Egy öltönyszövet megtapintása után többen is állíthatják, hogy az anyag merev.
Ugyanakkor a preferenciavizsgálatnál már nagyon különbözıek az ugyanazon vizsgálószemélyek által hozott ítéletek, hiszen ezeket számos tényezı befolyásolja, pl. a tapintó ujj bırfelülete, a felfogott érzet, vagy az elvárások, amelyeket többek között a divat és a kulturális hatások alakítanak. Ezért a különbözı vizsgálószemélyek által meghatározott fogásértékek között sokkal nagyobb a szórás, mint például az érzet erısségét leíró értékeknél.
Ez utóbbi adatok tehát sokkal inkább használhatók a mőszeres vizsgálatok eredményeinek korrelációjához. A korreláció eredményének szempontjából nem mindegy, hogyan nyerték a szubjektív adatokat. Miután nem létezik szabvány a fogás vizsgálatához, szubjektív megítélés szempontjából Reumann szerint [50] a következı tényezıket kell figyelembe venni:
a vizsgálatokat végzı személy kiválasztása (textilszakember vagy felhasználó) minısítı kritériumok (az érzetek, benyomások körülírása)
környezet (klímaviszonyok)
minısítı technika (szabadon vagy elıírt módon végzett tapintás) rangsorolási rendszer
eredményvizsgálat (pl. az érzetek súlyozása, korrelációk, faktoranalízis).
A szubjektív értékelés a fogással kapcsolatos érzetet arra jellemzı fogalmakkal írja le pl.
simaság, puhaság, érdesség, vastagság, tömeg, meleg hatás, merevség és elsısorban az érzet erısségére utal, pl. hogy a szövet tapintás alapján egy etalonhoz képest merevebb-e vagy lágyabb-e. A fogásérzethez lehet komplex új fogalmakat alkotni pl.: a terjedelmesség, ami utal a vastagságra és a tömegre, vagy ellentétpárokat képezni, mint pl.:” érdes-sima” vagy
„kemény-puha”.
A textília fogásának reprodukálható minısítésére Kawabata [102] matematikai összefüggésekbe foglalta az objektív méréssel megállapított mechanikai jellemzıket és a szubjektív fogásérzetek összefüggését. A fogás terminológiájának összeállításához összegyőjtött nyolc elsıdleges kifejezést (Primary Hand Value: PHV). Magyar nyelven e nyolc fogalom többnyire nem írható le egy-egy szóval, ezért a lefordításuk néha csak több kifejezés együttes alkalmazásával lehetséges (ld. a 7-2. sz. táblázatban, a zárójelben feltüntetett japán kifejezések mellett).
7-2. Táblázat A fogást meghatározó fogalmak nyolc csoportja Kawabata szerint [51]
A fogás elsıdleges érzete (PHV) Meghatározás
I. Rugalmas visszaalakuló képesség és merevség (Koshi)
a rugalmas deformációnak és a hajlítási merevségnek meghatározó szerepe van („kirúgja magát a szövet”). Pl. sőrő és elasztán-tartalmú szövetek.
II. Hajlékonyság, simaság (Numeri)
A fogásérzés több komponensbıl tevıdik össze. Ide tartozik a simaság, hajlíthatóság, a hajlékonyság, valamint a puhaság is. Pl. a kasmírból készült szövetek.
III. Teltség, terjedelmesség (Fukurami)
Erre a fogásérzékelésre a duzzadt és telt érzet jellemzı. A szövet összenyomás hatására kialakult deformációja rugalmasan visszaalakul. E fogási paraméterrel szoros kapcsolatban áll a meleg érzet.
IV. Érdesség (Shari)
Egyenlıtlenség az érdes felület és magas sodratú fonalak miatt. Hővös tapintás.
V. Merevség (Hari) Az I. fogáskifejezéssel ellentétben itt egy olyan merevségrıl van szó, amely független a relaxálódási képességtıl, tehát a rugalmas
visszaalakulástól. (győrtelenített)
VI. Puhaság (Sofutosa) Ez a fogás az I-II-III-bıl tevıdik össze, és fontos összbenyomást ad a nıi felsıruházati áruk esetében. Elsıdlegesen a puhaságot fejezi ki.
VII. Ropogósság (Kishimi) A selyemszövetek okoznak gyakran ilyen fogási érzetet.
VIII. Alakíthatóság, simulékony lágyság (Shinayakasa)
Ez az összbenyomás I., III., IV., V., VII-bıl tevıdik össze. Vékony nıi felsıruházati áruk esetében ez a legfontosabb összbenyomás.
Ezeket a kifejezéseket rendelték hozzá a felhasználási cél szerint elkülönített, alábbi 5 csoporthoz (7-3. táblázat):
7-3. Táblázat Az egyes csoportokhoz tartozó, a fogást elsıdlegesen meghatározó fogalmak [51]
Ruházati alapanyagok csoportja
A fogás elsıdleges érzete (PHV)
1. Téli férfiruházat Rugalmas visszaalakuló képesség és merevség, Hajlékonyság, simaság, Teltség, terjedelmesség
2. Nyári férfiruházat Rugalmas visszaalakuló képesség és merevség, Teltség, terjedelmesség, Érdesség,
3. Középnehéz nıi felsıruházat Rugalmas visszaalakuló képesség és merevség, Hajlékonyság, simaság, Teltség, terjedelmesség,Puhaság
4. Vékony könnyő nıi felsıruházat
Rugalmas visszaalakuló képesség és merevség, Merevség, Teltség, terjedelmesség, Érdesség, Ropogósság,
Alakíthatóság, simulékony lágyság
5. Kötött férfi felsıruházat Rugalmas visszaalakuló képesség és merevség, Hajlékonyság, simaság, Teltség, terjedelmesség
Minden csoportban 500-500 reprezentatív japán szövetmintát értékeltek egy 10-es fokozatú skálán, szubjektív minısítéssel (7-4. táblázat). A minısítésnél a textíliák felhasználási területének elvárásaihoz rendelték a primer fogáskifejezéseket. A szubjektív minısítés alapján összeállítottak mind a nyolc PHV kategóriához egy 8-10 darabból álló etalon-sorozatot. A standard mintakártyákkal lehetıvé vált a textíliák fogásának egységes és számszerő értékelése.
