79. cikk.
Magyarország, ami a jelen szerződésben megálla
pított határain kívül fekvő területeket illeti, a maga ré
széről lemond mindennemű jogról, címről vagy kivált.
Ságról, bármily oly Európán kívüli területre nézve vagy azok tekintetében, amely területek a volt osztrák.magyar monarchiához vagy az ő szövetségeseihez tartozhattak, valamint az összes jogokról, címekről vagy kiváltságok
ról, amelyek a szövetséges és társult hatalmakkal szem
ben megillethették.
Magyarország már most kötelezi magát elismerni és elfogadni a rendszabályokat, ámelyek a szövetséges és társult nagyhatalmak részéről, adott esetben harmadik hatalmakkal való egyetértésben is, a fenti rendelkezés
ből eredő következmények szabályozása céljából foga
natosíttatlak vagy a jövőben foganatosíttatni fognak.
1. RÉSZLET.
M arokkó.
80. cikk.
Magyarország a maga részérói lemond mindazon jogokról, igényekről vagy előjogokról, amelyek az 1906.
április 7-iki algesirasi alapvető akta alapján, valamint az 1909. február 9-iki és 1911. november 4-iki német
francia megegyezésekből kifolyólag megilletik. A volt osztrák-magyar monarchia által a serif birodalommal kötött összes szerződések, megegyezések, megállapo
dások vagy egyezségek 1914. augusztus 12-étől kezdve megszűntnek tekintetnek.
5
Magyarország semmi esetre sem fogja ezeket a jog- cselekményeket a maga javára érvényesíthetni és kötelezi magát, hogy semmi módon sem fog közbelépni a tár
gyalásokon, amelyek Franciaország és a többi hatalom között Marokkóra vonatkozólag létrejöhetnek.
81. cikk.
Magyarország kijelenti, hogy a volt osztrák-magyar monarchia által elismert marokkói francia védnökség létesítésének összes következményeit elfogadja és lemond a marokkói kapitulációs rendszerről.
Ez a lemondás 1914. augusztus 12-ikétől kezdve érvényes.
82. cikk.
A serif kormánynak teljes cselekvési szabad
sága van azon szabályzat és feltételek megállapítása tekintetében, amelyek mellett magyar állampolgárok (ressortissants) Marokkóban letelepedhetnek.
A magyar védencek, a magyar haszonbérlők (censaux) és földmivelő társak 1914. augusztus 12-től kezdve elvesztik azon előjogok élvezetét, amelyek ezen minőségükből folytak, úgy hogy a közönséges jognak vannak alávetve.
83. cikk.
A volt osztrák-magyar monarchiának a serif
birodalomban levő összes jogai, úgy az ingók, mint az ingatlanok tekintetében azonnal és mindennemű kártalanítás nélkül a Ma'ghzenre szállnak át.
Ebben a tekintetben a volt osztrák-magyar monarchia javainak és tulajdonainak tekintendők a Korona összes tulajdonai, valamint a volt osztrák
magyar uralkodócsalád magánjavai is.
Magyar állampolgároknak (ressortissants) a serif-birodalomban levő mindennemű ingókra és ingatlanokra vonatkozó jogai jelen szerződés X. része (gazdasági rendelkezések) III. és IV. részleteinek ren
delkezései szerint biráltatnak el.
Bányajogok, amelyek esetleg a magyar állam
polgároknak (ressortissants) a marokkói bányarendtartás alapján működő döntőbíróság által oda volnának ítélve, ugyanoly elbánás alá esnek, mint a marokkói magyar állampolgárok (ressortissants) egyéb birtokai.
84. cikk.
A magyar kormány biztosítja azon részvények
nek, amelyek Magyarországnak a marokkói állami bank tőkéjében való részesedését képviselik, a francia kor
mány által meghatározandó személyre való átruházását.
Ez a személy a jogosultaknak ezen részvények értékét az állami bank által meghatározott értékben meg fogja
téríteni.
Ez az átruházás azon adósságok visszafizetésé
nek sérelme nélkül történik, amelyek magyar állam
polgárok (ressortissants) részéről a marokkói állami bankkal szemben esetleg vállaltattak.
85. cikk.
Marokkói áruk Magyarországba való bevitelük alkalmával ugyanazt a bánásmódot élvezik, mint a francia áruk.
