétszerező-dési üteme is ugyanezt a
képet mutatja. A második zónában az oldalszám valamelyest hosszabb kétszereződési ideje azt sugallhatja, hogy a Biochimica et Biophysica Acta példájával ellentétben a JRC cikkeinek hosz-sza az idők folyamán valamelyest csökkent.1^®
1968 januárja és 1978 decembere k ö z ö t t a JRC összesen 1836 cikket közölt 24 0 8 0 o l d a l összteijedelemben, melyben kb. 10,6 millió szó számlálható össze.
Tekintetbe véve a bibliográfiai rovatokat s egyéb járulékos oldalakat (tartalomjegyzék, tárgymutató), az egy cikkre j u t ó átlagos oldalszám gyakorlatilag 12-nek a d ó d i k .
A cikkek nyelve
A cikkek nyelve főleg angol (57a. ábra). Az évi eloszlás a francia és a n é m e t nyelv f o k o z a -tos visszaszorulását m u t a t j a (58. ábra). Á t m e n e t i növekedésük francia és n é m e t nyelvterületen rendezett kongresszusok közleményeinek köszönhető.
Aktivációs analízis 42.7 7 . Egyéb 5737.
Német 4.67.
Francia 6.37.
Angol 89.17.
a) b) 57. ábra. A cikkek nyelvének (a) és témájának (b) eloszlása a JRC 47. kötetében
o wo
58. ábra. A cikkek nyelve az idő függvényében. A nyilak: (1) International Conference on Modern Trends in Activation Analysis, Saclay, Franciaország, 1972.; (2) ,.Nukleare Analysenverfahren: Entwicklung neuer Methoden" Drezda, DDR, 1975
59. ábra. A cikkek témája az idő függvényében. Az aktivációs analízis görbéjének két csúcsa az 1972-ben és 1976-ban rendezett, az aktivációs analízis modern irányzatainak szentelt két nemzetközi konferencia kiadványait jelzi. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, az arányokat a szaggatott vonal tünteti fel
A cikkek témája
Ha témájuk szerint a cikkeket „aktivációs analízis" illetve „ e g y e b e k " elnevezésű csopor-t o k b a oszcsopor-tjuk, az akcsopor-tivációs csoporcsopor-t 42,7 %-os részesedéscsopor-t mondhacsopor-t magáénak. Az évi eloszlás, a „Modern irányzatok az aktivációs analízisben* 1 9 7 3 és 1974 k ö z ö t t , illetve 1977-ben" címen megrendezett nemzetközi konferenciák anyagának kivételével, az aktivációs analízisről írott cikkek lassú, f o k o z a t o s csökkenéséről tanúskodik ( 5 9 . ábra).
Többszörös szerzőség
A t u d o m á n y o k történetében lezajlott drámai változások egyike a többszörös szerzőség irányába történő, növekvő tendenciájú eltolódás. D e Solla Price1 4 ezt a tendenciát a „ k i s tudo-m á n y b ó l " a „nagy t u d o tudo-m á n y b a " való áttudo-menet legkiugróbb vonásának tudo-minősíti. Ez a tendencia a nukleáris analitikai módszerek t e r ü l e t é n is tisztán érvényesül (60. ábra). A szerzők átlagos szá-ma 2,6.
Átfutási idő**
A kutatási eredmények s a r ó l u k szóló közlemények idővel elavulnak. Egy a d o t t t u d o m á n y -terület irodalmának avulási ü t e m e a hivatkozások i d ő b e n i eloszlásából meghatározható. Egy ko-rábbi közleményünkben k i m u t a t t u k1 3 9, hogy a nukleáris analitikai cikkek felezési ideje 4 év.
'Modern Trends in Activation Analysis.
*'/Átfutási időn a kézirat vételétől a megjelenéséig eltelt időt értjük.
