A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL KIALAKULÁSÁNAK ÁLTALÁNOS MODELLJE

A szakirodalom és a korábbi magyarországi elemzések alapján a migrációs potenciál létrejöttét magyarázó okoknak három csoportja van. Az elsőbe azokat a szociodemog-ráfiai tényezőket soroltuk, amelyekről- részben a korábbi leíró elemzések (Berencsi, 1994;

Sik, 1994a és 1994b; Berencsi-Sik, 1995) tapasztalatai alapján, részben elméleti okok rniatt - feltételeztük, hogy ugyanolyan hatással vannak a migrációs potenciál mértékére, ahogy az a világ minden részében s "amióta világ a világ" szokásos. A második csoportba a migrációs burok kapcsolati és emberi töke elemei kerültek. E tényezőcsoportról a migráció szakirodalma egybehangzóan vallja, hogy ha nem is a migrációs folyamatok beindításában, de a folyamatok fenntartásában és társadalmi szabályozásában meghatározó a szerepük (Massey és mások, 2001). A harmadik csoportba olyan szubjektív (pszichikai, értékrendi és elégedettséget kifejező) változókat soroltunk, amelyekről már a migráció klassszikusai is azt feltételezték, hogy az egyén migrációs terveit (rnenni vagy maradni, ha menni, merre és mikor, illetve rnilyen mértékű áldozat meghozatala árán stb.) erősen befolyásolják (Massey ésmások, 2001, Turnet-Bonacich, 2001).

Az egyes változókkal, változócsoportokkal kapcsolatos feltételezéseket az I997-ben vég-zett magyarországi és ajelen kutatás változóira együttesen közöljük.

A migráció szociodemográfiai tényezői

Nem. Minden korábbi vizsgálat azt mutatta, hogy a férfiakra a nőkénél nagyobb migrá-ciós potenciál jellemző. Ennek oka nyilvánvalóan a hagyományos férfi szerepben rej lik, amely olyan társadalmi norrnákon alapul, melyek hatására elfogadottabb (olykor akár el is várt) a migráció. Az előzőtől nem fúggetlen, de másfajta érvelés lehet az, hogya férfiak társadalmi (ön)képének inkább része a kalandkeresés vagy a veszélytűrés, mint a nőké.

Végül a férfit - rnint a család ellátásáért elsősorban felelős személyt is- a nőnél jobban ösztönözheti (vagy kényszerítheti) a migrációtól várt többlet jövedelem-szerzés, illetve a háztartás (nemzetség, klán) hosszú távú érdekeit szolgáló külföldre való "előremenekülés".1

Kor. Minden migrációspotenciál-elemzés szerint a (leg)fiatalabbak a (leg)inkább hajla-mosak a rnigráció tervezésére. Ennek oka lehet korspeficikusan nagy elégedetlenségük vélt lehetőségeikkel, lehet a még korspecifikusabb kalandvágy, akitörés vágya, de lehet a ház-tartás elvárása, hogy a következő generációnak jobb legyen ("nekik még van jövőjük").

Iskola végzellség Tételezzük fel, hogya migráció - különösen a hosszabb külföldi rnunkavállalás és még inkább a kivándorlás - nem más, rnint olyan tudatosan létrehozorr-vállait válsághelyzet, amelytől a nagy kockázatú befektetés megtérülését várja apotenciális migráns. Ha ez igaz, akkor azok fognak inkább belevágni, akiknek (legalábbis önmagukról és aszámukra adódó lehetőségről alkotott véleményük szerint) megfelelő emberi tökéjük van. Feltételezzük tehát, hogya magasa hb iskolai végzettségűek körében - akiknek inkább van a nemzetközi munkaerőpiacon konvertálható emberi tőkéjük - várható a nagyobb rnigrációs potenciál. Nem biztos azonban, hogya hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon (pontosabban ott, ahova az adott kibocsátó országból a legtöbben igyekeznek) a legmaga-sabb iskolai végzettségűek iránt a legnagyobb a kereslet. Következésképpen azt várjuk, hogy az alacsony iskolai végzettség csökkenti a migrációs potenciált, de az iskolai vég-zettség emelkedésévei összhangban nem feltétlenül nő a migrációs potenciál.

Szegénység. A szegénység lehet a migráció hajtóereje, de lehet gátja is, amennyiben amigrációhoz szükséges befektetések (információszerzés, felderítő utak), kapcsolatépítés, nyelvtanulás stb.) mértékét korlátozza. Az ellentétes hatások miatt a szegénységindiká-torok várható viselkedését nem lehet pontosan megjósolni. Úgy véljük, hogya szegénység kisebb mértéke csökkenti, a nagyobb mértékű szegénység (élelmiszerhiány, állandósult hó végi likviditási gond) növeli a migrációs potenciált. A "kicsit szegények" esetében feltéte-lezzük, hogy a szegénység hatására csökken a migrációs tervek megvalósításának esélye, mivel az elégséges diszponibilis jövedelem híján nem lehet sem a kapcsolatokat építeni, sem iskolázottságra szert tenni, sem migrációs tapasztalatokat szerezni; a migráció nagyobb kockázatát kiegyensúlyozza a szegénység elviselhető volta). A"mély szegénység" eseté-ben is érvényesülnek természetesen a migráció kockázatát növelő hatások, ám a nagy-mértékű szegénység esetében a taszítóerők nagy ereje miatt a migrációs tervek - még ha elökészítetlenek és kockázatosak is- felerősödnek.

