Megbeszélés

A túlzott mértékű szeszesital fogyasztás során a szervezetbe jutó etanol és acetaldehid együttesen számos daganatos megbetegedés kialakulásában játszhat szerepet [9, 13-15].

Epidemiológiai vizsgálatok szerint az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható leggyakoribb malignus betegségek a szájüregi- és garat-, a gége-, a nyelőcső-, a máj-, a hasnyálmirigy- és a vastagbélrák [1]. Ezek közül hazánkban 2015-ben a világon a legnagyobb, 3,8 / 100 000 fő/év volt az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható szájüregi daganatok miatti halálozás, ami majdnem a fele ugyanabban az évben regisztrált szájüregi daganatok miatti összes halálozásnak (8,18 / 100 000 fő/év) [19]. Ennek egyik lehetséges oka a szeszesitalokban esetlegesen előforduló acetaldehid. Ezért az expozíció elkerülése érdekében Magyarországon különösen indokolt annak a vizsgálata, hogy a szeszesitalok tartalmazzák-e ezt a vegyületet.

Vizsgálataink során kimutattuk, hogy a nem kereskedelmi forgalomból származó tömény szeszesitalok szignifikánsan több etanolt tartalmaztak (8,1 mol/l), mint a kereskedelmi eredetűek (6,9 mol/l, 1. ábra). Továbbá megállapítottuk, hogy a gyümölcs alapanyagú, nem kereskedelmi forgalomból származó pálinkák etanol koncentrációja ugyancsak szignifikánsan magasabb volt, mint a boltok polcairól vásárolt társaiké (2. ábra). A különbség magyarázata az lehet, hogy míg a kereskedelmi eredetű tömény szeszesitalok etanol tartalmát a gyártásuk során szigorú receptúra alapján rendszerint 37-40%-ra állítják be, addig a nem kereskedelmi alkoholos italok (pl. házi pálinkák) töménységét sokszor nem határozzák meg pontosan a lepárlást követően [7].

A tömény szeszesitalok acetaldehid tartalmának elemzése során megállapítottuk, hogy az összegyűjtött minták mintegy 10%-ában fordult elő ez a vegyület (3. ábra). Bár a nem kereskedelmi forgalomból származó minták átlagos acetaldehid koncentrációja magasabb volt, mint a kereskedelemből beszerzetteké, közöttük nem volt szignifikáns különbség. A kereskedelmi eredetű, acetaldehidet tartalmazó szeszesitalok (acetaldehid koncentrációjuk:

1,7-12,1 mmol/l) között egyaránt előfordultak mind gyümölcs, mind pedig más alapanyagokból (pl. gabonafélékből) készültek. Ezek több mint 15 évesek voltak, és nem légmentesen zárt italosüvegekből származtak. Azokban a kereskedelmi forgalomból származó alkoholos italokban, melyek légmentesen voltak lezárva, az acetaldehid nem volt kimutatható.

Ezért az acetaldehid jelenléte a vizsgált kereskedelmi eredetű szeszesitalokban az etanolnak a tárolás során végbement oxidációjával magyarázható. Ezzel szemben a nem kereskedelmi forrásokból gyűjtött, acetaldehid tartalmú italféleségek (acetaldehid koncentrációjuk: 1,5-33,1 mmol/l) a 3 évnél fiatalabb, a gyümölcs, főleg a szőlő alapanyagú párlatok közül kerültek ki.

Mivel ezeknek az előállítása és tárolása kevésbé ellenőrzött, feltételezhető, hogy az etanol oxidációja acetaldehiddé hamarabb végbement, mint a nem légmentesen lezárt kereskedelmi eredetű tömény szeszesitalokban.

Irodalmi adatok szerint 200 µmol/l-es acetaldehid koncentráció a nyálban már fokozhatja a szájüregi daganatok kialakulásának kockázatát [13, 20, 21]. Ezért megbecsültük az acetaldehid koncentrációját a szájüregben azoknak a tömény szeszesitaloknak az elfogyasztását követően, melyek tartalmaztak acetaldehidet. Ehhez az alábbi, a szakirodalomban használt képletet használtuk:

< =

öÓÓÔÕÓ

A képletben az x az acetaldehid koncentrációját a nyálban µ g/ml-ben kifejezve, AcOHital a szeszesital acetaldehid koncentrációját µg/ml-ben kifejezve, a Vital az elfogyasztott szeszesital mennyiségét (26 ml), a hfital a nyál hígító hatását figyelembe vevő faktor (0,95), a Vösszes pedig

a nyál és a szeszesital együttes térfogatát jelenti a szájüregben (27,1 ml) [13]. A kapott eredmények szerint a kereskedelmi eredetű tömény szeszesitalok fogyasztása esetén az acetaldehid koncentrációja a nyálban 1406-11007 µmol/l, ugyanez a nem kereskedelmi forgalomból származó minták ivása során 1551-30146 µmol/l. Mivel a becsült koncentrációk többszörösen meghaladják a 200 µmol/l-t, mind a kereskedelmi, mind a nem kereskedelmi forgalomból származó, acetaldehidet tartalmazó tömény szeszesitalok fogyasztása növelheti a szájüregi daganatok kialakulásának a kockázatát. Ezért a jövőben népegészségügyi szempontból fontos lenne a szeszesitalok acetaldehid tartalmának ellenőrzése, hiszen ez hozzájárulhat nemcsak a szájüregi daganatok, hanem a különböző összetételű italféleségek fogyasztásával összefüggésbe hozható egyéb egészségkárosodások megelőzéséhez is.

