Allahot illetik a legszebb nevek.
Fohászkodjatok hozzá ezekkel és hagyjátok azokat, akik istenkáromlást követnek el az Ő neveivel!
Meg fogják kapni a jutalmukat azért, amit tettek.
(Korán, 7:180) Az oszmán-török uralomnak, a virágzó muszlim kultúrának, gazdasági és kereskedelmi életnek 1686-ban, Buda visszafoglalása után vége szakadt. Ezt követően a győztes osztrák hadak és magyarországi kiszolgálóik mindent elkövettek, hogy a korábbi időszak tárgyi, szellemi és vallási emlékeit, az iszlám legkisebb nyomait is eltüntessék Magyarországról. Azt, hogy valami a tárgyi emlékekből mégis megmaradt, az egyrészt a „véletlen” műve, másrészt pedig a magyar műemlékesek kitartásának, odaadó munkájának és a II. világháború utáni magyar kultúrpolitika hathatós erkölcsi és anyagi
támogatásának az
eredménye.” 355 Tényként kell elismerni viszont, hogy a kommunista diktatúra az anyagi jólét hiánya ellenére is sok pénzt áldozott a műemlékek megőrzésére.
Budát 1686-ban ostrommal foglalták vissza a törököktől a Savoyai Jenő vezette európai csapatok.
Az ország legnagyobb hányada ezt követően Habsburg kézre került. A császári hadsereg nyomában hamarosan megjelentek az ellenreformáció tűzzel-vassal térítő szerzetesrendjeinek tagjai 356 , akik rögtön igénybe vették az elhagyott muszlim középületeket és azok berendezéseit. Gátlástalanul pusztítani kezdték a török világ „pogány emlékeit.”357 A kolduló szerzetesek például lefejtették és eladták a hadseregnek a dzsámik kupolájának fémburkolatát.
Miután Egert 1687-ben visszafoglalták a szövetséges császári erők, a minaret tornyát 400 ökörrel próbálták ledönteni, de az elég stabilnak bizonyult ahhoz, hogy kibírja ezt az akciót.
Csakhamar megindult a török-kori vallási és világi emlékek kiáramlása a legnagyobb
355 Fehérvári Géza im.
356 Jellemző, például hogy a pécsi jezsuiták a nagyszámú itt maradt és erőszakkal áttérített muszlim lakosság „átképzésére” még 1690-ben is kénytelenek voltak török nyelvű hitelemzést tartani.
357 Pécs visszafoglalása után az önkényeskedő császári parancsnokok és kapzsi beosztottjaik bitorolják a gyér és szegény lakosságú város elhagyott ingó és ingatlan javait. Ezek sorából is messze kiemelkedik Pécs, Szigetvár, Siklós és Mohács városának hírhedt parancsnoka Gabriele di Vecchi, akinek zsarnoksága, önkényeskedő gaztettei példátlanul állnak városaink történetének lapjain.
gyűjtőállomás, Bécs felé, ahonnan a felbecsülhetetlen értékek Európa nagyvárosainak magán- és közgyűjteményeibe vándoroltak tovább.
Az épületek, a muszlim hagyományok lassú megsemmisülése közel két évszázadig tartott és a magyar műemlékesek szerint sok esetben csak a véletlenen múlott, hogy a veszteség nem lett nagyobb. A muszlim építészeti alkotások megdöbbentő pusztításának – az idézett szakemberek szerint – csak az utolsó órákban sikerült intézményesen gátat vetni. A műemlékvédelmi hivatalok munkatársai felkészültségének, elhivatottságának köszönhetően maradt az utókorra az a néhány régi épület, amit ma ismerhetünk.
Buda és a többi városok eleste után a törökök, és velük együtt a magyar muszlimok nagy része is távozni kényszerült. A kevésbé szerencsések hadifogságba kerültek, a győztes hatalom épp olyan hadizsákmánynak tekintette őket, mint a szekereket, a málhákat, a ruhaneműket, vagy a fegyvereket. Kilátástalan sorsuknak egyetlen lehetősége a katolizáció maradt: a kíméletlen bánásmód alól való szabadulás reményében „kínjokban áttértek a keresztény vallásra”! - írta erről egy korabeli forrás.
