10. Amennyiben meg akarjuk változtatni a parancsikon beállításait, kattintsunk rá egyszer a jobb egérgombbal. A megnyíló ablak vonatkozó parancsait aktiválva átírhatjuk az ikon nevét, vagy megtekinthetjük a mögötte álló eszköz, egység részletes paramétereit. Ha nem teszik a formája vagy a feliratozási módja, itt törölhetjük is.
Mivel az Asztal nem csupán a parancsikonok tárolására szolgál, hanem számos művelet végrehajtá-si helye, fordítsunk gondot a kialakítására. Ne rakjunk rá túl sok ikont, mivel ez nagyon leszűkíti a munkafelületet. Az sem mindegy, hogy hová helyezzük a parancsikonokat. A legcélszerűbb oldalt felsorakoztatni őket, mert így foglalják el a legkevesebb helyet. (Lásd FÜGGELÉK 1. ábráján.) a) A parancsikon-létesítésének lényegesen egyszerűbb módja, hogy a jobb egérgombbal a programmappára vagy a fájlra kattintunk, és a „Fogd és vidd” módszerrel kihúzzuk az Asztalra.
Az egér elengedésével megjelenik a helyi menü, amely rákérdez az áthelyezés módjára. Kattint-sunk a Parancsikon létrehozása itt utasításra. Erre megjelenik a kért parancsikon. A helyére húzással és mellékattintással véglegesíthetjük az Asztalon. Ily módon nem csak a Windows In-tézőből, hanem a közvetlenül megnyitott meghajtók bármely állományáról is készíthetünk pa-rancsikont. (A parancsikont az különbözteti meg a program, illetve a fájl eredeti helyén levő ikontól, hogy a bal alsó sarkában egy kis kunkorodó nyíl látható.)
b) Ha a későbbiek során nincs már szükségünk a másolt ikonra, ragadjuk meg a bal egérgomb-bal, és húzzuk rá a Lomtár ikonjára. A biztonság érdekében egy ablak rákérdez szándékunk komolyságára. Nyomjuk meg az Igen gombot. (Windows XP-ben erre nem kerül sor. Mivel nyilvánvaló a szándékunk a rendszer nem kér megerősítést. Ha tévedésből töröltük, a Lomtár-bók könnyen visszaküldhetjük.) Ennél is biztonságosabb megszüntetési mód, hogy a jobb egér-gombbal egyszer rákattintunk, majd a megjelenő menüben kiadjuk a Törlés parancsot. Ameny-nyiben végleg meg kívánunk szabadulni tőle, töröljük ki a Lomtárból is. A Shift + Del billen-tyűkombinációt alkalmazva a kijelölt ikon nem kerül le a Lomtárba, hanem visszavonhatatlanul megsemmisül. Az Asztalra helyezett ikon törlésével nem semmisül meg ez eredeti. (A program hibás működése következtében előfordulhat, hogy a kitörölt ikon, fájl nem tűnik el a képernyő -ről. Ekkor a jobb egérgombbal kattintsunk mellé, és a megjelenő ablakban adjuk ki a Frissítés parancsot. Az operációs rendszer újraindításával is megszűnik ez a probléma.)
c) A programmappák, fájlok Asztalon való elérhetőségének másik módja, hogy másolatot ké-szítünk róluk. Ezt ugyanúgy kell csinálni, mint a parancsikon létrehozását, de most a helyi me-nüben a Másolás ide utasítást kell kiadni. Ezt kell alkalmazni a Start menüből való ikonmáso-lásnál is. Feltelepítésük után a programok többsége elhelyezi indító ikonját a Start menüben. Így nem kell megnyitni a Program Files mappát, nem kell azon gondolkodni, hogy a több tucat in-dító és egyéb fájl közül melyik a legalkalmasabb parancsikon-készítésre. A program az erre a célra készített speciális ikonját küldi a Start menüben. Nekünk már csak át kell másolni az Asz-talra. Kattintsunk a Tálca bal oldalán található Start gombra. A Start menüben adjuk ki a Prog-ramok parancsot, és az oldalra nyíló almenüben keressük ki a programot. (Ha nem találjuk, nézzünk bele a Kellékek mappa menüjébe.) Miután megtaláltuk, kattintsunk rá a jobb egér-gombbal, és húzzuk ki az Asztalra. Engedjük fel az egérgombot, és a megjelenő helyi menüben adjuk ki a Másolás ide vagy Parancsikon létrehozása itt utasítást. (Vigyázzunk, hogy ne a bal egérgombbal húzzuk ki, mert akkor a Start menüből eltűnik.) Megjelenése után már csak a he-lyére kell húzni, és mellékattintva véglegesíthetjük.
