A kedvezmény törvény várható hatása a magyar munkaerdpiacrav
A MUNKAERŐ-KÍNÁLAT VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSA
A Magyarországon munkát vállalni szándékozó Kárpát-medencei magyarok regionális preferenciáit (földrajzi eloszlását) vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a regionális preferen-ciák meglehetősen stabilak, és nem fuggnek a munkavállalás szándékának komolyságától.
A munkavállalást fontolgatók több mint egyharmada úgy véli, hogy bárhol dolgozna (még a komoly munkavállalási szándékúak is így vélekednek). 1 1A Kárpát-medenceiek több mint 30 százalékának Budapest, közel 10 százalékának Észak-Magyarország, illetve az Alföld tűnik vonzónak, a maradék az egyéb, nem besorolt területet mellett a Dunántúlt részesítené előnyben (17.táblázat).
17. táblázat
A Kárpát-medencei magyarok munkavállalásának regionális preferenciái összefüggésben a munkavállalási szándék komolyságával, százalék
A munkavállalás szándéka Régió
Bizonytalan Komoly Valós
Elemszám (NJ 765 775 623
Teljesen mindegy 37 38 37
Budapest 30 30 30
Észak-Magyarország 9 II 12
Alföld II II II
Dunántúl 8 9 8
Egyéb (nem besorolt) 5 1 2
Összesen laO laO laO
Mivel a megkérdezettek több mint egyharmadának (37 százalék) "teljesen mindegy", hogy hol dolgozna, három szcenáriót fogalmazunk meg a feltételezett regionális preferen-ciákra. Ily módon tárjuk fel, hogy várhatóan hova mennek azok, akik semmilyen prefe-renciát nem jelöltek meg.
A becslések eredményét végül együtt közöljük (lásd később a J8. táblázatban).
J. szcenárió: a migrácios irányokat a kapcsolati hálók határozzák meg.
A regionális preferenciákat megfogalmazók elsődleges úti célja nagyjából egybeesik a várakozással: 12a potenciális munkavállalók mindenekelőtt Budapestre jönnének. Persze azok is találnak célt, akik azt állítják, hogy számukra mindegy, hol dolgoznak. Ök ugyanis másokkal együtt jönnek, vagy mások tanácsait, tapasztalatait követik, azaz a migráció
gya-IIElemzésünkben nem foglalkozunk azokkal az esetekkel, amikor az illető több preferált régiót is megemlít.
A többes válaszok igen kicsi aránya miatt torzítana a második, esetleg harmadik válaszok elemzése.
12 A szakirodalomból tudjuk, hogya munkaerő-vándorlás inkább a nagyvárosok, az ipari centrumok felé irányul, s a hazai kutatások is hasonló eredményeket mutattak.
korlatában jól ismert kapcsolati hálók révén találnak munkát. Így valójában az ő regionális preferenciájuk atöbbiek követése lesz.
A becslés során azokat, akiknek nem volt regionális preferenciájuk, a célt megjelölők arányában osztottuk meg azegyes régiók között.
2. szcenárió: amigrácios irányokat a fogadó ország munkaero-piaci kilátásai hatá-rozzák meg.
Feltételezhetjük, hogy azok, akiknek teljesen rnindegy, hol vállalnak munkát, elsősor-ban olyan régióba jönnek, ahol kedvezőbbek a munkaerő-piaci kilátások. Egy-egy régió elhelyezkedési kilátásait a2001. évi regionális munkanélküliségi rátákkal közelíthetjük.
Belátható, hogy könnyebb munkát találni ott, ahol alacsonyabb a munkanélküliségi ráta.
Akinek tehát mindegy, hogy hol keres munkát, az inkább az alacsonyabb munkanélküliségí rátájú régiókat veszi célba. A munkanélküliségi ráta Budapesten (Közép-Magyarországon), a Közép-Dunántúlon és aNyugat-Dunántúlon alegalacsonyabb. 13 A gondolatmenet alapján azt feltételezzük, hogy a regionális preferencia nélkül munkát keresők - az álláskeresés sikerességének elősegítésére - a három említett, legkisebb munkanélküliségi rátájú régió között egyenletesen (egyharmad arányban) oszlanak meg.