A szabad mozgáshoz jutott emberek egy része azonban igyekezett mielőbb hazatérni szülőföldjére. Más volt a helyzet az itt születettekkel, akiknek igazából nem volt hova menniük. Jellemző az akkori időkre, hogy Pécs lakosainak egyharmada olyan itt maradt török volt, aki már magyarnak vallotta magát. A győztes hatóságok velük szemben már nem alkalmazták a korábbi muszlim közigazgatás mindenkire kiterjedő vallási toleranciáját.
Szigorú és egyértelmű intézkedéseik nyomán például 1686. novemberétől 1688 novemberéig 2200 unitáriust és muszlimot kereszteltek meg a Mecsek-aljai városban. Beleznay Imre a végképp itt ragadt törökök (pontosabban olyan muszlimok, aki között bizonyos balkáni népek
fiai és cigányok is voltak) erőszakos megkereszteléséről egy 1688. május 15-én keltezett egri okmányban talált első ízben adatot. Majd 1693 végéig még 58 ilyen erőszakos keresztelési bejegyzést lelt fel. A kereszténnyé lett muszlim népesség egy része később – az Árpád-kori muszlimokhoz hasonlóan – beolvadt a magyarságba. Származásukat ma is fellelhető – török
eredetű – családneveik jelzik. Ilyen (korábban vélhetően muszlimok által viselt) családnevek például Dél-Dunántúlon: a Bajraktár, a Darin, a Deli, a Hoppa, a Kaszap, a Kászon, a Kara, a Kulibács, a Szulimán stb. Vagy az ország más területén például a Csicsek, a Csobán, a Csokán, Karaszon stb.
Mintegy tízezer magyar muszlim szóródik szét a Hódoltság bukása után az Oszmán Birodalom különböző pontjain. Közülük a magyarabok358 sorsa vált leginkább ismertté.
Nevük nem a magyar és az arab népnevek összevonásából származik, mint az első látásra hinni lehetne, a núbiai „ab” szó jelentése „törzs”. Tehát: „a magyarok törzse”. Többségük máig is Egyiptom, illetve Szudán határvidékén él, két család viszont sok száz év multával visszatelepült Magyarországra. A magyarabok ősei – egy másik forrás szerint – már 1617-től megtalálhatók voltak az említett afrikai területen, ahová Szelim szultán határőrizeti céllal telepítette le első csoportjaikat. Annak ellenére, hogy ma már nem beszélik a magyar nyelvet, eltérő bőrszínük és kultúrájuk jól megkülönböztethetővé teszik őket, núbiai szomszédjaiktól.
Magukat például Hasszán al-Magyari, Ali al-Magyari, vagy Ibrahim al-Magyarinak stb.
nevezték. Az idők folyamán három magyarab település alakult ki: egy-egy Asszuánban és Kaszr Ibrímben (délebbre a Nílus partján), s a harmadik közösség Szudán északi részén, Vádi Halfától délre egy kis szigeten lakott, amit még a modern földrajzirodalom is Magyarnarti, azaz „Magyarok szigete” néven ismer. Ez a harmadik közösség a mai napig fennmaradt. A szigetről még a 19. század derekán áttelepültek a szemben lévő keleti partra, s ott megalapították a Halfa Daghím nevű falut.359
Bár a győztes osztrák hadak és magyarországi kiszolgálóik mindent elkövettek, hogy a korábbi időszak muszlim vonatkozású emlékeit eltüntessék, a török-kor legjelentősebb iszlám építészeti munkái, emlékei azonban máig megmaradtak. Haasz Mihály (1810-1866), Pécs város krónikása korabeli híradások alapján például feljegyezte, hogyan pusztították el a Jakováli Haszán pasa dzsámi melletti temetőt:
„1692-ben a jezsuiták lakot építenek maguknak, amelyhez követ nagy mennyiségben a szigeti kapun kívül álló temetőből nyertek.” Így semmisítették meg Pécs török temetőit és faragott sírköveit, melyekből alig néhány (összesen talán három-négy darab) maradt pasa dzsámijának egy darabja, amely a Fő utcai kapucinus templom falába építettek be. A muszlim kormányzás ideje alatt a magyar városokban kiteljesedett a fürdőkultúra emléke a Szokoli Musztafa által 1566-ban létesített Királyfürdő, amely Budapest legrégebbi, ma is működő fürdője. A Rác, vagy Imre fürdőt a törökök Kücsük Ilidzse néven illették, míg a mai Rudas neve Jesil Direkli Ilidzse, azaz magyarul Zöldoszlopos fürdő volt.360
358 A magyarabok, vagy magyarábok az állítják magukról, hogy elődeik azok a magyarok voltak, akik Mária Terézia uralkodása idején (1740 - 1780) érkeztek új lakóhelyükre, mert Magyarország Habsburg királynője kiutasította őket az országból, mivel az iszlám hitet vallották.
