Föntebb érintettem, hogy a kisvállalkozások beágyazottsága még növekedésük esetén sem feltétlenül csökken, inkább a beágyazottság jellege változik meg. A folyamat nem a szilárd szervezeti struktúra kiformálódásának irányába tart, a kisvállalkozás működési mezőjének kijjebb tolásával éri el a növekedést. Ennek számtalan előnye lehet: például csökkenhet a kiszolgáltatottság, és növekedhet az alkalmazkodóképesség. Ugyanakkor jelentősek a hátrányai is. Mivel a kisvállalkozások térben szétterített, nem ökonómiai, hanem kulturálisan szabályozott hálózatban üzemelnek, sok bennük az esetleges elem. Válás, összekülönbözés a barátokkal, költözés, haláleset komoly változásokat hozhat, végső esetben olyan mértékű erőforrásvesztéssel is járhat, amely már az önállóság feladásához vezet. Ez az oka a kisvállalkozások rövid élettartamának; a kicsik lemorzsolódása átlagosan 13-15 százalék, és csak töredékük ér el háromnemzedéknyi időt (Berger 1998[bib_13]). A szakirodalom a családi vállalkozások esetében hangsúlyozza a magas halandóságot. Széles körben elfogadott magyarázat, hogy a családon belül ritkán biztosítható több nemzedéken keresztül rátermett vagy megfelelően motivált vezető.2 A megszűnés magas arányáért azonban nem kizárólag a család okolható. A kisvállalkozások szélesebb társadalmi és kulturális környezetében is történnek kedvezőtlen változások: rivalizálás, személyes jellegű konfliktusok stb., amelyeknek kivédésére a nagy cégek személytelen, bürokratikus szervezete jobban fel van készülve. Persze azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a családnál szélesebb a működési mezője, nagyobb lehetőségük van az esetleges kapcsolati zavarok elhárítására, s jobbak az esélyeik a kieső erőforrások helyettesítésére. Mégis, a nagyvállalatok standard szervezetéhez képest a beágyazott kisvállalkozásoknak a maguk laza, társadalmi kapcsolatokra települt és kulturális minták szerint szerveződő világa sérülékenyebb, mivel nem épültek ki standard zavarelhárító mechanizmusok.
A beágyazottság tehát a kisvállalkozások rövid élettartamát idézi elő, a rövid életkor miatt viszont eleve nincs idő a szervezet kikristályosodásra, a bajelhárító mechanizmusok kiépítésére. Egy körben forgó, egymást erősítő oksorról van tehát szó: mivel a kisvállalkozások beágyazottak, ezért rövid élettartamúak, és mert rövid életűek, nincs idő arra, hogy szilárd szervezeti struktúrájuk alakuljon ki – így magukon viselik keletkezésüknek a társadalmi körülményeit, ott van rajtuk a társadalmi és kulturális tojáshéj.
2 A Family Bussines folyóirat állandóan visszatérő témája, hogy milyen problémákkal jár a családi vállalkozás átadása a következő nemzedéknek.
12. fejezet - Képek, illusztrációk
Szatócsbolt – Fabó Mihály vegyeskereskedése Kisapostagon, 1930-as 1940-es évek.
Képek, illusztrációk Fabó-féle üzlet és a falu legmagasabb lakóháza együtt.
Fabó Mihály első boltja és háza az 1920-as évek második felében.
Hagyományos falusi helyi vegyespiac Dunapatajon a korai ’60-as években.
Hagyományos piacozás dunai vízi szállítással. Hajóra várva…
Ordas hajóállomása 1920-tól 1968-ig volt rendszeres hajójárat, amelyen hordták a burgonyát, gyümölcsöt.
Képek, illusztrációk
A hajóval utazó ordasi asszonyok piacozni mentek a fővárosba.
Rakodás az egyik gőzösre, amelyek közül ma az egyik – a Kossuth – múzeumhajóként van kikötve.
Hagyományos távolsági piacozás a fővárosba Ordasról.
Hagyományos falusi tejtermékpiac Dunapatajon.
Képek, illusztrációk
Kenyérbolt Dunapatajon. Átmenet a hagyományos áruellátásból a szakosodott üzletekre.
A jóléti szocializmus kereskedelme Dunapatajon. Áru, hitel és kereskedelmi helyek 1968 után.