''•I
40
33.8
30
3 0 1
21.5 20
10 7 8
6 8
1 2 3 4 4 » S z e r z ő k s z á m a
60. ábra. A társszerzőség eloszlása
Tegyük fel, hogy a visszaszámlálás a kézirat elkészültével indul, továbbá azt, hogy az á t f u t á s i idő alatt a dolgozat már 10 %nyit avul, az említett felezési idejű cikkek á t f u t á s a nyolc h ó n a -pon belül be kell, hogy fejeződjék. Az átfutási idő magában foglalja a lektorálás, a szerkesztés, a nyomás, a korrektúra, valamint a gyakran különböző kontinensekre t ö r t é n ő postai szállítás részidőit.
További bonyodalmat okoz, hogy a beküldött, exponenciális ü t e m b e n növekedő cikkek számára egy stacionárius, átlagos átfutási időt kell biztosítani (61. ábra). A z átfutási idő eloszlás-függvényéből (62. ábra) kitűnik, hogy a cikkek 85 %-a rendszerint 10 h ó n a p o n belül megjelent, mindössze 15 %-uk volt kénytelen egy 13 %-osnál nagyobb avulást elszenvedni a JRC kiadási tevékenysége során.
A folyóiratok „ t e k i n t é l y e "
Egy újsütetű folyóirat egy már meglévő szakmai környezetbe kerül, a szóban forgó szakte-rület szerzőivel és olvasóival kölcsönhatásba lép, hivatkozások és idézések révén pedig szakmai-lag érintkező területek más folyóirataival is kapcsolatba kerül. Egy folyóirat tekintélye lemérhe-t ő az állemérhe-tala képvisellemérhe-t lemérhe-terülelemérhe-tre kifejlemérhe-telemérhe-tlemérhe-t halemérhe-tásán. Ennek a befolyásnak a mérésére számos m u lemérhe-t a lemérhe-t ó bevezetését javasolták: az egy cikkre vonatkozó idézések s z á m a ,1 4 0 hatástényező „impact fac-t o r " -110 az „immediacy i n d e x " ,7 4 a folyóirat szakmai tekintélye, a cikkenkénti b e f o l y á s ,1 2 1'1 2 3
stb. A hatástényező a közlemény idézettségének mértékéről ad felvilágosítást, mig az „immedi-acy index" a visszhang gyorsaságáról tájékoztat. Az önidézések hányada a folyóirat képviselte szakterület kiterjedtségére jellemző s a r r a utal, hogy mily mértékben fedi le a folyóirat az illető szakterületet. Minél közelebb esik a 100 %-oshoz a lefedett hányad, annál lazább a más terüle-tektől való függés, ami fiatal, gyors növekedésű t a r t o m á n y r a utal.4 2 N é h á n y ilyen mutató alapján, k ü l ö n b ö z ő nézetek és ismérvek szerint a folyóiratokat összehasonlíthatjuk és rangsorol-hatjuk (52. táblázat).
Összes :122db
•
1975
Összes:152db
Összes 251 db
15
A beérkezés és megjelenés közötti időtar-t a m , h ó n a p
61. ábra. A JR C-ben megjelent cikkek átfutási idejének spektruma
A b e é r k e z é s és o m e g j e l e n é s k ö z ö t t i i d ő t a r -t a m , h ó n a p
62. ábra. A cikkek átfutási idejének eloszlásfüggvényei, a 61. ábrával összhangban
1000
1950 1954 1958 1962 1966 1970
Év
63. ábra. A prompt nukleáris analízis tárgykörében megjelent cikkek számának növekedése
52. táblázat
A folyóiratok minőségére jellemző néhány mutató. Az impact factor (hatástényező), az immediacy index (közvetlenségi index) s az önidézési hányad 1975-ös adat?7 az egy cikkre számított befolyás influence 1973-as adatokra vonatkozikl21
aAz impact factor annak a gyakoriságnak mértéke, amellyel egy folyóirat átlagos idézettségű cikkét egy bizo-nyos év során idézték. Így az 1975. évi hatástényezőt úgy kapjuk, hogy a folyóirat által 1974-ben és 1973-ban publikált cikkekre vonatkozó 1975. évi idézések számát elosztjuk a folyóirat által 1974-ben és 1973-ban kö-zölt cikkek teljes számával.