I LásdTamási Áron Ábeljet a "rengetegben" ésAmerikában.

189

Gazdasági aktivitás. Feltételezésünk szerint a gazdasági aktivitás, illetve az aktív né-pességen belül a munkaerő-piaci pozíció befolyásolja a migrációs potenciált. Egyrészt a ház-tartáson belülifüggö helyzet növeli azt, mert a migráció esélyt nyújt a függö helyzet felszá-molására. Ennek megfelelően a tanulók, a munkanélküliek és a gyesen lévők migrációs potenciálja - egyéb tényezőktől eltekintve, mint hogya tanulók fiatalok, a gyesen lévők túlnyomó része nö- nagyobb, mint a gazdaságilag aktív háztartástagoké. Másrészt a be-ruházott töke mértéke és mozgathatósága hatással van a migrációs potenciál alakulására.

A munkanélküliek esetében a migrációs potenciál nö, mivel - ismerve a kelet-európai mun-kanélküliség "vakvágány", illetve "zsákutca" jellegét - nem nagyon remélhetnek kedvező változást munkaerő-piaci helyzetükben. A vállalkozók és a farmerek körében kismértékű lesz a migrációs potenciál, mivel a beruházott töke nem konvertálható a migráció során.

A mezőgazdasági kistermelésben való részvétel esetében a migrációs potenciál csökkené-sét várjuk, részben mert ez kisebb településméretet (falusi vagy kisvárosi környezetet) jelent, ami erősebben köti az egyént, mint a nagyvárosi környezet, részben mert a

mezö-gazdasági kistermelés egyfajta "röghöz kötöttséget" sejtet, olyan beruházást, ami a migrálás során nem hasznosítható.

Település. Feltevésünk szerint a település nagysága, státusa nem hat erősen a migrációs tervekre, de a nagyvárosiak esetében nagyobb migrációs potenciált várunk, mint másutt, mivel a nagyvárosok részei a világvárosok közötti globális munkaerő-piaci, kommunikációs és kulturális kapcsolatok rendszerének.

A Kárpát-medencében élők migrációs potenciáljának elemzésekor a kérdezettek lakó-helyén élő magyarok arányát kifejező mutatóval is dolgoztunk. Ilyen kontextuális válto-zóval kapcsolatban nincsenek szakirodalmi tapasztalataink.

A migrációs burok kapcsolati, emberi és pszichikai tőkéje

Kapcsolati [őke.A szakirodalom (Til ly,2001; Portes-Sensenbrenner, 2001) és korábbi adataink (Sik, 1992) alapján feltételeztük, hogy a külföldi kapcsolatok megléte, illetve a hazai személyes kapcsolatok körében intenzívebb migrációs gyakorlat növeli a migrációs potenciált. A migrációs burkot részben referenciacsoportként fogjuk fel, amely a migrációt ösztönzi, vagy akár ki is kényszeríti.

Emberi [őke. A migrációval kapcsolatban az emberi tőke többféle elemét vontuk be a modellbe. A migrációs hajlam azt mutatja be, hogy milyen erősen vagy gyengén kötődik az egyén a hazájához. Értelemszerűen azt fe ltételeztük, hogy minél gyengébb az érzelmi kötődés, annál nagyobb a migrációs potenciál. A korábbi külföldi munkaerö-piaci tapaszta-latok megléte, úgy véltük, növeli a migrációs potenciált azáltal, hogy növeli az önbizalmat, fejleszti a nyelvtudást, lehetőséget nyújt a migráció előkészítésére stb. Ez utóbbi hatás fel-fogható úgy is, hogy a migráció nagy tehetetlenségi erővel jellemezhető folyamat, amely ha egyszer beindul, nagy valószínűséggel - ha megszakításokkal is - de folytatódik is.

Pszichikai [őke.A migráció várható nehézségeinek elviseléséhez (és örömei élvezetéhez) egészségre, önbizalomra, optimizmusra van szükség. Ezek olyan pszichikai tőkejavak, amelyek megléte - feltételezésünk szerint - mintegy katalizálja a migrációt befolyásoló tényezők hatását. Növeli a migrációs potenciált, ha az egyén bízik a jövőjében, nem aggódik egészségi állapota miatt (illetve elégedett azzal), hajlamos áthágni a jogi akadályokat, ha

arra kényszerül, bízik benne, hogy képes eligazodni a világban, tudja irányítani a sorsát, szerenesésnek érzi magát és nem ijedős.

Az elégedetlenség feltételezésünk szerint a migrációs potenciál motorja. Ennek megfele-lően azt várjuk, hogy az általános viszonyokkal (politikai beleszólás és az ország gazda-sági helyzete), s még inkább a személyes helyzettel (életpálya, életszínvonal és jövő) való elégedetlenség növeli a migrációs potenciált.

A Kárpát-medencei kutatásban a pszichikai változók egy speciális együttesét is vizs-gáltunk: az etnikai feszültséget. Ezt részben a magyar társadalom jövőjének megítélésén, részben az egyén által vélelmezett általános és a személyesen megélt etnikai alapú sérel-meken keresztül vizsgáltuk. Mint ahogy azt a migráció klasszikus megközelítése is teszi, etényezőket taszítóerőnek minősítve azt feltételezzük, hogya .mi'' közösség sorvadása, illetve az etnikai feszültség növeli a migrációs potenciált (Turner-Bonacich, 2001).

A MIGRÁCIÓS POTENCIÁL SZOCIOGENEZISE