Helyette A szöveg mögé parancsot használjuk a képre íráshoz.)
12. Ezt követően elkezdhetjük a levélírást a színes ábrán. (Sajnos ez a program nem képes a formá-tumhoz igazítani a szöveget. Ezt nekünk kell megtenni a Backspace és a Szóköz billentyűkkel.)
a) Amennyiben a Keresztül piktogramot aktiváljuk a Kép menüsorban, akkor csak a kép köré lehet írni, rá nem. Itt már nem nekünk kell a kép széléhez igazítani a szöveget. Ezt a program automatikusan megteszi. A bal széléhez érve csupán kurzorléptetés történik, és a szöveg a jobb szélén folytatódik. Ez a kényelmetlenség is elkerülhető úgy, hogy a Nincs parancsot kiadva a bal margótól a jobb margóig folyamatosan beírjuk a szöveget, majd a Sűrű piktogramra kattin-tunk. Erre a program szorosan körbefuttatja az ábrát a beírt szöveggel. A Négyzetes piktogra-mot aktiválva körbeveszi az ábrát egy láthatatlan négyszöggel, és e köré írja a szöveget. A Fent és Lent piktogram kijelölése után csak a kép alá és fölé lehet írni.
b) Ha valami miatt módosítani kell a beállítást, kattintsunk a bal egérgombbal a képre. Ekkor újra előjön a Kép menüsor és változtathatunk rajta. Itt lehet módosítani a fényerőt, a kontrasztot is. (Rá kell kattintani a megfelelő piktogramra, és a mellettük levő felfelé-lefelé mutató nyi-lakkal lehet növelni-csökkenteni az értéküket) A Kép eszköztár Kép formázása gombját meg-nyomva át is szabhatjuk a képet. Ha nem lennénk megelégedve az eredménnyel, a jobb oldali Kép visszaállítása gombra kattintva mindent visszaállíthatunk a kiindulási helyzetbe. A képki-jelölés a bal egérgombbal történő mellé kattintással szüntethető meg. (E nélkül egyáltalán nem lehet írni a munkalapra.) Díszes levelek írásához legalkalmasabb ábra a kézi tekercs, szerelmes levelekhez pedig az egy szál rózsa. Ennek a levélnek a kinyomtatásához természetesen színes printert kell használni. A vízjeles kép ugyanolyan halványan fog megjelenni a szöveg alatt, mint ahogy a monitoron látszik. Arra is mód van, hogy teljes színtelítettséggel kerüljön a papírra.
Ekkor ne alakítsuk át vízjellé, és csak köréje írjunk. Többoldalas dokumentumba is illeszthe-tünk képet. Ez azonban csak Oldalkép (Nyomtatási elrendezés) nézetben lehetséges. Normál nézetben a bevitt kép eltűnik, láthatatlanná válik. A vízjelkép oly módon jeleníthető meg vala-mennyi oldalon a legegyszerűbben, hogy behelyezzük az Élőfejbe vagy az Élőlábba. (Word 2002-ben nem kell használni az Élőfej és élőláb funkciót erre a célra, mert itt a vízjelkép a do-kumentum minden oldalán megjelenik.)
c) Word 2002-ben teljesen átalakult a ClipArt program. Itt a ClipArt parancs kiadása után nem egy képtárszerű párbeszédablak nyílik meg, hanem a képernyő bal oldalán megjelenik a ClipArt beszúrása menüablak. Az Office XP-ben ugyanis olyan sok kép található, hogy egyet-len képtárba nem férne bele, összezsúfolva áttekinthetetegyet-lenné válnának. Ezért itt egy kereső program segíti a megfelelő kép kiválasztását. Mivel nem ismerjük az egyes képek fájlnevét, legegyszerűbb téma szerint keresni őket. Írjuk be a Keresett szöveg beviteli mezőbe pl. a virág kifejezést. (Már Word 2000-ben is lehetőség van téma szerinti képkeresésre, de ez a program alapvetően a Word 97-el megegyező módon működik.) Annak érdekében, hogy minél nagyobb találati arányt érjünk el, az egyéb keresési beállítások szektorban a Keresés helye kijelölősávot állítsuk Minden gyűjtemény, az Eredmény kijelölősávot pedig Minden médiafájltípus utasí-tásra. A Keresés gomb megnyomása után a program átkutatja a merevlemez összes képtárát, és elénk tárja a virágválasztékot. Csak ebből több száz darab található a képtárakban. A függőleges görgetősáv csúszkájával böngészhetünk közöttük. Az Eredmények szektor alatti Nézet pikto-gramra kattintva a Nézőke ablak kiszélesedik, és 4 oszlopban jelennek meg a képek.