d) A helyi menü igénybevétele nélkül is készíthetünk másolatot, ha lenyomjuk a Ctrl billentyűt, és a bal egérgombbal áthúzzuk a fájl ikonját. Ezt követően a programmappa, illetve a fájl egy-szerre két helyen létezik, ami azt jelenti, hogy mindkét helyről egymástól függetlenül megnyit-ható. Ez programok esetén nem okoz különösebb bonyodalmat, fájloknál viszont igen veszélyes helyzetet teremthet. Az egyik helyen végzett bővítés, módosítás ugyanis a mentés során nem je-lenik meg automatikusan a másik helyen is. Kétségtelen, hogy az Asztalról könnyebben elérhető a munkánk, de menet közben nem célszerű az áthelyezése. A korábbi beidegződések következ-tében ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a Mentés másként ablakkal nem az Asztalra fogjuk
elmenteni a kibővített anyagot, hanem korábbi helyére, a C-drájvra. Másnap viszont az Asztal-ról nyitjuk meg a fájlt, és az újabb betoldásokat a régi anyagba rakjuk bele. Különösen nagy a kavarodás veszélye, ha a biztonság érdekében a D-drájvon is el van mentve az anyag, és mi-közben ide-oda szlalomozunk, adatok tömegét veszítjük el.
e) Ez ellen oly módon lehet védekezni, hogy nem a jobb, hanem a bal egérgombbal húzzuk át az ikont az Asztalra. Ekkor a fájl tartalmával együtt átmegy az Asztalra, és az eredeti helyén megszűnik. Ez a helyzet azonban csak addig tart, amíg egyszer reflexszerűen nem mentjük el a korábbi helyére. Onnantól kezdve az összes közvetlen mentési eljárás ebbe a változatba tölti be a bővítéseket. Másnap abban a hiszemben nyitjuk meg az Asztalon levő anyagot, hogy csak ez az egy változat létezik. Amikor rájövünk, hogy tévedtünk már akkora a zűrzavar, hogy egy spe-cialista sem ismerné ki magát. A kaotikus állapotok elkerülése érdekében rögtön az elején dönt-sük el, hogy hol lesz az anyag fő tárolási helye. Ha a C-drájv Dokumentumok mappáját választ-juk, szigorúan ragaszkodjunk hozzá, hogy minden egyes alkalommal innen nyitjuk meg. Ennek az önként vállalt rendszabálynak fő előnye, hogy nem vész el egyetlen adat sem. A munka alatti (Ctrl + S billentyűkombinációval végrehajtott) közvetlen mentés is arra a meghajtóra fog men-ni, amelyből megnyitottuk, és ha elfelejtettük elmenteni a D-drájvra, akkor sincs baj. Másnap úgyis a C-drájvról fogjuk megnyitni az anyagot.
f) Ha a gyakran használt dokumentum egy almappában van elrejtve, és nehezen érhető el, hagyjuk ott, ahol van, és készítsünk rá asztali parancsikont. A jobb egérgombbal kattintsunk az Asztal szabad felületére, és a megjelenő helyi menüben adjuk ki az ÚJ, majd a Parancsikon utasításokat. A tovább nyíló Parancsikon létrehozása varázsló ablak Parancssor (Adja meg az elem helyét) beviteli mezejében tüntessük fel a dokumentumot tartalmazó mappa elérési út-vonalát, pl. C:\Dokumentumok\Szövszerk.doc (Windows XP-ben minden géphasználónak sa-ját felhasználói fiókja van, ezért itt előbb meg kell keresnünk a személyes beállításainkat tar-talmazó mappánkat, és az ott található Dokumentumok mappa elérési útvonalát kell beírnunk.
Pl. C:\Documents and Setting\Rendszergazda\Dokumentumok\Szövszerk-Word.doc). Vé-gül kattintsunk a Tovább gombra, és az újonnan megnyíló ablakban adjuk meg a dokumentum nevét (pl. Szövszerk), majd nyomjuk meg a Befejezés gombot. A megjelent parancsikont húz-zuk a helyére. Ettől kezdve minden elkülönülési bonyodalom és veszély nélkül megnyithatjuk a dokumentumunkat az Asztalról is. Tartalma nem az Asztalra megy, hanem az eredeti helyére.
g) Windows XP-ben a Sajátgép parancsikon alapbeállításban nem jelenik meg az Asztalon.
Előcsalogatása érdekében a jobb egérgombbal kattintsunk az Asztal szabad felületére, és a megjelenő helyi menüben adjuk ki a Tulajdonságok parancsot. A megnyíló Megjelenítés tu-lajdonságai ablakban aktiváljuk az Asztal fület. A feltáruló táblán kattintsunk az Asztali ele-mek testreszabása gombra. A tovább nyíló Asztali eleele-mek ablakban aktiváljuk az Általános fület. A feltáruló tábla Asztali ikonok szektorában érvényesítsük a Sajátgép utasítást, és nyom-juk meg az OK gombot. Ugyanígy lehet kitenni az Asztalra a Windows 98-ban megszokott Do-kumentumok parancsikont. Ez esetben értelemszerűen a Dokumentumok utasítást kell érvé-nyesíteni. Alapbeállításban az Internet Explorer parancsikonja sem jelenik meg Windows XP-ben. Ezt is itt lehet a legegyszerűbben Asztalra küldeni.