507.
64. ábra. A prompt nukleáris analízis tárgykörében megjelent cikkek eloszlása különböző folyóiratokban a Bird és munkatársai104 által írt összefoglaló cikk hivatkozásai alapján. Időszak: 1950-től 1973 közepéig
Egy viszonylag szűk, jól körülhatárolt területen egy folyóirat hasznossága azonban attól függ, hogy m e n n y i t tükröz az általa képviselt területen lezajló tevékenységből, milyen gyorsan közöl új eredményeket s terjeszt el új módszereket.
A fentebb emiitett szempontok elbírálása egy olyan összefoglaló referáló cikk hivatkozás-anyagának elemzése révén t ö r t é n h e t , amely az irodalmat monográfiái részletességgel tárgyalja.
Egy ilyen természetű elemzés céljából Bird és m u n k a t á r s a i1 0 4 egy cikkét szemeltük ki, amely a prompt nukleáris analízist, a nukleáris analitikának egy új, gyorsan f e j l ő d ő módszerét taglalja.
A prompt nukleáris analízis irodalma exponenciálisan nő, a kettőződési idő 3,3 év ( 6 3 . ábra).
A JRC 1968-óta k ö z ö l ilyen t é m á j ú cikkeket s négy éven belül a referáló cikk hivatkozásainak nagyobb részét m o n d h a t t a magáénak (64. ábra).
Hasonló elemzés készült a z o k r ó l a hivatkozásokról, amelyek L y o n és m u n k a t á r s a i1 4 1 - 1 4 5
használtak az 1970., 1972., 1974., 1976. és 1978. évi, nukleáris analitikai módszerekről szóló cikkekről írt kritikai áttekintéseikben.
Ahogy ez a 65. ábrán látható, az 1968 és 1978 k ö z ö t t i időszakban a nukleáris analitikai módszerekről publikáló folyóiratok koncentrációja tapasztalható. Míg 1968-ban a f o n t o s cik-kek 85 %-a 42 folyóiratban szóródott szét, 1978-ban már ugyanez a cikkmennyiség 19 folyó-iratba tömörül úgy, hogy 50 %-uk mindössze 4—5 folyófolyó-iratban látott napvilágot.
^Az imediacy index annak a gyorsaságnak mértéke, amellyel egy folyóirat átlagos idézettségű cikkét egy bizo-nyos évben idézik. Az 1975. évi közvetlenség! indexet megkapjuk, ha az összes folyóirat 1975. évi, 1975-ben megjelent cikkekre vonatkozó idézéseinek számát elosztjuk az 1975-ben megjelent cikkek teljes számával.
CA cikkenkénti befolyás egy idézési mátrixból leszármaztatott tényező.121
11 Az önidézési hányad a folyóirat sajátmagára vonatkozó hivatkozásainak száma elosztva a folyóiratra vonatko-zó összes idézés számával (beleértve magát a folyóiratot is).
o 100 3. Nucl Instr. Methods 7,3 4 Isot. R a d Technol. 4,0 2. Radiochem Radioanal Lett. 12,4
3 Nucl. I n s t r . Methods 10,5 15. Isot Rad. Technol 1,9
22 folyóirat egyenként 0,95 5 Radiochem.Radioanal.Lett. 4 , 2 2
6. Nature 4 , 2 2
1974-1976 14. Bull. Acad.Sci. USSR 0,91 15 Bull. Int.Sei. Techn 0,91
32 folyóirat egyenként 0,91 2 Radiochem.Radioanal. Lett. 8,69 3. Nucl Instr. Methods 8,07 15 Environ.Sei. Technol. 1,24
7 f o l y ó i r a t egyenként 1,24 17 f o l y ó i r a t egyenként 0,62
65a—e. ábra. A Lyon és munkatársai141 1 4 5 által az Analytical Chemistry „Nucleonics" összefoglalásokban idézett folyóiratok eloszlása 1968 és 1978 között
A. nukleáris analitikai információ szóródása
A t u d o m á n y o s információ koncentrációja vagy szóródása azonban n é m folytatódik vég nél-kül. Ezt objektív törvények szabályozzák, melyek k ö z ü l a legáltalánosabbnak B r a d f o r d9 6 szóró-dási törvénye bizonyul, amelyet 1934-benfedezett fel s majd ismét megfogalmazta 1948-ban."
