Ha a nemzeti folyóirat** fogalmának meghatározása egyszerűnek is látszik, az egyes k o n k r é t esetekben nem mindig d ö n t h e t ő el egyértelműen, hogy egy folyóirat nemzeti-e vagy pedig nem-zetközi. Úgy véljük, ennek megítéléséhez a három legfontosabb szempont, hogy a) a folyóirat-ban csak hazai szerzők publikálnak-e vagy külföldiek is, b) a szerkesztő-, ill. bíráló bizottságnak csak hazai tagjai vannak-e vagy pedig n e m z e t k ö z i összetételű, és nem utolsó sorban, hogy c) ki a folyóirat kiadója, ill. finanszírozója. (Folyóiratkiadással ugyanis egyrészt nemzeti vagy zetközi t u d o m á n y o s társaságok, nemzeti intézmények, akadémiák, másrészt nemzeti vagy nem-zetközi kiadóvállalatok foglalkoznak. Az előbbieknél a folyóiratkiadás a társaság, intézmény já-rulékos tevékenysége és általában nem nyereséges vállalkozás. Az utóbbiak k i m o n d o t t a n profit-szerző céllal m ű k ö d n e k . )
Azokat a folyóiratokat, melyeknél f ő leg az első két p o n t b a n nemzetközi jelleg figyelhető meg, joggal nevezhetjük nemzetközieknek. Abszolút értelemben nemzetinek nevezhető folyó-irat viszont egyre kevesebb van. Az ún. nemzeti folyófolyó-iratoknál ugyanis) ahol a ) - c ) vonatkozás-ban elvileg csak belföldi (és ezen a továbbiakvonatkozás-ban mindig az a d o t t folyóirat szempontjából belföl-dit értünk) közreműködést várnánk - gyakorlatilag igen sűrűn tapasztalható a szerzői kör bizo-nyos mértékű nemzetközivé válása, olyannyira, hogy csupán belföldi szerzőkörű folyóirat egy-re ritkábban található. Jelen tanulmányunknak a célja éppen e kérdés tisztázása, azaz a szerzők összetételének nemzeti hovatartozás szerinti behatóbb vizsgálata magyar és külföldi természet-t u d o m á n y i folyóiratermészet-toknál. Bizonyos jelek arra m u természet-t a természet-t természet-t a k , hogy a szerzői összetermészet-tétermészet-tel elnemzetermészet-tkö- elnemzetkö-ziesedése tendenciává kezd válni azoknál a folyóiratoknál is, melyek kiadás, ill. finanszírozás szempontjából továbbra is kimondottan nemzetinek minősülhetnek. (1. a III. 2. f e j e z e t e t ) .1 5 9
Úgy tűnik, a külföldi folyóiratokban való publikálást a szerzők az ejész világon vonzónak t a r t j á k .1 6 0»1 6 1 Ez a nemzeti folyóiratok számára a belföldi közlemények b i z o n y o s mértékű el-áramlását, a más országok folyóiratai számára pedig külföldi cikkek odaáramlását jelenti. A bel-földi folyóiratokban való publikálás m é r t é k e általában egy ország t u d o m á n y o s méretévél ará-nyos. A világ t u d o m á n y o s szempontból vezető 16 országa közül az első 6-nál a szerzők kb. 6 0
%-ban hazájukban publikálnak, a többinél csak kb. 30 % - b a n .1 5 7 Egy összesített adat szerint a kelet-európai szocialista országok folyóirataiban közölt cikkek 5 0 - 7 5 %-a kelet-európai kuta-t ó m u n k a e r e d m é n y e .1 6 2
*Nagy József, Braun Tibor, a Magyar Tudomány-ban, 25 (1980) 455—462 megjelent tanulmány bővített válto-zata.
" I t t kizárólag azokkal a folyóiratokkal foglalkozunk, amelyek az ENSZ által elismert világnyelven, de elsősor-ban angolul irt cikkeket publikálnak.
Vizsgálati módszer
A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia 4 idegen nyelvű természettudományi folyóiratának (Acta Biologica A.S.U., Acta Chimica A.S.H., Acta Mathematica A.S.H., Acta Physica A.S.H.)