h) Az erősen Internet-orientált Windows normál telepítéskor működésbe hozza az Active Desktop-ot. Ha nem akarunk internetes oldalakat szerkeszteni, erre nincs szükségünk. Ezt az erőforrás-csökkentő funkciót úgy tudjuk kikapcsolni, hogy a jobb egérgombbal az Asztalra kat-tintunk, és a megjelenő helyi menüben kiadjuk az Active Desktop parancsot. A tovább nyíló ablakban érvénytelenítsük a Megjelenítés weblapként utasítást. Windows XP-ben alapértelme-zésben ki van kapcsolva az Active Desktop. Ha elegendő erőforrással rendelkezünk, és szeret-nénk élő webtartalmat vagy képeket adni az Asztalhoz, ezt itt csak az Új asztali elem varázsló-val tehetjük meg. Kattintsunk a jobb egérgombbal az Asztal szabad felületére, és adjuk ki a Tu-lajdonságok parancsot. A megnyíló Megjelenítés tulajdonságai ablakban aktiváljuk az Asztal fület. A feltáruló táblán nyomjuk meg Az asztali elemek testreszabása gombot. Az újonnan nyíló ablakban kattintsunk a Web fülre, és a feltáruló táblán nyomjuk meg az Új gombot. In-nentől kezdve a varázsló program vezet bennünket.
Eszköztárak Word programban
01) A szövegszerkesztés elkezdése előtt létre kell hoznunk egy munkalapot, amin dolgozni tu-dunk. Ehhez a bal egérgombbal kattintsunk kétszer az Asztal Word, Excel vagy PageMaker ikonjaira. A megnyíló munkalap felett és alatt számtalan ikon látható, amelyek a szövegszer-kesztéshez, táblázatkészítéshez, rajzoláshoz szükséges részprogramokat aktivizálják, és lehető -vé teszik a kész munka elmentését, továbbadását, kinyomtatását. A monitor tetején látható kék sáv a Címsor, amely a szerkesztés alatt álló fájl-, valamint az éppen futó program nevét tartal-mazza. A címsor jobb oldalán találjuk a
_
21⌧⌧⌧⌧gombokat. Ezekkel lehet az ablakot átméretez-ni (lekicsinyíteátméretez-ni, teljes méretre felnagyítaátméretez-ni, ikon formájában leküldeátméretez-ni a Tálcára) illetve be-zárni (levenni a monitorról). A Bezárás gomb melletti Előző méret illetve Teljes méret és a Kis méret gomb nem az éppen látható méretet mutatja, hanem azt amilyenre vált a programab-lak rájuk kattintva. A téves kezelés okozta károk elkerülése érdekében az ⌧⌧ ⌧⌧bezáró gomb akti-válása után a program minden esetben megkérdezi, hogy kívánjuk-e menteni a dokumentumot?(Ha igen, akkor is a Mégse gombra kattintsunk. Ne innen mentsünk. Használjuk inkább a Men-tés másként ablakot, mert akkor látjuk, hogy hová megy az anyag.)
02) A címsor alatt helyezkedik el a Menüsor. Word programban ebben 9 gomb található. Ezek határozzák meg a munka jellegét. Használati módjukat már az alapfokú számítógép-kezelési tanfolyamos ismertetik. Ha valami nem lenne világos számunkra, kattintsunk a sor végén álló Súgó gombra. A megjelenő ablak Tartalomjegyzék és tárgymutató-ja alapján megkereshetjük a bennünket érdeklő témát. Arra is mód van, hogy kulcsszó alapján keresgéljünk a kezelési uta-sításban. Kialakult helyzetekre utaló kérdéseket is feltehetünk a Súgónak. Ekkor a lenyitott me-nüablakban a Mi ez? parancsot adjuk ki, majd a
? szimbólummá átalakult kurzorral mutassunk rá a problémás szakaszra. Erre feltűnik egy üzenettábla, mely testreszabott javaslattal szolgál a gondunkra. Ez a funkció szolgál a formázás felfedésére is. Az átalakult kurzorral a formázott szakaszra kattintva megjelenik a Bekezdés formázása és Betűtípus tábla, amely részletes tájé-koztatást ad a szakaszformázás módjáról, valamint az alkalmazott betűk stílusáról. (Word 2002-ben a Formázás felfedése ablak jelenik meg, melynek Kijelölt szöveg és Kijelölt szöveg for-mázása szektorai tájékoztatnak bennünket az alkalmazott bekezdés- és betűstílusokról. Ez az ablak a képernyő jobb oldalára, az eszköztárak nyúlványaként ékelődik be, de a címsorát meg-ragadva kiemelhető a helyéről, és áthúzható oda, ahol nincs útban. Ha vissza akarjuk illeszteni az eredeti helyére, jobbra toljuk ki a képernyőről. Mielőtt teljesen eltűnne, bekattan a helyére.