Köszönetnyilvánítás

Köszönettel tartozunk Kovács Györgynének, Grecskó Józsefnének a munkánkhoz nyújtott technikai segítségükért, valamint a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézet munkatársainak a minták gyűjtésben való részvételükért.

Irodalomjegyzék

[1] World Health Organization. (WHO): Global status report on alcohol and health.

Geneva. 2014. Letöltve 2017. február 28-án, a WHO weboldalról:

http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/112736/1/9789240692763_eng.pdf

[2] Lachenmeier, D. W., Rehm, J., Gmel, G.: Surrogate alcohol: what do we know and where do we go? Alcoholism Clinical and Experimental Research, 2007. 1613–1624.

[3] Szűcs, S., Sárváry, A., McKee, M., Ádány, R.: Could the high level of cirrhosis in central and eastern Europe be due partly to the quality of alcohol consumed? An exploratory investigation. Addiction, 2005. 100, 536–542.

[4] Carrao, G., Bagnardi, V., Zambon, A., Arico, S.: Exploring the dose-response relationship between alcohol consumption and the risk of several alcohol-related conditions: a meta-analysis. Addiction, 1999. 94, 1551–1573.

[5] International Agency for Research on Cancer: A Review of Human Carcinogens:

Personal Habits and Indoor Combustions, Volume 100E, Lyon. 2012.

Letöltve 2017. február 28-án, az IARC weboldalról:

http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol100E/mono 100E.pdf

[6] Rehm, J.: The relation between different dimensions of alcohol consumption and burden of disease-an overview. Addiction, 2010. 105, 817–843.

[7] Rehm, J., Kanteres, F., Lachenmeier, D. W.: Unrecorded consumption, quality of alcohol, and health consequences. Drug and Alcohol Review, 2010. 29, 426–436.

[8] Guo, R., Ren, J.: Alcohol and acetaldehyde in public health: from marvel to menace.

International Journal of Environmental Research and Public Health, 2010. 7, 1285–

1301.

[9] Zakhari, S.: Overview: How is alcohol metabolized by the body? Alcohol Research and Health, 2006. 29, 245–254.

[10] Rehm, J., Kailasapillai, S., Larsen, E., Rehm, M. X., Samokhvalov, A. V., Shield, K.

D.: Systematic review of epidemiology of unrecorded alcohol consumption and chemical composition of unrecorded alcohol. Addiction, 2014. 109, 880–893.

[11] Zimmerli, B., Schlatter, J.: Ethyl carbamate: analytical methodology, occurrence, formation, biological activity and risk assessment. Mutation Research, 1991. 259, 325–

350.

[12] Lachenmeier, D. W., Sarsh, B, Rehm, J.: The composition of alcohol products from markets in Lithuania and Hungary, and potential health consequences: a pilot study. Alcohol and Alcoholism, 2009. 44, 93–102.

[13] Lachenmeier, D. W., Sohnius, E. M.: The role of acetaldehyde outside ethanol metabolism in the carcinogenecity of alcoholic beverages: evidence from a large chemical survey. Food and Chemical Toxicology, 2008. 46, 2903–2911.

[14] International Agency for Research on Cancer: Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans. 2009. Letöltve 2017. február 28-án, az IARC weboldalról: http://monographs.iarc.fr.

[15] World Health Organization. (WHO): International Programme On Chemical Safety, Environmental Health Criteria 167, Acetaldehyde. Geneva. 1995. Letöltve 2017. február 28-án, az IARC weboldalról: http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc167.htm [16] Arslan, M. M., Zeren, C., Aydin, Z., Akcan, R., Dokuyucu, R., Keten, A., Cekin, N.:

Analysis of methanol and its derivatives in illegally produced alcoholic beverages.

Journal of Forensic and Legal Medicine, 2015. 33, 56–60.

[17] Boffetta, P., Kaihovaara, P., Rudnai, P., Znaor, A., Lissowska, J., Swiatkowska, B., Mates, D., Pandics, T., Salaspuro, M.: Acetaldehyde level in spirits from central European countries. European Journal of Cancer Prevention, 2011. 20, 526–529.

[18] Agilent MSD Productivity ChemStation for GC and GC/MSD Systems Rev. E.02.00.

Letöltve 2017. február 28-án, a Sim-gmbh weboldalról: http://sim-gmbh.de/en/support/downloads/96-specification-eng/file.html

[19] Global Burden of Disease, Institute for Health Metrics and Evaluation, University of Washington, 2015. Letöltve 2017. április 16-án, az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) weboldalról: http://www.healthdata.org/data-visualization/gbd-compare

[20] Homann, N., Jousimies-Somer, H., Jokelainen, K., Heine, R., Salaspuro, M.: High acetaldehyde levels in saliva after ethanol consumption: methodological aspects and pathogenetic implications. Carcinogenesis, 1997. 18, 1739–1743.

[21] Salaspuro, V., Hietala, J., Kaihovaara, P., Pihlajarinne, L., Marvola, M., Salaspuro, M.:

Removal of acetaldehyde from saliva by a slow-release buccal tablet of L-cysteine.

International Journal of Cancer, 2002. 97, 361–364.

Lektorálta: Dr. Baranyai Edina, egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar