Állítsuk a kurzort a görbe kezdetére, és húzzunk egy megfelelő hosszúságú egyenes vonalat.
Utána a bal egérgombbal csípjük meg, és húzzuk kifelé, a megfelelő görbület eléréséig. Végül a másik oldalról is húzzuk kifelé, hogy a kívánt ívű hullámvonal létrejöjjön. Csak két ívet ala-kíthatunk ki benne. Az egérgomb elengedése után már nincs lehetőség a módosításra. Elrontása
esetén újra kell kezdeni a rajzolást. (Előtte kattintsunk ismét a Görbe gombra.) Szabályos kör-ívet úgy készíthetünk, hogy az egyenest kb. egyharmadánál, majd kétharmadánál ugyanabba az irányba húzzuk. Ebben az üzemmódban vízcseppszerű alakzatokat is készíthetünk. Ehhez kat-tintsunk a munkafelületen három különböző pontra. A csepp mérete a pontok távolságától, és egymáshoz viszonyított helyzetétől függ.
12) Görbe vonalakat szabad kézzel is rajzolhatunk. A Szerszámosláda Ceruza gombjára kattint-va tetszőleges irányba húzhatjuk a vonalat. Ez esetben könnyen előfordul, hogy félre siklik a ceruza. Ilyenkor nem kell elölről kezdeni a rajzolást. Kattintsunk a Radír gombra, és a radír-gumivá átalakult kurzorral töröljük ki a hibás részt. (Ennek során nem törlés, hanem átszínezés történik. A radír az érintett területet átfesti a háttérszínre.) A Szerszámosláda alatt kiválaszthat-juk a radírgumi méretét is. Minél nagyobb négyzetre kattintunk, annál könnyebbé válik a tör-lés, de annál nagyobb a veszélye annak, hogy a sűrű vonalakkal átszőtt, finom rajzolatú ábrák jó vonalaiba is beletörlünk. Ekkor a Szerkesztés menügombbal lenyitható ablakban adjuk ki a Visszavonás parancsot, és kezdjük elölről a műveletet. Annak érdekében, hogy ne kelljen a tel-jes műveletsort megismételni, radírozás közben gyakran engedjük el az egeret. Ez esetben csak a legutolsó részművelet törlődik. Fekete-fehér ábráknál a háttér színe nem mindig fehér.
Szkennelt ábráknál gyakran szürke árnyalatú, vagy enyhén rózsaszínű. Ilyenkor a radír fehér csíkot húz maga után. Ennek elkerülése érdekében változtassuk meg a háttérszínt. Kattintsunk a Szerszámkészlet Szín felvétele gombjára, és mutassunk rá a háttérre. A jobb egérgomb le-nyomásával a háttérszín átalakul az érzékelt árnyalatra. Egyébként a piszkosfehér háttér miatt nem izgassuk magunkat, mert az elszíneződés nyomtatásban nem fog megjelenni.
13) Különböző színű ábrák rajzolása esetén lényegesen kisebb lesz a szomszédos ábrába való be-letörlés veszélye, ha a bal egérgombbal átállítjuk az előtér színét az ábra színére. Ezt követően a jobb egérgombbal végezzük a törlést, mert ekkor csak az előtér színével megegyező vonala-kat szünteti meg a radír. A Radír gombbal a háttér egyes részeinek színe is megváltoztatható.
A jobb egérgombbal jelöljük ki az ideiglenes háttérszínt, majd a radírral átfesthetjük a kívánt területet az új színre. (Vigyázunk, mert az ábra vonalait is átfesti.) Ha viszont a jobb egérgom-bot lenyomva dolgozunk vele, akkor nem a háttér színét változtatja meg, hanem az ábrák vona-lait színezi át az utólag beállított háttérszínre. (Csak azokét, melyeknek a színe megegyezik az előtér színével.) A radírozó funkciónak ezek a trükkjei az alakzatok rajzolásánál is rendelkezé-sünkre állnak.
14) A művészi képességekkel rendelkezők grafikát is készíthetnek ezzel a programmal. A bizto-sabb vonalvezetés érdekében csökkentsük az egérmutató sebességét minimumra. (Ennek mód-ját lásd Az egér beállítása című rovatban.) Árnyékolásra, satírozásra ugyan nem alkalmas a Paint program, de a fő vonalakat tetszőleges színnel kirajzolja. Festményeket is előállíthatunk ebben a programban. Ez esetben kattintsunk az Ecset gombra. Itt már lényegesen nagyobb le-hetőségünk van művészi hajlamaink kiélésére, mivel a Szerszámkészlet alatti ecsetkezelő stílu-sokkal különféle vastagságú vonalakat festhetünk. Különösen a ferde vonallal jelölt stílusok engednek tág teret a kreatív vonalvezetésnek. Ha az ecsetet a ferde vonallal megegyező dő lés-szögben húzzuk, akkor egészen vékony lesz a vonal. Ettől a szögtől eltérve a vonalvastagság, vagyis az ecsetnyom fokozatosan szélesedik, ami sok különleges effektus készítésére ad lehe-tőséget. Az „ecsetszélesség” is tetszőlegesen változtatható. (Komolyabb képek készítésnél ve-gyük figyelembe a képfájlok fokozott helyszükségletét. Ez nem csak az elkészült fájl meghaj-tón elfoglalt területére hat ki, hanem a memóriaigényére is. A Paint és egyéb képszerkesztő programok min. 64 MB RAM-kapacitást igényelnek. A kiadványszerkesztésben használt kép-szerkesztő programok memóriaigénye ennél is nagyobb. Ezek 128 MB RAM alatt fel sem tele-píthetők.)