Képek, illusztrációk
Modernizált falusi kisbolt, találkozóhely Kisapostagon (2008).
Modern, újonnan épített, vállalkozásban működtetett élelmiszerbolt Kisapostagon (2008).
Szolgáltatás a városias Dunapatajon. Balczer borbélymester segédeivel (1930-as évek).
Képek, illusztrációk
Balczer József borbély és fodrász üzlete néhány évvel korábban.
Borbélymester segédeivel és a vendégekkel Dunapatajon 1930-as évek. Az egyik legfontosabb szolgáltatás.
Éttermi szolgáltatás Környén 2006-ban. Kockázatos vállalkozás.
Képek, illusztrációk
Modern falusi szolgáltatás az „éleződő” Borsodnádasdon. Egy átépített szálláshely.
128
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Képek, illusztrációk
Divatos szolgáltatás falun, álló szolárium egy régi svábházban Környén (2006).
Hungária presszó Kisapostagon, Danó Zoltán vállalkozó tulajdona. Közösségi- és találkozóhely.
Jacht-kikötő étterem terasza Kisapostagon (2010).
Jacht-kikötő étterem és szálláshely – távolabbról.
A Duna-holtágba telepített Jacht-kikötő, ahol módosabb emberek hajóikat őriztetik.
Képek, illusztrációk
A modern vállalkozás – uniós pályázati forrásokból építette Kutrovácz István vállalkozó.
Falusi vendégház belülről – Kisapostag (2008).
Falusi vendégház, a hagyományos bútor modern televízióval.
Képek, illusztrációk
Falusi vendégház – faház ugyancsak Kutrovácz István vállalkozó tulajdonában.
Falusi vendégház – egy modernizált parasztház udvara.
Képek, illusztrációk
135
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Saját kis üdülőház Környe Homokdűlő részén. A közeli Tatabánya lakói kikapcsolódására (2006).
Építőanyag-kereskedelem a „hagyományos” Tüzép-telepen (Környe, 2006).
A környei telepen tárolt és megvásárolható építőanyagok szép rendben (2006).
Képek, illusztrációk
A Prekob és Társa építőanyag-kereskedő, a tüzépes egy alkalmazottja.
A kereskedésben egy kis fűrésztelep, inkább műhely is található, ahol fafeldolgozás is folyik.
138
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Képek, illusztrációk
Falusi kereskedelem, virágüzlet egy fő utcai volt svábház utcai frontján. Kockázatos vállalkozás falun.
140
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Képek, illusztrációk Falusi szolgáltatás, férfi fodrászat bezárva. (Környe, 2006).
„Kreácsolás” – fabrikált „erőgép” és szállítóeszköz a korai ’80-as évekből. Segíts magadon és az…
A mágocsi csirkeüzemben folyó nagyüzemi (szalagos) feldolgozás.
Képek, illusztrációk
Mágocs város (Baranya megye), Észak-Hegyháti kistérség központja.
A csirkeüzemi szakosodott feldolgozás, egyfajta „taylorizmus”.
Képek, illusztrációk
Nagyüzemből nagyüzem: Apró-Lippó Rt. központi majorja.
A baranya megyei részvénytársaság fő profilja a szántóföldi növénytermesztés, (búza, árpa, zab, kukorica) vetőmag előállítás.
Képek, illusztrációk
A társaság egy régi típusú szovjet (Belarusz) és egy nyugati (Newholland) erőgépe, amellyel gépi bérmunkát is végeznek.
Pritaminpaprika szüretelés egy lajosmizsei családi üzemben (2005).
Pritaminpaprika termelés Bujdosó Márton családi gazdaságában (Micsekert Kft.)
A Nyilas-Farm Kft. (Tiszakóród) tulajdonosa és legfőbb menedzsere, Nyilas László. Falukutató hallgatja a gazdálkodó-vállalkozót.
Képek, illusztrációk
Nyilas László sikeres vállalkozó díszmadáreledel nagytermelőként futott be. A falukutatókat hallgatja.
Egy régi, ősi szakma, a halászat utolsó képviselőinek egyike, Áron Árpád (Kisapostag).
Képek, illusztrációk
A Duna lassan „magához tér” a nagyon súlyos szennyezések kora talán véget ért.
Amikor a Duna még nem egy vízi csatorna volt, óriási vizákat fogtak a régi halászok (Dunapataj).