1977-es évfolyamaiban elemeztük a szerzők nemzeti hovatartozását. E folyókátok — a közel 30 évvel ezelőtti alapításukkal kapcsolatos célkitűzések idején — a Bevezetésben említett a)—c) szempontok szerint nemzetieknek minősültek, és b)—c) szempontok szerint ma is azok. össze-hasonlításul egy vezető tőkésország (és egyben t u d o m á n y o s nagyhatalom), egy t u d o m á n y o s szempontból Magyarországgal összevethető méretű tőkésország és egy szocialista ország hason-ló jellegű folyóiratát (ugyancsak az 1977-es évfolyamokat) választottuk ki úgy, hogy ezek is primeren közlő és nemzetközi publicitást biztosító folyóiratok legyenek. A kiválasztás ezeken túlmenően véletlenszerűen t ö r t é n t .
Eredményeink 16 folyóirat 3111 cikke 7 7 1 0 szerzőjére vonatkozó adatokat dolgozzák föl.
Magyarnak számítottuk i) minden magyar nevű szerzőt, aki munkahelye címeként ma-gyarországi címet adott meg, ii) minden magyar szerzőt, aki külföldi tanulmányútja során, illet-ve iii) minden külföldit, aki magyarországi t a n u l m á n y ú t j a során végzett k u t a t ó m u n k á j a eredmé-nyét a magyar Actában publikálta. A külföldi folyóiratok saját országbeli szerzőinek megállapí-tásakor az ő vonatkozásukban is ennek megfelelően jártunk el.
Eredményeinket - a 4 tudományágnak megfelelően - 4 (+1 összesítő) ábrában és 1 táblá-zatban foglaljuk össze. Minden ábra a megfelelő magyar Acta mellett a fent említett másik 3 fo-lyóirat adatait mutatja. Fofo-lyóiratonként 2 oszlopgrafikon szemlélteti a szerzők nemzeti hova-tartozásának megoszlását; a bal oldali a saját országbeli és az idegen szerzők %-os arányát jelzi
— a külföldiek között is ' F ' jellel megkülönböztetve a fejlett országokból származó szerzők ará-nyát —, a j o b b oldali pedig a csak külföldi szerzők egymás közötti %-os megoszlását m u t a t j a ki-vetítve. A felsorolásokban a vonal fölötti rész a fejlődő országok szerzőinek csoportja. A fejlett és fejlődő országok.csoportját ENSZ-kiadvány adatai alapján különítettük e l .1 6 3 A fizika terü-letén rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek az egyes országok %-os hozzájárulását mu-tatják a világ fizikai szakirodalmához (cikkekben kifejezve).6 0 Elemeztük ( 5 6 . - 5 9 . táblázatok), hogy ezekhez az átlagosnak m o n d h a t ó adatokhoz (1. számoszlopok) képest hogyan alakul az egyes országok részesedése a vizsgált folyóiratokban (2. számoszlopok), összehasonlíthatóság céljából az analizált szerzőszámokat cikkszámokká transzformáltuk, az anyagunkban mért cik-kenkénti átlagos szerzőszámot (2,268) alapul véve. Ezzel véltük a legkisebb hibát elkövetni, fel-tételezve, hogy az országonként mérhető frakcionális cikkszám összegezése — elég nagy szám esetén — ettől nem tér el lényegesen. Egy nemzeti folyóiratban az adott ország általában na-gyobb mértékben van képviselve, mint saját hozzájárulása a szakterülethez világszinten. Ezt a
„ n y o m a s z t ó " saját országbeli hatást kiküszöbölendő, megnéztük, hogy milyen lenne a külföl-diek %-os részesedése az egyes folyóiratokban, ha az „anyaország" saját világátlagának megfele-lő mértékben lenne csak jelen saját folyóiratában (3. számoszlopok).
Eredmények
A 84. ábra az angol, ausztrál, lengyel és a magyar biológiai folyóirat adatait összesíti.
Az angol folyóiratban 28,8 % (ezen belül 24,9 % a fejlett országbeli), az ausztrálban 10,3 % (8,2 %); a lengyelben 5,4 % ( 5 , 4 %); végül a magyarban 38,2 % ( 2 3 , 6 %) a külföldi szerzők ará-nya. A saját országbeli szerzők aránya tehát a magyar Actában a legalacsonyabb. Továbbá, míg pl. a lengyel folyóiratban f e j l ő d ő ország egyáltalán nem szerepel, addig feltűnik, hogy a fejlődő országok szerzőinek részesedése a magyar Actában a legnagyobb a sorozaton belül.
PROC ROY. SOC. " B " (GB) AUST. X BIOL. (AUS) BULL A S. POL (PL) ACT BIOL HUNG (H)
84. ábra. A belföldi és külföldi szerzők %-os megoszlása a biológiai nemzeti folyóiratokban (1977)
3. AM. CH S. (USA) HELV. CHIM ACT (CH) COLL CZECH. CH. C. (CS) ACT CHIM HUNG. (H)
85. ábra. A belföldi és külföldi szerzők %-os megoszlása a kémiai nemzeti folyóiratokban (1977) A 85. ábra a kémiai folyóiratok sorozatát mutatja. Az Egyesült Államok folyóiratában 21,3 % (ezen belül 20,8 % a fejlett országbeli); a svájci lapban 23,2 % (20,8 %); a csehszlovák-ban 7,0 % (6,2 %); a magyar Actácsehszlovák-ban pedig 34,7 % (11,3 %) a külföldi szerzők részesedése. Is-mét észrevesszük, hogy a magyar folyóiratban a legalacsonyabb a belföldi szerzők aránya.
A külföldi szerzőkön belül a fejlődő országokból származók aránya ismét a magyar Actában
PROC ROY SOC "A" (GB) ACT. MATH. (S) STUD MATH. (PL) ACT. MATH HUNG (H)
86. ábra. A belföldi és külföldi szerzők %-os megoszlása a matematikai nemzeti folyóiratokban (1977) messze a legmagasabb a sorozaton belül (23,4 %), sőt — mint látni fogjuk — a vizsgált 4 Actán-kat tekintve is, ennél magasabb értéket csak egy helyen fogunk találni (fizika). A külföldi fej-lett országok jelenléti aránya (az összeshez képest) viszont a magyar Actában itt sem tér el szig-nifikánsan a megfelelő folyóiratoknál taoasztalttól.
Érdekesen alakul a helyzet a matematika területén (86. ábra), és a korábban látottak bizo-n y o s mértékű febizo-nbizo-nállása mellett is kitűbizo-nik, hogy Magyarország a matematikábabizo-n jelebizo-ntékebizo-ny szerepet tölt be. Sorra véve a folyóiratokat, az angol lapban 24,7 % (ezen belül 21,1 % a fejlett országbeli); a skandináv folyóiratban 88,5 % (88,5 %); a lengyelben 81,5 % (73,8 %); a magyar Actában pedig 59,2 % (50,9 %) a külföldi szerzők részesedése. Eltekintve attól, hogy a skandi-náv és lengyel lapban (okait most nem vizsgáljuk) szokatlanul alacsony a belföldi szerzők ará-nya ( 2 0 % alatt), az Acta Math. Hung, -ban ez az érték 40,7 %. A fejlődő országok aráará-nya viszont itt a legnagyobb (8,3 %). Mint látjuk azonban, ez elfogadható kereteken belül marad és lényegé-ben egyezik a többi matematikai folyóiratnál tapasztalttal. Majd az utolsó sorozatot is elemez-ve, látni fogjuk, h o g v a fejlett külföld szerzőinek jelenléte a vizsgált 4 Acta közül itt a legmaga-sabb (50,9 %), amiben valószínűleg a magyar matematika nemzetközi tekintélyének vonzereje is kifejeződik.
Az utolsó sorozat a fizika területén tapasztalható helyzetről tájékoztat (87. ábra). Az Egye-sült Államok folyóiratában 30,6 % (ezen belül 27,0 % a fejlett országbeli); a svájciban 18,5 % ( 1 4 , 8 %); a csehszlovák lapban 21,6 % (15,2 %); a magyar Actában pedig 68,2 % (20,1 %) a kül-f ö l d i szerzők aránya. A korábbi 3 sorozatot tekintve is, a vizsgált 4 Acta közül az Acta Phys.