15) Ha elrontottuk az ábrát, ebben a programban is lehetőség van az előző változat visszaállításá-ra, illetve az onnan történő előrelépésre. Ehhez a Szerkesztés menügombbal lenyitható ablak-ban kattintsunk a Visszavonás, illetve az Ismét parancsokra. A vissza- és előrelépés a Ctrl + Z illetve az F4 (Ctrl + Y) billentyűkombinációkkal is kivitelezhető. Mivel a kép jóval több me-móriát igényel, mint a szöveg, a Paint programban csak három korábbi változat kerül tárolásra.
Arra is lehetőség van, hogy a rossz helyen levő alakzatot, ábrákat áthelyezzük, vagy egy gomb-nyomással töröljük. A Kijelölés gomb aktiválása után jelöljük ki az objektumot. (Az egér átlós húzásával kerítsük körbe a kijelölő téglalappal.) Utána kattintsunk rá a nyilaskeresztté átalakult kurzort, és húzzuk az új helyére, vagy a Delete gombot megnyomva töröljük. A kijelölés meg-szüntetéséhez kattintsunk a bal egérgombbal a kijelölő téglalap mellé. Szabadkézi rajzok ese-tén nem alkalmazható a kijelölő téglalap, mivel ezek az ábrák sokszor egymásba lógnak. Ilyen-kor a Szabadkézi kijelölés gombot használjuk. Ezzel a kijelölés határa szabadon megválaszt-ható, a határvonal kézzel vezethető. Az összes ábra törlése esetén nem kell az egész munkafe-lületet kijelölni. A Kép menügombra kattintva adjuk ki a Kép törlése parancsot. Erre a teljes munkalap megtisztul, kezdhetjük elölről a munkát.
16) A kijelölt alakzatot, ábrákat át is másolhatjuk vagy „ollóval” kivágva áthelyezhetjük. Ehhez itt is a Vágólapot kell használni. Jelöljük ki az alakzatot, majd a Szerkesztés menügombbal le-nyitható ablakban adjuk ki a Másolás majd a Beillesztés parancsokat. A másolat a munkafelü-let bal felső sarkában jelenik meg. A bal egérgombbal rákattintva húzzuk a megfelelő helyre.
Ha a kijelölés után a Szerszámkészlet alján található átlátszatlan képet szimbolizáló ikonra kat-tintunk, az átmásolt kép kitörli az alatta levőt. (Nem csak az ábra alatti terület törlődik. A kije-lölő téglalap által határolt terület alatt minden háttérszínre vált, és erre kerül az átmásolt ábra.) Az átlátszó képet szimbolizáló ikont aktiválva a képmásolat rárétegeződik a meglevő ábrákra.
Ez a másolási módszer lehetőséget ad az objektumok kiegészítésére, feliratok, újabb képek alapképbe illesztésére. (Ezek megjelenítési módok a Kép menü Nem átlátszó parancsának ak-tiválásával, illetve érvénytelenítésével is kiválthatók.) Sajnos az egyes képrétegek átlátszóvá té-telére ez a program nem alkalmas. Erre a kiadványszerkesztésben használt képszerkesztő prog-ramok közül is csak a legújabb változatok képesek.
17) Egyes képrészletek kimentése, önálló képfájllá alakítása azonban nem ütközik nehézségbe.
Jelöljük ki az önállósítani kívánt képrészletet, majd a Szerkesztés menügombbal lenyitható ab-lakban adjuk ki a Fájlba másolás parancsot. A megjelenő Fájlba másolás ablak Mentés helye (Hely) kijelölősávjában állítsuk be a meghajtó vagy a mappa nevét, ahová tárolni szeretnénk.
Utána a Fájlnév kijelölősávban adjunk neki nevet, majd nyomjuk meg a Mentés gombot. An-nak sincs akadálya, hogy a készítendő képbe más fájlokban tárolt képet illesszünk be. A Szer-kesztés menügombbal lenyitható ablakban adjuk ki a Fájl beillesztése parancsot. A megjelenő Fájl beillesztése ablakban az előbbi módon keressük meg a beépítendő képfájlt, majd nyomjuk meg a Megnyitás gombot. Megjelenése után húzzuk a megfelelő helyre, és kattintsunk mellé.