Egyébként ezen a módon az eszköztárak bal oldalára is beilleszthetjük. Használat után a jobb felső sarkában levő ⌧⌧⌧⌧ bezáró gombbal küldhetjük vissza. Ebben a programban a Formázás fel-fedése ablak a Formátum menüből is előhívható.) A környezetfüggő Súgó táblája a Shift + F1 billentyűkombinációval is előhívható. A formázásfeltáró kurzor a Súgó Mi ez? parancsára kat-tintva szüntethető meg, vagy nyomjuk le az Esc billentyűt. Word 2002-ben erre nincs szükség, mert az egérkurzor magától visszaalakul.
03) Az Office Súgó is sok célirányos ötlettel lát el bennünket a munkánk során. A Szokásos esz-köztár végén található ? gombra kattintva megjelenik a Súgó Kapcsolódó témák ablaka, amely a feladat jellegének megfelelő felvilágosításokat tartalmaz. Nehezebb munkafázisok alatt, sikerte-len próbálkozásainkat érzékelve a Word és az Excel Súgó ikonja kéretsikerte-lenül is megjesikerte-lenik. Ez csak akkor következik be, ha az Office segéd ablak Beállítások tábláján a Kitalálja a súgóté-mát utasítás érvényesítve van. (Az Office segéd párbeszédablak kétféleképpen hívható elő. A Súgó menügombbal lenyitható ablakban adjuk ki a Microsoft Word súgója parancsot, és a to-vább nyíló ablakban aktiváljuk a Beállítások utasítást. Ez oly módon is elérhető, hogy a megje-lent tanácsadó figurára kattintunk.) A beállítás elvégzése után nyomjuk meg az OK gombot. So-kakat idegesít az Office segéd mókás figurája, mivel gyakran indokolatlanul is feltűnik. Aki nem tudja elviselni a lábatlankodását, az ⌧⌧⌧⌧ bezáró gombjával küldje vissza. Végleg úgy szaba-dulhatunk meg tőle, hogy jobb egérgombbal a figurára kattintunk, és a megjelenő menüben érvé-nyesítjük a Segéd elrejtése utasítást. (Word 2002-ben csak úgy tudjuk eltüntetni, hogy a Súgó
menügombbal lenyitható ablakban kiadjuk az Office segéd elrejtése parancsot. Ha már a kép-ernyőn van az animált figura, kattintsunk a Beállítások gombjára, és a tovább nyíló ablakban érvénytelenítsük Az Office segéd használata utasítást. Az OK gomb megnyomása után végleg megszabadulunk tőle.) Mellesleg az útban levő animált figura a bal egérgombbal megragadva odébb húzható, de magától is arrébb áll, ha útban van. (Ennek előfeltétele, hogy az Office se-géd ablak Beállítások tábláján a Ha útban van, odébb áll utasítás ki legyen adva.)
04) Egyébként az Office Súgó aktivitása és tanácsainak jellege igényeinknek megfelelően állít-ható. Az Office segéd párbeszédablakban aktiváljuk a Minták fület. A Tovább és a Vissza gombok segítségével beállíthatjuk a nekünk megfelelő Súgó figurát. Választásainkat az OK gomb megnyomásával nyugtázzuk. (A teljes választék csak akkor érhető el, ha előzőleg feltele-pítettük a programlemezről.) A Beállítások füllel feltárható táblán a Súgó működésének egyéb feltételeit is beállíthatjuk. A végén most se felejtsük el megnyomni az OK gombot. Súgó szol-gáltatása nem csak az Office programcsomagnak van. A Windows operációs rendszer is ren-delkezik egy hasonló terjedelmű Súgóval. Ez a Start menü Súgó és támogatás parancsára kat-tintva hívható elő. Használati módja megegyezik az Office Súgóval, némi kényelmi szolgáltatá-sokkal (pl. Visszalépés, Előrelépés menügombbal) kiegészítve. A könnyebb olvashatóság érde-kében érdemes az ablakát teljes képernyőre nagyítani. Ha a bal oldali megnevezések nem ol-vashatók el teljes terjedelmükben, ragadjuk meg a bal egérgombbal a két mezőt elválasztó hatá-roló vonalat, és húzzuk kissé jobbra. Itt kell keresni azoknak a kisegítő és járulékos programok-nak a működési módját is, amelyek a Windows lemezről lettek feltelepítve. Ezek közül számos programnak, pl. a Paint-nek, a Számológépnek saját Súgója van, melyek munkaablakuk Súgó menügombjára kattintva aktiválhatók. (Windows XP-ben dolgozva Vendég fiókból az operáci-ós rendszer Súgója nem érhető el.)