d) Ha tudjuk, hogy a felhasználni kívánt kép hol van, akkor nem érdemes az egész merevlemezt átkutatatni, mert ez sokáig tart. Ebben az esetben nyissuk le a Keresés helye kijelölősáv menü-jét a jobb oldalán látható nyíllal, majd jelöljük ki, hogy melyik csoportban kívánunk tovább ke-resni: a saját gyűjteményben, vagy a Microsoft online gyűjteményben. A faágszerű struktúrát tovább nyitva eljutunk ahhoz a mappához, amelyben a keresett kép található. Ezt követően ak-tiváljuk (tegyünk elé egy pipát) majd nyomjuk meg a Keresés gombot. (Jelen esetben a többi gyűjtemény elől kattintsuk ki a pipát, hogy csak a kijelölt mappában kutasson.) A választék fel-tárása után válasszuk ki a megfelelőt, és kattintsunk rá. Erre megjelenik a helyi menü, amelyben eldönthetjük, hogy mit csináljunk vele. Mivel most dokumentumba akarjuk másolni, adjuk ki a Beszúrás parancsot.
e) Az Eredmény kijelölősáv lenyitásával képtípus szerint is kereshetünk a képtárakban. Mivel a képfájlok meglehetősen nagy terjedelműek, néha percekig is eltarthat a megnyitásuk, ezért
várjunk türelmesen. Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy nincs találat, ha az Eredmények ablakban a (Nincs eredmény) értesítés jelenik meg. Ekkor nyomjuk meg a Módosítás gombot, és más szempontok szerint folytassuk a keresést. Itt mozgóképeket és hangfájlokat is kijelölhe-tünk. Bonyolult keresési szempontok esetén érdemes belenézni az Office Súgójába. Most nem kell keresgetnünk a megfelelő kulcsszavakat. A Lásd még szektorban adjuk ki a Tanácsok a klipek kereséséhez utasítást, és ott fog megnyílni a Súgó.
f) Amennyiben a helyi választék nem, elégítette ki az igényeinket a Lásd még szektorban kat-tintsunk a Médiatár a weben utasításra. Erre rákacsolódunk a Microsoft online képtárára, ahol nagyságrendekkel nagyobb választékban böngészhetünk. Ha a téma szerint csoportosított képek között találunk egy megfelelőt, kattintsunk rá. A megjelenő Tulajdonságok ablakban ad-juk ki a Másolás utasítást. Olvassuk el a tovább nyíló Használati feltételek üzenettáblát, és kattintsunk az Elfogadás gombra. Ezt követően megnyílik egy Biztonsági figyelmeztetés ab-lak. Itt is nyomjuk meg az Igen gombot. Ezt követően letöltődik végre a kiválasztott kép, de nem jelenik meg sehol. A Vágólapon vár felhasználásra. Állítsuk a kurzort a kép helyére, és kat-tintsunk a Szokásos eszköztár Beillesztés ikonjára.
g) A legtöbbször azonban tudjuk, hogy melyik képet szeretnénk használni, és azzal is tisztában vagyunk, hogy hol van. Ilyenkor kattintsunk a Beszúrás menüre, adjuk ki a Kép, majd a Fájl-ból parancsokat, és a megjelenő Kép beszúrása ablak Hely kijelölősávjában keressük meg a képfájlt. Jelöljük ki, és nyomjuk meg a Beszúrás gombot. A kiválasztott kép megjelenése után elkezdhetjük a szöveg írását. Ha normál (teljes fényerejű) képet használunk, akkor csak alá, fö-lé, illetve köré írhatunk. A körbefuttatás részletesen ismertetett módja a Tördelés Word prog-ramban című rovatban található. A szövegbe illesztett ClipArt képek nem mindig mozdíthatók el képként. Ilyenkor kattintsunk rá, és a megjelenő Kép eszköztárban aktiváljuk a Kép formá-zása ikont. A megnyíló ablakban tárjuk fel az Elrendezés táblát, és nyomjuk meg a Speciális gombot. A tovább nyíló ablakban aktiváljuk a Kép helyzete fület, és a feltáruló táblán érvénye-sítsük a Kép áthelyezése szöveggel utasítást, majd nyomjuk meg az OK gombot. A méretvál-toztatás azonban itt is a szokásos módon vihető végbe. Rákattintva jelöljük ki a képet, majd az egérkurzorral mutassunk a képhatároló keret fogópontjára. Amikor kétirányú nyíllá alakul, húz-zuk kijjebb vagy beljebb, illetve feljebb vagy lejjebb. Ebben a változatban már megfelelően működik a szövegszerkesztő program, akadálytalanul használhatjuk a szövegformáló menüket és billentyűket.
h) Word 2002-ben teljes mértékben megváltozott a vízjelkép előállítási módja is. Erre a célra egy külön párbeszédablak szolgál. Nyissunk egy új dokumentumot, és a Formátum menüben adjuk ki a Háttér parancsot. A megnyíló almenüben kattintsunk a Nyomtatott vízjel utasításra.