"A Bradford-törvény ismertetését lásd a II. 6. és II. 8. fejezetekben.
300
66. ábra. A Lyon és munkatársai142 1 4 5 által idézett folyóiratok és cikkek Bradford-eloszlása 1972 és 1978 között
A 66. ábra a Lyon és m u n k a t á r s a i1 4 3 - 1 4® idézte hivatkozásokra alkalmazott Bradford-el-oszlást mutatja 1972 és 1978 k ö z ö t t . Látható, hogy mindössze 3 nukleáris analitikai „magfolyó-i r a t " létez„magfolyó-ik.
A nukleáris analitikai cikkek országonkénti eloszlása
Megvizsgáltuk a / R C-ben közölt cikkek országok szerinti eloszlását a szerzők m u n k a h e l y e alapján. Különböző országokban dolgozó társszerzők esetén az országok a megfelelő törtrészt k a p t á k . Az országokat a nekik j u t ó osztályrész alapján elrendezve a 6 7 . ábrán látható rangsort n y e r t ü k . Érdemes volna tudni, hogy miért éppen ez az eloszlás adódott. Ezért arra t ö r e k e d t ü n k , hogy korrelációt találjunk a tanulmányozott országok egyéb adataival: a / R C - r e való előfizeté-sek számával, a kémiai és az analitikai kémiai tárgyú cikkek számával. Módszerünk a b b a n állt, hogy az egyes országok rangsorolását a %-os részesedésből meghatároztuk s ezt a JRC publiká-ciós rangsora függvényében ábrázoltuk.
o
<
- in 3
-o u
•o 5 10
5
0
O r s z á g rangja
67. ábra. A különböző országok JRC-ben közölt cikkeinek százalékos eloszlása 1968 és 1978 között a szerzők postai címe alapján. Megjegyzés: azonos % esetén az országokat alfabetikus sorrendben tüntettük fel
Nukleáris analitikai cikktermés és folyóirat-előfizetés
A JRC publikációs termése s az előfizetési rangsor k ö z ö t t i korreláció a 68. ábrán l á t h a t ó . A 45°-os egyenesen fekvő országokban ugyanaz az egyensúly tapasztalható a rendelkezésre álló példányszám (azaz az előfizetés) és a publikációs tevékenység között. A z egyenes felett a mér-leg a „ t ö b b e t publikál", alatta pedig a „kevesebbet p u b l i k á l " irányába l e n d ü l ki. Spearman rang-korrelációs e g y ü t t h a t ó j a1 4 6 egy meglehetősen j ó p = 0 , 8 0 értéket m u t a t , ami azt j e l e n t i , hogy egy folyóirat valakinek a keze ügyében befolyásolhatja az illető d ö n t é s é t , hogy kéziratát éppen ennek a folyóiratnak küldje el.
Nukleáris analitikai cikktermés és a k u t a t ó reaktorok
A korreláció a fentinél már lazább az országokban m ű k ö d ő kísérleti reaktorok s z á m a1 4 7 s a /AC-ben megjelent cikktömegük k ö z ö t t ; a korrelációs együttható p = 0 , 5 1 (69. ábra). E z t részben annak t u d h a t ó be, hogy az egész világot behálózó kereskedelmi hálózaton át a tópok beszerezhetők, részben pedig egyéb, figyelmen kívül hagyott t é n y e z ő k n e k , pl. radioizo-t ó p n e u radioizo-t r o n forrásoknak, gyorsíradioizo-tóknak, sradioizo-tb. Érdemes megjegyezni, hogy erős korreláció radioizo- tapasz-talható a világ aktivációs analitikai c i k k e i n e k7 8 kumulatív száma s a k u t a t ó reaktorok száma között (70. ábra).