3.szcenárió: aregionális preferenciát nem megfogalmazók a régiók közötti egyenlően oszlanak meg.
Most azzal az egyszerű feltételezéssel élünk, hogy akinek nincs regionális preferenci-ája, az bárhova, Magyarország bármelyik részére jöhet, azaz őket az egyes régiók között egyenletesen szétoszthatjuk.
Ahárom szcenárió alapján becsült adatokat, összefüggésben amunkavállalási szándék komolyságával, a 18. táblázatban foglaltuk össze. A becsült munkaerő-kínálatot a hazai regionális foglalkoztatottság arányában fejezzük ki.14 A becslés tanulságai figyelemre rnél-tóak. A foglalkoztatottak jelentős hányadát koncentráló Budapesten nagyon magas a Kárpát-medencei potenciális többletmunka aránya, jóval meghaladja az átlagot (több mint kétsze-res) minden szcenárió esetében. Amennyiben aregionális preferenciát nem megfogalmazó munkavállalók az országban egyenletesen oszlanának el - amint ezt a 3. szcenárióban feltételeztük -, úgy Budapest hagyományos túlsúlya természetesen kevésbé érvényesülne, s atöbbi régió jelentősége valamelyest felértékelődne (hiszen ezt tételezzük fel). Ám az egyes régiók fontossági sorrendje ekkor sem változik meg, csupán arányaiban tolódik el.
A többi régió közül Észak-Magyarország vonzereje kiemelkedő, a Dunántúlé és az Alföldé szerény. Ez utóbbi megállapítás azért is meglepö eredmény, mert ellentmondani látszik annak a szokásos feltételezésnek, miszerint a szezonális munkát végző, ingázó, rövid idejű munkát vállalók inkább a határ közelében vállalnak munkát. A legnagyobb lélekszámú és számottevő munkavállalási hajlandóságot mutató erdélyi magyarok éppen az alföldi régióval határos vidéken élnek.
13Amagyarországi munkanélküliségi ráta átlagosan 5,7.Aszélső értékek: Budapesten 4,3, Észak-Magyar-országon 8,5.
14 Mivel ahazai regionális íoglalkoztatonak létszámára nincsenek korosztályonkénti adataink, a 15-74 éves népességre számított adatokat vesszük alapul.
85
18. táblázat
A Kárpát-medencei magyarok munkavállalásának regionális hatása a hazai munkaerőpiacon összefüggésben a munkavállalási szándék komolyságával,
1-3.szcenárió,
az adott régióban foglalkoztatott magyarok százalékában
A munkavállalás szándéka
Bizonytalan Komoly Valós
Régió
Szcenárió
1. 2. 3. 1. 2. 3. 1. 2. 3.
Budapest 21 18 15 19 17 14 15 13 III
Észak -Magyarország 12 7 II 13 8 12 10 6 9
Alföld 4 2 5 4 2 4 3 2 4
Dunántúl 4 9 7 4 8 6 2 6 5
Összesen 8 8 8 8 8 8 6 6 6
A MUNKA VÁLLALÁS KERETEI ÉS A KORÁBBI
MAGYARORSZÁGI MUNKATAPASZTALATOTSZERZETTEK
MUNKAERŐ-PIACI MAGATARTÁSA
A valós szándékkal munkát kereső Kárpát-medencei kedvezményezettek nem szükség-képpen lesznek szereplői a magyar munkaerőpiacnak. Amennyiben nem találnak munka-lehetőséget, úgy munkanélkülivé sem válhatnak. A szándékuk egyszerűen nem valósul meg, tehát nem jelennek meg a magyar munkaerőpiacon - legalábbis a legális magyar munka-erőpiacon nem. Vizsgálódásunk alapvetően a kedvezmény törvény hatására legális mun-kát kereső, valós munkavállalási szándékot kinyilvánítók körét érinti.