Ezáltal beágyazódik az alapképbe, a két kép eggyé válik.) Ezt követően már nem mozdítható el. Gyakran előfordul azonban, hogy nem megfelelő helyre raktuk, vagy egy másik objektumot kellene odébb húzni, hogy a kép harmonikussá váljon. A rajzoló és más képszerkesztő progra-mokkal ellentétben azonban Paint-ben nincs objektumkijelölő ikon. Ha a kép egy objektumát odébb szeretnénk tolni, előtte valamelyik kijelölő ikonra kattintva körbe kell keríteni, és csak utána kattinthatjuk bele az egérkurzort. Ezt követően már megjelenik a mozgatás szokásos kur-zora, és elvégezhető az áthelyezés.
18) A megrajzolt ábrákba, képekbe feliratokat, szöveget is beágyazhatunk. A Szerszámkészlet A betűvel jelölt Szöveg gombjának aktiválása után alakítsuk ki a megfelelő méretű szövegdobozt az egérkurzor átlós húzásával. Kattintsuk a kurzort a szaggatott vonalas keret bal felső sarkába.
Erre megjelenik a Betűtípusok ablak. Válasszuk ki a nekünk tetsző betűtípust, -méretet és -stí-lust, majd írjuk be a szöveget. (Paint 2002-ben erre a célra a Fonts ablak jelenik meg, és a kur-zor automatikusan a szövegdoboz bal felső sarkába kerül.) Amennyiben a szövegdoboz kicsi-nek bizonyulna, lefelé nyúlni fog. Ha oldalirányban szeretnénk nyújtani, állítsuk az egérkurzort a szövegdoboz valamelyik oldalának fogópontjára, és amikor kétirányú nyíllá válik, húzzuk kijjebb. Ezáltal szélesebbé válik a szövegmező. (A beleírt szöveg automatikusan áttördelődik, felveszi az új szövegdoboz méretét.) Feliratok készítésénél különleges karakterekre is szükség lehet. Ezeket a Karaktertáblából keressük ki, nyomjuk meg a Kijelölés, majd a Másolás gombot, és a Szerkesztés menü Beillesztés gombjával szúrjuk be. A felirat elkészítése után mutassunk a szöveghatároló keretre, és a mikor nyíllá alakult, a bal egérgombbal megragadva
húzzuk a pontos helyére. (Az Alt billentyű lenyomásával 0,1 milliméteres pontossággal végez-hetjük az illesztést.) Utána kattintsunk mellé. Ezzel véglegesítettük a helyét. A szöveges felirat szerkesztése során fokozott figyelemmel járjunk el, mert utólag már nem javítható. Miután képpé vált, már nem jelölhető ki, és nem módosítható. Ha elrontottuk, kattintsunk a Szerkesz-tés menü Visszavonás parancsára, és készítsük el újra.
19) Paint programban a betűk az előtér színével jelennek meg. Ha más színű feliratot szeretnénk (pl. feketét) a bal egérgombbal kattintsunk rá a Palettán. A jobb egérgombbal kiválasztott színnel a háttere is átfesthető. (Csak a szövegdoboz által határolt területen változik meg a háttér színe.) A Kitöltés színnel gombra kattintva a betűk átszínezhetők, a többitől eltérő színűre festhetők. (Ehhez pontos irányításra van szükség. A háttér átszíneződése esetén alkalmazzuk a Szerkesztés menü Visszavonás parancsát, és próbálkozzunk újra. Lényegesen könnyebbé vá-lik a dolgunk, ha a Nézet menüben előtte felnagyítjuk a szövegmezőt. Mellesleg ugyanígy le-het az egyes elemek alkotó vonalait, illetve az ábrák kontúrvonalait is utólag átszínezni.) A Be-tűtípusok ablak a Nézet menü Szöveg eszköztár parancsának kiadásával is előhívható. (Csak addig, amíg nem válik képpé a szövegdoboz.) Megjelenése után eltakarja a Paint menügombja-it, ezért a címsoránál megragadva húzzuk le róla. (Paint 2002-ben erre már nincs szükség.) A szöveg beillesztése után a szövegformázó eszköztár legegyszerűbben a Bezárás gombjára kat-tintva küldhető vissza. (Paint 2002-ben a szövegdoboz képpé válásakor automatikusan eltűnik.) A Szerszámkészlet alatti átlátszatlan ikonra kattintva a szövegdoboz beágyazódik a képbe, míg az átlátszó ikont aktiválva rárétegeződik az alatta levő ábrára. (Ez esetben háttérszín nem állít-ható be.) A kijelölés megszüntetése után már nem változtatállít-ható meg sem a szövegmező színe, sem elhelyezésének módja.
