A spiritualitás fogalma a materialitáson vagy az egón túl lévő transzcendenshez fűződő viszonyt foglalja magában (Farkas–Gerevich, 2005). Vallásosságon a vallási szim-bólumok és gyakorlatok szervezett keretrendszerének gyakorlatát értjük, ami segítsé-get nyújt a transzcendens (Isten, végső igazság stb.) megragadásában (Tanyi, 2002). A vallásosság tehát előfeltételezi a spiritualitást, ugyanez fordítva nem igaz (Nagy, 2009).
A vallásosság a lelki egészség egyik fontos mutatója, mivel jótékony hatást fejthet ki az egészség mindhárom (testi, lelki és szociális) aspektusára (Park, 2007). Egyebek közt hosszabb élettartammal, jobb egészségiállapot-mutatókkal és egészséggel össze-függő életminőséggel, kevesebb szorongással, depresszióval és öngyilkossággal, króni-kus betegség esetén pedig hatékonyabb megküzdési stratégiákkal hozható kapcsolatba (Mueller–Plevak–Rummans, 2001).
A spirituális dimenzió a meddőség legkevésbé kutatott vonatkozását képezi (Szigeti–
Konkolÿ Thege, 2012). A témában született, húsz év szakirodalmát áttekintő tanulmány megállapította, hogy miközben a meddőség etnokulturális szemlélete egyre inkább el-terjed, vallás és meddőség kapcsolatának vizsgálata még mindig csekély teret kap. Az etnokulturális megközelítések figyelembe veszik az adott társadalom termékenységről alkotott kulturális és vallási reprezentációit, és hangsúlyt fektetnek a meddőséghez kap-csolódó bűnösségelméletekre és a társadalmi kirekesztés (stigma) jelenségére. A vallás szerepét és jelentőségét a meddőség megélésében mindössze két kutatás vizsgálta köz-vetlenül. A hit témája más elemzésekben csupán spontán módon merült föl a páciensek narratíváiban a velük felvett mélyinterjúk során (Roudsari–Allan–Smith, 2007).
A spiritualitás / vallásosság többféle módon képes segíteni a meddőséggel küzdő nők mentális állapotát. A kutatások szerint a spirituális / vallási hiedelmek elfogadása jelen-tős segítséget nyújt a stressz, a szenvedés vagy az életproblémák elviselése terén azáltal, hogy növeli a kitartást és az elfogadást, önbizalmat ad, és segít értelmet és új célokat ta-lálni életünk történéseiben. A vallásos hit tehát nem saját jogon tesz boldogabbá, hanem stabil kognitív keretet biztosít az egzisztenciális kérdések (például élet, halál, a lét értel-me stb.), az egyéni és társas kapcsolati történések értel-megértéséhez, így segít életeseménye-ink feldolgozásában (Nagy, 2009). Mindezen túl, a vallási közösségben való részvétel, az
istentiszteletek / misék látogatása, a közösségbe tartozás élményével kielégítik az olyan interperszonális szükségleteket, mint a szociális kapcsolatépítés és a társas támogatás, és biztosítják a szociális kapcsolatok kontinuitását (Kawachi–Kennedy–Glass, 1999).
Mindez képes csökkenteni a meddőség miatti társas elszigetelődést is (Domar–Penzi-as–Dusek–Magna–Merarim–Nielsen–Paul, 2005).
A szakirodalom két csoportba sorolja a vallásos megküzdési (coping) technikákat.
A pozitív megküzdési módok közé tartozik például, ha életünket egy nagyobb spiritu-ális egész részeként látjuk, ha hitünkre úgy tekintünk, mint életünk új irányvonalának megtalálását segítő erőre, ha nehéz élethelyzetünkben megpróbálunk Istentől szár-mazó tanítást felfedezni, vagy ha gyülekezetben keresünk támogatást (Nagy, 2009).
E tekintetben beszélünk az úgynevezett intrinszik, azaz belső vallási orientációról, ami emocionális szinten (például ima, meditáció) nyilvánul meg, inkább szubjek-tíven értelmezhető, és emiatt empirikusan nehezebben megragadható. Ugyanakkor igazolt, hogy a belső vallási irányultság alapvető szerepet játszik a hétköznapi és a meddőségspecifikus stresszel szembeni megküzdésben (Domar és mtsai, 2005). A coping-repertoár részeként alacsonyabb szerfogyasztással (alkohol, drog, dohányzás) és jobb pszichoszociális alkalmazkodással jár együtt (Good–Willoughby, 2014).