A Kárpát-medencei potenciális munkaerő egy része azonban már korábban is jelen volt a magyar munkaerőpiacon, így ök valójában nem jelentenek ténylegesen "pótlólagos munkaerőt". Az ö munkavállalásuknak korábban is voltak legális keretei.l> egy részük nyilván ilyen formában dolgozott Magyarországon. A legális munkavállalás lehetőségén túl számottevő a Magyarországon más módon (feketén) munkát keresők érdeklődése a magyar munkaerőpiac iránt. Kérdés, hogy a korábbi magyarországi munkatapasztalatok-kal bírók érdeklődnek-e az új munkavállalási lehetőség iránt, fennmarad-e a korábbi munkavállalási kedv is, azaz a kedvezmény törvény keretein kívüli munkavállalás iránti érdeklődés.
Vizsgálatunk lehetőséget ad annak megítélésére, hogy
• mekkora a kedvezmény törvény hatására munkát keresők körében azok aránya, akik már korábban is dolgoztak Magyarországon, kik ők, eltér-e a többiekétől a munkavállalási elképzelésük, várakozásuk;
15 A munkavállalási engedéllyel Magyarországon dolgozó mintegy 20-40 ezer külföldi állampolgár között is számottevő - időben változóan - a Kárpát-medencei magyarok aránya.
• mekkora a munkát keresők körében azok aránya, akik kívül kívánnak maradni a ked-vezménytörvény kínálta munkavállalási lehetőségek keretein;
• mennyiben tér el a két csoport összetétele egymástól.
Mit tudhatunk azokról, akik már korábban is dolgoztak Magyarországon? A mintába bekerült Kárpát-medencei magyaroktól a kérdezés során azt is megtudakoltuk, hogy dol-goztak-e a megelőző 12 hónapban Magyarországon. Arról nincs ismeretünk, hogy milyen munkát, hol és milyen formában végeztek korábban, de az e csoportba sorolhatók bizo-nyos szociodemográfiai sajátosságaikban, munkavállalási hajlandóságukban határozottan eltérő csoportot alkotnak társaiktóI.
A megkérdezett Kárpát-medencei magyarok 7 százaléka már korábban is dolgozott Magyarországon, ezen belül az erdélyiek 8, a kárpátaljaiak 15 százalékának volt korábbi magyarországi munkatapasztalata.l'' A korábbi munkatapasztalatot szerzett munkaválla-lók közel kétharmada erdélyi, több mint egynegyede kárpátaljai; arányuk jóval megha-ladja a lélekszám szerinti arányukat.
Fordítsuk figyelmünket a magyarországi munkatapasztalattal bírók szociodemográfiai jellemzőire! Míg a megkérdezettek körében fele volt a férfi, s az összes potenciális
mun-kavállaló körében a férfiak aránya 57 százalék volt, a közelmúltban magyar munkata-pasztalatot szerzetteknek már közel háromnegyede (72 százaléka) férfi.
A népesség (a mintakeret) egészének 18 százaléka volt 24 évesnél fiatalabb, a lehetséges munkavállalók között arányuk már 26 százalék, s hasonlóan sok a nagyon fiatal a magyar-országi munkatapasztalattal is birók között. A fiatal felnőttek arányát vizsgálva viszont már azt látjuk, hogy az összes megkérdezett közel fele (48 százalék) 34 év alatti, a lehetsé-ges munkavállalók 58 százaléka fiatal felnőtt, s még fiatalabbak azok, akik korábban már dolgoztak Magyarországon, több mint kétharmaduk (68 százalék) fiatalabb 34 évesnél.
Meglepően kicsi viszont az eltérés az iskolázottság szintjében. Nem érzékelhető kü-lönbség a korábbiakban már Magyarországon munkatapasztalatot szerzettek, a lehetséges munkavállalók s a minta egészének iskolázottságában (19. táblázat).
/9.táblázat
A Kárpát-medencei magyarok megoszlása iskolai végzettség szerint, százalék
Van közelmúltbeli Lehetséges
Iskolai végzettség magyarországi
munkavállalók Teljes minta
munkatapasztalat
Elemszám (NJ 259 1543 3524
8 általános vagy kevesebb 37 39 37
Szakmunkásképző 25 26 24
Érettségi 35 32 34
Felsőfokú 4 3 5
Összesen /00 /00 /00
16A vajdasági ésa dél-szlovákiai "igen" válaszok csekély aránya miatt az adatok nem értékelhetők.