359 Fehérvári Géza im..
360 Aslanapa, Oktay: Macaristan'da türk abideleri. [Magyarország török műemlékei.] Tarih Dergisi, Istanbul, 1950.
Az ország északi részén viszonylag kevés emlék maradt fenn. Ezek közé tartozik az egri minaret, az egykori Kethüde dzsámi „tornya”, amely 35 méter magas és 97 lépcsőfok vezet a tetejére. Szintén Egerben találjuk Valide szultána és Arnaut pasa fürdőinek maradványait.
Szécsényben a ferences kolostor egyes darabjai ugyancsak a Hódoltság idejét idézik.
Esztergomban, ahol annak idején heves harcok dúltak, található a Szulejmán emlékmű, amelynek közelében van, egy lakóházba beépítve Ozicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija. Az Esztergommal átellenben (a mai Szlovákia területén) fekvő Párkányt a törökök alapították, védelmi célzattal. Érden, amit még a 19. századig Hamzsabégnek neveztek, szintén áll még egy magányos minaret, ami mellé lelkes magyar muszlimok mecsetet terveztek. Zsámbékon a
„Török-kút” emlékeztet a múltra.
A déli országrészben valamivel több oszmán török kori emlék maradt fenn.
Törökkoppányban, ahol a közelmúltban Gül Baba emlékmű készült, egy turbános sír tekinthető meg. Pécsett van Magyarország legépebben, tehát minarettel együtt megmaradt iszlám építészeti emléke, a Jakováli Haszan pasa dzsámi, 361 amely a turistaszezonban múzeumként működik, de pénteki imára, illetve ramadánkor ma is itt gyűlnek össze a pécsi és a környékbeli muszlimok. A város másik nevezetessége a főtéren található, katolikus templommá átalakított Gázi Kászim pasa dzsámi, a legnagyobb magyarországi török-kori műemlék. A 16. század közepén létesített épület 28 méter magas, 18 méter átmérőjű a kupolája.
Minaretjét362, amelynek méreteit Evlija Cselebi az isztambuli Szelimije dzsámi minaretjéhez hasonlította, a jezsuiták bontották le 1766-ban [vagy más források szerint 1753-ban]. A Nyár
utcában (a Gyermekkorház melletti kertben) áll az 1591-ben emelt Idrisz Baba türbéje. A síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Pécsett ezen kívül számtalan török kút is van, köztük egy nemrég felújított a Kálvária utcában, de itt található Memi pasa fürdőjének romja is a belvárosban. Siklóson van Malkocs bej dzsámija, amelyet a török kormány segítségével magyar műemlékesek újítottak fel. A délszláv polgárháború után főként a városban megtelepedett balkáni származású muszlimok használták. Szigetvár is számos török-kori emlékkel büszkélkedhet. Ilyen a Basa-kút, a Bástya utcai „Korán-iskola”, a nemrég felújított Szulejmán dzsámi a várban. A nagy szultán Szigetvár ostromakor hunyt el, emlékét ma egy magyar-török barátságpark őrzi a város határában.
361 Nesselrode Vilmos pécsi püspök (1702-1732) idejében a dzsámi épületét katolikus kápolnává alakították át. Szerencsés körülmények folytán azonban csak a legszükségesebb módosításokat végezték el rajta, s így az épület a későbbi századok folyamán is nagyrészt megőrizte eredeti török-kori jellegét.
362 Ennek helyébe szeretett volna 2001 telén templomtornyot építtetni a pécsi belvárosi plébániahivatal, de a helyi sajtóban megszavaztatott lakosság a tervet egyértelműen elvetette. Három évvel később a korábban elvetett terv megvalósítását a katolikus egyház mégis kierőszakolta!
A Habsburg adminisztráció nemcsak a „pogány” török-kor emlékeit igyekezett teljesen eltüntetni, kiradírozni a köztudatból, de egyfajta, tartós (talán máig is tartó) ellenszenvet alakított ki az iszlámmal, a muszlimokkal szemben. Valószínűleg ekkor terjedt el a
„mohamedán” és a „mohamedánizmus” kifejezés is. A következő két évszázad a magyarok számára az elnyomás és a szabadságmozgalmak időszaka volt. A bécsi udvar minden az iszlámmal, a muszlimokkal, illetve a török-korral kapcsolatos dolgot titkosnak nyilvánított.