Képek, illusztrációk
Csónakos halászat régi eszközökkel. Az uniós pályázatokkal támogatják a hagyományos halászat fenntartását.
Maga is dolgozó kőműves vállalkozó Környéről (2006).
Képek, illusztrációk
Környe úgynevezett „vállalkozó falu”, se szeri, se száma a kisebb-nagyobb vállalkozásoknak.
Ifj. Varga József környei vállalkozó, az Egina Kft. tulajdonosa. Mindennel vállalkozik, amivel csak lehet.
Képek, illusztrációk
Nádazó vállalkozó mester Dunapatajról az 1970-es években.
Nádazó mester a javításra szoruló tetőszerkezeten.
Képek, illusztrációk
Speciális tudást igényelt a nádcsomók szakszerű beszorítása.
Maga dolgozó „vállalkozó”, akit akkor kisiparosnak, vagy maszeknak neveztek.
Képek, illusztrációk
A nagy vizek mellett a nád népszerű és olcsó építőanyag volt, de a tetőzet állandó gondozásra szorult.
Nádazó mester anyagfelhordás közben (Dunapataj, 1960-as évek).
Képek, illusztrációk
Ifj. Prekob György építőanyag-kereskedő, ahogy Környén mondják: tüzépes.
FELHASZNÁLT IRODALOM
[bib_1] Andor, Mihály. 1989. Néma népszavazás. Vita Kiadó. Budapest.
[bib_2] Andor, Mihály, Kuczi, Tibor, és Swain, Nigel. 1996. Közép-európai falvak 1990 után. In Szociológiai Szemle, 3–4.. 125–148.
[bib_3] Andor, Mihály és Kuczi, Tibor. 1997. Halvány körvonalak (a magyar mezőgazdaság szemmagasságból). In Kritika, 3..
[bib_4] Angelusz, Róbert és Tardos, Róbert. 1991. Hálózatok, stílusok, struktúrák. ELTE Szociológiai Intézet, Magyar Közvélemény-kutató Intézet. Budapest.
[bib_5] Antonelli, Cristiano. 1999. Localized Technoligocal Change and the Evolution of Standard sas Economic Institutions. In A. D. Chandler–P. Hagström–Ö. Sölvell (eds.): The Dinamic Firm. 78–101.
University Press. Oxford.
[bib_6] Arthur, Brian W.. 1990. Positive Feedbacks in the Economy. In Scientific American, 262 (február). 80–
85.
[bib_7] Aydalot, Philippe. 1986. The location of new firm creation: the French case. In New Firms and Regional Development in Europe. David Keeble és Egbert Wever szerk. Croom Helm. London–
Sydney–Dover–New Hempshire.
[bib_8] Baker, Ted, Miner, Anne S., és Eeslay, Dale T.. 2003. Improvising firms: bricolage, account giving and imrovisational competencies in the founding process. In Research Policy, 32. 255–276.
[bib_9] Bali, János. 1998. Megtorpanás? A mezőgazdasági árutermelés fejlődésének korlátai egy málnatermelő településen. In Replika, 33–34.. 107–120.
[bib_10] Baranyai, Csaba. 1997. Családi vállalkozások a mezőgazdaságban. In Családi vállalkozások Magyarországon. Soltész Anikó szerk.. 105–124. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány.
Budapest.
[bib_11] Baumol, William J.. 1994. A vállalkozás produktív, improduktív és destruktív formái. Boross Anna ford. In Replika. 15–16.
[bib_12] Biernacki, Richard. 1995. The Fabrication of Labor. Germany and Britain, 1640–1914. University of California Press. Berkeley, Los Angeles, London.
[bib_13] Berger, Brigitte. 1998. A modern vállalkozás kultúrája. K. Bereck Klára ford. In Replika, 29.. 171–
184.
[bib_14] Berger, Johannes. 1994. The Economy and the Environment. In The Handbook of Economic Sociology.
Neil Smelser és Richard Swedberg szerk.. 766–798. Princeton University Press. Princeton, New Jersey.
[bib_15] Berger, Peter és Hansfried, Kellner. 1984. Valóságfelépítés a házasságban. In A fenomenológia a társadalomtudományban, Hernádi Miklós ford. és szerk.. 431–453. Gondolat. Budapest.
[bib_16] Berkovits, György. 1976. Világváros határában. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest.