11. RÉSZLET.
Egyptom .
86. cikk.Magyarország kijelenti, hogy Nagybritánníának 1914 december 18-án Egyptom felett kihirdetett védnök
ségét elismeri és a maga részéről lemond Egyptom- ban a kapitulációs rendszerről. Ez a lemondás 1914.
augusztus 12-től kezdve bir hatállyal.
87. cikk.
A volt osztrák.magyar monarchia kormánya által Egyptommal kötött szerződések, egyezmények, meg
állapodások vagy egyezségek 1914. augusztus 12 tői kezdve megszűntéknek tekintetnek.
Magyarország semmi esetre sem fogja ezeket ^ jogcselekményeket a maga javára érvényesíthetni és kötél lezi magát, hogy semmi módon nem lép közbe azon tár
gyalásokon, amelyek Nagybritánnia és a többi hatalom között Egyptomra nézve létrejöhetnének.
5+
88. cikk.
Addig is, amig életbe nem lép oly egyptomi tör
vény, amely, teljes hatáskörű bíróságokat fog felállítani^
a Szultán Őfelsége rendeleti utón fog gondoskodni arról, hogy a törvénykezést a magyar állampolgárok (ressortissants) és azok tulajdona felett a brit konzuli bíróságok gyakorolják.
89. cikk.
Az egyptomi kormánynak teljes cselekvési sza
badsága van azon szabályzat és feltételek megállapítása tekinteteben, melyek melleit magyar állampolgárok (res- sortissants) ott letelepedhetnek.
90. cikk.
Magyarország, a maga részéröl beleegyezését adja a Khedive Őfensége által 1904 november 28-án kiadott azon dekrétum érvénytelenítéséhez, mely az egyptomi allamadóssági bizottságra vonatkozik, illetőleg bele
egyezését adja mindazon változtatásokhoz, melyeket az egyptomi kormány ezen dekrétumon megteendőknek tart.
91. cikk.
Magyarország a maga részéről beleegyezik abba, hogy a Suez-csatornán való szabad áthajózás tárgyá
ban a z '1888. október 29-én Konstantinápolyban aláirt egyezményben a szultán Ő felségére ruházott jogok Ő- brit felsége kormányára szánjanak át.
Lemond az egyptomi tengeri és vesztegzári egész
ségügyi tanácsban való részvételről és a maga részéről hozzájárul ahhoz, hogy ezen tanács jogai az egyptomi hatóságokra átruháztassanak.
92. cikk.
A
volt osztrák-magyar monarchiának Egyptomban levő minden java és tulajdona jog szerint és mmden kártérítés nélkül az egypiomi kormányra háramlik át.E tekintetben a volt osztrák magyar monarchia javainak és tulajdonainak tekintendők a koronajavak, vala
mint a volt osztrák-magyar uralkodó családnak magán
javai is.
A magyar állampolgároknak (ressortissan(s) Egyp- tomban jevő mindennemű ingó és ingatjan javai a jelen szerződés X. része (gazdasági rendelkezések) II. és IV.
részeinek rendelkezései szerint kezeltetnek.
93 cikk.
Egyplomi áruk a Magyarországba való bevitelnél ugyanazon elbánásban részesülnek, mint a brit áruk.
III. RÉSZLET.
Sziám .
94. cikk.Magyarország a maga részéről megszűntnek tekinti a volt osztrák-magyar monarchia által Sziáminál kötött valamennyi szerződést, egyezményt, vagy meg
állapodást, ideértve az ezekből netán származó jogokat, címeket, vagy előjogokat, valamint a Sztáréban való konzuli bíráskodásra való igényét 1917. jul. 22*től számítva.
95. cikk.
Magyarország a maga részéről a volt osztrák- magyar monarchiának Sziámbán levő minden javait és lulajdonát, kivéve a diplomáciai vagy konzuli lakások, nak vagy hivatali helyiségeknek használt épületeket, valamint a bennük levő tárgyakat és bútorokat, Sziám- nak engedi át. Ezek a javak és tulajdonok jog szerint és minden kártalanítás nélkül a sz’ámi kormányra há- ramlanak át.
Magyar állampolgároknak (ressortissants) Sziám
bán levő minden magánbirtoka, magántulajdona és magánjoga a jelen szerződés X. részének (gazdasági záradékok) rendelkezései szerint biráltatik el.