Mindazonáltal a vallás egyéni és közösségi szintű megnyilvánulása minősülhet negatív coping-technikának is. Ronthatja az egyéni megküzdést, amennyiben prob-lémáinkat Isten büntetéseként vagy a Sátán műveként értékeljük, passzívan várjuk az isteni beavatkozást, nehézségeink közepette megkérdőjelezzük Isten szeretetét (Moreira-Almeida–Neto–Koenig, 2006), a nehezített fogamzás állapotát a múlt bűneinek jogos következményeként értelmezzük, netán a vallási tanítás miatt mélyen gyötrődünk az ART-kezelés megkezdésével és folytatásával kapcsolatban (Domar és mtsai, 2005; Jennings, 2010). A gyülekezet túl kritikus közösségi szintű megnyilvánulása, amennyiben betarthatatlan előírásokat közvetít az egyén felé, az megbillentheti a lelki egyensúlyt, és növelheti a depresszió előfordulását (Dew–Daniel–Armstrong–Gold-ston–Triplett–Koenig, 2008). Azt is szükséges megjegyezni, hogy a vallási közössé-gek az identitás alapját a szülőségben és a nők életadó szerepében látják (Ellison–Hall, 2003). Az egyházi alkalmak általában sok gyermek jelenlétével járnak együtt, így az eze-ken való részvétel emlékeztetheti a meddő nőt terméketlenségére (Jennings, 2010).
Domar és munkatársai (2005) ART-kezelés alatt álló meddő nőkre kiterjedő
vizs-gálatukban fordított együttjárást találtak a spirituális jóllét és a depressziószint, vala-mint a meddőségspecifikus distressz között, így arra a következtetésre jutottak, hogy a spiritualitásnak fontos szerepe van a termékenységi problémákkal küzdő nők mentális jóllétében. Sewpaul (1999) munkája megállapította, hogy a meddőségi állapot értéke-lése, vagyis az, hogy az egyén az aktuális az élethelyzetére büntetésként vagy fejlődési lehetőségként tekint, összefügg a hit egyéni megnyilvánulásával és a személyes istenkap-csolattal. Vallás és meddőség komplex összefüggéseit támasztotta alá Jennings 2010-es mélyinterjús kutatása is. A vizsgált nők körében jellemző volt az ART igénybevétele, függetlenül egyházuk tanításától, ugyanakkor a gyermektelenség, mint Isten akaratának elfogadása, negatív hatással volt az érintettek lelkiállapotára. Összességében azonban számos nő hite gazdagodásáról számolt be, amennyiben élt a vallási vezetőjével folyta-tott segítő beszélgetés lehetőségével (Jennings, 2010).
Másik fontos kutatási kérdés a témában az egyéni vallásosság és az orvosisegít-ség-kereső magatartás összefüggéseinek vizsgálata. Greil és munkatársai amerikai nők-re vonatkozó, 2010-es nők-repnők-rezentatív vizsgálatukban megállapították, hogy a vallásosság és az orvosisegítség-kereső magatartás összefüggése indirekt és komplex. A vallásos-ság közvetlenül összefüggött az anyavallásos-ság fontosvallásos-ságának érzésével, ezáltal megnövelte az orvosisegítség-keresés valószínűségét. Ugyanakkor az orvosi segítség igénybevételére vonatkozó etikai aggályokat a vallási közösség látogatottsága befolyásolta közvetlenül, ami ezáltal közvetve csökkentette annak az esélyét, hogy a párok meddőségi centrum-ba jelentkezzenek. Fontos azoncentrum-ban megjegyezni, hogy az orvosisegítség-keresés külön-böző szakaszaiban (orvosi konzultáció, kezelés igénybevétele, kezelés elutasítása stb.) e magatartás intenzitása nem állandó, hanem folyamatosan változó, dinamikus jelenség (Greil–Benjamins–Johnson–Johnson–Heinz, 2010).