[bib_17] Best, Michael H.. 1990. The New Competition. Harvard University Press. Cambridge.
[bib_18] Beveridge, A. Andrew és Anthony, Oberschall. 1979. African Businessmen and Development in Zambia. Princeton University Press. Princeton, New Jersey.
[bib_19] Bourdieu, Pierre. 1978. Az osztályok pályája és a valószínűségi okság. In Pierre Bourdieu, A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Ádám Péter ford.. Gondolat. Budapest.
[bib_20] Bourdieu, Pierre. 2006. Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. Lengyel György és Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia. Aula Kiadó. Budapest.
FELHASZNÁLT IRODALOM
[bib_21] Bögenhold, Dieter és Staber, Udo. 1991. The decline and rise of self-employment. In Work, Employment and Society, 5 (2). 223–239.
[bib_22] Brusco, Sebastian. 1986. Small firms and industrial districts: the experience of Italy. In New Firms and Regional Development in Europe. David Keeble és Egbert Wever szerk.. Croom Helm. London–
Sydney–Dover–New Hempshire.
[bib_23] Campbell, Colin. 1996. A 18. századi angol fogyasztói forradalom okai. Bodon Györgyi ford. In Replika, 21–22.. 117–138.
[bib_24] Brusco, Sebastiano és Sabel, Charles. 1981. Artisian production and economic groth. In Wilkinson, Frank ed.: The Dynamics of Labour Market Segmentation. Academic Press. London.
[bib_25] Chandler, Alfred D.. 1993. Strategy and Structure: Chapters in the History of the American Industrial Enterprise. MIT Press. Cambridge, Massachusetts, London.
[bib_26] Clegg, Steward R.. 1990. Modern Organisations. Sage. London, Newbury Park, New Delhi.
[bib_27] Coase, Ronald. 1998. A vállalat természete. In A vállalat, a piac és a jog. 53–84. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
[bib_28] Coleman, James. 1988. Social capital. In American Journal of Sociology, 94 (4).
[bib_29] Connor, Walter D.. 1991. The Rocky Road: Entrepreneurship in the Soviet Economy, 1986–89. In The Culture ofthe Entrepreneurship. Brigitte Berger szerk.. ICS Press. San Francisco, California.
[bib_30] Crevoisier, Olivier. 1990. Functional logic and territorial logic and how they inter-relate in the region.
In Technological Change in a Spatial Context. E. Ciciotti, N. Alderman és A. Thwaites szerk.. Springer Verlag. Berlin.
[bib_31] Crossick, Geoffrey és Haupt, Heinz–Gerhard. 1995. The Petite Bourgeoisie in Europe. Routledge.
London–New York.
[bib_32] Czakó, Ágnes. 1997. Kisvállalkozások a kilencvenes évek elején. In Szociológia, 3..
[bib_33] Czakó, Ágnes, Kuczi, Tibor, Lengyel, György, és Vajda, Ágnes. 1994. Vállalkozók és vállalkozások.
KSH–BKE szociológia tanszék. Budapest.
[bib_34] Csabina, Zoltán, Kopasz, Marianna, és Leveleki, Magdolna. 2001. A szerződéses bizalom a hazai feldolgozóipari vállalatok üzleti kapcsolataiban. In Szociológiai Szemle 1. sz..
[bib_35] Cseh-Szombathy, László. 1985. A házastársi konfliktusok szociológiája. Gondolat. Budapest.
[bib_36] Cséfalvay, Zoltán. 1993. Felharmadolt ország. Magyarország regionális átrendeződése, 1989–1992.
In Valóság, 7..
[bib_37] Davidsson, Per. 1995. Culture, structure and regional level of entrepreneurship. In Entrepreneurship and Regional Development, 7 (1). 41–62.
[bib_38] Dick, Beril és Glenn, Morgan. 1987. Family networks and employment in textiles. In Work, Employment and Society, 1 (2). 225–246.
[bib_39] Dijk, van Meine Pieter. 1995. Flexible Specialisation, The New Competition and Industrial Districts.
In Small Business Economics. 7 (1). 15–27.
[bib_40] DiMaggio, Paul és Powel, Walter W.. 1983. The Iron Cage Revisited: Institutional Isomorphism and Collectiv Racionaliti in Organizational Field. In American Cociological Review. 48 (2). 147–160.