20) Apró, szövevényes ábrák készítésekor célszerű a munkafelületet felnagyítani. A Szerszám-készlet nagyítót szimbolizáló gombjára kattintva megjelennek alatta a program által kínált na-gyítási értékek. Válasszuk ki a megfelelőt. Egyéni méret beállítására is lehetőség van. Ennek igénye esetén a Nézet menügombbal lenyitható ablakban adjuk ki a Nagyítás, majd a tovább nyíló ablakban az Egyéni méret parancsot. Az újra nyíló ablak Nagyítás szektorában válasz-szuk ki a nekünk jobban megfelelő értéket, majd nyomjuk meg az OK gombot. A munkafelület nagyítása során elkerülhetetlen az egyes objektumok képernyőből való kitolódása. A számunk-ra szükséges ábszámunk-ra a vízszintes és függőleges görgetősávokkal hozható vissza. Ha így sem bol-dogulnánk, a pontos illesztéshez hívjuk segítségül a rácsozatot. A Rács megjelenítése utasítás ugyancsak a Nézet menü Nagyítás parancsának kiadása után tovább nyíló ablakban aktiválha-tó. Ez a rács nem úgy működik, mint a Rajzolás program rácsa. Itt az egyes ábrák nem „kattan-nak” be egymás mellé. Ez csak egy vizuális segédlet, egy illesztést könnyítő sor-, illetve osz-lopvezető. (A szerkesztés pontosságát növelő segédrács csak 400%-os nagyítás felett jelenik meg, és nyomtatásban nem látható.) A segédrács a Rács megjelenítése parancsra való ismételt rákattintással tüntethető el a képernyőről.
21) Ha a megnyitott ábra túl nagy, nem fér el a munkafelületen, a Szerkesztés menüben adjuk ki Az összes kijelölése parancsot. Utána a Kép menü Nyújtás/döntés parancsával nyissuk meg a Nyújtás és döntés párbeszédablakot, majd a Vízszintes és Függőleges kijelölősávok értékét felülírva kicsinyítsük le az ábrát. (Mindkét mezőbe azonos értéket írjunk, különben eltorzul a kép, és nyomjuk meg az OK gombot.) Kicsinyíteni kézzel is lehet, az oldalsó és alsó képkeret befelé húzásával. Ehhez azonban ki kell jelölni a képet. (Nyissuk le a Szerkesztés menüt, és adjuk ki az Összes kijelölése utasítást.) Ha ezt nem tesszük meg, akkor az oldalvonalak húzko-dásával kisebbé válik ugyan a kép, de levágunk belőle egy-egy szeletet.
22) Fekete-fehér képek készítése esetén a Kép menügombbal lenyitható ablakban adjuk ki a Tu-lajdonságok (Attribútumok) parancsot. A tovább nyíló ablak Színek szektorában aktiváljuk a Fekete-fehér választókapcsolót, és nyomjuk meg az OK gombot. (Most az előzőleg alkalma-zott színek is megszűnnek, feketére, szürkére, fehérre váltanak. Erre egy üzenettábla figyel-meztet bennünket.) Ebben az üzemmódban a Palettával különböző árnyalatú szürke színeket, vagyis a fekete szín telítettségét állíthatjuk be. A kikevert egyéni szín is monokróm mintaként jelenik meg a palettán. A szerszámokkal továbbra is zavartalanul dolgozhatunk, csak a
vég-eredmény most egy fekete-fehér kép lesz. Ha színesben kezdtük a rajzolást, erre a változatra a Visszavonás gomb nyomogatásával már nem állhatunk vissza.
23) Az elkészült kép mérete utólag is növelhető, csökkenthető, illetve vízszintes és függőleges irányban nyújtható, zsugorítható. Kijelölése után a Kép menügombbal lenyitható ablakban ad-juk ki a Nyújtás/Döntés parancsot. A tovább nyíló ablak Nyújtás szektorában felülírással állít-suk be a kívánt értékeket, majd nyomjuk meg az OK gombot. Ha nem jelölünk ki egy objek-tumot sem, az összes ábra megnyúlik a munkalappal együtt. Ennek a funkciónak legnagyobb hasznát a különböző helyekről letöltött képek fájlméret-csökkentésénél vesszük. A különböző képgyűjteményekből és az Internetről letölthető képek ugyanis többnyire meglehetősen na-gyok, ezért sok helyet foglalnak. Könyvek, prospektusok szerkesztéséhez azonban felesleges több megabájt terjedelmű képeket tárolnunk, beágyaznunk a dokumentumba, amikor csak fél-tenyérnyi méretben használjuk őket. Ehhez elég a tenyérnyi méretű kép is, ezért csökkentsük le őket erre a méretre. Ez esetben a fájlméretük néhány száz kilobájtra csökken, ami bőven ele-gendő a nyomtatáshoz szükséges max. 300 pontos megjelenítéshez. A nyomtatott oldalon lát-ható képek semmivel sem lesznek tökéletesebbek, ha megabájtos terjedelemben ágyazzuk be őket. A megabájtos terjedelem a nagyításhoz szükséges. Plakátok tervezésénél már elengedhe-tetlen a nagy fájlméret, mert a pixelgrafikus képek kellő számú képpont hiányában felnagyítva raszteresek lesznek.