Hung, -ban a legkisebb a belföldi szerzők aránya (31,8 %), sőt az összes vizsgált 16 folyóirat vo-natkozásában is a 3. legalacsonyabb. Szembeszökő, hogy a külföldieken belül két fejlődő ország, India (45,7 %) és Egyiptom (22,9 %) vezet olyan magas jelenléti aránnyal, amelyhez foghatót
— mind a 4 sorozatot tekintve is — csak az Acta Chim. Hung -nál láttunk. A helyzet mégis az Acta Phys. Hung.-nál a kedvezőtlenebb, mivel a külföldiek aránya itt eleve sokkal magasabb,
PHYS REV. "A" (USA) HELV PHYS. ACT. (CH) CZECH. 3 PHYS (CS) ACT. PHYS. HUNG. <H>
O L - I
(USA) (CH) (CS) (H)
S z e r z ő k m e g o s z l á s a : m B e l f ö l d i [ ? ] Fejlett k ü l f ö l d i • F e j l ő d ő k ü l f ö l d i
87. ábra. A belföldi és külföldi szerzők %-os megoszlása a fizikai nemzeti folyóiratokban (1977)
így az abszolút számok is nagyobbak. Ez azt jelenti, hogy 1977-ben Acta Physicánk gyakorlati-lag minden második szerzője indiai vagy egyiptomi volt. összehasonlításul: az Acta Biol. Hung.-ban kb. minden 10., az Acta Chim. Hung.-Hung.-ban k b . minden 4., az Acta Math. Hung, -Hung.-ban kb.
minden 15. szerző volt indiai vagy egyiptomi ( 1 9 7 7 ) .
Azok az országok, melyeknek folyóiratait vizsgáljuk, maguk is mind a fejlett országok cso-portjához tartoznak, tgy, esetenként a belföldi és a fejlett országokból származó szerzők arányát összegezve, megkapjuk az összesített fejlett országok szerzőinek jelenléti arányát az egyes folyó-iratokban. Az oszlopok tetején feltüntetett számok mutatják, hogy a (belföldi + külföldi) fejlett/
fejlődő arány mind a 4 sorozaton belül a magyar Actában a legkisebb; a biológiánál és a matema-tikánál lényegében olyan, mint a megfelelő folyóiratoknál, a kémiánál lényegesen kisebb (76, 5
%), a fizikánál a legalacsonyabb (51,9 %) a megfelelő sorozaton belül, de mind a 16 folyóirat vo-natkozásában is.
A 88. ábrái az indiai és egyiptomi szerzők arányát kivonatosan összesíti a vizsgált folyóira-tokra. Az egyes tudományágaknak megfelelő sorozatok vízszintes elrendezésben találhatók. A 3-tagú csoportok mindegyike egy-egy folyóirat idevágó adatait m u t a t j a , ezen belül az első oszlop-grafikon az illető folyóirat szempontjából belföldinek számító szerzők számával, a második és harmadik r e n d r e az indiai, ill. az egyiptomi szerzők számával arányos, a folyóiraton,belüli ösz-szes szerzőre vonatkoztatva. Az oszlopok f ö l ö t t számadatok is jelzik a %-os réösz-szesedést. A víz-szintes c s o p o r t o k o n végigtekintve kitűnik, hogy az indiai és egyiptomi szerzők együttes aránya kivétel nélkül mindig a magyar Actában a legnagyobb, sőt — most t u d o m á n y t e r ü l e t t ő l is elvo-natkoztatva — a legnagyobb külföldi érték (a vizsgált 12 folyóiratot tekintve) még mindig ki-sebb, mint a legkisebb ilyen Acta-érték.