Keresztény szerzők tollából megszámlálhatatlanul sok olyan kiadvány jelent meg ezidő alatt, amely a korábbi muszlimellenes nézeteket elmélyítve, meglehetősen egyoldalúan ábrázolta a Hódoltság korát. Ez a szemlélet gyökeret vert a szépirodalomban is, jelent meg egyebek mellett például Arany János, Jókai Mór, Gárdonyi Géza műveiben.
A kor szellemét jól mutatja a Kassán 1831-ben Werfer Károly betűivel kiadott könyv, amelynek szokatlanul hosszú címe a következő volt: „Al-Kur’an. Mohammed Abdalia fia hamis prófétának (sic!) islami hit-vallása, vagy-is az Al-Korán, melly arabs nyelvből, mellyen Mohammed által iratott, Marakczius Lajos, XI. Inocentius pápa gyóntatója által deákra fordítatott, s a Surák versei) öszszeszedegetett rövid foglalatjával, – úgy az islami hitnek az hivatalos politika szintjére emelkedett az iszlámellenesség Magyarországon, illetve az egész Habsburg Birodalomban. Ennek megfelelően egy sajátos ellenség-képet alakítottak ki, amely még századokkal később is tovább élt, él. Erősítette ezt a beállítódást, hogy az osztrák gyarmatosítás elleni, vesztes szabadságharcokban sikertelenül küzdők vezéralakjait Törökországban mindig befogadták. Így talált ott menedékre Thököly Imre és Zrínyi Ilona, majd II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, később pedig Kossuth Lajos, illetve Bem József,363 Guyon Richárd364 és Kmetty György365 tábornok is. Az utóbbiak mind áttértek az iszlám
363 Bem József, más néven Bem apó (eredetileg: Józef Zachariasz Bem) Tarnówban, Galíciában született, 1794. március 14-én. A magyar szabadságharc bukása után Törökországba menekült és 1849. szeptember 17-én áttért az iszlámra. Egy ideig Konstantinápolyban irányította az oszmán hadsereg modernizálását, majd Murad (Murat) pasa néven a mai Szíria területén fekvő Aleppó kormányzója, katonai helytartója lett. Itt hunyt el, 1850. december 10-én. Sírfelirata a következő volt: „A dicső Murat pasa, aki menedéket talált a török udvarnál, megtagadta előbbeni vallását és mohamedánná lett. Szerencsések az anyák, kik olyan gyermeket hordanak méhükben, mint ő volt…” A muszlimmá lett magyar szabadsághős halála utáni sorsa is tanulságos: Maradványait 1929. június 20-án exhumálták majd, június 22-én az Isztambul-Szófia-Belgrád-útvonalon át Magyarországra, azt követően pedig vonaton Tarnówba szállították. Ott már készen állt egy mesterséges szigeten, a hat korinthoszi oszlopon álló díszes kőszarkofág. Erre a sajátos megoldásra – a korabeli források szerint – azért volt szükség, mert miután Bem az emigrációban áttért az iszlám hitre, a „lengyel katolikus püspöki kar állásfoglalása szerint hamvai nem nyugodhattak a megszentelt lengyel földben!”