A meddőségben rejlő értelemkeresés kapcsán meg kell említeni a pozitív pszichológiai elméleteket is, amelyek a nehéz élethelyzetek, pszichés traumák kap-csán azok konstruktív feldolgozását és megoldását keresik, nagy hangsúlyt fektetve a spiritualitás dimenziójának vizsgálatára (Kulcsár–Nagy, 2005). Ismert a korábban említett poszttraumás növekedés (posttraumatic growth, PTG) koncepciója, amely a rendkívül stresszes életeseménnyel való megküzdésre nemcsak veszteségként, ha-nem a pszichológiai nyereség tapasztalataként is tekint (Tedeschi–Park–Calhoun, 1998). E tekintetben a meddőségi élethelyzet az ezzel szembesülők életében pozitív irányú változásokat indukálhat azáltal, hogy lehetőséget ad az élet jobb
megbecsülésé-re, egy új, optimista életszemlélet kialakítására és a megbocsátás átélésére (Paul–Ber-ger–Berlow–Rovner-Ferguson–Figlerski–Gardner–Malave, 2010).
Mindezek fényében elmondható, hogy vallásos meggyőződéseink képesek segíteni a nehezített fogamzás stresszével szembeni hatékony megküzdést, a veszteségfeldolgo-zást, az orvosi beavatkozások révén megváltozott élet elfogadását, illetve a történtekben rejlő jelentés megtalálását. Szigeti és KonkolŸ Thege (2012) azt a világos következte-tést fogalmazzák meg, hogy a vallásosság megélése, a stresszel való vallásos megküzdés konstruktív vagy destruktív módozatai fontos részét képezik a meddőségi tapasztalat-nak. Ezért a – holisztikus megközelítésű – kezelésből nem célszerű kihagyni a spirituális távlatokat sem.
Kitekintés
A meddőség cirkuláris szemléletének értelmében a nehezített fogamzás olyan bio-lógiai állapot, ami növelheti a pszichoszociális distresszt. Ezért az érvényes nem-zetközi irányelvek javasolják az ART-kezelésben részesülők pszichoszociális tá-mogatását (Gameiro–Boivin–de Klerk–Emery–Lewis-Jones–Thorn–Van den Broeck–Venetis–Verhaak–Wischmann–Vermeulen, 2015). A magyar meddő-ségi ellátásról és az asszisztált reprodukcióról szóló protokoll azonban nem tartal-mazza a kezeltek pszichoszociális ellátását (SZNSZK, 2010), így nem valósul meg e szolgáltatások Országos Egészségbiztosítási Pénztár általi finanszírozása sem. Az érintettek legfeljebb magánúton, csekély mértékben vagy egyáltalán nem fordulnak pszichológushoz, lelkipásztorhoz, illetve mentálhigiénés szakemberhez, jóllehet a meddőség korszerű ellátásában akkor járunk el hatékonyan, ha komplex, bio-pszi-cho-szociális szemléletben gondolkodunk, kiegészítve azt a létezés értelmét fesze-gető spiritualitással. A termékenységi problémák megelőzése és kezelése érdekében szükséges lenne az interdiszciplináris segítségnyújtás, melyben orvos, biológus, pszichológus, lelkipásztor, mentálhigiénés szakember, dietetikus, életmód-tanács-adó és gyógytornász-fizioterapeuta együtt segítik a meddőséggel küzdő nőt az anyá-vá anyá-válás anyá-vágyának beteljesülésében.
IRODALOM
Akyuz, Aygul – Sever, Nese (2009): Reasons for infertile couples to discontinue in vitro fertil-isation (IVF) treatment. J Reprod Infant Psyc, 27(3): 258–268.
Balen van, Frank (2002): The Psychologization of Infertility. In: Infertility around the Globe.
Szerk. Marcia C. Inhorn és Frank van Balen. University of California Press, Berkeley–
Los Angeles–London. 79–98.
Beck, Annika T. – Ward, Herb C. – Mendelson, Mark – Mock, Jackqueline – Erbaugh, James (1961): An inventory for measuring depression. Arch Gen Psychiatry, 4: 561–571.
Bereczkei Tamás (2002): Evolúciós pszichológia: új szemlélet a viselkedéstudományokban.
Magyar Tudomány, 1: 8–19.
Bernard Artúr – Krizsa Ferenc (2006): A meddőségről általában. In: A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése. Szerk. Steven G. Kaáli. Medicina Kiadó, Budapest. 13–23.
Boivin, Jacky (2003): A review of psychosocial interventions of infertility. Soc Sci Med, 57: 2325–2341.
