A ruha gyártási költségeinek több mint a fele a gyártmányfejlesztési döntésektıl függ. A kollekció sikerességét meghatározó prototípus térbeli megjelenítése és a virtuális termékprezentáció idıt és költségeket takarít meg a gyártmányfejlesztésnél és a marketingben, leegyszerősíti a döntéshozókkal való együttmőködést és kommunikációt. Az interaktív textil animációkat a ruházati ipar mellett a mőszaki textíliákat felhasználó egyéb iparágak is alkalmazzák, pl. az autógyártásban, vagy a szálerısítéső könnyőszerkezetes szerkezeti elemek, valamint textil csomagoló- és burkoló felületek tervezésénél.
A ruházat emberi testhez való tökéletes illeszkedésének megvalósítása térbeli tervezéssel kézenfekvınek látszó, ám igen bonyolult feladat. A tervezı számára lényeges kérdés, hogy a számítógép alkalmazásával képes legyen megállapítani, hogy megfelelı-e a tervezett modell, a design, az alkalmazott anyag és az illesztési pontosság. A 3D-s CAD rendszerekhez alkalmazott szkennelés technikája befolyásolja a méretvétel pontosságát, ezért szükség van a jövıben a testméretek 3D-s mérési eljárásának a továbbfejlesztésére. A térbeli tervezés alapja a textília valósághő 3D-s megjelenítése. Nyilvánvaló, hogy a megbízható szimuláláshoz adekvát mechanikai modellek szükségesek. Ezek felépítéséhez szükség van széleskörő kísérleti és felhasználói tapasztalatokra. A textil szerkezet viselkedésének nagy pontosságú szimulációja még a fejlett számítógépes programokkal is csak korlátozott mértékben sikerült.
Bár a testszkennerek és a különbözı számítógépes 3D-s tervezı programok alkalmazása ígéretes, a technológiai megoldások javítására az anyagmodellek és a jelenlegi rendszerek folyamatos fejlesztés alatt állnak.
Az elmúlt évtizedekben számos kutatót foglalkoztatott az, hogy a szimulációhoz használt redızıdési képesség mitıl függ. Regressziós elemzést végeztek annak megállapítására, hogy a redızıdésre jellemzı statikus esési tényezıt milyen mértékben határozzák meg a kelme Kawabata KES-FB rendszerrel mért mechanikai jellemzıi. A regressziós egyenletek többségében a hajlítással és a nyírással kapcsolatos jellemzıket, valamint a területi sőrőséget vették különbözı mértékben figyelembe, és így 0,8 körüli korrelációs értéket értek el. Az ehhez szükséges vizsgálatok azonban sokszor nagyon bonyolultak, csak szők kör számára elérhetı, drága mőszereken végezhetıek. A vizsgálati eredményekbıl levont következtetésekben mutatkozó különbségek azt mutatják, hogy az esési tényezıt leginkább meghatározó paraméterek meghatározása regressziós elemzés alapján a bevizsgált minták eltérı tulajdonságai (a különbözı kelmeszerkezet és alkalmazott gyártástechnológia) miatt kevéssé eredményes.
A kelmék redızıdését az esési tényezıvel nem lehet elegendı mértékben jellemezni.
Ugyanakkor ezt az alakváltozási képességet lényegében a kelme minden geometriai és mechanikai tulajdonsága befolyásolja. Vizsgálataim célja, hogy feltérképezzem ezeket, és megvizsgáljam, hogy melyik tulajdonság milyen mértékő befolyással van a kelmék esésére és redızıdésére. Három olyan befolyásoló tényezı vizsgálatára teszek kísérletet, amely feltételezésem szerint leginkább hatással van a redızıdésre, ez a kelmeszerkezet, a nyersanyag és a kikészítés (lágyítás).
A textil laptermékek számítógépes megjelenítéséhez az irodalomban bemutatott vizsgálati módszerek ismeretében indokoltnak tőnik olyan vizsgálatnak a kifejlesztése, amely egyszerő
módszerrel komplex módon írja le a redızıdésnél bekövetkezı deformációt. Ez alapján fogalmaztam meg azt a célkitőzésemet, amely a statikus redızıdés kiértékelési módszerének továbbfejlesztésére irányul, és amelynek felhasználásával feltételezésem szerint az eddigi vizsgálati módszereknél több információ nyerhetı a textil laptermékek redızıdési képességérıl.
A szakirodalomban többféle adatot találtam a mérıeszköztıl függı, mérési eredményt befolyásoló tényezık hatására, ilyen pl. a minta felhelyezése, leengedése a mérés során, a minta mérete, valamint a redızıdés alakjának változása az idı függvényében. Érdemes tartom tehát azt is megvizsgálni, hogy ezeknek van-e befolyása a mért eredményekre.
3 Elvégzett vizsgálatok és az eredmények kiértékelése
A textíliák redızıdését és fogását a textília nagyon sok tulajdonsága befolyásolja. Az egyes paraméterek hatására az irodalomban különbözı eredmények találhatók. Az áttekintett irodalom alapján tőztem ki célul három befolyásoló tényezı, a kelmeszerkezet, a nyersanyag és a kikészítés hatásának vizsgálatát, hogy igazoljam az ismert tendenciák létezését és megkíséreljem a vizsgált jellemzık közötti összefüggések számszerősítését.
E cél elérésére átfogó mechanikai vizsgálatokat végeztem eltérı szerkezető, nyersanyagú és különbözı kikészítési technológiával gyártott textíliákon, megvizsgálva az egyes kiválasztott faktorok hatását az esési tényezıre és a fogással kapcsolatos mechanikai jellemzıkre.
Ezekhez a vizsgálatokhoz a célt szem elıtt tartva kellett vizsgálati mintasorozatot legyártatni.
A mintasorozatok textíliái összetétel szerint pamut, len valamint viszkóz anyagok voltak, különbözı technológiai állapotban (nyers, elıkezelt, színnyomott, lágyított, végkikészített).
A redızıdés új módszer szerinti kiértékeléséhez a kereskedelemben forgalmazott, illetve magyar alapanyaggyártók elsısorban szövött textíliáit használtam. A vizsgálati minták leírását és egyes adatait a 7. 8 számú melléklet tartalmazza.
A vizsgálati anyagok végfelhasználási cél szerint a következı csoportokba sorolhatóak:
75 db szövet felsıruházati célra (140-350 g/m2)
33 db könnyő szövet, nıi nyári ruházati célra (70-139 g/m2) 8 db kötött kelme (140-300 g/m2)
Az elemzéseket az alábbiak szerint végeztem:
1. Kelmeszerkezet és mechanikai tulajdonságok vizsgálata
véletlenszerően kiválasztott, ismert nyersanyag-összetételő ruházati kelméken (mintaszám 1-20, 35-39, 99-117),
a szövéstechnológia tervszerő változtatásával legyártott pamutszöveteken (CsárdaTex Kft. szövetei, mintaszám 49-64).
2. Kikészítés hatásának elemzése különbözı kikészítéső pamutszöveteken (65-96),
viszkóz és pamut/elasztán kelméken (Maya Kelmenyomó Rt. szövetei, mintaszám 21-34),
len és fél-len alapanyagú kelméken (Pannonflax Rt. szövetei, mintaszám 40-48).