[bib_41] DiMaggio, Paul. 1994. Culture and Economy. In The Handbook of Economic Sociology. Neil Smelser és Richard Swedberg szerk.. 27–57. Princeton University Press, Princeton and Russel Saga Foundation.
New York.
[bib_42] Diósi, Pál. 1994. Tessék mondani, lehet itt tíz percre szörföt bérelni? In Esély, 4.: 79–91; 5.: 57–70..
[bib_43] Douglas, Mary és Isherwood, Baron. 1979. The World of Goods. Basic Books. New York.
[bib_44] Dyer, Gibb W.. 1989. Integrating professional managment into a family owned business. In Family Business, 11 (5).
[bib_45] Dyer, H. Jeffrey. 2002. Vállalatok közötti hatékony együttműködés: a vállalatok tranzakciós költségeinek minimalizálása és a tranzakciós érték maximalizálása. In Chikán Attila (szerk.):
Vállalatelméleti szöveggyűjtemény. 175–202. Aula Kiadó. Budapest.
[bib_46] Erdei, Ferenc. 1974. Magyar falu. Akadémiai. Budapest.
[bib_47] Erdei, Ferenc. 1977. Futóhomok. Akadémiai. Budapest.
[bib_48] Esterházy, Péter. 1991. Hahn-Hahn grófnő pillantása. Magvető. Budapest.
[bib_49] Fábián, Zoltán, Róbert, Péter, és Szívós, Péter. 1999. Anyagi-jóléti státuszcsoportok társadalmi miliői.
In Társadalmi Riport 1998. Kolosi Tamás, Tóth István György és Vukovich György szerk.. 72–89.
Tárki. Budapest.
[bib_50] Felkai, Gábor. 1998. Két társadalomelméleti illúzió széttörése a jelenkori magyar közgondolkodáson.
In Szociológiai Figyelő, 1..
[bib_51] Fél, Edit és Hofer, Tamás. 1997. Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Balassi Kiadó.
Budapest.
[bib_52] Fél, Edit. 2001. Régi falusi társadalmak. Kalligram. Pozsony.
[bib_53] Frey, Mária. 1995. Munkanélküliekből lett vállalkozók. In Szociológiai Szemle, 1.. 87–100.
[bib_54] Fujimoto, Takahiro. 1999. Reinterpreting the Resource – Capability View of the Firm: A Case of the Development – Production-System of the Japanese Auto-Makers. In The Dynamic Firm. Szerkesztette:
Alfred D. Chandler Jr., Peter Hagström and Örjan Sölvel. Oxford University Press. Oxford.
[bib_55] Fukuyama, Francis. 1997. Bizalom. Somogyi Pál László ford.. Európa. Budapest.
[bib_56] Foucault, Michel. 1990. Felügyelet és büntetés. Gondolat. Budapest.
[bib_57] Gábor R., István. 1979. A második (másodlagos) gazdaság. Keresőtevékenység és jövedelem-átcsoportosítás a társadalmilag szervezett termelésen és elosztáson kívül. In Valóság, 1..
[bib_58] Gábor R., István. 1985. Második gazdaság: a magyar tapasztalatok általánosíthatónak tűnő tanulságai. In Valóság, 2..
[bib_59] Geertz, Clifford. 1963. Peddlers and Princes. The University of Chicago Press. Chicago and London.
[bib_60] Gere, Ilona. 1997a. Családi vállalkozások Magyarországon. In Családi vállalkozások Magyarországon. Soltész Anikó szerk.. 53–104. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány. Budapest.
[bib_61] Gere, Ilona. 1997b. Vállalkozó nők a mai magyar társadalomban. In Közgazdasági Szemle, 4..
[bib_62] Gerschenkron, Alexander. 1984. Társadalmi attitűdök, vállalkozás és gazdasági fejlődés. In A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból. Válogatta: Berent T. Iván és Ránki György, Lengyel György ford.. Gondolat. Budapest.
[bib_63] Gershuny, Jonathan, Godwin, Michael, és Jones, Sally. 1994. The Domestic Labour Revolution: a Process of Lagged Adaptation. In The Social and Political Economy of the Household. M. Anderson, F.
Bechhofer és J. Gershuny szerk.. Oxford University Press. New York.
[bib_64] Godsell, Gillian. 1991. Enterpreneurs Embattled: Barriers to Entrepreneurship in South Africa. In The Culture of the Entrepreneurship. Brigitte Berger szerk.. 85–97. ICS Press. San Francisco, California.