05) Visszatérve az eszköztárakhoz a menüsor jobb oldalán is megtalálhatók a
_
21⌧⌧⌧⌧gombok.Itt az Ablak bezárása gomb melletti Ablak előző mérete, illetve Teljes méret valamint a Kis-méretű ablak gombok a munkalapot befolyásolják. Word 2002-ben csak az ⌧⌧ ⌧⌧bezáró gomb látható a menüsor végén. Ennek oka, hogy ebben a programban a dokumentumok egymástól függetlenné váltak. Nem lehet leküldeni őket a Word Tálcájára. Ez ugyanis megszűnt. Az egyes dokumentumok csak a Windows-os Tálcára kicsinyíthetők le, és onnan hívhatók fel. Ennek a más szövegszerkesztő, illetve dokumentumszerkesztő programok által már régóta alkalmazott eljárásnak az az előnye, hogy az egyes dokumentumokban folyó munka nem hat ki a másikra.
Mezők létrehozása, tárgymutató bejegyzések készítése esetén pl. nem tördelődik át a másik megnyitott dokumentum. Ennél is nagyobb előnye ennek a megoldásnak, hogy ha egyszerre több dokumentumon dolgozunk, nem kell az éppen használtat leküldeni a Word Tálcájára, hogy hozzáférjünk a többihez. Itt bármelyik dokumentum ráhívható a másikra. Nem kell ide-oda kül-dözgetni őket. Ebben a rendszerben a dokumentumablakok egymás mellé helyezése is egysze-rűbb. Az előírt feltételek biztosítása esetén a lekicsinyített programablak biztosan áttördelődik, kialakul a Sortörés az ablakhoz üzemmód.
06) Ennél az új fájlmegnyitási módnál a dokumentumok csak egymástól váltak függetlenné, a programtól nem. Ha pl. az egyik dokumentumban megnyitottunk egy menüablakot, a másikban mindaddig nem tudunk semmit sem csinálni, amíg az előzőt nem állítjuk vissza alaphelyzetbe.
Ezen a helyzeten az Office 2003 programcsomag változtatott. Word 2003-ban minden egyes dokumentum önálló programban dolgozik. Ahány dokumentumot megnyitunk, annyiszor meg-nyílik hozzá a Word is. Így az egyes dokumentumok teljes mértékben függetlenné váltak egy-mástól. Akármit csinálunk az egyikben, az nem hat ki a másikra. A Shift + F5 billentyű kombi-náció alkalmazásakor pl. a program nem lép vissza a másik dokumentumba, mert előtte abban dolgoztunk. Kizárólag a megnyitott dokumentumban mutatja meg az előzőleg használt oldala-kat.
07) Időnként azonban szükség van arra, hogy két vagy három dokumentum egymásba kapcso-lódva nyíljon meg (pl. Mozaikszerű megjelenítéskor, amikor azt akarjuk, hogy több dokumen-tum egyszerre legyen a képernyőn.) Ilyenkor a második-harmadik dokumentumot az első do-kumentummal előhívott munkaablak Szokásos eszköztárának Megnyitás gombjával jelenítsük
meg. A megnyitott dokumentumok ebben az esetben is a Windows Tálcájára kerülnek, de nem külön-külön, hanem egyetlen Word ikonban. Ebben csoportos elrendezésben találhatók meg az egyes dokumentumok. Valamelyik Ablak menüjét lenyitva elrendelhető az összes dokumentum mozaikszerű megjelenítése. Amennyiben az egyikre nincs szükségünk zárjuk be, és a megma-radt ablakok alját-tetejét húzkodjuk egymáshoz. A Word fejlettebb változataiban arra is mód van, hogy visszatérjünk a Word 97-ben megszokott közös ablakhoz, és a munkalap alatti Tálcá-hoz. Ehhez nyissuk le a az Eszközök menüt, és adjuk ki a Beállítások parancsot. A megjelenő ablakban aktiváljuk a Megjelenítés fület, és a feltáruló tábla Megjelenítés szektorában érvény-telenítsük az Ablakok a Tálcán utasítást, majd kattintsunk az OK gombra.
08) Mellesleg Word 97-ben is dolgozhatunk különálló dokumentumokkal, ha az első megnyitása után az Asztal Word parancsikonjára kattintunk, és a második dokumentumot ebből a prog-ramablakból nyitjuk meg. Ez a két dokumentum azonban nem vonható össze egy ablakba, telje-sen függetlenek egymástól. Bonyolult, osztott ablakos műveleteknél azonban jól jön ez a megol-dás, mert a harmadik-negyedik dokumentumot nem a mozaikszerű elrendezés mögött kell ke-resgélni, hanem csak le kell kattintani a Tálcára. Utána az osztott ablakos Word ikonra kattintva egy pillanat alatt visszatérhetünk a korábbi munkánkhoz. Az egymástól független Word doku-mentumok száma tetszőleges lehet. A Word-, illetve Windows Tálcán levő dokumentumok kö-zött azonban nehéz tájékozódni. Több fájl megnyitása esetén az ikonok már annyira lekeske-nyednek, hogy nem lehet elolvasni rajtuk a fájlnevet. Ilyenkor kénytelenek vagyunk egyenként felküldeni őket a képernyőre, hogy lássuk melyikről van szó. Word 2002-ben azonban ez elke-rülhető, illetve a keresett dokumentum megtalálása felgyorsítható a Ctrl + F6 billentyűparancs alkalmazásával. A Ctrl billentyű lenyomása után csak az F6 billentyűt kell nyomogatni, hogy megtaláljuk a keresett fájlt.