Az újonnan nyíló ablakban aktiváljuk a Kép használata vízjelként választókapcsolót. Utána nyomjuk meg a Képválasztás gombot, és keressük meg a meghajtókon, illetve a képmappák-ban az alkalmazni kívánt képet. (Internetről is letölthetünk fotókat.) Ezek alapbeállításban a Képek mappába kerülnek, ahol könnyen elérhetők.) Végül kattintsunk az OK gombra. Az eredmény valószínűleg nem nyeri el a tetszésünket. Ennek oka a képek eltérő mérete. Hiába volt a Méretarány kijelölősávba az Auto utasítás beállítva, a vízjelkép nem tölti be a teljes la-pot. Fekvő képek esetén ez eleve lehetetlen. Ha ragaszkodunk a kiválasztott képhez, alkalmaz-zunk nagyítást. A Nyomtatott vízjelkép párbeszédablakkal keressük meg ismét az alkalmazni kívánt képet, majd a jobb oldalán található nyíllal nyissuk le a Méretarány kijelölősávot. Állít-suk át a nagyítás mértékét 200%-ra. Ha ez sem elég, addig növeljük, amíg a kép tejes mérték-ben kitölti a munkalapot. (Jelöljük ki a kijelölősávban látható értéket, és írjuk felül.) Nem kell minden egyes próbánál újból megkeresni és előhívni a Nyomtatott vízjel ablakot. A méret meg-változtatása után az Alkalmazás gombra kattintsunk, és tekintsük meg az eredményt. Csak ha meg vagyunk vele elégedve, akkor nyomjuk meg a Bezárás gombot.
i) Amennyiben a teljes oldalt szeretnénk vízjelképpel ellátni, akkor az A/4-es formátum oldal-arányaival nagyjából megegyező álló képet kell beilleszteni. Eltérő képméret esetén bele kell törődnünk abba, hogy a nagyítás során a képszélek (alul-felül vagy a két oldalon) elvesznek. Az is előfordulhat, hogy a túlzott nagyítás következtében raszteressé válnak. Sajnos csak a
vektor-grafikus képek nagyíthatók korlátlan mértékben. A pixelvektor-grafikus képek méretük növelésével egyre szemcsésebbek lesznek, használhatatlanná válnak. Ha túl erősnek találjuk a színeket, ér-vényesítsük a Fakítás utasítást is, és ismét nyomjuk meg az OK gombot. Ezt követően elkezd-hetjük a szöveg képre írását. Ebben a programban azért van szükség a háttér méretének pontos beállítására, mert itt a vízjelkép nem módosítható. Nem változtatható sem a mérete, sem a hely-zete. A vízjelkép is csak Nyomtatási elrendezésben látható. Normál nézetben csupán a fölé írt szöveg jelenik meg. A vízjelkép megszüntetésére szintén a Nyomtatott vízjel párbeszédablak szolgál. Aktiváljuk rajta a Nincs vízjel választókapcsolót, és nyomjuk meg az OK gombot.
j) Word 2002-ben lehetőség van szöveg vízjelként való használatára is. Ebben az esetben a Szöveg használata vízjelként választókapcsolót aktiváljuk. A Szöveg kijelölősáv lenyitásával kiválaszthatjuk, hogy milyen kifejezést szeretnénk a szövegmező alá tenni. Ha egyik sem felel meg nevünk, jelöljük ki az éppen láthatót, és írjuk felül. (Írjuk bele pl. a nevünket, vagy a TITKOS, illetve a SZIGORÚAN TITKOS, stb. kifejezéseket.) A Méret kijelölősávot célsze-rű Auto-ra állítani. Ez esetben a program akkorára fogja nagyítani, hogy egyik margótól a má-sikig érjen. (Túl hosszú kifejezést ne alkalmazzunk, mert a vízjelszöveg az oldal közepén jele-nik meg, egy sorban. Ha sok karaktert tartalmaz, nagyon lecsökken a betűméret, így a vízjel észrevehetetlenné, olvashatatlanná válik.) A Méret kijelölősáv jobb oldalán látható nyíllal le-nyitható menüben pontosan beállíthatjuk a betűméretet. Az Elrendezés szektor választókapcso-lóival azt is kiválaszthatjuk, hogy a szöveg alatti halvány felirat Átlósan vagy Vízszintesen he-lyezkedjen el. Az Áttetsző utasítás kiadásával halványíthatjuk a vízjelképet. Szürke színt vá-lasztva arra is mód van, hogy erősebb árnyalatúvá tegyük. Ekkor a jobb oldalán található nyíllal nyissuk le a Szín kijelölősávot, és jelöljük ki a program által alkalmazott 25%-os szürke szín fe-letti 40%-os szürke négyzetet. Ezzel a táblával színes vízjelszöveget is készíthetünk. Különö-sen figyelemfelkeltő a fekete szöveg alatti vörös vízjelfelirat. Színek használata esetén feltétle-nül aktiváljuk a színtompító Áttetsző utasítást. Word 2002-ben a beállított vízjelkép, illetve víz-jelszöveg a dokumentum minden oldalán megjelenik. A folyamatot oldaltöréssel sem lehet megszakítani.