Boivin, Jacky – Bunting, Laura – Collins, John A. – Nygren, Karl G. (2007): International estimates of infertility prevalence and treatment-seeking: Potential need and demand for infertility medical care. Hum Reprod, 22(6): 1506–1512.
Boivin, Jacky – Griffiths, Emily – Venetis, Christos A. (2011): Emotional distress in infertile women and failure of assisted reproductive technologies: Meta-analysis of prospective psychosocial studies. BMJ, 342: 223.
Boivin, Jacky – Schmidt, Lone (2005): Infertility-related stress in men and women predicts treatment outcome 1 year later. Fertil Steril, 83(6): 1745–1752.
Boivin, Jacky – Takefman, Janet – Braverman, Andrea (2011): The fertility quality of life (FertiQol) tool: Developement an general psychometric properties. Hum Reprod, 26(8):
2084–2091.
Brandes, Mirko – van der Steen, Jan O. M. – Bokdam, Sam B. – Hamilton, Carl J. C. M. – de Bruin, Jan P. – Nelen, Willianne L. D. M. – Kremer, Jan A. M. (2009): When and why do subfertile couples discontinue their fertility care? A longitudinal cohort study in a secondary care subfertility population. Hum Reprod, 24(12): 3127–3135.
Brkovich, Andrew M. – Fisher, William A. (1998): Psychological distress and infertility: Forty years of research. J Psychosom Obst Gyn, 19: 218–228.
Brugo-Olmedo, Santiago – Chillik, Claudio – Kopelman, Susana (2000): Definition and causes of infertility. Reprod BioMed Online, 2(1): 41–53.
C. Molnár Emma (2006): Reprodukciós zavarok. In: Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria. Szerk. C. Molnár Emma, Füredi János és Papp Zoltán. Medicina Könyvki-adó, Budapest. 145–150.
Chachamovich, Juliana R. – Chachamovich, Eduardo – Ezer, Hélène – Fleck, Marcelo P. – Knauth, Daniela – Passos, Eduardo P. (2010): Investigating quality of life and health-related quality of life in infertility: A systematic review. J Psychosom Obstet Gy-naecol, 31(2): 101–110.
Chan, Celia H. Y. – Ng, Ernest H. Y. – Chan, Cecilia L. W. – Ho, Mae Y. – Chan, Timothy H. Y.
(2006): Effectiveness of psychosocial group intervention for reducing anxiety in women un-dergoing in vitro fertilization: A randomized controlled study. Fertil Steril, 85(2): 339–346.
Chrousos, Georg P. – Torpy, David – Gold, Phillip W. (1998): Interactions between the hypo-thalamic-pituitary-adrenal axis and the female reproductive system: Clinical implica-tions. Ann Intern Med, 129(3): 229–240.
Damant, Bev (2003): The body speaks: Psychogenic infertility, feminity and life scripts. PhD Dis-sertation. University of Johannesburg. Johannesburg. http://hdl.handle.net/10210/1430 (Utolsó megtekintés: 2018. 06. 10.)
Daniluk, Judith C. (2001): Reconstructing their lives: A longitudinal, qualitative analysis of the biological transition to childlessness for infertile couples. Journal of Counseling &
Development, 74: 439–449.
Daniluk, Judith C. (2015: “Sleepwalking into infertility”: The need for a gentle wake-up call. Am J Bioethics, 11: 52–54.
Daniluk, Judith C. – Tench, Elizabeth (2007): Long-term adjustment of infertile couples fol-lowing unsuccessful medical intervention. Journal Couns Dev, 85: 89–100.
Dew, Rachel E. – Daniel, Stephanie S. – Armstrong, Tonya D. – Goldston, David B. –Trip-lett, Mary F. – Koenig, Harold G. (2008): Religion/Spirituality and adolescent psychi-atric symptoms: A review. Child Psychiatry Hum Dev, 39(4): 381–398.
Direkvand-Moghadam, Ashraf – Sayehmiri, Kourosh – Delpisheh, Ali – Direkvand-Mog-hadam, Azadeh (2014): The global trend of infertility: An original review and me-ta-analysis. Int J Epidemiol Re, 8(1): 35–43.
Domar, Alice D. (2002): Conquering Infertility. Penguin Books, London.
Domar, Alice D. – Penzias, Alan – Dusek, Jeff – Magna, Amora – Merarim, Dalia – Nielsen, Barbara – Debika, Paul (2005): The stress and distress of infertility: Does religion help women cope? Sexuality, Reproduction and Menopause, 3: 45–51.