87
Vessük össze a magyarországi munkatapasztalatok megléte, illetve hiánya szerint alkotott csoportok otthoni foglalkozását (illetve munkaerő-piaci státusát)! Míg a teljes minta 17 százaléka volt munkanélküli, a kedvezmény törvény hatására magyarországi munkalehetőséget fontolgató lehetséges munkavállalóknak már 27 százaléka, a munkata-pasztalatot szerzetteknek már a fele (48 százaléka) munkanélküli volt otthon. Azok között, akik az elmúlt 12 hónapban már dolgoztak Magyarországon, számottevő még az inaktívak (főleg atanulók, a nyugdíjasok) aránya, ámbár közöttük az inaktívak aránya összességé-ben alacsonyabb, mint a népesség (a minta) egészében. A munkanélküliek és az inaktívak népes csoportja mellett a lehetséges munkavállalók otthoni foglalkozásuk szerint főleg ipari fizikai munkások, a már magyarországi munkatapasztalattal bírók jelentős része pedig építőipari fizikai munkás (20. táblázat).
20.táblázat
A korábbi munkatapasztalattal bíró Kárpát-medencei magyarok foglalkozási szerkezete, százalék
Elemszám (NJ 257 1530 35/4
Munkanélküli 48 27 17
Inaktiv 16 21 24
Kvalifikált 4 10 /3
Szolgáltatás 5 10 /3
Mezőgazdasági fizikai 1 2 2
Iparifizikai 7 17 /5
Építőipari fizikai 13 6 5
Szakképzetlen 4 5 6
Ismeretlen I 3 5
Összesen 100 100 100
Vajon azok, akik korábban már dolgoztak Magyarországon, a jövőben jönnének-e ide újból munkát vállalni? Aválaszokból kiderül, hogy igen: a2001-ben Magyarországon mun-kát vállalók háromnegyede (73 százaléka) folyamatosan, azonnal, amint lehetséges ismét vállalna munkát Magyarországon.
A kérdés ezután az, hogy a komoly munkavállalási szándékot megfogalmazók milyen keretek között képzelik el ajövőbeni munkavállalásukat. Másként fogalmazva: vállalják-e, hogy akedvezmény törvény adminisztratív kötöttsége it betartva lesznek a magyar munka-erőpiac szereplői, vagyis minősíthetők-e valós munkavállalási szándékúaknak?
A 21. táblázat adatai arra utalnak, hogya Kárpát-medencei magyarok komoly munka-vállalási szándéka nem feltétlenül esik egybe a kedvezmény törvény kínálta lehetőségek-kel. A korábban már Magyarországon dolgozott munkavállalók sokkal inkább gondolják
azt, hogy komolyan vállalnának munkát, mint azt, hogy ezt a kedvezménytörvény admi-nisztratív kötöttsége it betartva tegyék. A közelmúltban magyar munkatapasztalatot szer-zettek egy része isinkább akedvezmény törvény keretén kívül keresne munkalehetöséget, de sokkal kisebb arányban, mint azok, akik már dolgoztak Magyarországon.
21. táblázat
A korábbi magyarországi munkatapasztalat összefüggése a munkavállalási szándék komolyságával térség szerint, százalék
A közelmúltban A közelmúltban
már dolgozott nem dolgozott Együtt
Térség Magyarországon Magyarországon
Komoly Valós Komoly Valós Komoly Valós
munkavállalási szándékúak aránya
Elemszám (N) 190 162 588 467 778 629
Dcl-Szlovákia 73 56 18 II 22 12
Erdély 74 64 19 16 24 20
Kárpátalja 73 61 23 16 30 22
Vajdaság 67 53 15 10 16 II
Összesen 73 62 18 14 22 18
A munkavállalás lehetőséget fontolgatók minden csoportjában nagy a bármiféle rnun-kát elvállalni készek aránya (22. táblázat). Különösen magas ez az aránya komoly, de nem a kedvezmény törvény keretében megvalósítandó munkavállalási szándékúak között (32 százalék). Akorábbi magyarországi munkatapasztalatot szerzett munkavállalók körében viszont különösen sokan nem tudják, avagy inkább nem akarják megmondani, hogy milyen munkát keresnének. Ez arra utalhat, hogy ök inkább korábbi kapcsolataikra alapozzák munkavállalási terveiket (helyeiket, formáikat), s mindezt titokban szeretnék tartani. Ha megnevezik a keresett foglalkozást, akkor elsősorban építőipari fizikai munkát keresnek (29 százalék). A kedvezmény törvény keretében munkát remélők jelentős része ipari és építőipari foglalkozásokat keres, nagyjából ugyanolyan arányban (18 és 20 százalék).