[bib_65] Grabher, Gernot és Stark, David. 1996. A szervezett sokféleség – evolúcióelmélet, hálózatelemzés és a posztszocialista átalakulás. In Közgazdasági Szemle, 43 (9). 745–769.
FELHASZNÁLT IRODALOM
[bib_66] Granovetter, Mark. 1973. The Strength of Week Ties. In American Journal of Sociology, 78. 1360–
1380.
[bib_67] Granovetter, Mark. 1974. Getting a Job. Harvard University Press. Cambridge.
[bib_68] Granovetter, Mark. 1985. Economic action and social structure: the problem of embeddedness. In American Journal of Sociology, 91 (3).
[bib_69] Granovetter, Mark. 1990. The Old and the New Economic Sociology: a History and an Agenda. In Beyond the Marketplace. R Friedland és A. F. Robertson szerk.. Aldine de Gruyter. New York.
[bib_70] Granovetter, Mark. 1994. Business group. In The Handbook of Economic Sociology. Neil J. Smelser és Richard Swedberg szerk.. 453–475. Princeton Academic Press, Russel Saga Foundation. New York.
[bib_71] Györffy, István. 1983. Alföldi népélet. Gondolat. Budapest.
[bib_72] Hajdú, Farkas Zoltán. 1995. Csíki kaláka. Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda.
[bib_73] Halperin, Rhoda H.. 1994. Cultural Economies. Past and Present. University of Texas Press. Austin.
[bib_74] Hankiss, Elemér. Értékszociológiai kísérlet. Népművelési Propaganda Iroda. Budapest.
[bib_75] Hannan, Michael T. és John, Freeman. 1977. The Population Ecology of Organisations. In American Journal of Sociology, 82. 929–964.
[bib_76] Hareven, Tamara. 1989. Családi és ipari időszámítás – A család és a munka kapcsolata egy újangliai ipari közösségben. Kelen János ford. In A háztartás a gazdaság „örök” intézménye. Sik Endre szerk., 64–69. Szociológiai Füzetek, 48.. ELTE Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ. Budapest.
[bib_77] Hareven, Tamara. 1990. A Complex Relationship: Farnily Strategies and the Process of Economic and Social Change. In Beyond the Marketplace. R. Friedland és A. F. Robertson szerk.. 215–244. Aldine de Gruyter. New York.
[bib_78] Hartmann, Nicolai. 1970. Teleológiai gondolkodás. Redl Károly ford.. Akadémiai. Budapest.
[bib_79] Héthy, Lajos és Makó, Csaba. 1972. Munkásmagatartások és a gazdasági szervezet. Akadémiai.
Budapest.
[bib_80] Hirschman, Albert. 1995. Kivonulás, tiltakozás, hűség: hogyan reagálnak vállalatok, szervezetek és államok hanyatlására az érintettek?. Osiris Kiadó. Budapest.
[bib_81] Hobsbawm, Eric J.. 1984. Artisans and Labour Aristocrats? In Workers.. Pantheon Books. New York.
[bib_82] Hochschild, Arlie Russel. 1989. The Economy of Gratitude. In The Sociology of Emotions: Original Essays and Research Papers. David D. Franks és Doyle McCarthy szerk.. Jai Press INC.. Greenwich, London.
[bib_83] Hofer, Tamás. 1995. A parasztcsalád morális ökonómiája. In Demográfia, 3–4.. 383–388.
[bib_84] Hofer, Tamás. 1998. Patrónus–kliens-kapcsolatok a paraszttársadalomban. In Kapcsolatok és kapcsolathálók. Utasi Ágnes szerk.. 148–158. MTA Politikatudományi Intézet. Budapest.
[bib_85] Illeris, Sven. 1986. New firm creation in Denmark: the importance of the cultural background. In New Firms and Regional Development in Europe. David Keeble és Egbert Wever szerk.. Croom Helm.
London–Sydney–Dover–New Hempshire.
[bib_86] Jessen, Johann, Siebel, Walter, Siebel–Rebell, Christa, Walther, Uwe–Jens, és Weyrather, Irmgard.
1993. Az informális munka termelékenysége és racionalitása – megélhetési stratégiák a munkásháztartásokban. Kerékgyártó Béla ford. In A mindennapi élet ökonómiája. Spéder Zsolt szerk..