k) Aki nem lenne megelégedve a Clip Art képek választékával, szkennerrel bemásolva kívülről is vihet be képet. (Ennél az eljárásnál ügyeljünk a szkenner felbontására. Egy az egyben bevitt képek esetén ne használjunk 600 dpi-nél nagyobb felbontású szkennert, sőt kicsinyítés esetén a 300 dpi-s is elég. Túl sűrű képpontok esetén ugyanis a nyomtató „besül”, olyan sűrűn rakja egymás mellé a festékpontokat, hogy azok összemosódnak. Ettől foltossá, elmosódottá válik a kép. Ezen túlmenően négyzetesen nő a képek tárolási helyigénye. A gyártók nem azért készíte-nek egyre nagyobb felbontású szkennereket, hogy szebb képeket másolhassunk. A nagy felbon-tásnak nagyításnál van jelentősége. Ha egy bélyeg nagyságú képet A/4-es méretben akarunk behelyezni a dokumentumba, akkor kb. tízszeresére kell felnagyítani. Ilyen nagyítás mellett a képpontok már szemmel láthatóan szétválnak, a fotó használhatatlanul raszteres lesz. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, a szkennelést tízszeres felbontással, azaz 6000 dpi-vel kell végezni.
Ez esetben a felnagyított kép felbontása 600 dpi-s, vagyis minden tekintetben ideális lesz. (Erre a célra szolgálnak a 8000 dpi felbontást is meghaladó nyomdai dobszkennerek. Ezek azonban nagyon drágák, magánfelhasználók számára megfizethetetlenek.) A Képtár kiegészítése a Klip importálása gomb aktiválása után megjelenő ablakkal lehetséges. Egyébként CD-ROM formá-jában sok ezer kész képet tartalmazó gyűjteményt is lehet vásárolni erre a célra. Az Internetről azonban ingyen is letölthetők ClipArt képek.
l) A külső képek átvételéhez szükség van képkezelő programra is. A világon ugyanis rengeteg grafikus programot használnak, melyek közül a Windows 98 csak néhányat (Kodak Imaging, MS Paint) tud kezelni. A többi képformátum egyenkénti beszerzése reménytelen és költséges vállalkozás lenne, és nincs is rá szükség. Léteznek ugyanis olyan univerzális képkezelő prog-ramok, amelyek a főbb grafikus formátumok többségét képesek megnyitni. Ilyen az Internetről letölthető ACDSee 32, amelynél a különböző formátumokat a Tools menü Options parancsával megnyitható ablakokban lehet beállítani. A Miscellaneous fül aktiválása után feltáruló táblán nyomjuk meg a Set File Associations gombot, és a tovább nyíló ablakban láthatóvá válnak a
program által kezelt formátumok. A Select all gombra kattintva az összes aktiválódik. A beállí-tásokat az OK gombok megnyomásával nyugtázzuk. Ebben a programban a megjelenített kép felhasználásának, bemásolásának legegyszerűbb módja, hogy az Edit menügombbal lenyitható ablakban kiadjuk a Copy image parancsot, majd a Ctrl + V billentyűkombinációval beilleszt-jük a dokumentumba.
m) Az ACDSee 32 gyorsan feltelepíthető és könnyen használható, a regisztrációs költsége pedig csupán 30 dollár. A szoftverboltokban beszerezhető változatának nettó ára a dollár árfolyamától függően kb. 10 ezer forint. (7.0-ás próbaváltozatát a CHIP folyóirat 2004 decemberi, illetve a PC World folyóirat 2004 decemberi számának CD-, illetve DVD-mellékletéről is feltelepít-hetjük.) Az ACDSee újabb változatai azonban már nem engedik végtelenségig halogatni a prog-ram regisztrálást. Ha nem fizetünk érte, 2 hét után leállnak, működésképtelenné válnak. Ebből a szempontból tehát nincs értelme a frissítésnek. A képnézegető alapfunkciók azonban a 3. válto-zatban is benne vannak. Azért sem érdemes a legújabb változatokat használni, mert ezek tele vannak bonyolult képszerkesztő funkciókkal, amelyek „egyszerű halandók” számára kezelhe-tetlenné teszik a programot. Ráadásul sok helyet foglalnak a merevlemezen, és lomhává válnak.
n) Egy újabb képszerkesztő program, a PolyView nem csak megjelenít, hanem konvertál, és nyomtatni is lehet vele. A legfontosabb képformátumokat (BMP, FlashPIX, GIF, JPEG, PCX, Photo-CD, PNG, SGI, TGA, TIFF stb.) képes egymásba is átalakítani. Emellett készíthetünk ve-le weboldalt képgyűjteményekből. Ez is shareware termék. (A freeware program díjfizetés nél-kül használható, a shareware programnak csak az ideiglenes használata ingyenes.) Ezeket az in-gyen megtekinthető és kipróbálható programokat azért is célszerű megvenni, mert hasznos mel-lékletekhez is hozzájutunk, és a későbbi frissítéseket ingyen megkapjuk. Vegyük figyelembe azt is, hogy a kis programfejlesztő cégek a regisztrációs díjakból tartják fenn magukat. Ha vissza-élünk a bizalmukkal, és nem fizetünk nekik a használatba vett programokért, akkor nem tudnak tovább fejleszteni, és nem lesznek még jobb, korszerűbb programok.