A munkavállalás szándékát csak bizonytalanul megfogalmazók sokkal több foglalkozást említenek.
A munkát keresők nagy része (37 százaléka) úgy véli: számára teljesen mindegy, hogy az ország melyik régiójában talál munkát (23. táblázat). Kevésbé (bár még mindig jelentős, 31 százalékos arányban) vélekednek így azok, akik korábban már dolgoztak Magyarcr-szágon; ök elsősorban Budapesten dolgoznának (39 százalék). A többi régióban a Kárpár-medenceiek mintegy egyharmada keresne munkát.
Felmerül a kérdés, hogy a befogadó magyar munkaeröpiacon ajövőben kik találnak nagyobb valószínüséggel munkalehetőséget: azok, akik korábban, vagyis akik már dol-goztak Magyarországon, vagy a Kárpát-medencei munkavállalók struktúrája változni fog a kedvezmény törvény hatására. Erre a kérdésre a későbbiekben, a bérek vizsgálata során még visszatérünk.
89
22.táblázat
A munkavállalás komolysága és a korábbi magyarországi munkatapasztalat összefüggése a foglalkozási preferenciák szerint, százalék
Munkavállalási szándék Van korábbi
Foglalkozás
magyarországi munka-Bizonytalan Komoly, de
Valós tapasztalat nem valós
Elemszám (Nj 781 148 629 260
Bármit elvállal 26 32 28 21
Nem fizikai 15 12 7 5
Szolgáltatás 15 9 6 4
Mezőgazdasági fizikai 3 4 5 5
Ipari fizikai 18 II 18 7
Épitőipari fizikai 10 IS 20 29
Szakképzetlen 4 10 8 10
Nem mondja meg, nincs válasz II 7 8 19
Összesen 100 100 100 100
23. táblázat
A Kárpát-medencei magyarok regionális preferenciája és a korábbi magyarországi munkatapasztalat összefüggése, százalék
A közelmúltban A közelmúltban
Régió már dolgozott nem dolgozott Együtt
Magyarországon Magyarországon
Elemszám (Nj 232 1296 1528
Teljesen mindegy, hol talál munkát 31 38 37
Budapesten szeretne munkát találni 39 29 30
Többi régióban szeretne munkát találni 30 33 33
Összesen 100 100 100
A KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY HAT ÁSÁRA MUNKÁT VÁLLALÓ
KÁRP ÁT -MEDENC EI MAGY AROK BÉRV ÁRAKOZÁSAI
Vajon milyen elképzeléseik vannak a komoly munkavállalási szándékú Kárpát-me-dencei magyaroknak a Magyarországon elérhető kereseti lehetőségekről? A vizsgálatban a bérvárakozásokra vonatkozóan két kérdés szerepelt: "Havonta körülbelül hány forintot szeretne keresni?", illetve "Mennyi az a legkevesebb havi pénz, amennyi ért még megémé Önnek a magyarországi munkavállalás?" Az első kérdésre adott válasz alapján afeltételezett
r
(vagy remélt) bér, a második kérdésre adott válasz alapján aminimálisan elvárt bér nagy-ságát ítélhetjük meg. Az utóbbi másképpen fogalmazva azt mutatja, mekkora a Kárpát-medencei magyar munkakeresők rezervációs bére a magyar munkaerőpiacon.