30 40 JRC p u b l i k á l á s r a n g j a
68. ábra. Összefüggés a JRC publikációk és a JRC-re történő előfizetések rangsorolása között
30 40 3RC p u b l i k á l á s r a n g j a
69. ábra. összefüggés a cikktermés és a kutató reaktorok száma között147
0 5 0 0 0
•5 tOOO
500
100
• 1969
• / 1 9 6 7
/ l 9 6 5 / l 9 6 4
/ / 1 9 6 0
• ' l 9 5 9
• 1958
/ 1 9 6 2 / / 1 9 6 1
1963
/ 1 9 5 7 / 1 9 5 6
J I L
50 100 150 200 250 300 350. 400 4 5 0 K u t a t ó r e a k t o r o k k u m u l a t í v s z ó r n a
70. ábra. összefüggés a világ aktivációs analízis tárgykörű cikktermése78 és a kutató reaktorok száma között147
71. ábra. összefüggés a nukleáris analitika (JRC), valamint a kémia tárgykörében írt cikktermés (Chemical Abstracts) között148
A nukleáris analitikai cikktermés valamint,a kémiai és analitikai publikációs tevékenység összefüggése
Valamivel jobb a korreláció, p = 0,71 az országoknak a kémia területén f e l m u t a t o t t publi-kációs tevékenységével (71. ábra) s elég jó a korreláció, p = 0,75 az anlitikai kémiában tapasztal-ható hasonló tevékenységgel (72. ábra).
72. ábra. összefüggés a nukleáris analitikai {JRC), valamint az analitikai {ChemicalAbstracts) tárgyú cikktermés között74
A k ü l ö n b ö z ő országok nukleáris analitikai cikktermésének növekedése
A f e n t i eredmények mutatják, hogy elég j ó korreláció tapasztalható egy országnak a JRC-ben megjelent cikktermése s az országnak az analitikai kémiában kifejtett t u d o m á n y o s tevékeny-sége k ö z ö t t . Arra is választ szerettünk volna kapni, hogy egy bizonyos országnak a JRC-ben pub-likált cikktermése nyújt-e felvilágosítást az országban folyó nukleáris analitikai kutatás növeke-dési üteméről.
A ./AC-ben publikált cikkek kumulatív számának időbeni növekedését a 73. ábra tünteti fel a 6 7 . ábra első tíz országára vonatkozóan. Az országok két csoportba sorolhatók:
1. országok, amelyekben a JRC kezdeti felfutásától eltekintve a cikkszám 8—9 éven át expo-nenciálisan nőtt (73a. ábra);
2. országok, amelyekben a növekedési ü t e m lelassul (73b. ábra).
A z első esetben a kettőződési idő p o n t o s a n meghatározható, a második esetben ez csupán az u t o l s ó 3—5 évben számítható. A kettőződési időkre vonatkozó adatokat az 53. táblázatban foglaltuk össze, feltüntetve az egyes országok kémiai és analitikai kémiai irodalmának kettőző-dési időire vonatkozó a d a t o k a t is. Ez u t ó b b i a k saját számításaink eredményei, amelyekben kor-rekcióba vettük a kumulatív eloszlási görbe kezdeti szakaszát befolyásoló számítási veszteséget.