o) Ha nincs pénzünk, töltsük le a MAGIX Photo Designer 7 programot. Az ACDSee-hez ha-sonlóan nagy tudású képszerkesztő program, és regisztrálás után ingyen is használható. Renge-teg effektet ismer, melyeket előnézettel, alkalmazás előtti módosításokkal használhatjuk. Meg-található benne az „egykattintásos” képjavítás és a panorámakép-készítő funkció is. Letöltési cím: http://download.chip.eu/hu/Magix-Photo-Designer_22358763.html
Stílusok használata Word programban
01) A szövegszerkesztés, illetve dokumentumszerkesztés magasiskolája a stílusok használata.
Minden komolyabb szövegszerkesztő program lehetőséget ad a karakter- és bekezdésformázás automatizálására. A formátum átvitelének ezt a módját azonban kevesen használják, mert túl bonyolultnak tartják. Ez a tartózkodás csak addig tart, amíg meg nem ismerkednek vele. Amint megtapasztalják az előnyeit, és rájönnek, hogy rendkívüli mértékben megkönnyíti a munkát, felgyorsítja a szövegszerkesztést, többé nélkülözni sem tudják. Ahhoz, hogy gyorsan és meg-bízhatóan tudjuk alkalmazni a stílusokat, előbb precízen be kell állítani őket. A stílusok kialakí-tását takarítással kezdjük. Az újonnan nyitott dokumentumban semmilyen stílus nem lehet, mi-vel még semmit sem írtunk bele. Ha bármilyen stílus van benne, azt ki kell törölni, mert később zavarokat okoz. (Ez főleg akkor fordul elő, ha tartalmát kitörölve egy régi dokumentumot hasz-nálunk a beállítások megőrzése végett. Ez egy nagyon előnyös eljárás, de csak akkor, ha a stílu-sok jól be vannak állítva.)
02) A nem használt, vagy korábban mások által használt stílusokat azért is célszerű megszüntet-ni, mert a legváratlanabb helyzetben aktiválódnak. Amint egy szövegrész kezd hasonlítani va-lamelyik stílusra, a stílustár működésbe lép, és a maga képére változtatja a szakaszt. Erre leglát-ványosabb példa, hogy ha beírjuk az e-mail címünket vagy más URL címet, és lenyomjuk utána a szóköz billentyűt, az egész címzés átvált kékre, és aláhúzott lesz. Hiperhivatkozássá válik. Ha javítás céljából rákattintunk „már látott hiperhivatkozás”-sá alakulva lila színű lesz, az e-mail cím pedig elindítja az Outlook programot. Ennek oka, hogy a programozók úgy gondolták,
hogy e-mail címet csak internetes levelezés során használunk, ezért megteremtették a webes összeköttetés automatikus módját. Amennyiben postai levélben szeretnénk közölni valakivel az e-mail címünket, percekig kínlódhatunk, amíg a kék, illetve lila színt, valamint az aláhúzást el-tüntetjük, és a betűméretet megnöveljük 10 pontosról 12-esre. Célszerű tehát minden mások ál-tal beletett, és álál-talunk nem használt stílustól megszabadulni. Teremtsük meg a saját stílusvilá-gunkat. (Word 2002-ben az URL címek csak a Ctrl billentyű lenyomása után aktiválódnak, ezért itt már nem okoz gondot a javításuk, a formajegyek eltüntetése.)
03) A Formátum menügombbal lenyitható ablakban adjuk ki a Stílus parancsot. A tovább nyíló ablak Lista kijelölősávjába állítsuk be a Használt stílusok utasítást. A Stílusok szektorban tol-juk fel a függőleges görgetősáv csúszkáját. Utána elejétől kezdve egymás után jelöljük ki a stí-luslista egyes tételeit. Amelyik aktív, a Normál stílus kivételével töröljük ki. (Nyomjuk meg a láthatóvá váló Törlés gombot. Ekkor egy újabb ablak megkérdezi, hogy valóban törölni kíván-juk-e a stílust. Kattintsunk az Igen gombra.) Végül nyomjuk meg az Alkalmaz gombot is. (A kitörölt stílusok nem szűnnek meg. A Lista kijelölősáv Minden stílus utasítását érvényesítve a Word-ben alkalmazható összes stílus előhívható.) Ezt követően kezdjük el a beírást. Amint egy olyan szövegrészhez érünk, ami formailag gyakran előfordul a dokumentumban (pl. főcím, al-cím, felsorolás, tárgymutató stb.) rendeljünk mellé egy stílust. Ennek három módja van. Jelöljük ki a szövegrészt, majd a Stílus ablak Stílusok szektorában válasszuk ki azt a tételt, ami a jelle-gére utal. (Előtte a Lista kijelölősávot állítsuk Minden stílus utasításra.) Ha a könyv címéről van szó, akkor a Cím, ha alfejezetcímről, akkor az Alcím tételt jelöljük ki. Erre a Bekezdés-minta szektorban láthatóvá válik a cím formátuma. Alatta, a BetűBekezdés-minta szektorban a címet al-kotó karakterek formája tekinthető meg. A Leírás szektor szöveges formában is megadja az al-kalmazott karakterek, és szövegformázás jellemzőit. Amennyiben ez a stílus megfelel nekünk, nyomjuk meg az Alkalmaz gombot.