96. cikk.
Magyarország, úgy a maga, mint állampolgárai részére lemond a sziámi kormánnyal szemben minden igényéről, mely magyar javak likvidálására, vagy magyar állampolgároknak (ressortissants) Sziámbán való inter
nálására vonatkozik. Az ezen likvidálások valamelyiké
nek eredményénél érdekelt felek jogait ez a határoz, mány nem érinti, lévén ezek a jogok a jelen szerződés- X. részében (gazdasági rendelkezések) szabályozva.
IV. RÉSZLET.
China.
97. cikk.
Magyarország a maga részéről China javára lemond mindazon előjogokról és előnyökről, melyek őt az 1901.
szeptember 7-én Pekingben aláirt zárójegyzőkönyv s annak mellékletei, jegyzékei és kiegészítő okmányainak rendelkezései szerint megilletik. Lemond továbbá, az említett jegyzőkönyv érteimében, China javára az 1914.
augusztus 14 e utáni időre vonatkozólag minden kár
térítési igényről.
98. cikk.
A jelen szerződés életbeléptétől kezdve a magas szerződő felek mindegyike annyiban, amennyiben reá tartozik, alkalmazza:
1. Az uj chinai vámtarifára vonatkozó 1902. augusz
tus 29-i egyezményt.
2. Az 1905. szeptember 27.i egyezményt Whang- Poo-ra vonatkozóan, valamint az 1912. április 4-i ideig
lenes kiegészítő egyezményt.
China azonban nem köteles Magyarországnak azon előnyöket és előjogokat megadni, melyekhez a volt osztrák-magyar monarchia javára ezen egyezményben hozzájárult.
99 cikk.
Magvarország a maga részéről átengedi Chinának azon épületekre, rakodópartokra, pontonokra, kaszár
nyákra, erődökre, fegyver- és hadilőszerekre, mindennemű hajóra, szikratávíró-berendezésekre és egyéb a volt osztrák-magyar monarchiát illető köztulajdonra való jogait, amelyek a tientsiu-i osztrák-magyar telepen, vagy a chinai terület egyéb részeiben vannak, vagy netalán ott találtatnak.
Magától értetődik azonban, hogy a diplomáciai vagy a konzuli lakásoknak vagy hivatali helyiségeknek használt épületek, valamint az ezekben foglalt értékek és bútorok a fenti átengedésben nem foglaltatnak. Azon
kívül a chinai kormány a volt osztrák.magyar monarchiá
nak a pekingi úgynevezett követség! negyedben levő köz- és magántulajdonára vonatkozólag semmi intézkedést sem fog tenni azon hatalmak diplomáciai képviselőinek hozzájárulása nélkül, melyek a jelen szer.
ződés életbeléptekor az 1901. szeptember 7-i zárójegyző, könyvben mint felek megmaradnak.
100. cikk.
Magyarország a maga részéről elfogadja a chinai kormány áltál részére engedélyezett azon szerződések megszüntetését, melyek alapián a tientsin-i osztrák, magyar telep jelenleg fennáll.
China, mely a nevezett területekre nézve ismét felségjogainak teljes birtokába lép, kijelenti, hogy e területeket a nemzetközi letelepedés és kereskedelem rendelkezésére bocsátja. Kijelenti, hogy azon szerző
dések megszűnése, melyek alapján az engedély jelenleg fennáll, nem érintheti a szövetséges és társult hatalmak alattvalóinak tulajdonjogait, kik ezen telepen részese
déssel bírnak.
IC 1. cikk.
Magyarország lemond minden igényéről a chinai kormánnyal, valamint minden szövetséges és társult kormánnyal szemben magyar állampolgárok (ressortis- sants) Chinában való internálása és azok hazahozatala címén. Ugyancsak lemond minden igényről osztrák
magyar hajóknak Chinában való lefoglalásából, vagy az ezen országban 1917. augusztus 14-e óta magyar tulaj
donon, jogokon és érdekeken történt felszámolásból, zár alá vételből, rendelkezésből, vagy birtokbavételből kifqlvólag. Ez a rendelkezés azonban nem érinti azon telek jogait, akik e felszámolások valamelyikének anyagi eredményénél érdekelve vannak ; ezeket a jogokat a jelen szerződés tizedik része (gazdasági rendelkezések) szabályozza.