E g y ország kémiai és analitikai kémiai irodalmának kettőződési ideje általában hosszabb mint a nukleáris analitikai irodalomé (ahogy ez a JRC-ben tükröződik). Ez a következtetés összhangban van W e b b1 3 8 állításával, mely szerint egyes új területek és folyóiratok az átlagos-nál gyorsabban növekedtek.
a 500
"S E
100
-o
£ 50
.o
l
10
a)
3 a p a n a M a g y a r -o r s z á g
1968 1970 1972 1974 1976 1978
Év
o 100
-o N «
> 50
10
1968 1970 1972 1974 1976 1978
Ev
73. ábra. A különböző országok JRC-ben publikált cikkei számának növekedése
I n d i a A
Csehszl.+
B e l g i u m • H o l l a n d i a *
53. táblázat
Különböző országok JR C-ben megjelent cikkei kumulatív szá-mának kétszereződési ideje a kémiai, valamint az analitikai ké-miai irodalmakkal való összehasonlításban (1. a II. 6. fejezetet)
Ország
Kétszereződési idő, években Ország
-JRC Kémiai irodalom
Analitikai kémiai irodalom
NSZK 2,1 20,1 25,0
Japán 2,4 9,3 7,1
India 3,2* 6,2
Hollandia 3,3* 22,0
USA 3,5 15,4 13,6
Csehszlovákia 4,0* 8,8
Magyarország 5,0
Franciaország 6,8* 18,2 26,7
Belgium 7,1*
Szovjetunió 9,3* 6,7 8,1
összesen 3,8* 14,5 13,9
*Nem pontosan exponenciális növekedés; az utolsó év adatai alapján számítva.
A folyóiratok kapcsolatai
Egy tudományág jelentős folyóiratai Bradford törvénye alapján válogathatok ki. Ezek kö-zött összefüggés áll f e n n annyiban, hogy a szóban forgó területről a legátfogóbb képet adják.
A kölcsönös idézések miatt azonban kapcsolatuk jóval bonyolultabb. Képzeljünk el egy mesz-sze kiterjedt elektromos hálózatot, amelynek csatlakozási pontjaiban folyóiratokat helyezünk el. Az idézési áramot, azaz az egyik folyóiratból a másikba áramló információt m o z g ó töltés-hordozókkal szemléltethetjük. A folyóiratok azonosítása, számuk meghatározása (az ún. klasz-ter) a hálózat működésének leírása, a folyóiratok szerepének kiértékelése nem k ö n n y ű feladat s nincs megnyugtató m ó d o n megoldva.
Egy hivatkozási-idézési mátrixot m u t a t az 54. táblázat, amely a Journal Citation Reports adatai alapján készült, kiegészítve a JRC-xe 1 szorosabb kapcsolatban álló folyóiratokra vonatko-zó adatokkal. A sorokban a folyóiratokból vett hivatkozások találhatók, az oszlopokban pedig az ugyanazon folyóiratokra vonatkozó idézések száma látható. Az első sor mutatja, hogy a JRC hányszor hivatkozott különböző folyóiratokra, az első oszlopban viszont a JRC-te vonatkozó idézések száma olvasható.
A JRC-vel kapcsolatban álló folyóiratok hivatkozási-idézési mátrixa
Idézett folyóirat Hivatkozó folyóirat
Hivatkozó folyóirat
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
1 JRC 188 155 68 25 28 51 54 116 6 43
2 Anal. Chem. 67 2680 425 248 136 48 26 197 128 119
3 Anal. Chim. Acta 53 683 485 159 89 13 6 142 19 46
4 Analyst 6 150 83 181 6 6 6 37 13 40
5 Fresen. Z. Anal. Chem. 7 154 49 29 163 9 9 39 11 15
6 Nucl. Instr. Methods 13 33 7 7 7 1775 7 7 7 7
7 Radiochim. Acta 8 7 7 7 7 7 31 7 7 7
8 Talanta 10 471 274 146 106 6 6 276 33 70
9 Zavodsk. Lab. 7 161 59 34 42 6 6 48 416 232
10 Zh. Analit. Khim. 12 293 92 55 7 6 6 98 232 838
A nukleáris analitikai k u t a t á s gazdasági gyökerei
A kutatás nem spontán módon áll össze láthatatlan k u t a t ó k erőfeszítéseiből. Emberi, pénzügyi, társadalmi, nevelési és egyéb erőforrások mozgósítására van szükség. Következéskép-pen: ha egy ország kutatási erőfeszítéseinek mértékére vagyunk kíváncsiak, figyelembe kell ven-nünk az erőforrások meglétét és felhasználhatóságuk mértékét a nukleáris analitikai kémiai ku-tatásokban. A nukleáris analitikai kutatás költségeiről van t e h á t szó, valamint arról, mennyire képes egy adott ország ezeket az összegeket rendelkezésre bocsátani.