Az egyes csoportoknál k ü l ö n számok jelzik, hogy az illető folyóirat vizsgált köteteiben 100 belföldinek minősülő szerzőre hány indiai és egyiptomi szerző jut. A függőlegesek most
M A T E M A T I K A
1 2 3 1 B e l f ö l d i s z e r z ő k 2 I n d i a s z e r z ő k 3 E g y i p t o m i s z e r z ő k
az összes " / . - ó b a n
88. ábra. Az indiai és egyiptomi szerzők %-os részesedése a vizsgált folyóiratokban az egyes folyóiratok összes szerzőjére vonatkoztatva (1977)
rendre a vezető tőkésországok, a t u d o m á n y o s szempontból Magyarország-méretű gok, a szocialista országok folyóiratainak, ill. a magyar Actáknak felelnek meg. A tőkésorszá-gok folyóirataiban a 100 belföldi szerzőre j u t ó indiai + egyiptomi szerzők száma mindig 4 alatt van, a nem-magyar szocialista országok folyóirataiban mindig 9 alatt marad; a vizsgált magyar A c t á k n á l k é t esetben 16 (biológia, matematika), egy esetben 147 (fizika). A 100 belföldi szer-zőre j u t ó indiai és egyiptomi együttes szerzőszámot tekintve tehát a „legkedvezőbb" magyar adat (16) a legalacsonyabb külföldi (9) közel kétszerese.
56. táblázat
Nemzetek százalékos részesedése & Physical Review A-ban (USA, 1977)
Ország
•A 3. oszlop adatait az X = 4 j ° c képlet adja meg, ahol a az USA hozzájárulása a világ fizikai szakirodalmához; b a belföldi
(10U—b)
részesedés a Physical Review A-ban; c a 2. oszlop megfelelő számadatai. A többi táblázat 3. oszlopának adatait is hasonlóan számítottuk az adott ország vizsgált folyóiratának vonatkozásában.
57. táblázat
Nemzetek százalékos részesedése a Helvetica Physica Acta ban (CH, 1977)
Részesedése abban az Hozzájárulása Részesedése a esetben, ha a Helvetica flrwáo a világ fizikai svájci Helvetica Physica Acta-ban Svájc
szakirodalmához, Physica Acta-ban, saját világátlagának
% % megfelelő mértékben
lenne képviselve, %
Brazília 0,34 0,9 4,82
India 2,94 2,8 15,01
Románia 0,39 0,9 4,82
Kanada 3,27 0,9 4,82
Franciaország 5,16 0,9 4,82
Belgium 0,87 0,9 4,82
Ausztrália 1,42 0,9 4,82
Hollandia 1,53 1,9 10,18
USA 32,84 2,8 15,01
NSZK 6,42 5,6 30,02
Svájc 0,82 81,5 0,82
58. táblázat
Nemzetek százalékos részesedése a Czechoslovak Journal of Physics-btt\ (CS, 1977)
Részesedése a Részesedése abban az Hozzájárulása csehszlovák esetben, ha a Czecho-a világ fizikCzecho-ai Chechoslovak slovak Journal of Phy-Ország szakirodalmához, Journal of sics-ben Csehszlovákia
% Physics-ben, saját világátlagának
% megfelelő mértékben
lenne képviselve, %
Egyiptom 0,113 0,3 1,38
India 2,94 6,1 28,00
Olaszország 1,71 0,3 1,38
Bulgária 0,32 0,3 1,38
Svédország 0,67 0,6 2,75
Ausztrália 1,42 0,9 4,13
Lengyelország 1,21 1,2 5,51
Jugoszlávia 0,34 1,7 7,80
NDK 0,84 2,6 11,93
Szovjetunió 19,33 7,6 34,88
Csehszlovákia 0,75 78,4 0,75
59. táblázat
Nemzetek százalékos részesedése az A cta Physica Hungaríca-ban (H, 1977)
Ország
Az eddigi adatok azt m u t a t j á k , hogy egymáshoz viszonyítva az egyik folyóiratban kisebb, a másikban nagyobb egyes fejlődő országok részesedése. Ez azonban még nem elegendő annak eldöntéséhez, hogy a külföldi vagy a magyar folyóiratok idevágó a d a t a i közelítenek-e meg job-ban egy általánosan elfogadható é r t é k e t . Ha úgy definiáljuk, hogy egy ország részesedése egy külföldi (nem saját) folyóiratban a k k o r mondható kiegyensúlyozottnak, ha kb. a világ szakiro-dalmához való hozzájárulásának