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.
[bib_87] Johannisson, Bengt és Ola, Alexanderson. 1994. Beyond anarchy and organisation: entrepreneurs in contextual networks. In Entrepreneurship & Regional Development, 6 (4).
[bib_88] Józsa, Péter. 1980. Lévi-Strauss, strukturalizmus, szemiotika. Akadémiai Kiadó. Budapest.
[bib_89] Joyce, P.. 1980. Work, Society and Politics: The Culture of the Factory in Later Victorian England.
Harvester Press. Sussex.
[bib_90] Juhász, Pál. 1998. Leckéink a mezőgazdaság új rendje érdekében. In Szociológiai Szemle, 2.. 33–46.
[bib_91] Karády, Viktor. 1997. Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon (1867–1945).
Replika Kör. Budapest.
[bib_92] Keeble, David és Egbert, Wever. 1986. Introduction. In New Firms and Regional Development in Europe. David Keeble és Egbert Wever szerk.. Croom Helm. London–Sydney–Dover–New Hempshire.
[bib_93] Kelemen, Katalin. 1999. Kisvállalkozások egy iparvárosban. A győri kisvállalkozások és a helyi gazdaságszerkezet. In Szociológiai Szemle, 1.. 143–161.
[bib_94] Kertesi, Gábor és Sziráczki, György. 1989. Munkásmagatartások a munkaerőpiacon. In Gazdaságszociológiai tanulmányok. Czakó Ágnes, Gyenei Márta és Lengyel György szerk.. 79–111.
Aula Kiadó. Budapest.
[bib_95] Kharkbordin, Oleg. 1994. The corporate ethic, the ethic of samostoyatelnost and the spirit of capitalism: reflections on market-building in post-Soviet Russia. In International Sociology, 9 (4). 405–
429.
[bib_96] Kierkegaard, Søren. 1986. Félelem és reszketés. Rácz Péter ford.. Európa Könyvkiadó. Budapest.
[bib_97] Kirzner, Izrael M.. 1985. Discovery and the Capitalist Process. The University of Chicago Press.
Chicago–London.
[bib_98] A kis- és középvállalkozások helyzete ’98 (1998). Éves jelentés. Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet.
[bib_99] Kiss, Lajos. 1981. A szegény emberek élete. Gondolat. Budapest.
[bib_100] Kocsis, Éva és Szabó, Katalin. 1998. Tanuló vállalati szervezetek – sikeres üzleti hálózatok. OMFB.
Budapest.
[bib_101] Kopasz, Marianna. 2007. A vállalkozói potenciál területi különbségeinek magyarázata. Akadémiai Kiadó. Budapest.
[bib_102] Kovách, Imre. 1988. Termelők és vállalkozók. A mezőgazdasági kistermelők a magyar társadalomban. Társadalomtudományi Intézet. Budapest.
[bib_103] Krugman, Paul. 2003. Földrajz és kereskedelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
[bib_104] Kuczi, Tibor, Lengyel, György, Nagy, Beáta, és Vajda, Ágnes. 1991. Vállalkozók és potenciális vállalkozók. Az önállósodás esélyei. In Századvég, 2–3.. 34–48.
[bib_105] Kuczi, Tibor és Lengyel, György. 1995. The Spread of Entrepreneurship in Eastern Europe. In The Spread of Entrepreneurship in Eastern Europe (Survey Evidence on Entrepreneurial Inclination).
Kuczi Tibor és Lengyel György szerk.. BKE, Közszolgálati Tanulmányi Központ. Budapest.
[bib_106] Kuczi, Tibor és Makó, Csaba. 1996. Toward industrial districts? Small firm networking in Hungary.
In Legacies, Linkages, Localities: Restructuring networks in post-socialist economies. Gernot Grabher és David Stark szerk.. Oxford University Press. Oxford.
[bib_107] Kuczi, Tibor és Makó, Csaba. 1999. A vállalkozók társadalmi erőforrásai. GATE Vezető- és Továbbképző Intézet, BKE szociológia tanszék.
[bib_108] Kuczi, Tibor és Vajda, Ágnes. 1991. A kisvállalkozók társadalmi összetétele. In Közgazdasági Szemle, l..
[bib_109] Kuczi, Tibor és Vajda, Ágnes. 1992. Privatizáció és második gazdaság. In Holmi, 1..