24) A Döntés szektorban a kijelölt objektum meg is dönthető. A vízszintes és függőleges döntés mértéke max. –89o illetve +89o lehet. A Kép menü Tükrözés/Forgatás parancsát kiadva a ki-jelölt objektum vízszintesen és függőlegesen tükrözhető, azaz a jobb és bal oldala felcserélhető, illetve fejtetőre állítható. (A tükrözés a kijelölő téglalap vízszintes, illetve függőleges szimmet-riavonala mentén történik.) Amennyiben nem jelölünk ki objektumot, az egész munkafelület jobb és bal oldala, illetve az alja-teteje cserélődik fel. A Forgatás választókapcsoló aktiválásá-val a kijelölt objektum 90o, 180o illetve 270o-os szögben elforgatható. A nyújtás, döntés, tükrö-zés és forgatás során az átformázott objektum elhelyetükrö-zési módja is megváltoztatható. A Szer-számkészlet alatti ikonok átváltásával beágyazottból ráhelyezetté tehető, illetve a korábban ráré-tegeződő objektum beágyazható a képbe.
25) A képszerkesztő programok alapvető szolgáltatása a különleges színeffektusok létrehozása.
Ennek technikailag legegyszerűbben kivitelezhető módja a komplementer színek előállítása. Ez a lehetőség Paint-ben is rendelkezésünkre áll. Ha a Kép menügombbal lenyitható ablakban ki-adjuk a Színek megfordítása (Színek invertálása) parancsot, a munkafelületen minden szín a kiegészítőjére vált. A vörös pl. ciánná válik, a kékből pedig sárga lesz. Ha csak egy objektumot jelölünk ki, akkor annak színe változik meg, de egyúttal a kijelölő téglalap által határolt háttér színe is komplementer színre vált. (Ez ellen a kellemetlen hatás ellen úgy védekezhetünk, hogy a Szín felvétele gombbal mintát veszünk az objektum átváltozott színéből, majd a Szerkesztés menüben kiadjuk a Visszavonás parancsot. Ezt követően a Kitöltés színnel gombra kattintva átfestjük az objektumot a komplementer színre. Így az objektum mögötti háttér nem fog elszí-neződni.)
26) A másik alapvető lehetőség a színkeverés. Amennyiben a Paletta alapszínei nem elégítik ki az igényeinket, valamilyen színárnyalatra van szükségünk, kattintsunk a Színek menügombra, és adjuk ki a Színek szerkesztése parancsot. A megjelenő ablakban nyomjuk meg az Egyéni színek definiálása gombot. Az oldalra kinyúló ablakrész színminta mezejében láthatóvá válik az emberi szem által érzékelhető teljes színskála. Az egérkurzorral kattintsunk arra a színre, amelynek az árnyalatára szükségünk van. (A kiinduló színt úgy is kiválaszthatjuk, hogy az Alap-színek szektor megfelelő kockájára kattintunk.) Tekintsük meg az eredményt a Színes/Tömör (Szín/Egyszínű) ablakon. Amennyiben nem felel meg, a Vörös, Zöld és Kék színösszetevő k-kel változtassunk rajta. (Írjuk felül a kijelölősávjukban található értéket.) A megfelelő színár-nyalat elérése után állítsuk be a fényerőt. A Fényerő kijelölősávban írjuk át a feltüntetett érté-ket. Végül állítsuk be a Telítettség és a Kontraszt (Árnyalat) értékét is. (Ennek a három kijelölősávnak a felülírása kihat a színösszetevőkre is. Ezért nem árt előtte felírni a paraméterei-ket, hogy ne kelljen elölről kezdeni a beállítást.) Amennyiben minden tekintetben megfelel
számunkra a kikevert szín, nyomjuk meg a Hozzávétel az egyéni színekhez (Hozzáadás az egyéni színekhez) gombot. Ezt követően a színárnyalat bekerül az Egyéni színek szektorba, és az OK gombbal nyugtázva az előtér átvált erre a színre. Ezen a módon 16 színárnyalatot hoz-hatunk létre, és tárolhoz-hatunk a Színek szerkesztése ablakban. (Ebben az esetben az válik elő tér-színné, amelyiket kijelöljük.) A kép elmentésével ezek a színek is megőrződnek, és bármikor újra használhatók. Az egyéni színek új kép rajzolásakor is megmaradnak, más fájlokba is to-vább vihetők.
27) A képkészítéshez sok hely kell, ami kis képernyő esetén nehezen biztosítható. Ez ellen túl sokat nem tehetünk, de ha lenyitjuk a Nézet menüt, és megszüntetjük az Állapotsor utasítást, nyerünk egy ujjnyi hézagot a munkalap alján. Ennél is több helyünk lesz, ha a Paletta utasítást is megszüntetjük. (Előtte állítsuk be a használni kívánt előtér- és háttérszínt.) Az elkészült kép, vagy annak kijelölt részlete szöveges dokumentumba is beilleszthető. (Ennek módját lásd a Képszerkesztés Word programban című rovatban.) A képrészlet a Windows Vágólapjáról is bemásolható. (A Paint program Szerkesztés menüjében adjuk ki a Másolás parancsot, majd a Word dokumentum Beillesztés gombjával szúrjuk be az előzőleg kijelölt objektumot a kurzor által megjelölt helyre.) Ez azonban csak Oldalkép (Nyomtatási elrendezés) nézetben lehetsé-ges. Normál nézetben a szövegbe beágyazott képek láthatatlanná válnak.