arányában történik, akkor ez vontakoztatási alap lehet. A vizs-gált 4 fizikai folyóirat adatait az 56—59. táblázatok mutatják. Az a m e r i k a i (56. táblázat) és a svájci (57. táblázat) folyóiratban India kb. világátlagának (2,94) megfelelő arányban ( 2 , 4 ill. 2,8) van képviselve. A csehszlovák lapban (58. táblázat) elég számottevő emelkedés látható (6,1); a magyar Actában (59. táblázat) pedig egy nagyságrenddel nagyobb India részvételi aránya (31,2), mint várni lehetne. Egyiptom a csehszlovák lapnál jelenik meg, és r ö g t ö n a várhatóhoz (0,113) képest kb. 3-szoros mértékben (0,3). De nem elenyésző-e ez még mindig ahhoz viszonyítva, hogy a magyar Actában 138-szor nagyobb súllyal van jelen (15,6), mint világátlaga alapján természetesnek tartanánk? Mint látható, a magyar fizikai Actában India ugyanakkora, s ezzel egyidőben Egyip-t o m feleakkora súllyal szerepel, m i n Egyip-t Magyarország. Még kedvezőEgyip-tlenebb arányokaEgyip-t k a p u n k , ha
az „anyaország" saját világátlaga mértékében szerepelne csak saját f o l y ó i r a t á b a n (3. számoszlo-pok). Itt utalunk arra a korábban említett tényre, hogy a szóban forgó f o l y ó i r a t o k eredetileg nemzeti folyóiratok.*
Diszkusszió
Az eredmények alapján látható, h o g y a) a vizsgált magyar Acták szerzőköre lényegesen na-g y o b b mértékben nemzetközi, mint a hasonló folyóiratoké, vana-gy - ami ezzel ekvivalens - a ma-gyar Actákban abszolút és relatív értelemben is alacsony a belföldi szerzők aránya, b) külföldi szerzőik között a fejlődő országok szerzői dominálnak, c) ezen belül is o l y a n kitüntetett szere-pet kap két ország, amelyre példát a t ö b b i vizsgált folyóiratnál nem t a l á l t u n k .
E folyóiratok nemzeti jellegének hangsúlyozása mellett, általános jelenségnek látszik bizo-nyos mértékű nemzetközivé válásuk. E n n e k első jele szerzőkörük nemzetköziesedése. A hang-súly azonban ennek mértékén van. Mivel e folyóiratok a Bevezetés c) p o n t j a szerint továbbra is nemzetiek, fölvethető, hogy nem kellene-e átgondolnunk idegen nyelvű természettudományi folyóirataink publikációs stratégiáját annak érdekében, hogy az a legjobban szolgálhassa t u d o -mánypolitikai elképzeléseinket.
'Helvetica Physica Acta (1928), Szerkesztőségi nyilatkozat: „A Svájci Fizikai Társulat által kiadott folyóirat, a Helvetica Physica Acta feladata ..., hogy a lehető legteljesebb képet adja országunk teljesítményéről a fizikai alkalmazott és alapkutatások területén ... Az új folyóiratnak lehetőséget kell biztosítania a svájci fizikusok számára, hogy munkáikat gyorsan megjelentethessék."
Czechoslovak Journal of Physics (1952), Szerkesztőségi nyilatkozat: „...Fórummá kell váljon, elsősorban tu-dományos kutatóink fórumává.... kiadása szélesebb olvasóközönséget kell biztosítson a számukra.... Az új folyóirat, a Journal of Physics, tükrözni fogja munkánk eredményeit és képviselni fog minket a világ tudomá-nyos életében."
Acta Physica Hungarica: A magyar Actákban általában nem kerültek meghirdetésre az alapításukkal kapcsola-tos elgondolások. A Magyar Tudományos Akadémia több hivatalos orgánumában is olvasható magyar nyelven, hogy az MTA mit tekint természettudományi folyóiratai feladatainak. Ezek szerint: a magyar tudomány ered-ményeit és színvonalát tükrözniük kell a külföldi és a belföldi tudományos világ számára.