Domar, Alice D. – Seibel, Machelle M. – Benson, Herbert (1990): The mind/body program for infertility: A new behavioral treatment approach for women with infertility. Fertil Steril, 53(2): 246–249.
Dukay-Szabó Szilvia – Ádám Szilvia – Susánszky Anna – Győrffy Zsuzsa (2013): Gyermekvál-lalás fiatal felnőttek körében: vágyak kontra tények. In: Magyar Lelkiállapot 2013. Szerk.
Susánszky Éva és Szántó Zsuzsa. Semmelweis Kiadó, Budapest. 227–239.
Edelmann, Robert J. – Conolly, Kevin J. (1986): Psychological aspects of infertility. Brit J Med Psychol, 59: 209–219.
Ellison, Marcia A. – Hall, Janet E. (2003): Social stigma and compounded losses: Quali-ty-of-life issues for multiple-birth families. Reprod Endocryn 80(2): 405–414.
Exley, Catherine – Letherby, Gayle (2001): Managing a disrupted lifecourse: Issues of identity and emotion work. Health, 5(112): 112–132.
Evers, Johannes L. (2002): Female subfertility. Lancet, 360(9327): 151–159.
Farkas Lajos – Gerevich József (2005): Vallásosság és egészség kapcsolatának kutatása: elméleti kontextus. Egészségfejlesztés, 43(3): 23–27.
Fassino, Secondo – Garzaro, Lorenzo – Peris, Clementina – Amianto, Federico – Pierò, Andrea – Daga, Giovanni A. (2002): Temperament and character in couples with fer-tility disorders: A double-blind, controlled study. Fertil Steril, 77(6): 1233–1240.
Forgács Attila – Németh Marietta (1995): Has vagy gólya? Thalassa, 6: 203–212.
Frederiksen, Yoon – Farver-Vestergaard, Ingeborg – Grønhøj Skovgård, Ninna – In-gerslev, Hans J. – Zachariae, Robert (2015): Efficacy of psychosocial interventions for psychological and pregnancy outcomes in infertile women and men: A systematic review and meta-analysis. BMJ Open, 5(1): e006592.
Gameiro, Sofia – Boivin, Jacky – Dancet, Eline – de Klerk, Cora – Emery, Matthew – Lew-is-Jones, Clare – Thorn, Petra – van den Broeck, Uschi – Venetis, Christos – Ver-haak, Christianne M. – Wischmann, Tewes – Vermeulen, Nathalie (2015): ESHRE guideline: Routine psychosocial care in infertillity and medically assisted reproduction – A guide for fertility staff. Hum Reprod, 30(11): 2476–2485.
Gerrity, Deborah A. (2001): A biopsychosocial theory of infertility. Fam J Alex Va, 9: 151–158.
Gibson, Donna M. (2007): The Relationship of Infertility and Death: Using the Relational/Cul-tural Model of Counseling in Making Meaning. The Humanistic Psychologist, 35(3):
275–289.
Good, Marie – Willoughby, Teena (2014): Institutional and personal spirituality/religiosity and psychosocial adjustment in adolescence: Concurrent and longitudinal associations.
J Youth Adolesc, 43(5): 757–774.
Greil, Arthur L. (1997): Infertility and psychological distress: A critical review of the literature.
Soc Sci Med, 45(11): 1679–1704.
Greil, L. Arthur – McQuillan, Julia – Benjamins, Maureen – Johnson, David R. – Johnson, Katherine M. – Heinz, Chelsea R. (2010): Specifying the effects of religion on medical helpseeking: The case of infertility. Social Science and Medicine, 71: 734–742.
Greil, Arthur L. – Slauson-Blevins, Kathleen – McQuillan, Julia (2010): The experience of infertility: A review of recent literature. Sociol Health Illn, 32(1): 140–162.
Gresz Miklós (2012): Válogatás az in vitro fertilizációról szóló adatgyűjtés 2010. évi adataiból nemzetközi kontextusban. In: GYEMSZI Egészségügyi Évkönyv 2011. II. rész. Számok a Magyar Egészségügyről. Szerk. Borbás Ilona és Mihalicza Péter. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, Budapest. 15–20.