28) A Paint csak az általa készített BMP, valamint a JPEG és GIF fájlokat képes megnyitni. Ah-hoz, hogy minden megnyitható képfájl láthatóvá váljon, a Megnyitás ablak Fájltípus kijelölő -sávját állítsuk Minden képfájl utasításra. (A Paint 2002 program már a TIFF és a PNG formá-tumú képfájlokat is képes megnyitni, és ezekbe a formátumokba menteni is tud.) Összegzés-ként megállapítható, hogy a Paint egy alapfokú képszerkesztő program, ezért nem lehet vele megfelelő színvonalú könyvborítót tervezni. Arra azonban jó, hogy pixelgrafikus képeket könnyen és gyorsan ellássunk szöveges felirattal. Alapfokú javításokra, pl. nem kívánt részek törlésére is alkalmas. Jól használható még különböző képek körbevágására és elmentésére, va-lamint kicsinyítésre (terjedelemcsökkentésre). Nagy előnye, hogy JPEG tömörítője igen jó ha-tásfokú. Amennyiben fotóalbumot szerkesztünk, érdemes a beszkennelt, illetve az Internetről letöltött fotókat Paint-ben megnyitni, és .jpg formátumban újra elmenteni. A Paint-ben tömörí-tett képfájl terjedelme akár az ötödére is lecsökkenhet anélkül, hogy a képfelbontás észrevehe-tően romlana, vagy a képméret csökkenne. Ha sorozatban vágunk körbe képeket ügyeljünk ar-ra, hogy a Mentés másként paranccsal mentsük el. Ha a Mentés parancsra kattintunk, vissza-kérdezés nélkül ráment az előző képre. Más grafikus programokkal összehasonlítva tehát a Paint nem tud sokat, de arra jó, hogy megtanuljuk a képszerkesztő programok kezelésének alapjait. Ezeknek az ismereteknek a birtokában már ki tudjuk próbálni a komolyabb programo-kat, és el tudjuk dönteni, hogy számunkra melyik a legmegfelelőbb.
29) A JPG tömörítő által okozott veszteség a képeken nem látszik ugyan, de a szöveget károsan befolyásolja. Ha a képen sok a magyarázó szöveg vagy a sorok túl közel vannak egymáshoz, akkor a tömörítés után a sorközöket teleszemeteli apró, szürke pontokkal. Ezek meglehetősen rontják az olvashatóságot. Ilyenkor ne tömörítsük a képet, hanem PNG formátumba mentsük.
Ez a formátum nagyobb terjedelmű fájlt eredményez ugyan, de teljesen tiszta marad a szöveg-mező. A színek is tökéletesek lesznek, mert elmarad a tömörítés miatti színveszteség. Ugyanez a helyzet TIFF, illetve BMP formátumba történő mentés esetén is. Ezek a formátumok azonban igen nagy méretű fájlt eredményeznek. Ha a PNG fájlt is túl nagynak tartjuk, akkor nyissuk meg Helicon Filter képjavító programban, és mentsük kevésbé tömörített JPG formátumba. A tömörítés hatásfoka a Mentés másként ablak JPEG quality kijelölősávjában állíthatjuk be.
Amennyiben az 50%-os tömörítés is beszürkíti a szövegmezőt, alkalmazzunk 65%-os tömörí-tést. (A Paint program 30%-os tömörítést végez.)
30) A Paint retusálásra, klónozásra sem igazán alkalmas, mert a színfelvevő ecsetje csupán egyet-len pixel érzékelésére képes. Mivel a legtöbb háttér, színkitöltés egyenetegyet-len, ez a fajta klónozás szinte mindig világosabb vagy sötétebb, vagyis az eredetitől elütő tónust eredményez. Ehhez komolyabb képszerkesztő, képjavító programot kell használni. Az ingyenes szoftverek közül kiváló képességekkel rendelkezik a Helicon Soft Ltd. által kifejlesztett Helicon Filter.
Letölté-si cím: http://www.heliconsoft.com/downloads.html Ingyenes változata innen tölthető le:
http://helicon-filter.updatestar.com/hu Kattintsunk a Free Download gombra. Legfrissebb vál-tozata a Helicon Filter 5.5.4.8. Szinte mindent tud, amit a drága képszerkesztő, retusáló prog-ramok. A képélesítésen, elmosáson kívül tökéletesen klónoz. Ehhez az átmásolandó területen nem egy pixelt vesz fel, hanem egy tetszőleges átmérőjű körön belül a környező képpontokat is.
Ezáltal az átfestett terület a legcsekélyebb mértékben sem üt el a szomszédostól. (Az Intesity csúszkát állítsuk 100%-ra. Eltérő színtelítettségű területek egymásba folyatásánál azonban csökkenteni kell az intenzitásértéket, hogy az átmenetek észrevehetetlenné váljanak.)