Mindenekelőtt leszögezhetjük, hogya Kárpát-medenceiek bérvárakozásainak átlagos szintje elmarad a hazai átlagos jövedelemszinttől (24. táblázat). 17
24. táblázat
A Kárpát-medencei magyarok bérvárakozása a hazai alapbérek és teljes keresetek tükrében, százalék
A Kárpát-medencei
Bér magyarok Hazai alapbérek Hazai teljes keresetek
bérvárakozása
Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt
Elemszám (NJ 475 252 727 81 637 55 171 136808 81 637 55 171 136808
40 ezer Ft alatt 14 34 21 19 25 22 II 13 II
60 ezer Ftalatt 53 78 62 48 56 51 29 39 33
80 ezer Ft al att 81 93 85 67 72 69 48 59 52
100 ezer Ftalatt 95 100 96 80 100 80 63 100 67
Átlag, forint 66936 54 124 62496 86786 78865 83592 110864 94922 104435
Szórás, forint 25088 23114 25 157 91584 70248 83728 112216 85888 102714
Az összes Kárpát-medencei potenciális munkavállaló közel kétharmada legfeljebb havi 60 ezer forintos bért vár el, ami a hazai alapbérek fele, a teljes keresetek mindössze egy-harmada.lf A Kárpát-medencei férfiak bérvárakozása magasabb, de jórészt (mintegy 80 százalékban) nem éri el a havi 80 ezer forintot: ez a hazai bérek kétharmada, a keresetek mindössze fele. A Kárpát-medencei nők közel 80 százaléka havi 60 ezer forint alatti bért vár: a hazai női munkavállalók alig több mint a felének a havi bére esik e határ alá, s a hazai nők mintegy 40 százalékának ilyen alacsony a keresete.
Abból, hogya Kárpát-medencei munkakeresők átlagos bérvárakozásai alacsonyabbak, mint a hazai munkavállalóké, még nem következik, hogy a megfelelő nemek és foglalko-zási csoportok alapján vizsgált bérvárakozásaik is alacsonyabbak a hazai béreknél. Ezért megvizsgáltuk, hogya magyarországi bérek szintje és a feltételezett, valamint a minimálisan elvárt bérek ágazatonként és nemenként hogyan viszonyulnak egymáshoz. Első megköze-lítésben azzal a leegyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogya Kárpát-medenceiek bérvára-kozásait amagyarországi besorolási alapbérekkel hasonlítjuk össze, azt feltételezve, hogy a Kárpát-medencei munkavállalók ezzel a minimális - minden pótléktói és kiegészítő jövedelemtől mentes - keresettel vetik össze saját bérvarakozásaikat.l?
17A magyar béreket a Gazdasági Minisztérium 2001. évi bértarifa-adatfelvétele alapján vizsgáljuk Az ún.
tarifabérekre vonatkoztatott számítások eredményei természetesen eltérhetnek a munkaerő-felmérésből származó adatok alapján korábban bemutatott arányoktól.
18 A béren alapbért értünk, a (teljes) kereset egyéb jövedelmeket is magában foglal.
191nterjúk tanúsága szerint a hazai fekete munkaerőpiacon a Kárpát-medencei magyarok a hazaiak bérének mintegy felét érik el.
91
Azösszehasonlítás során akorábbiakban már használt FEOR szerinti foglalkozási cso-portosítást követjük. A nem fizikai foglalkozások közül az összehasonlításba - mintánk-hoz ésa keresett foglalkozásokhoz aránytalanul magas béreik miatt - nem vontuk be a felsőfokú végzettséget igénylő kategóriákat (FEOR I és 2 foglalkozási főcsoport). Azok-ban az esetekben pedig, amikor a válaszolók nem nevezik meg a keresett foglalkozást (bármit elvállal, nem mondja meg, nem tudja), a hazai minimálbérrel (havi 50 ezer forint) helyettesítjük amagyar béreket.