Gurunath, Suamana – Pandian, Zabeena – Anderson, Richard A. – Bhattacharya, Sila-ditya (2011): Defining infertility – A systematic review of prevalence studies. Human Reproduction, 17: 575–588.
Hämmerli, Katja – Znoj, Hansjörg – Barth, Jürgen (2009): The efficacy of psychological inter-ventions for infertile patients: A meta-analysis examining mental health and pregnancy rate. Hum Reprod Update, 15(3): 279–295.
Herrmann, Darja – Scherg, Horst – Verres, Rolf – von Hagens, Cornelia – Strowitzki, Thomas – Wischmann, Tewes (2011): Resilience in infertile couples acts as a protective factor against infertility-specific distress and impaired quality of life. J Assist Reprod Genet, 28(11): 1111–1117.
Jennings, Patricia K. (2010): “God Had Something Else in Mind”: Family, Religion, and Inferti-lity. Journal of Contemporary Ethnography, 39: 215–237.
Kapitány Balázs – Spéder Zsolt (2015): Gyermekvállalás. In: Demográfiai Porté. Szerk. Monostori Judit, Őri Péter és Spéder Zsolt. Stanctechnik Kft., Budapest. 41–56.
Kawachi, Ichiro – Kennedy, Bruce P. – Glass, Roberta (1999): Social capital and self-rated health: A contextual analysis. Am J Publ Health, 89: 1187–1193.
Kong, Linghua – Fang, Mei – Ma, Tao – Li, Guopeng – Yang, Fang – Meng, Qian – Li, Ye – Li, Ping (2018): Positive affect mediates the relationships between resilience, social support and posttraumatic growth of women with infertility. Psychol Health Med, 23(6): 707–716.
KSH (2017): A házasságkötési magatartás változásának demográfiai jellemzői. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1–18. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/
hazassagkotes.pdf (Utolsó megtekintés: 2021. 02. 20.)
Kulcsár Zsuzsanna – Nagy Henrietta (2005): A szomatizáció problémája a családorvosi gya-korlatban V. Családorvosi Fórum, 5(1): 40–45.
Lakatos Enikő – Pápay Nikolett – Ádám Szilvia – Balog Piroska (2014): Paradigmák a med-dőség értelmezésében. Pszichológia, 34(3): 261–287.
Lemoine, Marie-Eve – Ravitsky, Vardit (2015): Sleepwalking into Infertility: The Need for a Public Health Approach toward Advanced Maternal Age. Am J Bioethics, 15(11): 37–48.
Liz de, Therese M. – Strauss, Bernhard M. (2005): Differential efficacy of group and individual/
couple psychotherapy with infertile patients. Hum Reprod, 20(5): 1324–1332.
Liu, Kimberly – Case, Allison (2011): Advanced reproductive age and fertility. J Obstet Gynaecol Can, 33(11): 1165–1175.
Makay Zsuzsana (2020): Miért kell sokat várni a babára? Teherbeesési nehézségek, életkori hatások, és asszisztált reprodukció Magyarországon. Demográfia, 63(2–3): 137–170.
Marsch, Margaret – Ronner, Wanda (1996): The Empty Cradle. Infertility in America from Co-lonial Times to the Present. The Johns Hopkins University Press, Baltimore.
Matthiesen, Signe M. – Frederiksen, Yoon – Ingerslev, Hans J. – Zachariae, Robert (2011):
Stress, distress and outcome of assisted reproductive technology (ART): A meta-analy-sis. Hum Reprod, 26(10): 2763–2776.
Miles, Laura M. – Keitel, Merle – Jackson, Margo – Harris, Abigail – Licciardi, Fred (2009):
Predictors of distress in women being treated for infertility. J Reprod Infant Psy, 27(3):
238–257.
Moreira, João M. – Silva, Mariade de Fátima – Moleiro, Carla – Aguiar, Patrı́cia –Andrez, Micael – Bernardes, Sónia – Afonso, Helena (2003): Social support as an offshoot of attachment style. Personality and Individual Differences, 34: 485–501.
Moreira-Almeida, Alexander – Neto, Francisco L. – Koenig, Harold G. (2006): Religiousness and mental health: a review. Bras J Psychiatry, 28(3): 242–250.
Mueller, Paul S. – Plevak, David J. – Rummans, Teresa A. (2001): Religious involvement, spirituality, and medicine: Implications for clinical practice. Mayo Clin Proc, 76(12):
1225–1235.