31) Normál üzemmódban a jobb egérgombbal felvett forrásterület folyton változik. A zöld ke-reszttel jelölt forráskör ugyanis némi lemaradással követi fekete célkört, miközben állandó mintavételezést végez. Ezáltal a bal egérgomb nyomogatásakor mindig más és más forrásterü-let kerül lerakásra. Ennek az az előnye, hogy a klónozott terület egyenletes lesz, a lerakott kö-rök átmenet nélkül egymásba folynak. Ez azonban csak addig működik jól, amíg a forráske-reszt nem érkezik egy eltérő színű képrészlethez. Ekkor ez kerül lerakásra, ami pl. háttérfestés-nél egyáltalán nem kívánatos. Ez a kellemetlenség a Do not move source area utasítás élesíté-sével kerülhető el. Ez esetben a forráskör leragad a mintavételezés helyén, és nem mozdul on-nan. A forrás és a célterület mérete a brush size szabályozóval állítható. Egyszerűbb azonban a zöld és a fekete körök átmérőjét az egér görgőjével állítani. A határok, találkozási kontúrok elmosására a blur funkciót kell használni. Az elmosás mértéke tetszőlegesen állítható, sőt az Intesity csúszkát jobbra mozdítva élesíthetünk is vele. (Ezek az alkalmazások a Retouching fülre kattintva jelennek meg a munkafelület jobb oldalán.) Itt a fényesség helyileg történő megváltoztatására is mód van. Ha a kép valamely részlete túl sötét vagy túl világos, aktiváljuk a Change brightness műveletet. Ezt követően az Intensity szabályozó balra tolásával sötétít-hetjük, míg jobbra tolásával világosíthatjuk a kép bármely részletét.
32) A többi ingyenes képszerkesztő programmal összehasonlítva a vörösszem effektus megszün-tetésére is alkalmasabb ez a szoftver, mert a kijelölés kör- és nem négyzet alakban történik.
Némi gyakorlás után ezzel a programmal profi munkát végezhetünk. Használata során ügyel-jünk arra, hogy a fényerő, kontraszt, színtelítettség, árnyék megváltoztatása csak akkor menthe-tő el, ha retusálást is végrehajtunk. Először mindig a teljes képet érintő beállításokat végezzük el, és csak utána változtassunk a részleteken. Kozmetikázni csak a végleges képet szabad. Az elrontott műveleti lépést az Undo gombra kattintva vonhatjuk vissza. (Ha elölről akarjuk kez-deni a retusálást, húzzuk az Undo csúszkáját balra, vagy kattintsunk a Reset gombra.) Az Expert menügombra kattintva összetett, még rafináltabb retusálásokra lesz lehetőségünk. Az ily módon javított kép azonban nem menthető el. Ez csak a szoftver fizetős változata teszi lehe-tővé. A Helicon Filter Home ára: 60 dollár. Igen hasznos adottsága még a Helicon Filternek, hogy a JPG tömörítője állítható. A Mentés másként ablak jobb alsó sarkában található JPEG quality kijelölősávval 7% és 92% közötti tömörítést végezhetünk. Bár még a 7%-os terjede-lemzsugorítás sem okoz látható minőségromlást, 20%-nál alacsonyabb fokozatot nem célszerű választani. A Paint program tömörítési hatásfokának a 30% felel meg. A compression gombot megnyomva megjelenik az adott fokozaton tömörített kép terjedelme.
33) Alapbeállításban a Helicon Filter megőrzi a korábbi beállításokat. Ez nem szerencsés, mivel minden kép más, ezért különböző javításokat igényel. Ha pl. a bőr túl élénk színű, akkor a Colors tábla jobb oldalán a vörös színből kicsit vissza kell venni. Ez a beállítás azonban megmarad, és ha elfelejtjük visszaállítani, akkor az összes többi kép kékeszöld árnyalatú lesz. Ezt utólag meg-lehetősen nehéz korrigálni. Hiába állítjuk vissza a vörös színösszetevő mértéket nullára, ez nem segít. Csak úgy hozhatjuk helyre a hibát, ha ugyanannyi vöröset adunk hozzá, mint amennyit el-vettünk. Ettől a bosszúságtól úgy kímélhetjük meg magunkat, hogy töröltetjük a programmal az előző beállításokat. A menüsávban kattintsunk a Settings ikonra, majd adjuk ki a Preferences parancsot. A megnyíló ablakban aktiváljuk a General fület, és a feltáruló táblán élesítsük a Reset setting for new image utasítást. A következő kép megnyitásánál minden beállítás alaphelyzetbe kerül, de ez nem baj, mert a fényerőt és a kontrasztot úgyis minden képnél külön-külön be kell állítani. A Helicon Filter minden általa feldolgozott képet betárol magának. Ezek a C-drájv/
Documents and Setting/Saját nevünk/Local Settings/Applications Data/Helicon/Filter/cache és …/fsets mappákban találhatók. Mivel ezekre a régi képekre valószínűleg nincs már szüksé-günk, töröljük őket. Ezáltal több száz megabájtnyi helyet szabadítunk fel a merevlemezen. Ezek a mappák a menüsávból is törölhetők. A menüsávban kattintsunk a Settings ikonra, majd adjuk ki a Preferences parancsot. A megnyíló ablakban aktiváljuk a Cache fület, és a feltáruló táblán élesítsük az Enable cache for Thumbnails és az Enable cache for settings of processed ima-ges utasításokat. Végül nyomjuk meg a Clear cache gombokat. A műveletet a Save gombra kat-tintva nyugtázzuk.