04) Ha nem felel meg, változtassunk rajta. Az új stílus létrehozásának ezt a módját ugyancsak a formálandó szövegrész, valamint a Cím tétel kijelölésével kezdjük. Utána alakítsuk át a stílus-jegyeket. Nyomjuk meg a Módosítás gombot. Megjelenik a Stílus módosítása ablak, amelynek Leírás szektorában is láthatók a Cím stílus karaktereinek és szövegformázásának jellemzői.
Nyomjuk meg a Formátum gombot. A megjelenő ablak Betűtípus utasítására kattintva módo-síthatjuk a karakterek típusát, stílusát, méretét, színét. Különleges formajegyekkel (pl. aláhúzás) is elláthatjuk. A Térköz és pozíció fület aktiválva megváltoztathatjuk a betűtávolságot, a betűk elhelyezkedési módját. A Bekezdés utasítás kiadása után megjelenő ablakban a cím szövegál-lományba illeszkedését módosíthatjuk. Tördelt szövegnél az Igazítás kijelölősávba a Középre zárt, az első sor behúzását szabályozó Típusa kijelölősávba pedig a Nincs utasítást állítsuk be.
A Térköz szektor kijelölősávjaival a címsor feletti és alatti üres sor szélességét állíthatjuk be.
(Normál szövegmezőben nem szoktak beállítani külön soreltolódást. Előtte és utána is lenyom-ják az Enter billentyűt, és az ily módon képződött üres sorok különítik el a címsort a normál szövegállománytól.) A Tabulátorok és a Számozás utasítások bonyolult, oszlopszerű kialakítá-sok, illetve többszintes felsorolások stílussal történő létrehozására szolgálnak. A Szegély, Keret utasítások kiadásával be is keretezhetjük a címet. A módosítások elvégzése után itt is nyomjuk meg az OK gombot.
05) Miután minden szükséges átalakítást elvégeztünk rajta, a Stílus módosítása ablakban is nyomjuk meg az OK gombot. Előtte azonban adjuk ki a Bekerül a sablonba utasítást. (Erre azért van szükség, hogy a kialakított stílusokat később továbbvihessük más dokumentumokba is. Az Automatikus frissítés utasítást ne érvényesítsük, mert akkor a stílus hibás alkalmazása esetén a program automatikusan átalakítja a tárolt stílusjegyeket, és ettől kezdve a rossz stílust fogja megjeleníteni nekünk.) Végül a Stílus ablakon nyomjuk meg az Alkalmaz gombot, és a szövegállományban tekintsük meg az eredményt. Amennyiben nem felel meg, módosítsunk raj-ta. Ha jó, kattintsunk Bezárás gombra. Ezt követően a Cím stílus használatakor, minden címsor ugyanilyen lesz.
06) A stíluskialakítás harmadik módja: új stílus létrehozása. Ez az eljárás a legkönnyebb, és a legeredményesebb. Gépeljük be a címet, vagy az új stílus alapjául szolgáló egyéb szövegrészt,
és a szokásos karakter-, valamint szövegformáló eszközökkel alakítsuk ki a nekünk tetsző for-mátumot. Amikor minden tekintetben megfelel nekünk, jelöljük ki, majd az előbbiekben leírt hívjuk elő a Stílus ablakot. Ott nyomjuk meg az Új stílus gombot. A megjelenő Új stílus ablak Stílustípus kijelölősávjába állítsuk be a Bekezdés utasítást. (A Betűformátum utasítás érvé-nyesítése esetén csak a betűk formáját rögzíti a stílus, elhelyezkedésük módját nem.) Ezt köve-tően állítsuk be a Mit vegyen alapul kijelölősávba a (nincs stílus) utasítást. Erre azért van szükség, mert ha benne marad a Normál kijelölés, akkor a Normál stílus megváltoztatása esetén a rá épülő stílusok hasonló jellemzői (pl. a betűtípus) is megváltozik. Amennyiben a címsor be-gépelése után nem térünk vissza a normál szövegállományba, a Következő bekezdés stílusa kijelölősávba be kell álltani azt a stílust, amellyel a gépelést folytatni kívánjuk. (Ez az Enter bil-lentyű lenyomása után fog aktiválódni.) A Név kijelölősávban a program által felajánlott stílus-név látható. (Ez általában Stílus1, Stílus2, Stílus3...) Ha ez megfelel nekünk, nyomjuk meg az OK gombot. (Előtte itt is adjuk ki a Bekerül a sablonba utasítást.) Ezzel az általunk kialakított forma rögzítve lett. Stílus1 név alatt bármikor előhívható, alkalmazható. Arra is mód van, hogy a tartalomhoz jobban igazodó egyedi nevet adjunk a formátumnak. Könyvünk címének formá-zására legalkalmasabb elnevezés a Cím stílus lenne, de ez már foglalt. Ezt a nevet egy program által kínált beállítás kapta. Elnevezhetjük azonban Főcím-nek is. Jelöljük ki a Név kijelölő -sávban látható nevet, és írjuk át Főcím-re. Az OK gomb megnyomása után a Főcím új stílus-ként bekerül a Stílusok listába.