09) A Windows Tálcát érdemes rögzíteni. Ha ezt nem tesszük meg, bármikor előfordulhat, hogy egy rossz egérmozdulat következtében elvándorol a helyéről, vagy kétsorossá válik. Amennyi-ben a képernyő valamelyik szélére ugrott, a bal egérgombbal kattintsunk egy üres pontjára, és vonszoljuk vissza a helyére. Mindezen kellemetlenségek elkerülése érdekében a jobb egér-gombbal kattintsunk a Tálca üres pontjára, és a megjelenő helyi menüben adjuk ki a Tálca zá-rolása utasítást. Akik gyakran dolgoznak az Asztalon, azoknak érdemes az asztali parancsiko-nokat is rögzíteni. Kattintsunk a jobb egérgombbal az Asztal szabad felületére, és a megjelenő helyi menüben adjuk ki az Ikonrendezés szempontja parancsot, majd érvényesítsük Az Asztal webes elemeinek zárolása utasítást. Ezt követően az Asztalra küldött szövegfájlok, képek mozgatása közben nem fognak elugrálni a parancsikonok, nem kell őket egyenként visszarán-gatni a helyükre.
10) A menüsor alatt van a Szokásos (más néven Standard) eszköztár. Innen főleg a kiszolgáló programokat és egységeket (pl. megnyitást, mentést, nyomtatást, helyesírás-ellenőrzést, kivá-gást-másolást, beillesztést, nyomtatást) valamint a táblázatkészítő-, hasábozó, rajzoló-, illetve na-gyító programot lehet vezérelni. Normál körülmények között a munkalap feletti eszköztárakat a Formázás eszköztár zárja. Ennek főleg a munkalapra felvitt szövegállomány formázásban, alakításában van szerepe. A bal szélén látható kijelölősáv a szövegformázás közben alkalmazott stílust mutatja. Nem szükséges kijelölni az érintett szövegrészt, elég ha a kurzorral belekattin-tunk, és máris megjelenik. Mellette találhatók a minden szövegszerkesztő programból, sőt újab-ban már az e-mail levelező programokból is jól ismert formázó gombok (Betűtípus, Betűméret, betűformázók, szövegmezőigazítás). Az eszköztár jobb szélén látható ikonokkal felsorolásokat lehet tételjelzéssel, illetve egyszintű sorszámmal ellátni. Ezek a gombok a Felsorolás és szá-mozás ablak legutóbbi beállításának megfelelően működnek. A mellettük álló behúzásnövelő, illetve -csökkentő ikonokkal a bal oldali behúzás mértékét változtathatjuk meg. A behúzás mér-téke a tabulátor alapértékével állítható be. A sort a színnel történő Kiemelés és a Betűszín gom-bok zárják.
11) Word 2002-ben a program első indításakor a Szokásos és a Formázás eszköztár egy sorrá alakul. Mivel ez túl hosszú, a vége természetesen nem jelenik meg. Két sorrá alakításának leg-kézenfekvőbb módja, hogy az egérkurzorral a Formázás eszköztár elején látható függőleges
pontsorra mutatunk, és lenyomjuk a bal egérgombot. A nyilaskeresztté vált egérkurzort húzzuk lefelé, amíg a Formázás eszköztár önálló sorrá válik. Utána a bal egérgombbal ragadjuk meg ismét az eszköztár elejét, és húzzuk balra, illesszük a programablak bal széléhez. A túlcsordult Formázás eszköztár teljes igénybevételének ennél egyszerűbb módja, hogy a jobb szélén látha-tó, lefelé mutató nyílra kattintunk. Ekkor megjelenik egy ablak, amely mutatja a háttérben levő, jelenleg használhatatlan ikonokat. Az alatta levő Gombok megjelenítése két sorban utasítás kiadásával pozícióhelyesen megjelenik a Formázás eszköztár is. A két eszköztár szétválasztás-nak harmadik módja, hogy az Eszközök menü Testreszabás parancs Beállítások fül útvo-nalon megnyitható tábla Testreszabott menük és eszköztárak szektorában érvényesítjük A Szokásos és a Formázás eszköztár két sorban utasítást. Mivel a Word 2003 ikonjai kisebbek, mint az előző programváltozatoké, az eszköztár háromsorossá alakítása után van hely a bő vítés-re. Egyébként a Word 2003 már alapbeállításban is több ikont tartalmaz, mint az elődei.