Nagy B. Magda (2009): A spiritualitás szerepe a krónikus betegségekkel való megküzdésben.
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10(1): 21–46.
Navratyil Zoltán (2011): Az asszisztált reprodukciós eljárások főbb fajtái és történeti kialakulá-suk az etikai-jogi reakciók tükrében. Iustum Aequum Salutare, 7(1): 109–121.
Nelson, Christian J. – Shindel, Alan W. – Naughton, Cathy K. – Ohebshalom, Michael – Mulhall, John P. (2008): Prevalence and predictors of sexual problems, relationship stress, and depression in female partners of infertile couples. J Sex Med, 5(8): 1907–1914.
Newton, Christopher R. – Sherrard, Wendy – Glavac, Irene (1999): The Fertility Problem Inventory: Measuring perceived infertility-related stress. Fertil Steril, 72(1): 54–62.
Nicoloro-SantaBarabara, Jennifer – Busso, Cheyanne – Moyer, Anne – Lobel, Marci (2018): Just relax and you’ll get pregnant? Meta-analysis examinanig women’s emo-tional distress and the outcome of assisted reproductive technology. Soc Sci Med, 213:
54–62.
Pápay Nikolett (2012): A termékenységi problémák egészségpszichológiája. In: Az egészségpszi-chológia elmélete és alkalmazása II. Klinikai egészségpsziegészségpszi-chológia. Szerk. Urbán Róbert, Demetrovics Zsolt, Rigó Adrien és Oláh Attila. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 83–119.
https://www.eltereader.hu/media/2020/12/Egeszsegpszichologia-II-1.pdf (Utolsó meg-tekintés: 2021. 01. 23.)
Pápay Nikolett – Rigó Adrien – Nagybányai Nagy Olivér – Soltész Adrienn (2014): A gyer-mekvállalási attitűdök alakulásának pszichoszociális meghatározói. Mentálhigiénié és Pszichoszomatika, 15(1): 1–30.
Park, Crystal L. (2007): Religiousness/spirituality and health: A meaning systems perspective. J Behav Med, 30: 319–328.
Paul, Marilyn S. – Berger, Roni – Berlow, Nancy – Rovner-Ferguson, Harriette – Figlerski, Lesli – Gardner, Susan – Malave, Anne F. (2010): Posttraumatic growth and social support in individuals with infertility. Human Reproduction, 25(1): 133–141.
Purewal, Satvinder – Chapman, Sarah C. E. – van der Akker, Olga B. A. (2018): Depression and state-anxiety scores during assisted reproductive treatment are associated with out-come: A meta-analysis. Reprod Biomed Online, 36(6): 646–657.
Rabe, Thomas – Gör, Ufuk B. – Urbancsek, János – Runnebaum, Benno C. (1997): Assisted Reproduction. In: Gynecological Endocrinology and Reproductive Medicine. Szerk. Ben-no C. Runnebaum és Thomas Rabe. Springer-Verlag, New York. 297–342.
Reis, Salomé – Xavier, Maria R. – Coelho, Rui – Montenegro, Nuno (2013): Psychological impact of single and multiple courses of assisted reproductive treatments in couples: A comparative study. Eur J Obstet Gyn R B, 171(1): 61–66.
Roudsari, Robab L. – Allan, Helen T. – Smith, Pam A. (2007): Looking at infertility through the lens of religion and spirituality: A review of the literature. Human Fertility, 10: 141–
149.
Schmidt, Lone – Holstein, Bjørn – Christensen, Ulla – Boivin, Jacky (2005): Does infertility cause marital benefit? An epidemiological study of 2250 women and men in fertility treatment. Patient Educ Couns, 59: 244–251.
Sewpaul, Vishanthie (1999): Culture, religion and infertility. British Journal of Sociology, 29:
741–754.
Spielberger, Charles D. – Gorsuch, Richard – Lushene, Robert E. (1970): Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Consulting Psychologists Press, Palo Alto.
Szendi Gábor (2007): A női funkcionális meddőség evolúciós értelmezése. Mentálhigiénié és Pszichoszomatika, 8(1): 5–48.
Szigeti, Judit F. – Grevenstein, Dennis –Wischmann, Tewes – Lakatos, Enikő – Balog,
Szigeti, Judit F. – Grevenstein, Dennis –Wischmann, Tewes – Lakatos, Enikő – Balog,