A kutatás és a minta leírása
A MEGKÉRDEZETTEK KIVÁLASZTÁSA 4
A Balázs Ferenc Intézet eddigi felmérései során a megkérdezettek kiválasztásához kvótautasításokkal látta el kérdezőbiztosait. így a magyar minta esetében mi is kidolgoz-tuk a kvótákat a nem, az életkor és az iskolai végzettség alapján. A nem és az iskolai végzettség mind a négy térségben azonos értékeket vehetett fel:
• nem: férfi vagy nő;
• iskolai végzettség: általános iskola, szakiskola, érettségi, egyetem/főiskola. (A kü-lönböző technikumokat végzetteket azérettségizettek közé soroltuk.)
Mivel a vizsgálatba csak a 18 és 55 éves közötti személyek kerülhettek be, életkor szerint a kisebb térségekben (Kárpát-Ukrajnában és a Vajdaságban) két korcsoportot alakítottunk ki (18-34 és 35-55 éves). Dél-Szlovákiában és Erdélyben lehetőség volt négy korcsoportra osztani a mintát: 18-24,25-34,35-44,45-55 éves.
A kvótákat kérdezőbiztosaink településekre lebontva, ún. kvóta lapokon kapták meg.
A kvótalapok elkészítésekor a teljes térségekre vonatkozó adatokat vettünk figyelembe.
A nemek és a korosztályok tekintetében az utolsó népszámlálási adatokra alapoztunk.
A meglévő adatokat statisztikai számítások alapján aktualizáltuk. Figyelembe kellett vennünk ugyanis, hogy közel tízéves adatok frissítésre szorultak. Ezért az eredeti 18-55 éves közötti korcsoportokat tíz évvel eltoltuk, hogyamegkérdezettek körébe az adatfel-vétel pillanatában 18-55 évesek kerülhessenek.
A súlyozást a mintakeretet jelentö (tehát a mintavétel alapjául szolgáló) három dimen-zióra (nem, életkor, iskolai végzettség) együttesen kellett volna elvégezni, de egyfelől ilyen táblázat (a BFI-től kapott információk szerint) a népszámlálási adatokból nem állít-ható elő minden térségben, másfelől kétségesnek tünt, hogy egy tíz évvel korábbi nép-számlálási adat elvileg alkalmas lenne egy kisebbségi mintakeret kijelölésére. Ezért -részben kényszerből (hiszen nem volt más mód a súlyozás kialakítására), részben mert nem esett nehezünkre eltekinteni a népszámlálási mintakerettöl - azzal az eljárással kí-sérleteztünk, hogy más adatfelvételek eredményeihez hasonlítottuk kutatásunk alapadatait.
Három lehetséges viszonyítási pont kínálkozott: a BFI 2000. és 2001. évi adatfelvéte-lei, illetve a Kárpát-project keretében végzett kutatás adatai (Csepe li,Örkény és Székelyi, 2000).
Természetesen ezektől az összehasonIításoktól nem vártunk megbízható súlyozásra alkalmas mintakeretet (egyfelől, mert ezek maguk is kis elemszámú adatfelvételek, más-felől, mert általunk nem ismert alapon létrehozott mintakeret felhasználásával készültek).
De mivel a mi kutatásunktói részben fiiggetlen kutatásokról volt szó (amennyiben a BFI kutatásairól feltételezrük, hogya mienkhez "valamennyire" hasonló módon készültek), ezért kíváncsiak voltunk, hogy az alapadatok megoszlása (és háromdimenziós összetétele) mennyiben tér el a mi súlyozatlan és súlyozott adataink hasonló eredményeitől.
Az összehasonlítást két részmintán szemléltetjük (Erdélyben és Dél-Szlovákiában, azok-ban a térségekben, ahol az adatfelvételek elemszáma a legnagyobb volt). Az erdélyi és a dél-szlovákiai adatok alapmegoszlásainak a kutatásunk hasonló adataitól való eltérései láthatók a2. és a 3.táblázatban.
4A BFI beszámolója alapján.
2.táblázat
A 18-55 éves közötti erdélyi magyar lakosság alapmegoszlásai kutatásunkban és az összehasonlításra alkalmas mintavételekben, százalék
2002. évi 2002. évi
2000. évi BFI 2001. évi BFI Kárpát-project, Szociodemográfiai Tárki-BFI Tárki-BFl
A 18-55 éves közötti dél-szlovákiaí magyar lakosság alapmegoszlásai kutatásunkban és az összehasonlításra alkalmas mintavételekben, százalék
2002. évi 2002. évi
2000. évi BFt 2001. évi BFt Kárpát-project, Szociodemográfiai Tárki-BFI Tárki-BFI
A nemek szerinti megoszlásban nincs lényeges eltérés a négy vizsgált adatfelvételben.