Képterjedelem minimalizálása
a) Színes kiadványok szerkesztése, illetve fekete-fehér iratok digitalizálása (képként történő archiválása) esetén nagy gondot okoz a fájlméret rohamos növekedése. Amíg egy A/4 gépelt oldal csupán 8 KB-nyi helyet foglal, egy A/4 színes kép 600 dpi-vel beszkennelve önmagában 70 MB-ra duzzasztja a kiadvány terjedelmét. Mivel a színes kiadványokban minden oldalon ta-lálható egy-két kép, nem mindegy, mennyi helyet foglalnak. Elektronikus kiadványokban az óriási fájlméret nem csak a letöltést nehezíti, hanem a megtekinthetőséget is. 1 MB feletti kép-terjedelem esetén a Pentium 4-es gépek is lelassulnak a képeknél, a régebbi gépeknél pedig hosszú percekig tart, amíg egy-egy kép kirajzolódik, megjelenik a képernyőn. Mivel a képer-nyő legkisebb megmozdítása, a szövegoldal továbbgörgetése esetén elölről kezdődik a képraj-zolás, ez a lassúság gyakorlatilag lebénítja a számítógépet. Nem is szólva a szerkesztési nehéz-ségekről. Egy ilyen terjedelmű színes fotót a képmegjelenítő programok is csak küszködve ké-pesek megnyitni, a képszerkesztő programok pedig be sem tudják tölteni. Nyilvánvaló, hogy az ilyen nagy terjedelmű képek gyakorlatilag használhatatlanok. Ezért a szkennerrel vagy kame-rával készített képet tömöríteni kell. Ezt a videokamerák, digitális fényképezőgépek automati-kusan megteszik, mert e nélkül képtelenek lennének a korlátozott terjedelmű beépített mágses vagy optikai hordozón, illetve flash lemezre rögzíteni a fotókat. Szkenneléskor azonban ne-künk kell gondoskodni a tömörítésről. Erre a célra legalkalmasabb a JPEG formátum, mert az összes képtömörítő közül ennek a legnagyobb a hatásfoka, és szép, az eredetihez leginkább ha-sonlító képet eredményez.
b) Az ily módon lecsökkentett fájlméret azonban még mindig túl nagy. Az előbbi példát követ-ve a 70 MB terjedelmű TIFF formátumú képfájl JPEG-be tömörítve kb. 2,5 MB terjedelmű lesz. A több mint egy nagyságrendnyi fájlméretcsökkenés ellenére még mindig fotó minőségű, de így is kezelhetetlen. Kihasználva a JPEG tömörítő csekély minőségrontását, a fájlméret to-vábbi csökkentése érdekében csökkentsük a fizikai méretét. Nyissuk meg a tömörített képfájlt Paint programban, majd csökkentsük a méretét egytizedére. (A Kép menüben adjuk ki a Nyúj-tás/Döntés parancsot, és a megjelenő ablak Nyújtás szektorában módosítsuk a Vízszintes és Függőleges értéket 10%-ra. Az OK gomb megnyomása után a Paint számára óriásinak számí-tó A/4-es kép teljes terjedelmében láthaszámí-tóvá válik. Ezt követően ismét tömörítsük a képet, mentsük el JPEG formátumba. (Nyissuk le a Fájl menüt, adjuk ki a Mentés másként parancsot, majd a megjelenő ablak Fájl típusa kijelölősávjában érvényesítsük a JPEG Fájl Interchange Format (JPEG (JPG, JPEG, JPE, JFLE) utasítást, és kattintsunk a Mentés gombra.) Ennek hatására az előbbi képfájl terjedelme lecsökken kb. 50 KB-ra. Ennek ellenére a minősége alig romlott. Képernyőn megjelenítve ez még mindig fotóminőségnek számít. A három nagyság-rendnyi terjedelemcsökkentést azt teszi lehetővé, hogy a monitor felbontása csupán 92 dpi. A kétszeri tömörítés nem tud annyit rontani a képminőségen, hogy az észrevehető, szembeötlő legyen. (Ha nem vagyunk megelégedve vele, akkor ne 10, hanem 20%-ra csökkentsük a kép-méretet. Ez esetben a végleges képterjedelem százkilobájtos nagyságrendű lesz. Ne a 10%-os változatot írjuk felül, mert a kétszeri átalakítás már látható minőségromlást eredményez.