7-4. Táblázat A tapintásérzet intenzitásának csoportosítása kézi kiértékelés alapján [51]
A (erıs) B (közepes) C (gyenge)
Bár e szubjektív minısítı paraméterek objektív értékelése elırelépést jelentett a fogás értékelésénél, nemzetközi méretekben nem terjedt el, mert referenciaértékei a japán tapasztalati érzeteken alapulnak. A mintakártyákat elsısorban a japán textil- és ruházati iparban használják a vizsgálati minták fogásának kiértékeléséhez.
7.6.1 Matematikai összefüggések a szubjektív és objektív fogásértékelések között
A matematikai értékeléshez Kawabata és munkatársai [102] az elızetesen szubjektíven kiértékelt minták mechanikai tulajdonságainak mért értékeit normalizálták (7-3.). A fogásra vonatkozó elsıdleges kifejezéshez (PHV) nagyszámú vizsgálati minta eredményei alapján regressziós analízissel felállítottak egy egyenletet (7-2), amellyel bármelyik mintánál átszámítható a mért fizikai paraméter egy 10-es skálán kifejezett fogásértékre.
i i
iX C C
Y
∑
=
+
= 16
1
0 7.2
( )
i i i i
x X x
σ
= − 7.3
Ahol
Y a keresett fogásérték
Xi a fogással kapcsolatos mért fizikai jellemzı normalizált értéke
xi a fogással kapcsolatos mért fizikai jellemzı értéke (ld. 2.18.táblázat)
xi a fogással kapcsolatos mért fizikai jellemzı átlaga σi a fogással kapcsolatos mért fizikai jellemzı szórása
Az Y fogásértékeket minden egyes elsıdleges fogás értékhez külön-külön számolták ki (pl.:
YKOSHI és YNUMERI és így tovább). A C0 és Ci a szubjektív vizsgálat és a KES-FB mőszerrel mért adatok normalizált értékeibıl regressziós elemzéssel megállapított konstans értékek, amelyeket a Kawabata által összeállított „tapasztalati táblázat” tartalmaz [52].
7.6.2 Az összetett fogásérték (THV) megállapítása
A fogás minısítésére Kawabata és munkatársai [102] egy összetett fogásértéket is meghatároztak (THV), szem elıtt tartva, hogy egyszerre több paraméter figyelembe vételével
nı a korreláció. Ez alapján egy 5 fokozatú skálán minısítették a különbözı osztályokba sorolt szöveteket (ahol 0= felhasználásra alkalmatlan, míg az 5= kitőnı fogás). Az értékek a szubjektív megítélésen alapulnak [5: kiváló, 3: átlagos, 1: gyenge].
A szubjektív úton meghatározott primer fogásértékekbıl transzformációs egyenletek segítségével kiszámították az összetett fogásértéket. Az egyenleteket a szubjektíven meghatározott összesített fogásérték (THV) regresszió analízisével állapították meg. A THV érték és a KES-F paramétereibıl számított PHV értékek regresszió elemzésével felállítottak egy egyenletet (7-4) egy adott szövetosztályra (pl.„téli férfiruházat”, „nyári férfiruházat”).
i
THV összesített fogásérték
C0 a regresszió analízissel megállapított konstans Yi számított elsıdleges fogásértékek
Mil, Mi2 az Y és Y2 értékek középértéke (Kawabata által az 500 mintából megállapított fogási középérték)
σil, Y szórása σi2 Y2 szórása
Ci1, Ci2 a regresszió analízissel megállapított konstansok (táblázatból)
A C0, Ci1, Ci2, Mil, Mi2 , σil, és σi2értékeit a Kawabata-féle „tapasztalati táblázat” tartalmazza [52].
7.6.3 A KES-FB-rendszer összegzett diagramja
A Kawabata mérıkészülék segítségével a textíliákról ún. „ujjlenyomat” készül, amely egy összegzett diagram és a könnyebb kiértékelhetıséget szolgálja. A skálán függılegesen a 16 mért mechanikai paraméter (x1-x16), vízszintesen pedig az adott paraméterhez tartozó várható mérési eredmény intervalluma jelenik meg. A „kígyóvonal” a különbözı paraméterek végeredményeinek összekötésébıl áll (7-19. ábra). A szövetre jellemzı diagram alapján - a tapasztalatok nyomán felállított optimális értéktartomány összevetésével - tanácsokat lehet adni a konfekcionáláshoz (pl. a hajlítási és nyírási merevség alacsony, ezért figyelmet kell
fordítani a szabásra és a szegélyek varrására) [16]. A módszert gyapjútípusú szövet minısítésénél mi is alkalmaztuk [53].
7-19. ábra KES-FB paraméterek ábrázolása „kígyóvonal” formában a fogás jellemzésére [53]