A Kárpát-medencei munkát keresők teljes mintájára (azaz a korábbiakban a lehetséges munkavállalóknak tekintett körre) vonatkozó bérvárakozás azt a nem túl meglepő ered-ményt mutatta, hogy a feltételezett bérek mindkét nem esetében jóval a hazai alapbérek felettiek, smég aminimálisan elvárt bérek istöbbé-kevésbé meghaladják ahazai bérszín-vonalat. Aférfiak esetében atöbbletbérelvárás az irodai foglalkozások kivételével csupán az ipari foglalkozások esetében nem számottevő. A nők feltételezett bérei csak az irodai foglalkozások esetében nem haladják meg jelentősen a hazai alapbérek szintjét, a rnini-málisan elvárt bérek viszont lényegesen alacsonyabbak, sközelebb is vannak a megfelelő magyar alapbérek szintjéhez, rnint a férfiaké, de érzékelhetően mégis meghaladják azokat.
Ezután először a következő feltételezéssel élünk: a Magyarországon legalisan munkát kereső Kárpát-rnedencei magyárok keresetvárakozásai a hazai kereseti szintekhez hason-lóak, vagyis a munkaerő-migránsok valójában a hazai teljes kereseteket (tehát az alapbé-rek feletti jövedelmeket is) szeretnék megszerezni a magyar munkaerőpiacon, még akár annak árán is,hogy hosszabb munkaidőben dolgoznak. Ha a Kárpát-medencei pótlólagos munkaerő-kínálat keresetvárakozásait ágazatonként és nemenként a magyarországi teljes keresetekhez hasonlítjuk, akkor a következő megállapítások tehetjük: aférfiak keresetvá-rakozásai jelentősen meghaladják a magyar teljes kereseteket, s a nem azonosítható tevé-kenységekre feltételezett minimálbért messze meghaladóak a várakozásaik. A minirnálisan elvárt kereseteik azonban már egyes foglalkozási csoportokban - irodai foglalkozások, szolgáltatások, ipari foglalkozások - 10-25 százalékkal alatta maradnak a hazai teljes kereseteknek (az építőiparban az elmaradás közel 10 százalékos). A férfiak minimálisan elvárt kereserei azonban jóval meghaladják a hazai minirnálbért. A nők keresetvárakozá-sai ennél szerényebbek, noha valamivel meghaladják a megfelelő magyar teljes keresetek szintjét (különösen a szolgáltatások esetében). A magyar minimálbérnél a nők islényegesen magasabb kereseteket remélnek. Anők minirnálisan elvárt keresetei - a férfiakhoz hason-lóan- legfeljebb 10-25százalékkal maradnak elahazai teljes keresetektől az irodai, a mezö-gazdasági és az ipari foglalkozásokban (a szolgáltatások és a szakképzetséget nem igénylő foglalkozások területén az elmaradás mértéke lényegesen kisebb). A meg nem nevezett tevé-kenységek területén a minimálisan elvárt keresetek valamivel ahazai minirnálbér felettiek.
Másodjára feltételezzük: mivel a komoly munkavállalási szándékú Kárpát-medencei rnunkakeresök munkaerő-piaci viselkedése eltér a bizonytalan munkavállalókétói, való-színüsíthető, hogy keresetvárakozásaik is különböznek a lehetséges munkavállalók alkotta teljes csoport keresetvárakozásaitóI. Ezért külön-külön megvizsgáltuk a komoly rnunka-vállalasi szándékú férfiak ésnők keresetvárakozásait (a feltételezett és a minimálisan elvált kereseteket) a hazai alapbérekhez és a teljes keresetekhez képest.
A komoly munkavállalási szándékú férfiak esetében is azt láttuk, hogy a feltételezett keresetek jóval a hazai alapbérek fölött vannak. A valóságos elképzeléseket reálisabban tükröző rninimálisan elvárt keresetek már ahazai bérviszonyokra érzékeny képet mutatnak.
A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban, az építőiparban és a mezögazdasági foglalkozásokban a várakozások ugyan jóval meghaladják a hazai alapbérek szintjét, de más területeken nagyon közel állnak azokhoz. A minimálbérnél jóval több jövedelmet remélnek elérni azok is, akik nem neveztek meg valamilyen foglalkozást. A nők
A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban, az építőiparban és a mezögazdasági foglalkozásokban a várakozások ugyan jóval meghaladják a hazai alapbérek szintjét, de más területeken nagyon közel állnak azokhoz. A minimálbérnél jóval több jövedelmet remélnek elérni azok is, akik nem neveztek meg valamilyen foglalkozást. A nők