A korcsoportok súlyozott megoszlása Erdélyben és Dél-Szlovákiában is mutat eltéré-seket. Míg a Tárki-BF! súlyozott adatfelvétel szerint Erdélyben kiegyensúlyozott a két korcsoport aránya, a BFI 2000. és 2001. évi adatfelvétele alapján az idősebb korosztály aránya meghaladja a fiatalabbat, a Kárpát-project eredményei szerint pedig a fiatalabb korosztály aránya haladja meg az idősebbet. Dél-Szlovákiában mind a négy adatfelvétel szerint az idősebb korosztály aránya haladja meg (}fiatalabbat, de ennek mértéke külön-böző. A legnagyobb eltérést a 2001. évi BF! adatfelvétel mutatott ki: eszerint a 18-55 éves közötti ek 37 százaléka került ki a 18-34 évesek közül, és 63 százaléka a 35-55 évesek köréből. .
A Tárki-BF!-adatfelvétel eredményeitől legmarkánsabb az iskolai végzettség szerinti megoszlások térnek el. A BFI súlyozási eljárásából következik, hogya két adatfelvétel iskolai végzettség szerinti súlyozott megoszlása megegyezik: Erdélyben 62 százalék az alap-fokú, 34 százalék a középfokú és 4 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya (Dél-Szlo-vákiában ezek az arányok rendre: 50, 46, 4 százalék) Ezeket a megoszlásokat összevetve a Tárki-BFI eredményei vel, azt állapíthatjuk meg, hogy a BFI jelentösen felülmérte az alap-fokú végzettségűek arányát. A Tárki-BFI adatfelvételének súlyozatlan megoszlása szinte megegyezik a Kárpát-project súlyozott megoszlásával, Erdélyben és Dél-Szlovákiában egyaránt. A számottevő eltéréseket tehát a különbözö mintavételi eljárások mellett a sú-lyozási eljárások másságában is kell keresnünk.
Végül kutatásunk adatbázisának ellenőrzésére előállítottuk az összes 18-55 éves háztar-tástagot tartalmazó nagy elemszámú adatbázist, és ennek alapmegoszlásait összevetettük a minta alapmegoszlásaival. Eljárásunk azért tekinthető alkalmas kontrollnak, mert egy két és félszeres tömegű adatbázist hoztunk létre, amely megfelel az alapmintával megegyező korkritériumnak (azokra a háztartástagokra kérdeztünk rá, akik 18-55 éves közöttiek).
A 4. táblázatban lévő minta és a háztartások súlyozott megoszlásai gyakorlatilag meg-egyeznek, mivel ugyanaz a háromdimenziós megoszlás volt a súlyozás alapja.
A súlyozatlan adatok összehasonlításából látható, hogya megoszlások igen hasonlóak, eltérés csak az iskolai végzettségben mutatható ki. Az alapmintában valamivel több az alapfokú végzettségűek aránya, mint a háztartásokból képzett mintában. Ez azt a feltétele-zést támasztja alá, miszerint valamelyest felülmértük az alapfokú végzettségűek arányát.
Ha aháztartásminta súlyozatlan adatait összevetjük a minta súlyozott adataival, akkor a torzítás még erőteljesebb. Azt a következetést vonhatjuk le tehát, hogya felsőfokú vég-zettségűek alul-, az alapfokúak pedig felülreprezentáltak a súlyozott mintánkban a valós arányokhoz képest.
Az erdélyi és a dél-szlovákiai részminták esetében a mintakeret kijelölésére szolgáló három szociodemográfiai változó összevont változatainak háromdimenziós megoszlásait is összevetettük. Az összefüggések megerősítették az alapmegoszlások esetén tapasztaltakat:
a súlyozásnak egyedül az iskolai végzettség esetében van jelentős hatása. A súlyozás ugyanis
"elrontja" az iskolai végzettség változót, amennyiben elfedi a valós felsőfokú iskolai vég-zettség arányt. A további kutatások során célszerű lehet eltekinteni a súlyozástói, amíg meg-bízhatóbb mintakeretekre nem lehet szert tenni.
4.táblázat
A 18-55 éves Kárpát-medencei magyarok ésháztartásaik 18-55 éves tagjai mintájának szociodemográfiai jellemzöi,
súlyozott és súlyozatlan alapmegoszlások, százalék
Minta Háztartástagok
Szociodemográfiai változó
Súlyozatlan Súlyozott Súlyozatlan Súlyozott
Elemszám (NJ 3689 3588 8943 8620
Nem
Férfi 50 50 50 52
Nő 50 50 50 48
Korcsoport
18-34éves 44 48 45 47
35-55éves 56 52 55 53
Iskolai végzettség
Alapfokú 27 37 22 38
Szakmunkásképző 26 24 28 24
Középfokú 35 34 38 33
Felsőfokú 12 5 12 5
Térség
Dél-Szlovákia 17 17 19 19
Erdély 53 55 52 50
Kárpat-Ukrajna IS 14 15 16
Vajdaság 15 14 14 15
A ROMA MINTA KIALAKÍTÁSA
A kutatás során a roma alappopulációt a Szlovákia, Románia, Ukrajna és Jugoszlávia területén élő, az utolsó népszámláláskor magukat cigánynak valló, 18-55 éves közötti személyek köre alkotta. A négy Kárpát-medencei térségben a roma minta tervezett és megvalósult elemszámait az 5. táblázatban láthatjuk.
