Forrás: KAPFERER J.N. (2007): The new strategic brand management
FOGALOMTÁR
1. Áruházi esernyımárkázás (umbrella branding): A márkázás azon válfaja, mikor a kereskedı saját áruházának nevét használja kereskedelmi márkanévként
2. Branded House márka stratégia: a márka architektúra (felépítés) egyik formája, ahol a kereskedı esernyımárkázást alkalmaz
3. Co-branding: a kereskedıi-, és egy neves gyártói márka együttes márkázása 4. Copycat termék: márkautánzat, azaz a kereskedelmi márka másolja a gyártói
márkás terméket
5. Dicsfény hatás (halo effect): egy termék jó imázsa pozitívan hat a többi termékre 6. Elınyalapú márkák: aktuális fogyasztói illetve életstílus trendekre válaszolva
születnek, és egy szők piaci szegmens igényeit elégítik ki.
7. Értékinnovátor márkák: a diszkonthálózatok által, a jó ár-érték arányra alapozottt saját márkák
8. Fair trade termékek: méltányos kereskedelembıl származó-, a harmadik világ termelıinek érdekeit védve, azoktól korrekt áron vásárolt termékek köre
9. Funkcionális termékek: olyan összetevıket tartalmaznak, melyek speciális orvosi vagy fiziológiai elınyökkel járnak.
10. Hard diszkont koncepció: a diszkonthálózat 90-95% csak saját márkát forgalmaz pl. Aldi
11. Hedonista termék: azaz élvezeti cikkek, azáltal szolgáltatnak értéket a tulajdonosuknak, hogy örömtelibbé varázsolják életüket pl. kávé, bor, csokoládé 12. House of Brands márka startégia: a márka architektúra (felépítés) egyik formája,
ahol a kereskedı márkázási stratégiájában egyedi fantázianeveket alkalmaz
13. Kategóriamenedzsment: a termékkategórián belül a választék meghatározása, és a kihelyezési terv (planogram) elkészítése
14. –mentes termékek: bizonyos élelmiszer összetevıkre allergiás vagy intoleráns fogyasztók – pl. glutén vagy liszt érzékenyek- számára készült termékek
15. Prémium termék: a kereskedelmi márkás termékek azon köre, mely magas minıségő, komoly kutatás-fejlesztés eredménye, és így ára is a gyártói márka közelében van
16. Prémium Lite kategória: a prémium kereskedelmi márkás termékek azon köre, melyek a gyártói márkáknál olcsóbbak
17. Prémium price kategória: a prémium kereskedelmi márkás termékek azon köre, melyek a gyártói márkáknál drágábbak, vagy azonos árúak
18. Stratégiai herding magatartás: a piacon jelen lévı cégek már nem saját megkülönböztetésüket tartják legfontosabb céljuknak, hanem „benchmarking”
néven, a rövidtávú eredmények elérése érdekében, a legsikeresebb cég akár teljes stratégiai portfólióját is lemásolják, ezzel az iparági profit szint csökkenését okozva 19. Szoft diszkont koncepció: a diszkonthálózat csak 70-80%-ban tart saját márkát, és
sok gyártói márkát is forgalmaz pl. Lidl
20. Társadalmi felelısséget mutató termékek: növényi eredető alapanyagokból készülnek, így nem ártalmasak a környezetre, és csomagolásukat is csökkentik 21. Utilitárius termékek: azaz a funkcionális termékek, legfontosabb szerepük a
hasznosságuk, azaz egy hatékonyabb és könnyebb élethez való hozzájárulás
22. Value termék: azaz a „volt” generikus termék, a legolcsóbb kereskedelmi márkatípus, mely általában gyenge minıségő, de a legolcsóbb a választékon belül
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Mindenekelıtt szeretném kifejezni hálámat szüleimnek és a páromnak, Istvánnak, hogy mindvégig bíztak bennem, támogattak, és lehetıvé tették azt a sok-sok szabad órát, melyben a disszertációt megírhattam, és a vizsgákra felkészülhettem. És bár kislányom, Kitti, még túl kicsi ahhoz, hogy tudatosan segíthetett volna, jelenléte mindig új erıt adott.
A disszertáció megírásához rendkívül sok szakmai tanácsot, és ötletet kaptam témavezetıimtıl: Némethné Dr. Tömı Zsuzsától, és Dr. Gyöngyösy Zoltántól. Köszönöm kitartásukat, és felbecsülhetetlen segítségüket a dolgozat megírása folyamán.
Testvérem Viktor, és felesége Hajni nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a témát különbözı szemszögekbıl közelítsem meg, és így a probléma kidolgozása során más szempontokat is alkalmazzak.
Hálával tartozom a soproni Doktori Iskola professzorának, Dr. Herczeg Jánosnak, hogy hasznos tanácsaival ellátva, segített a disszertáció megírásában.
Szeretném megköszönni a Corvinus Egyetem professzorának, Dr. Bauer Andrásnak, hogy annyiszor segített eligazodni az információk útvesztıjében, és irányt mutatott, hogy ebben a kiterjedt témában megtaláljam önmagam.
Köszönettel tartozom a Doktori Iskola titkárának, Árendás Györgynek is, hogy állandó kérdés áradataimra mindig a legnagyobb türelemmel és rugalmassággal válaszolt.
Nem utolsósorban pedig szeretném megköszönni barátaimnak, hogy folyamatosan elláttak információval, felhívták figyelmem cikkekre, kutatásokra, és a kedvemért még kereskedelmi márkás termékekbıl is bevásároltak.
JOGI NYILATKOZAT
NYILATKOZAT
Alulírott Kelemen Zita jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a Kereskedelmi márkázás hazai gyakorlatának empirikus vizsgálata, különös tekintettel a hedonista
és utilitárius termékek körére címő PhD értekezésem
önálló munkám, az értekezés készítése során betartottam a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv.szabályait, valamint a Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola által elıírt, a doktori értekezés készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében.1
Kijelentem továbbá, hogy az értekezés készítése során az önálló kutatómunka kitétel tekintetében a programvezetıt illetve a témavezetıt nem tévesztettem meg.
Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy az értekezést nem magam készítettem, vagy az értekezéssel kapcsolatban szerzıi jogsértés ténye merül fel, a Nyugat-magyarországi Egyetem megtagadja az értekezés befogadását.
Az értekezés befogadásának megtagadása nem érinti a szerzıi jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetıjogi) jogkövetkezményeket.
Sopron, ………..
………..
doktorjelölt
1 1999. ÉVI LXXVI. TV. 34. § (1) A MŐ RÉSZLETÉT – AZ ÁTVEVİ MŐ JELLEGE ÉS CÉLJA ÁLTAL INDOKOLT TERJEDELEMBEN ÉS AZ EREDETIHEZ HÍVEN – A FORRÁS, VALAMINT AZ OTT MEGJELÖLT SZERZİ MEGNEVEZÉSÉVEL BÁRKI IDÉZHETI.
36. § (1) nyilvánosan tartott elıadások és más hasonló mővek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerzı nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.