364 Guyon Richár honvédtábornok Angliában, francia eredetű főnemesi családban született 1813. március 31-én. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol felvette az iszlám vallást és Kursid pasa néven a török hadsereg tábornoka lett. Az ázsiai hadszíntéren vett részt a krimi háborúban. Kmety tábornokkal együtt védte a karszi erődöt Muravjev orosz tábornok ellen. Halálát – egyes hírek szerint – valószínűleg szándékos
hitre.366 A magyar emigráció tagjainak segítségével számtalan kapcsolat jött létre az iszlám világgal.367 Ennek hatására lassan-lassan nálunk is elkezdődhetett a muszlim vallás, az iszlám előítéletektől mentes, viszonylag tárgyilagos megismertetése.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Törökországba emigrált szabadságharcosok közül összesen 4 tábornok (Bem, Guyon, Kmety, Stein), 4 ezredes, 10 őrnagy, 5 honvédorvos, 27 százados, 26 fő- és alhadnagy, 250 honvéd és 8 polgári személy vette fel az iszlám vallást. A lengyelek közül 102, az olaszok közül 41 és a németek közül 63 személy követte példájukat. Kossuth Lajos nem értett egyet áttérésükkel és azzal sem, hogy töröknél katonai szolgálatot vállaltak.368 A volt honvédorvosok közül először csak három (Gaál Gusztáv – Veli bey,369 Robay János – Ahmed pasa,370 Schneider Antal – Husszein bey), később még kettő (Hammerschmidt Károly – Abdullah effendi, Mustárdy János – Juszuf effendi) lépett 1849 őszén be a török hadseregbe. Tevékenységük a magyar–török orvosi kapcsolatok ma még alig ismert területe, pedig fényes pályát futottak be, jelentős szerepet játszottak a török katona-egészségügy fejlesztésében. A török hatóságok az orvosok működését nem kötötték az iszlám vallás felvételéhez.371 Az egykori honvédorvosok szabadon döntöttek arról, hogy megtartják-e eredeti hitüket vagy az iszlám vallást kivánják követni.
A nagyhírű magyar muszlimok közül feltétlenül meg kell még említeni Ibrahim Müteferrikát, aki 1674-ben, Kolozsváron született. Kálvinista, vagy protestáns teológushallgató volt és miután részt vett a Thököly Imre féle felkelésben, Törökországba emigrált, ahol áttért az iszlám hitre és létrehozta az első arab betűs törökországi könyvnyomdát. 1729 és 1745 között összesen tizenhét mű, huszonhárom kötetben, tizenkétezerötszáz oldalnyi terjedelemben, földrajzi, csillagászati térképek, atlaszok, természettudományos, hadászati, nyelvtani és egyéb tudományos kiadvány látott napvilágot az ő gondozásában. 372
mérgezés okozta. Guyon Richárd a törökországi Haydarpasa-i temetőben nyugszik, sírhelyén magyar feliratú tábla van, a következő felirattal: „Itt nyugszik Guyon Richárd, Franciaország szülöttje, Anglia neveltje, Magyarország vitéze, török főtábornok.”
365 Kmety György, a szabadságharc tábornoka, Pokorágyon (Gömörben) született, 1810-ben, meghalt Londonban 1863. április 29-én. Katonai pályafutását Bécsben kezdte. A szabadságharc hírére, Magyarországra ment, ahol a Győrött alakuló 23-ik honvédzászlóaljba (Rákócziak), mint őrnagy lépett be. A győztes csornai ütközet után tábornoki nyert rangot. Számos hadieseménynél jeleskedett, így például isaszegnél, Budavár ostrománál, a temesvári csatában… A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült és ott áttért az iszlámra. Aleppóban telepedett le, ahol 1851 végéig élt; ekkor más menekültekkel együtt Angliába ment; az orosz háború kitörésekor azonban visszatért Törökországba. Egy anatóliai hadosztály parancsnoka lett és 1855-ben Muravjev orosz tábornok ellen Karszt várának védelmét vezérelte. Ennek történetét meg is írta: A narrative of the defence of Kars on the 29. of Sept. 1855. translated from the German of George Kmety. (London 1856) s ez év szeptember 29-én a Taknan hegyek közt fényes ütközetet vívott, melyben a 30000 főnyi orosz sereget tönkre tette. A béke helyreálltával, mint Iszmail pasa, török császári nyugdíjat nyert.
366 A Törökországban muszlimmá lett magyar szabadságharcosok (Bem, Guyon és Kmetty) döntésének pontos hátteréről még tudunk eleget. Arról viszont tudomásunk van, hogy Kossuth és környzete kifejezetten nem örült ennek a döntésnek. De figyelemre méltó az a körülmény is, amit például Orbán Balázs említ, a „Külföldi életemből” című, Kolozsváron, 1881 decemberében, az Ellenzék nevű lapban megjelent írásában. E szerint Kossuth kütahyai szállásán maga a szerző látta, hogy volt ott „…több vaskos magyar biblia, melyekkel angol misszionáriusok áraszták el menekültjeinket…” (Ebből mindenesetre nyilvánvaló, hogy a 19.
második felében [illetve Abdülmecid szultán uralkodásának idején] az iszlám világ központjának, a kalifátus székhelyének számító Törökországban a katolikus egyház komoly misszionáriusi tevékenységet folytatott. Erre egyébként más, komoly bizonyitékok is vannak, de mivel mostani könyvünknek ez nem témája, eltekintünk ennek részletesebb ismertetésétől.)