Ésszerűnek tűnik az a feltevés, hogy egy ország kutatási erőfeszítése az ország gazdaságá-nak valamilyen függvénye.1 4 9 Minél több erőforrást állíthat a kutatás szolgálatába, annál na-gyobb a kutatási kapacitása. Az ország gazdasága számos m ó d o n mérhető, a leggyakrabban használt két mérték a b r u t t ó nemzeti össztermék, GNP (Gross National P r o d u c t ) s az egy f ő r e számított GNP. A két mérték az ország gazdaságának nagyságát, illetve az országban ta-pasztalható jólétet tükrözi.
Valószínű, hogy az ország nukleáris analitikai „nagysága" j o b b korrelációt m u t a t a nem-zetgazdaság nagyságával, mint a jólét mértékével. Ennek a tézisnek a hátterét k ö n n y e n példáz-hatjuk: egy olyan országban, mint Luxemburgban, a jólét igen magas szintet ér el (S 2924 GNP per capita), mégis elég kicsiny gazdaságilag (egy milliárd dollárnyi a GNP), hogy jelentős tudo-mányos struktúrát támogathasson. Másrészt egy alacsony j ó l é t i szintet felmutató ország, mint pl. India (S 117 GNP per capita) elég nagy gazdaságilag (71 milliárd dollárnyi G N P ) , hogy egy népes nukleáris analitikai közösséget fenntartson.
Amikor az ország nukleáris analitikai cikkei számának logaritmusát az ország GNP-jének,1 5' majd pedig az egy főre eső GNP logaritmusával egybevetettük (74a. ábra), a vezető 14 ország esetében nyert adatok a hipotézist megerősítették: az ország nukleáris analitikai „nagysága"
jobban magyarázható a GNP-vel (R = 0,69), mint az egy főre eső GNP-vel (R = 0 , 2 0 ) . Végül Price1 5 1 egy újabb javaslata alapján kísérletet t e t t ü n k egy, az ország nagyságát és fejlettségét j o b b a n tükröző m u t a t ó használatára. Price szerint a GNP (vagy az egy főre jutó GNP) notórius módon megbízhatatlan vagy megkérdőjelezhető érvényű a világ tervgazdálkodást
4,0 4,4 4,8 5,2 5,6 6,0 lg GNP (1973)
2.0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 Ig KWHR0973)
74. ábra. összefüggés a nukleáris analitikai cikktermés (a JRC alapján), valamint a GNP (a) és kilowattóra (b) között
f o l y t a t ó államai szemszögéből, ahol is az átszámítási faktorok önkényesek. Részben egyetemes-sége m i a t t , részben azért, mert jól korrelál a t u d o m á n y mérésére használt egyéb m u t a t ó k k a l , Price az energiát javasolja mérték gyanánt, tehát az ország statisztikai évkönyveiből kiolvasható kilowattórák számait. A 74b. ábrán látható ennek a mutatónak, valamint az ország nukleáris analitikai termésének a korrelációja 19 ország esetében (R = 0,45).
Következtetés
A JRC köteteinek tudománymetriai analízise bizonyítja, hogy a folyóiratok f o n t o s szere-pet játszanak a nukleáris analitikai információ megsértésében, megoszlásában, kölcsönös cseré-jében. A JRC a szakterület egyik magfolyóirata.