07) Ugyanezeket a lépéseket kell véghezvinni az alcímek, és minden kiemelt szövegrész esetén.
Sorszámozó, tételező vagy párbeszédstílus kialakítása esetén azonban ügyeljünk arra, hogy a Következő bekezdés stílusa beviteli sávba az új stílus nevét írjuk be. Ha a Normál stílust állít-juk be, akkor a lista kiegészítésekor nem képződik automatikusan új sorszám, tételező jel, illet-ve gondolatjel. (A betoldott tétel csak akkor illeszkedik be a sorba, ha ráállítjuk a kurzort, és új-ra alkalmazzunk a stílust.) Nem kell új stílust kialakítani azokúj-ra a stílusokúj-ra, amelyeket a Word készen kínál. Ha pl. gyakran gépelünk be a szövegbe webcímeket, e-mail címeket, akkor tér-jünk vissza Formázás beállításai ablakba, és a Kategória kijelölősávba állítsuk be a Használt stílusok utasítást. Utána a Megjelenítendő stílusok szektorban aktiváljuk a Hiperhivatkozás, tételt. (A Már látott hiperhivatkozás stílus a Hiperhivatkozás stílus első használata után auto-matikusan megjelenik a stíluslistában.)
08) Végül állítsuk be az alapstílust is, hogy a jelöletlen szövegállomány stílusa se a véletlenen múljon. Ehhez keressünk majd jelöljünk ki egy olyan szakaszt a szövegállományban, ami sem-milyen különleges formajeggyel nem rendelkezik. A Stílus ablak Stílusok listájában jelöljük ki a Normál tételt. A Leírás szektorban ellenőrizzük, hogy minden paramétere megegyezik-e az általunk használt normál szövegállománnyal. Eltérés esetén nyomjuk meg a Módosítás majd a Formátum gombot, és az előbbiekben leírtak szerint módosítsuk. Első sor behúzás alkalmazá-sa esetén ezt a bekezdésformát utólag fel kell vetetni a jellemzők közé, mivel a program szerinti beállítás normál, behúzásmentes szövegtörzsre vonatkozik. Mindezen bonyodalmak elkerülése érdekében az a legjobb megoldás, ha az új stílusok kialakítása során semmilyen más stílusra nem támaszkodunk. A Mit vegyen alapul kijelölősávjába tehát mindig a (nincs stílus) utasítást állítsuk be. Végül most is adjuk ki a Bekerül a sablonba utasítást, és nyomjuk meg az OK gombot, majd zárjuk be a Stílus ablakot.
09) Word 2002-ben jóval bonyolultabbá vált a stílusok beállítása. Az erre a célra szolgáló párbe-szédablakok tulajdonképpen változatlanok maradtak, de eléjük került egy kombinált tájékoztató ablak, amely a Formátum menü Stílusok és formázás parancsával jeleníthető meg. Ez az ab-lak fixen beépül a munkalap bal oldalába, és letakarja a szövegmező egynegyedét. Ezért megje-lenése után a bal egérgombbal kattintsunk a címsávjára, és vonszoljuk ki a helyéről. Úszó ab-lakként bárhová elhelyezhetjük, ahol nincs éppen útban. Ez a párbeszédablak arra szolgál, hogy tájékoztasson bennünket a stílusválasztékról, illetve a korábban alkalmazott formázásokról. Egy szövegrész kijelölése esetén a Kijelölt szöveg formázása szektorban megjelenik az alkalmazott stílus neve. Az alkalmazandó formátum kiválasztása szektorban kijelölhetjük a nekünk tet-sző stílust, és rákattintva az előzőleg kijelölt szövegrész felveszi a formajegyeit. Ennek az
egésznek nem sok értelme van. A szövegrész kijelölése után ugyanis a Formázás eszköztár Stí-lus kijelölősávjában is megjelenik az alkalmazott stílus neve. Ha pedig még nem használtunk stílusformázást, akkor a jobb szélén levő nyílra kattintva lenyílik a stílusválaszték lista. Ebből ugyanúgy kijelölhetjük a használni kívánt stílust, mint a Stílusok és formázások ablakban. (Ha a stílusnevek helyett az egyes stílusok formajegyei jelennek meg, nyissuk le a Stílusok és formá-zás ablak Megjelenítés sávját, és jelöljük ki az Elérhető stílusok utasítást.)