367 Bem József vallásosságáról, illetve a magyar emigránsoknak köszönhető kapcsolatok mikéntjéről egyebek mellett „Fiala János 1848-49-i honvéd alezredes emlékiratai az emigrációból” című munkából tájékozódhatunk. Fiala azt írja: …Az a tapintat, amelyet Bem mindenkor tanúsított a Próféta vallása iránt, köztodattá lett s nagyban hozzájárult nevének, nimbuszának a török közvélemény előtti megerősödéséhez. Bem, például szigorúan betartotta a böjtöt, ramadánkor napkeltétől napnyugtáig sem nem evett, sem nem ivott. Menekült társai közül többen is győzködték, hogy a kitartó böjtölésnek esetleges rossz következményei lehetnek, de Bem megnyugtatta őket: „Az én házamban a magam személyén kívül senkit sem kényszerítek a böjt megtartására.” Büszke természetéből mindenfajta képmutatás hiányzott. Állhatatos maradt elhatározásaiban, és időről-időre megjelent valamelyik mecsetben, dzsámiban, hogy ott a többiekkel együtt imádkozzon. Élete végéig mélységes szeretetet, megbecsülést vívott ki a maga számára a muszlimok társadalmában. Halála után a sejkek egész sora fohászkodott érte Allahhoz. Neve az egész Keleten ismertté vált. A sivatagban nem létezik olyan törzs, amelyik nem a legnagyobb tisztelettel emlegetné Murad pasa nevét. Tetteiről legendák egész sorozata kering a muszlim világban és állítólag „Magyar vezír”-nek is emlegették.
368 Kinizsi István: A „SÁNTA HUSZÁR” NAPLÓJA. (Történelmi emlékek az 1848-1849-es magyar szabadságharc katonáinak emigrációs életéből - II. kiadás, IMPRESS, Marosvásárhely, 1999.) című munkájában ezzel kapcsolatosan a következőket írja: „Kossuth határozottan ellene volt az iszlámra térésnek, s kinyilatkoztatta, hogy inkább halni kész. Ellenben Bem, Kmetty, Guyon és Stein tábornokok, Divicsek, Baróthy, Weppler, Kiss Józsi, Tűköry, Derecskei s többen a tisztek közül, az altisztek és a legénység egy részével, a lengyelekkel együtt (olaszra egyre sem emlékszem), mintegy háromszázan, Zia pasa előtt kijelentették, hogy muzulmánokká akarnak lenni, s kapott ezek mindegyike egy szép vörös sipkát (fez), egy csibukot, s ami a legfőbb volt: rangjához illő szállást és fizetést.”
369 Gaál Gusztáv - Veli bég (1816. február 16. Ákosfalva - 1862. március 9-én Szarajevó) 46 évet élt, ebből 13 évet a Török Birodalomban. 1849. szeptember 23-án felvette az iszlám vallást és Veli bey néven ezredesi ranggal „vezérorvosi” beosztást nyert. Először az alexandriai katonai kórház igazgatójának, de már 1850 májusában az isztambuli orvosi akadémia tanárának nevezték ki. Az osztrák követség tiltakozása miatt Szíriába vezényelték és Kmety György (Iszmail pasa) parancsnoksága alatt vezérorvosi tisztséget töltött be. Részt vett a krími háborúban, a Kars várában működő tábori kórháznak volt a vezetője. A háború befejezése után újból elfogadta az orvosi akadémia belgyógyásztanári, egyben a központi katonai kórház főorvosi tisztségét is. Hamarosan a török főváros legtekintélyesebb orvosai közé emelkedett…
370 Robay János, Ahmed Hekim pasa néven fényes pályát futott be a török hadseregben. Eredeti neve Romich volt. Törökországi tevékenységéről az emigrációs irodalomból annyi ismeretes, hogy 1855 szeptemberében Bagdadban, egy lázadás leverése közben vesztette életét 35 éves korában.
370 Robay János, Ahmed Hekim pasa néven fényes pályát futott be a török hadseregben. Eredeti neve Romich volt. Törökországi tevékenységéről az emigrációs irodalomból annyi ismeretes, hogy 1855 szeptemberében Bagdadban, egy lázadás leverése közben vesztette életét 35 éves korában.