12) Word 2002-ben a lenyitott menükben csak a leggyakrabban használt parancsok találhatók, hogy ne lógjanak rá nagyon a szövegmezőre. Ha kevésbé ismert párbeszédablakot szeretnénk megnyitni, kattintsunk a menü alján látható kettős nyílra. Aktiválása után ezt a parancsot hoz-zácsatolja a törzsmenühöz. A törzsmenü rövidülhet is. Ha a program azt érzékeli, hogy egyes segédprogramokat egyáltalán nem használunk, kiveszi a lerövidített menüből, és háttérbe he-lyezi. Így a törzsmenü lassan „testreszabottá” válik, a szokásainkhoz idomul. Akit zavar ez az egyébként nagyon szellemes megoldás, mindig az egész listát szeretné látni, nyissa le az Esz-közök menüt, és adja ki a Testreszabás parancsot. A megnyíló ablakban aktiválja a Beállítá-sok fület, és a feltáruló tábla Testreszabott menük és eszköztárak szektorában érvényesítse a Mindig a teljes menü megtekintése utasítást. A Bezárás gombra kattintva a menürövidülés megszűnik. A Programmegjelenítés visszaállítása gomb megnyomásával az eredeti állapot bármikor visszaállítható. A teljes menü megjelenítésének egyszerűbb módja, ha nem egyszer, hanem kétszer kattintunk rá a menü nevére.
13) A munkalap alatt található az Állapotsor. Ez mutatja, hogy mi történik a szövegállománnyal munka közben. Hány oldalnyi terjedelmű, éppen hol tartunk benne, milyen jellegű tevékenység zajlik (szövegszerkesztés folyik vagy mentés). Amennyiben nem látható a monitoron, kattint-sunk az Eszközök menügombbal lenyitható ablak Beállítások parancsára, majd aktiváljuk a Megjelenítés fület. A feltáruló tábla Ablak (Megjelenítés) szektorában adjuk ki az Állapotsor utasítást. Azért is érdemes ragaszkodni ehhez a tájékoztató sorhoz, mert a program ezen keresz-tül figyelmeztet bennünket, ha valamit rosszul csinálunk, sőt néha még tanácsot is ad, hogy mi tegyünk.
14) Speciális feladatoknál (pl. rajzolás, táblázatkészítés) az eszköztárak kiegészülnek még egy-egy ikonsorral. A rajzolás, táblázatkészítés és egy-egyéb eszköztárak megjelenési módja attól függ, előzőleg hogyan használtuk őket. Ha a Formázás eszköztár alá illesztettük, a következő elő hí-váskor is oda kerül. De beilleszthetjük a munkalap aljára, az Állapotsor fölé, vagy használhat-juk úszó ablakként is. (Ennek előnye, hogy nem szűkíti le a munkafelületet. A „Fogd és vidd”
módszerrel könnyen odébb tolható, így nem lesz útban.) Némelyik közülük magától megjele-nik. Ha pl. egy képet kijelölünk, nem kell külön előhívni a képkezelő eszköztárat, mert azonnal feltűnik. Amennyiben nincs rá szükség, az ⌧⌧ ⌧⌧bezáró gombjára kattintva küldjük vissza. (Ezt követően már hiába kattintunk a képre, nem jelenik meg újra. Ha mégis szükségünk van rá, a Nézet menü Eszköztárak parancsával megjeleníthető ablakból hívhatjuk elő, a Kép utasításra kattintva.) A másik megoldás, hogy a jobb egérgombbal rákattintunk a képre, és a megjelenő helyi menüben érvényesítjük a Látszik a Kép eszköztár utasítást.
15) A kiegészítő eszköztárakat ne tartsuk a monitoron, mert nagyon leszűkítik a munkalapot.
Azért sem célszerű ezt megtenni, mivel 13 (18) van belőlük. (A Nézet menügombbal, valamint az Eszköztárak paranccsal megnyitható ablakban megtekinthetők. Ha rossz ablakot nyitottunk le, kattintsunk mellé, vagy nyomjuk le az Esc billentyűt, mire visszamegy. Az Eszköztárak vá-lasztéka a Nézet menü lenyitása nélkül is elérhető. Csupán rá kell kattintani a jobb egérgomb-bal a képernyőn levő eszköztárak valamelyik ikonjára.) Ezek azonban csak a fő eszköztárak. Az eszköztárak teljes választéka az Eszközök menü Testreszabás parancs Eszköztárak fül
útvonalon feltárható táblán tekinthető meg. A FÜGGELÉK 2. ábráján. tanulmányozhatjuk, hogy milyen lenne a Word munkalap, ha sorokba rendezve mind a 18 (29) eszköztárat megjele-nítenénk.
16) Az eszköztárak új ikonokkal is kiegészíthetők. A választék az Eszközök menügombbal, majd a Testreszabás paranccsal és a Parancsok füllel előhívható táblán látható kategóriákra bontva.