10) Ennek az új párbeszédablaknak egyetlen használható része a Megjelenítés kijelölősáv. Le-nyitásával megtekinthetjük az Elérhető formázásokat, a Használatban levő formázásokat, az Elérhető stílusokat és a Minden stílust. Számunkra csupán az utolsó, Egyéni tétel fontos. Rá-kattintva megjelenik a Formázás beállítása ablak, ami ugyancsak egy kombinált tájékoztató.
Nyomjuk meg rajta a Stílusok gombot. Végre eljutottunk a Word 97 Stílus ablakához. (Sajnos a Stílusok és formázások ablakot nem lehet bezárni, ezért továbbra is rajta marad a szövegme-zőn, ami azt eredményezi, hogy a két megnyitott ablak mellett már nem látjuk, hogy mit csiná-lunk. A bal egérgombbal a határoló keretére kattintva azonban hosszában és széltében egészen kicsire összenyomható.) Amennyiben a felkínált stílusok közül egyik sem felel meg nekünk, ha új stílusokat akarunk kialakítani, akkor az előzőek szerint jelöljük ki mindegyiket, és töröljük.
Itt a Minden stílus utasítás a Kategóriák kijelölősávban adható ki. Az Új stílus, valamint a Módosítás gomb megnyomása után megjelenő Stílus módosítása ablakok kivitele csupán any-nyiban különbözik a korábbitól, hogy a főbb formázások a Formátum gomb használata nélkül is elvégezhetők rajtuk. A Formázás szektorban átalakíthatjuk a betűk típusát, méretét, formáját, és a leggyakoribb szakaszformázások is könnyen végrehajthatók a kijelölt állományon. Némi-leg változott a kijelölősávok elnevezése is. A Mit vegyen alapul beviteli sáv neve Stílus alapja lett. Működését tekintve azonban minden beállító ablak úgy működik, mint Word 97-ben. Aki elsajátította korábbi programváltozat használatát, annak semmilyen gondot nem okoz az új használata. Csupán az eléjük helyezett kirakatablakokon kell átverekednie magát.
11) A stílusok alkalmazása is többféleképpen történhet. A legkézenfekvőbb megoldás, hogy a Formázás eszköztár stílusjelölő sávjának jobb oldalán található kis nyílra kattintunk, és a le-gördülő listában kiválasztjuk az alkalmazni kívánt stílust. (Előtte jelöljük ki a formázandó szö-vegrészt, majd kattintsunk a megfelelő stílusnévre.) Ennél is egyszerűbb kezelési mód, hogy a leggyakrabban használt stílusok neveit kirakjuk az eszköztárba. (A Stílusok kategóriából törté-nő áthúzási módjukat lásd az Eszköztárak Word programban című rovatban.) A Menüsor vé-gén négy stílusnév is elfér. (Lásd FÜGGELÉK 3. ábra.) Ha az előzőleg használt stílust akar-juk ismét alkalmazni, még az eszköztárban sem kell keresgélni. Kattintsunk az átalakítandó szakaszba az egérkurzort, majd nyomjuk le az F4 vezérlőbillentyűt.
12) Stílusokat hagyományos úton, a Formátum menügomb lenyitásával, és a Stílus (Stílusok és formázás) parancs kiadásával megnyíló ablakban kijelölve is használhatunk. A Stílusok (Al-kalmazandó formátum kiválasztása) szektorban kattintsunk az alkalmazni kívánt stílus nevé-re, majd nyomjuk meg az Alkalmaz gombot. (Előtte itt is ki kell jelölni az átalakítandó szöveg-részt. Mindig a teljes sort, szakaszt jelöljük ki, különben a stílus csak a kijelölt részen érvénye-sül. A program az Enter-től Enter-ig terjedő szakaszt tekinti teljes egységnek. Sokan úgy hasz-nálják a stílusokat, hogy a kurzort a formálandó szakaszba állítjuk, és a programra bízzák a ki-jelölést. Ez nagyon kényelmes megoldás, de csak címsoroknál alkalmazható. Ahol a formázan-dó sorokat nem választja el új bekezdés, ott szükség van pontos kijelölésre.)
13) A billentyűkombinációkat kedvelők tasztatúráról is előhívhatják a stílusokat. Előtte azonban ki kell alakítani a megfelelő billentyűkombinációkat. Ehhez a Formátum menügombbal és a Stílus parancs kiadásával hívjuk elő ismét a Stílus ablakot. Ott jelöljük ki az alkalmazni kívánt stílust, majd kattintsunk a Módosítás gombra. A megjelenő Stílus módosítása ablakban nyom-juk meg a Billentyű… gombot. Megjelenik a Testreszabás ablak, amelynek Parancsok ki-jelölősávjában a billentyűparanccsal ellátandó stílus neve látható. Ezután válasszunk magunk-nak egy segédbillentyűt és egy karaktert, amelyekkel a továbbiakban elő szeretnénk hívni a stí-lust. Ez nem lesz könnyű, mert a Ctrl + karakter, valamint az Alt + karakter kombinációk szinte mindegyike foglalt. Ezeket az egyszerű billentyűkombinációkat más programok használják