A roma mintát a magyar minta területi aránya inak leképezésével hoztuk létre. Ez a gya-korlatban aztjelentette, hogy aroma mintának ugyanakkora része jutott az egyes kutatási körzetekre, mint a magyar minta esetében. Ettől az elvtől akkor tértünk el, ha a körzetben az átlagosnál több roma élt. A szórványokat és a nagyvárosokat kizártuk az adatfelvételből.
A mintavétel módszerének részletes leírását az Erdélyben kialakított eljáráson keresztül mutatjuk be. Elsőként le kell szögeznünk, hogy nem törekedhettünk az erdélyi romák reprezentatív mintájának kialakítására, mivel erre vonatkozóan semmiféle mintakeret nincs birtokunkban. A népszámlálási adatokban lévő statisztikákra alapvetően két okból nem
23
5. táblázat
A roma minta tervezett ésmegvalósult elemszámai térségenként
Térség Tervezett elemszám Megvalósult elemszám
Dél-Szlovákia 150 158
Erdély 600 589
Kárpát-Ukrajna 150 155
Vajdaság 100 112
Összesen 1000 1014
támaszkodhattunk. Egyrészt, mert ezek az adatok nem adnak semmilyen felvilágosítást arra nézve, hogyaromaként megjelenők közül kik beszélnek magyar nyelven, másrészt a roma populáció körvonalai, határai meglehetősen bizonytalanok. A roma szervezetek há-rommillió, az 1992-es népszámlálási adatok négyszázezer romániai romáról beszélnek.
A municípiumi és városi rangú településeken a magyar mintának megfelelő arányban kérdeztünk, a falvak esetében pedig vállaltuk, hogy egy faluban legfeljebb 10-11 kérdőív kerüllekérdezésre. A mintába területileg így Hargita, Maros, Kovászna, Szatmár, Bihar és Szilágy 52 települése került.
Technikailag a romák megkérdezésére kétféle lehetőség nyílt.
Ha a magyar lakosságra reprezentatív minta lekérdezése közben a megadott utasításoknak rnegfelelöen eljáró kérdezőbiztos magyarul beszélő romát talált, akkor elvégezte a lekérde-zést. (A kérdezőnek érdekében állt lefolytatni az interjút, mivel a roma kérdőívekért töb-bet fizettünk.) Ez olyan, többségében magyarok lakta településeken fordulhatott elő, ahol a biztosok léptékes eljárással választották ki a megkérdezetteket. (A kvótás eljárás esetén a romák mintába kerülési esélye a minimálisra csökkent.) Az ily módon kiválasztott romák képviselik a kisebbik részt: a mintába bekerült 595 roma 5 százalékát (29 fö), ami a teljes magyar minta 1,5 százaléka, illetve 2,2 százaléka a minta olyan megyékre eső részének, ahol gyaníthatóan tudnak a romák magyarul.
A nagyobbik részt a külön roma mintára szerzödött kérdezők keresték fel. A kiválasz-tás egyetlen szempontja az maradt, hogyakérdezettel az interjú lefolytatható legyen ma-gyarul. Ezt figyelembe véve a magyar mintába bekerült megyék közül hatban vállaltuk, hogy magyarul beszélő rom ának minősíthető személyeket kérdezünk. Ebben a hat megyé-ben (Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna) egyébként a magyar anya-nyelvűek száma magasabb a magyar nemzetiségüekénél. A kiválasztott megyékben mint-egy a már meglévő minta kiegészítéseként kérdeztünk: az egyes megyékben a magyar mintákkal arányosan osztottuk el a "roma" kérdőíveket. A roma kérdezettek esetében is érvényes volt a szabály, hogy egy háztartásban egy kérdőív használható fel. A kérdezettet elvben a lakásán kellett megkeresni, de ezt az utasítást munkatársaink több esetben meg-szegték (9 esetben). Magyarázatképpen arra hivatkoztak, hogy a szegregáltan élö romák lakhelyükön való felkeresése túl veszélyes, illetve fáradtságos. Ezzel szemben a település magyar lakta részébe (településközpont, kocsma) bejövő romákat viszonylag kis költséggel tudták megkérdezni.