Megkönnyíti a válogatást, hogy a Leírás gomb megnyomása után megjelenik egy tábla, ami részletes tájékoztatást ad a kiválasztott menügomb funkciójáról. (Amennyiben az Eszközök menü Testreszabás parancsa nem aktiválható, kattintsunk a Nézet menügombra, majd a tovább nyíló ablakokban az Eszköztárak, valamint a Testreszabás parancsra.) A kiegészítő gyorsindí-tási lehetőségek közül a Fájl kategóriából az Oldalbeállítás ikont, valamint a Mentés másként szöveges gombot célszerű átemelni, mert használatuk jelentős mértékben könnyíti a munkát.
(Lásd FÜGGELÉK 3. ábrán.) A továbbiakban ezeknek a műveleteknek az alkalmazása előtt nem kell a Fájl menügomb ablakát lenyitni, és keresgélni benne a megfelelő parancsokat.) Ha valamely funkciót gyakran használunk (pl. képszerkesztést) akkor a hozzá tartozó ikont is kite-hetjük az eszköztárakba. A keresett ikonokat legegyszerűbben a Kategóriák lista Minden pa-rancs utasítására kattintva találhatjuk meg a Menüpapa-rancsok (Papa-rancsok) szektorban, ábécé-rendben felsorolva.
17) Az átemelés módja rendkívül egyszerű. A bal egérgombbal ragadjuk meg a kiválasztott ikont, és „Fogd és vidd” módszerrel húzzuk át az eszköztárakra. Az eszköztárak ott fogadják el az új ikont, ahol egy I alakú vastag vonal jelenik meg. Ha rossz helyre raktuk, tovább húzhat-juk, de vissza is vihetjük a kiindulási helyére. Az eszköztárikonok utólagos áthelyezésének, il-letve megszüntetésének van egy egyszerűbb (Testreszabás ablakot nem igénylő) módja is.
Nyomjuk le az Alt billentyűt, és a bal egérgombbal megragadva húzzuk át az új helyére. A megszüntetése ennél is könnyebb. Húzzuk le a munkalapra, és engedjük el az egeret. (Ezzel nem semmisül meg, mert a Testreszabás paranccsal előhívható eszköztárakban továbbra is meg-található, onnan bármikor újra előhívható.) Az AltGr billentyű nyomva tartása mellett áthelye-zett ikon a régi helyén nem szűnik meg. Ilyenkor eldönthetjük, hogy melyiket tartjuk meg.
Amennyiben előnyösebbnek találjuk az új pozícióját, a régi helyén szüntessük meg. Nyomjuk le az Alt billentyűt, és húzzuk le a szövegmezőre, majd engedjük el az egérgombot is.
18) Az új ikonok pontos helyét értelemszerűen határozzuk meg. A Mentés másként gombot pl.
a mentést szimbolizáló ikon után ajánlatos beilleszteni. A Ment mindent és a Mindent be-zár ikonokat, rakjuk utána. A Nyomtató és Nyomtatási kép ikonjainak is egymás mellett a he-lyük. Arra is mód van, hogy az egyik eszköztárból a másikba másoljuk az ikonokat. Az eszköz-tár egyéni igényeknek megfelelő kialakítása során az eszköztárikonok egymással keveredhet-nek. Ennek ellenére nem érdemes tejesen formabontó eszköztárat létrehozni, mert ha mások gé-pén dolgozunk, nem fogjuk megtalálni az ikonokat.
19) Word 2002-ben arra is lehetőség van, hogy a szöveges feliratú gombokat kevés helyet fogla-ló ikonnal helyettesítsük. A Testreszabás ablak nyitva tartása mellett kattintsunk a jobb egér-gombbal a szöveges ikonra az eszköztárban, és a megjelenő ablakban adjuk ki a Gombkép vál-tása parancsot. A tovább nyíló ablakban jelöljük ki a nekünk tetsző ikont. Amennyiben egyik sem nyerte el a tetszésünket, adjuk ki a Gombkép szerkesztése utasítást, és a megjelenő Gombszerkesztő ablakkal készítsünk egyet. Arra is mód van, hogy egy kiválasztottat módosít-sunk. Ha elrontottuk, adjuk ki a helyi menüben a Törlés utasítást. Az előző forma a Gombkép visszaállítása utasítás kiadásával érhető el. Az elkészült ikon a szöveges elé kerül. A Csak me-nüben szöveg utasítás érvényesítése után azonban a szöveg eltűnik az ikon után, és csupán a piktogram marad meg. A Testreszabás ablak a Bezárás gombbal küldhető vissza.
20) Az eszköztár módosításai a megnyitott dokumentumban jelennek meg. Ha azt akarjuk, hogy minden dokumentumban megnyilvánuljanak, a Hely kijelölősávba állítsuk be a Normal.dot utasítást. Amennyiben a kihúzott ikonokra már nincs szükségünk és szeretnénk visszaállítani az Office eredeti eszköztárait, aktiváljuk a Testreszabás ablak Eszköztárak fülét, és a feltáruló táb-lán kattintsunk az Alaphelyzet gombra. Ha az eszköztárak valamelyik gombjának funkciójával nem vagyunk tisztában, mutassunk rá. 1-2 másodperc múlva a program kiírja mellé, hogy mire